- Társadalombiztosítás
Keresetkorlátozás a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok esetében 2011-ben
Érdekes dolog ez az adok is, meg nem is… (lásd: korábbi írásunk); a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál a korkedvezményt (egészségre ártalmas munkakörökben végzett munka után) azért nem számítják be a jogosító időbe, mert a 40 év jogosító idő után életkori feltétel nélkül vonulhat a nő nyugdíjba, vagyis, nincs egy sarokszám – mint pl. az öregségi nyugdíjkorhatár – amiből le lehetne vonni ezeket az éveket. Ugyanezzel a lendülettel viszont bekerültek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-ának előírásaiba, mint öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjasok… 🙁 Miért olyan fontos ez számukra (is)? Ha úgy döntenek, hogy mégsem élvezik otthon a nyugdíjat (mert – mondjuk – az oly’ csekély), akkor munkavállalásuk során ők is keresetkorláttal találják szembe magukat. Miképpen? …. mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, a ?művész” nyugdíjat és a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Kiegészítés a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről 2011-ben
A kérdés fajsúlyának megfelelően, a Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságától megszokott fürgeséggel, percekkel ezelőtt megérkeztek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatos kérdéseinkre kapott válaszok. A küldött levelet és a kapott válaszokat szó szerint tesszük közzé – a Nyugdíjigazgatóság válaszát levelünk sorai közé, más színnel jelölve és kiemelve, illesztettük: [Javasoljuk, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről szóló összefoglaló írásunkat a linket követve olvassák el!] Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjigazgatóság 7623 Pécs, Mártírok útja 12. Tisztelt Cím! Figyelemmel kísértük, és több fontos mozzanatkor publikáltuk a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről szóló törvényalkotási folyamatot. Adózási, számviteli és kapcsolódó tevékenységekről szóló ?miniportált? üzemeltetünk, ahol igyekszünk Ügyfeleinknek megfelelő tájékoztatást adni ? közérthető nyelven és ingyen ? a körülöttünk zajló gazdasági eseményekről. Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény ? kihirdetve a Magyar Közlöny 2010. december 30-i 200. számában ? 1. §-a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-át (2a)-(2d) bekezdéssel egészítette ki. Ugyanezen közlönyszámban megtalálható a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról. 2010. december 31-én reggel megjelent az Országos…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Családi adókedvezmény 2011.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségei után a családi kedvezmény átalakult rendszere ami sokakat érint, és értelmezési gondokkal tűzdelt – legalábbis az érintettek körében nagy számban. A családi kedvezmény nem adókedvezmény, hanem adóalap-kedvezmény! Magyarán szólva: a kedvezmény összegét nem az adóelőlegből kell levonni, hanem az adóalapból. Az ugyan igaz, hogy a foglalkoztató kötelezettsége, hogy tájékoztassa a munkavállalót az adókedvezmény igénybevételének feltételeiről, de a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozat leadása a munkavállalók kötelessége, és egyben jól felfogott érdeke is! Még jóval a januári bérek számfejtése előtt célszerű eljuttatni a munkaadók számára a nyilatkozatot, hogy már a januári bérekben érvényesíthessék az érdekeltek a kedvezményt! Figyelem: amennyiben a családi kedvezményre ugyanazon gyermek után 2 szülő is jogosult, akkor a nyilatkozatot közösen kell aláírniuk és mindkét munkáltatónak alá kell írnia a nyilatkozatot! Bár a nyilatkozat szabadon megtehető (a kötelező elemeket a törvény tartalmazza), mégis jobban tesszük, ha a NAV honlapján megjelent nyilatkozatot letöltjük innen, kitöltjük, elrobogunk vele a munkáltatóinkhoz. Nem veszítjük el a kedvezményt, csak a nyilatkozat hiányában a tárgyhónapban nem érvényesített kedvezményt csak az éves adóbevallásban lehet érvényesíteni. Addig állam bácsi használja ezt a pénzt, és nem fog köszönő levelet küldeni érte… 😉 Ki jogosult igénybe venni a családi kedvezményt? az a magánszemély,…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Korengedményes nyugdíj 2011.
