A kérdés fajsúlyának megfelelően, a Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságától megszokott fürgeséggel, percekkel ezelőtt megérkeztek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatos kérdéseinkre kapott válaszok.
A küldött levelet és a kapott válaszokat szó szerint tesszük közzé – a Nyugdíjigazgatóság válaszát levelünk sorai közé, más színnel jelölve és kiemelve, illesztettük: [Javasoljuk, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről szóló összefoglaló írásunkat a linket követve olvassák el!]
Baranya megyei Kormányhivatal
Nyugdíjigazgatóság
7623 Pécs, Mártírok útja 12.
Tisztelt Cím!
Figyelemmel kísértük, és több fontos mozzanatkor publikáltuk a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről szóló törvényalkotási folyamatot. Adózási, számviteli és kapcsolódó tevékenységekről szóló ?miniportált? üzemeltetünk, ahol igyekszünk Ügyfeleinknek megfelelő tájékoztatást adni ? közérthető nyelven és ingyen ? a körülöttünk zajló gazdasági eseményekről.
Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény ? kihirdetve a Magyar Közlöny 2010. december 30-i 200. számában ? 1. §-a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-át (2a)-(2d) bekezdéssel egészítette ki. Ugyanezen közlönyszámban megtalálható a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról.
2010. december 31-én reggel megjelent az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján a közlemény a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről.
A három jogforrást összevetve és közéillesztve a jogforrásokban megjelölt törvényi helyek (Tbj és Tbny) szövegét, készítettünk 2011. január 1-én honlapunkra egy összefoglalót a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről 2011-ben.
Ügyfeleink levelei, a honlapon történő hozzászólások alapján maradt két olyan nyitott kérdéskör, amelyre nem tudunk megnyugtató választ találni; olyan kérdéskörök ezek, amelyekkel ? feltehetőleg ? Önökhöz is sokan fognak fordulni (bármennyire korrekt és egyértelmű az ONYF tájékoztatója).
Tisztelettel megkérjük Önöket, hogy az alábbi kérdéseinkre szíveskedjenek választ adni (állásfoglalást(?) adni), úgy, hogy a választ szeretnénk honlapunkon is megjeleníteni:
1.) A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának feltétele az úgynevezett jogosító idő megszerzése. A jogosító idő 40 év, melyből minimálisan 32 év keresőtevékenységgel szerzett részből és a 40 év mínusz gyerekneveléssel szerzett részből, mely nem lehet több 8 évnél, áll általános esetben. A keresőtevékenységből szerezhető jogviszonyokat tételesen, taxatíve, a Kormányrendelet sorolja fel.
a.) A 40 éves jogosító idő esetén a korkedvezményes munkával töltött korkedvezményes évek figyelembe vehető-e csökkentő tényezőként? Amennyiben igen, úgy melyik részből és miképpen?
korkedvezményes szolgálati idővel rendelkező személy a korhatárt megelőzően annyi évvel korábban válhat nyugdíjra jogosulttá, ahány év korkedvezménnyel rendelkezik. A nők 40 év jogosultsági idő utáni kedvezményes nyugdíjazásakor életkorára tekintet nélkül kerülhet megállapításra az ellátás, így a korkedvezmény az öregségi nyugdíj jogosultságot ekkor nem befolyásolja.
b.) ?Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.?
ba.) A maximálisan 7 év a jogosító idő melyik részét csökkenti?
a maximálisan meghatározott 7 év a Tny. 18.§ 2c. bekezdésben előírt jogosító időt (40, 32, 30 év) csökkenti.
bb.) Itt elegendő, ha pl. azért nem dolgozott valamennyi időn keresztül, mert otthon nevelte a gyerekeket? Vagy itt is a gyes, gyed stb. a figyelembe veendő, és az ottani maximális 8 év növelhető? A növelés a minimális 32 év terhére megy?
A Tny.18.§ (2d) bekezdésben foglalt gyermekneveléssel eltöltött időt nyilatkozattal kell igazolni.
2.) A keresőtevékenységgel szerzett jogosító idő Kormányrendeletben történő felsorolásából kimaradt a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, és
az álláskeresési támogatásban részesülő személy.
a.) Jól értelmezzük, hogy a szakmunkás tanuló évek, szakiskolai évek szolgálati időnek számítanak ugyan, de a jogosító időbe nem számolják bele?
b.) Amennyiben nem jól értelmezzük, akkor melyek azok a szakmunkás- és/vagy szakképző időszakok, amelyek a jogosító idő keresőtevékenységgel szerzett részébe beleszámítanak? Jól gondolkozunk akkor, ha azt mondjuk, hogy azon időszakok beleszámítanak, amikor a szakmunkás tanuló béréből, ösztöndíjából, díjazásából nyugdíjjárulékot vontak?
a jogosító időket kizárólagosan a TnyR. [168/1997 (X.6.)Korm. rendelet] 12.§-a sorolja fel, így a szakmunkástanuló idő, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányok folytatásának ideje, a szakiskolai évek jogosító időt nem képeznek, de szolgálati időként egyébként a Tny., TnyR. rendelkezései szerint elismerhetőek.
Köszönjük szépen előre is szíves, várhatóan gyors válaszukat!
Üdvözlettel:
Könyvelőiroda Pécs aláírás
Köszönjük szépen a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugellátási Főosztály osztályvezetőjének válaszait!
kérdésem,1971 szakmunkástanuló,munkahelyi szerződéssel,1998-2002 önkormányzati képviselő,2 gyerek,mikor mehet nyugdíjba?mi számít bele a jogosultságba,választ email címre kérem,köszönöm
Kedves Kíváncsi!
Nem tudjuk mikor született, nő avagy férfi, így nem tudunk egzakt választ adni. A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása kapcsán ez év január 1-én írtunk egy összefoglalót, amelyet a linket követve olvashat.
Kedves Könyvelő Iroda!uk
l953-ban születtem Önök szerint jövőre elmehetek előrehozott öregségi nyugdijra.
Még egy kérdésem lenne.
Nagyon rosszak a körülmények a munkahelyemen és szeretnék elmenni munkanélkülire, nemtudom jól teszem e.
Még nem vettem igénybe soha.
Válaszukat előre is nagyon köszönöm.
Üdvözlettel: Jánosiné Kati
Kedves Jánosiné Kati!
Nem miszerintünk, hanem az 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezései szerint vonulhat nyugdíjba 59. életévének betöltését követően… 🙂
Nem tudjuk eldönteni Ön helyett, hogy melyik megoldás a jobb, hiszen számtalan dolgot nem tudunk. Általában az a véleményünk, hogy amíg van rá lehetőség, és nem megy az egészség rovására, munkaviszonyban lenni mégiscsak jobb.
Elnezest kerem, 1970-ben kezdem a szakközepiskolat.
Üdv. Vica
Kedves könyvelö iroda!
Elöre szeretnenk elnezest kerni az esetleges helyesirasi hibaimert. Igaz, mar reg ota elek es dolgozok Magyarorszagon , de sajnos meg mindig nem tudtam teljesen a nyelvet megtanulni.
1954 majusban születtem. Mivel nalunk mas volt az iskolarendszer (10 altalanos osztaly) en 1971 -ben kezdtem a szakközepiskolat (3 ev). Rendes munkaszerzödesem volt azzal vallalattal ahova az iskola befejezese utan mentem dolgozni. Mi akkor egy biztositasi kiskönyvet kaptunk (hasonlo mint a munkaköny) es a kis berünkböl rendesen nyugdijjarulekot vontak. Azt a könybe be is van irva. 10 evig dolgoztam Nemetorszagban , közben szültem is . Nalunk nem voltak ilyen gyes lehetösegek mint Magyarorszagon, ugy 6 honappal a szüles utan ujra dolgoztam. 1980-ban Nemetorszagbol jöttem ide es kezdtem azonal dolgozni. Folyamatos munkaviszonyom volt egeszen 2010 augusztusig. Akkor megszünt a munkahelyem. Most munkanelküli segelyen vagyok. gondolhatjak mennyire von eselyem arra , hogy ujra munkaba alljak….. !!!!!
Most dilemaban vagyok mit is csinaljam… A szolgalati idömet mar ket evvel ezelött visszaigazoltak, 2010 oktober vegere me volt a 40 eves munkaviszonyom. Tudom az meg nem egyenlö a jogosultsagi idövel. A kerdesem az, hogy a jogosultsagi idö visszaigazolasat is lehet hivatalos kerelmezni vagy azt csak mindenki kiszamolja maganak? mert nem tudom , hogy a nemetorszagi idömet hogy szamoljak mivel rendesen nyugdijjarulekot fizettem 10 evig. Jogosultsagi idönek vagy csak szolgalati idönek? Esetleg tudnak-e abban tanacsot adni ?
Tisztelettel
Vica
Kedves Vica!
Grüß Gott! 🙂
Önnek a K02 számú nyomtatványon kell kérnie a jogosító idő meghatározását (első oldalon, felülről a második lehetőség).
Az általános szabályoktól eltérően a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: KMRNYI) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel
* a kivándorolt, illetőleg külföldön élő, vagy külföldön tartózkodó személy igényének elbírálására,
* a szociálpolitikai és a szociális biztonsági egyezmények, illetve koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó ügyekben,
* külföldi szerv vagy személy megkeresésére a biztosításban töltött idő igazolására.
Grüß Gott Kedves könyvelö iroda!
Recht herzlichen Dank für Ihre Antwort!!!!!!
Meg probalom a szerencsemet …. mas megoldasom nincs, hiaba lett a legujabb hobbym a palyazatiras… legtöbb esetekben valaszt se kapok.
Meg egyszer köszönöm
Tisztelettel
Vica
1972- be kezdtem dolgozni és 1985 .09.13-tól-1991.03.31 ig 6órás -ként dolgoztam.
Hogy számítják a nyugdíjnál?
Válaszukat köszönöm
Kedves majzinee!
2 lehetséges (rendkívül leegyszerűsített) válasz is van:
1. A heti munkaidő 40 óra, amelyhez tartozik egy minimálbér. Amennyiben Ön heti 30 órában volt foglalkoztatva a hozzátartozó arányos minimálbérrel, akkor a szolgálati ideje egy napon nem egy napot jelent, hanem 30/40-ed napot.
2. Amennyiben Ön heti 30 órában volt foglalkoztatva, de a bére meghaladta a 40 órás minimálbért, akkor Önnek is 1 nap az 1 nap.
(Értelemszerűen a részmunkaidőknél a részmunkaidőket vesszük figyelembe pl. napi 4 órás, az heti 20 órás, akkor nála 20/40-edről van szó, és így tovább…)
Köszönöm a választ! És most újabb kérdések fetődtek fel.
