könyvelőzóna

  • Cégügyek
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Jegyzett tőke változásának könyvelése

    A jegyzett tőke változásáról szóló cégbírósági végzés két dátumot is tartalmaz: a változás hatályba lépésének napját és a bejegyzés napját. Vajon melyik dátummal kell a könyvviteli nyilvántartásba rögzíteni a változást? Mit kell tenni, ha a cégbíróság 2011. januárjában úgy jegyzi be a jegyzett tőke 3 millióról 500 ezerre történő csökkentését, hogy a hatályba lépés napjának azt a napot jelöli meg, amikor a tagok szándékukat jegyzőkönyvezték?  Konkrétan a folyamat, kronologikus sorrendben: –    A tagok határozatáról szóló jegyzőkönyv, és egyben a létesítő okirat módosításának napja: 2010. december 15. –    A cégbírásághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem napja: 2010. december 17. –    A változás bejegyzésének…

    Bővebben »
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Ismét eljött a cégautóadók bevallása

    Már nem újdonság, de 2011-ben először kell bevallani a cégautóadókkal kapcsolatos kötelezettségeket. Nézzük röviden, mire érdemes figyelni. Adóbevallási kötelezettség keletkezik minden vállalkozás tulajdonában álló személygépkocsi után, illetve fizetni kell azoknak a magánszemély tulajdonosoknak is, akiknél az autóval kapcsolatosan költségelszámolás történik (kivéve, ha a munkábajárás címén vagy kiküldetési rendelvénnyel történik). Ennek megfelelően, ha az egyéni vállalkozók a személygépkocsi használatával kapcsolatban költséget szeretnének elszámolni, adót kell fizetniük. Ez alól kivétel, ha az útnyilvántartás nélküli havi 500 km-es átalányt alkalmazzák. Az adó mértékét a hengerűrtartalom alapján kell meghatározni. Az adó mértéke, havonta: 1.600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1.200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral…

    Bővebben »
  • Személyi jövedelemadó
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Széchenyi Pihenőkártya 2011.

    A 2011-es év újdonsága a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), melyről korábban még nem sokat lehetett tudni. Alkalmazásához a kormányrendelet késve jelent meg, de most már a célegyenesben úgy tűnik július elejétől kézbe vehetők az első kártyák. A témával kapcsolatban Szatmáry Kristóf államtitkát is nyilatkozott, ami azonban pontosításra szorul. A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el és a Magyar Közlöny 2011.04.12-i számában megjelent az  55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól. Ezt az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a…

    Bővebben »
  • Társasági adó
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Egyéni cégek besorolása

    Tavaly az egyéni cégek alapításával kapcsolatban új törvényt kellett megismerni. Sok kérdés és bizonytalanság veszi körül az egyéni vállalkozók által alapított egyéni cégeket. A társasági adó bevallásával kapcsolatban a kérdések száma tovább nőtt: a kkv-kat besoroló törvény szerint ők is lehetnek adókedvezményre jogosító mikro-, kis- vagy középvállalkozások? A mikro-, a kis- és a középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény – (Kkv. tv.) 3 .§ (2)-(3) bekezdése – határozza meg. Besorolásukat létszám, árbevétel és mérlegfőösszeg figyelembevételével kell meghatározni. A törvényben folyamatosan visszatérő szó, mint ?vállalkozás? fogalmát kell meghatározni a törvény szerint. … vállalkozás: az…

    Bővebben »
  • Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Az eva-ból kikerültek beszámolója

    Azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, akik 2010-ben eva alanyok voltak, de 2011-re kiléptek, és korábban bevételi nyilvántartást vezettek, azoknak a számviteli törvény szerint nyitó mérleget kell készíteni. A lecsökkentett társasági adó és az olcsóbb személyi jövedelemadó mellett sokan döntöttek úgy, hogy kilépnek az evából. Nem jelent a változás eltérő nyilvántartást a jogi személyiségű gazdasági társaságoknál (kft-knél). Azoknak a bt-knek és kkt-knek, akik az eva ideje alatt bevételi nyilvántartást vezettek, most vissza kell térni a számviteli törvény hatálya alá. Nekik egy tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készíteniük. A nyitó mérlegbe: – az eszközöket piaci értéken, –…

