Adó | Járulék | IlletékCégügyek

Ügyvezető, de milyen jogviszonyban?

A vezető tisztségviselő jogviszonyaihoz

Szerkesztői bevezető: Szinte nincs olyan hét, és nincs olyan szakmai fórum, amikor ne lángolna fel a vita a társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonyával kapcsolatban.
A kérdés – érthető módon – nagyon fontos lehet, leginkább a járulékok, adók fizetése területén, és nagyon sok ügyvezető az, aki egyszerre egyéni vállalkozó is, munkaviszonya is van, társaságnak tagja és/vagy ügyvezetője is (többes jogviszony). A továbbiakban közzétesszük azt a levelezést, amelyet Ruszin Zsolt, a Fairconto Zrt. vezető tisztségviselője 🙂 az adóhatósággal folytatott ebben az ügyben.
Egy jogi személyek által tulajdonolt magyar korlátolt felelősségű társaság taggyűlést tartott 2018.07.01-én. A taggyűlésen nem született ilyen döntés, de az ügyvéd az egyik magyar lakóhelyű ügyvezetőnél azt húzta alá, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. Ezen ügyvezető azonban nem kíván munkaviszonyt létesíteni a céggel.
1. A társasági szerződés ezen rendelkezése létrehozza a munkaviszonyt?
2. Fogja az adóhatóság kifogásolni, hogy a társasági szerződés ellenére nem jött
lére munkaviszony?
3. Miként lehet a téves társasági szerződést úgy reparálni, hogy az alapján a jogi
helyzetet az adóhatóság ne kifogásolhassa?

Gyorsan, ha nem is 24 órán, de 24 napon belül meg is érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály válasza

Név: FairConto Zrt.
E-mail címe: fairconto@fairconto.hu
E-iktatószám: e-411732

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

1-2.
Annak eldöntése, hogy a vezető tisztségviselői feladatokat a vezető tisztségviselő milyen jogviszonyban látja el, a felek kölcsönös megegyezésén múlik, mely a felek akaratának – szerződéskötéssel történő – kifejezésével jön létre.

A Ptk. 3:188. §-a rögzíti, hogy a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.
A jegyzőkönyv érvényességéhez az ügyvezető és egy jegyzőkönyvhitelesítőnek megválasztott tagnak az aláírására van szükség.

A taggyűlésen meghozott határozatokhoz a társaság működését jelentősen meghatározó joghatások fűződnek, ebből következően a taggyűlési jegyzőkönyv döntésének megfelelően a megállapodás alapját képező szerződési formát szabályozó törvényben foglaltaknak megfelelően kell a vezető tisztségviselő jogviszonyára vonatkozó szerződést megkötni.

Ebből következően, amennyiben a döntés alapján munkaviszonyban egyeznek meg a felek és az jóváhagyásra kerül a taggyűlés által, akkor a szerződést a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( a továbbiakban: Mt.) megfelelően kell megkötni.

A biztosítási jogviszony minden esetben jogilag szabályozott munkavégzéshez, tevékenység folytatásához kapcsolódik. Ebből következően a biztosítás időtartamát (kezdő és befejező időpontját) a szerződés típusának megfelelőn a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény ( a továbbiakban: Tbj.) és a Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Tbj.vhr.) alapján kell megállapítani.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 42. § (1) bekezdése alapján a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni.
Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap (Mt. 48. §).

A Tbj. 7. § (1) bekezdése alapján a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően
nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak
megszűnéséig áll fenn.
A fentieknek megfelelően a biztosítás is azon a napon jön létre, amit a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetének meghatároztak, ennek
hiányában pedig a munkaszerződés megkötését követő napon.
A fentieket is figyelembe véve amennyiben ténylegesen és hitelt érdemlően
bizonyítható, hogy a társasági szerződében a vezető tisztségviselő feladatainak
ellátására vonatkozó jogviszony meghatározás nem a felek megegyezésén,
közös akarat kinyilvánításán alapul, hanem egyértelműen adminisztrációs hiba
következménye, és ezt a két fél között fennálló magatartás és a munkavégzés
ismérvei is megalapozza, álláspontunk szerint nem jön létre munkaviszony.

A beadványában leírt eset összes körülményei nem ismertek, így annak megítélése, hogy a munkaviszony létrejött vagy sem csak valamennyi irat, dokumentum alapján ítélhető meg.
Ebből következően tájékoztatásunkat az eset összes körülményeinek és dokumentumainak teljes ismerete nélkül csak általánosságban tudtuk megadni, ebből következően bármely lényeges körülmény, mely konkrét ügyben ismertté válik, a jogviszony megítélését befolyásolhatja, mivel abban az esetben a két fél között létrejött jogviszonyt annak megfelelően kell elbírálni.

3.
A társasági szerződésre vonatkozó szabályokat nem adótörvények szabályozzák, de megítélésünk szerint, ha a társasági szerződés nem a taggyűlési jegyzőkönyvben meghatározottakat tartalmazza, akkor szükséges annak – az arra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő – módosítása.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

TCT ügy azonosító:{6F1AE2-B2063-1849482-G25F23JL-NAVTST-GHYMNS}

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

"Vissza a tetejére" gomb
Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.