A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetősége volt talán az idei év legjobban várt jogszabály-változtatása, amelyet a Parlament a mai napon – 2010.12.20.19:37:14-kor – elfogadott.
A törvénymódosítás régi-régi adósságot próbál törleszteni nagymamáinkkal, édesanyáinkkal, a nőkkel szemben. Mondhatjuk azt, hogy nagyobb részben sikerült, de talán még némi igazításra szorulhatnak az előírások.
Nem született még (és talán nem is fog soha…) olyan döntés, amely mindenki maradéktalan egyetértésével találkozott volna, és – valljuk be őszintén – ez sem lett olyan. Mégis nagy előrelépésnek kell tekinteni a megszületését, és gondolkodni azon, miképpen lehetne könnyíteni a nők munka-család-otthon helyzetén.
A képviselők ezzel az összevont javaslattal találkozhattak a mai szavazás előtt:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
1 . §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)?(2d) bekezdéssel egészül ki:
?(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, akia) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)?b) és e)?g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.
(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő ? ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt ? egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998 . évi LXXXIV. törvény 12. (2) bekezdése szerinti feltételeknek.?
A törvénymódosítás lényege, hogy legalább negyven év jogosító idő elérését követően vonulhatnak nyugdíjba a nők, és a nyugdíjba vonulásuk napján nem állhatnak biztosítással járó jogviszonyban (de másnap, már nyugdíjasként, vállalhatnak munkát…).
Az ONYF részletes tájékoztatást 2010. december végére ígér: “… A kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyokat – a törvényjavaslat felhatalmazása alapján – a Kormány rendeletben határozza meg. Jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ennek a kormány-előterjesztésnek szakmai előkészítését végzi.” – áll közleményükben.
A 40 évből a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a 32 évet (egyes esetekben a 30 évet, illetve 5 vagy több gyerek nevelése esetén legfeljebb 7 évvel csökkenthető a szükséges jogosultsági idő).
A 40 év jogosultsági idő tekintetében “… jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.”
A terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díj fogalma teljesen egyértelmű, nem szorul különösebb magyarázatra. A törvénymódosítás értelmében (2c pont) ezek után általában összesen 8 év szolgálati idő vehető figyelembe.
A szükséges 32 év meghatározásánál is a törvénymódosítás szövegéből kell kiindulni: “… jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal … szerzett szolgálati idő.”
Joggal merül fel a kérdés az átlagos Olvasóban: mi a csuda a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő?
Szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat a törvény külön határozza meg.
A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették (illetve néhány esetben akkor is, ha levonták tőle, de a foglalkoztató nem fizette be a költségvetésnek).
A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.
Szolgálati időként kell jellemzően figyelembe venni:
– a Tbj.-ben meghatározott, nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személy esetében azt az időszakot, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
– a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
– a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,
– a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
– a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
– azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült,
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
– az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
– az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét (beleértve az iskolai szünet időtartamát is, de csak egy képesítés megszerzésére irányuló időtartamot).
A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.
A Tbj. törvény alapján biztosított
– a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik; 2011-től a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt is ide soroljuk
– a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
– a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
– az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
– a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
– az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
– a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen biztosítottat (kivéve néhány törvényben meghatározott esetet),
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
– jelen felsorolásunk 7. bekezdésében (“a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló…”) foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a felsorolásban említett összeget.
A kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony:
– Kereső tevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá
– kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki
– gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki
– a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek.
Összegezve: Azt a szolgálati időt lehet a jogosító idő szempontjából figyelembe venni, amely kereső tevékenység (díjazással járó munkavégzés) végzése alapján teremtett biztosítási jogviszonyt.
Példa: 1953. decemberben született hölgy, 3 év szakmunkásképző után érettségizett, nappali tagozaton 3 éves főiskolai diplomát szerzett, a diploma után folyamatosan dolgozott, 2 gyerekkel volt gyesen 3-3 évet, 2009-ben munkanélküli volt, 2010-től ismét van munkahelye.
Az 1953-ban született hölgyek 63 éves korukban (2016-ban) vonulhatnak öregségi nyugdíjba, 59 évesen (2012-ben) előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak. Amennyiben 40 évet eléri vagy meghaladja a szerzett szolgálati idejük, akkor csökkentés nélküli nyugdíjra jogosultak, 37 év, vagy annál több szolgálati idő esetén csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra szereznek jogot.
A szolgálati idő:
1960 szeptemberében megy első osztályba, amit 1968-ban fejez be, és kezdi meg a 3 éves szakmunkásképzőt, szakmát 1971-ben szerez (1968-1971).
1971-1972 (1 év) érettségi, 1972-1975 (3 év) nappali tagozatos főiskolás, 1975-2009-ig munkaviszony (34 év), 2009 munkanélküli (1 év) 2010-2011 újra munkaviszony (1 év).
3 év szakmunkásképző (tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló) + 3 év főiskola (1998. január 1-je előtt a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi idő) + 35 év munkaviszony, melyből 6 év gyesen (34 + 1 munkahelyen) + 1 év munkanélküli (álláskeresési támogatásban részesült) = 42 év szolgálati idő, vagyis az életkori feltétel betöltésekor, 2012. decemberében, teljes összegű öregségi nyugdíjba vonulhat.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges jogosító idő kiszámításánál azt kell megnéznünk, hogy a 42 év szolgálati időből mennyi a keresőtevékenységből származó biztosítási jogviszony (minimálisan 32 évnek kell lennie), és mennyi a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Utóbbival könnyebb dolgunk van: 2 x 3 év gyes = 6 év.
A maradék 36 évből nem kereső tevékenység a főiskolai évek (3 év), az álláskereseti támogatás (1 év), azaz négy év, tehát maradt 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, amely megfelel a törvényi előírás szerinti minimum 32 évnek.
A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony és a 6 év terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő összesen 38 év jogosító idő, tehát még 2 év hiányzik a jogosító időhöz, a kedvezményes öregségi nyugdíj igénybevételéhez.
Hangsúlyozzuk, hogy a fenti összefoglalónk a képviselők elé kerülő jogszabály-tervezeten, és annak saját magunk által végiggondolt értelmezésén alapul.
Nyilvánvalóan hamarosan hivatalos közleményben is megjelenik az értelmezés, melyet a megjelenését követően azonnal közzé fogunk tenni honlapunkon is.
Tisztelt cím!
