Munkaügy

Minimálbér, garantált bérminimum 2014-ben

Frissítve: 2013.12.30. (Közfoglalkoztatási bérek – 496/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet)

Megjelent a Magyar Közlönyben a 483/2013. (XII.17.) Kormány számú rendelet, melynek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul:
[table id=4 /]

Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul:
[table id=5 /]

A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul:
[table id=6 /]

A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén a fenti táblázatokban szereplő összegeket arányosítani kell (teljes munkaidő = heti 40 óra, napi 8 óra).

A közfoglalkoztatási részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22.800 forintnál.

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

106 hozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelő zóna.

    Vagyonőrként dolgozom 24/48as készenléti beosztásban 3 havi munkaidőkerettel.Munkaerő-kölcsönzőhöz vagyok bejelentve garantált bérminimumra azaz 118.000ft.heti 60órára.Kérdezném,hogy ez így reális?
    Várom mielőbbi válaszukat

    Tisztelettel

    1. Kedves Sommer Zsolt!

      Attól függ, hogy a realitást milyen szempontból nézzük… 😉

      Ha arra volt kíváncsi, hogy szabályos-e, akkor a válaszunk – általánosságban, a konkrét eset ismerete nélkül – egyértelműen az, hogy igen. minden további nélkül lehet szabályos.

      A heti munkaidőkorlát csak akkor léphető át, ha munkaidőkeretet állítanak fel a cégnél. Ezt a rugalmas megoldást az új Munka Törvénykönyve is támogatja.
      A munkaidőkeret maximum 4 hónap vagy 16 hét lehet, de bizonyos esetekben ez 6 hónapra vagy 26 hétre emelhető.
      Munkaidőkeret esetén egyenlőtlenül is elosztható a munkaidő, nem kell feltétlenül napi 8 órát dolgozni, vagy hétfőtől-péntekig dolgozni, akár a szombat is minősíthető rendes munkanapnak. A heti 48 órás korlát is túlléphető, ha más heteken kompenzálják, akkor akár 84 órát is dolgozhat egy munkavállaló egy adott héten.

  2. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Vagyonőrként dolgoztam eddig 6 órás munkaidőben, tekintettel a betegségemre. Az új cégem csak 118.000.-Ft/hó bérrel és 8 órás munkaviszonnyal hajlandó foglalkoztatni, hivatkozással egy új jogszabályra, ami nem teszi lehetővé a vagyonőrök részmunkaidős foglalkoztatását.
    Szeretném megtudni, hogy van-e ilyen jogszabály jelenleg hatályban?

    1. Kedves Demeter Erika!

      Legjobb tudomásunk szerint a részmunkaidős vagyonőri foglalkoztatásnak jelenleg nincs törvényi akadálya.

      Az új cégéől kellene megkérdezni, hogy ők melyik, konkrét jogszabályra hivatkoznak. Az is könnyen előfordulhat, hogy a munkarend szerinti foglalkoztatás okán félreértették egymást. A konkrét helyzet ismerete nélkül nem tudunk más tanácsot adni, mint azt, hogy beszéljenek egymással konkrét dolgokról

  3. Üdvözlöm Önöket! Érdekelne, ha 6órával vagyok bejelentve és 107000 a bruttó, akkor mennyi ennek a járuléka és mennyit kell nettóba megkapnom. Köszönöm szíves válaszukat. Agamál Attiláné

    1. Kedves Agamál Attiláné!

      Kedvezmények számolása nélkül a nettó összeg: 70.085,- Ft
      (Szja 16 % = 17.120, nyugdíjjárulék 10 % = 10.700, egészségbiztosítási járulék 7 % = 7.490, munkaerő-piaci járulék 1,5 % = 1.605)

  4. Tisztelt Könyvelőzóna 🙂 !
    Végigolvastam az összes hozzászólást 🙂 .-túlságosan laikus vagyok a számok világához ezért inkább felteszem konkrét “buta” kérdéseimet.Ha szeretném hogy heti 20 órára bejelentsenek.- ez összeget tekintve mennyi költséggel jár a munkavállalónak amit utánam kell fizetnie mint járulék.Természetesen a fizetésemen kívül.Azonkívül ha jól értesültem egy 4 órás bejelentett munkaviszonnyal ugyan már jogosult vagyok a Tb biztositásra.-DE a nyugdijszámitásnál ez “felezett” szolgálati időnek minősül?Előre is köszönöm segitségüket Üdvözlettel

    1. Kedves Ildikó!

      Hálás szívvel foglaljuk esti imáinkban nevét, hogy olyan sokat olvasgatja honlapunkat! 🙂 🙂

      Az előzőválaszunkban is leírtuk, hogy a munkaadó nem fizet járulékot, “csak” adókat és hozzájárulásokat.
      Ha egy garantált minimálbérrel (havi 118ezer Ft, heti 40 óra) foglalkoztatottat nézünk, ahol semmilyen kedvezményt nem veszünk figyelembe, akkor a dolgozó nettó 77.290,- Ft-ot kap kézhez, a munkaadó havi összes költsége 151.630,- Ft, az államnak be kell fizetni (a munkavállalótól történt levonással együtt, ami 40.710,- Ft) 74.340,- Ft-ot.
      [heti 20 órás foglalkoztatásnál 2-vel kell osztani mindent]

      A heti 20 órás foglalkoztatás esetén (ami napi 4-órássalazonos elbírálású), de általában: a munkaviszonyban álló dolgozóra, függetlenül a munkaidőtől és a díjazás mértékétől, kiterjed a biztosítás.

      Valóban: 20 órás foglalkoztatás esetén 20/40, 10 órás foglalkoztatás esetén 10/40 szolgálati időnek minősül, amennyiben nem éri el a díjazás a mindenkori minimálbért.

      1. Tisztelt Könyvelőzóna!

        Feliratkoztam régebben, hogy új hozzászólás esetén értesítsenek, de most nem tudok leiratkozni. Írtam ez ügyben Önöknek, de nem tettek semmit. Kérem, töröljék az email címemet a listából!

        1. Kedves Bogdán Attila!

          Ha az ön által említett levele megérkezett volna hozzánk, akkor már tettünk volna valamit.:)

          Köszönjük szépen, hogy felhívta figyelmünket arra, hogy valami “prücök” van a honlapunk ezen részével!
          Megvizsgáltuk, és valóban. 🙁 Nekiállunk, és a hibás részt kiszereljük, kicseréljük egymásikra. Valószínűleg erről a hozzászólásról mégfog egy értesítést kapni (ezt a hozzászólást), amiről még nem tud majd leiratkozni, mert még a régi rész megy.
          Ha ezt követően kapna hozzászólás-értesítést, újabb hozzászólásról, akkor arról próbáljon leiratkozni – ha az sem megy, kérem jelezze, és akkor másképpen, de mindenképpen az ön kívánságának megfelelően meg tudjuk oldani a leiratkozást.

          Az okozott kellemetlenségért elnézését kérjük, és reméljük, hogy a jövőben azért honlapunkat olvasgatni fogja!

