Egészségügyi hozzájárulásEgyszerűsített közteherviselési hozzájárulásSzemélyi jövedelemadóTársadalombiztosításTermészetbeni juttatás

Bérszámfejtés-, TB-változások 2011 ? távirati stílusban

ideges könyvelőNyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés ? tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét.

A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk ? jaaa! és ezek ?csak? a változások? 🙁

Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%).

Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával.

A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap.

Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek
adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó.

Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnt az szja törvényben, ezek nagy része adómentessé változott. (Szja tv. 1. sz. melléklet)

Megszűnt a kisösszegű kifizetés (Szja tv. 73. §-át hatályon kívül helyezték)

Megszűnt az a lehetőség, hogy a végkielégítést meg lehet osztani az évek között. A tárgyévben meg kell fizetni az adót (adóelőleget) az összevonandó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint.

Az ingatlan bérbeadása 2011-től nem lehet különadózó jövedelem, az összevont adóalap részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni. (Szja tv. 74.§ hatályon kívül helyezve)

A foglalkoztató tb járuléka továbbra is 27%, megoszlása sem változott (24% nyugdíj, 1.5% természetbeni-, 0.5% pénzbeni  egészségbiztosítás, 1% munkaerő-piaci járulék)-

Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9.5%-ről 10%-ra nőtt. A 2011.12.31-ig esedékes magánnyugdíjpénztári tagdíj 0%. Ez azt jelenti, hogy 01-11. hónapokra a tagdíj 0%, a nyugdíjjárulék 10%.

Az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke nem változott (4+2+1.5%).

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.950 Ft helyett 5.100 Ft.

A minimálbér 78.000 Ft-ra emelkedik. A Tbj-ben a minimálbér definíciója változott: a tárgyhónapot megelőző hó első napja helyett a tárgyhó első napján érvényes minimálbérrel kell számolni.
Azoknál az egyéni és társas vállalkozóknál, akiknek főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét (94.000 Ft) kell minimálbérnek (azaz minimális járulékalapnak) tekinteni. (A piaci érték figyelembevételét 2010-re  visszamenőleg eltörölték.)
Alkalmazottak esetében nem kell a járulékot a minimálbér kétszerese után megfizetni. Emiatt a céget terhelő egyéni járulék sincsen.

A  járulékfizetés felső határa 21.000 Ft/nap ( 7.665.000 Ft/év).

2011-tól már a teljes 13% korkedvezmény-biztosítási járulékot meg kell fizetni az erre jogosító munkakörben foglalkoztatottak után.

A vállalkozói szja mértéke 500 millió forintig 10%, felette 19%.

A természetbeni juttatás helyett 2011-től az Szja tv. béren kívüli juttatásokról, illetve béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokról beszél. Mindkettő után a kifizető fizeti az adót, amelynek mértéke a juttatás értékének 1.19-szerese után 16%.
A béren kívüli juttatások összege, ha meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárt (pl. étkezési utalvány havi 18.000 Ft), akkor a határ feletti rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül és 27% ehot is kell utána fizetni.
A cégtelefon használata is egyes nem meghatározott juttatásnak minősül, ezért 1.19 x 16% adót és 27% ehót kell utána fizetni (2010-ben, ha biztosított vette igénybe a cégtelefont, akkor 27% tb járulékot kellett fizetni.)

A hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony 2011-ben a Tbj. szerint biztosított, a szja tv. szerint összevonandó jövedelem.
2011-től új FEOR számokat kell használni.  Az átalakítás azonban nem minden esetben egyértelmű, mert sok esetben egy régi FEOR számot az új FEOR táblázatban többfelé bontottak szét, és olyan is előfordul, hogy több régi FEOR számot összevontak egy új szám alatt.

A 2004. CXXIII. tv. 8/A $ szerint a gyedről visszatérő, és az addigi helyettese után 27 helyett 20% tb járulékot kell fizetni, ha mindkettőt részmunkaidőben foglalkoztatják. A kedvezmény max. 3 évig, a minimálbér kétszereséig vehető igénybe.

