Adó | Járulék | Illeték

Összefoglaló főleg bérszámfejtőknek 2012-ről – távirati stílusban

Bérszámfejtési változások 2012 - távirati stílusbanNos, a tavalyi év utolsó napján – azaz tegnap – a Könyvelőiroda Pécs jól kipanaszkodta magát, hogy a jogszabály-dömping el fog bennünket gázolni, ezért itt az ideje, hogy máris indítsuk a 2012-es évet. 🙂

A továbbiakban, távirati stílusban összefoglaljuk, hogy mire kell ügyelniük bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak a 2012-es év indulásakor:

  • Az adójóváírás megszűnik.
  • Az adóalap kiegészítés évi 2.424.000,- Ft jövedelem felett 27%, alatta nincs.
  • Adóelőleg számítási módszerek:

– Szja tv. 47.§.(8) szerint

A várható éves rendszeres jövedelmet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyhóig kifizetett halmozott rendszeres jövedelemhez hozzáadjuk a tárgyhavi rendszeres jövedelmet és az évből még hátralevő hónapok számát. (Későbbiekben majd letölhető lesz egy excel tábla, ami a számítás menetét szemlélteti.)

 – Göngyölített számítás

Adóalap-kiegészítést csak akkor kezdünk számolni, ha a halmozott jövedelem eléri a 2.424.00 Ft-ot.

– Kifizetői számítás

A teljes kifizetett összegre számolunk adóalap-kiegészítést

  • 2012-ben a családi kedvezményt is halmozottan kell figyelembe venni az adóelőleg-számításnál, így az a kedvezmény is figyelembe vehető, amit korábbi hónapokban nem tudott igénybe venni a dolgozó.
  • Az adóelőlegnél maximum 50% költséghányad vehető figyelembe.
  • Egyéni járulékok

– 10% nyugdíjjárulék vagy magánnyugdíjpénztári tagdíj

– 8.5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék ( ebből 4% természetbeni, 3% pénzbeli (ez emelkedett 2%-ról 3%-ra), 1.5% munkaerő-piaci)

  • A magánnyugdíjpénztári tagdíj (már 2011.12.01-től) 10%. A tagdíjat 2012-ben nem a 08-as bevalláson kell bevallani a NAV-nak, hanem a PSZÁF által (még nem) közzétett (elektronikus) nyomtatványon kell közvetlenül a pénztárnak bevallani és a tagdíj összegét is közvetlenül a pénztárnak kell utalni. ( A nemzetgazdasági miniszter 12.15-i sajtótájékoztatója alapján úgy tűnik, a 10% tagdíjat továbbra is az állami rendszerbe kell befizetni. )
  • Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.390,- Ft/hó, 213,- Ft/nap.
  • A TB járulék megszűnik, helyett 27% szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: szocho) kerül bevezetésre.
  • Megszűnik az a korábbi szabály, hogy a kezdő egyéni vállalkozók a tevékenység megkezdésének éveben a jövedelem kivéttől függetlenül csak a minimálbér után fizettek járulékot.
  •  A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók minimum járulékalapja változott:

– szocho: a minimálbér 1,125-szerese

– nyugdíjjárulék: a minimálbér

– egészségbiztosítási és munkaerő-piaci: a minimálbér 1.5-szerese

(Nem változott: a középfokú szakképzettséget igénylő tevékenységek esetén a minimálbér alatt a Tbj. szerint a garantált bérminimumot kell érteni.)

  • Fontos változás, hogy a számítást az elmúlt évtizedek gyakorlatával szakítva, nem éves szinten, halmozottan kell végezni, hanem csak az adott havi jövedelmet figyelembe véve.
  • A Tbj.-ből kikerült a segítő családtag fogalma. 2012-től a segítő családtag nem biztosított.
  • Az egyéb jogviszonyból származó jövedelmeknél (pl. megbízás) a minimálbér 30%-a alatt továbbra sem biztosított a dolgozó, de 27% eho helyett 27% szocho-t kell fizetni.
  • A béren kívüli juttatások után az adó továbbra is a juttatás 1,19-szerese után 16% adó (19.04%), de ezen felül 10% eho-t is kell 2012-től fizetni. (Az egyes meghatározott juttatások után marad a 19.04% adó és a 27% eho.)
  • A bérenkívüli juttatások fajtái, értékhatárai változtak.
  • A Tbj. 24.§(1) b) módosult, ezért 2012-től egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell fizetni a végkielégítés, a jubileumi jutalom, az újrakezdési támogatás és a szabadságmegváltás után is.
  • 2012-től a 36 órás munkaviszony mellett foglalkoztatottak is fizetnek pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. (A Tbj. 31.§.(3) megszűnt.)
  • A minimálbér 93.000,- Ft/hó, a garantált bérminimum 108.000,- Ft/hó.
  • A korábbi TB-járulék kedvezmények (Start-kártya, részmunkaidős stb.) a szocho-ból levonható kedvezménnyé alakulnak, illetve új kedvezményeket hoztak létre.
  • A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt azok a cégek vehetik igénybe, amelyek megfelelnek a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendeletnek.  A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér 21,5%-a, legfeljebb 16.125,- Ft/hó, ha a munkabér 75.000 Ft alatt van. 75.000 Ft felett az előbbiek szerint meghatározott összegnek a 75.000 feletti munkabér 14%-át meghaladó része. (75000 Ft-os bér után még a maximális 16.125 Ft kedvezmény jár, efelett fokozatosan csökken, 190.179 Ft feletti bérre már nincs kedvezmény.)
  • A TB járulék helyett fizetett Start-kártya járulék megszűnik, helyette szocho kedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény mértéke úgy van megállapítva, hogy a fizetendő járulék nem változik.

– Start-kártya esetén a kedvezmény maximum a mnimálbér 1.5-szerese, a kedvezmény az első évben 17%, a második évben 6% (felsőfokú végzettség esetén 9 hónapig 17%, 3 hónapig 7%).

– Start Plusz: minimálbér 2-szerese, 1. év 17, 2. év 7% kedvezmény

– Start Extra: minimálbér 2-szerese, 1. év 27, 2. év 17% kedvezmény

– Start Bónusz kártya (új kártyatípus): minimálbér 1,2-szerese, 1 évig 27% kedvezmény

A Start Plusz, Extra, Bónusz kártyák más kedvezménnyel (pl. munkabér nettó érték megőrzés) együtt is igénybe vehetők és így a fizetendő adó negatív is lehet!

– Közcélú foglalkoztatásnál a minimálbér 130%-áig, 13.5% adókedvezmény

– Részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye a minimálbér kétszereséig, 7% adókedvezmény

– Karrier Híd Program (új kedvezmény 2012-től), legfeljebb a minimálbér kétszereséig, 13.5% adókedvezmény vehető igénybe.

A munkabérek nettó érték megőrzését célzó kedvezménnyel együtt is lehet, de negatívba nem mehet az adó emiatt.

  • A szakképzési hozzájárulás a szocho alap 1.5%-a, havonta kell bevallani.

Nagyon erősen tanácsoljuk a bérszámfejtéssel foglalkozó kollégáinknak, hogy a használt programjaik  jogcímtörzseit az új évi számfejtés megkezdése előtt vizsgálják át alaposan, hogy az adó- és járulékkötelezettségek megfelelően van-e beállítva, különösen figyelve a megváltozott adózású természetbeni juttatásokra.

Az egyéb juttatások, nem rendszeres jövedelmek, levonások jogcím törzsadat-állományokban célszerű felülvizsgálni a kilépő adatlap sorainak beállítását a 2012-es kilépő adatlapnak megfelelően.

[Illusztrációként felhasznált távirat eredetileg a profila.hu oldalról származik]

Több információ

Kapcsolódó bejegyzések

127ozzászólás

  1. Kedves Könyvelőzóna!
    Segítségüket szeretném kérni. Egy alapítvány elnyert egy pályázatot, hogy megbízási szerződéssel alkalmazzon egy személyt fix 5 hónapra. Az elnyert összeg: bruttó 100.000 Ft/ hó. Velem kötnének megbízási szerződést. Nincs munkahelyem, a 6 ezer forintos TB-t fizetgetem egyénileg. Viszont, mivel sose volt semmilyen alkalmazottuk, nekem kéne intézni mindent. Az alapítványnak és nekem mit kell ezután befizetni? Mennyi maradna így a 100.000 Ft-ból, mivel mindkét oldali befizetés ezt az összeget terheli?
    Nagyon köszönöm segítségüket!
    Üdvözlettel: Andrea

    1. Kedves Andrea!

      Ha jól értelmeztük a kérdést, akkor van havi 100ezer Ft, aminek elég kell, hogy legyen a közterhek kifizetésére és a megbízási díj kifizetésére is? Ennyi lóvé van, ebből kell megoldani mindent. 😉

      Havi 78.500,- Ft megbízási díj esetében a megbízó költsége havi 99.695,- Ft, a megbízott kézhez kap havi 55.186,- Ft-ot, az államnak befizetendő havi 44.510,- Ft (mindez a 10%-os általános költségátalány mellett).

      Nem szabad elfelejteni, hogy havonta a 08-as bevallást is be kell nyújtani.

      Az apró részleteket az Egyesület könyvelőjével kell megbeszélni.