          1. Sajnos még mindig nem tudok leiratkozni. Ma megint jött két email.

  5. Tisztelt Könyvelőzona!!
    Azt szeretném megtudni,hogy ha a feleségem napi 4 Órában van bejelentve,mennyi járulékot fizet utána a munkáltató???
    Válaszukat előre is köszönöm!!! 🙂

    1. Kedves Varga Raymund!

      A foglalkoztató nem fizet járulékot, ámde adót, hozzájárulást, stb. igen. Az összeg nagyon nagy mértékben függ attól, hogy mekkora összegre van bejelentve a kedves felesége. 😉

  6. Tisztelt KÖNYVELŐZÓNA!

    Szívesen lennék az előző hozzászóló (Bettina) segítségére. Nem tudom, hogy erre van-e mód, de privátban szívesen felvenném a kapcsolatot vele. Nálam nincs ilyen nem tájékoztatott ügyfél.

    Judit

    1. Kedves Mérőné Radó Judit!

      Köszönjük szépen a felajánlását!

      Természetesen, ha Sárközi Bettina úgy gondolja, hogy hozzuk önöket össze, akkor megtesszük, az ön email címét- ha ő kéri – megadjuk neki, és felvehetik egymással a kapcsolatot.

      Ha pedig Bettina Pécs környéki, vagy Baranya -, Tolna- vagy Somogy megyei, akkor ami irodánk is készen áll az ésszerű könyvelőváltásra. 🙂

      1. Köszönöm, természetesen én is így gondoltam.

        Judit

  7. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Egyéni vállalkozó vagyok ,két alkalmazottam van,mind hárman szakmunkát végzünk.Sajnos csak most szembesültem azzal miután az Önök oldalán tájékozódtam,hogy a minimálbér után fizetem a járulékot.Könyvelőm sajnos ezek szerint nem megfelelően tájékoztatott ezután tanácsot sem merek Tőle kérni, hogy ilyenkor mi a teendőm.Megköszönném a segítségét.

    1. Kedves Sárközi Bettina!

      Hááát… Sajnos, ez nem egy kellemes állapot… 🙁
      Ilyenkor annyi a teendő, hogy mind az ön (58-as), mind az alkalmazottak (08-as) havi bevallásait önellenőrzéssel javítani kell.

      Közbevetőleg még azt is megjegyeznénk, hogy ránéznénk az alkalmazottak munkaszerződéseire is, hogy ott milyen munkaidő, és milyen munkabér szerepel. Amennyiben ott is hibásak az adatok, akkor visszamenőlegesen először azokat kell módosítani, hogy a törvényi minimum kijöjjön, majd ugyanazzal a lendülettel az ő bérezésüket, bevallásaikat kellene módosítani, ha az szükséges.
      (Előfordulhat az is az életben, hogy pl. az alkalmazottak heti 36 órában dolgoznak a minimálbérért, és közben – tévesen – heti 40 órára vannak bejelentve; a minimálbér, a havi 101.500,- Ft, a heti 40 órás munkahétre szól, 36 órára 91.350,- Ft a törvényi minimum, és ugyanez a 118.000 forintos garantált bérminimum esetén 106.200,- Ft.)

      1. Tisztelt Könyvelőzóna!
        Válaszát köszönöm! Ezek szerint ha jól értelmezem akkor a bejelentésig visszamenőleg a különbözetet ki kell fizetnem,értem ez alatt a bért és a járulékokat.?

        1. Kedves Sárközi Bettina!

          Igen, tökéletesen érti! Rendezni kell az esetleges bérkülönbözetet, a járulék-különbözetet az alkalmazottaknál is, és önnél is, továbbá az önrevízióhoz tartozó esetleges önrevíziós pótlékot is meg kell fizetni.

  8. Üdvözletem!

    Szeretném kiváltani az egyéni vállalkozóit, és a KATA-s adózást választanám. Az szerepel a törvényben, ha meg van a heti 36 órás bejelentés, akkor csak 25e Ft-ot kell havonta fizetni. Sehol nem ír a törvény összeget, csak a 36 órát határozza meg. Most van egy 80e Ft-os bejelentett állásom, heti 20 órában. Azt meg lehet tenni, hogy a jelenlegi munkahelyemen megemeltetem a heti óraszámot 36 órára de meg maradjon a 80e Ft-os bér? Így a munkáltatómnak nem lenne többlet terhe, és nekem is meg lenne a 36 órás munkaviszony.

    1. Kedves Bogdán Attila!

      Elméletileg megtehető; a bérnek minimum (118ezer Ft/hó : 40 óra/hét) * 36 óra/hét = 106.200 Ft/hó összeget el kell érnie, ha szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik (minimálbér esetén ugyanezen esetben 91.350 Ft/hó), és ez nem kicsit több, mint az említett 80ezer Ft/hó összeg + vannak még járulék-különbözetek is…

      Gondot jelenthet a jelenléti ív vezetése, a munkaszerződés-módosításban a többletfeladatok elvégzése, stb. De nem lehetetlen a feladat elvégzése… 😉

  9. Szeretném megkérdezni,hogy érettségim és technikusi végzettségem is van,de OKJ szakvizsgám is,kertész vagyok,2 éves gyakorlattal.
    Milyen bérezést kérhetek? Köszi előre is.

    1. Kedves László Péter!

      Sokszor leírtuk már: nem az számít, hogy ki, milyen papírokat szedett össze, hanem az, hogy az adott munkakör szakképesítéshez (középfokú végzettséghez) kötött-e, vagy sem.
      Ha ön atomtudós, és kertészként dolgozik, akkor a garantált minimálbér jár önnek, de nem az “atomtudósága” miatt, hanem a kertészeti követelmények miatt.
      Viszont, ha kisegítő kerti munkás a munkaköre, akkor hiába van atomtudós, meg kertész papírja: a munkakör betöltése nem kötött szakképzettséghez, így csak a minimálbértől kezdheti a bértárgyalásokat.

  10. Tisztelt Könyvelőzona

    Az szeretném kérdezni,hogy heti 10 órában vagyok bejelentve. Viszont a járulékot nekem kell fizetni az lenne a kérdésem hogy mennyit kell fizetnem így magam után fél hónap után.
    Válaszukat előre is köszönöm

    1. Kedves Aniko!

      Kissé meglepő, hogy önnek kell fizetnie a járulékot – ez valamilyen “falmelléki” megoldás?… 😉
      Előző válaszunkban olvashatja a számokat, már csak a bruttó bért kell elővennie, és pár számtani alapművelettel megkaphatja a végeredményt (ebben a tekintetben mindegy, hogy mennyi órára van bejelentve, az a szolgálati időhöz lesz fontos).

  11. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Mennyi most a 8 óra bejelentett munkaviszony minimális járuléka, amit a munkáltatónak kell utánnam fizetnie?

    1. Kedves Alex!

      Munkavállalótól levonásra kerül a
      10 százalék nyugdíjjárulék
      8,5 % egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (4 % +3 % + 1,5 % ) és a
      16 százalék (szja) személyi jövedelemadó

      A munkáltató fizeti munkavállalója után a
      szociális hozzájárulási adót, ami 27 százalék és a
      1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.

      1. akkor ha ha jól értem ez ft ban?? kb: 84000ft körül van a munkáltatónak??? 102000ft tal lennék bejelentve

  12. szeretném meg kérdezni..szlovákiai magyar vagyok és holnap lépek alkalmi munkába magyarországon..szeretném meg kérdezni hogy menyit lehet igy keresni..és mi a tehendőm nekem és a munkaválalónak hogy rendesen törvény szerint legyek fel véve..köszönöm széppen..