1954-ben születtem, a nyufi szerint 2010 dec.31-ig van 38 év 159 nap jogosultsági időm a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez. Azóta is folyamatosan munkaviszonyban vagyok, de a 2011 juniusától tudomásom szerint a munkáltatóm semmiféle járulékot nem fizetett utánunk, fizetést sem kaptunk “további utasításig nem kell bejárni a munka helyünkre”. Most folyik a felszámolási eljárás, a bérgarancia alaptól éppen tegnap megkaptuk az elmaradt bérünk egy részét, tőlünk ebből levonták a járulékokat. Nem tudom mikor kell leszámolnom, “majd szólnak”, nem tudom mit vagyok köteles elfogadni, végkielégítés, felmondási idő, elmaradt juttatások stb. PL: A felmondási idő nekem munka viszony? Ez jogviszony a nyugdíj szempontjából? Az az idő ami bár munkaviszony, de a munkáltató nem fizetett járulékot jogviszony? Mit tegyek, ha a felszámoló sem fizeti be a járulékokat mire elérném a 40 évet? Én befizethetem a cég helyett? Köthetek velük valamilyen egyezséget? Ha csak pár hónap hiányzik kell valamilyen megoldást találnom.
Nagyon köszönöm a segítségüket.
Kedves Hajas Károlyné!
Mindaddig a pillanatig, amíg nem kapja meg a kilépő adatlapját, az azon szereplő dátumig alkalmazásban áll, a szolgálati idejébe beleszámít, függetlenül attól, hogy megfizetik-e, avagy sem a járulékokat. Ön nem vállalkozó, aki nem fizeti a saját járulékát, így a kellemetlenségeken kívül egyéb hátrány – e tekintetben -nem éri.
Ön nem fizetheti be, nem köthet velük jogszerűen erre megállapodást, és nincs mód a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges szolgálati idő / jogosultsági idő megváltására.
Tisztelt Cím!
Nagyon köszönöm megnyugtató válaszát.
Ma tudtam meg, hogy 2012 05. 20.-án le kell számolnom, a felszámoló szerint akkorra letöltöm a felmondási időm.
Sajnos csak július 27.-én lenne meg a 40 évem….fogalmam sincs mit fogok tudni csinálni…
Ilyen az élet…
további munkájukhoz sok sikert kívánok, ezután is maradok hűséges olvasójuk.
Kedves Hajas Károlyné!
Már most keressen valakit ismerősei körében, akik erre a két hónapra majd alkalmazzák önt, akár úgy is, hogy ön kifizeti valahogy a 2 hónapra eső járulékot neki. Arra spóroljon, sokkal jobban jár, mintha évekig várna álláslehetőségre, hogy az a durva 2 hónap összejöjjön… Sajnáljuk.. 🙁
Tisztelt iroda!
2012. február 21.-vel nyugdíjba vonulhatok,addigra lesz meg a 40éves munkaviszonyom./Ezt a nyugdíjfolyósító igazgatóság számolta ki,nem én!/ Mivel sem a munkáltatómnak,sem a könyvelőjének nincs fogalma arról.ilyenkor mik az előzetes teendők,az önök tanácsát kérném. Innen onnan hallottam,hogy 3hónappal előbb fel kell mondani,és a 3hónap felét le kell dolgozni. De azt is mondták,hogy a munkáltató határozza meg a felmondási időt. Most akkor hogy is van ez? Mikor adjam be a papírjaimat a nyugdíjfolyósítóhoz? Mikor a felmondásomat? Mennyit kell még dolgoznom? Nem szeretnék kicsúszni az időből. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Király Jánosné
Kedves Király Jánosné!
A témával kapcsolatban honlapunkon talál egy leírást, javasoljuk átolvasásra.
Semmilyen időből nem fog kicsúszni, mert önnek ez egy döntési/választási lehetőség – az adott időponttól kezdődően bármikor érvényesítheti.
Üvözlöm Önöket!
Én érdeklődnék,hogy napokat meg lehet-e váltani egy összegben, mármint pénzért. Eddig van 24 év 65 nap munkaviszonyom, és 300 nap kellene a 25 évhez. Van-e lehetőség ennek pénzbeli megváltására.
1953-ban születtem.
Kedves Terézia!
Javasoljuk, hogy a szolgálati idő és jövedelem megvásárolhatóságáról szóló írásunkat olvassa el honlapunkon.
A 25 évet nem annyira értjük, és az 1953-as születési idő is azt mondatja velünk, hogy még messze van a nyugdíjkorhatára… 😉
Tisztelt Cím!
Érdeklődöm, hogy van-e már információjuk a rokkantnyugdíjjal kapcsolatban. Érdekelne, hogyan változott. Nevezetesen a rokkantsági ellátás összegének megállapítása, mégpedig az a rész, hogy 25 év munkaviszony után a megállapítás szabályai az öregségi nyugdíj szabályaival megyegyeznek-e, vagy sem. Tehát, ha valakinek rokkantsági ellátást állapítanak meg úgy, hogy nem rehabilitálható, akkor az összeg megállapításának szabályai a mostani rokkantnyugdíj szabályaival megegyeznek-e? Jelenleg úgy van, hogy 25 év munkaviszony után az öregségi nyugdíj megállapításának szabályait kell alkalmazni. Ez megváltozott-e?
Köszönettel: Vancsik György
Kedves Vancsik György!
Igyekszünk figyelemmel kísérni a jogszabály-változásokat, azokon belül is elsődlegesen az adójogszabály-változásokat, majd azt követően a TB jogszabály-változásokat. Folyamatos feldolgozásunk eredményét – munkatapasztalataink szerinti érdeklődési, illetve célszerűségi sorrendben közzétesszük.
Javasoljuk, hogy térjen vissza időnként honlapunkra – előbb-utóbb feldolgozzuk a témát… 😉
Tisztelt Iroda!
Szeretném megkérdezni, hogy 37 éves munkaviszonyom van ami 32 év + 5 év
gyermekgondozási segélyből tevődik össze, mikor mehetek nyugdíjba. /55 éves vagyok/
Kedves Fődiné László Erzsébet!
Amennyiben jó az a tippünk, hogy ön 1956-ban született, akkor pl. ezen válaszunkban olvashatja lehetőségeit.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához – a leírt adatok alapján – még 3 év keresőtevékenységre van szüksége.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Lányom vállalkozásánál dolgozom munkaszerződéssel, alkalmazottként. 1953. 04. 29-én születtem, 41 év szolgálati időt ismertek el. A jelenleg végbement törvénymódosítások tükrében a következő kérdéseim lennének:
Érdemes-e idén elmennem korengedményes nyugdíjba/a feltételek adottak/ vagy várjam meg 2012 év októberét amikorra megszerzem a 40 éves jogosultságot?
Korengedményes nyugdíj esetén ránk vonatkozna a visszafoglalkoztatási tilalom?/Ha igen, mennyi ideig?/Ezt a fajta nyugdíjat nem neveznék át?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Mária
Kedves Kozicz Istvánné!
Kedves Mária!
Korengedményes nyugdíjba ugyan vonulhatna – elméletileg az idei évben, de jobban jár, ha jövő októberben a nők kedvezményes nyugdíját választja (teljes jogú nyugdíj). Ez nem változik a tervek szerint. 😉
Részletekről majd később olvashat honlapunkon bővebben, csak térjen vissza időnként.
Tisztelt Iroda!
