Munkaügy

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

munkaviszony megszüntetése közös megegyezésselAkárki, akármit mond, a mi szent meggyőződésünk az, hogy az emberek alapvetően jók. Nagyon ritka az a helyzet, amikor valaki inkább a konfliktusra törekszik, mintsem a közös, kétoldali megegyezésre törekedne.

Ha sikerül egy új, csábító munkahelyre lelnünk (mert több pénzt adnak, vagy jobbak a körülmények, vagy közelebb az iskola), akkor is törekszünk a megegyezésre, hogy ne bántsuk meg a volt kollégáinkat, munkáltatónkat.

Ha nagyon elegünk van már egy régi kollégából, akkor is inkább próbálunk tőle közös megegyezéssel megválni, és nem igazán olvassuk a fejére, hogy trehány, megbízhatatlan vagy ellustult munkaerő (a közös megegyezéskor nem kell indokolni egyik félnek sem, hogy mit és miért).

A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel lényege az, hogy a megszüntetés minden körülményéről a felek maguk állapodnak meg, a felek kifejezett, határozott, egyértelmű akaratát tükrözi. 

 Kettő dolgot kell nagyon az eszünkbe vésni:

1. A közös megegyezés csak írásban érvényes, ugyanúgy, minta a munkaviszonyt megszüntető minden más egyéb nyilatkozat is.

2. A közös megegyezés mindkét fél, kölcsönös előnyöket tükröző akaratát fejezi ki, így – gyakorlatilag – szinte bármiben szabadon meg lehet állapodni.

Közös megegyezéssel megszüntethető a munkaviszony akkor is, ha a munkavállaló felmondási tilalom vagy korlátozás alatt áll.

A munkaviszony megszüntetése nem érinti automatikusan a tanulmányi szerződés fennállását, de ugyanez lehet a helyzet például a munkáltatói építési kölcsön nyújtásáról szóló szerződéssel is.

A megszűnés időpontjáig igénybe nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltása azonban kötelező, nem megállapodás kérdése.

 

Ha a közös megegyezést munkáltató kezdeményezi, a munkavállalónak általában csak akkor áll érdekében elfogadni, ha legalább ugyanazokat a juttatásokat megkapja, mint amelyek a munkáltató felmondása esetén járnának (felmentési időre eső távolléti díj, végkielégítés amire érdemes gondolni).

A juttatások meghatározására azért érdemes odafigyelni, mert ebben is teljes szabadságot élveznek a felek, azaz a munkáltatói felmondásnál egyébként járó összegnél kevesebb, illetve több is kiköthető.

Még egy nagyon fontos dolog:

Ha a munkavállaló nem kap kellő gondolkodási időt a közös megegyezés elfogadása előtt, a munkáltató téves tájékoztatást ad az egyéb lehetőségekről (pl. a felmondás esetén járó juttatásokról), vagy jogellenes fenyegetéssel, kényszerítéssel bírja rá a munkavállalót az aláírásra, a közös megegyezés megtámadható.

Ez egész pontosan azt jelenti, hogy a munkáltatóval írásban közölni kell az észrevételeinket, majd ha azt a munkáltató nem fogadja el, vagy 15 napon belül nem válaszol, a munkavállaló 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A közös megegyezés megtámadása esetén nem lehet közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulni, először mindenképpen meg kell kísérelni a munkáltatóval rendezni a vitát.

Egy munkaviszony közös megegyezésére vonatkozó megállapodás-mintát honlapunkról letölthetővé tettünk:

[Nem található a letöltés]

 

