Társadalombiztosítás

Korengedményes nyugdíj 2010 – egy kicsit másképpen

S

ajnos, napjainkban egyre többen veszítik el munkájukat és kerülnek létbizonytalanságba. Tegnapelőtt éppen egy ilyen olvasói kérdés és a reá adott válasz során fejtettük ki véleményünket azzal kapcsolatban, hogy a korengedményes nyugdíj nem egy főnyeremény, nem lehet a cél, mert a látszólagos előnye ellenére a nyugdíjas évek során – az érthetően – kevesebb nyugdíj nem jelent anyagi biztonságot.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell.

Ezek a

  • szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év),
  • a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint
  • a meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Azok az 1953-ban, vagy előtte születettek, akik a jogosultsági egyéb feltételeknek is megfelelnek, 2010. december 31-ig állapodhatnak meg a munkaadójukkal a korengedményes nyugdíjba vonulásukról.

Miért mondjuk azt a címben, hogy a “Korengedményes nyugdíj 2010 – egy kicsit másképpen”?

Azért, mert annak az 57-62 év közötti embertársunknak, aki nemrégen elvesztette a munkáját, szinte semmi esélye sincs a munkaerőpiacra történő visszajutásra, az újra elhelyezkedésre, a munkába állásra.

Még ereje teljében lévő emberek rokkannak bele a munkanélküliségbe, kilátástalanságba, a jövedelem kiesésébe. A “szociális háló” csak ideig-óráig tud segíteni nekik, aztán “átesnek a háló szemei között”…

Sokan fordulnak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy “…elveszítettem állásomat, nem tudok elhelyezkedni. Nincs rá mód, hogy befizessem a nyugdíjamat, hogy korengedményes nyugdíjba vonulhassak? “, vagy “… munkaadóm nem tudja befizetni a korengedményes nyugdíjam összegét, én befizethetem helyette?”

Amennyiben van némi megtakarítása a reménytelenül állástalan, nyugdíj előtt állónak, akkor egyik lehetőség a szolgálati idő és jövedelem megvásárlása amelyről nemrégen írtunk honlapunkon.

A másik lehetőség (a “kicsit másképpen”) az, amikor valamilyen okból Pl. a szükséges szolgálati ideje bőven megvan) a munkáltatóval kíván megegyezni; lássuk ennek feltételeit:

1. Az 57. életév betöltése

Ennek megállapítása viszonylag egyszerű: A  Kormány 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelete szól a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról.

A rendelet szerint a korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi, ez pedig azt jelenti, hogy az 1953-ban, vagy 1953 előtt születettek szerezhetik (szerezték) meg a jogosultságot.

A megállapodás megkötésekor nem kell betölteni az 57. életévet, de 2010-ben kell legyen az 57. születésnap. Tehát, akár most, márciusban is köthetnek megállapodást, hogy pl. december hónapban akar valaki korengedményes nyugdíjba vonulni, és az 57. életévet akár már januárban betöltötte, akár áprilisban, akár decemberben: mindegyik megoldás megfelelő.

2. A minimálisan 37 év szolgálati idő

Többnyire mindenki tudja, hogy mióta, mennyi ideje dolgozik. Az inkább elő szokott fordulni, hogy arról nem tud, hogy valamelyik munkahelye “elfelejtette” őt bejelenteni, vagy nem annyival jelentette be, mint amennyit keresett. Az ilyen kellemetlen meglepetések elkerülése végett célszerű, ha már most megkérik a nyugdíjigazgatóságtól a szolgálati idő előzetes igazolását; akik 10 éven belül jogosultak nyugállományba vonulni, azok számára ingyenesen történik az igazolás kiadása. Meglepően gyorsan érkezik meg az igazolás, és elég alapos. (Tapasztalataink szerint a rendszerváltozás utáni vadkapitalista időszakban jelentkezhetnek eltérések leginkább.)

Ha a kapott igazolás és a mi tudomásunk között eltérés mutatkozik, akkor még időben vagyunk a rendezésnek, utánajárásnak, iratok, igazolások, tanuk beszerzésének.

3. A biztosítási jogviszony megszüntetése

Igen. Hát ez az. Ez az, ami előbb bekövetkezett, mint ahogyan azt szándékoztuk volna – munkanélküliek vagyunk. 🙁

A feladat annyi, hogy keresni kell egy munkaadót, aki

– munkaszerződést köt velünk,

– megállapodik velünk, és aki

– egyösszegben megfizeti a nyugdíjbiztosítónak a korengedményes nyugdíjba vonulástól az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig terjedő időszak nyugdíját (amit aztán nekünk fizet ki havonta, nyugdíj címén).

Arra vonatkozólag nincs semmiféle törvényi előírás, vagy korlátozás, hogy mennyi időt kell munkaviszonyban eltölteni az új munkaadónál – gyakorlatilag a belépés napján is megköthető a megállapodás.

Így már bővülhet az esély arra, hogy találunk ilyen munkaadót a családi, vagy baráti bt-k, kft-k, egyéni vállalkozások között…

Amint említettük, a várható nyugdíj összegét egyösszegben kell a vállalkozásnak megfizetnie, de más szabályok is vonatkoznak a vállalkozásra: a befizetett összeget a nyugdíj kezdetét megállapító határozat évében (jellemzően 2010-ben) a költségei között kell elszámolnia; hiába érint a nyugdíjazás több évet is.

Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy a vállalkozás tárgyévi eredményét a befizetés mértékével csökkenti.

Jó, jó, de miből legyen kifizetve? A vállalkozásoknak egyébként sincs nagy szabad forrása, és csekély a remény arra, hogy ennyi összeget megfizetnének, ha lenne is miből.