Szeretném megkérdezni, hogy 38 év munkaviszony után, (igaz ebből 3 év gyes) a leányom helyett, elmehetek-e gyes-re, (egy lakásban lakunk) és beszámitana-e nekem, hogy 40 éves munkaviszonyom meglegyen.
Köszönettel: Szoták Józsefné
Kedves Szoták Józsefné!
A gyes feltétele, hogy a szülő esetében fennálljanak a jogosultsági feltételek, és a nagyszülő is megfeleljen az ellátás jogosultsági feltételeinek.
A gyes bruttó összegéből nyugdíjjárulékot vonnak, a gyes teljes szolgálati időnek minősül.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Nagyon szépen köszönöm gyors és kielégitő válaszukat!
Türelmes,kitartó munkájukhoz sok sikert és jó egészséget
kivánok!
Tisztelettel:Lona
Tisztelt Könyvelőiroda!
Szeretném ha segitenének kérdésem megválaszolásában.
1954.05.24.-én születtem,a következő határozatot kaptam.
Figyelmbe vehető szolg.idő:39év64nap (2010.12.31-ig)
A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdijához figyelembe vehető jogosultsági idő:38év69nap ebből kereső tevékenységgel járó vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban szerzett jogosultsági idő:32év65nap
A nyugellátás összegének kiszámitásánál,a mérték megállapitásához 39év és 32nap vehető figyelembe.
Mikortól vehetem igénybe a nők kedvezményes nyugdijazását?
Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Lona!
40 év mínusz 38 év 69 nap = 1 év 296 nap volt 2010. december 31-én. 2011. december 31-től még 296 napot kell keresőtevékenységgel jjáró jogviszonyban jogosultsági időt szereznie.
Tisztelt Iroda!
Én 1957 dec. születtem és 1975 jún. óta van munkaviszonyom és a férjem rokkant nyugdíjas volt Ő 2003. dec. -ben elhunyt, és szeretném tudni hogy az özvegyi nyugdíj feléled-e részemre.
Előre is köszönöm. Ágostonné
Kedves tandarik!
Akkor miért nem olvassa el honlapunkon az erről szóló írásunkat? https://www.konyvelozona.hu/2010/08/ozvegyi-nyugdij-feleledese-2010/
Elnézést, de még azt elfelejtettem leírni, hogy 2011. április 1-től állásnélküli vagyok, de álláskeresési járadékot csak 2011. augusztus 4-től kapok.
Köszönettel: Lechner Ferencné
Kedves Lechner Ferencné!
A munkanélküli ellátás időszaka nem számít bele a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges jogosító időbe.
Tisztelt Iroda!
Szeretném megkérdezni, hogy én a lentiek szerint elmehetnék csökkentett összegű nyugdíjba az alábbi internetes tájékoztatás alapján?
1953. október 4-én születtem és 38 év szolgálati idővel rendelkezem. A szolgálati időmet már kikértem a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól.
https://www.berkalkulator.com/nyugdij-info/13504-nyugdij-2011-nyugdij-2012
Várom válaszukat, köszönettel:
Lechner Ferencné
Kedves Lechner Ferencné!
Egyrészről: Miért bennünket kérdez arról, hogy mit olvasott máshol? 😉
Másrészről: Nem is nagyon értjük, hogy mit is szeretne kérdezni. 🙁
A rossz hír az, hogy ön ebben az évben nem jogosult még előrehozott öregségi nyugdíjra, az életkori feltétel hiánya miatt. Majd 2012-ben (jelen szabályozás szerint). Összefoglaló táblázatunkat erről megtekintheti honlapunkon, a hivatkozást követve.
A nők kedvezményes, 40 éves nyugdíjára (amiről az ön által idézett cikk szólt) sem jogosult: 40 év jogosító időre van szükség és nem 40 év szolgálati időre. Amennyiben másik, összefoglaló írásunkat elolvassa, ön is képes lesz arra, hogy meghatározza, hogy mennyi időt kellene még szereznie keresőtevékenységből […és azt is láthatja, hogy mi mennyire alaposan dolgoztuk fel ezt a fajsúlyos kérdést…. 🙂 ]
AZUTÁN SZERETNÉK ÉRDEKLŐDNI, HOGY 2011.NOVEMBER.29-TÖL ELMEHETTEM NYUGDÍJBA AMINEK NAGYON ÖRÜLÖK. VISZONT NAGYON ROSSZ HIREK JUTOTTAK AZ ÉRTESÜLÉSEMBE , HOGY OLYAN SZABÁLYT AKARNAK HOZNI HOGY NEM LEHET MELLETTE DOLGOZNI. EZ VISZONT NAGYON ROSSZ LENNE MERT AKKOR A HITELEINKET NEM TUDOM FIZETNI ÉS ÉHEN HALUNK . MIÉRT AKARNAK AZOK ILYEN TÖRVÉNYT HOZNI AKIKRE SZAVAZTUNK HOGY A MÉLYBE TASZÍTSÁK AZOKAT AKIK RÁJUK SZAVAZTAK ÉS BÍZTAK BENNÜK. MIÉRT NEM DOLGOZHAT AZ AKINEK VAN RÁ LEHETŐSÉGE ÉS AZUTÁN ADÓZZON.JÓ VOLNA EZEKET ÁTGONDOLNI MERT HA ÍGY FOLYTATJÁK NAGYON SOK SZAVAZATOT VESZÍTENEK. TISZTELETTEL BOR JÁNOSNÉ
Kedves BOR JÁNOSNÉ!
Értjük mi, és meg is értjük hozzászólásának értelmi és érzelmi töltöttségét, de – reméljük – nem nekünk címezte… 😉
Az égegyadta világon semmi közünk a jogalkotáshoz. Nagyon kevés gyakorló szakember véleményét kérik ki, nem beszélve az érintettekről.
Az el kell ismerni, hogy valamit tenni kell, olyant, amit már több mint 20 éve meg kellett volna oldani, és ez a “műtét” nagy fájdalommal jár. Ugyanakkor – a mi véleményünk szerint – előbb átgondolni, “kisakkozni” az egészet, megismertetni a közzel az összefüggéseket, hatásokat, és azt mondani; “Na, van még 1 évünk a rákészülésre, rendezkedjen be mindenki rá.” Aztán kőkeményen végrehajtani.
Egy több sebből vérző, legyengült beteget először sokktalanítani kellene, csak aztán döfni a szikét, nem? Persze, az is lehet, hogy életmentő a műtét, nincs idő tökölni; azonnal bökni kell. Így, a mentésbe nagyon sokan belehalnak – nagyon úgy tűnik. De legalább tudják, hogy tényleg nemes a cél, és sokakat megmentenek vele….
