- Adó | Járulék | Illeték
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohányadó nehéz helyzete Brüsszelben
Nagyjából 80 perce tette közzé az MTI, és néhány kiemeltebb online újság, hogy [blockquote author=”MTI hír-idézet”] Az Európai Bizottság hivatalos, úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díj és a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás miatt annak kiderítésére, hogy a két intézkedés összhangban áll-e az unió állami támogatásra vonatkozó szabályaival. A bizottság aggálya mindkét esetben az, hogy a meredeken progresszív kulcsokat alkalmazó terhek szelektív előnyt biztosítanak versenytársaikkal szemben azoknak a vállalatoknak, amelyek árbevétele alacsony, és ez tiltott állami támogatásnak minősülhet. Brüsszel emiatt egyúttal a vizsgálat lezárásáig megtiltja a progresszív kulcsok alkalmazását. A bizottság leszögezi ugyanakkor: a vizsgálat megindítása még nem jelenti azt, hogy bizonyítást nyert volna, hogy mindkét esetben valóban tiltott állami támogatásról lenne szó.[/blockquote] Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal sokkal több “mezei” vállalkozás érintett, mint a dohányadóval, ezért nekik mondjuk: A szabályozás január 1-én lépett hatályba, és július végén lennének esedékesek a befizetések, ezeket a kötelezettségek a könyvelők már bevallották, az ügyvezetők – mindenféle ékes magyar nyelvi fordulatokkal fűszerezve – tudomásul vették, beütemezték maguknak a vállalkozások. Az állam szempontjából nem, de a vállalkozásoknak édes hír hallatán azonban felhívjuk a figyelmet, hogy minden magyar vállalkozás a hatályos jogszabályok alapján köteles eljárni, az egy órával ezelőtti hír az hír, és nem…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Viszlát szocpol, helló CSOK – 2015.07.01.
Az első házasok kedvezményéhez igencsak illeszkedik a CSOK, amit magyarul családi otthonteremtési kedvezménynek nevezünk. , A családi otthonteremtési kedvezmény 2015. július 01-től váltja fel az eddigi, úgynevezett szocpol kedvezményeket. (256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet a lakásépítési támogatásról) Hogy mennyi az annyi? A családi otthonteremtési kedvezmény vissza nem térítendő állami támogatás, 500 ezer és 3 millió 250 ezer forint összeg között lesz igénybe vehető használt és új ingatlanok vásárlása, vagy bővítése esetén, és már az egy gyermeket nevelő szülők is részesülhetnek majd az új otthonteremtési támogatásból. És hogyé adják? Vagyis, mik a legfontosabb tudnivalók: — Nincs ingatlan-megkülönböztetés; mindegy, hogy új, vagy használt ingatlanról beszélünk — Egy gyermeket nevelő szülő is részesülhet a kedvezményből — 40 év alatt, jövőbeni gyermekvállalási ígérettel (4 év) is hozzá lehet jutni a kedvezményhez, — Nem csak ingatlanvásárlásra, hanem bővítésre is igénybe vehető A családi otthonteremtés támogatásának összege 2015.07.01-től: Gyermekek száma Ingatlan hasznos alapterület (m2) Igényelhető alapösszeg (e Ft) “A” minősítésű ingatlan esetén e Ft “A+” minősítésű ingatlan esetén e Ft “A++” minősítésű ingatlan esetén e Ft 1 40-55 500 550 600 650 55-160 600 660 720 780 2 50-65 800 880 960 1.040 65-80 1.000 1.100 1.200 1.300 80-160 1.300 1.430 1.560 1.690 3 60-75 1.200…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Professzionális bérszámfejtés jutalékért!