1952. okt.-ben születtem.Az év végére kb. 38 és fél bedolgozott évem lesz. 3 gyermeket szűltem.
A jelenlegi 40 éves munkaviszony utáni nyugdíj lehetőség számomra elúszott az egyetem miatt.
Az Önök véleménye szerint
1.Elmenjek-e csökkentett előre hozott nyugdíjba?(azért most, mert ezt a kedvezményt állítólag meg fogják szüntetni jövőre)
2. Ha most nem megyek el, akkor számításaim szerint, 2015 márciusában mehetek. 2013-tól jön a bruttósítás, és a nyugdíj megadóztatása. Az elemzők szerint a nyugdíjjak összege átlag 20000-tal lesz kevesebb, mint aki 2013 előtt megy el. Lehet, hogy az akkori nyugdíjam összege kevesebb lesz, mint a mostani csökkentett összeg?! Nem tudom, mit csináljak
3. Egy utolsó kérdés: a csökkentett összegű nyugdíj mindíg csökkentett marad, amíg élek?
Köszönöm B. Judit
Kedves B. Judit!
40 év munkaviszonnyal csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult ez év októberében, amennyiben a munkaviszonya kevesebb mint 40 év, de több mint 37, akkor csökkentett összegű öregségi nyugdíjra lesz jogosult. (Egyébként tényleg 2015. I. félévében éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt.)
Ami megszűnik jövőre, az a korengedményes nyugdíj, nem az előrehozott öregségi nyugdíj!
2011. októberben megszerzi a jogot, de nem kötelező vele élni, egészen 2015. I. félévéig bármikor élhet vele. Másfél év múlva meg lesz a 40 éve, és akkor teljes összeggel vonulhat nyugdíjba (2012. augusztus tájékán).
A csökkentett összeg egyébként végleges.
Tisztelt hölgytársaim!
Arra is tegyenek a Képviselő Urak javaslatot törvénymódosításra, hogy a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés ideje is számítson bele a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásához, hiszen azért is fizettünk nyugdíjjárulékot.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Az alábbi adatok alapján kérem, hogy válaszával segítsen eligazodni:
Anyu 1955. aug.7-én született. 1974.aug.15-től dolgozik.
3 gyermeke van, de csak 3 évig volt GYES-en.
2010. dec.31-ig 36 év és 209 nap jogviszonya van.
Kérdésem, hogy milyen lehetőségei vannak a korkedvezményes nyugdijra, hány %-ot kapna abban az esetben.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Surányi Hajni
Kedves Surányi Hajni!
Édesanyjának nincs lehetősége korengedményes nyugdíjba vonulni, mivel arra az 1953-ig születetteknek van csak törvényes lehetősége.
Köszönöm a választ.
Lehet az elöbbi levélben rosszul tettem fel a kérdést, nem csak a korengedményes nyugdíj érdekli őt.
A 40 év munkaviszonyos nyugdijra sincs lehetősége?
Ő nagyon elmenne nyugdíjba 🙂
Kedves Surányi Hajni!
Kérjük, olvassa el összefoglalónkat, amelyben (és amely után) részletes választ kap kérdésére.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Visszamenőlegesen böngészve figyelmes lettem a válaszukra, melyben a kérdező hölgynek az volt a válaszuk, hogy az 1952-ben született nők 44 éves munkaviszonnyal betöltött 59. évüket nyugdíjba vonulhatnak csökkentés nélkül.
Szeretném megkérdezni, hogy a férfiakra más vonatkozik?
Köszönöm segítségüket és válaszukat.
Kedves Antal Ádám!
Igen, nagyon más vonatkozik; egyedül az öregségi nyugdíjkorhatár azonos (62 év és 183 nap).
Az 1952-ben született férfiak nyugdíjba vonulási lehetőségéről éppen tegnap adtunk választ egy kedves Olvasónknak: kövesse ezt a linket!
Tisztelt Könyvelöiroda kedves munkatársa! Végig olvastam a válaszokat de lehet,hogy hűlye vagyok de egyáltalán nem tudtam eligazodni.Én 1956 szept születtem, 3 év szakmunkás,3 év Gyes.1 év táppénz,1 év munkanélkülin voltam.A mai napig is dolgozom.Az egyéb tanuló éveket nem vettem figyelembe.Én mikor mehetek nyugdijba?Rendes nyugdij,előrehozott nyugdij,bármilyen beszámittás,időmegváltás.A lényeg:minél elöbb szeretnék alármilyen modon nyugdijba menni.Legyenek kedvesek válaszolni rá.Nagyon szépen köszönöm.
Kedves Gina Márta!
Talán azért érzi magát a témába becsavarodva, mert lehet, hogy csak ezt az egy írást olvasta, pedig honlapunkon több, alapos cikkben is foglalkoztunk vele.
1. Annak nincs jelentősége, hogy mikor született, mert amennyiben a jogosító ideje megvan, akkor életkorra való tekintet nélkül veheti igénybe ezt a lehetőséget.
2. Az szép dolog, hogy ma is dolgozik, csak arról feledkezett meg, hogy mikortól is?
3. A jogosító időbe a szakmunkástanuló évek nem számítanak, ugyanúgy nem, mint a munkanélküli sem. Elméletileg a Gyes igen, a táppénznél a passzív táppénz nem a többi igen.
Tisztelt Hölgyem Úram!Kérdésükre válaszolva 1971-ben fejeztem be a 8. osztályt és még az évben szakmunkás iskolába mentem.Azota dolgozom a fent leirtak szerint.A táppénz is aktiv volt tehát munkaviszonyom alatt kerültem betegállományba.Továbbra is az a kérdésem,hogy mikor mehetek el nyugdijba,mer még mindig nem tudom mi és hogyan van a törvényben.Válaszukat ismételten köszönöm.Gina Márta
Kedves Gina Márta!
Olyan szépen kértük, hogy olvassa el az összefoglaló cikket… Nem tudunk mindenki mellé külön-külön leülni, átnyálazni a dokumentumaikat, kiszámolni az idejüket. Egyszerűen éhen halnánk.. 🙁
2011 – 1971 = 40 év szolgálati idő. Mínusz 3 év szakmunkás – 3 év gyes -1 munkanélküli = 33 év keresőtevékenységgel szerzett jogosító idő = rendben van. 3 év gyes + 33 év = 36 év, tehát, 4 év hiányzik az összesen 40 év jogosító időből, amit már csak munkával lehet elérni.
A 2011. 01. 18-án megjelent írásukban találtunk egy mondatot, nevezetesen: “A Tny.18.§ (2d) bekezdésben foglalt gyermekneveléssel eltöltött időt nyilatkozattal kell igazolni.”, ami a Tny.-re hivatkozik, de az én kereséseim nem vezettek sikerre, mivel azokban a rendeletekben, amit találtam a 18.§ a rokkantsági nyugdíjjal foglalkozik.
Kérem részletezze a törvény helyet, amiben szerepel a gyermekneveléssel eltöltött idő nyilatkozattal való igazolásának lehetősége, mivel magánvállalkozóként nem kaptam GYES-t, így nem akarja a nyugdíjintézet elfogadni ezt az időt, mint jogosító idő.
Válaszát köszönöm!
Kedves Berényi Zsoltné!
Pontosítunk: az Ön által idézett mondat nem tőlünk származik, hanem a részünkre válaszoló Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjigazgatóság Nyugellátási Főosztály osztályvezetőjének szó szerinti citálása. 🙂
A Tny – ahogyan az előbbi írásunkban is olvasható – rendes neve: 1997. évi LXXXI. törvény, amelynek bizony-bizony van 18. § (2a)-(2d) bekezdése, és tényleg a jogosító időről szól… 😉 🙂
Kedves Sorstársaim!
A hétvégén 96 képviselőnek küldtem e-mailt,kérve Őket,hogy tegyenek javaslatot a törvénymódosítására, hogy a szakmunkáséveket számítsák be a nyugdíjba!
Tegyétek meg Ti is,mert egy fecske nem csinál nyarat!
Talán ha többen írunk megfontolják a kérésünket.
( a képviselők listáját megtalálhatjátok a Parlament honlapján,vagy a Könyvelőiroda 2011 február 1 válaszára kattintva)
Tegyünk meg mindent!
Ne adjuk fel a reményt!!!
Tisztelt Könyvelő Iroda!
A legsötétebb gondolatok és félelmek gyötörnek, mióta elolvastam P.Szabolcs 2011. február 3-i bejegyzését. Konkrétan az általa leirt eset rám nem vonatkozik, de ezek után nem lehet tudni, hogy vajon a közzétett kritériumok közé még hány kis “sunyi” kitétel került be.
A rémálmaim véresen komolynak kezdenek látszani, de remélem nem ez a törvény lesz a “Kész átverés” legujabb változata.
Néhány nap múlva kiderül, akkor beszámolok róla.
Üdvözlettel Almási Józsefné
Kedves Almási Józsefné!
Először elnézését kérjük, hogy a hozzászólásába kissé belepiszkáltunk; azért, hogy mindenki könnyedén láthassa az Ön által említett olvasói hozzászólást, ezért egy linket (követő hivatkozást) ültettünk be a szövegbe, melyre kattintva az említett bejegyzéshez lehet jutni.
Másodszor: Sajnos, valóban nem tudható, nem látható előre az egyének előtt álló “sunyi”, bosszantó, elkeserítő csapda. Vagyis, ez nem igazán csapda, hiszen tudunk róla, hogy ott van a jogszabályban évek, évtizedek óta, csak menetközben nem is gondolunk rá, csak akkor kapkodunk, amikor éppen mi vagyunk az érintettek.
Sajnos, már ott tartunk, hogy gyermekeink érdekében már most nyugdíjszakértőnek (is) kell lennünk; elmondani nekik, hogy ne heti 10 órára, minimálbérre legyenek bejelentve, zsebből kapott fizetésért, éveken keresztül, mert az írtóra fog hiányozni…. 🙁
Tisztelt Könyvelőiroda!
Szeretnék afelől érdeklődni, hogy van két gyermekem és utánuk hány évet számolnak el? mert most hallottam egy olyat, hogy állítólag 4év/gyerek ez lehetséges?
Válaszukat előre is köszönöm,
G-Andrea
Kedves G. Andrea!
Amennyiben a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeire gondolt, akkor ott úgy van, hogy kell összesen legalább 40 év jogosító idő, amiből minimálisan 32 évnek kell lennie a keresőtevékenységből származó jogosító időnek, vagyis legalább 8 évnek kell lennie a gyermeknevelésből, stb. származó jogosító időnek.
Nem év per gyermek, hanem ténylegesen mennyit volt pl. gyesen a két gyerekkel.
Bővebben, részletesebben, alaposabban ugyancsak honlapunkon lévő összegző írásunkban olvashat.
