Számvitel
-
A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló rendelet módosult
Jelentkezzen az a könyveléssel foglalkozó szervezet, ahol még nem fordult elő – jellemzően május 31-én 23 óra 56 perckor -, hogy a nagy kapkodásban az “A” Kft beszámolójába a “B” Kft. néhány (vagy teljes) adata került, avagy a “C” társaság tárgyévi beszámolója helyett egy megelőző évi beszámolója került benyújtásra, esetleg, egyszerűen előfordult, hogy a számtalan mérlegelési verzió egyik munkaközi példánya került közzétételre. 🙁 Ilyen esetekben aztán ment a fejvakarás, mert alaptételként a mérleg, beszámoló nem cserélhető, néhány kivételtől eltekintve. Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat hivatalos weboldalán a közzétett – és egyben letétbehelyezett – beadványok módosítása/javítása…
Többet olvasni... -
Vállalkozói költségelszámolási alap tudnivalók – nagyon-nagyon egyszerűen
[print_link] [email_link] Az új vállalkozások létrehozása előtt, de sokszor még a régi vállalkozásoknál is a kérdések listáján előkelő helyen szerepel a “Mit számolhatunk el költségként?” mondat. Mivel – szinte – minden újszülött vállalkozónak minden vállalkozási elem új, kreáltunk egy mini magyarázó történetet, amivel képszerűen próbáljuk elmagyarázni az alapvető szabályokat. Mindenki vésse alaposan az eszébe azt az ökölszabályt, hogy költségként kizárólag a vállalkozás érdekében felmerült költségeket lehet/szabad elszámolni, olyan számlával, amely a vállalkozás nevére és címére szól! Tudjuk jól mindannyian – és a NAV-os ellenőrök sem biciklibelsőben élnek -, hogy vannak olyan költségelemek, amelyekről néha nehéz eldönteni, hogy a vállalkozás használta-e…
Többet olvasni... -
Tőkeemelés a követelés apportálásával
A tőkeemelések során vannak cégek, akik a tulajdonos tagi kölcsönével emelnek jegyzett tőkét. Több közösségi oldalon is felmerült kérdésként, gondoltam talán másnak is segít, ha végigmegyünk a könyvelési tételeken. A tőkeemelésnek több módja van, melyből az egyik a tulajdonos tagi kölcsönének apportálása. A kölcsönt két oldalról nézve: kötelezettség a társaságnak követelés a tulajdonos magánszemélynek A tőkeemeléskor az történik, hogy a magánszemély, mint tulajdonos a követelését apportként beviszi a társaságba. A cégbírósági bejegyzés után a társaságnak ugyanazzal a magánszeméllyel szemben követelése és kötelezettsége is van, ami egymással szemben összevezethető. A módszer hátránya, hogy egy többszemélyes társaság esetén eltolódhatnak a tulajdoni arányok…
Többet olvasni... -
Kell-e egy vállalkozásnak könyvelő, könyvelőiroda?
“- Mint a púp a hátamra…” “- Hogyne, mint mókusnak az erdőtűz…” “- Egy jó könyvelőre szükség lenne, mint egy falat kenyérre…” – ehhez hasonló válaszok jelzik, hogy a vélemények mennyire megoszlanak a kérdésben. A vállalkozásokra/vállalkozókra a törvényi előírások a vállalkozási formától (is) függő könyvvezetési kötelezettséget írnak elő. Akad, akinek elegendő egy négyzetrácsos füzet, vagy excel tábla, de akadnak szép számmal olyanok is, akiknek a kettős könyvvitel vezetése a kötelező. (A kettős könyvvitel alatt nem azt kell érteni, hogy vezetek egy könyvelést magamnak, meg egyet az adóhatóságnak… 🙂 ) De miről is jutott eszünkbe, hogy erről mondjunk pár szót? A…
Többet olvasni... -
Pénztárgépek a könyvelésben
Mára már mindenki elindult azon az úton, hogy a hagyományos pénztárgépeket online eszközökre cserélje. A csere még az év végéig folyamatosan zajlik, de lassan elkezdődnek “üzembe helyeződni” az új gépek. Lássuk, hogyan kell a számlát, illetve az abban levő támogatástartalmat könyvelni. A sikeres támogatási kód segítségével 50 ezer forinttal olcsóbban jutottunk hozzá az új pénztárgéphez. A támogatást már közvetlenül a kereskedő kapja, de kérdés, hogy akkor ez a pénztárgép-kereskedő vagy a pénztárgépet használó cég támogatása. A válasz egyértelműen az, hogy a támogatást a pénztárgépet használó cég, azaz az üzemeltető kapja, azaz, aki a támogatásos kódot megigényelte. Ennek megfelelően az üzemeltetőnél…
Többet olvasni... -
A kisvállalati adó (kiva) 2013. január 01-től indul
A Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136. számában jelent meg a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. A kisadózó vállalkozások tételes adójanak (kata) részleteiről előző írásunkban adtunk tájékoztatást (a megadott hivatkozásra kattintva olvasható az írásunk), jelen cikkünkben a kisvállalati adót (kiva) mutatjuk be. A kisvállalati adó egy – 2013. január 1-gyel induló – választható, új adónem, amely azt a célt szolgálja, hogy a kisebb vállalkozások adminisztrációs és fizetési terheit némileg könnyítse. Kik választhatják egyáltalán a kisvállalati adóalanyiságot? egyéni cég közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági…
Többet olvasni... -
Ex-evások nyitómérlege 2012.