Ugyancsak nincs jogszabályi ellentmondása annak, hogy a nyugdíjba vonulni szándékozó magánszemély a megtakarított pénzéből egy vállalkozásnak kölcsönt adjon, csak ennek feltételeit írásba kell foglalni.

A magánszemély átadja a befizetendő összeget egy hitelszerződés keretében a vállalkozásnak (akár úgy is, hogy a kölcsönmegállapodás megkötése után saját maga adja fel az összeget a postán a vállalkozás nevében – a nyugdíjigazgatóságnak, mert így bizonyosan nem “költődik” más, nem kívánt célra).

A vállalkozás a papír szerint X év alatt visszafizeti a kölcsönt a magánszemélynek, addig kötelezettségei között tartja nyilván, az utána fizetendő kamatot pedig költségei között írja le. A magánszemély pedig az adott kamat után adózik.

A vállalkozásnak ez lehet “jó üzlet” is, mert a kölcsönkapott összeggel a tárgyévben “költséget tud gyártani”, tehát, kevesebbet adózik. (Ha csak simán, kölcsön-megállapodás nélkül, “zsebbe” kapná a vállalkozás ezt az összeget a szívességért, akkor a kasszából “ki is emelhetne” éppen ennyi összeget, adómentesen.)

Egyáltalán nem ideális megoldás a korengedményes nyugdíj, és ennek “másképpen” történő megoldása sem az. Ugyanakkor valamiféle kis biztos pont a körülöttünk kavargó világban, ha azt mondjuk, hogy a státuszunk: nyugdíjas. Ezzel a kapaszkodóval, talán levegőhöz jutunk, talán áthidalhatjuk az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakot, ami után már saját jogunkon, az állam pénzén (amit éveken át mi fizettünk meg) leszünk nyugdíjasok.

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Tisztelt iroda!
    Édesanyám 54-es születésű, 39 év 200 nap munkaviszonya van, ebből 38 év 100 nap vehető figyelembe a 40 éves nyugdíjba vonuláshoz. Jelenleg munkanélküli. Szeretném kérdezni, milyen lehetőségei vannak, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba mehessen? Úgy olvasom, a korengedményes nyugdíj számára nem elérhető.

    “egy összegben megfizeti a nyugdíjbiztosítónak a korengedményes nyugdíjba vonulástól az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig terjedő időszak nyugdíját (amit aztán nekünk fizet ki havonta, nyugdíj címén).” Mit jelent ez? Van lehetőség, hogy egy megfelelő munkáltató kifizesse a korengedményes nyugdíjhoz szükséges nyugdíjidőt?

    1. Kedves Kovács Szabolcs!

      Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni 4 lehetőség van:
      – előrehozott öregségi nyugdíj csökkentéssel, vagy csökkentés nélkül
      (édesanyja kizárólag csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult 60 éves és 183 napos életkor betöltését követően (2014. II. félév-2015. I.félév), mivel a 37 év szolgálati ideje már megvan)
      – nők kedvezményes nyugdíjba vonulása életkori feltétel nélkül
      (édesanyjának a 40 év jogosító időből majdnem 2 év hiányzik, vagyis annyit kellene még dolgoznia, hogy igénybe vehesse)
      – korengedményes nyugdíj
      (édesanyja ezt nem veheti igénybe, mert ebben az évben az 1953-ban születettek a legkésőbbiek, akik még jogosultak igénybe venni)
      – korkedvezményes nyugdíj
      (nem írta, hogy lenne korkedvezményre jogosító munkakörben szerzett ideje édesanyjának, így az sem jöhet szóba)

      Az idézet a korengedményes nyugdíjra vonatkozik, amiről már az előbb írtuk, hogy édesanyja nem jogosult rá.

  2. Fogalmam sincs, hogy mi a ” rendszer moderáció “. Egyszerűen kérdeztem valamit.

    1. Kedves Skorday László!

      Miért idegeskedik? A rendszer nem tudhatta, hogy Ön valós személy vagy egy spam-robot. Így állítottuk be; akit nem ismerünk, még nem szólt hozzá, azt csak egy ellenőrzést követően engedünk a rendszerbe.

      Megtörtént… Ön nem spam-robot… 🙂

  3. Tisztelt Könyvelő Iroda! Minden feltétellel rendelkezem a korengedményes nyugdíjazáshoz, de egyéni vállalkozó vagyok. Egyéni vállalkozóként van-e lehetőségem, hogy önmagamat korengedményes nyugíjba küldjem?
    Köszönöm a válaszukat.

    1. Kedves Skorday László!

      Nem, nincs lehetősége. M u n k a a d ó és munkavállaló egyezhetnek meg. Egyéni vállalkozó önmagának nem munkaadója!

  4. Tisztelt Könyvelő Iroda 1959 10 24. születtem 1974 09 01-a mainapig is dolgozom MÁV alkalmazott vagyok korkedvezményre jogosult vagyok ami 6 év kérdésem 2011den szeretnék nyugdijba menni.Van e rá esélyem,

    1. Kedves Torzsás Sándor!

      Az 1959-ben született férfiak öregségi nyugdíjkorhatára 65 év (2024.). Az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár (kizárólag csökkentett) feltétele: betöltött 63 év (2022.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.

      A fenti időkből az igazolt korkedvezményes évek száma levonható, de 2011-ben még nincs esélye nyugdíjba vonulni.