Szeretném megtudni mikor tudok nyugdíjba jöni. Elismert szolgálati idő 30 év 326 nap. Munkanélküli 360 nap. 3 gyereket szültem 7 évig voltam gyesen. Nem vettem igénybe a gyest mivel bölcsödébe ment a gyerek, ilyen esetben a gyest, hogy számolják ki? Jövő januárba töltöm az 57. évemet. Jelenleg 40% rokkant vagyok, szociális járadékon. Most el tudok e menni nyugdíjba? vagy esetleg előnyugdíjba? a mostani rendelet szerint. válaszát várom. köszönöm
Kedves marika!
Akármilyen körmönfontan írta le, mi kiszámítottuk, hogy 1955. januári születésű… 😉
Az 1955-ben született hölgyek öregségi nyugdíjkorhatára 64 év (2019.) Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás feltétele: betöltött 61. életév (2016.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
[Az azért el kellene döntenie, hogy volt-e gyesen (“…3 gyereket szültem 7 évig voltam gyesen”), vagy nem volt gyesen (“… Nem vettem igénybe a gyest …”), mert ezt aztán mi tényleg nem tudhatjuk. 🙂
Látjuk (mert megírta), hogy van közel 31 év szolgálati ideje. Azt már nem írta, hogy ez meddig jött össze? Jogosultsági ideje mennyi?
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Szeretnék érdeklődni a korkedvezményes nyugdíjazással kapcsolatban.
1961-ben születtem, 5 év korkedvezményes jogosultságot szereztem előző munkahelyemen és született egy gyermekem, akivel 3 évig voltam otthon.
Érdekelne, hogy mikor tudok elmenni nyugdíjba.
Segítségüket előre is köszönöm.
Kedves Kovácsné Hegedűs Katalin!
Az 1961-ben született nők öregségi nyugdíjkorhatára 65 év (2026.).
Kizárólag csökkentéssel történő előehozott öregségi nyugdíjhoz betöltött 63 életév (2024) és minimum 37 év szolgálati év szükséges-
A korengedményes nyugdíj utolsó kedvezményezett évjárata 1953, és ez a forma az idei évben megszűnik.
Az öt év korkedvezményt a fentiekben megadott korhatárokból kell levonni.
Tisztelt Iroda!
1953. 09. 24-én születtem, a 40 évem 2013. 02. 05-én lesz meg. 2011. 12. 31-én 38 év 330 napom lesz. A kérdéseim a következők: mikor mehetek nyugdíjba, érdemes-e megvárnom a 40 évet, ha előrehozott nyugdíjba megyek, mennyi a nyugdíj összege, hogyan tudom kiszámolni a nyugdíj összegét?
Jó egészséget kívánok munkájukhoz, üdvözlettel:Magdi
Kedves pocok56!
kedves Magdi!
Csak annyit tegyen meg, hogy a kérdés-feleletek között olvasgasson vissza egy kicsit…
1953-ban született hölgyek öregségi nyugdíjkorhatára 63 év (2016). Előrehozott öregségi nyugdíjkorhatáruk 59 év (2012.), 40 évet elérő, illetve meghaladó szolgálati idő esetén csökkentés nélküli nyugdíjra jogosultak, a minimális szolgálati idő 37 év, amikor csökkentett összegű nyugdíjra jogosultak.
A 40 év alatt, ugye, jogosító időt ért, és nem szolgálati időt ért?!
A nyugdíj várható összegét az Önnél lévő kereseti adatok alapján megközelítőleg ki tudja számolni az interneten fellelhető nyugdíjkalkulátorok egikének segítségével.
Tisztelt Iroda!
1953 április 18-án születtem. 2012 május 28-án mehetek nyugdíjba. Azt szeretném megtudni, hogy mikor kezdhetem meg a kérelmem beadását jelenlegi munkáltatóm felé? Két hónap felmondási idő jár, és három hónap ugynevezett “futkosási” idő adható. Jövő évi szabadságom időarányosan hogy vehetem ki? Ennek megfelelően már ebben az évben megkezdhetem a kérelmem beadását? Válaszukat előre is köszönöm! Szilágyi Olga
Kedves Olga2!
Kedves Szilágyi Olga!
Ön jövőre április 18-án, és nem május 28-án, lesz jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra (kivéve, ha a minimális 37 év szolgálati ideje csak május 28-án lesz meg).
Első lépésként a szolgálati idejének igazolását kérje meg a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjigazgatóságtól (lehet elektronikusan is, az ONYF honlapjáról), mert annak birtokában tudja az, hogy miként is áll (pl. ha csak pár nap lenne május után a 40 éves szolgálati időhöz, akkor azt célszerű kivárni, mert akkor nem csökkentett összegű nyugdíjat fog kapni).
“Futkosási” idő, “sétáló” idő nincs, az csak adható, és az a közös megegyezés része lehet.
A szolgálati idő igazolás birtokában kalkulálhat, és ekkor jó, ha a munkaadóval ismerteti szándékát (meg így is tisztességes, hogy ő is fel tudjon készülni).
Járandóságát az utolsó munkában töltött napon el fogják számolni; ha nem tudja kivenni az időarányos szabadságot, akkor ki kell fizetni.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Korábbi munkabeosztásomból kifolyólag 2 év korengedményre vagyok jogosult. Azután szeretnék érdeklődni, hogy ez a 2 év beleszámít -e a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjába, avagy csak az öregségi, előrehozott öregségi nyugdíjba számít bele?
Válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Szabóné
Kedves Szabó Zoltánné!
Javasoljuk, hogy olvassa el összefoglaló írásunkat a témáról. Minden kérdésére ott kap választ.
A korkedvezményes évek nem számítanak bele ezen nyugdíjazási formába.
Tisztelt Könyvelőiroda!
55 éves munkanélküli nő vagyok.2 felnőttkorú gyermekem van.Mindkettővel 3-3 évet voltam gyes-en.Megállapított 37 év szolgálati időm van.Ebben foglaltatik a gyes és kb. 1,5 év munkanélküliség is.
Szeretném tudni, hogy előrehozott csökkentett öregségi nyugdíjat igényelhetem-e?Mit jelent a szolgálati idő megváltás?
Üdvözlettel: Györgyik Á.
Kedves Györgyik Ágota!
Kérdését már feltette, és válaszoltunk is rá. A tegnapelőtti válaszunkat a linket követve olvashatja.
A nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő és jövedelem megvásárolható címmel is írtunk már honlapunkon; ugyancsak a linkre kattintva eljuthat Ön is a cikkünkhöz és a magyarázathoz.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Szeretném a segitségüket kérni abban, hogy elmehetek-e az idén elörehozott csökkentett öregségi nyugdijban.
1954,04,27-én születtem. 37 év szolgálati idöt és 2 év rokkantsági idöt állapitottak meg .
Szeretném tudni a véleményüket, hogy beadjam-e az igényemet.
Válaszukat előre is köszönöm. üdv. Molnárné Kata
Kedves Molnár Kata!
Többek között (a kérdés-válaszok között), a linket követve honlapunkon találhat választ kérdésére.
Tisztelt Cím!