(Az összeállítást a bérprogramjainkat készítő és évek óta karbantartó Baloghy Szoftver Kft. készítette. A bérprogram rendelési feltételei honlapunkon elérhetőek.)

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

Egy hozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Tisztelettel fodulok Önökhöz, mivel látom, hogy rengeteg embernek segítenek szinte azonnal. Az én kérdésem az volna: Működik egy kft, amiben két nyugdíjas az ügyvezető. Idáig a társasági szerződés alapján csak személygépkocsi költségtérítést kaptak. Jelen pillanatban úgy áll a cég, hogy mód és lehetőség lenne arra, hogy a költségtérítésen felül más anyagi juttatásban is részesüljenek. Mivel nem régóta “művelik” az ügyvezetői posztot így kissé tanácstalanok. Az eddigi “tanácsadók” a tagi kivétet javasolják.
    Kérem vetítsék le egy havi 100.000 ft-os összegre, hogy mi a legjobb megoldás? ( bejelentés 80 órára, tagi kivét, illetőleg az Önök álláspontja)
    Előre is nagy tisztelettel köszönöm a válaszukat! Minden jót kívnva! Privatekopo

    1. Kedves privatekopo!

      Köszönjük szépen a dicséretet; reméljük, mások is így gondolják! 🙂

      Ami a kérdést illeti: ennél sokkal bonyolultabb a kérdés, mintsem egyszerű válasszal előrukkolni. A korrekt válaszhoz ismerni kellene a kft-t, a működés körülményeit, lehetőségeit. A legjobb megoldás majdnem mindig az, ha a vállalkozás él a törvényadta lehetőségekkel, amikor még az adózás előtti pénzeiből teljesít valami juttatást a tagoknak (nem mintha a tagi kivét nem költség lenne, csak – mint tudjuk – meglehetősen sok vonzata van).
      Az önök esetében érzékelhető, hogy a nyugdíj melletti kivét a cél, de más esetben fontos, hogy rendszeres, bérjellegű kifizetés legyen. Máshogy működik egy eva alá tartozó vállalkozás esetén, mint egy nem evasnal. Lehet éppen béren kívüli juttatásokban is gondolkodni, vagy biztosítás megkötését fontolgatni. Rengeteg megoldás van.

      Kicsit sok lenne az összehasonlítás levezetésének bemutatása, meg adott esetben akár félrevezető is lenne, de tervezzük majd egy bér és egy vállalkozói kivét és vállalkozói költségek összehasonlításáról szóló írás elkészítését, de ez majd 2012-ben lesz célszerű, mivel október-november-december hónapra már sokat nem lehet mondani.. .

      Amit javasolni tudunk az ügyvezetőknek: egyeztessenek a könyvelőjükkel az “egyedi költséghatékony díjazás” kérdéséről. Egy jó könyvelő kolléga a bili horpadásszögének optimalizált préselési irányától az atommaghasítás házilagos elkészítéséig bármiben rendelkezésre tud állni – annyi mindent megéltünk már ügyfeleink jóvoltából. 🙂

  2. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Végkielégítés számfejtésekor milyen egyéni járulékokat kell levonni?
    a 4 + 2 % egbizt járuléknak és a 1,5 % merőpiaci járuléknak alapja-e a végkielégíttés?

    1. Kedves Sprőder László!

      Nem köteles a biztosított egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (6+1,5 százalék) fizetni a végkielégítés alapján kifizetett összeg után.

      1. Tisztel könyvelő iroda!

        előzőleg feltett végkielégítésre vonatkozóan azzal szeretném a kérdéskört kibővíteni, hogy mit takar a törvényi előírás, “nem köteles” egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulákot fizetni ( biztosítottra vonatkozóan ).
        Kötelezni nem lehet, de elvileg “megfizetheti” utána?
        És ha “megfizetheti” – elvileg “hozzászámítható” az egészégbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevétele során megállapítandó járulékalaphoz, illetve a munkanélküli ellátás igénybevétele során megállapítandó járulékalaphoz?
        Ez számomra nem világos!