  5. Bocsánat! A férjem születési dátuma: 1952.06.01. (..az előző a sajátom..)

    1. Kedves pency!

      A férfiak azért nem szeretik a macskákat, mert akkor még egy sorral hátrébb kerül amikor simogatásról van szó… 🙂 🙂

      1. Nem igazán értem az összefüggést, azért köszönöm! Tisztelettel

        1. Kedves pency!

          Nincs is tudományos összefüggés, csak az lett volna az élcelődésünk tárgya, hogy a férje ügyében a saját születési évszáma jutott eszébe, azaz a férfiak csak másodlagosak; első a gyerek, aztán a férj. Majd, ha érkezik egy kutya a házhoz, akkor gyerek, kutya, férj a sorrend – és ekkor már morgolódnak a férjek. Aztán, amikor érkezik egy macska is, akkor a sorrend – értelemszerűen – gyerek, kutya, macska, férj. Na, ekkor már haragszanak, de a sorrend marad, és mit tehetnek, asszonyra, gyerekre, kutyára nem haragudhatnak; marad a macs. 🙂 🙂

          1. Mindenképpen szeretném megköszönni azt a sok-sok segítséget, amit akár személyes hozzászólásaimhoz adtak, és amit az együttes hozzászólásokból tapasztaltam. Önök nagyszerű emberek! Ma voltam a férjemmel..:) a nyufinál…ha nem tudtam volna felkészülni az itteni kérdés-feleletekből, azt sem tudtam volna mit is kérdezzek.Hát’ még a választ!Hála Önöknek, sikerült. Egyet viszont elfelejtettem.Azt, hogy a passzív táppénz beszámít-e bármibe is?Tisztelettel és köszönettel:pency

            1. …és mégegy: amit Önök ezen honlapon válaszoltak, mindenben megegyezik azzal, amit a nyufi(Nyugdíjfolyósító Igazgatóság)-nál elmondtak.
              (A rövidítés kiírása nem Önök miatt van.)

  6. Tisztelt Könyvelőiroda!
    A férjem 1970. augusztus 1-től dolgozik, jelenleg is.
    1952.01.04-én született. Korengedményes nyugdíjba el mehet-e? Ha igen, hogyan? Tudom, sok a kérdés…Megválthatja az éveket? Mert gondolom, azt kellene…És ha igen, mi annak a módja? Ebben az évben mindenképpen el szeretne menni nyugdíjba. Önök honlapján értesültünk, hogy ez az utolsó és a korengedményes nyugdíjhoz. A rólam szóló kérdéseket le sem (merem) írni..
    Tisztelettel és koszönettel

  7. Tisztelt Könyvelő Iroda!

    szeretnék érdeklődeni,hogy korkedvezményes nyugdijra jogosult vagyok-e
    55-01.12 .szül év .42év munkaviszony 06-16.lesz meg. 3-év szakmunkás voltam 3-gyermek ,8-év gyes. és idei évben a munkáltatom elenged ha én
    lefizetem az összeget,és munkanélkülin is voltam.
    Köszöm válaszát anna

    1. Kedves K. Sné!

      Korengedményes nyugdíjra a megadott adatok alapján nem lesz jogosult azt az 1953.12.31-ig születettek tudják igénybe venni, ha munkaadójukkal megállapodnak. (14 éves kora óta van munkaviszonyban, vagy elírta a születési idejét?)

      A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása szempontjából: 42 év munkaviszony – 3 szakmunkás év – 8 év gyes = 31 év keresőtevékenységből szerzett jogosító idő. A törvény szerint ennek minimálisan 32 évnek kell lennie, azaz egy év munkaviszony innen hiányzik. Gyerekneveléssel szerzett 8 év rendben van, 31 + 8 = 39 év, tehát 1 év hiányzik a 40-hez. 1 év munkaviszony után teljes öregségi nyugdíjra lesz jogosult, ezt nem tudja kiváltani a munkaadó felé.

      Kérje meg ingyenesen, elektronikusan a nyugdíjigazgatóságtól a nők korkedvezményes nyugdíjához szükséges szolgálati idő, illetőleg jogosító idő kiszámítását, nehogy napokon múljon, hogy elesik a lehetőségtől.

  8. Tisztelt Könyvelő Iroda!

    Arról szeretnék érdeklődni,hogy kor engedménnyel el mehetek-e nyugdíjba?!
    1952.december 9.-én születtem. 38 ledolgozott évem van és 3 gyermekem.
    Munkahelyem jelenleg nincs,szociális segélyt kapok.Várom mielőbbi válaszukat!

    Tisztelettel: Fekete Sándorné Szekeres Mária

    1. Kedves Fekete Sándorné Szekeres Mária!

      A születési éve (1952.) és a szolgálati ideje (38 év) alapján ebben az évben csökkentett összegű, előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult, függetlenül attól, hogy van-e munkahelye. 40 év szolgálati idő esetén csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra lenne jogosult.

      Korengedményes nyugdíjba, munkaadóval történő megegyezés hiányában nem tud elmenni – mivel nincs munkaadója, akivel meg tudna egyezni. Ez a fajta lehetőség már csak az idei évben lehetséges. (Az előrehozott öregségi nyugdíj és a korengedményes nyugdíj nem azonos fogalmak!)

      A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához, ami teljes összegű öregségi nyugdíj, legalább 2 év munkaviszonya hiányzik (azt ugyan nem közölte, hogy a 3 gyermekkel mennyit volt gyesen, gyeden, de feltételezzük, hogy ezt a 38 éven belül tette meg).

