Év: 2010
- Közigazgatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás bonyolultságai
A fekete rosseb szakadt ránk, amikor az egyik elismert szakportál szokásos hírlevelében megjelent híradásában az alábbiakat olvastuk: “Az idei szezonban már nem lehet alkalmi munkavállalót foglalkoztatni az ünnepnapokon, az ezt lehetővé tevő alkalmi munkavállalói könyv megszűnt áprilistól – emelte ki Jankó Zoltán, a Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyelőség igazgatója a balatoni szezonfelkészítő fórumon, Balatonfüreden.” Azonnal klaviatúrát ragadtunk, mert éltünk a gyanúperrel, hogy a fenti idézet a cikkíró felületes és pontatlan megfogalmazását tartalmazza, és az eddigi nagyon színvonalas szakmai munkát produkáló Dél-Dunántúli Regionális Munkaerő Központ Főigazgató-asszonyának címzett levélben kértünk válaszokat kérdéseinkre (Ugyebár, az ördög és a könyvelő nem alszik… 🙂 🙂 ). A Hivatal – a tőlük már megszokott gyorsasággal és gondossággal – 24 órán belül megküldte válaszait, amit ezúton is köszönünk nekik, és meg is osztjuk Önökkel: 1. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén foglalkoztatható-e a munkavállaló a.) vasárnap és ünnepnapokon b.) heti pihenőnapokon? Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (Eftv.) 4. §-a nem zárja ki a Munkatörvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) munkaszüneti napra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását, azaz ezen szabályok az egyszerűsített foglalkoztatás esetén is érvényesek, és ennek okán egyszerűsített foglalkoztatás keretében vasárnap, ünnepnap, valamint heti pihenőnapon az Mt. szabályai szerint történhet munkavégzés. 2010. április 1. előtt alkalmi munkavállaló szabadon…
Többet olvasni... - Munkaügy
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 01-től – összefoglaló
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal bevezeti az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) fogalmát, ezzel egyidejűleg az 1997. óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás megszűnik. A) Fogalmak Az Eftv. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás a) természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára, b) kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által, c) mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy d) alkalmi munkára létesíthető. A törvény a 2. §-ában értelmezi a fenti fogalmakat, eszerint: 1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony, 2. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot, 3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása,…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése 2010
2010. április 01-i hatállyal kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó törvény előírásait (Az egyszerűsített foglalkoztatásról korábbi írásunkban már ejtettünk néhány szót.) A hozzászólások gyakran visszatérő kérdése, hogy miként, vagy milyen nyomtatványon kell bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás alapján foglalkoztatottakat? A munkáltató a bejelentési kötelezettségének főszabály szerint elektronikus úton, a 10T1041E jelű nyomtatványon köteles eleget tenni, de az háztartási munka, illetve növénytermesztési idénymunka esetén akár telefonon is teljesíthető. Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentése a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon érhető el. 2010. július 1-jétől pedig lehetőség lesz az SMS-ben történő bejelentésre is.
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Az iparűzési adó 2010-ben megváltozott rendszere
