Év: 2010
-
Társadalombiztosítás
Jogosító idő a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához 2011-ben
2010. december 30-án megjelent a Magyar Közlöny 200. számában a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról. Érthetőbben: a 2010.évi CLXX. törvény (Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról) amely többek között a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályait tartalmazza meghatározza, hogy a kedvezmény igénybevételéhez szükséges, úgynevezett jogosító idő tulajdonképpen két részből áll: a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonyból és a gyermekneveléssel töltött jogviszonyból álló időből. A Kormányrendelet a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal megszerezhető jogosultsági idő körét határozza meg. Sajnos, a Kormányrendelet ? az előzetes várakozásokkal ellentétben – kettő sokakat érintő jogviszonyt kihagyott a felsorolásból: a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót, és az álláskeresési támogatásban részesülő személyt. Az alábbiakban a Kormányrendelet vonatkozó részét szó szerint idézzük a Magyar Közlönyből, illetve az értelmezés okán beszerkesztettük a Kormányrendelet által hivatkozott törvényi rész szövegét: 12. § (1) A Tny. 18. § (2b)?(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek a) az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és…
Többet olvasni... -
Társadalombiztosítás
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása 2011-től – elfogadva!
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége volt talán az idei év legjobban várt jogszabály-változtatása, amelyet a Parlament a mai napon – 2010.12.20.19:37:14-kor – elfogadott. A törvénymódosítás régi-régi adósságot próbál törleszteni nagymamáinkkal, édesanyáinkkal, a nőkkel szemben. Mondhatjuk azt, hogy nagyobb részben sikerült, de talán még némi igazításra szorulhatnak az előírások. Nem született még (és talán nem is fog soha…) olyan döntés, amely mindenki maradéktalan egyetértésével találkozott volna, és – valljuk be őszintén – ez sem lett olyan. Mégis nagy előrelépésnek kell tekinteni a megszületését, és gondolkodni azon, miképpen lehetne könnyíteni a nők munka-család-otthon helyzetén. A képviselők ezzel az összevont javaslattal találkozhattak a mai szavazás előtt: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 1 . § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)?(2d) bekezdéssel egészül ki: ?(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)?b) és e)?g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső…
Többet olvasni... -
Egészségügyi hozzájárulás
Bérszámfejtés-, TB-változások 2011 ? távirati stílusban
Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés ? tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét. A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk ? jaaa! és ezek ?csak? a változások? 🙁 Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%). Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával. A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap. Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó. Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnt…
Többet olvasni... -
Személyi jövedelemadó
Magánszemélyek ingatlan bérbeadása 2011-ben
Mintegy két hete kaptunk kedves partnerünktől, az Adónavigátor Kft-től egy hanganyagot, amely a legutóbbi konferenciájukon készült. Örömmel vettük a felvételeket, és azonnal arra gondoltunk, hogy milyen jó ötletnek tűnik, hogy néhány írásunkat kivonatoljuk, hanganyagra rögzítjük és közzétesszük honlapunk Hangos adótanácsok című oldalán. Már készülnek is a felvételek, induló anyagnak pedig kézenfekvő volt, hogy az Adónavigátor Kft. engedélyével az ő felvételeiket tesszük közzé. És megint egy újdonság! Partnerünk elindította az Adónavigátor TV-t, amiről úgy gondoljuk, hogy Magyarországon mindenképpen újdonság. Nagy ötletnek tartjuk – naná, hogy azonnal át is vesszük az anyagokat honlapunkra is! 🙂 Első anyagként a Magánszemélyek által történő ingatlan bérbeadás 2011-ben című felvételt helyeztük el, bízva abban, hogy valóban sikeres lesz az adózás multimédiás vetülete is Olvasóink körében! Magánszemélyek ingatlan bérbeadása 2011-ben A Hangos adótanácsok oldal, és azon belül a videó megtekintése a fenti linkre történő kattintással lehetséges.