  9. Tisztelt Könyvelőiroda!

    Segítségüket kérném két témakörben. 1952.10-ban született férfi vagyok és a korengedményes nyugdíjazás lehetősége érdekelne, ha a feltételeknek megfelelek. (37 év szolgálati idő és az életkor megvan).
    Egy EVA-s Bt. vezetője vagyok (saját magamnak fizetek bért, főállású vállalkozó). Lehetséges-e ezek alapján korengedményes nyugdíjazást kérnem (saját cégem kifizeti előre nyugdíjat) vagy mindenképpen szükséges egy másik munkahelyet ,,keresni”.
    A másik kérdésem az lenne, hogy eddig nem tudtam elszámolni az adójóváírást,mivel nem munkaviszonyban voltam. Erre van e valamilyen “megoldás”, akkor, ha szerepel a társasági szerződésben, hogy munkaviszonyban is elláthatnám a feladatot. Ki írhatja alá a munkaszerződést (1 kültag van, aki nem vesz részt munkában és egy alkalmazott)
    Előre is köszönöm válaszukat.

    1. Kedves dome52!

      Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap (2015. I. félév). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás életkori feltétele 60 év és 183 nap (2013. I. félév), és minimálisan 37 év szolgálati idő. (Amennyiben 42 év, vagy azt meghaladó szolgálati idővel rendelkezik, akkor az életkori feltétele 60 év (2012.).

      Az Ön által leírtakban már az elején tisztázni kell valamit: Ön nem saját magának fizet bért, hanem Önnek tagi kivétje van, még ha ez rendszeres időközönként, azonos összegben történik is. Ennek az oka az, hogy Ön nem munkavállaló, Ön nem alkalmazott, hanem társas vállalkozás tagja (ami főfoglalkozásszerű ugyan, de nem munkaviszony).
      Bére csak a munkaviszonyban állóknak van. Önnek díjazása van a személyes közreműködéséért, amelyet a taggyűlésnek kell(ene) meghatározni.

      Az előző tényből következik, hogy ebben a formában a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét nem tudja igénybe venni; a korengedményes nyugdíj lehetőségének egyik fontos feltétele, hogy a munkaadó és a munkavállaló megegyeznek, szerződést kötnek a korengedményes nyugdíjba vonulásról (amely szándékot előre be kell jelenteni a Munkaügyi Központnak, jóváhagyás esetén a szerződés megköthető, amely szerződést a nyugdíjigazgatósághoz kell benyújtani).
      Tehát, a munkaviszony szükséges a korengedményes nyugdíjhoz.

      Az adójóváírásnál valóban – szintén – szükséges feltétel a munkaviszony. Ugyanakkor, Ön nem láthatja el feladatait munkaviszonyban; a munkavállalók feletti rendelkezési, utasítási és egyéb munkáltatói jogok gyakorlója éppen Ön, mint a Bt. üzletvezető-képviselője. Saját magával – jogszerűen – nem köthet munkaszerződést, önmaga ellen pl. fegyelmit nem indíthat… 🙂

      A körülmények alapos ismerete nélkül nem tudunk megoldást mondani, de lehet, hogy elképzelhető, hogy pl. munkaviszonyt létesít valahol (minimálisan heti 36 órát elérő vagy azt meghaladó foglalkoztatásra). Az is megoldás lehet, ha helyet cserél a kültaggal; amennyiben Ön kültag, akkor a beltag már köthet munkaszerződést Önnel, pl. a kereskedelmi igazgatói munkakör betöltésére. Ha így lesz munkaviszonya, akkor szinte mindene lehet… 😉
      A törvényhely szó szerinti idézésével felhívjuk azonban a figyelmet a “helycserés” megoldás veszélyére:

      Ha a munkáltató a munkavállalóval olyan viszonyban áll, amely viszony tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 203. § (2) bekezdése alapján harmadik személy kielégítési alapját részben vagy egészben elvonó szerződés esetén annak ingyenességét vélelmezni kell, akkor a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően ? a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára ? nem létesít a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti biztosítással járó jogviszonyt (a továbbiakban: biztosítással járó jogviszony). Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis.

      1. Köszönöm gyors válaszukat.

        A szolgálati viszonyba azért beszámít társas vállalkozás tagja viszony?
        Ha beteg leszek táppénz jár nekem?

        1. Kedves dome52!

          Természetesen beleszámít, de csak akkor, ha a járulék meg is van fizetve.

          Amennyiben beteg lesz, akkor Önnek betegszabadság ezen jogviszonyban nem jár, hanem a betegség (táppénzes állományba vétel) első napjától táppénz jár Önnek az általános szabályok szerint.

  10. Tisztelt Iroda !

    Régóta olvasom válaszaikat, nagyon korrektnek tartom Önöket. Kérem segítsenek a kérdésem megválaszolásában mivel az illetékes Nyugdíj igazgatóságot hárman hívtuk fel és háromféle választ kaptunk.
    1954. február 2.-án születtem, 2011 január 14.-én lesz meg a 40 év szolgálati időm. A munkáltatóm, mint ahogy az elmúlt évben az 1953-ban születetteknek, így ebben az éveben nekem is kifizetné a korengedményes nyugdíjba vonuláshoz szükséges összeget, megállapodást kötne velem. A 2010 december 30.-án megjelent 354/2010. (XII. 30.) Korm.rend-ből a munkajogászunk sem tudta egyértelműen kiolvasni a lehetőséget, ráadásul a nyugdíj igazgatóságtól ő nemleges választ kapott. Ha szabad kérni munkatársam lehetőségét is aki teljesen hasonló adatokkal rendelkezik azzal a különbséggel, hogy Ő 1954 augusztusában született.
    Érdeklődéssel és nagy izgalommal várom a válaszukat.
    Tisztelettel Tóth Imre

    1. Kedves Tóth Imre!

      Nem mondhatjuk azt, hogy nem tollal kenegette májunkat… 🙂 Köszönjük szépen a dicsérő szavait!

