- Számvitel
Mikor kell könyvelni a fejlesztési tartalékot?
A legutóbbi Adónavigátor konferencián is felvetették a hallgatók, hogy az adóhatóság kifogásolja a december 31-ét követően könyvelt, de tárgyévre vonatkozó fejlesztési tartalékkal való adóalap csökkentést. A kifogás számomra is elképesztő, hiszen minden körülmény amellett szól, hogy a fejlesztési tartalék könyvelése a fordulónap után történik. Kérdésünkre a leginkább meggyőző választ egy Legfelsőbb Bírósági döntésben találhatjuk meg. A törvényi háttér: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra. A probléma: A konkrét ügyben az adóhatóság határozatának indokolásában megállapította, hogy a fejlesztési tartalék képzésére fordított összeg adózás előtti eredménycsökkentő tételként történő alkalmazásának két konjunktív feltétele van: a fejlesztési tartalékként képezni kívánt összeget az eredménytartalékból az adóévben át kell vezetni a lekötött tartalékba, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kell kimutatni. Az adóhatóság hangsúlyozta: az adózó főkönyvi könyvelésének tanúsága szerint a fejlesztési tartalékképzés az előírt időpontig nem történt meg, ezért állapított meg adóhiányt. A Legfelsőbb Bíróság ?válasza?: A Legfelsőbb Bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg,…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Adományok áfamentessége 2010.
A 2010-ben elfogadott évközi módosítások közül az adományokat érintő áfa szabályozás jól jöhet ezekben a katasztrófákkal sújtott időkben. Az áfa törvényben 2010. június 17-i hatálybalépéssel visszaállították az áfamentes adományozás lehetőségét. Azaz, nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány [11. § (3) bekezdés a) pontja], illetve nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás [14. § (3) bekezdés]. Ugyanakkor az áfatörvény 133. §-át érintő módosítás biztosítja azt, hogy ha a közcélú adomány nem tekinthető sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, akkor a korábban, a beszerzéskor még a vállalkozási célra történő felhasználást valószínűsítve levonásba helyezett áfát ne kelljen korrigálni. Ha azonban a cég az adományozni szánt terméket már kifejezetten erre a célra vásárolta meg, akkor már a beszerzéskor sem vonható le az áfa. Számomra nehezen értelmezhető ez szolgáltatások esetében, hiszen a szolgáltatás igénybevétele általában saját célból történik, így azt már nem tudom tovább adományozni. Ha viszont más hasznára történik a szolgáltatás igénybe vétele, akkor a beszerzésről szóló számla áfa tartalma eredetileg sem helyezhető levonásba. Fontos, hogy az áfamentesség csak a közcélú adomány(ozás) áfatörvénybeli definíciójának megfelelő esetekre terjed ki! Ezért nézzük ezt a fogalmat a törvény értelmező rendelkezései között a 259. § 9/A. pontjában. Közcélú adomány, adományozás: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Külföldi szakértő, művész, sportoló magánszemélyek magyarországi adózásának érdekességei
Nagy szerencsénkre legyen mondva, a világ kapuja mindkét irányban nyitott, így nem csak mi jutunk el valahová, hanem hozzánk is gyakran látogatnak el külföldiek – és most nem a turisztikai iparra gondolunk, hanem egy-egy művészre, sportolóra, vendégelőadóra. Nem véletlen ugyanakkor, hogy egy gazdasági vállalkozásnál, társadalmi szervezetnél a könyvelő haja szála az égnek mered, ha külföldi magánszemély részére kell kifizetést elszámolni, mert az adózási szabályokon belül is a külföldi jövedelemszerzés az egyik legrázósabb kérdéskör: Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények a magánszemélyek illetőségétől teszik függővé, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatja (adóztathatják). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye (Szja tv. 3.§ 4. pont) alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki, vagyis a külföldi illetékességű magánszemély magyar adókötelezettsége az Szja tv. 2.§ (4) bekezdése alapján korlátozott. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szerződés az Szja tv. rendelkezéseit felülírhatja. Az Szja tv. 3. § 3. pontja alapján külföldi illetőségű magánszemély a belföldi illetékességű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, és ezt az illetőség-vizsgálatot kötelező jelleggel el is kell végezni. Általában nagy biztonsággal feltételezhető (de ezt mindig pontosan meg is kell állapítanunk), hogy a külföldi magánszemély…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Szja köteles-e az alkalmi munkabér?