  2. T. Könyvelő Iroda! Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vagyok. A havi kivétem rendszeresen 130000Ft/hó amiből az előírt 16% szjá-t, 10% nyugdíjjárulékot és a 6390Ft/hó eü járulékot befizetem a tv. szerint. 2012-ben az éves bevételem úgy alakul, hogy várhatóan cca. 350000 Ft adózott nyereségem képződik. Ha ezt 2013 márciusban osztalékként felveszem, úgy vagy a 2012 vagy a 2013 éves keresetem 1910000 Ft lesz, ami meghaladja az engedélyezett 1674000 Ft-ot. Emiatt megszüntetik a nyugdíjam folyósítását? Ha igen, mikortól meddig?

  3. Tisztelt Könyvelő Iroda, A férjem rokkantnyugdíjasként elvégezte a biztonsági őr vizsgát.Ebben munkakörben dolgozott 2004 szeptember 22-től 2008 április-04-ig.Az egy havi alapbére a járulékokkal összesen 123-ezer forint volt.Arra szeretnék választ kapni hogy lehetőség van-e-arra hogy a nyugdíját újra számoltassuk, mert 8% nyugdíjjárulékot azaz 9840 forintot fizetett.A férjem 1944-ben született de sajnos a nyugdíja nagyon kevés még mindíg alkalmi munkát kell végeznie ahhoz hogy ne maradjunk semmivel elmaradva a kifizetéseket illetően.Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel. Dzsudzsák Jánosné.

  4. Üdvözletem!
    Érdeklődnék hogy augusztus 31 én járt le a szerződésem az önkormányzatnál közmunkásként és azt mondta nekem a főnököm hogy megpróbálja nekem elintézni hogy októbertől vissza hívjanak de előtte be kell kerülnöm a rendszerbe.Az lenne a kérdésem hogy szeptember 10 én megyek a munkaügyi központba időponttal nyilvántartásba vétel-re és utána megyek az hivatalba hogy attól a naptól kerülök be a rendszerbe vagy várni kell pár napot?
    Köszönettel:Erika

    1. Kedves Erika!

      Őszintén szólva a közmunka/közcélú munka dolgokban nem nagyon vagyunk járatosak. Nem tudjuk, hogy milyen rendszerbe kerülésről szándékozik bekerülni. Az bizonyos, hogy azon a napon, amikor a Munkaügyi Központban regisztrál, bele kerül a nyilvántartó rendszerbebe [mondhatjuk inkább úgyis, hogy az utolsó adat rögzítésétől számított pár percen belül].

    2. Szeretném megkérdezni, hogy van egy 26 éves értelmi fogyatékos lányom.
      Jelenleg 6 órában dolgozik, egy betegeket foglalkoztató cégnél. Emelt összegű családi pótlékot kap az államkincstártól, mivel 81 százalékos munkaképesség csökkent az OSZI által lett megállapítva.
      Más ellátást nem kap. Sem rokkant nyugdíjat, sem rehab járadékot, semmit, de mégis azt szeretné a főnöke, hogy igényeljen Rehabilitációs kártyát.
      Szerintem neki nem kell, mivel felülvizsgálatra sem kellett visszamennie az OSZI-hoz.
      5 évre állapították meg a munkaképesség csökkenését, nem nyugdíjas és fizetést kap.

      Kell-e neki rehab kártya?
      És ha igen, akkor honnan igényelje, ha nyugdíjfolyósítóban nincs nyílvántartva.
      Ezt nem értik meg a munkahelyén.

      Várom a válaszokat, előre is köszönöm
      🙂

      1. Kedves Bodolai Judit!

        Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a 2011 évi CXCI. tv. alapján a rehabilitációs hatóság által végzett kz2016uj minősítés szerint
        a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
        b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
        Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki
        a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
        b) rehabilitációs járadékban részesül.

        A rehabilitációs kártyát a lakóhely szerint illetékes nyugdíjigazgatóságtól igényelheti.

  5. Üdvözlöm!
    Lenne egy kérdésem.
    Júl.27-én létszámleépítés miatt megszűnt a munkaviszonyom. Jelenleg felmondási időmet töltöm, leghamarabb szept.10-én tudok menni a Munkaügyi Kp-ba regisztráltatni magam, mert a felmondási időm szept.9-ig tart. Az lenne a kérdésem, hogyha alkalmazna engem egy munkáltató, igényelhetne-e utánam támogatást, 10.-e előtt, vagy csak akkor ha már regisztrált munkanélküli vagyok? Vagy még akkor is el kellene telnie 3 hónapnak?
    Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel:
    Gabriella

    1. Kedves Torpi!
      Kedves Gabriella!

      A “létszámleépítés miatt megszűnt” kifejezés alapján úgy gondoljuk, hogy ön a felmentési idejét tölti (munkáltató felmondott, és felmentette a munkavégzési kötelezettség alól, legalább a felmondási idő felére). Ebből az is következik, hogy ön a felmondási idő alatt is elhelyezkedhet más munkáltatónál, vagyis nem kell kivárni a lejárati határidőt. A felmentési időre járó bér ekkor is jár önnek (az új munkahelyen végzett munka utáni díjazás mellett is).

      Amennyiben kedvezményt az új munkaadó a 3 hónapja regisztrált munkanélküli után kívánja igénybe venni, akkor annak a 3 hónapnak meg kell lennie…

  6. Jó estét! Én azt szeretném megérteni, hogy amikor hóközi jutalomkifizetés utáni következő havi rendes fizetésemet utalják, akkor miért kapok kevesebbet, mint általában. Ha jól érzem, a családi adókedvezmény alkalmazásával kapcsolatos a magyarázat.
    Nekem egy gyermek után érvényesítik a családi kedvezményt. A bruttó jutalom 81,5%-át utalják nettóban, aztán a rendes bruttó fizetésemből “SZJA nem rendszeres” címszó alatt vonnak le adót.
    Erre milyen szabály van? Miért nem közvetlen a jutalomból vonnak le adót (csak járulékokat vonnak)?
    Köszönöm válaszukat!

    1. Kedves Tunde!

      Mint oly’ sok dolog, ez sem tartozik az egyszerű kategóriába; így, látatlanban nehéz értelmesen válaszolni.

      A jutalom nem rendszeres kifizetés. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely ? a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve ? a 2.424ezer Ft értékhatárt meghaladja. Tehát, nem igazán a családi kedvezménnyel van összefüggésben a kérdés.

  7. Üdvözlet!
    Érdeklődnék hogy most járt le a szerződésem a helyi önkormányzatnál és a szerződésemen is meg a felmondásomon is az volt írva hogy Részmunkaidős huzamosabb idejű közfoglalkoztatás azt szeretném megkérdezni hogy mit jelent ez mert a tavalyin pedig az volt ráírva hogy Részmunkaidős rövid időtartamú közfoglalkoztatás.Mi a különbség a kettő között?

    1. Kedves Erika!

      A korábbi közcélú munka helyett az önkormányzati (helyi, kisebbségi), egyházi, illetve civil szervezet által történő rövid időtartamú közfoglalkoztatás került bevezetésre, melynek keretében az alacsony iskolai végzettségű, szociálisan rászoruló bérpótló juttatásban részesülők kerültek bevonásra. Az aktív korú, munkaképes, bérpótló juttatásra jogosult álláskeresők foglalkoztatása 4 órás részmunkaidőben történik és legfeljebb 4 hónapig tarthat.

      A korábbi közhasznú munkavégzés keretében támogatott önkormányzatok és intézmények, továbbá az egyházak, civil szervezetek számára lehetővé vált hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás szervezése. A foglalkoztatás időtartama 2-12 hónap, napi 6-8 óra munkaidőben, és ehhez a formához kapcsolódhat szakmai képzés is.

      1. Köszönöm válaszukat.
        Azért gondoltam, hogy a családi adókedvezménnyel kapcsolatos, mert azon munkatársaim, akiknek nincs családi adókedvezményük, egy forinttal nem kapnak kevesebb fizetést egy hóközi jutalomkifizetés után.

  8. Kedves Könyvelőzóna!

    Segítségüket szeretném kérni, ajándékba kapott “hosszú hétvége” bérszámfejtése és dokumentálása miatt.
    A gyakorlatban hogy működik? Ki hogy adózik?

    Segítségüket előre is köszönöm!

    Erika

    1. Kedves M.Erika!

      Ezt a kérdést nem igazán – konkrétan: egyáltalán nem – értjük.
      Milyen “hosszú hétvége”, milyen ajándék, milyen számfejtés? 🙂

      Ne haragudjon értetlenkedésünkért, de kifejtené bővebben?

      1. Egy 3 napos “szállást” kapott ajándékba az egyik dolgozó. Természetbeniként van-e rá lehetőség elszámolni 27%-os EHO-val, vagy mindenképp bérként kell az ilyen “bevételt” számfejteni?

        1. Kedves M.Erika!

          Valóban, sokszor használjuk még a természetbeni juttatás fogalmát, pedig az már nem lakik benne a törvényben. 🙂

          A nem pénzben adott juttatásokat négy szabály szerint azonosíthatjuk:
          1. adómentes juttatások, az szja tv. 1 sz. melléklete szerint
          2. kifizetői adóköteles és kedvezményes eho (béren kívüli juttatások), az szja tv. 71. §-a szerint
          3. kifizetői adóköteles és teljes eho (egyes meghatározott juttatások), az szja törvény 70. §-a szerint
          4. minden más juttatás, amely nem fér bele az előző 3 pont egyikébe sem, ekkor az egész juttatás jövedelemként adó- és járulékköteles lesz.