Kedves Könyvelőirodák, Könyvelő Kolléganők és Kollégák! Kedves Érdeklődők! Végeztessék velünk a bérszámfejtési munkákat jutalékért! Lehetséges, hogy szűkében vannak a bérszámfejtőnek? Vagy soknak találják a bérszámfejtő bérét? Vagy elégedetlenek a munkájával? Lehetséges, hogy nincs elegendő pénz a méregdrága bérszámfejtő program megvásárlására, karbantartására? Van ugyan program, de elavult, nehézkes, drága a frissítése? Lehetséges, hogy csak alig pár darab biztosítottal kell foglalkozni, és nincs felkészültség, eszköz a számfejtéshez? Bármelyik kérdésre is igenlő a válasz, akkor – úgy gondoljuk – a szolgáltatása az, amelyik megnyugtató és kifizetődő megoldással szolgálhat: Amíg érvényes könyvelési szerződése van egy adott vállalkozással/szervezettel, és bennünket bíznak meg a bérszámfejtés munkáival, és a szerződött partner megfizeti a vállalkozói díjunkat addig mi minden egyes hónap után, a kapott vállalkozói díjunkból jutalékot fizetünk az “üzletet biztosító” számára. A jutalék mértéke: Magánszemély számára megbízási díjként a nettó vállalkozási díjunk 6 (hat) százalékát számfejtjük és fizetjük, Vállalkozás számára, számla ellenében a nettó vállalkozási díjunk 8 (nyolc) százalék + áfa összegű üzletkötői jutalékot fizetünk, Továbbá, 50 fő/hó összlétszámonként fél (0,5) százalék bónusz jutalékot fizetünk. Mondunk egy példát, is, hogy még egyértelműbb legyen az ajánlatunk: A könyvelő kolléga(nő), 8 cég bérszámfejtését bízza ránk, amelyből 3 db A kategóriás (cégenként 3-3-3 fővel), 3 db B kategóriás (6-9-11 fővel)…
Többet olvasni... - Cégügyek
A P jelű próbarendszám és a munkavégzésre irányuló jogviszony
A használt járművek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások között általában futótűz gyorsasággal terjednek az “okosságok”, ilyen például az utóbbi időben a P jelű próbarendszámokhoz kapcsolódó egyik megoldás, hogy az ilyen rendszámos jármű vezetőjét munkaviszonyba be kell jelenteni, ha a vezető nem alkalmazottja a vállalkozásnak. Talán növekedhetett a hatóság ezirányú ellenőrző tevékenysége, kellően súlyosak a büntetések és következmények, mindenesetre határozottan felerősödtek a “bejelenteni-hírek”. Nem újdonság a 326/2011. (XII.28.) Kormány számú rendelet vonatkozó előírása – 2013.XII.31-vel lépett hatályba néhány, témánkhoz kapcsolódó előírás -, amelyből idézzük a “bejelenteni-hírek” lehetséges előidézőjét, a 70. § egy részét: [blockquote author=””] (2)A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetése az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhető át, kivéve… (b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, azonban ez esetben a jármű használata során a gépjármű-kereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személynek is a járműben kell tartózkodnia. A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának jogszerűségét a közúti ellenőrzés során okirattal kell igazolni.[/blockquote] (Megjegyzés: az idézetben az aláhúzás és kiemelés tőlünk származik.) A kulcskifejezés, amire szeretnénk rávilágítani: “…szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy…” A közhiedelemmel ellentétben munkát nemcsak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.)…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
EKÁER próbaidőszak meghosszabbítva 2015.03.01-ig
Egy ebéd utáni jó hír érkezett a Kormánytól; még egy hónap lehetőséget kaptak az érdekeltek a tesztüzemre: A Nemzetgazdasági Minisztérium a mai napon a kormany.hu honlapon olvasható közleménye szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) próbaüzemét 2015. március 1-ig meghosszabbította. A tájékoztatás szerint az adóhatóság munkatársai a próbaüzem ideje alatt a mulasztókat figyelmeztetik, azonban 2014. március 1-ig nem szabnak ki mulasztási bírságot, illetve a próbaüzem végéig az adóalanyok mentesülnek a kockázati biztosíték megfizetése alól is. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a piaci szereplőktől érkező észrevételek és javaslatok, valamint a próbaüzem eddigi tapasztalatai alapján megvizsgálja az EKAER-t szabályozó jogszabályok módosításának szükségességét és lehetőségét.
Többet olvasni... - Munkaügy
Személyi jövedelemadó bevallás 2015 – egyszerűsített foglalkoztatás
Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatottnak személyi jövedelemadó bevallást tennie a 2014-es évről? Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló számára év végén jövedelemigazolást kiadni? Mi is sokkal jobban jártunk volna, ha előbb megírjuk ezt a kis cikkünket, és csak azt követően adjuk ki Ügyfeleinknek a jövedelemigazolásokat – nem kellett volna külön-külön magyarázkodnunk… 🙂 Az egyszerűsített foglalkoztatás egy rendkívül hasznos foglalkoztatási forma, mert viszonylag alacsony költséggel, rugalmasan lehet válaszolni a munkaerőpiaci igények okozta kihívásokra. Az alkalmilag megnövekvő munkaerőigényt át lehet hidalni, a lökésszerűen jelentkező igényeket (pl. mezőgazdasági idénymunka, turisztikai, idegenforgalmi idénymunka) ki lehet elégíteni. Természetesen, ez nem egy kiváló életforma, de átmenetnek, keresetkiegészítésnek alkalmas. Ez az a munkaviszony, amellyel mindkét oldal – a munkaadók és a munkavállalók – elégedettek lehetnek. De miért is mondjuk a személyi jövedelemadó bevallások kezdetén, amikor a jövedelemigazolásokat kezdjük kiküldeni, hogy “magyarázkodni” kell? A megküldött jövedelemigazolások kapcsán szeretném jelezni, hogy valami nem oké, mert a Kiss Huncutkának 2014-ben 560ezer forintot fizettünk ki és az igazolás nem erről szól. Az elején le kell szögezni, hogy nem kell a munkáltatónak az elszámolási évet követő év január 31-ig összesített igazolást adni az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott magánszemélynek. (Természetesen, ha a munkáltató úgy dönt, akkor nincs akadálya a…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
