minimálbér
- Adó | Járulék | Illeték
Legfontosabb 2017. évi adóváltozások dióhéjban, távirati stílusban
[print_link] [email_link] Nincsen olyan év vége, hogy ne legyen változás a gazdálkodási körülményekben a következő év elejétől, így gyorsan összeállítottuk a 2017. január 01-től hatályba lévő lényegesebb adóváltozásokat, dióhéjban összefoglalva, távirati stílusban, a teljesség igénye nélkül. Elhiheti mindenki, hogy az állandó változásokat nem mi generáljuk, évek óta a stabil, előre tervezhető gazdálkodási jogszabálykörnyezetért küzdünk, amiből nem azt a következtetést kell levonni, hogy a “mi jó Édesmamánk”… Személyi jövedelemadó (SZJA) és egyéni járulékok Az SZJA kulcs (15 %), és az egyéni járulék-kulcsok mértéke (nyugdíjjárulék 10 %, egészségbizosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5%) nem változik. Családi kedvezmény Az adóalap kedvezmény mértéke 2017-ben 2 gyermek…
Bővebben » - Adó | Járulék | Illeték
Minimálbér, garantált bérminimum egyéni vállalkozók, társas vállalkozók 2017 – tervezet
Még nincs egy hete, hogy a Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 ? tervezet című írásunkban bemutattuk a számok nyelvén, hogy a kormány 15 százalékos minimálbér-emelési, illetőleg 25 százalékos garantált bérminimum (melyet szokás még szakmunkás minimálbérként is emlegetni)-emelési, és ezekkel együtt 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentési (szociális hozzájárulási adó) javaslata milyen hatással járhat a munkavállalókra és a munkaadókra. A KSH adatai szerint 2015 végén 1 millió 691 ezer vállalkozás volt nyilvántartva, amelyből az önálló vállalkozó 1 millió 130 ezer (ezen belül is az egyéni vállalkozók száma 400ezerre tehető). A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest nem változott: 99,7%-a kisvállalkozásnak ? ezen belül…
Bővebben » - Adó | Járulék | Illeték
Minimálbér 2017, garantált bérminimum 2017 – tervezet
A hír: A hivatalos oldalakon fellelhető információk szerint, a kabinet 15 százalékos minimálbér-emelést és 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentést (szociális hozzájárulási adó) javasol 2017-re, a garantált bérminimum ? melyet szokás még szakmunkás minimálbérként emlegetni- pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. A hír még nem jogszabály, ezért aggodalomra nincs ok, csak annyiban, hogy a gyakorlat szerint amit a kormány eltervez, arra a képviselők rábólintanak. Lássuk azonban, hogy mit mondanak a számok: Számok (1): egy szakképzettséget nem igényló munkakörben foglalkoztatott minimálbéres dolgozó havi 16.290,- forinttal többe fog kerülni munkaadójának (158.925,- Ft, ami 11,42%-os növekedés), míg a szakmunkás minimálbér esetén 34.992,- forint a többlet munkáltatói…
Bővebben » - Munkaügy
Minimálbér 2016, garantált bérminimum 2016
Szokás szerint a lehető legkésőbben, de megjelent az év végén a Magyar Közlönyben a Kormány 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul: Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2016. január 1-jétől a következők szerint alakul: A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2016. január 1-jétől a következők…
Bővebben » - Munkaügy
Személyi jövedelemadó bevallás 2015 – egyszerűsített foglalkoztatás
Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatottnak személyi jövedelemadó bevallást tennie a 2014-es évről? Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló számára év végén jövedelemigazolást kiadni? Mi is sokkal jobban jártunk volna, ha előbb megírjuk ezt a kis cikkünket, és csak azt követően adjuk ki Ügyfeleinknek a jövedelemigazolásokat – nem kellett volna külön-külön magyarázkodnunk… 🙂 Az egyszerűsített foglalkoztatás egy rendkívül hasznos foglalkoztatási forma, mert viszonylag alacsony költséggel, rugalmasan lehet válaszolni a munkaerőpiaci igények okozta kihívásokra. Az alkalmilag megnövekvő munkaerőigényt át lehet hidalni, a lökésszerűen jelentkező igényeket (pl. mezőgazdasági idénymunka, turisztikai, idegenforgalmi idénymunka) ki lehet elégíteni. Természetesen, ez nem…
Bővebben » - TB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy
Minimálbér, garantált bérminimum 2015-ben
Megjelent a Magyar Közlöny 2014. évi 185. számában a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról; a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul: Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2015. január 1-jétől a következők szerint alakul: A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul *: * A jogszabály változásakor a…
Bővebben » - Munkaügy
Minimálbér, garantált bérminimum 2014-ben
Frissítve: 2013.12.30. (Közfoglalkoztatási bérek – 496/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet) Megjelent a Magyar Közlönyben a 483/2013. (XII.17.) Kormány számú rendelet, melynek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul: Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul: A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul: A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén a…
Bővebben » - Adó | Járulék | Illeték
Összefoglaló főleg bérszámfejtőknek 2012-ről – távirati stílusban
Nos, a tavalyi év utolsó napján – azaz tegnap – a Könyvelőiroda Pécs jól kipanaszkodta magát, hogy a jogszabály-dömping el fog bennünket gázolni, ezért itt az ideje, hogy máris indítsuk a 2012-es évet. 🙂 A továbbiakban, távirati stílusban összefoglaljuk, hogy mire kell ügyelniük bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak a 2012-es év indulásakor: Az adójóváírás megszűnik. Az adóalap kiegészítés évi 2.424.000,- Ft jövedelem felett 27%, alatta nincs. Adóelőleg számítási módszerek: – Szja tv. 47.§.(8) szerint A várható éves rendszeres jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyhóig kifizetett halmozott rendszeres jövedelemhez hozzáadjuk a tárgyhavi rendszeres jövedelmet és az évből még hátralevő hónapok számát. (Későbbiekben…
Bővebben » - Munkaügy
Kötelező minimálbér 2012., garantált bérminimum 2012.
A Magyar Közlöny 2011. december 22-i, 157. számában megjelent a A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. A rendelkezés 2012. január elsejétől lép hatályba, és alkalmazása minden munkaadóra és munkavállalóra kötelező jelleggel kiterjed. Minimálbér (Ft) Garantált bérminimum (Ft) Havibér esetén 93.000 108.000 Hetibér esetén 21.400 24.850 Napbér esetén 4.280 4.970 Órabér esetén 533 621 Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege, illetve a…
Bővebben » - Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)
EVA 2012, avagy amiről szintén nem szerettünk volna hallani
37 % lesz az EVA mértéke 2012-ben, 30 millió forintos az árbevétel-határ! Nem ez a 37 % volt az egyetlen hír, amelynek nem örvendünk. Hétfőn még egyezkedett a Fidesz-frakció és a Kormány, mára pedig itt a megállapodásuk eredménye: 37 %. Néhány varázsszám addig, amíg parlamenti képviselők végleg rábólintanak arra, amiről a büfében már úgyis megegyeztek: – Nagyjából 7millió forint éves árbevétel alatt nem érdemes evázni, illetve akkor van valamelyest értelme, ha a költségek (beleértve a saját kivétet és közterheket is) szintje az árbevétel maximum 13 %-a, – 10millió forint bruttó bevételnél a költség-százalék 16-17 %-nál ne legyen több, – 30…
Bővebben »