        És érdekelne a foglalkoztató által fizetendő járulékfizetési kötelezettség is – a végkielégítésre vonakozóan.
        A foglalkoztatónak mindent ( 24 + 3 ) meg kell fizetnie?

        Köszönettel: Marcsi

        1. Kedves Marcsi!

          Sajnos, mivel most másik címről regisztrált be ezzel a kérdéssel, nem tudjuk, hogy mi az előzmény, így fogalmunk sincs, hogy mire kellene válaszolnunk.

          A végkielégítés járulékalapot képező jövedelem, utána nyugdíjjárulékot kell fizetni, de csak a kifizetés évére vonatkozó felső határának megfelelő összegig. Egészségbiztosítási járulék alapját viszont nem képezi. A foglalkoztató a 24+3 %-ot viseli.

  3. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Gerincsérv miatt évek óta járok évente két héten keresztül gyógykezelésre. Azt szeretném megkérdezni, hogy a 2011-es várható TB törvény hogyan változtatja meg a betegszabadság díjazását? Ugyanaz vonatkozik rá (60% vagy max. ~5000 Ft /nap) mint a táppénzre (betegség)?

    Válaszukat előre is köszönöm.

    1. Kedves Domonkos László!

      Azt nem tudjuk megmondani, hogy a 2011-es TB-törvényben milyen változások lesznek a kérdésével kapcsolatban. Természetesen figyelemmel kísérjük mi is a változások lényegét, és amikor olyan állapotban lesz, akkor le is fordítjuk magyar, közérthető nyelvre, és ismertetjük olvasóinkkal.

      2011. április 30. után szigorúbb táppénz-szabályozás fog életbe lépni, melynek értelmében az eddigi napi maximum 10.400 Forintnak legfeljebb a felét kaphatják kézhez a betegállományban lévők.

      A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében továbbra is a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka. A táppénz egy napra járó összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét nem haladhatja meg az eddigi 400 százalék helyett.

      A táppénz napi összege így legfeljebb körülbelül ötezer forint lehet, szemben az eddigi mintegy tízezer forintos maximummal.
      A biztosítási jogviszony megszűnése után továbbra is a minimálbér 150 százalékának harmincad része a táppénz naponkénti felső határa.

      A munkavállalót a betegség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melynek jogosságát a kezelőorvosnak kell igazolnia az első naptól kezdődően. A munkavállalónak nincs lehetősége 3 nap betegszabadságra menni anélkül, hogy emiatt felkereste volna orvosát (mint ahogyan az a korábbi szabályozás szerint lehetséges volt).

      A betegszabadság idejére a munkavállalót szabadnapra járó távolléti díjának 70%-a illeti meg. Amennyiben valaki nem használja fel a lehetséges 15 napot, a maradékot nem viheti át a következő évre. A betegszabadság idején járó pénzt a munkáltató fizeti.

  4. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Ingatlan bérbeadásssal kapcsolatban még mindig nem világos, hogy az EHO-t a szuperbruttósitott összeg után kell-e fizetni.Éves bevétel 960.000.-Ft. szuper-
    bruttó nélkül.
    Jól értelmezem a rendeletet, ha úgy gondolom, hogy 2010-re is választhatom az
    összevont adózást /17 %/ az elkülönített 25 % helyett?
    Válaszukat várva köszönettel:Pásztorné

    1. Kedves Pásztor Sándorné!

      2010-ben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem a fő szabály szerint külön adózó jövedelem, azonban a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a magánszemély ettől eltérő adózási módot válasszon.
      Év közben választhat, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után az adókötelezettségét az összevont adóalap részeként, vagy elkülönült jövedelemként teljesíti, választását az éves adóbevallásában “szentesíti”.

      Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (3) bekezdése szerint a magánszemély 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles
      fizetni az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében a teljes összeg után.

      2011-ben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem tartozik már a különadózó jövedelmek közé, hanem összevonandó jövedelemként kell utána adóznia a magánszemélynek, kivéve az egyéni vállalkozót.
      A bérleti díj jövedelmét szuperbruttósítani is kell, s így az adóalapja annak 127 %-a lesz, adó mértéke pedig 16%.