  13. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Saját jogú nyugdíjasként KATA-s kiegészítő vállalkozásban dolgozva be kell tartanom a törvényben “Munkaviszonytól való elhatárolás” alatt felsorolt követelményeket, vagy a saját jogú nyugdíj amúgy is főállásnak minősül, és dolgozhatok szabadon, bárhol?

    1. Kedves Gyuribácsi!

      A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy adózási mód, amelyet bizonyos feltételek között lehet választani.
      Ilyen feltétel az is, hogy a törvény felsorol 6 pontot, amelyben azt mondják ki, hogy ezek közül bármelyik 2 megvalósulása esetén jogos a kata adózási mód alkalmazása.

      A munkaviszonytól való elhatárolást az indokolja, hogy az adó nagyságrendje miatt bizonyos díjazás felett a kata (és így egy vállalkozói szerződés) lényegesen kedvezőbb a szerződést kötő felekre nézve, mintha azonos tevékenység ellátására munkaviszonyt létesítenének.

      A törvény nem tesz különbséget, hogy az adózási módot főállásban, vagy kiegészítő tevékenységként választja-e valaki: a feltételeknek meg kell felelni.

      (A saját jogú nyugdíj jogilag nem minősült soha főállásnak – legfeljebb a család tartja úgy, hogy “nyugdíjas, úgy sincs más dolga…” 🙂 )

  14. Egy ismerősömet szeretném felvenni a cégembe, hogy számlaképes legyen. Egyelőre 4 órában jelenteném be, ha növekszik az általa elért bevétel, akkor növelnénk az óraszámot. Szerkesztést és angoltanítást végezne. Jól gondolom, hogy a szakképzett minimálbérrel kell ilyenkor számolnom? Van bármi buktató 4 órában foglalkoztatás kapcsán? 6-8 órára bejelenteni induláskor nem szeretném, mert még nem tudni, mennyit tudna egyáltalán termelni.

    1. Kedves Golyo!

      Igen, jól gondolja. A garantát bérminimumból kell kiindulniuk.

      A részmunkaidő esetén, amennyiben nem éri el a díjazás a minimálbér összegét, a szolgálati időt arányosítani kell, azaz 1 munkanap nem egyenlő egy nap szolgálati idővel.

  15. Tisztelt Cím!

    Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. van egy ügyfelem, aki 8 órás minimálbérre van bejelentve, és a cége könyvelője szerint semmit
    nem igényelhet vissza az adójából, gondolok pl. önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre. Pedig ugye a minimálbérnek is van kb. évi 200 ezer forint adója.
    Létezhet ilyen, hogy nem igényelhet vissza, vagy lehet, hogy a cégnél nincs normálisan bejelentve?

    Előre is köszönöm segítségüket.

    1. Kedves Nagy Ivett!

      Valóban, a havi bruttó 101.500- Ft-os minimálbér esetén az szja előleg 16.40,- Ft, ami éves szinten közel 200ezer Ft-ot (194.880,- Ft-ot) jelent.

      Feltételezzük, hogy a könyvelő nem beszélt a levegőbe, van az ügyfelének 2 gyermeke, és ebben az esetben valóban nincs mit visszaigényelni, mert “elviszi” a családi adókedvezmény.

      Szóval, létezhet ilyen eset.
      A bejelentés – Ügyfélkapus regisztrációval – bármikor ellenőrizhető a https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/fogljoglekerd.html hivatkozást követve.

      1. köszönöm gyors válaszát. Egy 26 éves lánya van nem vesz utána igénybe semmit.

  16. Üdvőzlők mindenkit. egy kis segitségett szeretnék kérni.
    Most késszülök elhelyezkedni egy munka helyen .
    A kérdésem az lenne, hogy 12órás müszak ban lennék foglalkoztatva 3 nap munka 3 nap pihenö. reggel 6 ól este 6 -ig illetve este 6-tól reggel hatig.
    A kérdésem az lenne, hogy nettó bérbe amitt adnának az eléri -e a minimál bért.
    Éretségi és nyelv vízsgávval
    Nettó:.
    alap : 500ft/óra
    du.án müsszakpotlékkal : 650FT/óra
    Vasárnapi pótlékkal : 750FT/óra

    Munka rúhát áttvettem ,de szerződést nem írtúnk , kőtelesek -e kifízetni az eltőltőt betanulási ídőtt?

    1. Kedves hutoczky!

      Sajnos, kérdéséből nem derül ki, hogy milyen munkakörben és milyen foglalkoztatással kerül sor a munkavégzésre, de szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás esetén a nettó 500 Ft-os órabér megfelel a törvényi előírásoknak, meg is haladja a minimál órabért.

      A többműszakos munkaidő beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszak a többműszakos rend alapján 14 és 22 éra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15%, a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka esetén a műszakpótlék 30 százalék.
      A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót délutáni műszakban további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg.
      A műszakpótlék megállapításának alapja eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló személyi alapbére.

      Természetesen, a betanulási idő is a munkaidő része, így arra az időszakra is jár munkabér a munkaszerződés szerinti első nap első percétől.

  17. Tisztelt Könyvelőzóna!
    A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) összege növekedhet-e évente, vagy csak az eredetileg megállapított összeg jár akár több éven keresztül is?
    Köszönettel: Isti

    1. Kedves Isti!

      A nyugdíj előtti álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40%-nak alapul vételével kell megállapítani. Az egy napra járó nyugdíj előtti álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.
       
      A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi nyugdíjra, megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem szerez jogosultságot.  

      Az összeg a folyósítás alatt nem változik. 

  18. Tisztelt Könyvelőzóna..
    Kérdésem a következő:-Napi 4 órában ,takarítónőként dolgozom, 2013 -tól. Rehabilitációs ellátást kapok. Az idén a béremet nem emelték a minibálbérhez.
    Válaszként azt kaptam,hogy Rehabosoknak nem jár.
    Igaz ez?

    1. Kedves Katalin!

      Rehabilitációs ellátás mellett a munkaidő korlátozott, legfeljebb heti húsz órás időtartamban megengedett jogszerűen dolgozni, ezt meghaladó időtartamú munkavégzés esetén az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül.

      A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint.

      Részmunkaidő esetén
      a) a meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
      b) a meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak arányosan változó összegével
      kell figyelembe venni.

      A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

  19. Tisztelt Cím!
    Hosszú idő után végre sikerült munkát kapnom, de a munkáltató csak heti 10 órában jelentett be. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben az EÜ hozzájárulást továbbra is nekem kell befizetnem? Arról nem beszélve, hogy 53 éves vagyok, és jól gondolom-e, hogy ez még a nyugdíjamba sem fog beszámítani. Tulajdonképpen akár be se lennék jelentve?
    Várom válaszukat.
    Köszönettel,
    Éva

    1. Kedves Éva!

      A heti 10 órás foglalkoztatás részmunkaidőt jelent (heti 40 órás foglalkoztatás (napi 8 óra) a teljes munkaidős foglalkoztatottság).

      Az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a magánszemélynek kell fizetnie, aki nem minősül biztosítottnak, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

      A munkaviszonyban lévő személy biztosítottnak minősül, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,ezért nem kell fizetnie.

