munkaviszony

  • Egyéb
    Photo of Képesítéshez, szakképesítéshez kötött tevékenységekre vonatkozó alapvető előírások

    Képesítéshez, szakképesítéshez kötött tevékenységekre vonatkozó alapvető előírások

    Előrebocsájtjuk: írásunk – a megszokotthoz képest – hosszabb lesz, és egy kicsit fájni is fog. Aki tudja a feltételeket, annak nem kell elolvasnia, aki nem tudja, az jobban teszi, ha többször, figyelmesen, értő módon elolvassa; a vállalkozás élete függhet tőle. A nem ismeret nem mentesít a következményektől! Nagyon gyakori kérdés egy induló, vagy éppenséggel működő, vállalkozás esetében, hogy vannak-e előírások, és ha igen, akkor milyen előírások a végzendő/végzett tevékenységek vonatkozásában, vagy még egyszerűbben: milyen szakképesítés szükséges ahhoz, hogy törvény szerint működhessenek. Sőt, indirekt formában is igen gyakran felmerül: nincs szakképzettség (vagy egyáltalán semmi, vagy nem szakirányú), hogyan lehetne törvényesen működtetni…

    Bővebben »
  • Adó | Járulék | Illeték
    Photo of Ügyvezető, de milyen jogviszonyban?

    Ügyvezető, de milyen jogviszonyban?

    Szerkesztői bevezető: Szinte nincs olyan hét, és nincs olyan szakmai fórum, amikor ne lángolna fel a vita a társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonyával kapcsolatban. A kérdés – érthető módon – nagyon fontos lehet, leginkább a járulékok, adók fizetése területén, és nagyon sok ügyvezető az, aki egyszerre egyéni vállalkozó is, munkaviszonya is van, társaságnak tagja és/vagy ügyvezetője is (többes jogviszony). A továbbiakban közzétesszük azt a levelezést, amelyet Ruszin Zsolt, a Fairconto Zrt. vezető tisztségviselője 🙂 az adóhatósággal folytatott ebben az ügyben. Egy jogi személyek által tulajdonolt magyar korlátolt felelősségű társaság taggyűlést tartott 2018.07.01-én. A taggyűlésen nem született ilyen döntés, de az ügyvéd…

    Bővebben »
  • KATA
    Photo of KATA és a munkaviszony – ennél egyszerűbben nem lehet elmondani

    KATA és a munkaviszony – ennél egyszerűbben nem lehet elmondani

    Újra és újra visszatérő kérdés a kata adózási módot választó egyéni vállalkozásoknál, hogy miképpen lehet eldönteni azt, hogy a katás vállalkozás munkaviszonyt leplez-e, avagy valódi vállalkozásról szól. Kivételes módon, még azt sem lehet mondani nagyon, hogy a törvényi megfogalmazás túl bonyolult lenne, ennek ellenére számtalanszor sikerül belebonyolódni a kérdésbe. Pedig csak 7 (hét) feltételt sorol fel a jogszabály, amely’ feltételből, ha 2 (kettő) feltétel teljesül, akkor már nem lehet szó színlelt munkaviszonyról. Jó egy hete találkoztam Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnökének, a Fair Conto Zrt. vezetőjének frappáns megfogalmazásával. Ennél egyszerűbben, plasztikusabban nehéz lenne egy magyar jogszabályt…

    Bővebben »
  • Adózás rendje
    Photo of Katások munkaviszonya

    Katások munkaviszonya

    [print_link] [email_link] A katás adózás szabályainak változása jelentősen megemelte az ezt választó vállalkozások számát. Persze ezzel arányosan meg is emelkedett azon kérdések száma, hogy mikor van kockázat ennek választásában, azaz, mikor minősítheti át munkaviszonnyá a vállalkozó jövedelmét. Szerződések vizsgálata A vállalkozási szerződés munkaszerződéssé való átminősítése különösen a katások esetében egy állandó fenyegetettséget jelent. A szabályozásból nehezen olvasható ki, de a színlelt szerződésre vonatkozó vizsgálatot két lépcsőben kell elvégezni. Egyrészt meg kell állapítani, hogy a kifizető és a tevékenységet ténylegesen folytató magánszemély között valójában munkaszerződés áll-e fenn. Mondhatnánk, hogy a kata törvényben leírt feltételrendszer is ugyanerről szól, de a két elbírálási…

    Bővebben »
  • Munkaügy

    Személyi jövedelemadó bevallás 2015 – egyszerűsített foglalkoztatás

    Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatottnak személyi jövedelemadó bevallást tennie a 2014-es évről? Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló számára év végén jövedelemigazolást kiadni? Mi is sokkal jobban jártunk volna, ha előbb megírjuk ezt a kis cikkünket, és csak azt követően adjuk ki Ügyfeleinknek a jövedelemigazolásokat – nem kellett volna külön-külön magyarázkodnunk… 🙂 Az egyszerűsített foglalkoztatás egy rendkívül hasznos foglalkoztatási forma, mert viszonylag alacsony költséggel, rugalmasan lehet válaszolni a munkaerőpiaci igények okozta kihívásokra. Az alkalmilag megnövekvő munkaerőigényt át lehet hidalni, a lökésszerűen jelentkező igényeket (pl. mezőgazdasági idénymunka, turisztikai, idegenforgalmi idénymunka) ki lehet elégíteni. Természetesen, ez nem…