      Összességében bérleti díj x 1,27 x 0,16 adót kell fizetni egy bérbeadáskor, ami a valóságban – a vélelmezett költséghányaddal megállapított adóalap szerint – a következők szerint alakul: 0,90 x bérleti díj x 1,27 x 0,16.

      Az összevonandó jövedelemnél a bérleti díj jövedelmével szemben is kedvezmények vehetők igénybe, például az új családi kedvezmény is csökkenti a bérleti díjból származó jövedelem adóalapját.

      2011-ben (is) az eho-tv. 3. §. (3) bekezdés e.) pontja alapján “… ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet …”

      Értelmezésünk szerint a jövedelem az, amely a fizetési kötelezettséget meghatározza. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem meghatározását az szja törvény tartalmazza (egyszerűsítve):
      a.) vagy az úgynevezett “diktált” költséghányad alapján, ami 0,9 x bérleti díj x 1,27 = jövedelem,
      b.) vagy a költségelszámolás alapján, ami bevétel mínusz költségek = jövedelem (mivel az eho törvény nem a teljes jövedelem, hanem a teljes összeg kifejezést alkalmazza).
      Az előbb említett eho törvény alapján meg kell vizsgálni, hogy az a.) illetve a b.) pont szerinti jövedelem meghaladja-e az egymillió forintot. Amennyiben nem, úgy nincs eho fizetési kötelezettsége a bérbeadó magánszemélynek, amennyiben igen, akkor bérleti díj x 0,14 = eho fizetési kötelezettség.

  5. Korkedvezményes nyugdijban vagyok már egy éve, munkába szeretnék állni s ezért meg szeretném tudni mennyi összeghatárig lehet ahavi kiegészitő jövedelmem, s kell-e adóbevallást csinálni majd?

  6. Tisztelt Könyvelőéiroda!

    Kérem sziveskedjenek segitségemre lenni a következő probléma megoldásában.
    Cégünk egy társasháznak bérleti dijat fizet. 2010. decemberi dátummal (mindhárom dátum decemberi) kiállitott átutalásos számlát ezév januárban fizettük ki. 25 % forrásadót vontunk le belőle. A társasház szerint 16 %-ot , tehát a 2011. évi szabályok alkalmazásával kellett volna levonni az előleget.
    Kérem sziveskedjenek segiteni, hogy valóban a társasháznak van-e igaza.
    Segitségüket előre is köszönöm.

    1. Kedves Sipos Sándorné!

      A társasház adókötelezettségének megállapítása az adóévben könyvelt bevételek alapján történik.
      A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 16 százalék. Tekintettel arra, hogy a társasház
      bérbeadásból származó jövedelme külön adózó jövedelem, így arra nem vonatkozik az adóalap-kiegészítési kötelezettség.

      Amennyiben a bevétel kifizetőtől származik, akkor a társasháznak fizetett adóköteles összegből a 16 százalék adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie, valamint arról a társasház részére igazolást kell kiállítania.

  7. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Kollégámnak szeretnék segíteni abban a kérdésben, hogy ha ő felvette 2010-ben az önkéntes pénztárból a teljes összeget , (13 év után és a tagságot nem szüntette meg) és befizette utána az adót és az ehót, akkor meg kell e jelennie az idei adóbevallásban ennek az összegnek (gondolom, itt most csak a tőkéről beszélünk) és ha igen, lehetséges, hogy ez miatt átkerült másik adósávba, és további adót kell ez miatt fizetnie? Remélem érthetően fogalmaztam.
    Előre is köszönettel.

    1. Kedves Kirtan!

      Az egyéni számlán lévő megtakarítás két részből áll. A tőke tartalmazza a befizetéseket (pl. egyéni befizetések, munkáltatói hozzájárulás, adomány stb.), a hozam a befektetések során az egyéni számlán jóváírt nettó hozam.

      Amennyiben jól értettük, akkor kollégája az alábbi lehetőségek valamelyikével élt:
      Továbbra is pénztártag marad és az egyéni számlán lévő teljes megtakarításból

      – Egy nagyobb összeg – maximum a megtakarítás 90 %-ának – kifizetését kérte, amely tartalmazza az adómentesen felvehető hozamot, vagy
      – Egyösszegű kifizetést kért.

