- Adó | Járulék | Illeték
Alanyi adómentesség választása 2011-re
Az áfa speciális eseteire vonatkozó bejelentéseket év végén lehet megtenni, ezért itt az ideje, hogy átismételjük, ki választhat alanyi adómentességet 2011-től. Az áfa tv. 188. § (1) bekezdése szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege – a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, – b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 5 millió forintos értékhatárt. Eszerint a 2011-re alanyi mentességet az választhat, akinek 2010-ben ténylegesen, és 2011-ben ésszerűen várhatóan a bevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. Az összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás alatt az áfa törvény 2. § a) pontja szerinti értékesítéseket kell érteni, azaz ?adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítését, szolgáltatásnyújtást?. A ?megtérített vagy megtérítendő? kifejezések is különös jelentőséggel bírnak. Bele kell ugyanis számolni azokat a teljesítéseket is, melyek pénzügyileg még nem rendeződtek, illetve nem elegendő az árbevételt figyelni, az ahhoz tartozó áfát is figyelembe kell venni. Aki az evából való kilépésen gondolkodik, ő is választhat alanyi mentességet, ha a bevétele nem több, mint 5 millió forint. Az evából való kilépést december…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Járulékváltozások 2011. ? távirati stílusban
A 2010. évi CXXIII. törvény kihirdetésével véglegessé váltak a 2011. évi adó és járulék szabályok. Jelen írásunkban a járulékokkal kapcsolatos érdemleges dolgokon szaladunk végig: – a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól – 10 százalékra nő, – az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 5.100 (napi 170 forintra) változik, – a társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék marad, és nincs felső határ (ebben a tekintetben nincs változás), – megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre, – megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség (a béren kívüli juttatás vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől, vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után), – megszűnik a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett jövedelemmel kapcsolatos járulékfizetési kötelezettség, – az egyéni és társas vállalkozók vonatkozásában megszűnnek a kivét kiegészítésre, közreműködői díj kiegészítésre, illetve tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályok (visszaáll a legalább a garantált minimálbér alapján történő járulékfizetési kötelezettség), – mind a vállalkozók esetében – a már említetteknek megfelelően – mind pedig az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetében a jövő évtől nem a tárgyhónapot megelőző hónap, hanem a tárgyhónap első napján érvvényes minimálbérből kell kiindulni, ami a január havi…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Törvényjavaslat a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról 2011-től
T/1745 számú törvényjavaslat egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról címmel benyújtotta a kormány a nagyon várt, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről szóló előterjesztését. Néhány pontban összefoglaljuk a törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezéseit, hangsúlyozva azt, hogy ez még csak törvényjavaslat, és még számtalan helyen módosulhat, míg a végső formáját eléri. Mégis – úgy gondoljuk – valamiféle kapaszkodót ad ahhoz, hogy mi a kormányzati elképzelés ebben a körben. A törvényjavaslat általános indoklásában ezt olvashatjuk: A törvényjavaslat legfontosabb célja a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjkedvezményének megteremtése, a nők kettős ? családi és munkahelyi ? szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése. A nyugdíjkedvezmény a fiatalabb korban megadott nyugdíjazási lehetőség révén elősegíti az érintett nők további családi szerepvállalását, ezáltal a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is javulhatnak. Lássuk a konkrétumokat: Az a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. A kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. Tehát, a feltételek: minimálisan 32 év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő és összesen 40 év jogosultsági idő és nem áll biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják A keresőtevékenységgel szerzett…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Feltöltési kötelezettség 2010.