A 2014. évi személyi jövedelemadó bevallás főbb határidői
Tudjuk jól, hogy még nagyjából az ünnepi “diétás” sültek, “alakformáló” sütemények, “tudattisztító” italok gyomrozó-sorozatát igyekszünk kiheverni, de nincs mit tennünk; lassan eljött az ideje, hogy szembenézzünk a múltunkkal, és felkészüljünk arra, hogy számot adjunk az adóhatóság felé arról, hogy mit műveltünk a 2014. adóévben. 🙂 A magánszemély (aki nem áfás magánszemély, nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő) a 2014. évi jövedelmeiről – az elmúlt évekhez hasonlóan – önadózással vagy munkáltatói adómegállapítással teljesítheti a személyi jövedelemadó bevallását. Önadózóként adónyilatkozatot tehető , és továbbra is készíthető egyszerűsített bevallást az adóhatóság közreműködésével, vagy választható az adóhatóság közreműködése nélküli bevallás készítése. Kétséget kizárólag a személyi jövedelemadó bevallása érint a legtöbbünket, így a 2015. év nyitányára való tekintettel, anélkül, hogy most nagyon belemennénk a részletekbe, felelevenítjük a menetrendi főbb időpontokat:
Többet olvasni... - TB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy
Minimálbér, garantált bérminimum 2015-ben
Megjelent a Magyar Közlöny 2014. évi 185. számában a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról; a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul: Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2015. január 1-jétől a következők szerint alakul: A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul *: * A jogszabály változásakor a táblázatot módosítjuk. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén a fenti táblázatokban szereplő összegeket arányosítani kell (teljes munkaidő = heti 40 óra, napi 8 óra). A közfoglalkoztatási részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb xxxxxx forintnál (2014-ben ez 22.800,- Ft volt).
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Nyugta helyett számla 2015
Év elején nagy port kavart a pénztárgépet nem üzemelőkre kivetett adatszolgáltatási kötelezettség. Aztán március 1-jétől sok cég mentességet kapott, de ez a mentesség csak átmeneti. Nézzük mi a teendő január 1-jétől! Előzmény Az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet új 9/A.§-ának értelmében a nyugta helyett számlát adó cégeket úgy kell tekinteni, mintha nyugtakibocsátási kötelezettségüknek gépi nyugtakibocsátással tennének eleget. Ha nekik nincs pénztárgépük, akkor a nyugta helyett kibocsátott számlákról adatot kell szolgáltatniuk. Nem kell adatot szolgáltatni tehát az olyan számlák után, melyet nem nyugta helyett állítunk ki, hanem a törvény eleve számlakibocsátást ír elő. Ezért van az, hogy ha pl. adóalanynak állítunk ki számlát, akkor arról nem kell adatszolgáltatást küldeni. Február 28-án jött egy fordulat. Azok a cégek, akik 2013. szeptember 1-jét megelőzően is kizárólag számla kibocsátásával tettek eleget bizonylat-kibocsátási kötelezettségüknek, 2015. január 1-jéig mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól. A többieknek maradt az adatszolgáltatás, ráadásul heti rendszerességgel. 2015. január 1-jétől Az érintett rendelet 9/A. és 9/B.§-ai hatályon kívül helyeződnek, és belép a 9/C.§. Az továbbra is igaz, hogy azokról a számlákról nem kell adatot szolgáltatni, amikor a számla kibocsátása nem nyugtaadás helyett történt. Azonban két fontos változás lesz januártól: 1. 2015. január 1-jét követően az adóalany a pénztárgéphasználat-köteles tevékenységei után kibocsátott számláiról…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Első házasok kedvezménye 2015.
Figyelem! Eredeti cikkünkben helytelenül írtuk, hogy a 2015.01.01. előtt kötött házasságok esetén is igénybe vehető ez a kedvezmény. Sajnos, nem! (Köszönjük szépen Molnár Melinda nevű olvasónknak, hogy javított bennünket! Valami nagyon viccessel szerettük volna kezdeni írásunkat, amelyben az első házasok 2015. január 01-től bevezetendő új kedvezményéről adunk általános tájékoztatást, de aztán úgy döntöttünk, hogy a szerelemet nem az 5ezer Ft-os kedvezmény fogja befolyásolni, és valóban nemes gesztus, hogy a házasulási kedv növeléséhez hozzájárul az adójogszabályi környezet. (Nem utolsó sorban, az első havi kedvezményből már lehet vásárolni egy jó kiállású sodrófát az otthoni reguláció szabályozásához…. (csak nem bírtuk ki… 🙂 🙂 ) 2015-től minden olyan pár, életkortól függetlenül, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, jogosultsági hónaponként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónapon keresztül az összevont adó alapját együttesen 31.250 Ft első házasok kedvezményével csökkentheti. Praktikusan, az adóalap csökkenés 5ezer Ft adómérték-csökkenést jelenthet hónaponként, tehát, ez egy 120ezer Ft-os nászajándék is lehet. Milyen feltételekkel vehető igénybe az első házasok adókedvezménye? Össze kell házasodni. A házasságkötés napját jó lesz megjegyezni, mert az első jogosultsági hónap a házasságkötést követő hónap első napjától kezdődik, mind az újdonsült asszonyka, mind az újdonsült férj esetén. (Meg különben is: mit…
Többet olvasni...