      Az Önkéntes Nyugdíjpénztár mindkét kifizetés esetén 16 %-os mértékű adóelőleg levonásával fizetheti ki a megtakarítást. (SZJA tv. 1995. évi CXVII.tv. 28.§ (8) bek.)
      Az adóköteles szolgáltatás igénybevételével további 27%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO tv. 2.§., 11§. (11) bek.) fizetésére is kötelezett, amelyet a kifizetés negyedévét követő hónap 12. napjáig kell a NAV.nak megfizetni.

      Természetesen, ennek helye van a bevallásban is. 😉

  8. Tisztelt KÖNYVELŐZÓNA! Tisztelt Könyvelőiroda, Pécs!

    Weblapjukon láttam, hogy ?kívülállók? (vagyis nem ügyfeleik) által feltett kérdésekre is válaszolnak, és ezek a válaszok miközben szakszerűek, egyúttal közérthetőek is. Ezér kaptam kedvet ahhoz, hogy néhány olyan kérdést tegyek fel Önöknek, amik közelgő öregségi nyugdíjba vonulásom kapcsán foglalkoztatnak, de eddig sehol nem kaptam rájuk választ. Nivel nem találtam olyan fórumot, ami konkrétan a kérdéseimhez kapcsolódna, itt teszem fel azokat, mert végül is a “TB változások 2011” idevág.

    Idén, 2011. decemberében töltöm be 62. életévemet. 2010 végéig 40,5 év szolgálati időt gyűjtöttem, melyet a Nyugdíj Igazgatóság ?Szolgálati idő megállapítása? eljárásban visszaigazolt. Ezt a több mint 40 évet alkalmazottként dolgoztam végig. Munkahelyeim közt nem volt olyan, amely a szokásosnál korábbi nyugdíjazást tenne lehetővé (veszélyes üzem, fegyveres testület, stb.), vagyis teljesen ?átlagos? esetnek számítok. Egyéb kiegészítő nyugdíjra nem, csak az ?állami? öregségi nyugdíjra számíthatok. Ezek alapján szeretném megkérdezni, hogy:

    1) Pontosan mikor mehetek nyugdíjba?
    ? 2011 elején (ha jól tudom, korábban volt egy olyan szabály, hogy abban az évben január 1-jén, amikor betöltöm a 62. évet, feltéve, hogy megvan az elegendő szolgálati idő ? márpedig az megvan. De mintha ezt a szabályt eltörölték volna),
    ? vagy a 62. születésnapon, azaz 2011 decemberében?

    2) Mi a forgatókönyv?
    ? Mennyivel előbb kell/érdemes kérni a nyugdíjazást?
    ? A munkahelyen vagy a Nyugdíj Intézetnél kell benyújtani a kérelmet?
    ? Van-e felmondási idő és azt mi határozza meg?
    o A teljes szolgálati idő (nekem ez év végéig kb. 41,5 év lesz)
    o Az utolsó munkahelyen eltöltött idő (esetemben az év végéig kb. 5,5 év lesz)
    ? Ha van felmondási idő:
    o Mekkora a mértéke?
    o Van-e a munkavégzés alóli mentesítés?
    o Ez jár vagy adható?
    o Megválthatja-e a munkaadó a felmentési időt pénzben?

    3) Mi történik, ha a 62. életévem betöltése előtt nem kérem a nyugdíjazást, de a cég elküld nyugdíjba?
    ? Elveszítem a felmondási időt?
    ? A felmondási idő pénzben megváltott értékét kifizetik a nyugdíjazáskor?

    4) Feltéve, hogy a cég tovább foglakoztatna: Hogyan járok jobban?
    ? Ha nyugdíjba megyek, és mellette alkalmaznak, esetleg rész-munkaidőben,
    ? Vagy ha tovább dolgozom alkalmazottként?
    ? Mindez a fizetés / nyugdíj arányától függ, tehát nincs általános szabály?