      A Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló rendelet

      19. § A korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
      ?(1) Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha
      a) a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2011. december 31-éig betölti, illetve megszerzi,
      b) a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a (3) bekezdés szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának (a továbbiakban: munkaügyi központ) bejelentette,
      c) a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2011. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, és
      d) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e.?

      20. § Az R. 5. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következ? rendelkezések lépnek:
      ?(5) A 2011. évben megkötött megállapodás alapján megállapításra kerülő korengedményes nyugdíj összegét ? a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével ellentétben ? a Tny. 18/A?18/B. §-ának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy a Tny. 18/B. § (2) bekezdése szerinti csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát. 2011. december 31-ét követően korengedményes nyugdíjra megállapodás nem köthető.
      (6) E rendeletnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított 1. § (1) bekezdés d) pontját a 2011. évben megkötött megállapodások esetén kell alkalmazni. Egyebekben ? ha kormányrendelet másként nem rendelkezik ? a korengedményes nyugdíjra 2011. december 31-ét követően is a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni

      A kulcsmondat: “Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha … a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2011. december 31-éig betölti, illetve megszerzi…”

      A munkavállaló a korengedményes nyugdíjazásra a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően legfeljebb 5 évvel jogosult, de még a munkavállaló nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra.

      Az 1954-ben született hölgyek és urak esetén – egyformán – az öregségi nyugdíjkorhatár 63 év és 183 nap (2017. II. félév 2018. I. félév). Az életkori feltételből levonva az 5 évet 2012. II. félév – 2013. I. félév az eredmény, ami azt jelenti, hogy a korengedményes jogosultsághoz szükséges életkort az 1954-es születésű hölgyek és urak nem töltik be 2011. december 31-ig, így – sajnos – nem vonulhatnak korengedményes nyugdíjba. 🙁 🙁

      Kedves Tóth Imre!

      Rettentő módon szégyelljük magunkat, hogy mi magunk is beleestünk abba a hibába, hogy nem gondoltuk alaposan át a jogszabályi változás szövegét (bármennyire is felhozhatjuk mentségünkre, hogy a nők kedvezményes nyugdíjára koncentráltunk, és megörültünk a 2010-ről 2011-re változott évszámnak – ez mégsem mentség magunknak).
      Azt tudtuk jól, hogy 2010-ben az 1953-as születésűek mehettek korengedményes nyugdíjba. Észleltük a jogszabály változását, hogy 2011. december 31-ig, azaz egy évvel, van lehetőség a korengedményes nyugdíjra. A reakciónk az volt: ha eddig a 2003 volt a vég, egy évvel megtolták, akkor most az 1954-esek jönnek… Amit elfelejtettünk: azt a 183 napot, amennyi az 1953-as és az 1954-es születésűek között a nyugdíjba vonulás életkori feltétele – az 1953-asoknak 63 év, az 1954-eseknek 63 év és 183 nap.

      Összegezve: Mi szégyelljük magunkat, de az 1954-ben születetteknek nincs törvényi lehetőségük korengedményes nyugdíjba vonulni, ugyanakkor az 1953. december 31-ig születettek, amennyiben erről munkaadójukkal meg tudnak egyezni, 2011-ben még korengedményes nyugdíjra jogosultak.

  11. Tisztelt Könyvelőiroda,

    2010. november 1-e óta korengedményes öregségi nyugdíjban vagyok.
    Szeretnék pár szobát kiadni, s a kérdésem az lenne, hogy milyen adózási forma lenne számomra a legkedvezőbb, hogy cégeknek is számlaképes legyek.

    Segítségüket előre is köszönöm.

    Üdvözlettel: Rajna István

    1. Kedves Rajna István!

      Hamarosan közzétesszük a bérbeadással kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló írásunkat.

      Addig kis türelmét kérjük, és figyelje honlapunkat!

  12. Tisztelt könyvelőiroda!

    1952 Márc-ban születtem, Nő vagyok. 2006 óta vagyok rokkantnyugdíjba. Akkor 39 év 123 nap szolg. idővel rendelkeztem,Ez év őszén kell felülvizsg. menni. Én szeretném igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat. Beleszámítanak e a szolgálati. időbe a rokkant évek? Csökkentett összegű lenne a nyugdíj?Mikor kell bemenni ez ügybe a nyugdíjintézetbe?
    Válaszukat köszönöm
    Mné

  13. Tisztelt Könyvelő Iroda! 1952 01.12.én született férfi ,43év munkaviszonnyal, mikortól jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjra? Kérdésem lenne még,hogy csökkentettel vagy csökkenés nélkül ? Hálásan köszönöm válaszát! Üdvözlettel:József

    1. Kedves adamo!
      Kedves József!

      Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap (2014. II. félév). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás feltételei: betöltött 60 év és 183 nap (2012. II. félév) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
      42 év, vagy azt meghaladó szolgálati idő esetén az életkori feltétel 60 év (2012.).

  14. Tisztelt Pécs – Könyvelőiroda!

    Sok honlapot nézegetek mostanában a nyugdíjazást illetően, de ilyen alapos tájékoztatást, türelmes stílust, korrekt információkat sehol sem leltem!
    Őszintén gratulálok a munkájukhoz! ?

    Szeretném én is a nyugdíjba vonulásom lehetőségéről a véleményüket kikérni.
    1955. március 2-án született nő vagyok. Közalkalmazottként dolgozom 35 éve. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (Kecskemét) tájékoztatása alapján az alábbiakban elismert szolgálati éveim vannak.