Nem szokásos az idei év az alkalmi munkavállalással kapcsolatban. Az idén már a harmadik törvény van hatályban ezek szabályozására. De kell-e a magánszemélynek adóznia az alkalmi munkavállalás során kézhez kapott “nettó” fizetése után? Nézzük az idei év kronológiája szerint a törvényi szabályozást: 2010. január 1- március 31. 1997. évi LXXIV. Törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésérő 8. § (6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt. 2010. április 1- július 31. 2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 10. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. (2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha a) külföldi személy vagy b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Özvegyi nyugdíj feléledése 2010.
Igen megtisztelő, hogy Könyvelőirodánkhoz fordulnak kérdéseikkel, és a megtiszteltetésen túl számunkra is izgalmas kihívást jelent a válaszadás; tornáztatjuk az agyunkat, keresünk, kutatunk, megvitatunk… Időről-időre az érdekesebb kérdésekből születik is egy írásunk, vagy közzétesszük az illetékes hatóság kapcsolódó állásfoglalását: Tisztelt Iroda ! 1952. május 8-án születtem, 62 éves és 183 napos koromban :-)))) nyugdíjba szándékozok menni. Férjem 1997. áprilisában hunyt el, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kaptam. Majdani nyugdíjazásomkor feléled-e az özvegyi nyugdíjam, akár részben is. Újabb házasságot nem kötöttem. Kedves Tana! Ön már 59 éves korában, azaz jövő májusban is előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhat, ha megfelel a szolgálati időre vonatkozó előírásoknak. A fokozatos korhatáremelés miatt az özvegy ne essen el az özvegyi nyugdíjtól, ezért az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. Az özvegyi nyugdíj feléledése szempontjából az elhunyt házastárs halálakor irányadó korhatárt kell figyelembe venni. Pl. Ön 1952-ben született nő, férje 1997-ben hunyt el, az ideiglenes özvegyi nyugdíjat egy évig folyósították, a beszüntetés ideje 1998. Ekkor Ön 46 éves. Az 1952-es születésűek nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap, (2014-ben tölti be) az emelt korhatárig tehát 16 év 183 nap fog eltelni, az öregségi nyugdíjkorhatárt azonban 10 éven belül kell…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. augusztus 1-től
A Magyar Közlöny 118. számának 21.910. oldalán (2010. július 12.) megjelent a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról. Az új törvény előírásait – javarészt – 2010. augusztus 1-től kell alkalmazni. Emlékeztetőül: 2010. április 01-től lépett hatályba a korábbi alkalmi munkavállalói könyvet megszüntető, az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét bevezető jogszabály. Élt 4 hónapot. Vissza nem sírjuk, az bizonyos, de látszik, hogy az új törvény sem kezel számtalan, a gyakorlatban előforduló problémát, de még lesz ideje kiforrni – reméljük… A továbbiakban – nyilvánvalóan – részletesebb ismertetőket is fogunk nyújtani, jelen írásunkban néhány fontos jellemzőt, tudnivalót foglalunk össze: Az új törvény előírásait a mezőgazdasági idénymunka, a turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka esetén kell alkalmazni. Az alkalmi munka esetén maradt az 5 – 15 – 90-es szabály (az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat), de 2010. augusztus 01-től a 90 nap újraindul; nem kell figyelembe venni az előző időszaki napokat. Új elemként komoly létszámkorlátozást építettek be az alkalmi munkavállalás szabályai közé: A foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg a megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve amennyiben nincs főállású munkavállaló, akkor 1 főt 1-5 fő között a 2…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Mire váltható be a melegétel utalvány?
