- Általános forgalmi adó
Adományok áfamentessége 2010.
A 2010-ben elfogadott évközi módosítások közül az adományokat érintő áfa szabályozás jól jöhet ezekben a katasztrófákkal sújtott időkben. Az áfa törvényben 2010. június 17-i hatálybalépéssel visszaállították az áfamentes adományozás lehetőségét. Azaz, nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány [11. § (3) bekezdés a) pontja], illetve nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás [14. § (3) bekezdés]. Ugyanakkor az áfatörvény 133. §-át érintő módosítás biztosítja azt, hogy ha a közcélú adomány nem tekinthető sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, akkor a korábban, a beszerzéskor még a vállalkozási célra történő felhasználást valószínűsítve levonásba helyezett áfát ne kelljen korrigálni. Ha azonban a cég az adományozni szánt terméket már kifejezetten erre a célra vásárolta meg, akkor már a beszerzéskor sem vonható le az áfa. Számomra nehezen értelmezhető ez szolgáltatások esetében, hiszen a szolgáltatás igénybevétele általában saját célból történik, így azt már nem tudom tovább adományozni. Ha viszont más hasznára történik a szolgáltatás igénybe vétele, akkor a beszerzésről szóló számla áfa tartalma eredetileg sem helyezhető levonásba. Fontos, hogy az áfamentesség csak a közcélú adomány(ozás) áfatörvénybeli definíciójának megfelelő esetekre terjed ki! Ezért nézzük ezt a fogalmat a törvény értelmező rendelkezései között a 259. § 9/A. pontjában. Közcélú adomány, adományozás: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Külföldi szakértő, művész, sportoló magánszemélyek magyarországi adózásának érdekességei
Nagy szerencsénkre legyen mondva, a világ kapuja mindkét irányban nyitott, így nem csak mi jutunk el valahová, hanem hozzánk is gyakran látogatnak el külföldiek – és most nem a turisztikai iparra gondolunk, hanem egy-egy művészre, sportolóra, vendégelőadóra. Nem véletlen ugyanakkor, hogy egy gazdasági vállalkozásnál, társadalmi szervezetnél a könyvelő haja szála az égnek mered, ha külföldi magánszemély részére kell kifizetést elszámolni, mert az adózási szabályokon belül is a külföldi jövedelemszerzés az egyik legrázósabb kérdéskör: Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatást elkerülő egyezmények a magánszemélyek illetőségétől teszik függővé, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatja (adóztathatják). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye (Szja tv. 3.§ 4. pont) alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki, vagyis a külföldi illetékességű magánszemély magyar adókötelezettsége az Szja tv. 2.§ (4) bekezdése alapján korlátozott. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szerződés az Szja tv. rendelkezéseit felülírhatja. Az Szja tv. 3. § 3. pontja alapján külföldi illetőségű magánszemély a belföldi illetékességű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, és ezt az illetőség-vizsgálatot kötelező jelleggel el is kell végezni. Általában nagy biztonsággal feltételezhető (de ezt mindig pontosan meg is kell állapítanunk), hogy a külföldi magánszemély…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Szja köteles-e az alkalmi munkabér?
Nem szokásos az idei év az alkalmi munkavállalással kapcsolatban. Az idén már a harmadik törvény van hatályban ezek szabályozására. De kell-e a magánszemélynek adóznia az alkalmi munkavállalás során kézhez kapott “nettó” fizetése után? Nézzük az idei év kronológiája szerint a törvényi szabályozást: 2010. január 1- március 31. 1997. évi LXXIV. Törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésérő 8. § (6) Az (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb összegének (minimálbér) éves összege, és az Szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt. 2010. április 1- július 31. 2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 10. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. (2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha a) külföldi személy vagy b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Özvegyi nyugdíj feléledése 2010.