      Szolgálati idejébe, jogosító idejébe, nyugdíjába beleszámít. A szolgálati időbe/jogosító időbe arányosan számít (heti 40 óra a teljes, heti 10 óra a rész, vagyis 4 nap alatt szerez 1 nap szolgálati időt, kivéve akkor, ha a díjazása eléri a minimál bért, ilyenkor 1 nap a szolgálati idő is).

  20. Férjem 2010-ben bekövetkezett halálával,egy kiskoru gyermekkel nagyon nehéz helyzetbe kerültünk.egy gyerekkel nem jár az özvegyi nyugdíj.Jelenleg rehab járadékos vagyok és 4-órában dolgozom.Azt szeretném megkérdezni,hogy a 4-óra munka fél munkanapot jelent a szolgálati idő számításnál? 37-évem és 220 napom van a nyugdíj folyósító vissza igazolása szerint. Mivel 58-as születésű vagyok a haláleset időpontja számít az özvegyi nyugdij ujbóli feléledésénél? Ha igen, 2010-ben rám nézve mi volt a nyugdij korhatár? Válaszukat meg köszönöm. Tisztelettel: Szabó Józsefné

    1. Kedves szomorú 58!

      Az özvegyi nyugellátás az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy (jogszerző) házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó hozzátartozói nyugellátás.

      Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs (élettárs) halálától egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár.

      Az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

      Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor (az ön esetében 2010-ben):
      – a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
      – megváltozott munkaképességű, vagy
      – házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

      2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.
      Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:
      – aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
      – aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
      – aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
      – aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
      – aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
      – aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

      Az özvegyi nyugdíj jogosultsághoz az özvegy megváltozott munkaképességét (legalább 50 százalékos egészségkárosodás) a rehabilitációs szakértői szerv igazolja.
      Az egészségi állapoton alapuló özvegyi nyugdíj addig jár, ameddig a megváltozott munkaképességet a rehabilitációs szakértői szerv igazolja.

      Feléledés: Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

      a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
      a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

      Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani (2010-ben önnek 65 év volt az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár).

      Igen, jól tudja: 1 nap szolgálati idő 8 óra, a 4 óra fél nap szolgálati időt jelent, kivéve, ha a 4 órás foglalkoztatásban a bére eléri a 8 órás minimálbért. Ekkor egy napnak számít.

  21. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Szeretném segítségüket kérni. Férjem kisvállalkozó, és 479904 tev. kör alatt értékesítene klf. felkutatott, megvásárolt, rendbe hozott gépeket, eszközöket, viszont a számlára az értékesített gép nevét kellene írni. Megoldható-e ez?

    Továbbá érdeklődöm, hogy pénztárkönyvi programjuk, ami nem Dos alatt működik, van-e?
    Köszönettel:
    Madge

    1. Kedves Madge!

      Az ÖVTJ 2014 szerint a 479904 Üzleten kívüli kiskereskedelem tevékenységet jelenti.
      Az ÖVTJ kódokat az alábbiak szerint kell képezni:
      a) az 1-4. számjegy megfelel a tevékenységek egységes osztályozási rendszere (a mindenkor hatályos NACE/TEÁOR) szerinti kódnak
      b) az 5-6. számjegy a tevékenység TEÁOR szakágazaton belüli sorszáma.

      Fentiek alapján a tevékenység egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem, nem bolti ügynöki kiskereskedelem, melybe az alábbiak tartoznak:
      bármely termék kiskereskedelmi értékesítése bármely, az eddigi szakágazatokba be nem sorolható módon:
      – közvetlen értékesítés, házaló ügynök útján
      – árusító automatán keresztül
      – a fűtőanyag (tüzelőolaj, tűzifa stb.) közvetlen értékesítése, házhozszállítással
      – a nem aukciósházi árveréses kiskereskedelmi tevékenység (az internetes értékesítés kivételével),
      – a nem bolti bizományosi, ügynöki kiskereskedelmi tevékenysége

      Természetesen, a számlára az adott eszköz, gép nevét kell írni, a magyar nyelv általános szabályai szerint, olyan mélységben, hogy az egy közönséges földi halandó számára (mondjuk egy könyvelő számára is) érthetőek, beazonosíthatóak legyenek.
      Pl. ne az legyen a számlán, hogy MZ/X/köbüki/267835, hanem annak használatos neve: hintalószőrpöndörítő exkavátor, használt. 😉

      Ha azonban arra gondolt a kérdés feltevése során, hogy a kedves férje különféle használt eszközöket vásárol, majd összerakja, felújítja, átalakítja, és úgy adja el (pl. egy fél hajsütővasból, meg egy eketalp-betétből és egy szamovár csapból összeállít egy működő lépegető exkavátort), akkor az nem ez a tevékenységi kör.
      A kiskereskedelem azt jelenti, hogy a megvásárolt árut változatlan formában értékesíti, mindössze némi adjusztálást tehet meg, pl. átcsomagolja, letakarítja, díszcsomagolásba teszi, stb. Szabályosan nem teheti azt meg pl., hogy vesz egy lerobbant fűnyírógépet, vásárol hozzá egy főtengelyt, kicseréli, kiglancolja és úgy kínálja eladásra. A vásárolt főtengelyt nem számolhatja el költségei között.

      Az egyszeres könyvvitelhez használatos programajánlatunk nem csak DOS alatt, hanem Windows alatt is működik, létezik 32-bites verziója is, tehát Windows 7, Windows 8 alatt is kiválóan üzemel.

      A pénztárkönyv és a naplófőkönyv felépítése igen hasonló, természetesen a naplófőkönyvi programban megnyithatók aktív és passzív számlák is. A vevő-szállító nyilvántartásból kezeljük a nem készpénzes számlák áfáját, innen emeljük át a kiegyenlítetlen számlák áfáját az áfa-analitikába, illetve innen figyeljük a 45 napos halasztás lejártát. Napló- illetve főkönyvszerűen kérhetők ki a könyvelt adatok, illetve pénztárkönyvi vagy naplófőkönyvi megjelenéssel összesítő kimutatások, amik a pénzforgalmi szemlélet szerinti könyvelést összesítik.

      1. Köszi a választ, jól kuncogtam rajta.

        A pénztárkönyv programnak mennyi az ára? Egy vállalkozós kellene. Illetve van-e demoja, amit megnézhetnék.
        Kösz:
        Magde

        1. Kedves Magde!

          Válaszadásunkkal egyidőben webmesterünk elküldte önnek a regisztrációkor megadott email címére a DOS alapú programjaink működő demó verzióját.

          A 64 bites windows-on is futtatható demo változat az alábbiakat tartalmazza:
          – bérszámfejtés
          – kettős könyvelés
          – egyszeres könyvvitel
          – tárgyi eszköz
          – házipénztár
          – számlázás
          – útnyilvántartás
          – felvásárlási jegy

          A demó programoknak minden funkciója működik, csak az eltárolható adatmennyiség korlátozott. A Windows 95,98,Me,NT,XP,Vista,Windows 7 operációs rendszerek dos (parancssor) ablakában futtathatók.