“Hoztam is meg nem is” – ahogy mondta a bíró okos lánya a Mátyás királyról szóló mesében. Kaptunk is a kormánytól meg nem is – legalábbis a 2011-es korengedményes nyugdíjba vonulás szabályainak változásával; nem szűnt meg a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetősége, ugyanakkor a szabályok szigorodtak. A 2011-es évben a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét az 1953-ban születettek vehetik igénybe. A szabályok szigorításának az a lényege, hogy az alapjogszabály, amely a jogosultsági feltételeket tartalmazza, 2012. január elsejével hatályát veszti, azaz egy év hosszabbítás van, és nincs tovább… 🙁 A korengedményes nyugdíj igénybevételéhez szükséges szolgálati idő nem változott, az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel kell rendelkeznie a munkavállalónak, vagyis 37 évvel. Ez alól az 1952-ben és 1953-ban született nők kivételek, akiknek a csökkentés nélküli korengedményes nyugdíjához rendelkezniük kell 40 év szolgálati idővel. A korengedményes nyugdíj összege a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjhoz kapcsolódik, ami azt jelent, hogy az életkor hiánya miatt férfiak már nem tudnak csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjba menni, de a csökkentés mértéke a 8,4%-ot nem haladhatja meg. A nők közül azok, akik rendelkeznek 40 év szolgálati idővel, még csökkentés nélkül tudják igénybe venni, mind a korengedményes, mind pedig az előrehozott nyugdíjat, de ha a szolgálati idejükből hiányzik, akkor arányos csökken a nyugdíj…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Összefoglaló a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről 2011-től
Figyelem! A mai napon (2011.01.18.) az írásban feltett kérdéseinkre válaszolt a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugellátási Főosztályának osztályvezetője. A kérdéseket és válaszokat erre a linkre kattintva olvashatják! Figyelem! Az alábbi írásunkhoz hasonló mélységben foglalkozó anyaggal még nem találkoztunk, de bennünk is maradt néhány kétely: pl. korkedvezmény, szakképzési évek stb. A mai napon (2011.01.03.) írásban feltettük kérdéseinket – melyek túlnyomó részét kedves Látogatóink tettek fel nekünk – a Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának. A válaszok megérkezésekor azonnal közzé fogjuk tenni őket. Addig szíves türelmüket kérjük! Végre itt van! Végre megérkezett! Több írásunkban foglalkoztunk korábban a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségéről 2011-től (legutóbb éppen tavaly, azaz tegnap… 🙂 ). Mivel érkeznek a hozzászólások, levelek folyamatosan, hogy sokan nem tudják még mindig értelmezni a változásokat, ezért elhatároztuk, hogy a hivatalos törvényszövegek és állásfoglalások, valamint korábbi írásaink alapján készítünk egy olyan összefoglalót, amely – reméljük – mindenki számára egyértelművé teszi az értelmezést: Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény – kihirdetve a Magyar Közlöny 2010. december 30-i 200. számában – 1. §-a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-át (2a)-(2d) bekezdéssel egészítette ki. Ugyanezen közlönyszámban megtalálható a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Jogosító idő a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához 2011-ben
2010. december 30-án megjelent a Magyar Közlöny 200. számában a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról. Érthetőbben: a 2010.évi CLXX. törvény (Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról) amely többek között a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályait tartalmazza meghatározza, hogy a kedvezmény igénybevételéhez szükséges, úgynevezett jogosító idő tulajdonképpen két részből áll: a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonyból és a gyermekneveléssel töltött jogviszonyból álló időből. A Kormányrendelet a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal megszerezhető jogosultsági idő körét határozza meg. Sajnos, a Kormányrendelet ? az előzetes várakozásokkal ellentétben – kettő sokakat érintő jogviszonyt kihagyott a felsorolásból: a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót, és az álláskeresési támogatásban részesülő személyt. Az alábbiakban a Kormányrendelet vonatkozó részét szó szerint idézzük a Magyar Közlönyből, illetve az értelmezés okán beszerkesztettük a Kormányrendelet által hivatkozott törvényi rész szövegét: 12. § (1) A Tny. 18. § (2b)?(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek a) az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása 2011-től – elfogadva!