Igen megtisztelő, hogy Könyvelőirodánkhoz fordulnak kérdéseikkel, és a megtiszteltetésen túl számunkra is izgalmas kihívást jelent a válaszadás; tornáztatjuk az agyunkat, keresünk, kutatunk, megvitatunk… Időről-időre az érdekesebb kérdésekből születik is egy írásunk, vagy közzétesszük az illetékes hatóság kapcsolódó állásfoglalását: Tisztelt Iroda ! 1952. május 8-án születtem, 62 éves és 183 napos koromban :-)))) nyugdíjba szándékozok menni. Férjem 1997. áprilisában hunyt el, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kaptam. Majdani nyugdíjazásomkor feléled-e az özvegyi nyugdíjam, akár részben is. Újabb házasságot nem kötöttem. Kedves Tana! Ön már 59 éves korában, azaz jövő májusban is előrehozott öregségi nyugdíjba vonulhat, ha megfelel a szolgálati időre vonatkozó előírásoknak. A fokozatos korhatáremelés miatt az özvegy ne essen el az özvegyi nyugdíjtól, ezért az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. Az özvegyi nyugdíj feléledése szempontjából az elhunyt házastárs halálakor irányadó korhatárt kell figyelembe venni. Pl. Ön 1952-ben született nő, férje 1997-ben hunyt el, az ideiglenes özvegyi nyugdíjat egy évig folyósították, a beszüntetés ideje 1998. Ekkor Ön 46 éves. Az 1952-es születésűek nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap, (2014-ben tölti be) az emelt korhatárig tehát 16 év 183 nap fog eltelni, az öregségi nyugdíjkorhatárt azonban 10 éven belül kell…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. augusztus 1-től
A Magyar Közlöny 118. számának 21.910. oldalán (2010. július 12.) megjelent a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról. Az új törvény előírásait – javarészt – 2010. augusztus 1-től kell alkalmazni. Emlékeztetőül: 2010. április 01-től lépett hatályba a korábbi alkalmi munkavállalói könyvet megszüntető, az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét bevezető jogszabály. Élt 4 hónapot. Vissza nem sírjuk, az bizonyos, de látszik, hogy az új törvény sem kezel számtalan, a gyakorlatban előforduló problémát, de még lesz ideje kiforrni – reméljük… A továbbiakban – nyilvánvalóan – részletesebb ismertetőket is fogunk nyújtani, jelen írásunkban néhány fontos jellemzőt, tudnivalót foglalunk össze: Az új törvény előírásait a mezőgazdasági idénymunka, a turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka esetén kell alkalmazni. Az alkalmi munka esetén maradt az 5 – 15 – 90-es szabály (az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat), de 2010. augusztus 01-től a 90 nap újraindul; nem kell figyelembe venni az előző időszaki napokat. Új elemként komoly létszámkorlátozást építettek be az alkalmi munkavállalás szabályai közé: A foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg a megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve amennyiben nincs főállású munkavállaló, akkor 1 főt 1-5 fő között a 2…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Mire váltható be a melegétel utalvány?
Nemrég a hétvégi bevásárlásnál az egyik ?madaras teszkóban? (Auchan) a pénztárnál előttem fizető hölgy élelmiszereket, tisztítószereket és műszaki cikkeket pakolt a futószalagra, majd melegétel utalvánnyal és készpénzzel fizetett. A pénztáros a tavaly év végéig a hidegétkezési jegyeknél megszokott természetességgel fogadta el és kezelte a melegétel utalványokat is. Megváltozott volna a törvény, erről lemaradtam??! 2010. január 27-én az APEH közzétett egy tájékoztatót a meleg étkezési utalványok elfogadásának feltételeiről. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a meleg étkezési utalványokat nem lehet beváltani azokra a dolgokra, amelyekre a hideg étel utalványnál korábban megszoktuk. Sok munkáltató az eddigi hideg étkezési jegy helyett meleg étkezési utalványt ad a dolgozóinak. Ma már nem elérhető az a bizonyos januári APEH állásfoglalás. Levették a weboldalról. Mit jelent ez? Pontosan nem tudom. Hiszen nem adtak ki ezzel ellentétes állásfoglalást. És a törvény nem változott azóta. Mit mond a törvény? Így továbbra is azt gondolnánk, hogy a tavalyihoz hasonlóan a melegétel utalványt az alábbi szolgáltatásokra lehet felhasználni: – étkezőhelyi vendéglátás keretében, amikor ?az ital és helyszínen készített étel helyben-fogyasztásra történő értékesítése, gyakran a szórakoztatás valamilyen formájával együtt? történik, – munkahelyi étkeztetés keretében amikor ?az étel és ital meghatározott személyek (pl. munkavállalók, tanulók) által igénybe vehetően, általában mérsékelt áron történő közvetlen…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Ángyán Tamás: Budapest, 2010.06.20. – 20:35, 3.400 gramm, 50 cm
