- Cégügyek
Jegyzett tőke változásának könyvelése
A jegyzett tőke változásáról szóló cégbírósági végzés két dátumot is tartalmaz: a változás hatályba lépésének napját és a bejegyzés napját. Vajon melyik dátummal kell a könyvviteli nyilvántartásba rögzíteni a változást? Mit kell tenni, ha a cégbíróság 2011. januárjában úgy jegyzi be a jegyzett tőke 3 millióról 500 ezerre történő csökkentését, hogy a hatályba lépés napjának azt a napot jelöli meg, amikor a tagok szándékukat jegyzőkönyvezték? Konkrétan a folyamat, kronologikus sorrendben: – A tagok határozatáról szóló jegyzőkönyv, és egyben a létesítő okirat módosításának napja: 2010. december 15. – A cégbírásághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem napja: 2010. december 17. – A változás bejegyzésének napja: 2011. január 10. A cégbíróság végzése pedig ?így néz ki?: 11. A cég jegyzett tőkéje 11/.. 3000000.- Ft, azaz hárommillió Ft Vált. vége: 2010.12.15 Törölve (végzés kelte): 2011. január 10. 11/.. 500000.- Ft, azaz ötszázezer Ft Vált. kezdete: 2010.12.15 Bejegyezve (végzés kelte): 2011. január 10. Akkor melyik napra is kell könyvelni? A fordulónapon már az új jegyzett tőkét kell szerepeltetni? A válasz: nem, azt csak 2011-ben szabad könyvelni. A jegyzett tőke számlára kizárólag a cégbíróság bejegyzésének napjával könyvelhetünk! A számviteli törvény 35. §-a alapján: (3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Ismét eljött a cégautóadók bevallása
Már nem újdonság, de 2011-ben először kell bevallani a cégautóadókkal kapcsolatos kötelezettségeket. Nézzük röviden, mire érdemes figyelni. Adóbevallási kötelezettség keletkezik minden vállalkozás tulajdonában álló személygépkocsi után, illetve fizetni kell azoknak a magánszemély tulajdonosoknak is, akiknél az autóval kapcsolatosan költségelszámolás történik (kivéve, ha a munkábajárás címén vagy kiküldetési rendelvénnyel történik). Ennek megfelelően, ha az egyéni vállalkozók a személygépkocsi használatával kapcsolatban költséget szeretnének elszámolni, adót kell fizetniük. Ez alól kivétel, ha az útnyilvántartás nélküli havi 500 km-es átalányt alkalmazzák. Az adó mértékét a hengerűrtartalom alapján kell meghatározni. Az adó mértéke, havonta: 1.600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1.200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7.000,- Ft, egyéb személygépkocsi esetén 15.000,- Ft. A negyedévre fizetendő cégautó-adóból levonható az önkormányzati adóhatóság által kivetéses módszerrel megállapított gépjárműadó (súlyadó), amennyiben az adott időszakban a személygépkocsi után a cégautó-adó és gépjárműadó-fizetési kötelezettség egyaránt fennállt. A levonásnak vannak feltételei: a cégautóadónak és a gépjárműadónak ugyanarra a személygépkocsira kell vonatkoznia a cégautóadót és a gépjárműadót ugyanannak az adóalanynak kell viselnie. Ha a tulajdonos és az üzembentartó elválik egymástól, akkor nem csökkenthető a kötelezettség az időszakoknak is egyezni kell, csak azon hónapok vonható le, melyekre mindkét kötelezettség fennáll. Egy évközi eladás kapcsán a cégautóadót a továbbiakban nem kell fizetni,…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Széchenyi Pihenőkártya 2011.