          Ez a “3 napos szállást kapott ajándékba az egyik dolgozó” még mindig magyarázatra szorul, ebből még nem dönthető el az adó- és járulék fizetési kötelezettség:
          – ha egy konferenciára, rendezvényre, vagy egyéb munkavégzésre történő utasítással került a dolgozó a “3 napos szállásra”, akkor egy kiküldetési rendelvényen történő elszámolással ez nem is ajándék, hanem kötelezettség, így pedig nem terheli fizetési kötelezettség az egészet,

          – magunk részéről az szja törvény 1. sz. mellékletében felsoroltak közé nem tudjuk beilleszteni, vagyis, más módon nem lesz adómentes juttatás ebből a wellness-beutalóból

          – béren kívüli juttatásról beszélhetnénk (szja tv. 71. §), ha ez az “ajándék” a munkaadó saját tulajdonában/vagyonkezelésében lévő üdülőben üdülési szolgáltatásra szólna, vagy éppen SZÉP kártya keretében történt volna az “ajándékozás”,

          – amennyiben ez az “ajándék” mindenki számára elérhető lehetőségekből adódik (pl. egy cafeteria elem), akkor az egyes meghatározott juttatások közé lehet sorolni,

          – ha sehova nem sikerül “bepaterolni”, akkor marad a 4. szabály szerinti, teljes körű adó- és járulékteher…

          1. Nagyon köszönöm a gyors választ, és a megerősítést. Nem kifejezetten munkavégzésre irányul a 3 napos szálláslehetőség, így marad a 4. verzió.

            Köszönettel: Erika

  9. Tisztelt Iroda!

    Szeretném tudni, hogy milyen bejelentési kötelezettségem
    van akkor, ha egy Bt-nek beltagja és egy másik Bt-nek kültagja
    vagyok, ahonnan nem veszek ki bért. Megjegyzem, mint beltag
    immár 10 éve be vagyok jelentve, járulékot fizetek.

    1. Kedves Zsoldos Lajos!

      Csak nem kapta meg ön is a “megbírságolt a NAV” tartalmú izét? 🙂

      Tehát, ha jól értettük, akkor a közelmúltban vált egy Bt. kültagjává; ha nem kötelezett személyes közreműködésre (alapból a kültag nem kötelezett másra, mint a vagyoni betét nyújtására, és az osztalékra történő várakozásra), akkor nincs további teendő.
      Amennyiben munkaviszonyos, vagy személyes közreműködésre kötelezett, akkor a T1041-es nyomtatványon jelenti be a biztosítási jogviszonyt.

  10. Kedves könyvelőiroda!
    Lehet ,hogy nem ide tartozik de szeretném megtudni, hogyha valaki szakmát tanul az beleszámít a nyugdíjba mint szolgálati idő ha jól tudom.De ha valaki ez idő alatt teherbe esik(1 év után) akkor neki is jár a gyes vagy sem ? Szakképzés elött csak diákmunkák.

    1. Kedves Noémi!

      Önmagában a szakmatanulás nem jár feltétlenül szolgálati idő gyarapodással. Hogyan történik a szakma tanulása? Szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, munka mellett?

      Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a törvényben meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

      a)gyermek 3. életévének betöltéséig,
      b)ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
      c)tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

      A szülő a gyermek másfél éves koráig kereső tevékenységet nem folytathat. Ezután a GYES teljes összegének folyósítása mellett napi 4 órát meg nem haladó időtartamban dolgozhat, vagy időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik.

      20/

  11. Tisztelt Könyvelőzóna!
    A férjem egyéni vállalkozó és szeretné a költségei között elszámolni a telefon számlájának 40%-át.Egyéb juttatásként
    az összeg x 1,19nek a 16%szja-t és a 27%eho-t minden hónapban megfizetné.Kérdésem ,hogy ezt minden hónapban be kell vallani?És ha igen melyik nyomtatványon kell?
    üdvözlettel.Karibalu

  12. Tisztelt könyvelőiroda!Testvéremet elhagyta a férje.Én szeretnék gondoskodni 3 kiskorú gyermekéről .Kérdésem az lenne,hogy milyen módon vehetném igénybe a gyermekek után járó adókedvezményt,ami az Én esetemben elég jelentős összeg lenne,mivel havi ~brutto 850,000,- a fizetésem.Van-e lehetőségem ilyen módon támogatni Őket?Előre is köszönöm!

    1. Kedves Attila!

      Családi kedvezményt érvényesíthet az a magánszemély, aki gyermekeire tekintettel családi pótlékra jogosult, valamint a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a magzat fogantatásának 91. napjától.

      Megilleti a kedvezmény továbbá a családi pótlékra saját jogán jogosult, valaminta rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyt is azzal, hogy helyette ezt – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozója is igénybe veheti. (2011-ben még elegendő volt az, hogy az érintett személyek egy háztartásban éljenek, a hozzátartozói minőség nem volt feltétel.)

      Tehát, az adókedvezményt ön nem tudja jogszerűen a maga javára (azaz, az ő segítésükre) igénybe venni.

      1. Tisztelt Könyvelőiroda!Köszönöm gyors válaszukat!Én szeretnék hozzájuk költözni,és egy háztartásban élni velük,a gyámságukról is gondoskodnék,ha kell,hivatalosan,Én így értettem,ebben az esetben sem kivitelezhető?

        1. Kedves Attila!

          Az a magánszemély, aki a családi pótlékot
          – vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
          – vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
          – szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, a családi kedvezményre nem jogosult.

          Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki
          – a vér szerinti,
          – az örökbe fogadó szülő,
          – a szülővel együtt élő házastárs,
          – az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő),
          a nevelőszülő,
          – a hivatásos nevelőszülő,
          -a gyám, továbbá
          – az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,
          a saját háztartásában nevelt, meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

          A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
          – aki az igénylő háztartásában él, és
          – akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult.

          Mindezek alapján lehet még a családi adókedvezmény jogszerű.

  13. Tisztelt könyvelő iroda!
    Szeretném ha segítenének válaszukkal.
    Nyugdíjas/67/ vagyok és van egy saját kft.-m amiben ügyvezető vagyok.
    A másik két tag a feleségem és a nagykorú gyerekem.
    Üzletünk nincs különböző vásárokra járok pop-corn-t gyártok és eladok.
    Kérdésem lehetséges -e az, hogy bért nem veszek fel havonta és csak osztalékot az év végén? esetleg évközben osztalék előleget?
    Még egy kérdésem van: milyen járulékot kell magam után fizetnem?
    köszönettel T.József

    1. Kedves Torontáli József!

      Mindenekelőtt a kft könyvelőjével kell egyeztetnie, és ehhez nem árt, ha előbb elolvassa kapcsolódó (és másik kérdésére is választ adó) írásunkat, a megadott hivatkozásra kattintást követően.

  14. Tisztelt Könyvelőiroda!
    A segítségüket és a tanácsukat szeretném kérni. Cégünknél van egy munkavállaló aki 14 éve a cégünknél dolgozik. Február óta tartós táppénzen van, a leszázalékolásra ment, de nem találtak nála elegendő betegséget, hogy megkapja valamilyen százalékban is az egészségkárosodást. Miután megvolt a felülvizsgálat és nem sikerült a leszázalékolás jelentkezett ismét munkára, ahol könnyített munkát kért, amit vállalkozásunk nem tud biztosítani neki. Ideje szerint járna neki végkielégítés. A kérdésem az lenne, ha módosítanám a kérésére a 8 órából 4 órára a munkaidejét, és így egy idő után megszűnne a munkaviszonya, vagy nem felelne meg neki a 4 órás munkaviszony, akkor a végkielégítés mértékét melyik bér alapján kell meghatározni? Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel: Rédl Mária

    1. Kedves Marika!

      A végkielégítésnél az átlagkereset jár, a megelőző zárt negyedévtől visszaszámított egy naptári évi időszakot kell alapul venni a számításoknál. Az átlagkereset munkanapokra jár.

      1. Köszönöm szépen a gyors választ!

        Tisztelettel:

        Marika

  15. Tisztelt Szakértő!

    Tanácsukat kérem az alábbi ügyben. Lányom Írországban él és dolgozik életvitelszerűen, (7 éve) de megtartotta mo-i állandó lakcímét is. Onnan küldött cikket egy hazai lapnak, és a honorárium elszámolását nem tudjuk hogyan kell szabályosan megcsinálni.
    Van arra vonatkozóan valami szabály, hogy ő nyilatkozik, mely szerint ezután a jövedelme után is Írországban adózik, és akkor a teljes összeg kifizetésre kerül részére. Vagy ha bérként számolják el neki, akkor itthon mindent levonnak tőle a hazai adózásnak megfelelően, és akkor ezt az összeget a jövő évben itthon kell neki bevallani? (vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik)
    Köszönöm munkájukat és válaszukat!
    Margó

  16. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Szeretném segítségét kérni a következő kérdésben: munkanélküli lévén tavaly év végén kiváltottam a StartBónusz kártyát, majd ez év február 15-vel sikerült elhelyezkednem közfoglalkoztatás keretében egy cégnél, határozott idejű munkaviszonyban történő foglalkoztatásban 2012. december 31-ig. Kérdésem arra vonatkozik, ha időközben sikerül másik állás találnom, a leendő munkaadóm igénybe tudja-e venni a start kártyával járó kedvezményeket utánam, vagy ahhoz ismét minimum 3 hónapos munkanélküli regisztráció szükséges?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Anita763

    1. Kedves Anita763!

      A kártyát (igazolást) át kell adni a munkáltatónak, aki azt a foglalkoztatás időtartama alatt megőrzi. Ez annyit jelent, hogy a munkahely-váltáskor a kártyát az új mnkáltatónak kell átadnia.
      Kivárási idő nincs.