Kedves Könyvelő Iroda,
Kedves Sorstársaim,
Vagy 50 képviselőnek írt levelemre már 6-an válaszoltak!!!de úgylátszik a levelekből hogy nemtudják, vagy nemakarják megérteni, hogy miről van szó!
Demeter Ervin Kormánymegbízott Úr ezt írta”Sajnos a szakmunkás tanulóként eltöltött időtartam nem tekinthető kereső tevékenységgel járó jogviszonynak még akkor sem, ha ösztöndíj vagy egyéb juttatásban részesült a tanulmányai, illetve a gyakorlati képzésének időtartama alatt”
Dr. Hoppál Péter
országgyűlési képviselő
“Tudja, ez egy óriási kedvezmény, és a nők nagyon örülnek neki. Persze van, aki már 54 évesen nyugdíjba menne -hivatkozva a szakmunkás időre. De sem a szakmunkás évek, sem az egyetemi évek nem számítanak bele a kedvezménybe. Valahol meg kell húzni a határt.”De hogy miért nem azt még senki nem indokolta meg. Azt mondták nem és kész!
Azt gondoltam, írok az ügyvédi kamarának, állásfoglalást próbálok kérni. Próbaper,vagy alkotmánybírósági jogorvoslatért .
Tegnap a férjem volt a nyugdíj intézetbe/Fiumei út/ 2 ÓRÁT kint további 2ÓRÁT
bent állt sorban.
Mindenkit arra biztatok,hogy nagyon időbe kezdjen el intézkedni ,mert hosszadalmas a várakozás.
Üdvözlettel
Fórián Mária
Kedves Fórián Mária és a Többiek!
Véleményünk szerint nem szabad összekeverni az igazságérzetet és egy törvény jogosságát!
Ez a jogszabály – szerintünk – jogalkotásilag helytálló. Ha valami bibi van vele, az talán a pozitív diszkrimináció lehetne (értsd: férfiak miért nem vehetik igénybe? Ők nem voltak ott? Ők nem vesznek részt a munkában, családi életben? Ők nem fáradtak el, szervezetileg is, lelkileg is?)
Szerintünk akkor nem igazán jó úton járnak, ha ezen törvény alkotmányosságát támadják, vagy valamiféle jogorvoslást várnak (milyen jogsérelemmel szemben várnának jogorvoslatot?).
Szerintünk azon választói akaratot kell a képviselők felé tolmácsolni, hogy ezt a részt módosítsák, mert a “nép”, a többség, azt szeretné, hogy ez így legyen törvénybe iktatva.
Mi arra adtunk a képviselőinknek felhatalmazást, hogy bennünket, a mi érdekeinket képviseljék. Azt tudomásul kell venni, hogy sz@r helyzetben van a gazdaság (ebből a szempontból mindegy, hogy a világgazdaság hatására, vagy az enyveskezűek mohóságának hatására – ez másik történet), és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek gatyaszíj-húzást jelentenek.
Azon kell(ene) elgondolkozni, hogy a közösség szempontjából ez a változás elviselhető terhet jelent-e, és az ország többi választópolgára akarja-e, tudja-e ezt a terhet viselni.
Mire is gondolunk? Nyugdíjszakértők az alábbiakra figyelmeztetnek:
– mintegy 24 ezer az érintett nők száma, akik negyvenévi munkaviszonyt tudnak felmutatni, és jövőre nyugdíjba vonulhatnának. Elemzések szerint kb. 35 milliárd forintba kerülne, ha csak 75%-uk venné igénybe a lehetőséget,
– a jellemzően hosszabb ideig élő nők kedvezményes nyugdíjba vonulását a többi járulékfizetőnek, köztük a rendszerint rövidebb ideig élő férfiaknak kell finanszírozni,
– nemcsak a születéskor várható élettartam nő, hanem már az idősek, a ma nyugdíjba vonulók is egyre tovább élnek (hál’ Istennek! – mondjuk mi),
– az érintett nők közül sokan még olyan korban vannak és olyan képességekkel rendelkeznek, hogy sikeresen maradnának meg a munkaerőpiacon. A jelenlegi szabályozások szerint azonban nem érdemes nyugdíj mellett normálisan keresni, nem beszélve arról, hogy – várhatóan – az anyai helyzet miatt nem a család, hanem a munkahely (pl. fekete- és szürke-gazdaság) körül sertepertélnek a hölgyek.
Nem akarunk senkivel sem ellenkezni, részünkről tökéletesen érthető és támogatható, hogy az a szakmunkástanuló, aki 1 héten X napot dolgozott és Y napot iskolába járt, annak valami módon az 1, 3, 5 vagy X, Y napját el kellene ismerni.
Pl. egy ötlet: azon szakmunkástanulóknak, ipari tanulóknak, szakközépiskolai, szakiskolai tanulóknak, akik az elméleti oktatás mellett kötelező gyakorlati oktatáson vettek részt, és/vagy a gyakorlati oktatáskötelező munkavégzéssel történt, az első szakmájuk tekintetében a szakma megszerzéséhez államilag előírt taniskolai időszaknak 25%-át keresőtevékenységből származó jogosító időnek kell figyelembe venni.
Nincs olyan jogszabály, ami mindenkire egységesen azonos hatással van, azonos eredményt hoz, azonos érzelmeket okoz. Ehhez csak közelíteni lehet, és valamiféle arany középutat kell igyekezni kiválasztani.
Dr. Hoppál Péter – igaz ugyan, hogy nagyon keményen, finomkodástól mentesen – ugyanezt fogalmazta meg a “Valahol meg kell húzni a határt.” mondatával.
Mi is szeretnénk, ha édesanyáink, lánygyermekeink megpihenhetnének, lenyugodhatnának, azok lennének, amire eredendően teremtődtek – a családi tűzhely, a családi fészek gondoskodói lennének (reméljük, az elvakult feministák nem támadnak ránk dühvel, hogy munkát, karriert, egyforma elbánást a nőknek – az ötvenes évek traktoros, tehergépkocsit vezető hölgyei elég elrettentő példák lehetnek…).
Visszakereshető tény, hogy a kampányidőszakban még 40 év munkaviszonyról, 40 év szolgálati időről volt szó, a jogosító idő nyilvánvalóan a veszélyekkel történő konkrét számolást követően került elő.
Az lenne a tisztességes, ha kiállnának, hogy a számok ezt és ezt mutatják, most ennyire telik, megtartjuk emlékezetünkben ezt a gondot, és amint lehet, visszatérünk rá.
[Amúgy, azt is meg kell jegyezni az igazság kedvéért, hogy minden nehézség ellenére nem kis tehertétel lehetett megszülni ezt a jogszabályt, beilleszteni a sorba, mintegy 20ezer nőnek reményt adni, mert valószínűleg ők a legelfáradtabbak, a fényes szellők anyáinak-apáinak leánygyermekei.]
Tisztelt Könyvelőiroda!
Tisztelt Webmester!
Szeretnék kapcsolatba lépni a sorstársaimmal: Fórián Mária, Barcáné T Klári, Takács Mária, Magdolna 56, Kreschkáné Sz. Ibolya.
Legyen szíves megadni nekik az e-mail címemet!
Köszönöm!
Tisztelt könyvelő iroda!
53 éves vagyok,40 év munkaviszonyom van, 2 gyermekem és vállalkozóként dolgozom. Több a keresetem évente mint 1.4 M Ft. Nyugdíjasként a vállalkozásom járulékai kedvezőbben alakulnak-e vagy fel kell függesztenem valamelyiket?Ha most nem megyek nyugdíjba akkor a fennmaradó éveim be fognak számítani a nyugdíjba vagy nem?
Köszönöm válaszát.
Kedves Halenár Zoltánné!
Éppen percekkel ezelőtt tettük közzé a vállalkozók 2011-es járulékfizetési alapjairól szóló írásunkat; ajánljuk szíves figyelmébe! 🙂
Ezt a kérdést alapjában véve a vállalkozása könyvelőjével kellene egyeztetnie. Mindenképpen található olyan megoldás, amikor a nyugdíjas vállalkozó kedvezőbben jön ki, mint a “sima” egyéni vállalkozó.
Tisztelt Cím!
1954.02.14-én születtem Munkába állásom kezdete: 1969.07.21-én.
Munkaviszonyom a mai napig folyamatos, két gyermekemmel 5 évet töltöttem gyesen.10 évet töltöttem korkedvezményes munkakörben (2 év kedvezmény jár ezért) Gyermekeimmel gyermekápolási táppénzen 171 napot voltam.
Kérdésem a nyugdíjba vonulásom időpontja?
Köszönettel : Makács Józsefné
Kedves Makács Józsefné!
Az 1954-ben született hölgyek öregségi nyugdíjkorhatára 63 év és 183 nap (2017. II. félév ? 2018. I. félév). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás feltétele a betöltött 60 év és 183. nap (2014. II. félév-2015. I. félév) és minimálisan 37 év szolgálati idő. A korkedvezményre jogosító éveket az előbbi határidőkből le lehet vonni.
Korengedményes nyugdíjba akkor vonulhat, ha erről munkaadójával megegyezik. Erre még az idei év (2011) áll a rendelkezésükre.
Nők kedvezményes nyugdíjbavonulásához 40 év jogosító idő szükséges, amelyből minimálisan 32 évnek keresőtevékenységből kell származnia. 2011 – 1969 = 42 év – 5 év gyes = 37 év, ami több mint az előírt minimális 32 év.
37 év keresőtevékenységből + 5 év gyereknevelésből összesen több mint a minimális 40 év, tehát, akár holnap nyugdíjba vonulhatna, feltéve, hogy az 1969-től történő munkába állása nem szakmunkástanuló évek kezdetét jelenti!
Amennyiben volt – mondjuk 3 év szakmunkástanuló idő ebben a levezetésben, akkor a keresőtevékenységgel járó rész csökken 3 évvel (34 évre), és az összes jogosító ideje így 39 év lesz, azaz akkor csak jövőre vonulhat nyugdíjba!
Kérje a nyugdíjigazgatóságtól a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges jogosító idejének meghatározását, ingyenesen és elektronikusan kérhető. És akkor tisztábban láthat, napra pontosan.
1956 máj.-28-án születtem,1970-1973 között szakmunkásképzőbe jártam,két gyermeket szültem,gyesen 3-3évet voltam.Táppénzen nem voltam,folyamatos munkaviszonyom van a mai napig.Kérdésem az hogy előrehozott öregségi nyugdijba elmehetek-e ha igen mikortól.
Köszönettel:Kovács Tiborné
Kedves Kovács Tiborné!
Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 64 év és 183 nap (2020. II. félév). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás lehetőségével az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltétele 61 év és 183 nap (2017. II. félév), minimális szolgálati idő 37 év.