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége volt talán az idei év legjobban várt jogszabály-változtatása, amelyet a Parlament a mai napon – 2010.12.20.19:37:14-kor – elfogadott. A törvénymódosítás régi-régi adósságot próbál törleszteni nagymamáinkkal, édesanyáinkkal, a nőkkel szemben. Mondhatjuk azt, hogy nagyobb részben sikerült, de talán még némi igazításra szorulhatnak az előírások. Nem született még (és talán nem is fog soha…) olyan döntés, amely mindenki maradéktalan egyetértésével találkozott volna, és – valljuk be őszintén – ez sem lett olyan. Mégis nagy előrelépésnek kell tekinteni a megszületését, és gondolkodni azon, miképpen lehetne könnyíteni a nők munka-család-otthon helyzetén. A képviselők ezzel az összevont javaslattal találkozhattak a mai szavazás előtt: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 1 . § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)?(2d) bekezdéssel egészül ki: ?(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)?b) és e)?g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső…
Többet olvasni... - Egészségügyi hozzájárulás
Bérszámfejtés-, TB-változások 2011 ? távirati stílusban
Nyakunkon a változáshegyek! 2011-ben – minő meglepetés ? tengernyi módosulás lesz a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét. A következő összeállításunkban segítséget kívánunk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, mintegy távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amikre oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk ? jaaa! és ezek ?csak? a változások? 🙁 Új, egykulcsos, 16%-os személyi jövedelemadó (szja). Az összevont adóalapba továbbra bele kell számítani az adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2011-ben is mindkettő 27%). Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 16%-a, legfeljebb havi 12.100 ft a jogosultsági határig, 2.750.000 Ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti rész 12%-ával. A családi kedvezmény 2011-ben nem az adóból, hanem az adóalapból vonható le. Egy és két eltartott esetén, eltartottanként 62.500 Ft, három vagy több eltartott esetén eltartottanként 206.250 Ft-tal csökkenthető az adóalap. Az egykulcsos szja miatt az adóelőleg számítása egyszerűsödik. Nincs külön szabály a rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek adóelőlegére. Az adóelőleg-számítás szempontjából mindegy, hogy munkáltatóról, vagy kifizetőről van szó. Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma megszűnt…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Magánszemélyek ingatlan bérbeadása 2011-ben
Mintegy két hete kaptunk kedves partnerünktől, az Adónavigátor Kft-től egy hanganyagot, amely a legutóbbi konferenciájukon készült. Örömmel vettük a felvételeket, és azonnal arra gondoltunk, hogy milyen jó ötletnek tűnik, hogy néhány írásunkat kivonatoljuk, hanganyagra rögzítjük és közzétesszük honlapunk Hangos adótanácsok című oldalán. Már készülnek is a felvételek, induló anyagnak pedig kézenfekvő volt, hogy az Adónavigátor Kft. engedélyével az ő felvételeiket tesszük közzé. És megint egy újdonság! Partnerünk elindította az Adónavigátor TV-t, amiről úgy gondoljuk, hogy Magyarországon mindenképpen újdonság. Nagy ötletnek tartjuk – naná, hogy azonnal át is vesszük az anyagokat honlapunkra is! 🙂 Első anyagként a Magánszemélyek által történő ingatlan bérbeadás 2011-ben című felvételt helyeztük el, bízva abban, hogy valóban sikeres lesz az adózás multimédiás vetülete is Olvasóink körében! Magánszemélyek ingatlan bérbeadása 2011-ben A Hangos adótanácsok oldal, és azon belül a videó megtekintése a fenti linkre történő kattintással lehetséges.
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Mégegyszer a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslatról
Kedves Látogatóink! Hölgyeim és Uraim! Számolatlanul érkezik a kérdés a nők 40 éves jogosító idővel, kedvezménnyel történő nyugdíjba vonulásával kapcsolatos írásunkhoz; nem véletlen az országos érdeklődést kiváltó ügyben történő érdeklődés – édesanyáink, nagymamáink, a nők érintettek benne! Hangsúlyozzuk! Nem elfogadott törvényről, hanem törvényjavaslatról van szó, a Magyar Köztársaság Kormányának T/1745. számú törvényjavaslatáról, az 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról! Szó szerint idézzük a javaslatból a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvényjavaslat-részt: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)?(2c) bekezdéssel egészül ki: ?(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)?b) és e)?g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. (2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem…
Többet olvasni...