    Szolgálati idő elismerése:

    1. 1969.09.01.-1972.07.31. 1065 (szakmunkásképző)
    2. 1972.11.01.-1973.07.09. 251
    3. 1773.08.13.-1973.10.16. 65
    4. 1973.10.22.-1974.04.30. 191
    5. 1975.01.01.-1979.12.31. 1826 MK
    6. 1980.01.01.-1980.08.31. 244 GYES (elfelejtették megírni a szerződésem)
    7. 1980.09.01.-1984.08.31. 1461 MK
    8. 1984.09.01.-1985.08.15. 349 MK
    9. 1985.08.16.-1996.12.31. 4156
    10. 1997.01.01.-1997.12.31. 365
    11. 1998.01.01.-1998.12.31. 365
    12. 1999.01.01.-1999.12.31. 365
    13. 2000.01.01.-2000.12.31. 365
    14. 2001.01.01.-2001.12.31. 365
    15. 2002.01.01.-2002.12.31. 365
    16. 2003.01.01.-2003.12.31. 365
    17. 2004.01.01.-2004.12.31. 365
    18. 2005.01.01.-2005.12.31. 365
    19. 2006.01.01.-2006.12.31. 365
    20. 2007.01.01.-2007.12.31. 365
    21. 2008.01.01.-2008.12.31. 365
    22. 2009.01.01.-2009.12.31. 365

    Elismert szolgálati idő 14356nap, azaz 39 év 121 nap ? és még az idei év

    (A fenti nyilvántartásból nem eléggé tűnik ki, de anno a két gyermekemmel 1978-tól 30 ill. 1981-től 32 hónapot voltam GYES-en. )

    Nagy örömmel vártam, hogy mielőbb nyugdíjba mehessek!
    3 éves kisunokám mellett szükséges a nagymama, de bőséges tennivalókat találhatok a háztartásban és idős édesanyám körül.
    Sajnos, a jelenlegi törvénytervezet alapján – nem tűnik elérhetőnek a 2011-es nyugdíjba vonulásom.
    Önök szerint mikortól mehetek korengedményes nyugdíjba?
    Mikortól van lehetőségem csökkentett összegű korengedményes nyugdíjazást kérni?

    PS:
    1969.09.01-től 1972.07.31-ig szakmunkástanulói jogviszonyban tanultunk/ dolgoztunk.
    Ezt követően a nyári munkaviszonyokból való kieséseim (részint párhuzamosan végzett gimnáziumi vizsgáim), de többnyire a nyári mezőgazdasági munkák miatt volt szükséges. Édesapámék gyümölcsösében nagy szükség volt a szezonális segítségre.
    Szüleim magángazdálkodók voltak, szakszövetkezeti keretek között.
    Vajon van-e lehetőség ennek a családtagként végzett munka beszámítására?

    Tájékoztatásukat előre is nagyon köszönöm!

    Tisztelettel:

    Szabóné Harkai Erika

    címe, email címe törölve – nem akarunk neki sok spamot küldetni…. 😉

    1. Kedves Szabóné Harka Erika!

      Köszönjük szépen dicséretét! 🙂

      Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 64 év (2019.). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozott öregségi nyugdíjba vonulás feltétele 61. betöltött életév (2016.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.

      Korengedményes nyugdíjba vonulásra jelenleg hatályos törvények érdekében nincs lehetősége (jelenleg az 1953-ban, vagy azelőtt született hölgyek esetében van lehetőség erre).

      Talán még a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló törvény kecsegtet a legtöbb reménnyel (2011??), de ez még nem törvény – alapozni még nem érdemes rá.

      Háááát, ez a segítő családtag dolog kicsit sántikálós…, nem igazán látunk reményt ebből szolgálati időt “kreálni”…

  15. Tisztelt Könyvelő Iroda!
    Csak egy igent vagy egy nemet sziveskedjenek válaszolni!
    1952..11.22-én születtem, 2010.12.31ig 39,5 évem van. Ha a munkáltató, kifizeti a hátralévő időszakra a nyugdijat, – elmehetek-e,- AKÁRMILYEN,- nyugdijba?
    Köszönettel:Bristyán József

    1. Kedves Bristyán József!

      Engedje meg nekünk, hogy saját – ingyenes – honlapunkon hadd törekedjünk a lehető legérthetőbb válaszra, és hadd mi adjunk választ! 🙁

      Az életben sem csak fekete és fehér, igen és nem van, hanem számtalan átmenet….

      Kérdésére a válasz: igen, csökkentett összegű, előrehozott öregségi nyugdíjat vehet igénybe a munkaadóval történt megállapodás alapján.

  16. 1952. 06.24.én született férfi vagyok. Már 40 éves munkaviszonnyal rendelkezem.
    Milyen lehetőségeim vannak korengedményes nyugdíjra?
    Köszönettel!

    1. Kedves tarsulas!

      Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap (2014. II. félév). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozási lehetőség feltétele 60 év és 183 nap betöltött életkor (2012.II. félév) és minimálisan 37 év szolgálati idő.

      42 év, vagy annál több szolgálati idő esetén az életkori feltétele 60 év (2012.)

      Az idei év december 31-ig van még lehetősége a munkaadóval megállapodni korengedményes nyugdíjba vonulására.

      Amennyiben korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, úgy az igazolt évek számával a fent írt határidők csökkenthetőek.