Nők kedvezményes nyugdíjához: 2011-1973=38 év, minimálisan 40 év kellene, 38 – (2 x 3) = 32 év, ez a minimummal egyezik. Tehát, elméletileg, 2 év múlva teljes öregségi nyugdíjba vonulhat.
Kedves Könyvelő Iroda!
Azt szeretetném megkérdezni, hogy a korkedvezményes nyugdíjévekbe beleszámít-e a kisegítő családtagként eltöltött idő.
Üvözlettel: Erika
Kedves Kótainé Erika!
Nem korkedvezményes nyugdíjról beszélünk, mert az a szervezetet egészségileg erősen megterhelő munkaköröknél lehetséges! A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről van szó: [Kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok:…]
Javasoljuk az összefoglaló írásunk elolvasását, amelyből éppen idéztünk Önnek a kérdésére adandó válaszként (ez az 5. bekezdésben olvasható).
Tisztelt Könyvelőiroda !
Én már kérdeztem, hogy öt gyermeket neveltem és egy évet a 40 évemhez, de egyik sem volt a sajátom, igaz családipótlékot kaptam, stb. de az ötödik gyermeket csak 3 évig neveltem, ilyen esetben is jár az egy év? köszönöm válaszukat ! Tisztelettel:
Siket Sándorné
Kedves Siket Sándorné!
Igen, már kérdezte, és most is 4 óra elteltével is megkérdezte már ugyanezt. 🙁
Most sem tudunk mást mondani, mint idézzük szó szerint a törvény szövegét:
Véleményünk szerint a jogszabály nem tér ki arra, hogy egyes gyermeket meddig neveli, ebből kifolyólag az egy év jogosan jár Önnek.
Igazán megmondva nem olvastam végig a hozzászólásokat, de ha lehet kérnem, az E-mail címemre is küldjék el válaszukat. Előre is köszönöm!
1. Feleségem 1974. augusztusa óta dolgozik. 1996.-ban 67%-os nyugdíjas volt 2002. február 01.-ig. Majd 50%-ra visszaminősítették, majd részmunkaidőben foglalkoztatták 1099. szeptember 15.-től. Hosszas huzavona után, 2005. szeptember 15.-től bejelentették, mint részmunkaidőst, és fizette maga után az egészségügyi járulékot. 2006. március 1.-el megszüntették munkaviszonyát, de az 50%-os (ma a 40%-os nyugdíjszerű ellátása megmaradt.>27.000.-Ft<). Ezt jelenleg is kapja.
Alapvető kérdésem: A szolgálati időbe be számít-e a 67%-rokkant nyugdíj, valamint a nyugdíjszerű ellátás? Mivel Ő 1956.-ban született, így egy éven belül meglenne a negyven éve. De mivel Ő négy gyermeket szült, bár kettőt sajnos elveszítettünk, így az általam értelmezett törvény alapján, már jogosult lehetne a nyugdíjra. Kérem szíves válaszukat, ellőre is megköszönve: Mosolygó József
Kedves Mosolygó József!
Mit ne mondjunk? Népisen szólva felszaladt a pumpa; nem olvassa azt, ahol kérdésére a válasz ott van, de azért adjunk választ, méghozzá házhoz szállítva, az email címére… 🙁
“Tán a tudománynak éljek?
A tudósok mind szegények.
Nem írok, nem olvasok.
Én magyar nemes vagyok!”
Persze, csak dünnyögünk, dünnyögünk, de bárkinek házhoz szállítjuk a választ emailben; mikéntjét itt olvashatja. 🙂
Kérdéséből arra következtetünk, hogy Ön keveri a szolgálati időt, és a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges jogosító időt.
A szolgálati időbe a rokkantnyugdíj időszaka beszámít, de a többit mégiscsak el kellene olvasnia itt, és itt. 😉
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Fentebb a 3-as hozzászóló Judit már megkérdezte azt ami engem is érdekelne:
“A következő kérdésem lenne: 53-ban születtem, szerintem a szolgálati időm a 40 év meg van. Egyéni vállalkozó vagyok, ebben az esetben a vállalkozást meg kell szüntetni, vagy csak elég szüneteltetni, hogy nyugdíjba mehessek?”
A különbség csak az, hogy én 1952-ben születtem. A 40 évem nekem is meg van.
Szeretném ha ebben az esetben megerősítenék a Juditnak adott válaszukat.
Én érdeklődtem a nyugdíj igazgatóságnál és azt a válasz kaptam, hogy idézem: nyugdíjba vonulásom napján nem állhatok biztosítással járó jogviszonyban. Én ezt úgy értelmezem, hogy meg kell szüntetnem a vállalkozásomat. Ha ez még sem így van, megköszönném ha elküldenék nekem az erre vonatkozó jogszabályt, vagy utalnának rá, hogy hol találhatom meg.
Válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel, Marika.
Kedves Hné Marika!
Miből gondolja, hogy Önnek mást válaszolunk, mint – ha jól emlékszünk Jutka, Judit (?) nevű olvasónknak? Itt a válasz ismételten! 🙂 🙂
A lényeges különbség az, hogy Ön már az idén betölti az 59-évét, és a 40 éves szolgálati idővel csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra szerez jogosultságot.
1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően ? a törvény erejénél fogva ? automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Nagyon köszönöm gyors válaszát. Sok jó egészséget kívánok ehhez a minőségi munkához!! 🙂
Üdvözlettel, Marika.
Kedves Könyvelő Iroda!
Annyi hasznos információval láttak már el,hogy ismételten Önökhöz fordulok!Egy újságban olvastam,hogy lehetőség van a szolgálati idő (munkaviszony?)hiányzó éveit egyösszegű befizetéssel megvásárolni(max.5 év) a Nyugdíjfolyósító Intézettől.A 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulás esetén is van erre lehetőség?Tehát,ha van 37 év jogosító időm,a hiányzó 3 évet megvásárolhatom egyösszegű befizetéssel?
Üdvözlettel:Ujvárosi Erika
Tisztelt könyvelőiroda !
Nagy örömömre szolgál, hogy olvashatom hasznos tanácsaikat,nagyon sok hasznát vettem már eddig is. De most egy nem mindennapi kérdéssel szeretnék Önökhöz fordulni. Sokan vannak akiknek a nyugdíjba vonulását nehezíti, hogy a régi cégük megszünt, így nem jutnak hozzá múltbéli adataikhoz. Kérem, hogy ha van olyan információjuk hogy a megszünt cégeknek hova kell bejelenteni ha a bérkartonokat megőrzésre valahova elhelyezik, ezt nagyon megköszönném.
Munkájukhoz jó egészséget kitartást, sok sikert kívánok.
Üdv Fagyongy
Kedves Fagyongy!
Sajnos. Tudjuk. 🙁
A felszámolószervezet kötelessége a felszámolt szervezet iratanyagának őrzése.
Kedves Ujvárosiné S.Erika!
Sajnáljuk, hogy elkeserítjük, de a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége szempontjából a vásárolt szolgálati idő nem játszik szerepet, nem vehető figyelembe.
És ne olvasson össze mindenféle újságot, amikor mi már írtunk a szolgálati idő megvásárlási lehetőségéről. 😉
Kedves Könyvelő Iroda!
Nem válaszoltak a kérdésemre!Nehezet kérdeztem,vagy teljesen tévúton járok?Vagy egyszerűen csak időbe telik a válasz?Kérem nézzék el,ha csak türelmetlen vagyok!
Csak most látom,hogy közben válaszoltak a feltett kérdésemre.
Köszönöm válaszukat!
Üdvözlettel!
Tisztelt Könyvelőiroda!
Édesanyámat érintené a 40 év jogosultsági idő után életkorra való tekintet nélkül járó öregségi nyugdíj.
Igazoltatta a jogosultsági idejét, de legnagyobb megdöbbenésünkre a 4 év 4 hónap GYES-t nem számították be neki. Az a helyzet, hogy 1971.08.15-1972.04.30-ig volt munkaviszonya (260 nap), és ezt követően 1972.05.04-én szült (majd később 74-ben mégegyszer). Így passziv jogon kapott GYES-t. Jogosultságot szerzett rá, mert a kötelezően előírt 180 napos munkaviszonya megvolt, kapta is az ellátást 1976.09.15-ig, amikor újra munkába állt, és azóta folyamatosan dolgozik. A nyugdíjbiztosító azonban a következővel utasította el:
“999.
Az ügyfél által közölt passzív jogon igénybe vett szülési szabadság és GYES nem fogadható el szolgálati időnek, mivel a szülést közvetlenül megelőző két éven belül nem rendelkezik 270 nap munkaviszonnyal.?
Ezzel kiesik neki 4 év 4 hónap, mert csak 260 munkanapja volt a szülés előtt. Azt viszont nem közlik, hogy ezt mi alapján határozták meg. A határozat minden egyes pontjánál ott van, hogy mi a jogalap, ennél viszont semmi. Mi lehet ennek a jogalapja, én sehol nem találtam ilyen kikötést sem a törvényben, sem a végrehajtási utasításban, mindenhol csak a 180 nap munkaviszony a kikötés.
Mi úgy tudtuk, hogy aki bármilyen gyerekneveléssel kapcsolatos ellátást kapott az beszámít a jogosultsági időbe.
Várom véleményüket az üggyel kapcsolatban. Fellebbezzünk? Elveszhet közel 4 és fél év 10 nap miatt (ha egyáltalán jogszerű a 270 napos elvárás)?
Üdvözlettel: P. Szabolcs
Kedves P.Szabolcs!
Hozzászólását elolvastuk egyszer, kétszer, sokszor – és mi is egekig kiáltó igazságtalanságot vélünk felfedezni sorai között… 🙁
Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy az ördög mindig a részletekben lakozik, azokban a részletekben, amelyet mi tényszerűen nem ismerünk, így felelősséggel nem tudunk állást foglalni.
A mi tapasztalatunk az, hogy a nyugdíjigazgatóságoknál hölgyek dolgoznak túlnyomó többségében, éppen olyan emberek, mint Ön, vagy mi, vagy bármelyikünk. Vannak közöttük ilyenek is, meg olyanok is, de alapvetően jó szándékúak, segíteni akaróak. Dolgoznak egy megadott programmal, beviszik a rendelkezésre álló adatokat, az alapadatok kétsége esetén meg próbálnak utána járni az okirati bizonyítékoknak, ha lehet – jogszabályi keretek között, az ügyfél javára döntenek.
Ők is emberből vannak, hibázhatnak is, de biztosak vagyunk benne, hogy nem szándékosan, nem kiszúrásból, nem szivatásból, nem törvényellenesen.