    5) Mik az adózási szabályok a nyugdíj melletti munkavégzés esetén?
    ? A nyugdíj képez-e adóalapot (egyedül vagy a nyugdíj melletti keresettel összevontan)?
    ? Vagy csak a nyugdíj melletti kereset adózik?
    ? A nyugdíj melletti keresetre kell-e nyugdíj-járulékot fizetni, és az képez-e további nyugdíj-alapot?

    Szíves válaszaikat előre is köszönöm.

    Tisztelettel:
    Szabó László

    1. Kedves Szabó László!

      Igen, valóban a segítésre szerződtünk saját magunknál… 🙂

      Azért nem találja talán, hogy hova kell írni (nem a TB-változásokhoz, hanem a nyugdíjakhoz), mert ez nem egy Fórum, ahol tematikusan vannak a kérdések, hanem könyveléssel, számvitellel foglalkozunk – meg egy kicsit a rokonszakmákhoz is besegítünk (vagy belebeszélünk?)… 😉

      Akkor lássunk neki kisregényének: 2011 – 62 = 1949. decemberi születésű, és a neve után ítélve férfiú. Az öregségi nyugdíjba vonulás és az előrehozott öregségi nyugdíjba vonulás lehetőségeit honlapunkon ebben a táblázatban foglaltuk össze.

      1. Alapvetően az életkori feltétel azt jelenti, hogy amikor betöltötte a feltételt, tehát, öregségi nyugdíjba 2011. decemberi születésnapján vonulhat.

      Ugyanakkor, az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltételét Ön már 2009. decemberében teljesítette, a 40,5 év szolgálati időből következik, hogy akkor még nem volt meg a 37 év szolgálati ideje, ezért nem vehette igénybe. Attól a naptól, ahogyan Önnek a 37 év szolgálati ideje meglett, jogot szerzett arra, hogy bármikor előrehozott öregségi nyugdíjba vonuljon.
      Mivel a 40 éves szolgálati időt is meghaladta, így akár holnaptól csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhat, nem kell várnia a születésnapjáig.

      2. A harmadik feltétel (életkoron és szolgálati időn túl) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése, melyről ebben az írásunkban olvashat.

      Az összes többi részletkérdésére különféle helyeken és összefüggésekben rátalálhat az oldalunkon, ha használja a keresőmezőt; a főoldalon (és minden oldalon) a fejléc alatt közvetlenül találja meg a “Keresés a honlapon” elnevezésű mezőt. Az üres mező alatt rövid kis használati utasítást is olvashat. Beírja pl. azt, hogy keresetkorlát, és máris ennyi írásunkra lel a kulcskifejezés kapcsán.
      A másik lehetőség, hogy legörgeti az oldalt, és közvetlenül az Ajánlataink alatt címkefelhőt talál. A címkefelhőben azok a leggyakoribb szavak, kifejezések szerepelnek, amelyet egy egy írásunkban jellemzőként megadtunk (megcímkéztük). Az adott szóra kattintva keresgélehet azon írásainkban, amelyek ezek többször-kevesebbszer előfordulnak.

      És érdemes még a hozzászólások között is keresgélni, olvasgatni; valamennyi feltett kérdése már többször, több helyen előfordult, válaszoltunk rá.

  9. Bocsánat, az szja alapot rosszul írtam. Bérleti díj x 0,9 x1,27 , ennek a 16%-a az szja.
    Sűrű a köd!

  10. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Az “egyszerűsödött” adószabályokban már képtelen vagyok kiigazodni, a “szuperbruttó” meg már az idegeimre megy! Tavaly még világos volt az ingatlan bérbeadásokkal kapcsolatos szabályozás, melyet mára sötét köd lep az agyamban. Szóval: ingatlanbérleti díjat fizet (éves 1000eft alatt) vállalkozóm. Mint önálló tevékenységnek minősitett kifizetési jogcím szerintem: nyilatkozat 10% költségelszámolás. Elszámolása szerintem: bérleti díj 90%-a után 27% EHO, szja alap: bérleti díj x 1,27 x 0,16
    Elszámolás bérprogramom alapján nem tartalmazza a 27% EHO-t.
    Most kell 27% EHO-t fizetni, vagy nem?