A 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleg kötelezettséget még az önkormányzati adóhatóság felé kellett teljesítenie az adózóknak az önkormányzat által kibocsátott fizetési meghagyás alapján. De hogyan tovább? Március 15. Az állami adóhatóság a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a saját nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Abban az esetben, ha ezt az előleget az adózó nem fizeti meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság végzi. Május 31. 2010. március 15-én fizetendő előlegen túl a 2009. évről szóló bevallást, és az adókülönbözet elszámolását is 2010. május 31-ig az önkormányzati adóhatóság felé kell teljesíteni. Szeptember 15 A 2010. szeptember 15-én határidős adóelőleget már az állami adóhatóság felé kell befizetni. December 20. A 2010. évi feltöltési kötelezettséget, annak bevallásával (1046) együtt szintén az állami adóhatóság felé kell teljesíteni 2010. december 20-ig. (Eddig a helyi adó feltöltési kötelezettséghez bevallási kötelezettség nem tartozott!!!!) Bejelentési kötelezettség Azok az adózók, akik 2010. január 1. után kezdik meg a tevékenységüket, átalakulással jönnek létre illetve azon adózók, amelyek évközben bevezetett helyi iparűzési adó kötelezettséggel érintettek, a bejelentkezést a 10THIPA, az előleg-bevallást a 1045 nyomtatványon az APEH felé kell teljesíteniük a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül. Az adózók a…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Adókamara közleménye az Ügyfélkapuról 2010. március 08.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete felháborodását fejezi ki, hogy az új Ügyfélkapu rendszer a múlt heti teljes leállítása és a régi rendszer visszaállítása után, az ismételten ?vasárnap késő délután?újra beindított új rendszer nem vagy csak akadozva működik, sorozatosan leáll a szerverük, vagy nem teszi lehetővé a bevallások feltöltését, akadályozva ezzel a vállalkozókat, a könyvelőiket a bérek járulékainak március 12-ei határidejű bevallásának teljesítésében. Ugyancsak elvárnánk, hogy a magyarorszag.hu a hibaüzeneteit ne angolul, hanem a hivatalos magyar nyelven küldje, amit minden magyar vállalkozó megért. Azt is elvárjuk, hogy ne csak a külcsín, hanem a használhatóság is kiemelt szempont legyen, mert abban sajnálatosan az új Ügyfélkapu nem tartalmaz előrelépést ?pl: még mindig nem beszédesek a bevallások vállalkozói tárhelyre küldött üzenetei, nem lehet tudni, hogy az melyik vállalkozással kapcsolatban érkezett, csak ha azt már időt rablóan megnyitottuk (sokszor az akinek azzal nincs is dolga). Mint adófizetők elvárjuk, hogy mindaddig, míg az Új Ügyfélkapu biztonságos és felhasználóbarát működését nem tudják megoldani,addig helyezzék vissza a régit, és ne folytassanak a vállalkozók, a könyvelők idejének terhére éles tesztüzemet. Legyen vége a kormányzat részéről a vállalkozások költségére folytatott játszadozásnak. Adótanácsadók Egyesülete Zara László elnök
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Korengedményes nyugdíj 2010 – egy kicsit másképpen
S ajnos, napjainkban egyre többen veszítik el munkájukat és kerülnek létbizonytalanságba. Tegnapelőtt éppen egy ilyen olvasói kérdés és a reá adott válasz során fejtettük ki véleményünket azzal kapcsolatban, hogy a korengedményes nyugdíj nem egy főnyeremény, nem lehet a cél, mert a látszólagos előnye ellenére a nyugdíjas évek során – az érthetően – kevesebb nyugdíj nem jelent anyagi biztonságot. A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint a meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése. Azok az 1953-ban, vagy előtte születettek, akik a jogosultsági egyéb feltételeknek is megfelelnek, 2010. december 31-ig állapodhatnak meg a munkaadójukkal a korengedményes nyugdíjba vonulásukról. Miért mondjuk azt a címben, hogy a “Korengedményes nyugdíj 2010 – egy kicsit másképpen”? Azért, mert annak az 57-62 év közötti embertársunknak, aki nemrégen elvesztette a munkáját, szinte semmi esélye sincs a munkaerőpiacra történő visszajutásra, az újra elhelyezkedésre, a munkába állásra. Még ereje teljében lévő emberek rokkannak…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Könyvelő (Könyvelőiroda) – Ratkó korszak – nyugdíj 2010.