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

Egy hozzászólás

  1. Jó napot kívánok.
    Egy kis segíts?get szeretn?m k?rni egyik napról a másikra meg kaptam a felmondásom semmi előre jelz?st nem kaptam.El?m tettem kettő papírt evy közös megegyez?ssel a másik pedig munktatói felmondásajd k?sőbb egy harmadik felmondás rendkívüli felmondás azonnal döntenem kellett nem hagytak napokat rá 10 percet kaptam hogy eldöntsem melyiket választom.illetve azt mondtál ha alá írom a közös megegyez?ssel akkor kapok m?g egy havi fizet?st cser?be.nekem otthon megvan az összes jelenl?ti íves papírom mivel 40 órás szerződ?st írtam alá ?s dolgoztam heti 72 órát is.volt olyan nem egyszer hogy napi 12 óráztam 8-9 napig ami szerint nem törv?nyes.illetve az időkimutatásomban 260 óra helyett 0 óra teljesített óra volt megjelölve. Minden papír a kezemben van , de közös megegyez?ssel váltunk el ilyenkor tudok v.mit tenni munkaügyi bírosághoz fordulni.vagy nincs ?rtelme hozzáfogni ebben k?rn?m a segíts?g?t. Előre is köszönöm sz?pen a válaszát. További sz?p napot kívánok.

    1. Kedves Viktória!

      Ilyen kérdésben rendkívül nehéz állást foglalni, hiszen számtalan körülményt, iratot nem ismerünk.

      Ami bizonyosnak tűnik; az elmondása szerinti 3 irat elkészítéséből arra lehet következtetni, hogy mindenképpen “meg akartak öntől szabadulni.” 🙁
      Ha az azonnali felmondásnak (feltételezzük, valami fegyelmi kérdés) nem volt alapja, és nem ért egyet a döntéssel, és a közös megegyezést kényszernek tartja, akkor a lakóhelye szerinti munkaügyi bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

      Véleményünk szerint nem kis csata várna önre, hogy bebizonyítsa, a közös megegyezés nem közös megegyezés volt. A körülményeket nem ismerjük, így nem tudjuk tanácsolni, hogy belevágjon, vagy sem.

  2. Üdvözlöm!

    Több mint fél éve dolgozok egy állami vállalatnál, éves viszonylatban a cafeteriánkból 60000 Ft nem lett még kifizetve.
    A cég egy másik állami céggel való megegyezés során átvett engem december 1.-ei hatállyal.
    Ahol eddig dolgoztam ott a papírokat még nem rendeztük el.

    Olyan kérdésem lenne, hogy a cafeteria fennmaradó részére tarthatok-e igényt?

    Arra hivatkozva nem akarják kifizetni, hogy még ők sem kapták meg az államtól, és ha majd megérkezik a pénz (lehet márciusban), azért nem akarnák kifizetni, mert én már nem leszek ottani alkalmazott.

    A cégnél, amihez átkerülök, ott meg azt mondják hogy ez így nem korrekt és ki kell, hogy fizessék.

    Ha a decemberi hónapot kivonom az éves összesből, ez még így is 48.000 Ft-ot jelentene számomra.

    Köszönöm előre is a segítségét!

    1. Kedves Kovács Béla!

      Általánosságban az igaz, hogy a cafeteria nem kötelezően nyújtandó a munkaadó részéről, de az még bizonyosabb, hogy amennyiben van cafeteria egy adott munkáltatónál, akkor ahhoz kötelezően tartoznia kell valamiféle szabályzatnak is.
      A szabályzat azt mondja meg, hogy ki, mikor, milyen feltételek mellett, mennyi juttatásra jogosult, azaz a munkaszerződésnek egy olyan része, amelyet mindkét félnek be kell tartania.
      Létezhet olyan szabályozás is (jogszerűen), amely azt mondja ki, hogy egy adott elem vagy rész akkor jár, ha pl. a munkavállaló x időt eltöltött a munkaadónál és/vagy az év utolsó napján még állományban van, azt is kimondhatja a szabályzat, hogy a juttatás egyben, részletekben jár, vagy azt is, hogy időarányosítani lehet/kell/nem lehet, stb.

