- Társasági adó
Egyéni cégek besorolása
Tavaly az egyéni cégek alapításával kapcsolatban új törvényt kellett megismerni. Sok kérdés és bizonytalanság veszi körül az egyéni vállalkozók által alapított egyéni cégeket. A társasági adó bevallásával kapcsolatban a kérdések száma tovább nőtt: a kkv-kat besoroló törvény szerint ők is lehetnek adókedvezményre jogosító mikro-, kis- vagy középvállalkozások? A mikro-, a kis- és a középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény – (Kkv. tv.) 3 .§ (2)-(3) bekezdése – határozza meg. Besorolásukat létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg figyelembevételével kell meghatározni. A törvényben folyamatosan visszatérő szó, mint ?vállalkozás? fogalmát kell meghatározni a törvény szerint. … vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat. … egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott vállalkozás.? A korábbi törvény szerint egyéni cégek tulajdonképpen egy cégbíróságon jegyzett egyéni vállalkozók voltak. Azzal, hogy kérték cégnyilvántartásukat, még nem szűntek meg, mint egyéni vállalkozók. Az új rendszerben az egyéni cég bejegyzésével az egyéni vállalkozás megszűnik. Ezek alapján viszont nem tartozik a Kkv törvény hatálya alá, így ELVILEG (!) nem lehet e törvény szerinti, pl. mikrovállalkozás sem. Felmerülhet a kérdés: Tényleg nem vehetik igénybe például a beruházási kedvezményt a…
Többet olvasni... - Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)
Az eva-ból kikerültek beszámolója
Azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik 2010-ben eva alanyok voltak, de 2011-re kiléptek, és korábban bevételi nyilvántartást vezettek, azoknak a számviteli törvény szerint nyitó mérleget kell készíteni. A lecsökkentett társasági adó és az olcsóbb személyi jövedelemadó mellett sokan döntöttek úgy, hogy kilépnek az evából. Nem jelent a változás eltérő nyilvántartást a jogi személyiségű gazdasági társaságoknál (kft-knél). Azoknak a bt-knek és kkt-knek, akik az eva ideje alatt bevételi nyilvántartást vezettek, most vissza kell térni a számviteli törvény hatálya alá. Nekik egy tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készíteniük. A nyitó mérlegbe: – az eszközöket piaci értéken, – a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, – a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, – a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A kiegészítő mellékletben utalni kell arra a tényre, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól visszatérve először készít beszámolót. Nincs törvényi előírást arra, hogy a nyitó mérleget milyen határidővel kell elkészíteni. Az biztos, hogy az első, már nem evás időszak beszámolójában az előző évi adatokhoz a nyitó mérleg adatait kell feltüntetni. A nyitó…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Kiküldetéshez kapcsolódó étkezés elszámolása 2011-ben
Ha munkavállalónkat olyan továbbképzésre küldjük, melyben a részvételi díj az ebédet is tartalmazza, és ezt a számlában külön sorban le is számlázzák, akkor ezután adófizetési kötelezettség keletkezik. A kérdés, hogy kinek és mennyit kell ezután fizetni. Nézzük végig, milyen lehetőségeink vannak egy kiküldetéshez kapcsolódó étkezés leszámlázásának elszámolásához. 1. variáció Ha a kifizető nem vállalja ezt a költséget, de a számla a nevére szól, így azt ki kell fizetnie, akkor megteheti, hogy a munkavállalóval ezt megtérítteti. Ennek módja, hogy a számára kiszámlázott díjat a munkavállalóknak továbbszámlázza, természetesen áfa felszámításával. Ebben az esetben az szja szempontjából juttatás nem valósult meg, tehát adófizetési kötelezettség nem keletkezik. 2. variáció Ha a kifizető a magánszemély felé étkezési hozzájárulás címén juttatja ezt a szolgáltatást. Amennyiben a havi 18 ezer forintos keretet dolgozónk még nem használta ki, akkor ez is beleférhet a 19,04%-kal adózó részbe. Elképzelhető, hogy ha az étkezési utalványokat utólag osztják, akkor emberünk erre a hónapra már csak kevesebbet kap, hiszen ő a keret egy részét már kihasználta. Ha kimerítettük a béren kívüli juttatási keretet, akkor ez az étkezés az szja-n kívül eho kötelezettséggel is jár a kifizetőnek, így összesen 51,17% adót kell fizetni utána. 3. variáció Adó szempontjából ugyanez az 51,17% adó terheli, de…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Vállalkozóvá válási támogatás