  17. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Szeretném a segítségüket kérni, hogy az új belépő által hozott, a munkaügyi hivatal által álláskeresési járadékról kiállított adóadatlapon szereplő jövedelmet melyik sorba írjam a programba való berögzítéshez? Egyéb jogcímen kapott jövedelem?
    Köszönettel: D. Erika

    1. Kedves Erika!

      A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3.§-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. A d.) alpont alapján
      a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék bérnek minősül, és ezt a jövedelmet a Más bérjövedelem sorba rögzítjük.

  18. Üdvözlet !

    Megköszönném ha tudnának tájékoztatást adni , férjem a helyi önkormányzatnál mint Részmunkaidős huzamosabb idejű köz-foglalkoztatott(3 hónap) dolgozik ,napi 6 órás a munkaszerződésen 53850.- bér található és ebbe a hónapba levontak 8616.- jövedelem előleget az érdekelne hogy ez jogos? még ebből a kis pénzből is kell adózni én úgy tudtam hogy a minimálbérből nem kell adózni ,ezért kérném a segítségüket ,még annyi hogy van egy eltartott gyermek is aki után egyikünk sem kap adókedvezményt .

    1. Kedves Gáspár Gusztávné!
      2012-ben a

      Közfoglalkoztatási bér 71.800 Ft/havi bér, 16.525 Ft/heti bér, 3.305 Ft/napi bér
      Garantált közfoglalkoztatási bér 92.000 Ft/havi bér, 21.175 Ft/heti bér, 4.235 Ft/napi bér
      (A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg.)

      A 71.800 Ft/hó napi 8 órára vonatkozik, 6 órás foglalkoztatás esetén a 6/8 rész jár, ami pontosan 53.850,- Ft.

      Az szja-előleg valóban 8.616,- Ft, a nyugdíjjárulék 5.385,- Ft, az egészségbiztosítási járulék 4.577,- Ft, a kifizetendő összeg: 35.270,- Ft (kerekítés miatt).

      Amennyiben az eltartott gyermek kedvezményezett eltartott, akkor adókedvezményt lehet igénybevenni utána, és a kifizetendő összeg 43.890,- Ft lenne. Az adókedvezmény igénybevételéhez nyilatkozatot kell a kifizető részére átadni.

      1. Nagyon köszönöm a gyors és kielégítő válaszukat . További szép napot kívánok .

  19. start bónusz kártyánál a szociális hozzájárulás 27% -a jár? ezt a 1208 bevallásban hol találom meg? a start bevallási oldalon?

    1. Kedves Papp Zsuzsa!

      A Start Bónusz kártyával a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adóból vehet igénybe adókedvezményt.
      A részkedvezmények (azok a kedvezmények, amelyeket a szociális hozzájárulási adóból lehet igénybe venni) alapja minden esetben a természetes személy munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér.

      A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresét elérő összegnek a 27 %-ával egyenlő a foglalkoztatás első évében.

      A foglalkoztató a Start Bónusz kártya biztosította kedvezményt akkor veheti igénybe, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a napi munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

  20. Üdvözletem!
    Érdeklődni szeretnék, hogy szeptemberben lesz 10 éve hogy egy cégnél dolgozom, de most a novemberben 4 éves ikreimmel vagyok itthon gyesen, és a munkahelyemet valószínűleg fel fogják számolni. Érdeklődni szeretnék, hogy jár e végkielégítés, felmondási idő és megváltása illetve szabadságmegváltás nekem ilyen esetben? Az utóbbi 5 évben nem vettem ki a szabadságaimat, ha jól emlékszem 23 nap volt évente. Bruttó bérem 176 800 Ft volt.
    Ha jár akkor hozzávetőlegesen mennyi? illetve hol kell intézkednem ez ügyben?
    Köszönöm

    1. Kedves Gyöngyi!

      A végkielégítés feltételei:
      – munkáltatói rendes felmondás vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése,
      – legalább három év megszakítás nélküli munkaviszony az adott munkáltatónál
      Az ön esetében, a 10 év 3 havi, átlagkeresettel számítandó, végkielégítést jelent.
      2012. július 1-től az eddigi szabályokkal ellentétben nem az átlagkereset szerint kell majd a végkielégítést számolni, hanem az úgynevezett távolléti díj alapján, mely tulajdonképpen – feltételekkel -, a személyi alapbérrel egyenlő.

      A felmondási idő a 10 év munkaviszonyt követően 55 nap, mely időtartam felére a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell mentenie, és ezen időszakra is az átlagkeresete illeti meg.

      A szabadságmegváltás tekintetében nem tudunk állást foglalni, hiszen több adat is hiányzik. Az azonban bizonyos, hogy jár önnek.

      Amit tanácsolunk még, bár erre nem kérdezett rá: Nagyon figyeljen oda arra, hogy a munkahelyét mikor kezdődik a felszámolás, és azonnal jelents be a felszámolónak az igényét. A 180 napon túli igénybejelentés jogvesztő hatályú. Igyekezzen 40 napon belül maradni.

  21. Köszönöm válaszukat.
    Nem, nem sok az ezer forint. HA DOLGOZIK. De mi van akkor, ha nincs akkora forgalom, hogy nem kell a munkája, vagy nem ér rá?

    A kidobott ezer forint naponta, az a sok.
    Erre szerettem volna valami ésszerű, jó javaslatot.

  22. Kedves Könyvelőzóna!

    Főfoglalkozású társas vállalkozó vagyok, tehát a garantált bérminimum másfélszerese után meg kell fizetnem az eü. járulékot, a 112,5 %-a után a szoc. hozzájárulási adót, és a bérminimum után a 10 %-os nyugdíjjárulékot.
    Jövedelmet -bevételem nem lévén – nem vettem ki a vállalkozásból. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben az egészségbiztosítási járulék illetve a nyugdíjjárulék elszámolható-e a vállalkozás költségeként, és ha igen, milyen költségként?

    Segítségüket előre is köszönöm, üdvözlettel,

    Sára

  23. Tisztelt Könyvelőiroda !
    Szeretném megkérdezni, hogyha rehabilitációs kártyával alkalmaznak milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak utánam ?
    Másik kérdésem, mivel jelenleg nem dolgozom- hogy munkábaállás után milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik a munkabért ? ( %-os arányban )
    Köszönettel

    1. Kedves Farkas Istvánné!

      Egyszerűbb elmondani, hogy milyen kedvezményt vehet igénybe a foglalkoztató a rehabilitációs kártyával foglalkoztatott személy után:
      “A munkaadó az őt, az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.” [NRSZH]

      A biztosítottak járulékfizetési kötelezettsége 2012-ben:
      – nyugdíjjárulék 10 %
      – egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
      — természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
      — pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3 %
      — munkaerő-piaci járulék 1,5 %

      1. Nagyon köszönöm a gyors válaszukat.

        1. Ez így nem teljesen világos a számomra, akkor úgy kérdezném, ha pl. a havi bérem a jelenleg érvényben levő minimálbér /93.000,-Ft/ akkor mennyi kedvezmény illetné meg a munkáltatót, ill. mennyi járulékot kellene fizetnie ezen bér után.
          Köszönettel: Farkas Istvánné

          1. Kedves Farkas Istvánné!A Könyvelőiroda válaszában ott a válasz a kérdésére:
            “legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.? [NRSZH]”:Miután az Ön havi illetménye:93 000 ft/hó,így annak a 27%-a.(Bruttó bér 27%-a).Ha 186 000 lenne a bruttó,akkor annak a 27 %-a is járna! 🙂

            1. Bocsánat,nem jól fogalmaztam az utolsó mondatot:Ha 186 000 lenne a bruttó,annak is a 27 %-a lenne a kedvezmény(mert ez a minimálbér kétszerese)

              1. Köszönöm a segítségüket, és még azt szeretném kérdezni,hogy meddig jár ez a kedvezmény, van-e időbeni korlátozás / pld. fél év, egy év…/

  24. Köszönöm válaszukat. Mivel egy hónapban 15 napnál és 4 óránál nem fog többet dolgozni és mert biztosított, mivel középiskolás, ezért a közteher mértéke 1.000,- Ft naponta, és semmi más fizetési kötelezettségem nem lesz?
    Egyébként konyhai kisegítő lesz.
    A bejelentést a 10T1041E nyomtatványon kell megtennem, ha jól tudom. Viszont úgy olvastam, hogy ha mégsem jön létre a munkavállalás, akkor a munkavállalás napján reggel 8 óráig lehet lemondani. Mivel ő este 8-9 re fog járni így nem tudom mi van akkor, ha nincs szükségünk az aznapi alkalmi munkájára, hogy lehet lemondani úgy, hogy az ezer forint közteher fizetést ne kelljen kifizetni.
    Segítségüket köszönöm szépen!

    1. Kedves Csontosné G. Katalin!

      A közteher az egyszerűsített foglalkoztatás ezen formája esetén napi 1.000,- Ft, függetlenül attól, hogy napi 1-2, vagy 8, vagy tíz órát dolgozik.

      Nem jól tudja: 2012-ben a 12T1041E nyomtatványt ildomos használni.. 😉 🙂

      Ugye, nem egyezer forinton fog aggodalmaskodni?