    Bővebben »
  • Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

    Akárki, akármit mond, a mi szent meggyőződésünk az, hogy az emberek alapvetően jók. Nagyon ritka az a helyzet, amikor valaki inkább a konfliktusra törekszik, mintsem a közös, kétoldali megegyezésre törekedne. Ha sikerül egy új, csábító munkahelyre lelnünk (mert több pénzt adnak, vagy jobbak a körülmények, vagy közelebb az iskola), akkor is törekszünk a megegyezésre, hogy ne bántsuk meg a volt kollégáinkat, munkáltatónkat. Ha nagyon elegünk van már egy régi kollégából, akkor is inkább próbálunk tőle közös megegyezéssel megválni, és nem igazán olvassuk a fejére, hogy trehány, megbízhatatlan vagy ellustult munkaerő (a közös megegyezéskor nem kell indokolni egyik félnek sem, hogy…

    Bővebben »
  • A kata és a munkaviszony kapcsolata

    Valljuk be őszintén, hogy a kata adózási módban foglalkoztatott személy után fizetendő közterhek csábítóbbak egy foglalkoztatónak a munkabért sújtó közterheknél. Két – lényegében azonos – kérdést is feltettek honlapunkon, ami arra ösztönzött bennünket, hogy ezzel a viszonylag keveset említett területtel foglalkozzunk, felhívjuk a rejtett veszélyeire a figyelmet: T.Könyvelőiroda. 2012-ben Főállású Egyéni Vállalkozást váltottam ki. Vagyonőri tevékenységre. A könyvelőm 2013 Január. 01-től átjelentett a KATA rendszerbe. A munkáltatóm a januári leadott számlámra azt válaszólta nem tudja elfogadni mert nem vagyok jogosúlt a KATA rendszerhez. A számlámra rávezettem hogy kisadózó. A NAVA is megkűldte a visszaigazolást. Mi a teendőm! A másik kérdés…

    Bővebben »
  • A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) 2013. január 01-től indul

    2012. október 03-án kelt írásunkban még arról írtunk, hogy a jogszabály aláírásra várakozik. Nos, a Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136. számában hivatalosan ki is hirdették a jogszabályt, így nem maradt más hátra, mint – ahogyan azt szokták volt mondani – belecsapni a lecsóba, elmerülni a részletekbe. Az említett írásunkban (ha a hivatkozásra kattintanak) ismertettük az alapokat, jelen írásunkban pedig a 2 új adónem (kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó) közül a kisadózó vállalkozások tételes adóját (szakmai néven: kata) ismertetjük. Természetesen, későbbi időpontban sort fogunk keríteni a kisvállalati adó legfontosabb szabályainak ismertetésére is. Nem vitatjuk, hogy a jogszabályalkotó…

    Bővebben »
  • Gyermeknevelési támogatás, a GYET ("főállású anyaság") és járulékfizetés 2012.

    A következőkben közzétett bejegyzésünk – amely egy mai napon érkezett kérdésre keresi a megoldást – úgy gondoljuk, hogy közérdeklődésre tart számot, ezért egy rövid írásban foglaljuk össze a lényeget. Kérném szíves segítségüket a következő kérdésben. Egy Bt-ben egyedüli beltag vagyok. Eddig egy Kft-ben dolgoztam alkalmazotti státuszban – ügyvezetőként – GYET mellett részmunkaidőben. A Kft-ből szeptember 1-től eljövök, itt sem tag, sem tulajdonos, sem alkalmazott nem leszek. A Bt-ben eddig 1 alkalmazott volt, de július 1-től elbocsátottuk, jelenleg semmilyen tevékenység, bevétel nincs a Bt-ben. Kérdésem, hogy én mint GYET-en lévő Bt beltagnak kell-e majd járulékot fizetnem, ha a Bt-ben nincs tevékenység.…

    Bővebben »
  • Mégegyszer a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslatról

    Kedves Látogatóink! Hölgyeim és Uraim! Számolatlanul érkezik a kérdés a nők 40 éves jogosító idővel, kedvezménnyel történő nyugdíjba vonulásával kapcsolatos írásunkhoz; nem véletlen az országos érdeklődést kiváltó ügyben történő érdeklődés – édesanyáink, nagymamáink, a nők érintettek benne! Hangsúlyozzuk! Nem elfogadott törvényről, hanem törvényjavaslatról van szó, a Magyar Köztársaság Kormányának T/1745. számú törvényjavaslatáról, az 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról! Szó szerint idézzük a javaslatból a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslat-részt: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)?(2c) bekezdéssel egészül ki: ?(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is,…

    Bővebben »
"Vissza a tetejére" gomb

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.