A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják? Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.) Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás elszámolását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadásokat költségként elszámoljuk. Az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó tehát vállalkozási bevételnek számolja el a kapott összeget és ezzel szemben érvényesíti költségeit. (pl a járulékokat.) Nem kell az összeget az egyéni vállalkozói bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.). Véleményem szerint ez a ritkábban előforduló eset. Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A kedvezményes, 10%-os társasági adó 2010-ben
A 2010 közepén megváltozott társasági adókulcs miatt a bevallások elkészítésénél olyan kérdések merülhetnek fel, melyekre korábban nem is gondoltunk. A 10%-os adó a második félévben már nincs feltételekhez kötve, de az első félévben több feltételnek is meg kell felelni. 2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei már korábbi évekből ismertek, de a fél éves időtartam miatt helyenként átfogalmazásra került. Feltételek, melyekből mindegyiknek teljesülnie kell, ha az első félévben is szeretnénk alkalmazni a 10%-os tao-t. 1. 2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a számított adóalap után adókedvezményt nem veszünk igénybe. Kérdés lehet, hogy a második félévben milyen mértékben lehet igénybe venni az adókedvezményt. Véleményem szerint az egész évre kiszámított adókedvezmény naptári napok arányában második félévre eső része érvényesíthető feltételek nélkül. Az első félévre eső részét pedig csak akkor, ha szeretnénk élni a kedvezményes adókulccsal. 2. a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy – választása szerint – az adóévben legalább egy fő. Itt már találunk egy pontosabb szabályt a két féléves időintervallumra. Az is megfelelő a kedvezményes tao kulcshoz, ha az első félévben folyamatosan volt…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Az önkéntes egészségpénztárak adójogszabályainak összefoglalása 2011.
Az önkéntes egészségpénztári befizetésre és szolgáltatásokra vonatkozó 2011. december 31-ig érvényes adójogszabályok Munkáltatói hozzájárulás A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi 23.400,- Ft-ig, (a havi összeg a mindenkori minimálbér 30%-a). A hozzájárulás teljes összege után a munkáltató további 19,04%-os adót fizet. Egyéni befizetés A befizetés 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 150 ezer Ft. A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a SZJA-kedvezményben részesül. A pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül. Egészségpénztári szolgáltatások Adómentes (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatás Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness Nem kártyával ? keresőképtelenség idejére táppénz Adóköteles (életmódjavító) szolgáltatások Rekreációs üdülés, sporteszközök Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák Adomány Az adomány adómentes támogatás, legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a erejéig az adomány teljes összege csökkenti az adózás előtti eredményt (közérdekű kötelezettségvállalásként ráfordításnak minősül). Forrás: Patika Egészségpénztár
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Vállalkozók járulékalapja 2011-ben
Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a ?szakmai minimálbér? fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja. Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket. Egyéni vállalkozók A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. Azok az egyéni vállalkozók, akik nem a vállalkozásukban biztosítottak (pl. heti 36 órás jogviszonnyal rendelkeznek) azok a tényleges jövedelem után fizetnek járulékot. Ha nem számolnak el vállalkozói kivétet, akkor tb járulékot sem fizetnek. Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az eva hatálya alá tartozik, a járulékokat havonta a minimálbér után kell megfizetnie. A tbj törvény 29/A§-a szerint az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb járulékalap után fizeti meg. Tehát: Aki az egyéni vállalkozásában biztosított és – nem evás, az a vállalkozói kivét után fizeti a…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Keresetkorlátozás a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok esetében 2011-ben