  25. Tisztelt Könyvelőiroda!
    A START EXTRA kártyával foglalkoztatott dolgozó után a munkáltatónak kell -e járulékot fizetni? Ha igen, mennyit?
    Köszönöm válaszukat!

    1. Kedves Antalné!

      A START Extra kártya érvényessége 2 év, ezen belül eltérhet a foglalkoztatónál a START-kártyás foglalkoztatás kezdete.

      A támogatás a program alanyainak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogosult személyt foglalkoztatja.

      A járulékkedvezmény a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén igénybe vehető normatív támogatás, amelyet a munkáltatónak a foglalkoztatás megszűnése esetén nem kell visszafizetni.

      A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
      Ha a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni.
      A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással, melyet az adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. A kártya igényléséhez szükséges a regionális munkaügyi központ vagy kirendeltsége által kiállított igazolás a tartós munkanélküliségről.

      2012-ben a Start Extra kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresét elérő összegnek 27 %-ával, a foglalkoztatás második évében 17 %-ával egyenlő részkedvezmény illeti meg. (Eddig a munkaadót a foglalkoztatás első évében nem terhelte tb-járulék fizetési kötelezettség és a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terhelte.)
      A kedvezmények nem társadalombiztosítási járulékkedvezménynek, hanem a (társadalombiztosítási járulékot felváltó) szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adó-részkedvezménynek minősülnek. A részkedvezmények alapja minden esetben a természetes személy munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér (a továbbiakban bruttó munkabér).
      A módosítás abban áll, hogy míg korábban a munkaadót terhelő fizetési kötelezettség mértéke került előírásra, a módosítást követően az igénybe vehető kedvezmény mértékét rögzíti a jogszabály, tehát a kedvezmény mértéke változatlan marad, csak annak törvényi megfogalmazása módosult.

  26. Tisztelt Könyvelő Iroda!
    Főállás mellet, egyéni vállalkozó vagyok. A nyári hónapokra, minden másnapi munkavégzésre, napi 4 órában alkalmazni szeretnék egy középiskolai tanulót.
    Melyik foglalkoztatási forma, a legkedvezőbb, járulékfizetés szempontjából?
    Válaszukat köszönöm!

      1. Tisztelt Könyvelőiroda!
        Segítségüket szeretném kérni.Megbízási díjjal dolgozom másodállásban,10 %-os költségtérítéssel.Milyen járulékokat kell,hogy levonjanak tőlem a megbízási díjból és hány százalékban?Áprilisban vontak 16 % SZJA-t,10% nyugdíjjárulékot,4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.Előző hónapban viszont 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem.És néhány kollégámnak áprilisban sem,akik ugyanilyen szerződéssel dolgoznak.Kell-e vonni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,vagy nem?Válaszukat köszönöm!

  27. Köszönöm szépen a válaszukat.
    Az ügyvezető váltás indokolt, tehát ha jól értelmezem akkor a taggyűlés határozhat arról, hogy mennyi legyen a bérem és milyen formában lássam el az ügyvezetői munkát. Ha a taggyűlés úgy dönt, hogy heti 4 órás munkaviszonyban, megbízási vagy tagi viszonyban végezzem a munkát ezt felülbírálhatja a NAV?
    A KFT jelenleg telephelyének bérbeadásával foglalkozik csak, í gy mint már írtam nem is tudnám a 60 e járulékot fizetni, jelenleg csak egy része van kiadva a telephelynek és nincs ennyi bevétel.

    1. Kedves Szabó Magdolna!

      A társasági szerződésben az általunk idézőjelbe tett részt kell betenni, és akkor valóban a taggyűlés határozhatja meg a lehetőségeket.

      Bizonyos esetekben felülbírálja, de ez mindig azért van, mert nem megfelelően határozták meg a feltételeket. Mivel ön munkanélküli, ezért nagyon nehezen tud kibújni a minimál járulékfizetési kötelezettség alól.

      Megismételjük: egyeztessen a könyvelőjükkel. A konkrét helyzetet ő ismeri, a részletek ismerete nélkül, az általános válaszunk lehet, hogy önre nem stimmel, és nagyobb kárt csinálunk, mint hasznot.
      [Adott esetben az is megoldás lehet, hogy a kft eladja önnek a telephelyet, hosszú távú részletfizetésre, és ön magánszemélyként adja bérbe.]

  28. Szeretném megkérdezni van egy KFt , ketten vagyunk tulajdonosok 50,5 ill. 49,5%
    Jelenleg öregségi nyugdíjas férjem az ügyvezető. A továbbiakban én leszek az ügyvezető. A kérdésem az lenne hogyan kell a társasági szerződésben rögzíteni a heti min ?, óraszámot, munkaviszony vagy megbízási jogviszony? Mennyi az minimális heti óra szám amely legalább az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételét lehetővé teszi. Nincs más munkaviszonyom csak a KFT üzletrésszel rendelkezem.
    A kft-nek csak bérleti díjiból van bevétele, ami a jelenlegi minimálbér összege alatt van, tehát a bevétel nem teszi lehetővé a nagyobb óraszámban történő munkaviszony. Várom szíves válaszukat!

    1. Kedves Szabó Magdolna!

      Hacsak nincs valami igen erős, nyomós indokuk, akkor ne változtassanak a felálláson! Nem mindegy, hogy havi 6.390,- Ft-ot, vagy 60ezer Ft-ot kell fizetniük.

      Egyébként, a társasági szerződésben azt kell csak rögzíteni, hogy az ügyvezető a feladatát “vagy tagi viszonyban, vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban láthatja el, a taggyűlés döntése alapján”. Majd a taggyűlés eldönti, hogy mikor, hogyan, mennyiért a legérdemesebb ellátni a funkciót.

      A többit célszerű a könyvelőjükkel egyeztetni. Mi azt mondanák ennyi adatból, hogy maradjon háztartásbeli, fizesse a 6.390,- ft-ot, esetleg kössön megállapodást a szolgálati időre.

  29. Kedves Könyvelőiroda!

    Szíves segítségüket kérném: munkaviszony mellett van jövedelmem 2011-re egyszerűsített foglalkoztatásból is. ha ez utóbbi összege 840.000 Ft alatt van, akkor is be kell írnom a bevallásba a munkaviszonyos jövedelmem mellé? azért érdekes, mert ha beírom, akkor csökken az igénybe vehető adójóváírás összege és befizetendő adóm keletkezik.
    Előre is nagyon köszönöm válaszukat!

    1. Kedves encsike!

      2011-re nem kell bevallani az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet, kivéve, ha az adózó:
      ? külföldi állampolgár vagy
      ? az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 000 forintot meghaladta, vagy
      ? az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmén kívül más, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

      Amennyiben a jövedelem bevallási kötelezettség alá esik, akkor 2011-ben az adójóváírás adómentessé tehette ezt a jövedelmet. A jövedelem ugyanis bérjövedelem, melyre a jogosultsági hónaponként az adójóváírás érvényesíthető.

  30. Tisztelt Könyvelőiroda Pécs!
    2 kérdésem lenne. Ha megváltozott munkaképesség mellett vagyok vállalkozó és mellette elmegyek dolgozni is, akkor mentesül-e a vállalkozásom a járulék fizetések alól. Ha igen, hány órát kell a munkáltatónak bejelenteni heti vagy havi szinten? Ha, a válasz igen lenne, akkor is menetsül a vállalkozásom a járulék fizetés alól ha, a munkáltató rehabilitációs kártyával foglakoztat? A könyvelőm mást mondott, mint amit találtam leírást a neten, így elbizonytalanodtam.
    A másik kérdésem, internetes kereskedelemnél, ha valaki nagykereskedésként is szeretne működni, akkor az új szabályok szerint van-e telephely bejelentési kötelezettsége? VAGY MÁR EZ A JOGSZABÁLY MEGSZŰNT ilyen estekben.

    1. Kedves Erika!

      1. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó fogalma megváltozott; csak a saját jogú nyugdíjasok minősülnek annak, így – amennyiben vállalkozást folytatnak – nekik a havi 6.390,- Ft a kötelezettségük (nem a kb. havi 60ezer).

      2. Amennyiben munkaviszonyában a foglalkoztatás eléri a heti 36 órát, akkor csak a tényleges jövedelemkivét után keletkezik kötelezettsége.

      3. Rehabilitációs kártyával rendelkező személyek foglalkoztatása esetén a munkaadó az őt, az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő, számított adóból, adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett(bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.

      4. A hatályos Kereskedelmi törvény 3. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem szükséges üzlet csomagküldő kereskedelem folytatásához, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához sem.
      A nagykereskedelem azonban egy másik dolog, ott előfordulhat, hogy telephely bejelentésre, vagy működési engedélyre lehet szükség.

      1. Köszönöm a választ. Saját jogon voltam rokkantnyugdíjas, amellett kiegészítő tevékenységként voltam vállalkozó, de most még nem hívtak felülvizsgálatra,(júliusban esedékes) így nem tudom, mi vonatkozna rám, ha 36 órában foglalkoztatnak valahol és mellette megmarad a vállalkozásom is. Mentesülök vagy nem a járadék fizetés alól? A könyvelőm szerint igen mentesülök, nem kell semmit fizetnem, de én mást olvastam.
        Nem saját jogú öregségi nyugdíjas vagyok, hanem változatlanul kapom azt az összeget, amit sajátjogú rokkantnyugdíjasként kaptam, de most nem tudom pontosan, hogy milyen megnevezéssel, rehabilitációs vagy rokkantsági járadék.
        Régen: 67%-os, újabb 50%-os és 54%-os egészségkárosodás, ami megegyezik a régi 67%-kal.