  17. 1951.május 5-én született férfi mikor és milyen feltételekkel mehet nyugdíjba?
    Van-e valamilyen szoros határidő pl. 2010.dec.31. amelyet be kell tartani, hogy elmehessen nyudíjba.?
    Köszönettel veszem válaszukat.
    Tisztelettel: Kernya Anna

    1. Kedves Kernya Anna!

      1951-ben született férfi öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2013), kizárólag csökkentéssel előrehozott öregségi nyugdíj korhatára 60 év (2011) és minimum 37 év szolgálati idő.

      Korengedményes nyugdíjba akkor vonulhat, ha munkaadójával 2009. december 31-ig erről megegyezik, és a megállapodást a Nyugdíjigazgatósághoz benyújtják ugyanezen időpontig (jogvesztő határidő).

      Az 57. életévét betöltötte, tehát korengedményes nyugdíjra jogosult, csak a munkaadó szándéka a kérdéses.

  18. Tisztelt
    Könyvelő Iroda!
    1953 novemberben születtem. Le vagyok százalékolva 40 %-ra. Kapom a rendszeres szociális járadékot 27000Ft-ot. 38 év és 75 nap a szolgálati időm.
    Milyen módon mehetek nyugdíjba? Ha találok valakit aki kifizeti utánam a nyugdíjjárulékot, annak hány évet kell kifizetnie? A 40 éves munkaviszonyig vagy a tényleges nyugdíjba vonulásig?
    A 38 év és 75 napban benne van kb. 1.5 év gyes és 1.5 év munkanélküli járadék is. Köszönöm a válaszukat. üdvözlettel Judit

  19. Ellentmondó hírek látnak napvilágot arról, hogy meghosszabbítja-e a kormány a korengedményes nyugdíjat 2011-ben – mint az alábbi két hír is mutatja. Önök szerint mi várható?

    “A korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjról szóló szabályozás az év végén hatályát veszti. Nagy Anna kormányszóvivő vasárnap a Kossuth Rádió Krónika című műsorában mondta el: szeretnék átalakítani a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj rendszerét is, figyelembe véve a munkakörülmények változását. Méltánytalan lenne, ha egyik napról a másikra szüntetnék meg a fennálló rendszert – tette hozzá. Ezért várhatóan meg fogják hosszabbítani a mostanit, ezzel egy időben viszont meg kell születnie az új koncepciónak is, aminek alapján új korengedményes és korkedvezményes rendszert lehet bevezetni.” (HVG 2010 október 25.)

    “Napirend előtt a munkavállalói oldal a korkedvezményes nyugdíj jövőjéről kérdezte a kormányoldalt. A válasz: jövőre már csak előrehozott nyugdíj lesz, amely 60 éves kortól 8,4 százalékkal kisebb a teljes nyugdíjnál. Az még nem dőlt el, hogy aki a 62 éves korhatár elérése előtt 5 évvel kéri az előrehozott nyugdíjazást, annak mennyi lesz a nyugdíja. Vagyis neki is csak 8,4 százalékkal, vagy 22,8 százalékkal csökken a nyugdíja.” (2010 december 2.)

    Üdvözlettel: Lehőcz Rudolf

  20. Tisztelt Könyvelő Iroda!
    Korengedményes nyugdíjkérelmemet beadtam a nyugdíjfolyósítóhoz. A munkáltatói megállapodást már 2009 évben csatoltam az anyagomhoz. Most mikor elindítom az eljárást, az ügyintéző előáll azzal, hogy a megállapodásomat nem a főfoglalkoztatómmal kötöttem meg. Ez így nem rendezhető. A korábbi főfoglalkoztatómmal jelenleg is 3 órás munkaviszonyban állok, aki vállalta a korkedvezmény miatti befizetést. Kérdezem, hogy a korkedvezmény megadásának feltétele, hogy a főfoglalkoztató adja a munkáltatói igazolást, vagy ez nem kizáró ok. Ha mégis szükséges a munkáltatói megállapodást adó céggel főállásban lenni, elégséges-e egy hétre a nyugdíjba vonulás előtt a 8 órás foglalkoztatásra a szerződést megkötni.
    A jelenlegi főfoglalkoztatómnál december 30-áig hatázott idejű szerződésem van. Már megállapodtunk, hogy 15-ével felment a munkavégzés alól. Ezt követően lenne kb egy hét a megállapodás szerinti korkedvezményes nyugdíjazásomig.
    Várom mielőbbi válaszukat.

    1. Kedves György!

      Tisztázzuk: feltehetően nem korkedvezményes, hanem korengedményes nyugdíjra gondol (munkaadóval megegyezés, stb.).

      Ha Önnek több munkahelye van akkor valóban a fő munkaadóval kell megegyeznie, bármennyi órában is foglalkoztatják hetente. Ebből az is adódik, hogy nem a 8 órának kell meglennie, hanem a megállapodásnak a fő munkaadóval.

      A korengedményes nyugdíjbavonulás további feltételei közé tartozik a munkaadóval történő megállapodás benyújtása a munkaügyi központhoz, és a megállapodásnak december 31-ig be is kell érkeznie a nyugdíjigazgatósághoz. Úgy tűnik, erre nem lesz elegendő ideje a határidők miatt (legalábbis a leírásából számunkra úgy tűnik).