A 2011-es év újdonsága a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), melyről korábban még nem sokat lehetett tudni. Alkalmazásához a kormányrendelet késve jelent meg, de most már a célegyenesben úgy tűnik július elejétől kézbe vehetők az első kártyák. A témával kapcsolatban Szatmáry Kristóf államtitkát is nyilatkozott, ami azonban pontosításra szorul. A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 2011.04.12-i számában megjelent az 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól. Ezt az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják. Az évi 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulás is terheli. Más fórumok szerint a felettes részt az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. A hatályos szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint ?… egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.? Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen. Az államtitkár elmondta, hogy…
Többet olvasni... - Társasági adó
Egyéni cégek besorolása
Tavaly az egyéni cégek alapításával kapcsolatban új törvényt kellett megismerni. Sok kérdés és bizonytalanság veszi körül az egyéni vállalkozók által alapított egyéni cégeket. A társasági adó bevallásával kapcsolatban a kérdések száma tovább nőtt: a kkv-kat besoroló törvény szerint ők is lehetnek adókedvezményre jogosító mikro-, kis- vagy középvállalkozások? A mikro-, a kis- és a középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény – (Kkv. tv.) 3 .§ (2)-(3) bekezdése – határozza meg. Besorolásukat létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg figyelembevételével kell meghatározni. A törvényben folyamatosan visszatérő szó, mint ?vállalkozás? fogalmát kell meghatározni a törvény szerint. … vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat. … egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás.? A korábbi törvény szerint egyéni cégek tulajdonképpen egy cégbíróságon jegyzett egyéni vállalkozók voltak. Azzal, hogy kérték cégnyilvántartásukat, még nem szűntek meg, mint egyéni vállalkozók. Az új rendszerben az egyéni cég bejegyzésével az egyéni vállalkozás megszűnik. Ezek alapján viszont nem tartozik a Kkv törvény hatálya alá, így ELVILEG (!) nem lehet e törvény szerinti, pl. mikrovállalkozás sem. Felmerülhet a kérdés: Tényleg nem vehetik igénybe például a beruházási kedvezményt a…
Többet olvasni... - Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)
Az eva-ból kikerültek beszámolója
Azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik 2010-ben eva alanyok voltak, de 2011-re kiléptek, és korábban bevételi nyilvántartást vezettek, azoknak a számviteli törvény szerint nyitó mérleget kell készíteni. A lecsökkentett társasági adó és az olcsóbb személyi jövedelemadó mellett sokan döntöttek úgy, hogy kilépnek az evából. Nem jelent a változás eltérő nyilvántartást a jogi személyiségű gazdasági társaságoknál (kft-knél). Azoknak a bt-knek és kkt-knek, akik az eva ideje alatt bevételi nyilvántartást vezettek, most vissza kell térni a számviteli törvény hatálya alá. Nekik egy tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készíteniük. A nyitó mérlegbe: – az eszközöket piaci értéken, – a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, – a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, – a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A kiegészítő mellékletben utalni kell arra a tényre, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól visszatérve először készít beszámolót. Nincs törvényi előírást arra, hogy a nyitó mérleget milyen határidővel kell elkészíteni. Az biztos, hogy az első, már nem evás időszak beszámolójában az előző évi adatokhoz a nyitó mérleg adatait kell feltüntetni. A nyitó…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Kiküldetéshez kapcsolódó étkezés elszámolása 2011-ben
Ha munkavállalónkat olyan továbbképzésre küldjük, melyben a részvételi díj az ebédet is tartalmazza, és ezt a számlában külön sorban le is számlázzák, akkor ezután adófizetési kötelezettség keletkezik. A kérdés, hogy kinek és mennyit kell ezután fizetni. Nézzük végig, milyen lehetőségeink vannak egy kiküldetéshez kapcsolódó étkezés leszámlázásának elszámolásához. 1. variáció Ha a kifizető nem vállalja ezt a költséget, de a számla a nevére szól, így azt ki kell fizetnie, akkor megteheti, hogy a munkavállalóval ezt megtérítteti. Ennek módja, hogy a számára kiszámlázott díjat a munkavállalóknak továbbszámlázza, természetesen áfa felszámításával. Ebben az esetben az szja szempontjából juttatás nem valósult meg, tehát adófizetési kötelezettség nem keletkezik. 