Mi azt tennénk az Önök helyében – mert ennyit feltétlenül megérne a kérdés -, hogy sürgősen keresnénk egy TB-szakértőt (minden iratanyagunkkal), és megbeszélnénk vele a kérdést. A legrosszabb eset, hogy igaz a 10 napos álláspont, és meg próbálnánk akkor is egy méltányossági kérelmet beterjeszteni.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm a segítségüket, ez sajnos nagyon speciális, egyedi eset.
Közben én is futottam pár kört az ügyben (igaz jogászt még nem kerestünk).
A 270 vagy a 180 nap az 1975. évi II. törvényben volt, és a TGYÁS mértékét szabályozta (180 nap esetében csak 65%), de ez nem vonatkozhat édesanyámra, mivel itt 1971-72-ről van szó.
A GYES-t akkor az 3/1967 Korm. rendelet szabályozta, illetve a módosítására később kiadott 5/1969 Korm. rendelet.
Az eredeti rendeletben 12 hónap munkaviszony kellett a GYES-hez, később az 1969-es rendeletbe beemeltek egy olyan szabályt, hogy aki nappali oktatási intézmény befejezését követően 90 napon belül munkaviszonyt létesített, (legalább napi 6 órai munakvégzéssel) annak nem kellett a 12 hónap, hanem gyakorlatilag akár 1 nap munkaviszony után is kaphatott GYES-t. Édesanyámra minden bizonnyal ez vonatkozott. Igaz, hogy mivel GYES megkezdésekor megszünt a munkaviszonya (passzívvá vált a GYES) a rendelet szerint nem számít szolgálati időnek. De a 40 év jogosultsági időt elrendelő törvénynek éppen az a lényege, hogy beszámítanak minden olyan időt (max. 8 év erejéig), amire bármilyen gyermekneveléssel kapcsolatos ellátást kapott.
Mindenesetre fellebbezünk.
P.Szabolcs
Tisztelt Könyvelő Iroda!
A következő kérdésem lenne: 53-ban születtem, szerintem a szolgálati időm a 40 év meg van. Egyéni vállalkozó vagyok, ebben az esetben a vállalkozást meg kell szüntetni, vagy csak elég szüneteltetni, hogy nyugdíjba mehessek?
Kedves Judit!
Az egyéni vállalkozónak a nyugdíjba vonulás miatt nem kell megszüntetnie a vállalkozását, vagy szüneteltetni – a törvény erejénél fogva a nyugdíjba vonulás napját követően automatikusan kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóvá fog válni.
Kedves Könyvelő Iroda!
Édesanyám 60 éves,sajnos csak 25év munkában töltött éve van, 2 éve van álláskeresési járadékon.Mikor mehet nyugdíjba?Milyen nyugdíjra jogosult?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:Virovecz Gáborne
Kedves viroveczgaborne!
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett, és nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Édesanyjának a szolgálati idő hiánya miatt előrehozott öregségi nyugdíjigénybevételére nincs lehetősége, 62 éves korában lesz öregségi nyugdíjra jogosult.
Kedves Iroda,
1954.08.05-én születtem, 2 saját gyermeket neveltem , 42 év szolgálati időm van,mikor leszek jogosúlt előrehozott csökkentett összegű nyugdíjra.
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Fórián Mária
Kedves Fórián Mária!
Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 63 év és 183 nap (2018. I. félév). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás feltétele betöltött 60 év és 183 nap (2015. I. félév) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
T. Könyvelőiroda!
Elolvastam a nyugdíjbiztosítási igazgatóság válaszát az Önök által feltett kérdésekre, ahol világosan leírják, hogy a szakmunkástanuló idő szolgálati időként figyelembe vehető. Nekem folyamatban van a kedvezményes nyugdíjazásom, 44 év szolgálati idővel, amely tartalmaz 68 nap szakmunkástanuló időt. Az ügyintéző felhívott azzal, hogy ki kell venni a szolgálati időmből ezt a 68 napot, így nincs meg a kerek 44 évem, vagy 43 év lesz a szolgálati időm, vagy tovább dolgozom, míg el nem érem a 44 évet. Kérdésem az lenne, hogy most mitévő legyek, mert már akkor is kételyeim támadtak azzal kapcsolatban, hogy kétféle szolgálati idő létezik, egyik a kedvezményes nyugdíjba vonuláshoz, másik pedig a “rendes” nyugdíjba vonuláshoz? A jogosító időmmel nincs probléma, mert 1952-ben születtem és folyamatosan dolgoztam 1969. óta. Kérem, segítsenek tanácsukkal ezzel kapcsolatban! Köszönöm!
Kedves Bné Magdi!
Az 1952-ben született hölgyek az 59. születésnapjukon előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhatnak. Amennyiben 40 év, vagy annál több szolgálati idővel bírnak, akkor csökkentés nélküli nyugdíjra jogosultak.
Akárhogyan számoljuk: ha 1969-től folyamatosan dolgozik, az “csak” 42 év és nem 44 év. 17 éves korától dolgozik, előtte – gondoljuk – nem 2 hónapot, hanem inkább 2 évet járhatott ipariba. Tulajdonképpen mindegy is, hiszen így is, úgy is több mint 40 év. 😉
Szolgálati idő egyféle létezik, ami az öregségi, az előrehozott öregségi nyugdíjnak a feltétele.
Jogosító idő, az egy másik féle számítás, amely a nők kedvezményes, életkortól független nyugdíjba vonulásához szükséges. Hasonlítanak egymáshoz, egyes elemei azonosak, de mégis másak:
Szolgálati idő = munkaviszony + gyes + munkanélküli + szakmunkás tanuló évek + stb..
Jogosító idő = munkaviszony (minimum 32 év) – szakmunkás tanuló évek – munkanélküli + gyes (ha van 32 év minimum keresőtevékenységből) = 40 év minimum
Kérjük, olvassa el alaposan azt az írásunkat is, amely összefoglalja a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló tudnivalókat. Mert Ön most nagyon összekeveri a számokat, éveket, megnevezéseket – nehogy rosszul járjon!
T. Könyvelőiroda!
Valóban nem jól írtam le az évet, hogy mikortól jártam szakmunkás iskolába. 1966. szeptembertől kezdve 68 napot voltam ipari tanuló (abba kellett hagynom) és onnan kezdve számolták a szolgálati időmet, így lett 2011.01.16-val 44 évem. Éppen azért kértem a tanácsot, mert most már a megnevezésekkel van problémám. Ugyanis beadtam a kedvezményes nyugdíjra az igényemet 2011.01.17-vel, mert úgy számoltam, hogy ekkor van meg a kerek 44 évem a nyugdíjszámításhoz. Ebből a 44 évből a jogosító idő számításhoz nyilván kivették a 68 napot, de még így is megvan a 40 évem. De pont az a kérdés, hogy a nyugdíj számításkor is ki kell venni a 68 napot, vagyis így nincs meg a kerek 44 évem 2011.01.16-val? Elnézést kérek, de a pontosított adatok tükrében kérem a válaszukat!
Kedves Bné magdi!
Nem tudunk írni mást, mint korábbi válaszunkban. Szerintünk teljesen mindegy, hogy 44, vagy 43,9 év – vagy valami jelentősége lenne Ön szerint?
Kedves Könyvelő Iroda!
2012. márciusában lesz meg a 40 éves munkaviszonyom. Közalkalmazottként dolgozom. A munkahelyemen azt mondták, hogy 8 hónap sétáló idő jár. Ez alatt az idő alatt nem kell dolgoznom sem. Az a kérdésem, ha én közös megegyezéssel nyugdijba vonulás miatt felmondok és 2011. szeptemberétől megkezdem a “sétáló időmet”, akkor mi történik, ha 2012-ben ezt a törvényt eltörlik és nem mehetek el 40 éves munkaviszony után nyugdíjba. Munkanélküli leszek? Előre is köszönöm válaszukat.
Kedves Szabó Lászlóné!
A 8 hónap “sétáló idő” hivatalos neve: felmentési idő. Közszolgálatban töltött időtől függően 2-8 hónap között lehet.
A jövőbe (még) nem látunk, de erre azt szoktuk mondani: kár a vízparton kapálózni, elég akkor, ha majd beleesünk a vízbe, de akkor nagyon… 🙂 🙂 Miért törölnék el? Ilyen alapon az előrehozott öregségi nyugdíj, az öregségi nyugdíj is eltörlésre kerülhet, és akkor sem tudjuk megmondani, hogy mi lenne… 😉
Kedves Szabó Lászlóné!
Éppen tegnap volt egy hasonló kérdés, melyre már adtunk választ. Nézze meg itt!
Nagyon köszönöm a lehetőséget!
Javasolnám ,hogy aki abban a cipőben jár, hogy a szakmunkás évek hiánya miatt nemtud nyugdíjba menni, kezdjünk komolyabb lépéseket tenni, mert mire a 3 év letelik talán már késő lesz.
Én Vécsei László képviselőnek már írtam!!!
Levelet kellene megfogalmazni, és MINDEN képviselőnek elküldeni. Képviselő lista az országház lapján.Szóljanak hozzá mindtöbben és talájunk ki valamit közösen.
Kérem, hogy fogjunk össze, és talán valamit eltuduk érni.
Üdvözlettel
Fórián Mária
Kedves Fórián Mária, és Mások!
Segítségképpen: Képviselők listája, email és nyilvános elérhetőségi címe a Parlament honlapjáról
Tisztelt Iroda,
Szeretném felvenni a kapcsolatot az utánam szóló Barcáné T Klárival, akkor már
2 fecske lenne.
Köszönettel
Mária
Kedves Fórián Mária!
Adatvédelmi okokból nem tehetjük meg, hogy bármilyen célból kiadjuk az elérhetőséget, de amennyiben mindketten írnak egy levelet webmesterünknek, arról a címről, amelyen regisztráltak, és kifejezetten kérik, hogy adjuk meg egymásnak az elérhetőségüket, akkor – természetesen megtesszük.
Azért itt is elmondhatják a véleményüket, hátha mások is kedvet kapnak támogatni az ügyet.
Tisztelt Könyvelőiroda,Tisztelt Webmester!
Fórián Mária kérte az e-mail elérhetőségemet, kérem szíveskedjen megadni neki, hogy kapcsolatba tudjunk lépni.
Téma: a 40 éves jogviszonyba a szakmunkástanuló évek be számításának kezdeményezése.
Kérném, hogy ha van olyan hozzáértő személy az indítványozók között aki formailag és technikailag, tevékenyen tudja ügyünket képviselni, az mielőbb jelentkezzen, mert én ezt személy szerint több okból nem tudom felvállalni, de az együttműködésemre mindenképpen számíthattok.