Mellékelten megküldöm a tervezett jogszabály módosítást a korhatár előtti nyugdíjba menetel eltörléséről, amely az előrehozott öregségi, és csökkentett összegű öregségi nyugdíjakat is érinti.
Üdvözlettel: Vancsik György
2011. évi ? törvény
a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről és a jövedelempótló juttatásról
1. Általános rendelkezések
1. §
E törvény alkalmazásában
a) biztosítással járó jogviszony:
aa) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint biztosítással járó jogviszony,
ab) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,
ac) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén ? ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik ? a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. §-a szerint biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony;
b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
c) korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó
ca) előrehozott öregségi nyugdíj,
cb) csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
cc) korkedvezményes nyugdíj,
cd) bányásznyugdíj,
ce) korengedményes nyugdíj,
cf) az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cg) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2011. szeptember 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
ch) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2011. szeptember 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj;
d) korhatár előtti öregségi nyugdíj, illetve jövedelempótló juttatás kezdő napja: az a nap, amelytől kezdődően a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, illetve a jövedelempótló juttatást megállapítják;
e) öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár.
2. §
(1) A jövedelempótló juttatásokat a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jövedelempótló juttatások megállapítására, folyósítására, a jogorvoslatra, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépő jövedelempótló juttatás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2. A 2012. január 1-je előtti kezdő naptól megállapított korhatár előtti öregségi nyugdíjak
3. §
Az 1950. évben vagy azt követően született személy részére a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2012. január 1-jétől azonos összegben, jövedelempótló juttatásként kell továbbfolyósítani.
4. §
(1) Korhatár előtti öregségi nyugdíj ? a (2) bekezdésben foglalt kivétellel ? 2011. december 31-ét követő kezdő nappal nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2011. szeptember 1-jét megelőzően hatályos 10. §-a, illetve a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2011. szeptember 1-jét megelőzően hatályos 13/A. §-a alapján öregségi nyugdíj csak 2011. szeptember 1-jét megelőző kezdő nappal állapítható meg.
3. Jövedelempótló juttatás megállapítása 2011. december 31-ét követő kezdő naptól
5. §
(1) 2011. december 31-ét követő kezdő nappal jövedelempótló juttatásra jogosult
a) az az 1952. évben vagy az megelőzően született nő és az 1951. évben vagy azt megelőzően született férfi,
aa) aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges szolgálati időt 2011. december 31-éig megszerezte, vagy
ab) akivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felmentését 2011. július 1-je előtt írásban közölték;
b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerez;
c) az az 1952. évben született férfi, akivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felmentését 2011. július 1-je előtt írásban közölték;
d) az, aki 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményt szerez;
e) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte;
f) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot,
feltéve, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a jövedelempótló juttatás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jogosult a jövedelempótló juttatást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményre való jogosultságot a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a jövedelempótló juttatás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a jövedelempótló juttatás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerez.
(3) A jövedelempótló juttatást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hatodik hónap első napjától, de legkorábban 2011. december 31-ét követő kezdő nappal, kérelemre lehet megállapítani.
6. §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a jövedelempótló juttatást a jövedelempótló juttatás kezdő napján alkalmazandó társadalombiztosítási nyugdíjszabályok szerint kell megállapítani.
(2) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. §-ának hatálya alá tartozó személy esetén, valamint az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedelempótló juttatás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. § (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosultnak a jövedelempótló juttatás kezdő napját megelőző napig megszerzett szolgálati ideje nem éri el a 40 évet.
(3) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. §-ának hatálya alá tartozó személy esetén, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedelempótló juttatás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. § (2), illetve (3) bekezdése szerint csökkenteni kell.
4. A jövedelempótló juttatás megszűnése
7. §
(1) A jövedelempótló juttatás megszűnik, ha
a) a jogosult meghal,
b) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
c) a nyugdíjmegállapító szerv a 9. § (1) bekezdése, illetve korengedményes nyugdíj helyébe lépő jövedelempótló juttatás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.
(2) A megszüntetett jövedelempótló juttatás ismételten nem állapítható meg.
5. Keresőtevékenység folytatása jövedelempótló juttatás mellett
8. §
(1) A jövedelempótló juttatás folyósítását szüneteltetni kell arra a hónapra, amely hónapban vagy annak egy részében az érintett biztosítással járó jogviszonyban áll, az ilyen hónapra folyósított jövedelempótló juttatást vissza kell fizetni.
(2) A jövedelempótló juttatásban részesülő személy köteles ? legkésőbb a jogviszony létrejöttét követő harminc napon belül ? a nyugdíjfolyósító szervnek bejelenteni, ha biztosítással járó jogviszonyt létesít. A 2012. január 1-jén biztosítással járó jogviszonyban álló és jövedelempótló juttatásban részesülő személy a bejelentési kötelezettségét 2012. január 31-éig köteles teljesíteni.
(3) A visszafizetendő jövedelempótló juttatást a bejelentéstől számított harminc napon belül kell visszafizetni.
(4) A szüneteltetett jövedelempótló juttatást azonos összegben ismételten folyósítani kell, ha a jogosult a nyugdíjfolyósító szervnek bejelenti, hogy biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A szüneteltetett jövedelempótló juttatást legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet folyósítani.
(5) A nyugdíjfolyósító szerv a jövedelempótló juttatás szüneteltetéséről és ismételt folyósításáról a jövedelempótló juttatásban részesülő személy bejelentése alapján, határozat meghozatala nélkül intézkedik.
9. §
(1) A 8. § (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, vagy ha a jövedelempótló juttatásban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a jövedelempótló juttatást a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését következő hónaptól meg kell szüntetni, és a foglalkoztatás időtartamára folyósított jövedelempótló juttatást késedelmi kamattal növelt összegben vissza kell fizetni.
(2) Ha a biztosítással járó jogviszony keletkezésének időpontja nem állapítható meg, a jövedelempótló juttatást a jogsértés észlelését megelőző hat hónapra kell ? késedelmi kamattal növelt összegben ? visszafizetni. Ha a jövedelempótló juttatást hat hónapnál rövidebb ideje folyósítják, a folyósított jövedelempótló juttatás összegét kell ? késedelmi kamattal növelt összegben ? visszafizetni.
(3) A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a biztosítással járó jogviszony keletkezésének időpontjától
a) a tartozás elengedése, mérséklése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése esetén az erre irányuló kérelem benyújtásának időpontjáig,
b) az a) pontban nem említett esetben a jogosulatlanul folyósított jövedelempótló juttatás teljes összegének visszafizetéséig, végrehajtásáig terjedő időre
kell megfizetni.
6. A jövedelempótló juttatásban részesülő személyek öregségi nyugdíja
10. §
(1) Ha a jövedelempótló juttatásban részesülő személy ? ideértve azt az esetet is, ha a jövedelempótló juttatásának folyósítását a 8. § (1) bekezdése alapján szüneteltetik ? az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától hivatalból a jövedelempótló juttatásnak az időközi nyugdíjemelések mértékével növelt összegét öregségi nyugdíjként kell folyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.