          Amennyiben megvásárolja valamelyik programunkat, akkor nem kell eldobni a próbaverziót, nem megy kárba a munkája; minden adat megtartása mellett a végleges (megvásárolt) verzió feltelepítése után folytathatja munkáját ott, ahol a gyakorlást abbahagyta.

          A telepítő (dosdemo.exe fájlra kattintás) indítása után kiválasztható, hogy melyik programot kívánjuk telepíteni. Ha már valamelyik programot megvásárolta, akkor annak demo változatát ne telepítse fel újra, mert felülírja a gépen levő programot!

          Ha el kívánja távolítani az feltelepített programokat, akkor futtassa az UTIL könyvtárban az UNINS000.EXE programot.

          A demó verzió utolsó frissítése: 2014.01.31

          Amennyiben megakadna a feltelepítésben, szívesen segítünk önnek online módon (Pécsett és környékén személyesen is). Nincs más teendője, mint feltelepíti és bekapcsolja számítógépére a Teamviewer nevű magyar nyelvű program ingyenes próbaverzióját, és értesít bennünket emailben, vagy Ügyfélszolgálatunk Skype elérésén (konyvelozona_ugyfelszolgalat) keresztül a hozzáférési adatokról, és máris segítünk.

          Pénztárkönyv, vevő-szállító, számlázás egycéges verzió 20.000,- Ft + áfa
          Naplófőkönyv, vevő-szállító, számlázás egycéges verzió 30.000,- Ft + áfa

          A magunk részéről a naplófőkönyvet javasoljuk, mert az kellően sokféle dolgot tud nyilvántartani és kezelni ahhoz, hogy az egyes adatszolgáltatásokkor, bevallásokkor ne kelljen újra végigböngészni mindent.

  22. Üdvözlöm!
    Rokkantsági ellátásban részesülök és most lehetőségem lenne, egy raktárosi állásra 6 órában.Kérdésem az lenne,hogy a 6 órás minimálbér mennyi most és mennyi járulékot kellene fizetnem?A rokkantsági ellátással összevova,mennyi lenne az adó?
    Válaszát előre is nagyon köszönöm!

  23. Tisztelt Könyvelőzóna!
    A garantált bérrel kapcsoltban lenne kérdésem. Ha a munkavállalók végzettsége felsőfokú,középfokú vagy szakmunkás de nem a végzettségéhez tartozó munkakörben dolgozik (pl lakatos vagy villanyszerelő végzettségű asztalos üzemben dolgozik,gépekkel)a garantált bért kell figyelembe venni vagy a”sima” minimálbért?Válaszukat előre is köszönöm.

    1. Kedves Ada!

      Többször is leírtuk már… 🙁

      Egyetemi végzettséggel szarlapátolás = minimálbér, mert a szarlapátoló munkakör betöltéséhez nem kell középfokú vagy annál magasabb iskolai/szakmai végzettség.

      Ha a lakatos, vagy villanyszerelő végzettségű asztalos üzemben betanított munkát végez a gépekkel, pl. hosszába darabolja a deszkákat, vagy gyalulja a széleket, akkor minimálbér, ha ugyanaz a lakatos, vagy villanyszerelő asztalos, betanított asztalos (szak)munkát végez, akkor garantált bérminimum.

  24. Tisztelt könyvelőiroda!

    Kérdésem az volna, hogy a 6órás minimálbér bruttója és annak a nettója most 2014-ben mennyi? (szakképzetleneknél)
    Le vagyok százalékolva a nagyothallásommal 44%-ra és ha minden igaz így csak 6órába dolgozhatok! Jól tudom?
    Előre is köszönöm a válaszokat!

    1. Kedves Oszibcsi!

      Erre vannak a bérkalkulátorok internetszerte (mi is tervezzük, hogy egyszercsakmajdcsak beállítunk egyet… 🙂 ); ennyi adattal is el lehet tévedni, mint amennyit ön írt.
      A 6 órás minimálbér vajon heti 30 órás foglalkoztatást jelent-e (5 munkanap x 6 óra/munkanap), vagy 36 órás foglalkoztatást, ami főfoglalkoztatásnak számít, de más az összeg.
      A minimálbér 2014-ben 101.500 Ft, a heti 40 órás foglalkoztatás esetén. Ha kevesebb a foglalkoztatás, akkor arányosítani kell, pl. heti 30 óra esetén a minimálbér bruttó: (101.500 : 40) x 30 = 76.125 Ft/hó.

      A bruttó bérből – alaphelyzetben – le kell vonni a 16 % szja-t, a 10 % nyugdíjjárulékot és a 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci alap összegét. A 76.125,- Ft-nak így a nettója 49.862,- Ft lesz.

      Mivel arról sem adott tájékoztatást, hogy rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesül-e, így nem tudunk egzakt választ sem adni. 🙁

  25. Tisztelt Könyvelőzónás Szakértők!

    Már jó néhányszor kaptam Önöktől hasznos segítséget, most ismét bajban vagyok.
    Időarányosítanom kellene Február hónapra egy társas vállalkozó gar bérminimumát.
    Társas vállalkozói időszak: Február 01-Február 23-ig.
    A táras vállalkozónál a 30 napos szabályt alkalmazva:
    118.000/30*23= 90.467 forint
    Ezzel szemben a szoftverem a köv adatot adja ki: 98.333 forint.
    Vagy is a 118.000-et osztja 30-cal, és visszaszorozza 25-tel, mert 24-től ugye már csak 5 nap van a hónapból. Hát én ezzel nem értek egyet, de vajon melyik a jó számítás?
    Kérem segítsenek.
    Köszönöm: Judit

    1. Kedves Judit!

      Köszönjük szépen a dicséretét, igazán jólesik ebben az ínséges, rideg, való-világban! 🙂

      Nálunk a megoldás: 90.467,- Ft.

      A TBj. 27.§ (3) bekezdése azt mondja:

      Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.

      A TBj. 28. § (2) bekezdése megmondja a hogyant is:

      (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.*

      * A vastagított kiemelés tőlünk származik

      Logikusnak hat az ön programjának a számítása is, de az öné a helyes, a jogkövető, ön tudja jól a “harmincas” szabályt.

      … és, mielőtt még valaki megkérdezné: az egyéni vállalkozónál is ez a szabály, csak a következő paragrafus alapján. 🙂

      1. Tisztelt “Segítőm”!

        Nagyon köszönöm a választ, kiegészítve a jogszabályhellyel is.
        A dícséret pedig nem dícséret volt, csak a jól végzett segítő, építő munkájuk elismerése.
        Még sosem csalódtam sem a pontos válaszukban, sem a gyorsaságukban.

        Judit

  26. Üdvözlöm!

    Kérdésem az lennem hogy a jövő hónaptól alkalmi munkavállalóként fogok dolgozni. Összesen havi 10 napot 12 órában (18-6 óra között). Milyen összegű fizetést kell biztosítani a munkáltatómnak? Másik kérdésem a TB-t nekem kell fizetni a többi napra és milyen összeget?

    1. Kedves Melcsi!

      Nem igazán értjük a kérdésé; ha visszaolvas, akkor az 5-15-90-es szabályról írtunk már párszor (5 nap egy héten, 15 nap egy hónapban 90 nap egy héten az így megengedett maximum).
      Amit ír, az igen érdekes, mert a 18:00 – 06:00-ig terjedő munkavégzés az igaz, hogy egy műszak, de 2 nap.