Sajnos a szakmunkásképző iskola kivétele engem is érzékenyen érint,szívesen csatlakoznék azon hozzá szólókhoz akik úgy gondolják,hogy tenni kéne valamit ez ellen.Ha valaki tudja hová lehetne érdemben fordulni,szóljon.Előre is köszönöm.
Tisztelt Webmester!
Kérem legyen szíves megadni e- mail címemet Fórián Máriának.
Én is azok táborát szeretném erősíteni, akik tenni szeretnének azért, hogy ez az igazságtalanság más elbírálást kapjon.
Üdvözlettel
T.M.
Kedves Takács Mária!
Megtörtént! 🙂
Itt szeretnék csatlakozni azon felvetéshez,hogy a 40.éves kedvezményes nyugdíj jogosító időbe a szakiskolai képzést nagyon is be kellene számítani.
Kemény munka volt az nekünk gyerekeknek.
Azzal is tisztában vagyunk azt hiszem,hogy ez szándékosan azért lett kiemelve,hogy minnél kevesebb legyen az a réteg aki igénybe tudja venni.
Előbb igértek,garantáltak aztán számoltak és lám,lám megrémültek a salyát javaslatuktól.
Ezért én sem tudom csak 3.év mulva,ha még életben lesz ez a kedvezmény igénybe enni.
Én a munkanélküli ellátást sem venném ki,főleg azt nem amialatt a munkanélküli,
képzésben részesült.Igy kerülhetett vissza a munkaerőpiacra.Tehát mindent megtett azért,hogy legyen munkája.Üdvözlettel Magdolna.
Tisztelt Könyvelőiroda, Tisztelt sorstársaim!
(Fórián Mária, Barcáné T Klári, Takács Mária, Magdolna 56)
Én is ugyanabba a cipőbe járok amibe Ti.Január 10.-én és 14.-én leírtam ugyanazokat a dolgokat amiket a ti hozzászólásaitokba olvastam.(olvassátok el)
Tehát röviden mélységesen fel vagyok háborodva, hogy a szakmunkás éveket nem számítják be a jogosító időbe,elvettek tőlünk 3 évet.
Tennünk kell valamit ez ellen az igazságtalanság ellen.
A múlthéten a Facebook-on is írtam Orbán Viktornak,de az évértékelő beszédében nem tért ki rá.Csatlakozni szeretnék hozzátok,tennünk kell valamit,fogjunk össze!Jó lenne ha jogi segítséget kapnánk!Hová írjunk,kihez forduljunk?
Az E-mail cimen kiadható a sorstársaimnak.
Üdvözlettel Zsóka!
Én is és még sok munkatársam is nagyon igazságtalanságnak tartja a szakmunkás évek ennyire semmibevételét.De mit is csodálkozunk hisz ma a fizikaimunkának sincs becsülete.Ha a szerény támogatásom ér valamit,vagy tehetek valamit, veletek vagyok üdv.Ibolya
T.
Barcáné T.Klári!
A jogosultsági kérelmünket én is támogatom (szakmunkásképzéssel kapcsolatban). Csak sajnos én sem tudom hol lehetne ennek nagyobb hagsúlyt adni!!
(Két unokám van, 16 éve béna ágyhoz kötött édesapám szükség lenne a megmaradt energiámra a család körében.)
De a lényeg valóban az amit leírtál, nekünk figyelembe kelllene venni a jogosúltsági időbe a tanulmányi időt is.
Ha esetleg sikerül valami forrást találmod az intézéshez “ott vagyok”.
üdv.
Üdvözlöm!
Közalkalmazotként dolgoztam egy kórházban pár 100 társammal együtt.Különböző gazdasági megfontolások miatt a két városi kórházat összevonták és átalakultunk Kft.vé. Akaratunk ellenére közalkalmazottakból alkalmazottakká váltunk három éve. Nyugdíjba szeretnék menni, szerettem volna igénybe venni a felmentési időt, és egy kis pénzt is hozzá. DE! A vállalat nem mond fel. Ha nyugdíjba akarok menni, mondjak fel én. Ugyanis, ha én mondok fel, akkor nem jár nekem semmi. Azt mondták, hogy akár 80 éves koromig is dolgozhatok, de ők fel nem mondanak. Megtehetik ezt velem? (és még jó néhány nyugdíjba vonulóval?)
Kedves B. Judit!
Sajnos, a munkaadó törvényesen megteheti. Javasoljuk a linkre kattintva elolvasni a témával foglalkozó írásunkat.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
A nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetősége miatt összeszámoltattam szolgálati időmet.Ez 37 év elismert szolgálati időt jelent.A csökkentett összegű előrehozott nyugdíjazási lehetőség ebben az esetben is fennáll-e,vagy ki kell dolgoznom a 40 év elismert időt?Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel :Kiss Tamásné
Kedves Kiss Tamásné!
37 év szolgálati idő elegendő egy előrehozott öregségi nyugdíj jogosultsághoz (+ életkori feltétel, + biztosítással járó jogviszony megszüntetése a további feltétel), de kevés a 40 év jogosító időhöz.
T. Könyvelő Iroda!
Az előbbi levelemet szeretném még annyival kiegészíteni, hogy nem tudtam egyértelműen “kihámozni”, a kedvezményes nyugdíjbavonulás feltételeit a rendeletben leírtak szerint.
Előre is köszönöm szíves válaszukat.
Ttisztelt Könyvelő Iroda!
1953-ban születtem. 1969. 07. 07-én kezdtem el dolgozni. Négy gyermekem született és kb. 7 évet voltam szül.szabadságon, gyeden, gyesen.
2009. 03. 09-től munkanélküli voltam 2010. 11. 16-ig
(2010. 11. 17-től dolgozom, ez kb. kettő és fél hónap.)
Munkanélküli, álláskeresési járadékot 2009.03.09-től 2010.06.02-ig kaptam, ezután csak nyilvántartásban szerepeltem.
A következő kérdésem lenne, hogy ez az időszak beleszámít-e a 40 évbe, (jogviszonyba) vagy nem, ha nem számít bele, akkor szerintem még nincs meg a 40 évem és még meg kell várnom, amíg betöltöm a nyugdíjkorhatárt (59 év vagy a 63 évet).
Nagyon szépen megköszönöm válaszukat.
Kedves gmarika!
Ne tessék zokon venni, de már számtalanszor leírtuk, hogy mi számít, mi nem számít bele, azt is, hogy az 1953-as hölgyeknek mikor van az öregségi, az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára – mindezekhez csak egy kicsit kell visszaolvasni ott, ahova kérdését írta (talán 3-5 válaszon belül még 1953-as is van).
Nagyon alapos, szerteágazó, példával ellátott összefoglaló írásunk – amilyennel az interneten nemigen találkozik – 3 cikkel van előrébb, mint ez a kiegészítését tartalmazó írás.
A Magyar Közlöny december 30-án jelent meg, mi nem restelltünk január 1-én egy hatalmas írással megjelenni, a nem világos kérdésekre állásfoglalást kérni (amit a kiegészítésben még a válasz kézhezvételének órájában közzétettünk) – örömünkre szolgálna, ha legalább annyira megtisztelnének bennünket, hogy el is olvassák azt, amit leírtunk. (Ugyan nem kötelező elolvasni, de segíteni csak olvasásuk után tudunk – talán…)
Nők kedvezményes nyugdijazakor jogviszony megszüntetését köztisztviselő kérheti-e felmentéssel, és jár -e végkielégités. a jogi szabályozás nem egyértelmű.
Kedves Dobosné Katalin!
Sajnos, a szabályozás eléggé egyértelmű…
Javasoljuk, a linket követve olvassa el kapcsolódó írásunkat.
1957-ben született nő vagyok. 1978. 05.01 óta dolgozom.Négy gyermekem van, ebből hárommal voltam gyesen.Idén 05.01 -én lesz 33 éves munkaviszonyom.Érinthet-e engem a kedvezményes nyugdíjbavonulás?
Kedves L-né Éva!
Miért ne érinthetné? Ez nem csak az idei évre szóló jogszabály(legalábbis reméljük…). 😉
Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 65 év (2022). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás lehetősége 62 év (2019), minimálisan 37 év szolgálati idővel. Tehát, legkorábban 8 év múlva vonulhatna nyugdíjba, és csökkentett összegű, előrehozott nyugdíjba.
Azt nem írta, hogy mennyit volt gyesen a 4 gyerekkel, de a jogosultsági idejéhez – elméletileg – 7 év hiányzik. Magyarul: nem 8, hanem 7 év múlva, nem csökkentett, hanem teljes összegű nyugdíjba vonulhat – ezen jogszabály következményeként.
Kedves Könyvelőiroda,
1954 augusztus 5.-én születtem,de nincs meg a 40 évem azért mert……
Megértettem a 40 éves jogosultsági idő kiszámítását. Megértettem hogy a képzési időt kivették belőle,DE a tisztelt képviselők arra sem vették a fáradságot,
hogy utána nézennek, hogy aki szakmunkásba járt 5 napot DOLGOZOTT egy gyárban, és 1 napot iskolában volt. Mi ezért ösztöndíjat kaptunk, betegálományba csak betegpapírral mehettünk,mint a felnőttek. Arról nem is beszélek,hogy aki nem bukott meg az a 3.-osztály félévi bizonyítvány kiosztását követően, teljesítménybérben dolgozott mint a felnőttek.Ezért rendes fizetést kaptunk.
Én azt gondolom, hogy ezt nemhagyhatom annyiban!!!Magam és a hozzám hasonló társaim nevében keresem a megoldást!Akár tanukkal is tudom mind ezt bizonyítani.
Kérem segítsen értelmezni “a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogvioszonyok:azon sorát, -ÖSZTÖNDÍJAS FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY.
Ennyit magamról.
A férjem 1951 június 24.-én született. 45 év szolgálati ideje van kérdés mehet-e
nyugdíjba és milyen feltétellel? kell a munkáltatónak valamit fizetni?
Köszönöm a PONTOS PRECÍZ valaszaikat,és hogy mi a kisemberek problémáikat érthető válaszaikkal segítik.
GRATULÁLOK!!!
Kedves Fórián Mária!
2005. január 1-jétől hatályos 2004. évi CXXIII. törvény rendelkezik az ösztöndíjas foglalkoztatásról.
A törvény meghatározza az ösztöndíjas foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalmát, azaz ebben az esetben egy speciális jogviszonyról van szó, mely e törvény szerint jön létre.
ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
– a 30. életévét még nem töltötte be, és
– akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
– munkaviszonyban – ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll
Ha visszaolvassa a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről szóló írásainkat (részletesen végigkísértük az előkészítéstől a végszavazásig terjedő folyamatot, gyakorlatilag napra készen, akkor láthatja, hogy a szakmunkásképzéssel kapcsolatos felvetéseivel mi is mélységesen egyetértünk.