(2) Az öregségi nyugdíj (1) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas ? a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül ? a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti öregségi nyugdíjának ismételt megállapítását. Az öregségi nyugdíj összegét ? az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően ? abban az esetben lehet módosítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.
7. Az ellátások fedezete
11. §
(1) A jövedelempótló juttatásokat és a végrehajtás költségeit a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti.
(2) E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos szabályokban foglaltakhoz képest a korengedményes nyugdíjra megállapodást megkötő munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhető és a munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt.
8. Adattovábbítás
12. §
(1) A nyugdíjfolyósító szerv a 3. § alapján jövedelempótló juttatásra jogosult személyek a természetes személyazonosító adatait és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét elektronikus úton, hivatalból 2012. január 31-éig megküldi az állami adóhatóságnak, adategyeztetés céljából.
(2) A nyugdíjmegállapító szerv a jövedelempótló juttatás megállapításáról, megszüntetéséről és a 8. § (2) és (4) bekezdés szerinti bejelentésről ? a természetes személyazonosító adatok és a Társadalombiztosítási Azonosító Jelének megküldésével ? haladéktalanul, elektronikus úton, hivatalból értesíti az állami adóhatóságot.
9. Felhatalmazó rendelkezés
13. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a jövedelempótló juttatás megállapításának és folyósításának részletes eljárási szabályait.
10. Hatályba léptető rendelkezések
14. §
(1) Ez a törvény ? a (2) bekezdés szerinti kivétellel ? 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 1. és 2. §-a, 4. § (1) bekezdése, 5?13. §-a, 15?18. §-a és 19. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az egyéb kapcsolódó törvények módosításáról külön törvény rendelkezik.
11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1977. évi LXXXI. törvény módosítása
15. §
A Tny. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
?(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.?
16. §
A Tny. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
?68. § (1) A biztosított (volt biztosított) ? legfeljebb naptári évenként egyszer ? a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, továbbá nő esetén a 18. § (2a)?(2d) szerinti öregségi nyugdíjra jogosító jogosultsági idejének megállapítását.
(2) A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, a nyugdíj-megállapító szerv nyilvántartásában nem vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, jogosultsági időre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.
(3) A nyugdíj-megállapító szerv az elismert szolgálati időt, jogosultsági időt határozatban állapítja meg.?
17. §
A Tny. 83/B. § (1) bekezdésében az ?az a)?h) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő? szövegrész helyébe az ?a fizetendő? szöveg lép.
18. §
Hatályát veszti a Tny.
a) 8?8/C. §-a és a 8. §-t megelőző alcím,
b) 18/A?19. §-a,
c) 79. § (5) bekezdése,
d) 83/B. § (1) bekezdés a)?g) pontja és harmadik mondata,
e) 83/B. § (5) bekezdése,
f) 101. § (1) bekezdés k) pontja.
12. Hatályukat vesztő egyéb rendelkezések
19. §
(1) Hatályát veszti
a) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10. §-a,
b) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/A. §-a, valamint 19. § (3) bekezdésében az ?öregségi nyugdíja, valamint? szövegrész.
(2) Hatályát veszti
a) a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet,
b) az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet,
c) a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet,
d) a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet.
Kedves Vancsik György!
Nincs is jobb dolog annál, mint nyaraláskor ilyen klassz jogszabályváltozással szembesülni és megkezdeni az elemzését.
Amint látjuk, gondoskodnak róla, hogy legyen ismételten témánk, amelyet feldolgozhatunk.
Megkeressük a tervezett jogszabályt, és nyomon fogjuk követni.
Köszönjük szépen kedves figyelmességét!
Kedves Vancsik György és a Többi Érdeklődő!
Itt található az előterjesztés: A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről – előterjesztés és koncepció
Most úgy tűnik, hogy nagy csata várható, hiszen az alanyi jogon megszerzett nyugdíjak visszamenőleges hatályú megváltoztatása, jövedelempótló juttatássá történő átalakítása alkotmányossági és jogbiztonsági elveket sérthet.
Ahogyan ígértük; figyelemmel fogjuk kísérni a témát.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Érdeklődöm, hogy az Önök véleménye szerint a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjakra vonatkozó szabályokat is érinteni fogják-e a várható változások, ez is a korkedvezményes, illetve korengedményes nyugíjak fogalmába tartozik?
Köszönöm a válaszukat.
Üdvözlettel: Vancsik György
Kedves Vancsik György!
Egyenlőre nincs tudomásunk ilyen változásról – persze, ez nem jelent sokat, hisz bennünket nem szoktak egyáltalán kérdezni erről… 😉
A korkedvezményes nyugdíj az egészségre ártalmas munkakörök után járó kedvezményes évekkel kapcsolatos (ez van terítéken pl. a rendvédelmi szerveknél is), a korengedményes nyugdíj pedig az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltételét megelőző időben történő nyugállományba vonulás, amiről nemrégen döntött a Kormány, hogy ez az év az utolsó lehetőség és megszűnik.
A korengedményes nyugdíj 2011-es lehetőségeiről írtunk is honlapunkon, a megadott linket követve olvashatja a részleteket.
Tisztelt könyvelö iroda !
Érdeklödni szeretnék hogy 1952 februarjaba született férfi mikor mehet el nyugdijba?
Körölbelül 5 év rendszeres szocialis járadék volt.Ez az idö be számit -e nyugdijba.
Jelenleg napi 4 órába dolgozom .Kérdésem lenne hogy ez az idö egy evre vetitve fél év munkaviszonyt jelent- e.
Kedves Nico!
Ha egy kicsit visszanézné a kérdés-feleleteket, akkor 6 nappal ezelőtti válaszunkban olvashatott volna az 1952-es férfiak nyugdíjbavonulásának határidejéről is. Kövesse ehhez ez a linket!
A rendszeres szociális járadék nem keletkeztet szolgálati időt.
Amennyiben a napi 4 órás munkaidővel a kereset eléri a teljes minimálbért, akkor 1 év munkaviszony 1 év szolgálati időnek minősül ha kevesebb, akkor arányos szolgálati idővel kell számolni.
Tisztelt könyvelőiroda.A 40 éves munka viszonyba a 3 év ipariiskolát ugyhallotam bele számitsák,kivéve belőle a tanulással eltöltöt időt.Szeretném tudni igaz e vagy ujabb téves hir.
Kedves Eszenyi Sándorné!
Javasoljuk, hogy olvassa el a témában született összefoglaló írásunkat. Kattintson a megadott linkre!
Ugyancsak hasznos olvasmány lehet az írásunkhoz kapcsolódó kérdés-feleletek böngészése is.
T.Cím!
Szeretnék érdeklődni, 1955-ben születtem, 37 év 160 nap munkaviszonnyal rendelkezem, 3 gyermekem van, de gyest csak 2 évet vettem igénybe. Mikor mehetek nyugdijba, vagy van-e valami kedvezmény amit igénybe vehetek, pl. 40 év munkaviszony.