2. variáció Ha a kifizető a magánszemély felé étkezési hozzájárulás címén juttatja ezt a szolgáltatást. Amennyiben a havi 18 ezer forintos keretet dolgozónk még nem használta ki, akkor ez is beleférhet a 19,04%-kal adózó részbe. Elképzelhető, hogy ha az étkezési utalványokat utólag osztják, akkor emberünk erre a hónapra már csak kevesebbet kap, hiszen ő a keret egy részét már kihasználta. Ha kimerítettük a béren kívüli juttatási keretet, akkor ez az étkezés az szja-n kívül eho kötelezettséggel is jár a kifizetőnek, így összesen 51,17% adót kell fizetni utána. 3. variáció Adó szempontjából ugyanez az 51,17% adó terheli, de…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Vállalkozóvá válási támogatás
A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják? Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.) Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.) Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.). Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset. Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A kedvezményes, 10%-os társasági adó 2010-ben
A 2010 közepén megváltozott társasági adókulcs miatt a bevallások elkészítésénél olyan kérdések merülhetnek fel, melyekre korábban nem is gondoltunk. A 10%-os adó a második félévben már nincs feltételekhez kötve, de az első félévben több feltételnek is meg kell felelni. 2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei már korábbi évekből ismertek, de a fél éves időtartam miatt helyenként átfogalmazásra került. Feltételek, melyekből mindegyiknek teljesülnie kell, ha az első félévben is szeretnénk alkalmazni a 10%-os tao-t. 1. 2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a számított adóalap után adókedvezményt nem veszünk igénybe. Kérdés lehet, hogy a második félévben milyen mértékben lehet igénybe venni az adókedvezményt. Véleményem szerint az egész évre kiszámított adókedvezmény naptári napok arányában második félévre eső része érvényesíthető feltételek nélkül. Az első félévre eső részét pedig csak akkor, ha szeretnénk élni a kedvezményes adókulccsal. 2. a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy – választása szerint – az adóévben legalább egy fő. Itt már találunk egy pontosabb szabályt a két féléves időintervallumra. Az is megfelelő a kedvezményes tao kulcshoz, ha az első félévben folyamatosan volt…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Az önkéntes egészségpénztárak adójogszabályainak összefoglalása 2011.
Az önkéntes egészségpénztári befizetésre és szolgáltatásokra vonatkozó 2011. december 31-ig érvényes adójogszabályok Munkáltatói hozzájárulás A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi 23.400,- Ft-ig, (a havi összeg a mindenkori minimálbér 30%-a). A hozzájárulás teljes összege után a munkáltató további 19,04%-os adót fizet. Egyéni befizetés A befizetés 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 150 ezer Ft. A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a SZJA-kedvezményben részesül. A pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül. Egészségpénztári szolgáltatások Adómentes (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatás Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness Nem kártyával ? keresőképtelenség idejére táppénz Adóköteles (életmódjavító) szolgáltatások Rekreációs üdülés, sporteszközök Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák Adomány Az adomány adómentes támogatás, legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a erejéig az adomány teljes összege csökkenti az adózás előtti eredményt (közérdekű kötelezettségvállalásként ráfordításnak minősül). Forrás: Patika Egészségpénztár
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Vállalkozók járulékalapja 2011-ben
Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a ?szakmai minimálbér? fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja. Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket. Egyéni vállalkozók A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. Azok az egyéni vállalkozók, akik nem a vállalkozásukban biztosítottak (pl. heti 36 órás jogviszonnyal rendelkeznek) azok a tényleges jövedelem után fizetnek járulékot. Ha nem számolnak el vállalkozói kivétet, akkor tb járulékot sem fizetnek. Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az eva hatálya alá tartozik, a járulékokat havonta a minimálbér után kell megfizetnie. A tbj törvény 29/A§-a szerint az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb járulékalap után fizeti meg. Tehát: Aki az egyéni vállalkozásában biztosított és – nem evás, az a vállalkozói kivét után fizeti a…
Többet olvasni...