      A járó minimálbérről, vagy garantált bérminimumról olvashat a táblázatból, a többi pedig:

      Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 15%-os éjszakai pótlék (22 – 06) óra közötti munkaidőre, HA a munkavégzés ideje 22 – 06 óra között meghaladja az 1 órát.

      Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% “túlóra pótlékot” is kell fizetni.
      (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás pl: egybefüggő 2 nap bejelentés 1. nap 12 óra , 2. nap 4 óra munka, átlagosan maximum 8 óra)

  27. Tisztelt Cím!

    Feljebb olvastam az ONYF-fel történő szerződéskötés lehetőségéről, szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából, mely esetnél a havonta fizetendő minimum összeg a minimálbér 34%-a.
    1.) Köthető-e ilyen szerződés abban az esetben is, ha az alany a 40 éves munkaviszonyának betöltését követően szeretne nyugdíjba menni, és ehhez kb. 5 éve hiányzik? (1956. február 29-én született)
    2.) Kifizethető-e a teljes összeg (kb. 2 millió forint) egy összegben?
    Köszönettel:
    Kiss Jázmin

  28. Tisztelt Cím!

    Társasház egyszerűsített foglalkoztatásban szeretne közös képviselőt és takarítót alkalmazni. A táblázat szerint a napi bérminimum 4 725 Ft.
    1.) Ha van, mennyi a napi adható maximum összeg, ami után csupán az 1 000 Ft-ot kell megfizetnie a társasháznak?
    2.) Kell-e, ha igen, milyen adózási szempontok szerint a munkavállalónak az így megkeresett napi bére után adót és járulékot fizetni?

    Köszönettel:
    Kiss Jázmin

    1. Kedves Kiss Jázmin!

      Abban a tekintetben, hogy a társasház közös képviselőjét egyszerűsített foglalkoztatás keretében kívánják foglalkoztatni, meglehetősen erős fenntartásunk van.
      Véleményünk szerint a közös képviselő tevékenysége nem alkalmi munka jellegű (és a többi lehetőséghez, ami az egyszerűsített foglalkoztatásban meghatározott, végképpen nem felel meg).

      A takarítónak, aki alkalmanként takarít a minimális napi bére nem 4.725,- Ft, hanem 3.970,- Ft.

      Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2014-ben: 9 340 Ft/nap/fő. Ennél magasabb összegű munkabér kifizetése sem törvényellenes, “csak” további adófizetési kötelezettséggel kell számolni.

      A foglalkoztatottnak alapesetben nem kell más közterhet fizetnie. Bizonyos esetekben előfordulhat azonban, hogy mégis adóztatás alá esik.
      A részletekről a társasház könyvelőjével lenne célszerű egyeztetni, illetőleg kapcsolódó írásainkat elolvasni.

      1. Köszönöm válaszukat! A társasháznak sajnos nincs könyvelője, és a közös képviselő sem áll a helyzet magaslatán. Mindkét bért a közös költségből fizeti ki anélkül, hogy számlát kapna róla, a ház ezután nem fizet adót, még adószáma sincs. A lakóközösség próbálná rendezni a helyzetet, de a közös képviselet nem együttműködő, ráadásul lemondásra készül, és már ki is jelölte (!!!) az utódját, aki a jelek szerint hasonlóan felületes módon fogja elvégezni a munkát. Mit javasolnak, milyen státuszban foglalkoztasson a társasház közös képviselőt, akinek tulajdoni hányada van az épületben, ezért a törvény nem írja elő számára a társasházkezelői végzettséget, biztosított jogviszonya van, és nem számlaképes. Köszönettel: Kiss Jázmin

        1. Kedves Kiss Jázmin!

          Éppen eljött az ideje, hogy a társasház lakóközössége a sarkára álljon! Vagy, marad az örök elégedetlenség, furkálódás, kellemetlenkedés, haragoskodás….

          Magunkból kiindulva: keresnénk egy társasház kezelőt, mert azon akkor verünk le bármit, amikor csak akarunk. Nem a szomszédunk, nem a lakótársunk, akinek nem lehet szólni, mert akkor reggel mindig a lábtörlőnkre szaratja a kutyáját… 🙂

          Mi milliókat fizettünk rá, mint nyolclakásos társasház, azzal, hogy megbíztunk a “kedves” lakótársnőnkbe, aki stramm közös képviselőnek mutatkozott. És még megbízási díjat is fizettünk.

          Legjobb szakemberre bízni a dolgok rendbetételét; egyszer kell rendet vágni, aztán már könnyebb betartani és betartatni. Ha az ön foga fáj, akkor nem a sarki borbélyhoz megy eret vágatni, hanem szakembert keres. Tegyék most is azt! 😉

          1. Tisztelt Könyvelőzóna!

            Köszönöm válaszukat. A társasház éppen azon dolgozik, hogy megfelelő szakképesítéssel rendelkező társasházkezelő céget találjon, de sajnos fennáll a veszélye annak, hogy a magas költségek miatt a lakók többsége ezt nem szavazza meg, hiába próbálnak a lelkükre beszélni.

            A kutyasz@rral pedig rátapintott a lényegre: a lépcső élébe keni a földszinttől a negyedik emeletig. 🙂

            Köszönöm segítségüket! Megerősítettek abban, amit eddig is helyesnek éreztem.
            Köszönettel: Jázmin

            1. Kedves Kiss Jázmin!

              Örülünk, hogy az alapdolgokban egyetértünk!

              Látszólag, valóban többnek tűnik a szakember megfizetése, de a mérleg másik serpenyőjébe helyezve a szemetet, akkor belátható, hogy melyik az igazán drága. Örülnénk, ha meg tudná győzni erről lakótársait is.
              Nem a mutyi az olcsó, nem csak a mára kell gondolni, hanem minimum középtávra.

              A kutyasz@rról nem a kutya tehet, a kutya azt csinálja, amire a gazdája tanítja, amit megenged neki. És ez igaz a társasház lakóira, közös képviselőjére is. És még közösen kell szagolni is, ha a közömbösség miatt senki nem szól… 🙂

              1. Tisztelt Könyvelőzóna!
                Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban utaltak 500 Ft illetve 1000 Ft illeték megfizetésére. Mitől függ, hogy ennyi vagy annyi?
                Köszönettel: Jázmin

                1. Kedves Kiss Jázmin!

                  Egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy soha nem említettünk ebben az összefüggésben illetéket; merthogy itt közteherről van szó, és nem illetékről!

                  A közteher a mezőgazdasági~, és az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500,- Ft, az alkalmi munka esetén napi 1.000,- Ft (függetlenül a napi foglalkoztatási időtől!).
                  Javasoljuk az (kattintson a hivatkozásra): alap tudnivalók az egyszerűsített foglalkoztatásról témájú írásunk elolvasását (ígérjük, hogy rövid, és nem fog fájni… 🙂 🙂 )

  29. Tisztelt Könyvelőzóna!
    A jelenlegi munkahelyemen mint 3.csoportú leszázalékolt dolgozom.Szeretném megtudni,hogy törvényesen minimálbérrel hét órás munkaviszony mellet,két gyermek után járó adókedvezményt igénybe veszem mennyi bér jár?
    Válaszukat előre is köszönöm Feri!