    1. Kedves KAT!

      2011. január 1-jétől megszűnt az a lehetőség, hogy az ingatlant bérbeadó magánszemély az e tevékenységből származó bevételét külön adózó jövedelemként adózza le.

      Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3.§-ának 2011-ben hatályos rendelkezései szerint a bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg (nem csak a jövedelem 1 millió forintot meghaladó része) után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (továbbiakban: eho) is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély által fizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot, azaz a hozzájárulás-fizetési felső határt.

      2011-ben már nem alapoz meg eho mentességet az a tény, ha a bérbeadott lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, így ezekben az esetekben is fennáll az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

      Tehát, a helyes számtan: szja előleg = bruttó bérleti díj x 0,9 x 1,27 x 0,16 és eho előleg = bérleti díj x 0,14, amennyiben a magánszemély bérbeadó legkésőbb a kifizetésig nem nyilatkozik, hogy a bérbeadásból származó jövedelme nem fogja elérni az éves egymillió forintot.

      Magyarul: az ingatlan bérbeadásnál – ha van, akkor – 14 % az eho, nem 27%. 😉

      1. Kedves KAT!

        Egy icipicit módosítjuk a tegnapi válaszunk utolsó előtti bekezdésében az eho-ra vonatkozó részt, ami helyesen így szól:

        eho előleg = bérleti díj x 0,90 x 0,14

        Elnézést az okozott kellemetlenségért!

  11. Tisztelt Könyvelőiroda!
    2010. július 6-án vonultam csökkentett előrehozott nyugdíjba. Az év első felében nyugdíj előtti álláskeresési járadékot kaptam a Munkaügyi Központtól. Az új adóbevallásban van ugyan az adóterhet nem viselő jövedelemnek egy-két sor, de nem teljesen világos (útmutató magyarázata szerint), hogy a járadékot melyik sorba kell írni.
    -Elképzelhető, hogy össze kell adni a nyugdíjjal és egy rovatba kell írni?
    -Másik kérdés: igaz, hogy az Önkéntes Nyugdíjpénztár várakozási időn túl (10 év) felvett összeget be sem kell írni a bevallásba?
    Tisztelettel várom válaszukat!

    1. Kedves Fodor Zsolt!

      A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja tv.) 3. § 21. d) pontja szerint (2010. december 31-én hatályos jogszabály) az álláskeresési járadék (és úgy általában a munkanélküliek és az álláskeresők juttatásai) bérnek minősülnek, kivéve a nyugdíj előtti álláskeresési járadékot (“… d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;”)

      Az Szja törvény 3.§ 23.a.) pontja az előzőek szerinti álláskeresési segélyt a nyugdíjak közé, sorolja, így – véleményünk szerint – a bevallás 18. sorában kell feltüntetni, együtt a kapott nyugdíjjal.

      Önkéntes Nyugdíjpénztárral kapcsolatban:

      Akiknek a 10 éves várakozási idejük letelt:
      – tagsági viszonyukat a tagdíjfizetés folytatása mellett fenntarthatják, vagy
      – megtakarításukat részben, vagy egészben felveszik (pénztárban maradnak), vagy
      – felveszik egyéni számlájukon lévő megtakarításukat és tagsági jogviszonyukat megszüntetve kilépnek a pénztárból.

      Akik úgy határoznak, hogy további tagdíjat nem fizetnek, de addigi megtakarításaikat az önkéntes nyugdíjpénztárban hagyják, azok azt – hozamokkal megnövelve – majdan nyugdíjas éveikben kapják vissza szolgáltatásként.

      A nyugdíjkorhatár elérése előtt esetlegesen kivett befizetés – tehát a tőkerész – jövedelemnek minősül és a pénztártagnak személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást kell utána fizetnie. Az évek során elért hozam viszont adómentesen felvehető.

      A jogszabály szerint lehetőség van a tőkerész adómentes felvételére is. Aki az előtakarékoskodás 12. évében veszi fel tőkéjét, annak az összeg kilencven százaléka után kell adót fizetnie, s az ezután következő időszakban évi tíz-tíz százalékkal csökken ez a fizetendő mérték.