      Mivel a részleteket nem ismerjük, konkrétabb választ nem tudunk adni, de elég nagy a valószínűsége, hogy még igaza is lehet, és járhat a juttatás. (Mondjuk, ha azt feltételezzük, hogy jár, akkor a munkaadó nem mondhatja következmények nélkül azt, hogy “járni jár, de nem jut…)

      1. Az év elején 3 havonta kaptunk, majd augusztusban annyit még hogy 80.000 Ft-nyi ki legyen már osztva.

        Kb a maradék 67000 Ft körül van, amiből 50-55.000 Ft az az összeg, ami december 1.-éig még járna, csak ameddig az állam nem fizet a saját cégének, addig ők sem tudják odaadni.

        A többit ami az év 2. felében járna azért nem kaptuk még meg, mert az állam sem fizette még ki a cégnek.

        Arra hivatkoznak, hogy ha márciusban is kapják meg az ezévi cafeteria összegét, nem tudnák kifizetni, mert már nem ottani alkalmazott lennék.

        1. Kedves Kovács Béla!

          Nem az a lényeg, hogy mikor, mennyit kapott/kaptak, meg milyen ütemezésben, hanem az a szabály a lényeges, hogy kinek és milyen feltételekkel és mennyi jár.
          Ez a szabályzat mondja meg, hogy jogszerű-e az, hogy ön nem kap, mert már nem volt állományba (vagy nem lesz, ha éppen december 31-én állományban kell lenni hozzá).

  3. Üdvözlöm
    A segítségét szeretném kérni.
    Férjem, közmunka programba van, 2014 augusztusa óta, a szerződése ez év december 31.-én jár le.
    A munkára nem volt alkalmas, de az orvosával megbeszélte, hogy csökkentett illetve olyan munkakörbe vegyék fel ahol nem kell napon tartózkodnia és nem kell erős fizikai munkát végeznie.
    Eddig így is volt, most viszont átkerült egy olyan csapatba ahol a betonozás a fő profil. Erősen gondolkozik, hogy otthagyja, de attól tart, hogy ha ez megtörténik akkor nem fog járni neki a szociális segély, és a TB. Ez valójában így van?
    Én úgy tudom, ha 1 éven belül megvan a 30 nap bejelentett munkaviszonya akkor otthagyhatja a közmunkát, viszont szociális segélyre és a TB-re jogosult.
    Mihamarabbi válaszát várom
    Köszönettel: Ashley

    1. Kedves Ashley!

      A közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszony egy speciális formája, amelyre a munkatörvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit a 2011. évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
      Közfoglalkoztatott az lehet, aki
      – munkaviszonyt létesíthet,
      – 16. életévét betöltötte, és
      – a munkaügyi központ által nyilvántartásba vett álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

      Állástalanság esetén a lakóhelyén működő munkaügyi kirendeltség segíti a munkanélkülivé vált személyt. A regisztráció után
      – ajánlhatnak munkalehetőséget,
      – javasolhatnak munkaerő-piaci programban részvételt, vagy
      – támogathatnak valamilyen szakképzést.
      – átmeneti megoldásként behívhatnak közfoglalkoztatási programra ? közmunkára.

      Azt nem árt tudni, hogy a munkaügyi hivatal által felajánlott közmunkát akkor kell elfogadni, ha
      – az álláskereső a munka elvégzésére egészségileg alkalmas, és
      – ha a várható kereset az álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét vagy a közfoglalkoztatási bér/garantált bér havi összegét eléri

      Amennyiben nemrég vesztette el bejelentett állását, maximum 90 napig álláskeresési járadékra jogosult, azt követően az önkormányzattól kérhet foglalkoztatást helyettesítő támogatást.

      Az ellátások feltétele az együttműködési kötelezettség teljesítése, ami annyit jelent, hogy ha
      – nem jelentkezik a megadott időpontokban a munkaügyi kirendeltségen, ha
      – nem fogadja el az általuk felajánlott állást vagy közfoglalkoztatást,

      akkor megszüntethetik a folyósított ellátást.

      A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és nyugellátásra (táppénz, nyugdíj).
      Közfoglalkoztatási bért terhelő levonások: személyi jövedelemadó (16%), nyugdíjjárulék (10%), egészségbiztosítási járulék (7%), munkaerő-piaci járulék (1,5%).