  30. Jó napot szeretnénk érdeklődni vagyonőrként dolgozóm 260/hó és a fizetésem 10000ft és be vagyok hivatalosan jelentve
    köszönöm előre is választ

    1. Kedves kerék attila!

      Az nem derül ki egyértelműen, hogy mi is a kérdése (bár sejtjük, de lemaradt…).

      260 órát dolgozik havonta? Azt jelenti a 260/hó? a 10.000,- Ft, amennyit ön írt, az tényleg baromi kevésnek tűnik. 100ezer nettó akar lenni az összeg?

  31. Tisztelt Cim!!

    Azt szeretném megkérdezni,hogy most alkalmi munkával vagyok bejelentve.Havi 15 napot. Általábban 8 órában de 2x 10 órában és egységesen 4000 Ft kapok.A munkatársam ugyanez a beosztás szerint jár és Ő 4700 Ft kap.Nekem nincs meg az eladói végzettségem neki pedig meg van.Ezért kap-e többet???? 10 órára nem kellene többet fizetnie??? És erről az alkalmi munkárol nem kellene valami papirt kapom????Válaszát elöre is köszönöm

  32. Tisztelt Könyvelőzóna.hu!

    Kft-mben alkalmazok alkalmi munkavállalókat is. Mivel szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatok, 2013-ban 575 Ft, 2014-ben 680 Ft-os órabért adok, és mivel napi 10 óra a munkaidő, így a 8 óra feletti 2 órára pótlékot is fizetek. Most látom Önöknél, hogy az alkalmi munkavállalókra más (alacsonyabb) összeg vonatkozik, órabérként.

    Akkor ezek szerint többet fizetek, mint kellene?

    Üdv:

    K.

    1. Kedves Kata!

      Hogy többet fizetne, azt azért nem hinnénk. 🙂

      Feltehetően annyit fizet, amennyi mindkét fél véleménye szerint még mindkét félnek megéri.

      Az általunk tábéázatba szedett bérek a minimum összegek, amelynél kevesebbet nem szabad fizetni, de a többet semmi nem tiltja – illetve van egy költségként elszámolható felső határ.

      1. Köszi. De nem válaszolt. Legalábbis nem a kérdésemre. (Bár kissé szerencsétlenre sikerült)

        Arra igen, hogy a 2 statisztikai főt foglalkoztató, törvényes pihenőidőre is bért fizető, veszteséges, mindenkinek számlát adó, minden alkalmi alkalmat bejelentő pici boltomban ejnye-bejnye kizsákmányoló vagyok…

        1. Kedves Kata!

          Távol álljon tőlünk, hogy bárkit is minősítenénk, és nem is tesszük. A válaszunknál, a mondat végén ott van a mosolygó jel is…

          Válaszoltunk a kérdésére is: ön a törvényben előírt minimumot, vagy annál többet köteles fizetni. Megteszi, tehát, a jog szempontjából abszolút rendben van.
          A többire el nem tudjuk képzelni, hogy milyen választ szeretne hallani.

          1. Tisztelt Cím!
            Kérdésem a következő:
            Magánszemélyek által alapított Bt. kültagja eladja beltagnak 50 % tulajdonrészét 9 millió Ft-ért. A kapott ellenértéket milyen és milyen mértékű adók terhelik? Az adóalap illetve a megfizetendő adó csökkentésére van-e mód?
            Köszönettel:
            AGOSTON

            1. Kedves AGOSTON!

              A Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) 101. § (1) azt mondja:

              A tag a társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy harmadik személyre átruházhatja. Az átruházás a társasági szerződés módosításával válik hatályossá.

              A Személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja) 3. § (Fogalmak és értelmező rendelkezések) 34. pontja a következőket mondja:

              Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.

              Az Szja tv.67. § (1) bekezdése alapján:

              Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

              A fentiek szerinti üzletrész értékesítés után a magánszemélynek 16 % szja és 14 % EHO (max.: 450 ezer Ft) fizetési kötelezettsége keletkezik.

  33. Üdvözlöm.
    A kérdésem az lenne, hogy én napi 9 órás munkarendben dolgozom, a minimálbérrel kapcsolatba jeleztem a munkáltatóm felé hogy a szakmunkás minimálbér órabér 679ft/óra és az én órabérem ezt nem éri él. Azt közölték, hogy mivel én 9 órás munkarendbe vagyok így a 118.000 Ft-t nem 174 órával kell osztani, mint a 8 órásoknál, hanem 195,5 órával a 9 órás munkarend miatt és így nekem 603 Ft a minimum órabér, amit fizetni kell. A kérdésem az lenne, hogy rendben van e ez így?

    1. Kedves lolos!

      A 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról azt mondja, hogy azt a bizonyos 679,- Ft-os órabért, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 92. § (2) bekezdés “A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
      a) készenléti jellegű munkakört lát el,
      b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő)”], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.

      Röviden és magyarul: igen, a munkaadó helyesen járt el.

      1. Köszönöm a választ.
        Akkor, ha jól gondolom a 8 órás dolgozók átlag havi 174 órát dolgoznak le 118000 Forintért, ami 679 Ft/óra, én, pedig mint 9 órás munkarendben dolgozó havi 195,5 órát kell, hogy dolgozzam a 118000 Forintért, ami 603 Ft/óra. Ez számomra elég érdekes, hogy minél többet dolgozik, az ember annál kevesebbet keres.

        1. Kedves lolos!

          Nem gondolja jól, de rosszul sem egészen… 😉
          Kérjük, figyelmesen olvassa el az előző válaszunkat; az ön gondolatmenete csak akkor elfogadható (vagyis: akkor nem helyes a jelenlegi gyakorlat), ha ön napi 9 órás műszakokat nyom le, egyhuzamban, a munkaközi szünettől eltekintve.
          Amennyiben ön olyan munkát végez, amelyik a Munka Törvénykönyv 92. § (2) bekezdésében leírtaknak megfelel (vagy készenléti jellegű munkakör, vagy hozzátartozó), akkor a gondolatmenete erkölcsileg ugyan helyénvaló, de jogilag nem.

          Tehát, ha ön készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, akkor jogszerű a munkaadó eljárása, minden egyéb esetben nem nevezhető annak. Mivel nem ismerjük az eset összes körülményét (munkakör, kollektív szerződés, munkaszerződés, stb.), ezért mást mondani nem tudunk, és nem is vállalkozunk rá.

  34. Üdvözlet!:)

    Szeretném megtudni, hogy ha nem bejelentett munkát végzek, de szeretnék szolgálati időt szerezni, és megállapodást kötök a megfelelő szervvel, mennyi nyugdíjjárulékot kell fizetnem magam után havonta? Melyik hivatallal kell megállapodást kötnöm ez ügyben?
    Köszönettel: Szundi

    1. Kedves Szundi!

      Természetesen, van lehetőség megállapodást kötni – és mivel nyugdíjról van szó, ezért az ONYF, lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatalával lehet megkötni.

      Hogy mennyi az annyi? Attól függ, mire szeretne megállapodást kötni, és azon belül is mekkora terhet kíván vállalni.
      A választék:
      1. szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
      2. felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése,
      3. öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése,
      4. az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejének elismerése

      1. Üdvözlöm! Köszönöm a gyors választ! Ha az első lehetőséget kívánom igénybe venni, akkor mennyi az annyi? 🙂 Tisztelettel: Szundi

        1. Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték.