Még a szavazás előtt minden érintettet arra biztattunk, hogy ezen anomália feloldásának érdekében jelezze emailben országgyűlési képviselőjének, hogy így hibás megoldáshoz jutnak (még az email cím lista elérhetőségét is megadtuk).
Úgy tűnik, nem volt email, vagy nem érte el nagyjaink ingerküszöbét. Vagy mi is csak egy molyfing vagyunk a liszteszsákban… 🙂
Férjének öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2013.). Kizárólag csökkentéssel, de 60 éves korában (2011. június 24-én) előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhat. A munkaadónak nem kell fizetni semmit.
Jól teszi a férje, ha a munkaadónak már most bejelenti írásban, hogy 2011. június 24-én előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult, és ezt szeretné igénybe venni, ezért kéri a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését erre az időre, és kéri, hogy tájékoztassák őt a további tennivalóiról.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor férjének nem kötelező nyugállományba vonulni, ettől az időponttól az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig bármikor élhet ezzel a lehetőséggel.
Első lépésként mindenképpen kérjék meg a szolgálati idő igazolását a nyugdíjigazgatóságtól; ez ingyenes, és elektronikus úton is meg lehet kérni.
Köszönöm érthető és világos válaszukat.
Azt szeretném kérdezni,a jogosultsági idő összeszedéséhez régi munkatársakkal, művezetővel lehet e igazolni az onyinál nemtalálható időket
Köszönettel:
Fórián Mária
Kedves Fórián Mária!
Általában sok mindent elfogad igazolásként a nyugdíjigazgatóság, ha annak hitelességéhez kevéssé kapcsolódik kétség. Természetesen, elsősorban ők is a korabeli dokumentumoknak adnak teret; bérjegyzékek, bérkartonok, fizetési szalagok, táppénzes papírok, jutalmazási okiratok, munkaszerződések, brigádnaplók, kommunista vasárnapok megemlékezései, korabeli sajtó, stb.
Ha többen vannak, akkor nagyobb az esélye, hogy az egyiknek ez van meg, a másiknak az van meg. Aki esetleg már nyugdíjban van, és már leadott olyan dokumentumot, ami mást is érintett, érinthetett.
Egy egészen bizonyos: ha nem tesz valaki egy lépést sem a saját ügyében, ha valaki csak siránkozik, elégedetlenkedik a saját dolgairól, akkor nem fog semmi történni az ügyében. Honnan a fenéből is tudná egy bármilyen készséges ügyintéző, hogy merre induljon el, hogyan zajlott akkoriban az élet, kit merre sodortak a fényes szellők…
Tisztelt Könyvelőiroda!
Fórián Mária előzőekben felvetett – a szakmunkástanuló évek be nem számítása – észrevételével én is teljesen egyetértek. Én ezt e-mail-ben jeleztem is a kerületünk polgármesterének aki egyben országgyűlési képviselő is és kértem segítségét, közbenjárását, hogy a törvény ezen évek beszámításával kerüljön hatályba, mert ezt ugyanolyan jogviszonynak kell tekinteni mint a munkában eltöltött időt, hiszen mi 3 éven át, sőt nyári szünetben is dolgoztunk az iskola mellett.
Ezt a levelet még 2010 decemberében küldtem el, azóta sem kaptam választ. Nem tudom, hogy lehetne ebben érvényt szerezni, mert ez sok jogosultat kizár a lehetőségből, jogtalanul.Mi a tanácsa? Lehet-e ebben még lépni, esetleg valahogy?
Kedves Barcáné T.Klári!
Bizonyára mindent meg lehet oldani, ha valamit igazán szeretnénk, ha valamit igazán akarunk…
Tanácsunk? Még több, még alaposabb figyelemfelhívás, felszólalás. Nem kapott választ? Mégegyszer írja meg, kérdezze meg, hogy legalább választ miért nem kap.
Köszönöm válaszát.
Az az igazság, hogy a felszólalásokat és figyelemfelhívásokat összefogottan kellene megtenni az érdekeltekkel, mert ahogy mondani szokták “Egy fecske nem csinál nyarat”, de még kettő sem.
Lehet, hogy még nem késő ezzel foglalkozni és ha valaki tud abban segíteni, hogy ezzel a módosító kérelemmel hová lehet fordulni, akkor én ebben partner vagyok, kezdjük el.Ha minden érintett csatlakozik, akkor talán e jogos indítványunkat érvényesítettni tudjuk.
Tisztelt Könyvelő Iroda ! most találtam az interneten, hogy 2011. 01.01 hatályos rendelkezés szerint a nők stb……
és az alábi idézet a lényeg: az előirt jogosultsági idő – ha a joogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. ”
Az én kérdésem, hogy én öt gyermeket neveltem, de nem a sajátomat a saját háztartásomban és az előzőekben leírt vonatkozik-e rám? üdv. Márti
Kedves Siket Sándorné!
Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek (azaz családi pótlékra jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermeknek minősült)
T. Könyvelőiroda Pécs ! köszönöm a válaszukat, nálam nevelkedett 5 gyermek, mint intézeti neveltek és én családi pótlékot kaptam, ugyanugy, mint bármely szülő, így akkor a 40 éves munkaviszonyomhoz ez hozzájárul egy évvel , ha jól értem és ezt hogyan kell a Nyugdijbiztositóhoz benyujtani, mert 2012-ben lesz 40 éves m.viszonyom, de akkor ezek szerin t már 2011-ben jogosult vagyok rá? és mivel közalkalmazott vagyok egy iskolában dolgozom, a ugynevezett sétáló már nem jár, jól tudom? köszönöm a válaszukat. a rendeleteket csak “leforditva” tudjuk értelmezni, mivel elég nyakatekerten vannak megfogalmazva, aki nem jártas annyira a tv. között nem igazán érti miról is van szó. üdv. Siket _Sándorné
Bocsánat, most olvastam a Kocsis Évának cimzett választ, ugyanaz a kérdése, mint nekem, de a Kincstárat felhivta a kolléganőm és azt a választ adták, hogy közalkalmazott csak közös megegyezéssel mehet el 40 éves munkaviszony után nyugdijba és egyáltalán semmi felmentési idő nem jár.
Hát mostmár tényleg nem tudom, itt az iskolában nem adják meg egyáltalán a dolgozóknak a felmentési időt, köszönöm a válaszukat üdv. Siket Sándorné
Kedves Siket Sándorné!
Kicsit megkeverte a választ, vagy nem jó kérdésre adtak jó választ, vagy rossz választ adtak jó kérdésre… 😉
Tehát, 40 éves jogosító időt követően a nő bármikor jogosult nyugdíjba vonulni, ha a biztosítással járó jogviszonyát megszünteti.
Jogviszonyát megszüntetheti rendes felmondással/lemondással is, de ekkor számára nem jár felmentési idő az általános jogszabályok szerint. Felmentési időre csak a munkaadó felmondása esetén van lehetőség (kötelező jelleggel), illetve közös megegyezés esetén (ha erről így állapodnak meg).
Kedves Siket Sándorné!
Igen, így a jogosultsági ideje 1 évvel csökken, azaz 39 év jogosító időre van szüksége.
Tisztelt Könyvelőiroda !
Az előző kérdésemhez, még annyit szeretnék feltenni, hogy az ötödik gyermeket nem neveltem tovább, mint 3 évig, hogy akkor is be lehet számítani az egy évhez vagy csak abban az esetben, ha felnőtt koráig nálam nevelkedett. Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Siket Sándorné
Tisztelt Könyvelő Iroda! Én 1957-ben születtem,36 éves munka viszonyom van és 2 év korkedvezményem,igy 38 évem van.Az érdekelne hogy én hány év múlva mehetek el nyugdíjba?A 40 éves munkaviszony után van-e lehetőségem,hogy korábban elmehessek mint 65éves korhatár.Mert én ugy tudom,hogy az 57-ben születettek csak akkor mehetnek el öregségi nyugdíjba. Tisztelettel: Novák Gáborné
Kedves Novák Gáborné!
Az 1957-ben született hölgyek öregségi nyugdíjkorhatára 65 év (2022.). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás feltétele: betöltött 62 év (2019.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
A 2 év korkedvezményét az előbbiekben megjelölt időpontokból levonva kaphatja meg a nyugdíjbavonulási lehetőségeinek időpontját.
A nők kedvezménye nyugdíjba vonulása során nincs életkori korhatár-megkötés; kell lenni minimálisan 32 év munkaviszonyból származó, összesen 40 év jogosító időnek. A korkedvezményes évek – ahogy olvashatta is – ez esetben nem számítanak be a jogosító idő számításába.
Amenyiben 36 év munkaviszonya van a gyes, gyed, szakmunkástanuló évek, stb. nélkül, akkor még 4 év munkaviszonyra van szüksége ahhoz, hogy a lehető legkorábban teljes összegű öregségi nyugdíjba vonulhasson (2015.)
Kedves Könyvelő Iroda !
Szeretném megkérdezni,hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjba vonulás esetén is jár a felmondási,vagyis felmentési idő,ami alatt a munkavállaló felmentést kap a munkavégzés alól ?A munkában töltött évek alapján a végkielégítés is megilleti a dolgozót?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Kocsis Éva
Kedves Kocsis Éva!
Amennyiben a munkaadó mond fel, a felmondási idő fele időtartamára fel kell mentenie a munkavállalót a munkavégzés alól; ezt nevezzük felmentési időnek. Közös megegyezés esetén akár az egész felmondási időre felmentheti a munkaadó a munkavállalót.
Munkavállaló rendes felmondása esetén nem jár felmentési idő, a teljes felmondási időt le kell dolgoznia.
Javasoljuk a linket követve a témával foglalkozó írás elolvasását.
Kedves Könyvelő Iroda !
Ismét köszönöm a segítséget.
Tisztelettel:
Kocsis Éva
Kedves Kocsis Éva!
Nagyon szívesen! 🙂
Kedves Könyvelő Iroda!
Az már világos,hogy sem a szakképzés ideje,sem a megszerzett korkedvezményes évek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.Nálam ez 3+6 év,azaz összesen 9 év.Az lenne a kérdésem,hogy a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe veszik ezt a 9 évet?Hoz ez majd valami pluszt a “konyhára”?Valószínűleg hamarabb lesz meg a 40 év jogosultságom,mint hogy élni tudnék a korkedvezménnyel, de mindkét esetben érdekelne,hogy mire számíthatok!
Köszönettel:Ujvárosiné S.Erika
Kedves Ujvárosiné S.Erika!
A nyugdíj összegének megállapításakor nem vesznek el ezek az évek. Ezek “csak” a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása szempontjából nem számítanak bele a jogosító időbe.