  12. Tisztelt Könyvelőiroda !

    Mindenek előtt hajtépésmentes,végre tényleg egyszerűsített bevallásokkal megáldott , sikeres ,boldog új évet kívánok !

    Tb -vel kapcsolatos kérdésem lenne.Még nem volt ügyfelem ,akinek apasági szabadságot kellett volna intéznem ,most úgy néz ki ,lesz. Munkáltatói oldalról mi ilyenkor a teendő ? Nagyon szégyellem magam ,de csak annyit tudok a témáról ,hogy létezik és a munkáltató a költségvetés terhére fizet ilyenkor távolléti díjat – 5 szabadnapra – az apának . Milyen formában – nyomtatvány,bevallás,bejelentés- kell ezt a tb – apeh ,vagy új nevén NAV felé jelezni ,hogy majd a munkáltató visszakapja ezt az összeget ? Milyen kötelezettségek vannak ezzel kapcsolatban a nyilvántartáson kívül ?

    Nagyon köszönöm előre is a segítséget ! További szép napot !

    1. Kedves GAndi!

      Nagyon szépen kérjük, hogy legalább Ön ne mondja azt, hogy egyszerűsített bevallások, meg kevesebb az adminisztráció, meg könnyebb a könyvelőknek, meg ilyesmiket…. 🙂
      Könnyű úgy söralátétet ígérni, hogy hónapról-hónapra még a nullát is papírhegyekkel kell bevallani, adatot szolgáltatni, meg jelenteni. A könyvelők munkája nem lett kevesebb, sőt, ha jól belegondolunk, még nehezebb lett.

      Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

      Az édesapa a munkaidő-kedvezmény igénylésekor köteles bemutatni a munkáltatójának a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Ezzel egyidejűleg írásban kell nyilatkoznia arról is, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apának minősül, és ezt a jogát nem szüneteltetik, illetve nem szüntették meg.

      Az apák munkaidő kedvezményének bére bevallási kódja 000000, a közterhének kódja 000001.
      (2003-tól létezik ez az intézményesített lehetőség, de mi sem csináltunk még ilyent… 😉 )

  13. Tisztelt Könyvelőiroda!
    1952-ben született kötisztviselő nő vagyok, nem vezető beosztásban.
    2011 januárban várható, hogy a munkáltatóm (önkormányzat) felmond.
    Kérdésem, hogy az új, Parlamet által már elfogadott köztisztviselői törvény változtat-e a végkielégítés mértékén (8+4 hónap)? A másik kérdésem, hogy rám a különadó 2.000.000, vagy a 3.500.000.-Ft összeghatára vonatkozik?
    Köszönöm válaszukat.

    1. Kedves Kimlei Erzsébet!

      A 98 százalékos mértékű különadó azt a magánszemélyt terheli
      ? aki meghatározott ? állami vagyonnal gazdálkodó ? szervezeteknél
      ? munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és
      ? akinek ezen jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétele
      ? főszabály szerint a 3,5 millió forintot, speciális jogviszonyok esetén a 2 millió forintot meghaladja.

      Nem köteles ugyanakkor a különadó megfizetésére az a magánszemély, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott, saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.

      Különadó fizetésére akkor köteles a magánszemély a további feltételek fennállása esetén, ha az a szerv, szervezet, amelynél foglalkoztatják, foglalkoztatták:
      ? költségvetési szerv;
      ? olyan szervezet, amelyet állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapítottak vagy tartanak fenn, illetve részesítenek működési támogatásban; vagy
      ? a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény, vagy
      ? a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozik.

      A munkavégzésre irányuló jogviszony magában foglalja különösen a:
      ? az Mt. szerinti munkaviszonyt,
      ? a közalkalmazotti jogviszonyt,
      ? a köztisztviselői jogviszonyt,
      ? a kormánytisztviselői jogviszonyt,
      ? a különböző szolgálati jogviszonyokat.

      Főszabály szerint a 3,5 millió forintot meghaladó rész minősül a különadó alapjának.

      Az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben megszerzett bevételnek a 2 millió forintot meghaladó része képezi a különadó alapját.

Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.