        1. Kedves Erika!

          Miért nem hisz a könyvelőjének, vagy nekünk? Ahol mást olvasott, ott tegye fel kérdéseit.

          Arról nem is beszélve, hogy mást kérdezett korábban, mást (legalábbis nem precízen) mond a helyzetéről, és ezek függvényében várja el, hogy latolgassuk az ismeretlen jövőjét.

          Rokkantnyugdíjas, máshol heti 36 órában foglalkoztatnák, vállalkozása is van. Mi a csudának fizetne járulékot? Gondoljuk, hogy a minimál járulékra gondolt.

  31. Tisztelt Könyvelő Iroda!
    Gyesen lévő munkavállalónak szabadságmegváltás esetében nybj-ot kell fizetni?

    Köszönöm a segítséget.

    1. Kedves Niki!

      2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint nem kellett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a szabadságmegváltás után, 2012. január 1-jétől a 10 százalék nyugdíjjárulék mellett a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is meg kell fizetni.

  32. Tisztelt Könyvelőzóna!

    a 40 éves jogviszonnyal nyugdíjas NŐ nyugdíjas alkalmazásakor mennyi és hány százalékos járulékokat kell vonni?

    1. Kedves tézé!

      Ha jól értelmezzük szavait: a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeinek igénybevételével rendelkező nyugdíjasról szól a fáma? Már csak azt kellene tisztázni, hogy milyen jogviszonyról van szó, és mekkora díjazásról.

  33. Egy Start plusz kártyás alkalmazottat szeretnék 4 órára bejelenteni.Megszeretném
    kérdezni,hogy mennyi járulékot kell utána fizetni??Kell-e szochot fizetni utána?A gyerek kedvezményt kinek kell fizeti az alkalmazottnak?Nekem,mint vállalkozónak vagy az állam fizeti?Előre is köszönöm:

    1. Kedves Barbara!

      A Start Plusz kártya 2011. december 31-ig volt kiváltható, használni 2013. december 31-ig lehet.

      A START Plusz Kártya esetén, maximum a minimálbér kétszereséig, a szociális hozzájárulási adó csökkenthető
      az első évben 17 százalékkal
      a második évben pedig 7 százalékkal

      A kedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

      A gyerekkedvezmény az adó alapját csökkenti.

  34. Tiszteletem!
    Szeretném megkérdezni, hogy főfoglalkozású (kezdő) egyéni vállalkozóként hogyan kell az szja előleget megfizetni? havonta ki kell tölteni a 1258-as bevallást a járulékokról, aminek a vállalkozói kivét az alapja. Kell valamilyen bevallást készíteni az szja előlegről? vagy egyszerűen negyedévente utaljuk a NAV-nak? és majd az éves adóbevallásban elszámolunk?
    Köszönöm a segítséget!

    1. Kedves Szántó Vető!

      Amennyiben van vállalkozói kivét, akkor van szja-előleg is, ami szintén az 58-asban kerül bevallásra.

      Azért ezt (meg mást is) jó lenne a könyvelőjével egyeztetni… 😉

      1. Kedves Iroda!

        Szívesen megnézném, hogy önök szerint a 1258s hol tartalmaz SZJA-ra vonatkozó részeket. Talán önöknek sem ártana a könyvelőjükkel egyeztetni.;)

        1. Kedves Moona!

          Nem csapdossuk örömünkben a földhöz a sapkánkat, hogy az általános segítségünket követően elküld bennünket a náthásba (persze nagyon finoman, pikírten…), de…

          Hol is írtuk önnek, hogy a 1258-on van valamiféle szja-előleg??

  35. Még lenne egy kérdésköröm:
    Ha még nincs bevétel, érdemes-e azért kivenni és könyvelni a vállalkozói kivét minimálbér után számított összegét, mert így – ha van kivét – le tudom könyvelni, mint kiadást (s ez később csökkenti a jövedelmem)? Ez így meg már biztos, hogy szja-alap is – az egyéni vállalkozónak, ha van kivét, akkor az szja-t a kivét tényleges összege után kell (16%) számolnia? És az szja-t ilyenkor csak, mint előleget kell befizetni, s majd a bevallást csak jövő év elején a 1253-son?

    1. Kedves Moona!

      Nem ismerjük a körülményeit, lehetőségeit, így nem tudunk az szja-s kérdésének vállalkozói kivétre vonatkozó részére válaszolni. Amint az előző válaszunkban is említettük: szíveskedjék ezt a könyvelőjével megbeszélni.

      A vállalkozói kivét a vállalkozói költségek között elszámolható.

      Igen, év közben szja-előleg van, a végleges majd az aktuális bevalláson.

  36. Üdvözletem!

    Kezdő egyéni vállalkozó vagyok. Március 24-vel lettem bejegyezve, tevékenységet még nem folytatok, csak előkészületeket teszek, amik kiadással járnak, így nincs vállalkozói kivétem.
    Közeledik április 12 – gondolom, mivel márciusban jegyeztek be, ezért nekem már kell erre a negyedévre is bevallanom, illetve fizetnem.
    Ha jól tudom, akkor a 1258s bevalláson kell havonta bevallani a járulékokat – ha nincs kivét, akkor a minimális értékek alapján.
    De mi a helyzet az SZJA-val? Hogy tudom azt meghatározni, hogy mennyi adóelőleget utaljak át – mert bevallani most – negyedév ide vagy oda – nem kell, ugye?
    Illetve ha ÁFA köteles vagyok, akkor 20-n kell a negyedéves áfa is (1265), amin csak visszaigényelhető áfám lesz – ezt gondolom, hogy visszautalják, ha kérem.
    Válaszukat előre is köszönöm!

    1. Kedves Moona!

      Mielőtt a kérdéseire válaszolnánk, hadd mondjuk el önnek, hogy konzultáljon a könyvelőjével! Egy kezdő vállalkozó esetében nem kérhet olyan sokat a könyvelő, hogy ne érné meg önnek, a vállalkozásának.

      Szja előleget nem kell utalnia, ha nem volt vállalkozói kivétje (valószínűleg, hogy nem volt). A több stimmel.

      Áfa-ügyben nem valószínű, hogy visszaigényelheti az áfát, inkább a következő időszakra átvihető követelésre tippelnénk, így, látatlanban.

  37. Tisztelt Könyvelő Iroda!

    Segítséget szeretnék kérni néhány kérdésben:

    1./ Betegszabadság idejére jár-e bérkompenzáció?
    2./ Ha egy adott hónapon belül táppénzes napok is vannak, valamint bér is illeti meg abban a hónapban a bér után jár-e kompenzáció?
    3./ 8 órás buttó 250.000.-(nem járt eddig kedvezmény)majd márciustól 4órás lett br.125.000.-, és egy másik cégnél 4órás munkaviszonyt létesített br.125.000.-, melyiknél jár a bérkompenzáció?

    Előre is köszönöm válaszukat.

    1. Kedves po79?

      Már az előző kérdései is húzósak voltak; nincs önöknek egy normálisan fizetett könyvelőjük? 🙂

      1.) A betegszabadságra járó díjazás a számviteli törvény szerint nem munkabér, azt személyi jellegű egyéb jövedelemként kell számfejteni, így nem jár a bérkompenzáció. [Mi is olvastuk pl. Angyal József véleményét, mely szerint “…az éves szinten legfeljebb 15 napos betegszabadság idejére járt az adókedvezmény, lévén, hogy erre az időszakra a munkáltatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos szha-t..”, de ezzel nem értünk egyet.
      A szocho tv. azt mondja ki, hogy a kedvezmény alapja “a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér…”. A számviteli tv. szerint a betegszabadságra jutó “bért” nem a bérköltségek között (54), hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között (55) kell elszámolni.]

      Az Országgyűlés március 26-án fogadta el az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár. Ebben egyebek között változnak a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményre vonatkozó szabályok is.

      2. Jelenleg erre sem jár az adókedvezmény. Ez is a várható változások között van. Az adókedvezmény csak teljes hónapra jár a jelen szabályozás szerint.

      3. Az elvárt béremelést minden munkaadó saját maga végzi el, mintha ő lenne a bolygón az egyedüli munkaadó, és az adókedvezményt is minden munkaadó saját maga veszi igénybe, vagy nem. 😉

  38. Kedves Könyvelőzóna!
    Munkalehetőséget kaptam ahol még telefonon röviden tájékoztattak. Folyamatos munkaviszonyról lenne szó és havi 15 napot kellene dolgoznom. (pl. két nap munka ,két nap szabad) De úgy mondták nekem hogy arra a 15 napra jelent be. Ez milyen munkaviszonynak számít? Milyen foglalkoztatásnak hívják ezt? Megteheti, hogy minden hónapban csak 15 napra jelent be? Ha igen ez nekem milyen hátránnyal jár(tb,…)?
    Köszönettel

    1. Kedves D. Anikó!

      Ez a foglalkoztatás az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint létesített munkaviszony közül az alkalmi munka lehet.

      Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

      a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
      b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
      c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig

      létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

      Ennél a foglalkoztatási formánál a foglalkoztatott (azaz az ön) szempontjából az lehet a hátrány, hogy az egyszerősített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár (azaz, ha a munkaadó a minimálbért kívánja csak megadni, akkor az kevesebb, mint a rendes munkaviszony szabályainál), továbbá a Munka törvénykönyv meghatározott előírásai nem vonatkoznak a munkaadóra (pl. munkaidő beosztás közlése, egyenlőtlen munkaidő-beosztás, stb.).

      Ami még nagyon fontos lehet: a munkavállaló ezen foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

  39. Tisztelt Könyvelőiroda !
    Nem szeretnék hozzászólni.Nekem egy kérdésem lenne…
    Tavály augusztusban mentem nyugdíjba de még dolgozok a régi munkahelyemen.Vissza szeretnék menni németországba azért szeretnék majd a mun kahelyemen felmondani.Lehetséges, hogy egyik napról a másik napra felmondok,hogy egy napot sem kell ledolgozni?

    Tisztelettel és köszönettel:
    Hempel Elke Regina

    1. Kedves Elke!
      Kedves Hempel Elke Regina!

      Természetesen, lehetséges – viselve annak minden lehetséges következményét.

      Amikor munkaszerződést kötöttek egymással, akkor abban a felmondási időket is kikötötték (legalább 30 nap). Ehhez mindkét fél kötve van. A munkaadója nem mondhat fel egyik napról a másikra, alapos, törvényben meghatározott indok nélkül (ilyen pl. a munkaviszonybon származó kötelezettségének súlyos megszegése).
      Igaz ez önre nézve is; ha a munkaaadó súlyosan megszegi a kötelezettségét (pl. nem biztosít védőöltözetet, holott elő van írva számára, vagy nem fizeti ki, stb.), jogszerűen akkor mondhat fel azonnali hatállyal.

      Mivel a munkaszerződésük a közös akarat jegyében jött létre, közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik azt, akár azonnali hatállyal is. Magyarul: odaáll a munkaadó elé (egy levélben), és kéri, hogy szüntessék meg azonnali hatállyal a munkaszerződést (pl. családi ok miatt), és ekkor a munkaadó eldöntheti, hogy egyezkedik-e? Elengedi-e önt másnap, vagy kér 2-3 nap türelmet, vagy ragaszkodik a 30 napos felmondási időhöz.
      Ha ön úgy gondolja, hogy másnaptól nem megy dolgozni, akkor munkajogilag megszűnik a jogviszonya, de a munkáltató kártérítéssel is élhet (műszak-átszervezés, hirdetés, kiesése termeléskieséssel jár, vagy egy fontos exportszállítmány nem indulhat el időben ezért milliós kára is keletkezhet, stb.

      Mindkét fél részéről az a korrekt és elegáns, ha időben közlik egymással szándékukat.

      1. Tisztelt Könyvelőiroda !

        Nagyon szépen köszönöm gyors válaszukat.
        Szép napot kívánok

        Tisztelettel és köszönettel:
        Hempel Elke Regina

  40. T. Könyvelőiroda!
    Lehet, hogy nem ebbe a rovatba tartozik a kérdésem, de felteszem. Egyszerűsitett végelszámolás alatt van a bt-m, én vagyok a végelszámoló, és nyugdijas is vagyok. A kérdésem az lenne, hogy a végelszámolási időszak alatt kell-e fizetnem valamit magam után, ugyhogy pénzt nem veszek fel. Köszönöm a választ.

    1. Kedves Hegedűs Katalin!

      Igen, kell a Bt-nek fizetnie ön után. Amennyiben valóban nyugdíjas (és nem korhatár előtti ellátott), akkor a 6.390,- Ft/hó összeg a kötelezettség.

      1. Ha beleszólhatok 🙂
        én úgy tudom a végelszámolónak nem kell fizetni járulékot, ha aláír egy papírt, hogy a végelszámolásért díjazásra nem tart igényt.

        A kérdés az, hogy (mint nem végelszámoló) továbbra is közreműködik-e valamilyen módon a cég tevékenységében, merthogy ügyvezetőként már semmit sem csinálhat.
        Járási Terézia

        1. Kedves Járási Terézia!

          Természetesen bárki beleszólhat itt bármibe, hisz’ nem biciklibelsőben élünk… 🙂
          Van más,kedves olvasónk is, aki időnként észrevételeket tesz, kiegészít, vagy éppen kijavít bennünket.

          A végelszámolóról a 2006. évi V. törvény mai napon hatályos szövege az alábbiakat mondja:

          98. §.
          .
          (2) A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

          [A kiemelés tőlünk származik.]

          Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag vezető tisztségviselői feladatokat lát el és mellette a társaságban más tevékenységet nem végez (mint esetünkben), a megbízásra tekintettel 2012-től társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül (Tbj. 5. §).
          Járulékfizetési szempontból azt jelenti, hogy akár kap jövedelmet a tevékenységéért, akár nem, mindenképpen meg kell fizetnie mag után a minimálisan előírt járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót havonta.
          (2011-ben az a vezető tisztségviselő aki nem állt munkaviszonyban és más formában nem működött közre a társaság tevékenységében, ha a vezető tisztségviselői tevékenységéért nem részesült díjazásban, akkor nem volt járulékfizetésre kötelezett, hiszen ebben a minőségében nem minősült társas vállalkozóként biztosítottnak).

          Amennyiben a megbízásért tényleges díjazást is kap, akkor szja-fizetési kötelezettség is keletkezik.

          Tekintve, hogy a kérdezőnk “valódi” nyugdíjas, ezért ő kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, mivel díjazást nem kap, ezért a vállalkozásnak kell a havi 6.390,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie.

          1. “Egyszerűsitett végelszámolás alatt van a bt-m, én vagyok a végelszámoló, és nyugdijas is vagyok. ”

            “a a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag vezető tisztségviselői feladatokat lát el és mellette a társaságban más tevékenységet nem végez (mint esetünkben)”

            Üdv. újra én vagyok
            esetünkben az van hogy a bt tagja a végelszámoló.
            Tehát, ha mást nem csinál (tagként már nem végez munkát) , mint végelszámol, nem kell 6390-et fizetnie.
            Egyébként jól fújjuk. 🙂
            üdvözlettel: Járási Terézia

            1. Valóban nem kell semmit fizetni, most hoztam záró ellenőrzésről, egy ugyanilyen esetet.

              1. Kedves Kinga!

                Azt készséggel elhisszük, hogy az utóellenőrzés nem kifogásolta, de az még nem jelenti azt számunkra, hogy ne kelljen fizetni.

                Tudjuk, a NAV ellenőrök is pont olyan emberek, mint mi, sokukkal együtt ültünk az iskolapadban, egy továbbképzésre járunk, stb.
                Ők pontosan ugyanúgy tévedhetnek, vagy átsiklódhatnak egyes dolgokon, mint mi.

                Mi a jogszabályi alapja a nemfizetésnek? Mi próbáltuk levezetni, hogy miért kellene fizetni. Mit nem vettünk észre, milyen kivétel van, vagy mit nem értettünk jól?

                1. Kedves Könyvelőiroda!

                  A NAV ellenőr nem hibázott, 2 éves nem fizetett jogviszonyt valószínű észlelt volna. Valamint teljes utána járás után, nem adtuk volna így nyugodt szívvel be, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban. A helyzet a következő: 1997. évi LXXX. törvény alapján a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:a gazdasági társaság tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, ebben az esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

                  A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben fel kell tüntetni a korábbi vezető tisztségvisel(ők) jogviszonyának megszűnését. Ennyi. Attól kezdve a Végelszámoló ügyködik, (általában a volt beltag ingyen intézi) Ezek alapján a vezetői tisztségviselői jogviszony megszűnéséig állnak fennt fizetési kötelezettségek , a továbbiakban nem.

                  Üdvözlettel
                  Kinga

                  1. Kedves Kinga!

                    Mint mondottuk, a NAV-os kollégák is pont olyan emberek, mint mi. Vagy nem veszi észre, vagy nem is akarja észrevenni; könnyen át lehet siklani felette.

                    Amit írt, azzal egyetértünk; a beltag jogviszonya a végelszámolás kezdetét megelőző nappal megszűnik (a többi tagé is 🙂 ), logikus, hogy ezzel a nappal le is záródik a fizetési kötelezettsége.
                    A végelszámoló jogviszonyának kezdeti napja a végelszámolás kezdő napja. Ez egy másik jogviszony kezdete. Azt tudjuk, hogy az általunk idézett törvényhely szerint, ettől a naptól kezdődően egyedül ő minősül vezető tisztségviselőnek, képviseletre egyedül ő jogosult, egészen a végelszámolás befejezésének utolsó napjáig (a törlésig).

                    A kérdés az, hogy ezen jogviszony során járulékfizetés szempontjából fizetésre kötelezett-e? (A konkrét esetben saját jogú nyugdíjasról van szó, ettől tekintsünk el, keressük a választ az általános esetre.)
                    Véleményünk szerint kell(ene) fizetnie.

                    Mivel ebben – úgy tűnik – nem nagyon tudunk megegyezni, mi kérünk egy állásfoglalást, és annak eredményét közzé fogjuk tenni.

            2. Kedves Járási Terézia!

              A végelszámolás kezdetét megelőző nappal mindenféle tagi viszony megszűnik.
              A végelszámolás kezdő napjával a végelszámoló képviseli a társaságot, aki – esetünkben – nyugdíjas, és a végelszámoláson kívül más tevékenységet nem folytat.