      Amennyiben a férje felmondja a közmunkát, akkor törlik a regisztrált álláskeresők közül és csak három hónap múlva regisztrálhat újra. De ha új munkába áll és valamiért kilép ebben a három hónapban, ismételten lehet regisztrált álláskereső és részt vehet a közfoglalkoztatásban.

      A foglalkoztató vagy a munkaügyi kirendeltség a munkába lépést megelőzően foglalkoztathatósági szakvéleményezésre utalja a jelentkezőt. A szakvélemény
      a közfoglalkoztatás megkezdésének kötelező feltétele.
      Ez meghatározza, hogy a közmunkás mely foglalkozási korlátozás mellett folytathat kereső tevékenységet.
      Amennyiben a szakvéleményben leírtakra hivatkozva nem áll valakinek módjában elfogadni a felajánlott munkát, az nem minősül az együttműködési kötelezettség megsértésének.

      További, részletesebb tudnivalókért javasoljuk, hogy a helyi hivatalhoz forduljanak, mert minden eset más- és más lehet, a körülmények részletes ismerete nélkül csak általános tanácsokat lehet adni.

  4. Üdvözlöm!

    Az lenne a kérdésem, hogy ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, akkor is szükséges a 30 napos felmondási idő letöltése, vagy lehet ennél kevesebb is a felmondási idő?

    Előre is köszönöm!

    1. Kedves Tóth István!

      A megegyezésnek éppen az a lényege, hogy a felek bármiben megállapodhatnak, amit nem tilt törvény.
      Ha megállapodnak benne, akkor nem kell a 30 (vagy több) napos felmondási időt letölteni.

  5. Üdvözlöm!

    A kérdésem az lenne, hogy a párom 20 év után felmondott a munkahelyén. A munkaadó 1 hónap felmondási időt kért ledolgozni ami folyamatban is van. A törvény szerint viszont 3 hónap lenne előirva. A kérdésem az lenne, hogy a fentmaradó 2 hónapot köteles-e kifizetni a munkaadó mert hogy a közös megegyezés megszületett.

    Köszönöm a válaszát!
    Üdvözlettel: Molnár Veronika

    1. Kedves Molnár Veronika!

      A felmondási idő 30 nap (a felek a munkaszerződésben legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak).

      Amit ön ír 3 hónap (ami a törvény szerint 90 nap), az csak a munkáltató felmondása esetén igaz, mert akkor A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik (a 30 + 60, így jön ki az előbb említett 90 nap).

      Mindebből, sajnálatosan, az is következik, hogy nem jár a 90 nap felmondási idő, nem közös megegyezéses a munkaviszony megszűnése, így nem kell a munkaadónak az ön által említett 2 hónapot kifizetnie.

  6. Üdvözlöm!
    Egy éve vagyok jelenlegi munkahelyemen, és a második hónaptól fogva több hibát is találtam a bérelszámolásomban. Mindig kevesebb óra van elszámolva, mint ami a jelenléti ívben szerepel (jellemzően 6-7, legkirívóbb esetben 17 órával kevesebb), heti váltott műszakban (de-du) dolgozok, kéthetente szombaton is, illetve többször volt, hogy vasárnap is dolgoztam. Ezekre semmiféle pótlékot nem kaptam (úgy vették, mintha hétköznap nappalos műszakban dolgoztam volna). Béren kívüli juttatásként el van számolva Erzsébet utalvány, melyet több hónapja nem kapok. Jeleztem az észrevételemet a munkáltatómnak és a könyvelőnek is, szóban és írásban egyaránt, de érdemi választ nem kaptam. Kérdésem, hogy hogyan tudnám kérni a havi béreim újraszámolását, egyáltalán van e erre jogosultságom? Oda adhatom más bérszámfejtőnek a papírjaimat, hogy ellenőrzésképp csináljon egy számítást a részemre?
    Köszönöm segítségét!