Hamarosan itt az év vége, és ezzel a feltöltési kötelezettségek ideje is elérkezik. A 2011-es változásokról szóló törvényben egy meglepően jó hírre bukkantunk! A törvény jelenleg hatályos szövegezése szerint a társasági adó törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kellett egészítenie. A módosítás az értékhatárt 100 millió forintra emeli, amit már 2010. december 16 utáni kötelezettségek esetében is alkalmazni lehet. Mindez azt jelenti, hogy az eltérő üzleti évet nem választók esetében a december 20-i kötelezettség esetén már az új szabály van érvényben. Változatlan az a szabály, hogy azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kapnak, a várható fizetendő adó összegénél ezeket a támogatásokat nem kell figyelembe venni, ha az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapják meg. A bevallási kötelezettséget tekintve viszont már nem a tavalyi szabályokat kell alkalmazni az idei évben! A bevallás határideje továbbra is december 20-a, de a korábbi évekhez hasonlóan nem a 01-es bevallást kell eddig a napig benyújtani, hanem a 1046-os bevallást. Ezen…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Adó- és járuléktörvény-változások 2011. gyors összefoglaló
Tegnap az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi adó- és járuléktörvény-módosításokat. (Kihirdetve: 2010. november 19. Magyar Közlöny 177. szám) A legfontosabb tudnivalókról készítettünk egy gyors összefoglalót – a későbbiekben még úgyis foglalkozunk a részletekkel is: A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, a külön adózó jövedelmek (osztalék, ingatlan-átruházásból származó jövedelem, árfolyamnyereség, kamatjövedelem) után is 16 százalék az adó. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni. A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára)…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjba vonuláskor
Sokak számára ismeretes dolog, hogy a nyugdíjba vonulásnak alapvetően három feltétele van: – életkori feltétel, – előírt minimális szolgálati idő és – a biztosítási jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű tevékenységre irányuló jogviszonya) nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése. Lehetőségek a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez, melyek nem kötelezőek a munkáltató számára: 1. közös megegyezéssel való megszüntetés – mely során legkorábban az előírt életév betöltése előtti napra célszerű megszüntetni a munkaviszonyt – munkáltatót nem terheli semmilyen fizetési kötelezettség, nincs felmondási idő, nincs felmentés, nincs végkielégítés 2. rendes felmondás a munkáltató részéről – ez akkor gyakorolható, ha a munkáltató olyan különösen indokolt felmondási okot tud megjelölni, amely a ?védett korban? ? 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt lévő munkavállaló esetén is megfelelően megállja a helyét. (Pl. nem felmondási indok a nyugdíjba vonulásra történő hivatkozás!) – munkáltató felmondási idő felére átlagkereset fizetéssel felmenti a munkavállalót, jár végkielégítés is ? plusz 3 havi átlagkeresettel növelten a fenti ?védett kor? miatt, ha legalább 3 éve ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban. 3. rendes felmondás a munkavállaló részéről – ha az 1. és 2. megoldás nem érhető el a munkáltatónál, amire nem kötelezhető ? ez a lehetőség marad. Indokolni nem kell,…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Még nem törvény a nők nyugdíjba vonulása 40 év szolgálati idő után!
A kormányszóvivő 2010. november 11-én jelentette be a kabinet döntését arról, hogy a nők nyugdíjba vonulhatnak már 40 év szolgálati idő után is, függetlenül attól, hogy a nyugdíjkorhatárt leérték-e vagy sem. A 40 évbe képzési idő – sem szakiskolai, sem felsőfokú – nem számít bele, ugyanakkor beleszámít a gyermekneveléssel töltött idő is. Mivel honlapunkon és a hozzánk írott levelekben megszaporodott a nők nyugdíjkedvezményével kapcsolatos kérdések száma, ezért felhívjuk a figyelmét minden kedves olvasónknak, látogatónknak, hogy ez a bejelentés még nem jogszabály (!), így részletekben menően még nincs arra lehetőség, hogy a feltett kérdésekre egzakt válaszokat lehessen adni. Amint kihirdetik a jogszabályt – természetesen, ahogyan szoktuk is – összefoglaló, közérthető ismertető közzétételét tervezzük. Addig tisztelettel megkérjük Önöket, hogy ne tegyenek fel konkrét kérdéseket a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről! Megértő türelmüket köszönjük szépen!