Könyvelő lesz, vagy Mars-expedíció vezetője? Esetleg kőműves mester, vagy génsebész? Még nem tudjuk! Talán megbocsájtanak, ha ezeken az oldalakon most egy személyes közlemény jelenik meg; ennyi kilengést engedjenek meg egy miniportál üzemeltetőjétől, akinek tegnap este az első unokája megszületett. 🙂 https://rita.farkasonline.net
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Fizetőképességi nyilatkozat az osztalék kifizetéséhez
Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni? A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről. A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel. Az elektronikus úton történő benyújtást egyesek többféleképpen értelmezik, sőt vannak még olyan cégbíróságok is, akik a papír alapú adatszolgáltatást sem utasítják vissza. A törvény előírása szerint a dokumentumot digitális aláírással ellátott formában kell továbbítani. Ettől eltérő gyakorlat ügyében javasoljuk, mindenki a saját területileg illetékes cégbíróságnál érdeklődjön, hogy…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Vakáció előtt: elektronikus beszámolók ellenőrzése
Ugye, nem csak én vártam a május 31-i határidőt és könnyebbültem meg, amikor az utolsó beszámoló is elkészült? Most, hogy túl vagyunk a beszámolók közzétételén, egy fontos feladatra szeretném még felhívni a figyelmet. A 2008-ban bevezetett, 2009. május 1-jétől hatályos elektronikus nyilvánosságra hozatali szabályok betartását az adóhatóság 2010-től minden esetben ellenőrzi. Érdemes tehát a legfontosabb közzétételi szabályokat és a mulasztás szankcióit röviden áttekinteni. A nyilvánosságra hozatal elektronikus úton teljesítendő eljárásán túl a vállalkozás köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést a vállalkozás székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nyilvánosságra hozatala minden esetben kötelező, akkor is, ha a vállalkozó adózott eredménye nulla vagy veszteség, illetve abban az esetben is, ha a vállalkozó az adózott eredményből nem fizet osztalékot. Kötelező a határozat közzététele a sajátos egyszerűsített beszámolót készítők esetében is! A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő ? az informatikai szempontból szabályszerű ? érkezés időpontja az irányadó. Az állami adóhatóság ? a céginformációs szolgálattól kapott információk segítségével ? az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. De még az Apeh-ellenőrzése előtt érdemes magunknak is ellenőrizni, hogy az általunk közzétett beszámolók rendben…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010 – kiemelkedően közhasznú szervezet
A jogviszony jellegzetességei: – határozott idejű, vagy – határozatlan idejű A jogviszony létrejöttének írásbeli dokumentumai Egyszerűsített munkaszerződés (1. sz. melléklet) Jelenléti ív (2. sz. melléklet) IGEN – 5 naptári nap vagy annál hosszabb határozott idejű, vagy – határozatlan idejű NEM NEM: – 5 naptári napnál rövidebb, határozott idejű IGEN Bejelentési kötelezettség (APEH): Munkavégzés megkezdése előtt – Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy – telefonon (185), vagy – SMS-en (2010.07.01-től) Közteherviselés: Általános közteherviselés szabályai szerint Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályainak táblázatban összefoglalt dokumentuma (DDRMK összeállítása) letölthető formátumban: (Az összeállítás a 2009. évi CLII. törvény és a Dél-Dunántúli Regionális Munkaerő Központ segédlete alapján történt.)
Többet olvasni...