    1. Kedves manó!

      Természetesen, minden említett kérdésben joga van saját érdekeit megvédeni.
      A munkaszerződését, a jelenléti ív másolatát (és/vagy saját kimutatását), a bérlapjait, elszámolásait nyugodtan odaadhatja egy külső bérszámfejtőnek, majd az így kapott eredménnyel (amennyiben jelentős az eltérés, azaz nem száz forintos nagyságrendű, hanem mondjuk 500 Ft-ot elér az eltérés) egy hivatalos, ajánlott levélben kérje a munkaadóját a számfejtés felülvizsgálatára, és a mutatkozó különbözet megfizetésére.

      Amennyiben ettől elzárkózik a munkaadó, és semmiféle más, kompromisszumos megoldásra nem hajlik, akkor nyugodtan (ha van, a szakszervezethez) a lakóhelye szerinti illetékes bírósághoz fordulhat panaszával.

  7. 2014 07 23, munka viszonyom, megszünt közös megegyezéssel.
    tudni szeretném, a még fenn maradt 12 nap szabadságom , meg illet-
    e, és az 5 évvel ez-előtti kapott munka ruhák,pl bakancs,gumicsizmát
    amellyeknek,van-e kihordási idejük .Igaz 5 év alatt az állaguk is rolott. Visszakel-e adnom? T. Szabó Ferenc

    1. Kedves Szabó Ferenc mihály!

      Amennyiben az időarányosan kivehető szabadság napjainak számából még 12-t nem tudott kivenni, akkor azt 2014.07.23-án önnek ki kell, hogy fizesse a munkaadó (szabadság pénzben történő megváltása).

      Védőruházatnak és -felszereléseknek nincs úgynevezett kihordási ideje, azt a munkaadó szükség szerint köteles cserélni, vagyis leszámoláskor a munkavállalónak ebből fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

      Munkaruházat esetén más lehet az eset; a munkaruhának “kihordási ideje” van, amelyet típusonként külön-külön a munkaruha szabályzatban (vagy kollektív szerződésben) határoznak meg.
      Általában a kihordási időn túl a munkaruha a munkavállalóé lesz, és új munkaruháról gondoskodik a munkaadó.

      Amennyiben a kihordási idő közben szűnik meg a munkaviszony, akkor az alábbi esetek fordulhatnak elő:
      – munkaruhát vissza kell adnia a munkavállalónak, ilyenkor semmiféle fizetési kötelezettsége nem keletkezik
      – munkaruhát nem kell visszaadnia, és a kihordási időből visszalévő időre eső arányos értéket meg kell térítenie
      – munkaruhát nem kell visszaadnia, és a kihordási időből visszalévő időre eső arányos értéket nem kell megtérítenie (ebben az esetben azonban adófizetési kötelezettsége keletkezik)

    2. Üdvözlöm!

      2013.07.24.én munkát kaptam egy dohányboltba. Most már olyan szintre került a bolt készlete, hírneve, hogy ezt már nem lehet idegileg sem nemhogy 16 órába kibírni. Határozatlan időtartamú szerződésem van de hozzáteszem ez idő alatt míg itt dolgoztam/dolgozok nem kaptam szabadságot csak szabadnapot vagyis amit le kell dolgoznom. Szeptember elsejével felszeretnék mondani lehetőleg úgy, hogy ha nem találok munkát a munkanélküli központ folyósítson nekem munkanélküli segélyt.

      Szeretném kérdezni, hogy milyen jogokat gyakorolhatok, mivel indokoljam a felmondást illetve mit tegyek.

      Válaszát előre is megköszönöm.

      1. Kedves Takács Evelin!

        Nehéznek ítélt helyzetében – sajnos – nem igazán tudunk önnek elégséges segítséget nyújtani; felelőtlenség lenne bármilyen konkrét tanáccsal szolgálnunk úgy, hogy nem ismerjük alaposan a részleteket (a munkaszerződés tartalmától a munkavégzés körülményéig minden részlet ismeretlen – márpedig, az ördög a részletekben lakozik…).