Többet olvasni... - Magánnyugdíjpénztár
Magánnyugdíjpénztári tagdíj 2010. november 1-től
Nem csoda, hogy a könyvelő kollégák feje is kóvályog a törvényváltozások okozta értelmezésektől és többletmunkától; most a magánnyugdíjpénztári tagdíjak okozzák a kalamajkát. 🙁 Közérthetőbben: a jövő év végéig a munkaadók a nyugdíjpénztárakat megillető járulékot is arra az APEH-számlára kell befizetniük, aminek a bevételei az állami nyugdíjbiztosítót illetik meg. Szakszerűen: A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A Tbj. 19. § új (7) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ezzel egyidőben a tagdíj mértéke 0 százalékra módosul a Tbj. 33. § új (3) bekezdése szerint. (Apeh tájékoztató) Mitől fájdul meg a könyvelő feje? November 2-án hirdették ki a törvéymódosítást (ami úgy szól, hogy kihirdetésétől hatályos), november 3-án készültek el a tájékoztatók és az új bevallási nyomtatványok, 4-én jelent meg az Apeh tájékoztató, és máris lehet újra elkészíteni az október végén elkészült számfejtéseket, bér- és utaláslistákat. Szegény ügyfeleink úgy néznek ránk, mint liba a piros kukoricára, pedig mi aztán teljesen ártatlanok vagyunk ebben a kérdésben (is). Az októberi kifizetések utáni (megváltozott) járulék-bevallási és fizetési kötelezettség határideje változatlanul november 12-e. A 2010. október…
Többet olvasni... - Illeték
Öröklési és ajándékozási illetékmentesség 2010.
A nyári adócsökkentő csomag egyik eleme az illetékmentesség bevezetése volt az öröklés és ajándékozás esetén. Az új szabály 2010. augusztus 16-án lépett hatályba, de bizonyos esetekben korábbi ügyekre is lehet alkalmazni. 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került törvény két új illetékmentességgel egészítette ki az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvényt. Az örökhagyó és az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett örökrész, illetve ajándék, mentes az illeték alól. Két személy közötti egyenes ági rokonságról akkor beszélünk, ha az egyik személy a másiktól származik. Így például egyenes ági rokonnak kell tekinteni: – vér szerinti gyermeket, szülőt, unokát – háztartásban eltartott szülő nélküli unokát – örökbefogadott gyermeket – örökbefogadó szülőt Tehát, ha valaki a testvérét szeretné megajándékozni, akkor először a szülőknek ajándékozzon, majd a szülők továbajándékozzák a másik gyermeküknek. Ezen mentességi szabály nincs értékhatárhoz kötve, alkalmazása visszamenőleges hatályú, és vonatkozik gépkocsi öröklésére és ajándékozására is. Tehát 2010. július 1-jén jogerősen még el nem bírált ügyekre az új szabályt kell alkalmazni. Jogerősen még el nem bírált az ügy, amelyben döntés még nem született vagy a döntés már megszületett, de a jogerő még nem állt be. Azokra az adózókra is vonatkozik az új mentesség, akik az örökléssel, ajándékozással kapcsolatban már kézhez vették az illetékkötelezettség megállapításáról szóló fizetési…
Többet olvasni... - Számvitel
Mikor kell könyvelni a fejlesztési tartalékot?
A legutóbbi Adónavigátor konferencián is felvetették a hallgatók, hogy az adóhatóság kifogásolja a december 31-ét követően könyvelt, de tárgyévre vonatkozó fejlesztési tartalékkal való adóalap csökkentést. A kifogás számomra is elképesztő, hiszen minden körülmény amellett szól, hogy a fejlesztési tartalék könyvelése a fordulónap után történik. Kérdésünkre a leginkább meggyőző választ egy Legfelsőbb Bírósági döntésben találhatjuk meg. A törvényi háttér: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra. A probléma: A konkrét ügyben az adóhatóság határozatának indokolásában megállapította, hogy a fejlesztési tartalék képzésére fordított összeg adózás előtti eredménycsökkentő tételként történő alkalmazásának két konjunktív feltétele van: a fejlesztési tartalékként képezni kívánt összeget az eredménytartalékból az adóévben át kell vezetni a lekötött tartalékba, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni. Az adóhatóság hangsúlyozta: az adózó főkönyvi könyvelésének tanúsága szerint a fejlesztési tartalékképzés az előírt időpontig nem történt meg, ezért állapított meg adóhiányt. A Legfelsőbb Bíróság ?válasza?: A Legfelsőbb Bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg,…
Többet olvasni...