Érdekes dolog ez az adok is, meg nem is… (lásd: korábbi írásunk); a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál a korkedvezményt (egészségre ártalmas munkakörökben végzett munka után) azért nem számítják be a jogosító időbe, mert a 40 év jogosító idő után életkori feltétel nélkül vonulhat a nő nyugdíjba, vagyis, nincs egy sarokszám – mint pl. az öregségi nyugdíjkorhatár – amiből le lehetne vonni ezeket az éveket. Ugyanezzel a lendülettel viszont bekerültek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-ának előírásaiba, mint öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjasok… 🙁 Miért olyan fontos ez számukra (is)? Ha úgy döntenek, hogy mégsem élvezik otthon a nyugdíjat (mert – mondjuk – az oly’ csekély), akkor munkavállalásuk során ők is keresetkorláttal találják szembe magukat. Miképpen? …. mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, a ?művész” nyugdíjat és a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Kiegészítés a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről 2011-ben
A kérdés fajsúlyának megfelelően, a Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságától megszokott fürgeséggel, percekkel ezelőtt megérkeztek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatos kérdéseinkre kapott válaszok. A küldött levelet és a kapott válaszokat szó szerint tesszük közzé – a Nyugdíjigazgatóság válaszát levelünk sorai közé, más színnel jelölve és kiemelve, illesztettük: [Javasoljuk, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről szóló összefoglaló írásunkat a linket követve olvassák el!] Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjigazgatóság 7623 Pécs, Mártírok útja 12. Tisztelt Cím! Figyelemmel kísértük, és több fontos mozzanatkor publikáltuk a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről szóló törvényalkotási folyamatot. Adózási, számviteli és kapcsolódó tevékenységekről szóló ?miniportált? üzemeltetünk, ahol igyekszünk Ügyfeleinknek megfelelő tájékoztatást adni ? közérthető nyelven és ingyen ? a körülöttünk zajló gazdasági eseményekről. Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény ? kihirdetve a Magyar Közlöny 2010. december 30-i 200. számában ? 1. §-a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-át (2a)-(2d) bekezdéssel egészítette ki. Ugyanezen közlönyszámban megtalálható a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról. 2010. december 31-én reggel megjelent az Országos…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Családi adókedvezmény 2011.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségei után a családi kedvezmény átalakult rendszere ami sokakat érint, és értelmezési gondokkal tűzdelt – legalábbis az érintettek körében nagy számban. A családi kedvezmény nem adókedvezmény, hanem adóalap-kedvezmény! Magyarán szólva: a kedvezmény összegét nem az adóelőlegből kell levonni, hanem az adóalapból. Az ugyan igaz, hogy a foglalkoztató kötelezettsége, hogy tájékoztassa a munkavállalót az adókedvezmény igénybevételének feltételeiről, de a családi kedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozat leadása a munkavállalók kötelessége, és egyben jól felfogott érdeke is! Még jóval a januári bérek számfejtése előtt célszerű eljuttatni a munkaadók számára a nyilatkozatot, hogy már a januári bérekben érvényesíthessék az érdekeltek a kedvezményt! Figyelem: amennyiben a családi kedvezményre ugyanazon gyermek után 2 szülő is jogosult, akkor a nyilatkozatot közösen kell aláírniuk és mindkét munkáltatónak alá kell írnia a nyilatkozatot! Bár a nyilatkozat szabadon megtehető (a kötelező elemeket a törvény tartalmazza), mégis jobban tesszük, ha a NAV honlapján megjelent nyilatkozatot letöltjük innen, kitöltjük, elrobogunk vele a munkáltatóinkhoz. Nem veszítjük el a kedvezményt, csak a nyilatkozat hiányában a tárgyhónapban nem érvényesített kedvezményt csak az éves adóbevallásban lehet érvényesíteni. Addig állam bácsi használja ezt a pénzt, és nem fog köszönő levelet küldeni érte… 😉 Ki jogosult igénybe venni a családi kedvezményt? az a magánszemély,…
Többet olvasni...