A téma szinte minden évben visszatér. 2011 végén viszont sokan döntöttek úgy, hogy kilépnek az evából. Ha van olyan bt vagy kkt ügyfelünk, aki tavaly év végén az eva hatálya alól kijelentkezett, és a bevételi nyilvántartás alól visszatért a számviteli törvény hatálya alá, akkor nyitó mérleget kell készíteni, melyet könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell. Mire figyeljünk, ha még nem vagyunk készen teljesen ezzel a feladattal? Természetesen, a nyitómérleg készítési kötelezettség minden olyan esetben kötelező, amikor a bevételi nyilvántartásból a számviteli törvény hatálya alá visszakerül az adózó. Így, ha az evás ügyfelünk az idén pl. a végelszámolás mellett dönt, akkor automatikusan megszűnik…
Többet olvasni... -
A 2011-ről szóló beszámoló összeállításának előkészítő munkálatai
Azok, akik munkájuk révén közelebbi kapcsolatba kerültek a számvitellel és az adózással, tudják, hogy az év első felében meglehetősen sok feladattal kell szembe nézniük. Ennek egyrészt az az oka, hogy szinte minden évben változnak az adózási szabályok, melyeket nem csak ismerni, hanem alkalmazni is tudni kell. Másrészt számos bevallás elkészítése is erre az időszakra esik. Mindezen túlmenően van még egy rendkívül fontos teendő, a beszámoló készítés. A magyar vállalkozások zöménél a 2011. december 31-i időpont lesz a 2011. évi beszámoló fordulónapja. Ahhoz, hogy a beszámolót időben elkészíthessük, lényeges kiegészítő könyvelési és egyéb tennivalóinkat nem árt minél előbb elvégezni. Ki kell választani a beszámoló formáját és…
Többet olvasni... -
Baleseti adó könyvelése 2012.
Kedves partnerünk, az Adónavigátor honlapján jelent meg állandó szerzőnk, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna vitára ingerlő kérdése arról, hogy ki, hova könyveli a 2012-ben megjelent új adót, a baleseti adót. Érvek és ellenérvek hangzottak el könyvelő kollégáktól arról, hogy a baleseti adó 53. Egyéb szolgáltatások közé sorolandó, mivel a biztosítási díjba bele tartozó tétel, vagy 86. Egyéb ráfordítás – mint egy külön adónem, vagy Mindkét megoldás helyes A 2011. évi CIII. törvény alapján 2012. január 1-től baleseti adót kell fizetni. Az adóról a biztosítóknak kell elszámolni, az adóhatóság felé, ezért ők szedik be a kötelező felelősségbiztosítás díjával együtt. A törvény szerint az adó…
Többet olvasni... -
Devizás ügyletek adózási és számviteli útmutatója
Van olyan ügyfele, akinek devizaalapú hitele van? – Tudta, hogy a devizaalapú hiteleket is át kell értékelni év végén? – Tudta, hogy az év végi átértékelést követően a devizaalapú lízingről küldött forintos számlánál nem azokat a forintértékeket kell könyvelni, ami a számlán van? – Tud olyan esetet mondani, amikor az árfolyam-különbözettel a beruházás értékét kell módosítani? Ez csak néhány kérdés, amelyre választ kap a legújabb Adónavigátor Könyvben, de 180 oldalban (ez a könyv terjedelme) ennél sokkal több információ van. Ha nem biztos benne, hogy minden devizás tételt szabályosan és helyesen könyvel, akkor nincs vesztenivaló! Ezen a héten, előjegyzésben 500 Ft-tal…
Többet olvasni...