          A megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget havonta – a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig – kell teljesíteni.

          A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

          A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, amely legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 34 %.

          A megállapodás szolgálati időre és a nyugdíj alapjául szolgáló kereset megszerzésére kizárólag együttesen köthető meg.

  35. Tisztelt cimzett!

    Választ szeretnék kapni sürgősen a következő kérdésemre.
    Érettségizett vagyok. Jelenleg 6 órás munkaviszonyban állok egy nagy magyar vállalatnál. Most megkaptam a munkaszerződés módositást, amelyben jelenlegi munkabérem 88.500.-Fra emelkedett a minimálbér végett. A szakszervezet kiharcolt a dolgozóinak 3,5 százalékos béremelést. Nekem azt mondták, hogy én már nem kapok abból a béremelésből, mert nekem a tavalyi 88,200.- és a mostani minimálbér emelkedés miatt igy is nőtt a bérem. Szeretném tudni, hogy jogos-e az elutasitás, vagy rám is tartozik ugyan ugy a 3,5 százalékos béremelés a kompenzált összegre.
    Várom kedves válaszukat! Remélem jó hirrel örvendeztetnek meg.
    Tisztelettel: Bella Jánosné

    1. Kedves Bella Jánosné!

      Leírása szerint a garantál bérminimum (és nem a minimálbé!!) miatt az ön által kapott összeg jogszabályszerű:
      garantált bérminimum havi 118.000, az ön munkaideje napi 6 óra, ami heti 30 óra., tehát: (118.000 Ft/hó :40 óra/hét) x 30 óra/hét = 88.500,- Ft/óra.

      A szakszervezeti megállapodás tartalmát nem ismerjük, így nem tudhatjuk azt sem, hogy melyik dolgozói csoportokra vonatkozott a béremelés, egységesen, vagy átlagosan kell értelmezni a 3,5 %-ot, stb.?
      Nem mellesleg, úgy gondoljuk, hogy vagy félreértett valamit a szakszervezeti harccal kapcsolatban, vagy a szakszervezetük mégsem annyira harcos, de a tavalyi 114.000,- Ft/hó garantált minimálbérről az idei 118.000, Ft/hó garantált minimálbérre történő változás mértéke a 3,5087… %.

      Nem a 3,5 %-os mérték megadása a kötelező törvényi előírás, hanem a teljes munkaidőre vonatkozó 118ezer Ft-os garantált bérminimum megadása.

  36. 54-es OKJ végzettségem van,(személyügyi gazdálkodó) a jelenlegi munkakörömben elég, ha középfokú végzettségem van, így csak 118 ezer a minimálbérem több mint 30 év munkaviszony után. Az én esetemben nem 122 ezernek kellene lenni a bérnek, ha a takarítónőnek figyelembe veszik az érettségit, holott csak 8.ált.isk. az előírt képesítési követelmény a munkakörére. Akkor nekem nem kellene figyelembe venni?

    1. Kedves Botond!
      2014. január 01-től a minimálisan középfokú végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez kötött munkakörökben dolgozó munkavállaló részére, teljes (havi 40 órás) foglalkoztatottság esetén minimálisan bruttó 118ezer Ft-ot kell fizetni (garantált bérminimum). Mindeni másnak a 101.500,- Ft-os bruttó habi bért (minimálbér).

      Tehát, a törvény a minimális összeget teszi kötelezővé, meg egyes esetekben az előrehaladást is, de tételesen képtelenség lenne megmondani, hogy kinek mennyi jár.

      Az pedig teljesen felesleges dolog, hogy egyes munkaköröket, szakmákat úgy összehasonlítani, hogy neki miért annyi, nekem meg miért nem.

      Az teljesen természetes alapvetés, hogy “én vagyok a legértékesebb, mert belőlem csak egy van, a többiek meg annyian vannak, mint a nyű.” 🙂

  37. Tisztelt Cím!
    Remélem nem gond,ha ide írom le a kérdésemet.
    Az érdekelne engem, hogy ha teljes időben foglalkoztatott vagyok és mellette szeretnék dolgozni egyéni vállalkozásban magamnak, akkor milyen adóterhetek kell fizetni a vállalkozás és magam után? Több helyen olvastam erről, de nem teljesen tiszta. Volt ahol úgy értelmeztem, hogy mivel az állandó bejelentett munkám után fizetve vannak az adók + a terhek, így már csak a plusz jövedelem után kellene amit az egyéni vállalkozásban szereztem.
    Ez így helyes?
    Köszönöm előre is a válaszukat!
    Üdv.

    1. Kedves Csabi!

      Nagyjából, a lényegét tekintve, jól gondolja: ha egyszer már valahol meg van fizetve az alap, akkor többet fizetni máshol, csak az ott szerzett jövedelem után kell (már, ha kell, ha keletkezik kötelezettség).

      A kérdésre, természetesen, azért nem ennyire egyszerű a válasz, de a miértre majd, még ma, kicsit visszatérünk.

      1. Köszönöm a gyors választ! 🙂
        Figyelemmel kísérem a továbbiakban is az oldalt az új információkért.

          1. Még egy pár kérdés és aztán be is fejeztem. 🙂
            Mint egyéni vállalkozó indíthatok webáruházat? Az kereskedelemnek számító tevékenység? Csak Non-Foodban gondolkozom. Vagy melyik szervhez forduljak, információért?
            Köszönöm a válaszokat és kedvességüket! 🙂

            1. Kedves Csabi!

              Úgy tűnik, még nem olvasta új írásunkat, amit az ön előző kérdése inspirált… 🙂

              Máris belefutottunk a cikkünkben említett problémába: ön tudja, hogy mit szeretne csinálni, és ehhez képest kérdez, de mi tudjuk, hogy nem annyira biztos, hogy jól kérdez, jót kérdez, és a válaszunk ugyan helyes lesz, de nem biztos, hogy az ön helyzetére helytálló.

              Az engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

              Magyarul: általában nem engedélyköteles, csak bejelentés-köteles

              – ha a termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedéllyel;
              – egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentéssel

              Az elektronikus kereskedelemnek két elkülöníthető megjelenési formája van, mely két elkülöníthető adózói kört is jelent:
              – kereskedő vállalkozás (nagyon röviden és nem teljesen precízen, de talán érthetőbben): Olyan hagyományos kereskedelem, ahol a vállalkozás saját honlappal rendelkezik, azaz a vállalkozás online-üzlethelyiséget, ?web-áruházat? üzemeltet
              – magánszemélyek által bonyolított kereskedelem

              (Amitől pedig a NAV-ot a hideg rázza: amikor az említett két formát alaposan átfedik egymáson, de az egy másik történet.)

              Amennyiben vállalkozás formában végez elektronikus kereskedelmet, akkor az akár egyéni, akár társas vállalkozás formában is történhet.

              Önnek pedig már nincs más tennivalója, mint – ahogyan a cikkünkben is írtuk – keresni kell egy jó könyvelőt (ajánljuk magunkat! 🙂 ), akivel a részletekről el tud beszélni. Reméljük, hogy válaszunkkal sikerült a “kályhát” megtalálnia!

"Vissza a tetejére" gomb

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.