Többet olvasni... -
Társadalombiztosítás
Mégegyszer a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslatról
Kedves Látogatóink! Hölgyeim és Uraim! Számolatlanul érkezik a kérdés a nők 40 éves jogosító idővel, kedvezménnyel történő nyugdíjba vonulásával kapcsolatos írásunkhoz; nem véletlen az országos érdeklődést kiváltó ügyben történő érdeklődés – édesanyáink, nagymamáink, a nők érintettek benne! Hangsúlyozzuk! Nem elfogadott törvényről, hanem törvényjavaslatról van szó, a Magyar Köztársaság Kormányának T/1745. számú törvényjavaslatáról, az 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról! Szó szerint idézzük a javaslatból a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslat-részt: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)?(2c) bekezdéssel egészül ki: ?(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)?b) és e)?g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. (2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem…
Többet olvasni... -
Adó | Járulék | Illeték
Alanyi adómentesség választása 2011-re
Az áfa speciális eseteire vonatkozó bejelentéseket év végén lehet megtenni, ezért itt az ideje, hogy átismételjük, ki választhat alanyi adómentességet 2011-től. Az áfa tv. 188. § (1) bekezdése szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege – a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, – b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 5 millió forintos értékhatárt. Eszerint a 2011-re alanyi mentességet az választhat, akinek 2010-ben ténylegesen, és 2011-ben ésszerűen várhatóan a bevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. Az összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás alatt az áfa törvény 2. § a) pontja szerinti értékesítéseket kell érteni, azaz ?adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítését, szolgáltatásnyújtást?. A ?megtérített vagy megtérítendő? kifejezések is különös jelentőséggel bírnak. Bele kell ugyanis számolni azokat a teljesítéseket is, melyek pénzügyileg még nem rendeződtek, illetve nem elegendő az árbevételt figyelni, az ahhoz tartozó áfát is figyelembe kell venni. Aki az evából való kilépésen gondolkodik, ő is választhat alanyi mentességet, ha a bevétele nem több, mint 5 millió forint. Az evából való kilépést december…
Többet olvasni... -
Társadalombiztosítás
Járulékváltozások 2011. ? távirati stílusban
A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig: – a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő, – az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik, – a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás), – megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre, – megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli juttatás vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után), – megszűnik a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett jövedelemmel kapcsolatos járulékfizetési kötelezettség, – az egyéni és társas vállalkozók vonatkozásában megszűnnek a kivét kiegészítésre, közreműködői díj kiegészítésre, illetve tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályok (visszaáll a legalább a garantált minimálbér alapján történő járulékfizetési kötelezettség), – mind a vállalkozók esetében – a már említetteknek megfelelően – mind pedig az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetében a jövő évtől nem a tárgyhónapot megelőző hónap, hanem a tárgyhónap első napján érvvényes minimálbérből kell kiindulni, ami a január havi…
Többet olvasni... -
Társadalombiztosítás
Törvényjavaslat a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról 2011-től
T/1745 számú törvényjavaslat egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról címmel benyújtotta a kormány a nagyon várt, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről szóló előterjesztését. Néhány pontban összefoglaljuk a törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezéseit, hangsúlyozva azt, hogy ez még csak törvényjavaslat, és még számtalan helyen módosulhat, míg a végső formáját eléri. Mégis – úgy gondoljuk – valamiféle kapaszkodót ad ahhoz, hogy mi a kormányzati elképzelés ebben a körben. A törvényjavaslat általános indoklásában ezt olvashatjuk: A törvényjavaslat legfontosabb célja a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjkedvezményének megteremtése, a nők kettős ? családi és munkahelyi ? szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése. A nyugdíjkedvezmény a fiatalabb korban megadott nyugdíjazási lehetőség révén elősegíti az érintett nők további családi szerepvállalását, ezáltal a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is javulhatnak. Lássuk a konkrétumokat: Az a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. A kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. Tehát, a feltételek: minimálisan 32 év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő és összesen 40 év jogosultsági idő és nem áll biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják A keresőtevékenységgel szerzett…
Többet olvasni... -
Adó | Járulék | Illeték
Feltöltési kötelezettség 2010.
Hamarosan itt az év vége, és ezzel a feltöltési kötelezettségek ideje is elérkezik. A 2011-es változásokról szóló törvényben egy meglepően jó hírre bukkantunk! A törvény jelenleg hatályos szövegezése szerint a társasági adó törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kellett egészítenie. A módosítás az értékhatárt 100 millió forintra emeli, amit már 2010. december 16 utáni kötelezettségek esetében is alkalmazni lehet. Mindez azt jelenti, hogy az eltérő üzleti évet nem választók esetében a december 20-i kötelezettség esetén már az új szabály van érvényben. Változatlan az a szabály, hogy azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kapnak, a várható fizetendő adó összegénél ezeket a támogatásokat nem kell figyelembe venni, ha az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapják meg. A bevallási kötelezettséget tekintve viszont már nem a tavalyi szabályokat kell alkalmazni az idei évben! A bevallás határideje továbbra is december 20-a, de a korábbi évekhez hasonlóan nem a 01-es bevallást kell eddig a napig benyújtani, hanem a 1046-os bevallást. Ezen…
Többet olvasni... -
Adó | Járulék | Illeték
Adó- és járuléktörvény-változások 2011. gyors összefoglaló
Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is: A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni. A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára)…
Többet olvasni...