Honlapunkra érkezett egy hozzászólás, amelyet nagy lendülettel megválaszoltunk, majd menet közben úgy döntöttünk, hogy több szempontból sem árt, ha ezeket a sorokat az adott rovat iránt érdeklődőkön túll többen is elolvasnák, ezért a kérdést és a rá adott választ összeszerkesztettük ebben a bejegyzésünkben, és közzétesszük. A kérdezz-felelek összeállítás fontos információkat tartalmaz a nyugdíjbavonulás kérdéséről, a nyugdíjszámításról, és a saját tevékenységünkről is. Reméljük, hogy a közzététellel sikerül a kérdéskört egy másik szempontból is megismertetni! T. Könyvelőiroda Pécs ! Örömmel olvasom, hogy önzetlenül igyekeznek jogi segítséget adni az 1950.-1957. közötti Ratkó korszakban született -nőknek és férfiaknak. Az Örömömben az Üröm az, hogy Önök is csak egy részét/negatív !!!!/mondják el a nyugdíjba vonúlni szándékozóknak, hogy: előrehozott öregségi nyugdíjba csak : 8.4%, 3.6%-os csökkentéssel mehetnek el !! A teljesség kedvéért az összes negatívumra Hívják fel-/Kérem szépen !/-az előrehozott, vagy rendes nyugdíjba menni szándékozók figyelmét !. :Ezek: /ONYF.HU alapján!/ 1).2008.01.01. – 2012.12.31.-ig NETTÓSÍTVA számolják a nyugdíj alapot. 2).Előrehozott nyugdíjnál: 8.4%, 3.6% csökkentéssel jutalmazzák, tovább csökkentik a NETTÓBÓL kiszámított nyugdíj alapot ! 3).Az így kiszámított-CSÖKKENTÉSSEL !!!-nyugdíj összege az elért 62.év ÖREGSÉGI nyugdíj kor után MEGMARAD !!!!!! 4).2013.01.01.-től újból BRUTTÓBÓL fogják a NYUGDÍJ ALAPOT kiszámítani, minden fajta CSÖKKENTÉSEK NÉLKÜL !!!!! Kérem a T. Könyvelőirodát, hogy a későbbiekben…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egyéni vállalkozás, egyéni cég 2010-től II. rész
Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat. Az egyéni cég alapítása Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztet okirat szükséges és azt a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekével, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs ?előtársasági? időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést ígér, ha szabályszerű és hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújt be az ügyvéd vagy közjegyző. Egyéni cég alapításakor kell eldönteni Az egyéni cég alapító okirata kötelezően a következőket tartalmazza: 1. az egyéni cég nevét és székhelyét, e-mail címét 2. az egyéni cég alapítójának (tagjának) nevét, anyja nevét, lakóhelyét, az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, 3. a főtevékenységet, 4. az egyéni cég működésének időtartalmát (ha az nem határozatlan időre alakult) 5. az egyéni cég jegyzett tőkéjét (apportját), a felelősségvállalás módját, az osztalékfizetésre irányuló döntést, 6. az ügyvezető(k) adatait és megbízásának időtartamát, és a cégjegyzés módját. Választható elemek az egyéni cég alapításakor Az egyéni cég…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egyéni vállalkozás, egyéni cég 2010-től I. rész
Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat. Egyéni vállalkozás csak ügyfélkapun keresztül Az egyéni vállalkozás alapítását jelentősen megkönnyítették, de nem lesz könnyű helyzetben az, aki mellőzni szeretné a számítógépeket és az internet használatát. Az alapítás végezhető ugyan az okmányiroda közreműködésével papíron is, de ennek során az ügyfélkaput is létrehozzák, így oda már elektronikusan is érkezni fognak a hivatalos levelek és megkeresések. Létrehozás sok-sok kattintással Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése ? az ügyfélkapu létrehozását követően ? kizárólag elektronikus úton történhet. Ehhez telepíteni kell a nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), aztán jöhet a megfelelő nyomtatvány településenkénti kiválasztása és telepítése (pl. baktaloranthaza_evig_bejelentes.jar). Ha sikerült, akkor az ÁNYK futtatásával a betöltött nyomtatványba rögzítjük a személyes adatokat, a kizáró okokkal szembeni nyilatkozatot, a főtevékenységet, a székhely, a telephely és a fióktelep címét, az adóbejelentkezéskor szükséges nyilatkozatokat, küldhetővé tesszük és az ügyfélkapun keresztül beküldjük. Hibátlan nyomtatvány esetén a bejegyzés azonnal, emberi kéz érintése nélkül megtörténik! Adótartozással, költségek nélkül Nem kell aggódnia a leendő egyéni vállalkozónak, ha adótartozása van, mert ez már nem akadály,…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
A nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő és jövedelem megvásárolható!
A nyugellátás összege a megszerzett szolgálati időtől, valamint az irányadó időszak alatt elért nyugdíjjárulék köteles keresetekből számított átlagkereset összegétől függ. A Tb-törvény lehetőséget nyújt a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak (álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed (terjedt) ki. Megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és a Tbj. 5. § és 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve akire a Tbj. 11. §-a szerint nem terjed ki a biztosítás, akinek a biztosítása szünetel. A Tb-törvényben előírtak szerint szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, igazolatlan távollét időtartama alatt (kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot GYET, GYES, illetve a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt vették igénybe). Szünetel továbbá a biztosítás az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette), az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. A Tb-törvényben meghatározott feltételek fennállása…
Többet olvasni...