        A Munka törvénykönyve szerint a munkaviszonyt
        – közös megegyezéssel,
        – felmondással, vagy
        – azonnali hatályú felmondással
        lehet megszüntetni.Ezek a felmondási módok mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló részére jogilag irányadóak.

        Véleményünk szerint mindkét érdekelt fél számára a legszerencsésebbnek tűnik a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés.

        Munkavállalói felmondás esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat be kell tartani (pl. felmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség), a felmondást nem kell indokolni.

        Azonnali felmondással csak megfelelő indokkal lehet élni, jellemzően az indoklás az, hogy a másik fél súlyosan megszegi (gondatlanságból vagy szándékosan) a munkaszerződésben vállalt kötelezettségeit, hogy az jelentősen megnehezíti a munkavégzés feltételeit (amit leírt, az erősen úgy tűnik, hogy belefér ebbe a kategóriába), és ezt a munkavállalónak kell bizonyítania.

        A munkahely elvesztése esetén ajánlott a lehető leghamarabb regisztrálni magunkat az illetékes munkaügyi kirendeltségben, és azzal egy időben meg is igényelni az álláskeresési járadékot.
        A munkanélküli járadék összege alaphelyzetben, azaz ha az igénylő rendelkezik az elmúlt 3 évben legalább 360 nap biztosítási viszonnyal, és nem folytat kereső tevékenységet, akkor az utolsó négy negyedév viszonylatában, az 1 hónapra jutó átlagos jutalékalap 60 %-a, amely összeg nem lehet több, mint az aktuális minimálbér összege.

        Az álláskeresési járadék folyósításának a legrövidebb ideje 36 nap, a maximuma pedig 90 nap.

  8. Kedves K-iroda
    a szomszédom részére kérnék szépen némi informáciot.
    Életkora 59-évas hőlgy 32-év munka viszonya van
    Munkát nem kap mivel van némi %-a rehab helyen nem végezhet munkát mivel oda az meg kevés
    Szerencsére a családjátol kap segitséget az Őnkormányzattol kap szociális ellátást ami évi 30-nap kőzmukához van kőtve amit nehezen de eltud végezni
    Az lenne a kérdés a kőzmunkára érvényes-e a védett kor vagy is ha 5-éven belűl van az elérhető korhatárhoz kell-e kőzmunkát végezni vagy van-e valami egyébb lehetősége
    Nagyon szépen kőszőnőm a válaszukat és a segitséget

    1. Kedves neoton!

      Nem egy tipikus, könyvelő által megválaszolandó kérdést tett fel, de igyekszünk válaszolni:

      A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen.

      közfoglalkoztatott az lehet, aki
      — munkaviszonyt létesíthet,
      — 16. életévét betöltötte, és
      — a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső ? FHT-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső ? vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

      A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit a közfoglalkoztatási törvényben (2011. évi CVI. törvény)meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

      Akik munkanélküli ellátásban (álláskeresési járadék és álláskeresési segély) részesülnek, kötelesek elfogadni a munkaügyi kirendeltségek által felajánlott azon munkát, amely

      – egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

      – a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

      – a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

      – az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

      Amennyiben a munkanélküli ellátás lejár, és a munkanélküli nem talál állást, ellátatlanná válik (vagy valamilyen további, szociális támogatást igényel), a munkahely a szabály szerint akkor is “megfelelő”, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

      Aki visszautasítja a közmunkát, az minden állami támogatást elveszít, amely alól akkor van még kivétel, ha valaki álláskeresési járadékot, vagy nyugdíj előtti álláskeresési járadékot kap, ezek az ellátások ugyanis minden esetben – meghatározott feltételek esetén – járnak.

Close

Hirdetésblokkolót érzékeltünk

Kérjük, támogassák karitatív tevékenységünket a hirdetésblokkoló ideiglenes kikapcsolásával. A hirdetésblokkoló kikapcsolása a használt böngészőben lehetséges. Köszönjük szépen!

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.