              Az előző hozzászólásunkban mi jogszabályi helyekkel támasztottuk alá, hogy miért is kell fizetni a végelszámoló után. Örülnénk, ha ön is alátámasztaná álláspontját.

  41. bocs, a monitorom elment, de remélem azért érthető az utolsó mondat

    1. Én nem akarok az okosabbal vitatkozni, de a megbízási díj eddig olcsóbb volt, mint az alkalmazotti járulékok: ha nem éri el a megbízási díj a minimálbér 30 %-át, akkor csak SZJA van meg SZOCHO, meg szakképzési hozzájárulás. Vagy ez sem igaz már?
      Azonkívül a megbízási díjasnak nem kell minimálbért adjak, bármiben
      megegyezhetünk.
      ???
      Járási Terézia

      1. Kedves Járási Terézia!

        Soha nem állítottuk, hogy bárkinél is okosabbak vagyunk. Mi egyszerűen a saját álláspontunkat mondjuk el a jogszabályok ismerete és 20 éves tapasztalatunk alapján, valamint egy kis oktatói ismeretünk is adódik, meg ide-oda szoktunk szakcikkeket írni.

        Minél olcsóbb a megbízási díj? Mert pl. az egyszerűsített foglalkoztatásnál bizonyára nem. Továbbá, a folyamatos megbízásból hamar lehet színlelt szerződés, amit át lehet minősíteni munkaviszonnyá…

        Amit írt a 30%-ot el nem éri díjazáshoz kapcsolódó kötelezettségekről, az igaz.

  42. Köszönöm a segítő családtagos választ. Ezek szerint, ha jó értelmezem, eztán is lehet segítő családtagos szerződés, csak megbízási szerződésnek hívjuk, és 0 Ft díjazás nem állhat rajta, mint eddig, hanem mondjuk 5000 Ft bruttó megbízási díj eseti besegítésre. És mivel 5000 Ft bruttó untig elég egy egész napra, v. sok apró besegítésre, bejelenteni nem kell, mert a minimálbér 30 %-a alatt van.
    A pult mögé állást meg nem is gondoltam úgy, hogy több mint fél óra 🙂
    Köszönettel: Járási Terézia

    még annyi: az igaz, hogy nem áll ott NAV ellenőr állandóan minden vállalkozó mögött, de ha van egy adott időpontban pénztárgépes nyugtám, és ugyanezen időpontban a tankolás v. anyagbeszerzés, az bukta.

    az ország egy másik pontján, akkor ugye bukta van.

    1. Kedves Járási Terézia!

      Egy szerződésnek bármi is lehet a címe, a lényeget úgyis a tartalom határozza meg.
      Jogilag 2012.01.01-től a segítő családtag fogalom a TBj-ben megszűnt. Nem lehet így biztosítással járó jogviszonyt szerezni.

      A megbízási díj után a közterhek pontosan annyiba kerülnek, mint egy alkalmazott után, csak a munkaidő nem szorít, és valóban nem kell a T1041-gyel bubuckodni, vagy a T1042E-vel (egyszerűsített foglalkoztatás esetén).

      Az alapvetés, hogy soha, de soha ne legyünk egyszerre kettő, vagy több helyen. 🙂 🙂

  43. Még mindig nem vagyok elégedett a segítő családtagos válasszal. Ezek szerint díjazás nélkül nem segíthet nekem a párom a vállalkozásban. Pl. nem mehet el a boltba venni nekem egy tollat v. egy naptárt, és nem mehet el helyettem a postára, nem állhat be a pult mögé, ha van egy félórás dolgom. Nem veheti fel a telefont helyettem? Nem teheti ingyen?
    (Egyéni vállalkozóként kérdezem)
    Köszönöm a választ, bármi lesz is az.
    Járási Terézia

    1. Kedves Járási Terézia!

      Nagyon sajnáljuk, de tőlünk csak ennyi telik… 🙂

      A válaszunk: igen is, meg nem is. Minden egyes családtag mellett nem áll, nem fog állni egy NAV ellenőr. Ahogyan ön is sorolja, azok teljesen életszerű dolgok, és csak elméleti korlátja van a kérdésnek.
      Pl. ha akkor jön a NAV ellenőr és a Munkavédelmi felügyelet, amikor ön sehol, a pultban meg egyedül áll a családtagja, akkor bizony – akár – fennforgás is lehet.
      “Milyen jogcímen tartózkodik Ön itt?” – fog elhangzani a kérdés, amire nemigen lesz más, mint fizetős válasz… 🙁
      Bejelentés nélküli munkaerő foglalkoztatása, azaz fekete munka, amin tetten fogják érni. “Programozott” távollét esetén az alkalmi megbízás, vagy a megbízás a javasolt. A munkaviszony azért lesz problémás (bár szabályos, és lehetséges), mert a munkaidő-nyilvántartáshoz nehéz passzintani a valós életet…

      Ezek szerint a párja díjazás nélkül csak igen korlátozottan, ésszerűen tud besegíteni. Vehet önnek tollat, a megfőzött ebédet beviheti önnek, de a pult mögé önállóan ne nagyon álljon be, ha kissé hosszabban szándékozik távol lenni. (Akkor a “Rögtön jövök” idegesítő, vevőt örökre elűző táblát kell(ene) használnia.)

  44. Nem egészen értem, mit jelent az, hogy a segítő családtag nem biztosított.
    Azt jelenti, bármennyit dolgozhat, bármennyi jövedelmet kaphat, nem kell belőle járulékot vonni, csak SZJA-t, és a szocho-t, meg a szakképzésit fizetni?
    Vagy azt jelenti, hogy ez a jogviszony nem létezik, és nem köthetünk segítő családtagi szerződést ezentúl?
    Ezen két lehetőség között vergődöm.
    Teri

    1. Kedves Járási Terézia!

      “Megszűnt a segítő családtag törvényi fogalma, ezáltal megszűnt a biztosítására vonatkozó szabály is.
      Az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának a cégben személyesen és díjazás ellenében munkát végző közeli hozzátartozója ezentúl más jogviszonyban ? például munkavállalóként, társas vállalkozóként vagy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban ? foglalkoztatható.”

  45. Kedves Könyvelő iroda Pécs!

    A testvérem rokkant nyugdíjas, és segítő családtagként volt a vállalkozásban, napi pár órában.
    Januártól miként, és mely feltételekkel tudom én ezek alapján tovább foglalkoztatni?

    Köszönettel:Oti

  46. Az elvárt béremeléssel kapcsolatosan lenne kérdésem. Kft-ben napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatott 2011-ben bruttó 100.000,-Ft-ot keresett. Mennyi bruttó bért kell adni 2012-ben hogy a cég jogosultan igényelje vissza a bérkompenzációt? A választ előre is köszönöm.
    Judit

      1. A kft-ben három alkalmazott van plusz az ügyvezető.
        1., ügyvezető: 2011 évi bruttó bére 220.000,-Ft. Neki nem kötelező az elvárt béremelést alkalmazni.
        1. sz. alakalmazott 2011 évi bruttó bére 145.000,-Ft. Neki 156.500,-Ft-ra kell emelni a bérét 2012-ben.
        2.sz. alkalmazott 2011 évi bruttó bére 113.500,-Ft. Neki 126.400,-Ft ra kell emelni a bérét 2012-ben.
        3.sz. alkalmazott a napi 4 órás nyugdíjas alkalmazott, akinek 2011-ben 100.000,-Ft volt a bruttó bére.
        Kérdésünk az lenne, hogy a 3.sz alkalmazottnak mennyi bruttó bért kell adni, hogy teljesüljön az elvárt béremelés és a cég jogosult legyen a bérkompenzációra?
        A választ előre is köszi.
        Üdv: Judit

  47. Kedves Könyvelőzóna!

    A decemberi (és januárban kifizetett) munkabér utáni 10% nyugdíjjárulékot lehet még a magánnyugdíjpénztárba utalni? Vagy már azt a TB-be kell? Mert a tbj 65§. (2). bekezdése átmeneti rendelkezésként nem igazán egyértelmű!
    Üdv.: T.P.

  48. Sziasztok! Ha jól tudom, azokat akiknek adóalap kiegészítéssel kell számolni, nyilatkoztatni kell. Vagyis a 2.424.000 feletti jövedelműeket. Nem találok sehol ilyen nyomtatványt. Szerintetek lesz rá, vagy gyártsak egyet?

  49. Köszönöm a választ.Igen azt tudom, hogy cirka 202 ezer bruttó felett számolnak rá…csak azt nem tudom, hogy félszuperbruttót (13%) vagy szuperbruttót (27%), mert a kormány ugye azt hangoztatta, hogy a szuperbruttót kivezeti, aztán mégse, aztán volt, hogy félszuper bruttó lesz, most pedig több helyen látom, hogy mégis szuperbruttó.Sajnos elég kusza ez..mint, ahogy az egész.Sajnos általában a kis keresetűek sínylik meg az elvonásokat, a mindenkori kormányok tehetetlensége miatt 🙁

  50. üdvözlet,

    akkor most nem lesz félszuperbruttó?hanem a szuperbruttóval fognak számolni mégis?és az adójóváírás meg megszűnik?

    1. Kedves Zoltan!

      Nincs szuperbruttó, meg miegymás, csak az értékhatár felett. Igen, az adójóváírást is kivezették, egy ütemben. Nem véletlen, hogy a kis keresetűek nagyot szívnak megint…. 🙁

"Vissza a tetejére" gomb