Kedves Könyvelő Iroda!NEKEM CSAK AZ LENNE A KÉRDÉSEM A PASSZIV TÁPPÉNZ BELESZÁMIT -E A JOGOSULTSÁGI IDŐBE? VÁLASZÁT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM.
Kedves Szabó Józsefné!
Egyezernégyszáztizenkettedszer is leírjuk: NEM! 🙁 🙁
üdvözlök mindenkit::::::énnekem 1976 februárban született a lányom ,és mivel nem tudtam az ipari iskolát befelyezni nem kaptam gyest sem ,mikor három éves lett mentem dolgozni . az ipari iskolát igazolták egész júniusig (aminek örülök is),de a többi gyerekkel otthon töltött évet nem ,mert nem fejeztem be az ipari iskolát .(nem mentem el a szakmunkás vizsgára.)azóta van több szakmám is ,de nem abból az iskolából.hogy tudnám ezt helyre tenni az életemben,???.
köszönettel :sz né
Kedves szabó istvánné!
nem igazán értjük a kérdését. Hogy egészen konkrétak legyünk: egyáltalán nem értjük. 😉
A többi gyerekkel otthon töltött időt nem azért nem igazolták, mert nem fejezte be az iparit, hanem azért, mert nem gyesen volt, nem volt munkahelye – legalábbis így feltételezzük a leírtak alapján, és így nincs erre az időre szolgálati ideje sem, jogosító ideje sem.
üdv mindenkinek..pontosan ettől a választól tartottam ,én is gondoltam , hogy így van, csak most a nyugdíjhoz közeledvén,minden hónap és nap számítana .(fiatalon ezt másképp gondoltam) .további jó munkát kivánok ::sz né
Tisztelt Könyvelőiroda!
Azt szeretném megtudni,hogy hány hónap a felmentési idő ha elmehetek nyugdíjba mert meg van az előírt szolgálati időm? 2o11,o6 o1-én meg lesz a 4o évem.Köztisztviselő vagyok.A 8 hónap helyett 2 hónapot ír a köztisztviselői törvény,ez a nyugdíjba vonulásnál is 2 hó?
Köszönettel.Szántainé
Kedves Szántai Gyuláné!
A KTV. szerint 2011. január 1-től 2 hónapra csökkent a felmentési idő – a nyugdíjba vonulásnál is.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Sajnos nem élhetek az “akciós” nyugdíjba vonulással, még 2,5 évet kell dolgoznom a szakmunkás kivétele miatt. Ha még akkor is meglesz ez a törvény. Hát nem is ehhez van a kérdésem, ezt az Önök tájékoztatója alapján ki is tudtam számolni, amit külön köszönök. De ehhez kapcsolódón szeretném a kérdésemet feltenni. Mivel december 10-től munka nélkül vagyok, és a Törvény elfogadása után világos lett, hogy még meddig kell dolgoznom, ja.1-től bejelentetten el is helyezkedtem a Hotel Ózonban szobaasszonyként. Első nap 8-17-ig, második nap 7-20-ig tartott a munkaidő. Harmadik nap szabadnap volt, mivel le kellett adnom a papírjaimat a Munkaügyi Hivatalban. Távol áll tőlem, hogy az esetleges túlórát tegyem szóvá, örülök, hogy dolgozhattam. Viszont negyedik nap reggel megkérdeztem, 16 órakor elmehetk-e, mert számomra fontos lett volna. A válasz nemleges volt. Így leszámoltam, ez három munkanap volt. 78ezer forint bruttó bérrel vettek fel, rendes szerződéssel, heti 40 óra a munkaidő, ez teljes állás és még javában a próbaidő tartott. Akkor azt mondták, majd küldik a papírjaimat postán, mert nincs még hozzá program. Ezt a múlt hét közepén meg is kaptam és megdöbbentem, bruttó bér 3714.-Ft, nettó bér 2309.-Ft. És itt lenne a kérdésem, amire tisztelettel kérem, hogy válaszoljanak, ugyanis én akárhogyan is számoltam, nem ennyi járna. Hívtam őket telefonon, azt mondták, ők jól számoltak. Én nem akarok ellenük semmi lépést tenni, csupán a bizonytalanság is kellemetlen. Még nem utalták ezt az összeget sem, de nem is az a lényeg, a kérdésem, hogy valóban erre az időre mennyi jövedelem az ami jár. Tudom, Önök jóindulatból és szívességből segítenek, de ha módjukban áll,kérem válaszoljanak. A 2011. évi bérkalkulátort használtam, az nettó 60600.-Ft-ot mondott teljes hónapra, és ez a három nap akkor is többre jön ki, mint amit ők számfejtettek. Segítségüket különös kérésemhez köszönöm, mert jövőhéten megyek fel hozzájuk személyesen, és butaságot nem szeretnék mondani, viszont ami megillet, azt el szeretném kérni.Válom válaszukat és ismételten köszönöm az eddigi segítségüket.
Kedves Szabóné Farók Éva!
Az adatok olyan csekélyek, hogy abból merészség lenne bármi értelmeset mondani. Alapesetben olyan nettó 6-7 ezer forint illetné – szerintünk…
Köszönöm, én is így számoltam. További jó munkát kívánok.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
2007 május 01-től prémiuméves vagyok. Azóta 2011.aug.02-ig határozott idejű közalkalmazotti kinevezésem van, bár munkáltatóm nem tart igényt a heti 12 órás munkavégzésre, ezt a kinevezésemre rá is írta. 2007-ben a Nyugdíjintézet kiszámolta, hogy 2005.dec.31-ig összesen 37 év szolgálati idővel rendelkezem.
Kérdésem: Idén nyáron leszek 59 éves, a prémiumévekre tekintettel igénybe tudom e venni a 40 év szolgálati időre vonatkozó kedvezményes nyugdíjat? Ha a prémiumévek is jogosultsági időnek számít, akkor közel 43 évem van.
Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: P.Márta
Kedves Pereszlényi Márta!
Javasoljuk, hogy a linket egy kattintással követve, olvassa el a kiegészítést is (a kiegészítés alapját, az összefoglaló írásunkat is figyelmébe ajánljuk)!
A 40 év nem szolgálati idő, hanem jogosító idő!
Tisztelt Könyvelő Iroda!
“korkedvezményes szolgálati idővel rendelkező személy a korhatárt megelőzően annyi évvel korábban válhat nyugdíjra jogosulttá, ahány év korkedvezménnyel rendelkezik. A nők 40 év jogosultsági idő utáni kedvezményes nyugdíjazásakor életkorára tekintet nélkül kerülhet megállapításra az ellátás, így a korkedvezmény az öregségi nyugdíj jogosultságot ekkor nem befolyásolja.”
Már annyi határozatot olvastam ,hogy már nem is tudom melyik mit jelent.
A fenti részt átolvastam és én úgy értelmezem,hogy sajnos ebben az estben nem élhetek a korkedvezményemmel,vagyis a 40 évbe nem számít bele a megszerzett 2 év korkedvezményem?
Várom válaszukat és az eddigi segítséget is nagyon szépen köszönöm.
Üdvözlettel:
Kocsis Éva
Kedves Kocsis Éva!
Egyáltalán nem csodálkozunk; a honlapunk pontosan ennek az “érzésnek” “köszönheti” prosperálását… 🙁 🙂
Az öregségi nyugdíjkorhatár általános esetben egy adott életkori időponthoz van kötve. Például, az 1955-ben született hölgyek és urak esetén ez a 64. életév (2019.), a kizárólag csökkentéssel történő előrehozás lehetőségével az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár 61 év (2016.). Az általános év-kedvezményeket úgy határozzák meg, hogy ehhez az életkorhoz képest “visszafelé”, azaz a 64-ből (61-ből) levonható, számolnak. [Az Ön megszerzett 2 év korkedvezménye alapján 62 éves korában (2017.) öregségi nyugdíjra jogosult, illetve 59 éves korában (2014.) előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.]
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló jogszabályi hely viszont azt mondja ki, hogy “életkorára tekintet nélkül” jogosult. Tehát, itt nincs konkrét életkor (szám) megjelölve, így nincs miből levonni a korkedvezményes időt – ebből egyenesen az következik, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál a megszerzett korkedvezményes éveket nem lehet érvényesíteni.
Kedves Könyvelő Iroda!
Így tulajdonképpen aranykeretbe foglalhatom és kiakaszthatom a falra a megszerzett korkedvezményes éveimet (6 év).Teljesen feleslegesen fizeti utánam a munkáltató minden hónapban a korkedvezményre jogosító biztosítási díjat a TB-nek,hiszen a 40 év minden esetben hamarabb megvan,mint ahogy a korkedvezménnyel élni lehetne.
Egyébként szeretném elismeréssel illetni tevékenységüket.Nagyon jó a honlapjuk.
Üdvözlettel:Ujvárosiné Erika
Kedves Ujvárosiné S.Erika!
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeinél – tulajdonképpen – igen, de nem ez az egyetlen nyugdíjba vonulási lehetőség, és az összes többinél alkalmazható.
A dicséretet köszönjük szépen, a lekef. pedig tudjuk, hogy nem nekünk szól. 😀
Kedves Könyvelő Iroda!
Önnek teljes mértékben igaza van,csakhogy korkedvezményt csak munkával lehet szerezni.A gyes,gyed ideje alatt sem jár és a 40 éves munkaviszonyhoz is dolgozni kell.A korkedvezménynek eddig volt egy olyan értelmezése,hogy ha valaki a szervezetét különösen igénybe vevő foglalkozást végez,akkor x évvel hamarabb vonulhat nyugdíjba mint az aki átlagos helyen dolgozott.Ez lett most semmivé.Ugyanúgy mehetek nyugdíjba,mint bárki más!
Köszönöm válaszukat.Üdvözlettel:Ujvárosiné S.Erika
Kedves Ujvárosiné S.Erika!
Nem, nem lett semmivé! Ez a szabály továbbra is életben van. Csak jött mellé egy másik is, amibe ez nem kapott helyet.
“A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló jogszabályi hely viszont azt mondja ki, hogy ?életkorára tekintet nélkül? jogosult. Tehát, itt nincs konkrét életkor (szám) megjelölve, így nincs miből levonni a korkedvezményes időt ? ebből egyenesen az következik, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál a megszerzett korkedvezményes éveket nem lehet érvényesíteni.”
Volna ötletem, hogy mégis hogy lehetne érvényesíteni: a megszerzett jogosultsági időhöz kellene hozzáadni a korkedvezményes éveinket: pl a 33 év jogosultsági időhöz hozzáadjuk a korkedvezménnyel szerzett éveinket, pl 7 évet, s már meg is van a 40. Különben valóban kiakaszthatjuk a fala a veszélyes munkával megszerzett kedvezményes éveinket.