Nemrég a hétvégi bevásárlásnál az egyik ?madaras teszkóban? (Auchan) a pénztárnál előttem fizető hölgy élelmiszereket, tisztítószereket és műszaki cikkeket pakolt a futószalagra, majd melegétel utalvánnyal és készpénzzel fizetett. A pénztáros a tavaly év végéig a hidegétkezési jegyeknél megszokott természetességgel fogadta el és kezelte a melegétel utalványokat is. Megváltozott volna a törvény, erről lemaradtam??! 2010. január 27-én az APEH közzétett egy tájékoztatót a meleg étkezési utalványok elfogadásának feltételeiről. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a meleg étkezési utalványokat nem lehet beváltani azokra a dolgokra, amelyekre a hideg étel utalványnál korábban megszoktuk. Sok munkáltató az eddigi hideg étkezési jegy helyett meleg étkezési utalványt ad a dolgozóinak. Ma már nem elérhető az a bizonyos januári APEH állásfoglalás. Levették a weboldalról. Mit jelent ez? Pontosan nem tudom. Hiszen nem adtak ki ezzel ellentétes állásfoglalást. És a törvény nem változott azóta. Mit mond a törvény? Így továbbra is azt gondolnánk, hogy a tavalyihoz hasonlóan a melegétel utalványt az alábbi szolgáltatásokra lehet felhasználni: – étkezőhelyi vendéglátás keretében, amikor ?az ital és helyszínen készített étel helyben-fogyasztásra történő értékesítése, gyakran a szórakoztatás valamilyen formájával együtt? történik, – munkahelyi étkeztetés keretében amikor ?az étel és ital meghatározott személyek (pl. munkavállalók, tanulók) által igénybe vehetően, általában mérsékelt áron történő közvetlen…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Ángyán Tamás: Budapest, 2010.06.20. – 20:35, 3.400 gramm, 50 cm
Könyvelő lesz, vagy Mars-expedíció vezetője? Esetleg kőműves mester, vagy génsebész? Még nem tudjuk! Talán megbocsájtanak, ha ezeken az oldalakon most egy személyes közlemény jelenik meg; ennyi kilengést engedjenek meg egy miniportál üzemeltetőjétől, akinek tegnap este az első unokája megszületett. 🙂 https://rita.farkasonline.net
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Fizetőképességi nyilatkozat az osztalék kifizetéséhez
Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni? A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről. A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel. Az elektronikus úton történő benyújtást egyesek többféleképpen értelmezik, sőt vannak még olyan cégbíróságok is, akik a papír alapú adatszolgáltatást sem utasítják vissza. A törvény előírása szerint a dokumentumot digitális aláírással ellátott formában kell továbbítani. Ettől eltérő gyakorlat ügyében javasoljuk, mindenki a saját területileg illetékes cégbíróságnál érdeklődjön, hogy…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Vakáció előtt: elektronikus beszámolók ellenőrzése
Ugye, nem csak én vártam a május 31-i határidőt és könnyebbültem meg, amikor az utolsó beszámoló is elkészült? Most, hogy túl vagyunk a beszámolók közzétételén, egy fontos feladatra szeretném még felhívni a figyelmet. A 2008-ban bevezetett, 2009. május 1-jétől hatályos elektronikus nyilvánosságra hozatali szabályok betartását az adóhatóság 2010-től minden esetben ellenőrzi. Érdemes tehát a legfontosabb közzétételi szabályokat és a mulasztás szankcióit röviden áttekinteni. A nyilvánosságra hozatal elektronikus úton teljesítendő eljárásán túl a vállalkozás köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést a vállalkozás székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nyilvánosságra hozatala minden esetben kötelező, akkor is, ha a vállalkozó adózott eredménye nulla vagy veszteség, illetve abban az esetben is, ha a vállalkozó az adózott eredményből nem fizet osztalékot. Kötelező a határozat közzététele a sajátos egyszerűsített beszámolót készítők esetében is! A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő ? az informatikai szempontból szabályszerű ? érkezés időpontja az irányadó. Az állami adóhatóság ? a céginformációs szolgálattól kapott információk segítségével ? az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. De még az Apeh-ellenőrzése előtt érdemes magunknak is ellenőrizni, hogy az általunk közzétett beszámolók rendben…
Többet olvasni...