  21. Én nagyon elvagyok keseredve most értesülten hogy,lehet elfognak küldeni a munkahelyemről.A nyugdíj folyositotol már megkértem az éveim összeszámlálását.Amit igazolni tudok az 38 év ebben benne van a 3 év gyesem.2011 szeptemberében töltöm a 56 életévemet.Elhelyezkedni nem tudom ,hogy fogok.Tudom hogy, az Én korosztályom már nem kell senkinek.A főnököm azt mondta hogy, ugy sokkal jobban járok ha elmegyek munkanélkülire.A munkaügyi központon keresztül elmehetek nyugdíjba mert Ők eltudják ezt rendezni. Én azt szűrtem le hogy,Én mondjak fel.Lehet hogy, ez neki jobb lenne,de nekem nem.Nekem nincs róla tudomásom hogy,a munkaügyi központ akinek 2 vagy 3 éve van azt rendezi.Ez csak kacsa.

    1. Kedves Vincze Béláné!

      Sajnos, nem jó hírrel szolgált nekünk… 🙁

      Ön jól látja a helyzetet; legalább ne szerezze meg az örömet a “főnök”nek – ne mondjon fel, mert akkor a végkielégítéstől is elesik. Közös megegyezésbe akkor menjen bele, ha a megállapodásban belefoglalják, hogy azt az összeget megfizetik.

  22. Tisztelt Könyvelő Iroda!
    Nagyon örültem, mikor rátaláltam erre az oldalra. Egy kis reményt csillantott meg
    bennem. Elmúltam az idén 57 éves júliusban, és áprilisban kitettek a munkahelyemről,és most nov. végén lejár a munkanélküli állományom is.
    Megkértem a szolgálati idő megállapítást, ez év végén 39 év munkaviszonyom lesz.
    Mehetek-e a “kicsit másképp” szerint nyugdíjba, ha találok munkáltatót? Valóban vonatkoznak rám a fent leírt tételek?
    Hálásan köszönöm a választ. Üdvözlettel: Mariann

  23. Tisztelt Könyvelő Iroda!

    Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy melyik a jobb lehetőség a nyugdíjazási kérelem beadására? 1952 július 13.-án. születtem. 2007 december 31. ig. 41 év 92 nap van munkaviszony van igazolva. Azóta is folyamatosan dolgozom, ami még Kb. 3 évvel növeli a munkában eltöltött éveket. Azt szeretném tudni, hogy a régi rendelettel érdemes elmenni nyugdíjba vagy az új, 2011-től életbelépő törvény szerint.
    Tisztelettel: Németi Ilona

    1. Kedves Németi Ilona!

      Ez aztán végképp azon kérdések közé tartozik, amihez még csak mukkanni sem lehet; mi igyekszünk minden információt megadni, de a döntésben – még véletlenül sem – akarunk senkit befolyásolni.

      Ön 2011. július 13-án csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. Aki 14 éves korától dolgozik, az nagyonis megérdemli, hogy végre pihenjen egy kicsit. 😉

      Az új, nők 40 éves munkaviszonyával kapcsolatos törvényről még csak annyit tudni, hogy kormányzati szándék, részletei nem ismeretesek – ezért erre nem is alapoznánk a magunk részéről. Amint ebben változás áll elő, oldalainkon bizonyára olvashatja a megfelelő információkat.

  24. Tisztelt Könyvelő Iroda! Én már érdeklődtem ,hogy férjen 1951 október 12-én született.Elszeretne menni csökkentésnélküli korengedményes nyugdijba . Az a kérdésem, hogy november 30-ig bekell neki jelenteni a szándékét és hol? Ha a munkaadójával nem tud megegyezni hogy fizesse ki egyösszegbe nyugdiját még benem tölti a 60 évet akkor ő befizethetné-e.? A másik kérdésem ,hogy ő kap súlyos fogyatékos kedvezmény azt hol és mikor kell bejelenteni? 41-év munkavisszonya megvan jelenleg dolgozik. Köszönettel várom a válaszát: Őzéné

    1. Kedves Őzéné!

      Férje öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2013), Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás lehetőségének életkori feltétele 60 év (2011) és minimálisan 37 év.

      A korengedményes nyugdíjba vonulásról több alkalommal írtunk honlapunkon, kérjük, használja a honlapon található keresőt (beírja pl. a korengedmény kifejezést, nyom egy Enter billentyűt, és felsorakoznak azok az írások, amelyek foglalkoznak a kérdéssel.

      Amennyiben figyelmesen átolvassa azt az írást is, amelyhez hozzászólását megtette, láthatja, hogy csak munkaadó fizetheti meg a kérdéses összeget, saját magának közvetlenül nem teheti meg.

      Súlyosan fogyatékos kedvezmény alatt nem tudjuk, hogy pontosan mit ért, de jelenleg nem kell sehova bejelenteni külön.

  25. ‘1953 06 20 születtem.15 hónapig munkanélküli voltam .milyen kedvezményekkel lehet nyugdíjba menni és mikor.
    A 40 év utáni nyugdíjba vonulásnál figyelembe veszik -e a munkanélkülit.
    Az 59 évesen mik a feltételek a nyugdíjba vonulásnál?
    Julia.

  26. Tisztelt Könyvelő Iroda!
    Köszönöm válaszukat,de én arra lettem volna kiváncsi,hogy azápolási után
    kapott pénz után fogom-e a nyugdijat kapni?
    Köszönöm a válaszukat.

    1. Kedves Németh Tiborné!

      Az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz legalább 20, a résznyugdíjra jogosultsághoz pedig legalább 15 év szolgálati idő szükséges.

      Az összeget, adatok hiányában még csak meg sem tudjuk becsülni, de a nyugdíjszámításra nem is vállalkozunk, mert kellően bonyolult és összetett, dokumentumok hiányában pedig egyenesen lehetetlen feladat.
      Javasoljuk, hogy a nyugdíj várható összegének becsléséhez használja a nyugdíjkalkulátort.

"Vissza a tetejére" gomb