Köszönettel.Szoták Józsefné
Kedves Szoták Józsefné!
Itt találhatja kérdéséhez hasonló kérdésre adott válaszunkat.
Tisztelt Könyvelöiroda!
1955-ben születtem. 1973 szeptembertől 1979 szept.-ig orvosi egyetemet végeztem.Azóta folyamatos a munkaviszonyom. 2 gyermekem van,összesen 3 évet voltam GYES-en ./1983-84 és 1987-89/ között.Az én esetemben hogy alakul a 40 év utáni nyugdijbavonulás?
Válaszukat elöre is köszönöm!
Kovács Ágnes dr.
Kedves Kovács Ágnes dr.!
Az 1955-ben született hölgyek öregségi nyugdíjkorhatára 64 év (2019.) Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás feltétele: betöltött 61. életév (2016.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
Javasoljuk, hogy olvassa el a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről szóló összefoglaló írásunkat!
Nagyjából ( a 40 éves kedvezményes nyugdíj szempontjából): 2011 – 1979 = 32 év, amiből 3 év gyes —> 29 év keresőtevékenységből származó jogosító idő rész és 3 év gyereknevelésből.
Ehhez a nyugdíjhoz hiányzik még kb. 8 év jogosító idő – mivel a válaszadó is 1955-ös -, feltételezzük, hogy nem állnak neki a gyermekáldás-projektnek, amit munkaviszonyból kell szerezni.
Az Ön esetében nagyjából egybeesik az öregségi nyugdíjra való jogosultság és a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának jogosultsága.
Tisztelt Könyvelőiroda!
1953. március 3-án születtem. A nyugdíjfolyósító szerint kimutatott szolgálati időm 2009. december 31-ig 38 év és 122 nap, de azóta is folyamatosan dolgozom, tehát kb 2011. augusztusban lesz meg a 40 év.
Jelenlegi munkáltatóm anyagi okokra való hivatkozással (közalkalmazott vagyok) nem járul hozzá korengedményes nyugdíjazásomhoz 2011. december 31-vel.
59 éves koromig mindössze 2 hó és 2 napnyi nyugdíjamat kellene befizetnie:(
(29 éve dolgozom ezen a munkahelyen…)
Van egy másodmagammal saját tulajdonú vállalkozásom, ahol munkaviszonyt létesíthetnék.
Van-e valamilyen kikötés arra vonatkozóan, hogy mennyi időt kellene eltöltenem munkaviszonyban az új munkahelyen ahhoz, hogy élhessek 2011. december 31-ével a korengedményes nyugdíj lehetőségével, ha az “új” munkahely vállalná a 2 hó 2 napi nyugdíjam befizetését.
Tisztelettel: Pappné Jánics Ildikó
Kedves Pappné Jánics Ildikó!
Nincs olyan előírás, amely megmondaná, hogy mennyit kell dolgoznia az új munkahelyen a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez. Egyik írásunkban – amely még aktuális, csak néhány időpont változott – foglalkoztunk ilyen “technikával”.
Amire oda kell figyelnie: a megállapodást be kell jelenteni a Munkaügyi Központnak is, aki ajánlhat fel Önnek munkahelyet. Arra sem árt figyelni, hogy valóban joga lehet-e a társágnak Önt munkaviszonyban foglalkoztatni? Pl., amennyiben Ön egyedüli beltag egy Bt-ben, akkor csak tagi jogviszonyról lehet szó, amely nem jogosít korengedményes nyugdíjra szóló megállapodás megkötésére.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm gyors válaszukat.
Oktatási és Szolgáltató Kft-ben van résztulajdonom és nem vagyok többségi tulajdonos.
Az oktatási munkában tudnék munkát vállalni (végzettségeim szerint).
Gondolom ez így működőképes.
Tisztelettel: Pappné Jánics ildikó
Kedves Pappné Jánics Ildikó!
Reméljük, hogy aprajából is… 😀
Tisztelt iroda!
Nyugdíjjal kapcsolatos a kérdésem. Szerettem volna igénybe venni a nők 40éves munkaviszony után igénybe vehető nyugdíjat, csak nekem nem egyszerű mert a ledolgozott idő felét Romániába dolgoztam .A Nemzetközi nyugdíj biztosító ki kérte az éveket. Elnézték az iratot, amit küldtek és 23 év és 4 hónap helyett csak 18 év 10 hónapról küldték az értesítést. Miután adat egyeztetést kértem, azzal magyarázták a dolgot, hogy effektív csak 18évet és 10 hónapot dolgoztam mert a többi év csak bonusz amiért a nehéziparban dolgoztam. De azért kijavította és hozzá tette, hogy azt a 4évet és pár hónapot nem vesznek figyelembe ennél a nyugdíjba vonulásnál és ezért nem értesítettek róla. Kérdésem az lenne, hogy lehetséges-e, hogy egy állam, hivatalos igazolást felülbírálják és egy másik ország érdekei szerint értelmezik? Megjegyzem, hogy Romáiban alkalmazzák ezt a kedvezményt,ami biztositott idő és ha az Uniós szabályok szerint Ők fizetik az ott dolgozott évek után a nyugdíjat, akkor itt miért nyirbálják a keservesen ledolgozott éveket?
KÉREM FELVILÁGOSÍTANI, HOGY MIT ÍR ELŐ A NEMZETKÖZI JOG ILYEN ESETBEN.
Köszönettel:
Királyhalmi Ilona
Kedves királyhalmi ilona!
Ebben, véletlenül, a két ország elmélete és gyakorlata hasonló. A gond inkább az ön értelmezésében vélhető; a 40 éves szolgálati idő (munkaviszony) és a 40 éves jogosultsági idő nem azonos fogalmak. A jogosultsági időbe az ön által bónusznak nevezett, korkedvezményes idő, nem számít bele, de a szolgálati időbe igen.
Javasoljuk a kérdést mélyre menően taglaló, összefoglaló írásunk elolvasását (néhány hozzászólással együtt).
Tisztelt könyvelő iroda! Szeretném tudni férjem aki 1952-08-11-én született és már 43-éves munkaviszonya van/ de vállalkozó jelenleg -és 1993-óta-ő mikor mehet nyugdíjban ? és milyen megoldás lenne hogy minnél elöbb eltudjon menni
mert festő és fájnak a lábai lerokkantatni meg nem akarom, válaszukat előre is köszönöm maradok tisztelettel HRUBI JÓZSEFNÉ
Kedves Hrubi Józsefné!
Az 1952-ben született férfi öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap (vagyis, az Önök esetében 2015. I. félév). A kizárólag csökkentéssel történő előrehozás feltétele a betöltött 60 év és 183 nap (Ön esetében 2013. I. félév) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
Amennyiben a szolgálati idő eléri, vagy meghaladja a 42 évet, akkor 60 éves korától jogosult a csökkentett összegű, előrehozott öregségi nyugdíjra.
A nyugdíjcsökkentés legmagasabb mértéke (%-ban)
a.) egy évvel a korhatár betöltése előtt (havi 0,3%) 3,6
b.) több mint egy évvel a korhatár betöltése előtt (3,6% + 0,4%/hó) 8,4
57 éves nő vagyok, a napokban kezdem meg a 40 éves kedvezményes nyugdijam intézését.Annyit tudok, hogy a nyugdijkérelem beadásának napján nem állhatok munkaviszonyban.Szeretném megkérdezni ennek a konkrét menetét.Kivehetem e a teljes 2011 évi szabadságomat a nyugdijazás elött, vagy ez csak időarányosan jár? Van-e felmondási idő? A felmondási idő kiváltható e szabadsággal?
A másik kérdésem: 1992 ben meghalt a férjem (1950 es születésű) és a két kiskorú gyermekem után állandó özvegyi nyugdijat kaptam 2004 ig.Feléled-e most ez az özvegyi nyugdij? A munkáltatóm szerint igen, feléled ez a szerzett jog, de a Nyugdijfolyositó információja szerint nem, a feléledés majd csak a rendes nyugdijkor betöltésekor járhat, 62 éves koromban.
Köszönöm a válaszát.
Kedves bogaancs!
Rosszul tudja! Azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem állhat biztosítással járó jogviszonyban.
Honlapunkon már foglalkoztunk ezzel, kattintson a linkre az elolvasásához.
Az özvegyi nyugdíj feléledésével kapcsolatban is született írásunk, a linkre kattintva eljut a cikkhez, ahol még a nyugdíjigazgatóság állásfoglalása is olvasható egy konkrét ügyben, de általánosíthatóan.
Tisztelettel!
Szeretném tudni 1953 jan 10 én születtem férfi vagyok és már van jelenleg 43 év 183 napom ledolgozva mikor és hogyan mehetek el nyugdíjba.
Várom a válaszát.
Kedves Baumann József!
Nem tudjuk, hogy cselből írta-e kérdését a hölgyekhez, de másik részen már volt ilyen kérdés, és válasz. Kattintson a linkre, és máris olvashatja kérdésére a lehetőségeket! 🙂
Tisztelt Könyvelőiroda!
Számomra a nyugdijbiztosítási főigazgatóság már kiszámolta, és elküldte a 40 év munkaviszonyra vonatkozó igazolásaim. A napokban történik a leszámolásom a munkáltatónál, kérdésem : ha 1-2 nap még is hiányzik, milyen következménye lehet, miután már munkaviszonyban sem állok?
Köszönettel. Kovács Éva
Kedves kovács éva!
Nem tudjuk, hogy mikor született, így a 40 évnek annyi jelentősége lehet, hogy vagy teljes összegű öregségi nyugdíjat kaphat (ha megvan), vagy csökkentett összegűt (ha akár 1 nap is hiányzik).
Amennyiben a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozó 40 évre gondolt, akkor azt nem munkaviszonyra, hanem jogosító időre adják meg.
Mindenesetre, ha már megküldte a nyugdíj visszaigazolást a nyugdíjigazgatóság, akkor ott már nincs olyan, hoy egy-két nap hiányzik; az annyi, amennyi! 🙂
Az lenne a kérdésem,hogy ha a rokkant nyugdíjból vissza tesznek a munkába a 67%-os 4 év bele számít-e a 40 évbe. 2,5 éve 80%-os rokkant vagyok,2010.decemberétől véglegesítve.
Előre is köszönöm válaszukat!
ui.: 2004-től vagyok rokkant,13 műtét, 32 év munkaviszonnyal.
1972-ben érettségiztem,s rokkantosításomig dolgoztam.
https://www.konyvelozona.hu/2010/12/a-nok-kedvezmenyes-nyugdijba-vonulasa-2011-tol-elfogadva/comment-page-3/#comment-5998
Az lenne a kérdésem,hogy ha a rokkant nyugdíjból vissza tesznek a munkába a 67%-os 4 év bele számít-e a 40 évbe. 2,5 éve 80%-os rokkant vagyok,2010.decemberétől véglegesítve.
Előre is köszönöm válaszukatí4
Kedves Szabó Imréné!
A szolgálati időbe beleszámít, de a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges 40 év jogosító időbe nem.
Az állami gondozott gyerekekre mikortól fog megjárni a nyugdíjba vonuláshoz szüksésges nevelési évek?Elfogata e a parlament?
Kedves Bogdán Miklosné!
Nem értjük pontosan kérdését. Olvasta összefoglaló írásunkat a témáról?
Tisztelt Könyvelőiroda!
Kérdezni szeretném: a 40 év jogosító időmből hiányzik 2 év , ha ezt a 2 évet EU tagállamba szerzem meg a Magyar törvény szerint elismerik-e a jogosító időmbe.
Köszönettel várom a tájékoztatást.
Kedves Szalai Józsefné!
Ez egy nagyon jó kérdés! 🙂
Véleményünk szerint igen.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönettel olvasom kérdésemre a választ.
Önök szerint ,ki tudna teljes bizonyossággal tájékoztatni a Magyar előírásokról, törvényekről .
Tisztelettel köszönöm a segítségüket.
Kedves Szalai Józsefné!
Forduljon a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjigazgatósághoz a kérdésével, és megtisztelne bennünket, ha nekünk is megírná a választ! (Pontosabban: rajtunk keresztül mások is tájékozódhatnának, ha Ön közzéteszi a választ.)
Tisztelt könyvelőiroda!
Kérésüknek megfelelően küldöm a választ ,amit a kérdésemre kaptam.
Keresőtevékenységnek minősül az az idő amit EU tagállamban szerzünk meg.
Tehát: 40 év nyugdijjogosultsági időbe a Magyar Állam elismeri a megszerzett időt amit EU államban szerzünk meg.
Tisztelettel: Szalai Józsefné
Kedves Szalai Józsefné!
Nagyon-nagyon-nagyon szépen köszönjük, hogy nem felejtett el bennünket és Olvasóinkat! Köszönjük az értékes információt! 🙂 🙂
Tisztelt Iroda!
Én is csak meg szeretném kérdezni Önöktől, hogy milyen nyugdíjba vonulási lehetőségem van:-1954 febr.16-án születtem,
négy év gimnázium, 3 év főiskola nappali, 1975 szept.1.óta folyamatos munkavégzés, egy gyermekem van, akivel nem tudtam sem gyest, gyedet igénybe venni.
Nagyon elfáradtam már, végig pedagógusként dolgozom.
Minden lehetőség érdekel.
Köszönettel: Vajóné Szabó Éva
Kedves Vajóné Szabó Éva!
Mindannyian elfáradtunk, méginkább belefáradtunk… 🙁
Ezt a korábbi válaszunkat nézze meg a hivatkozást követve.