    Bővebben »
  • Személyi jövedelemadó
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Kiküldetéshez kapcsolódó étkezés elszámolása 2011-ben

    Ha munkavállalónkat olyan továbbképzésre küldjük, melyben a részvételi díj az ebédet is tartalmazza, és ezt a számlában külön sorban le is számlázzák, akkor ezután adófizetési kötelezettség keletkezik. A kérdés, hogy kinek és mennyit kell ezután fizetni. Nézzük végig, milyen lehetőségeink vannak egy kiküldetéshez kapcsolódó étkezés leszámlázásának elszámolásához. 1. variáció Ha a kifizető nem vállalja ezt a költséget, de a számla a nevére szól, így azt ki kell fizetnie, akkor megteheti, hogy a munkavállalóval ezt megtérítteti. Ennek módja, hogy a számára kiszámlázott díjat a munkavállalóknak továbbszámlázza, természetesen áfa felszámításával. Ebben az esetben az szja szempontjából juttatás nem valósult meg, tehát adófizetési…

    Bővebben »
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Vállalkozóvá válási támogatás

    A Munkaügyi Központ igazolása alapján a magánszemélyek szja bevallásában kell szerepeltetni a vállalkozóvá válási támogatás, még akkor is, ha azt a megalapított társaság bankszámlájára utalják? Vállalkozóvá válási támogatást az az álláskereső, vagy rehabilitációs járadékban részesülő személy kaphat, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Azaz vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. A vállalkozóvá válási támogatást a magánszemélynek kell a bevallásában feltüntetnie még akkor is, ha azt a Munkaügyi Központ a társas vállalkozás bankszámlájára küldi el. (Ekkor érdemes azt rögtön a magánszemélynek továbbadni.) Ha a magánszemély egyéni vállalkozás alapításához kapott támogatást, akkor az szja törvény 19 §-a szerint kell kezelni a támogatás…

    Bővebben »
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    A kedvezményes, 10%-os társasági adó 2010-ben

    A 2010 közepén megváltozott társasági adókulcs miatt a bevallások elkészítésénél olyan kérdések merülhetnek fel, melyekre korábban nem is gondoltunk. A 10%-os adó a második félévben már nincs feltételekhez kötve, de az első félévben több feltételnek is meg kell felelni. 2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételei már korábbi évekből ismertek, de a fél éves időtartam miatt helyenként átfogalmazásra került. Feltételek, melyekből mindegyiknek teljesülnie kell, ha az első félévben is szeretnénk alkalmazni a 10%-os tao-t. 1. 2010. január 1 és 2010. június 30. közötti időszakban a számított adóalap után adókedvezményt nem veszünk igénybe. Kérdés…

    Bővebben »
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Az önkéntes egészségpénztárak adójogszabályainak összefoglalása 2011.

    Az önkéntes egészségpénztári befizetésre és szolgáltatásokra vonatkozó 2011. december 31-ig érvényes adójogszabályok Munkáltatói hozzájárulás A hozzájárulás teljes összege értékhatár nélkül a vállalkozás érdekében felmerült költség, munkavállalónként havi 23.400,- Ft-ig, (a havi összeg a mindenkori minimálbér 30%-a). A hozzájárulás teljes összege után a munkáltató további 19,04%-os adót fizet. Egyéni befizetés A befizetés 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 150 ezer Ft. A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a SZJA-kedvezményben…

    Bővebben »
  • Társadalombiztosítás
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Vállalkozók járulékalapja 2011-ben

    Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a ?szakmai minimálbér? fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja. Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket. Egyéni vállalkozók A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti…

    Bővebben »
"Vissza a tetejére" gomb
KÖNYVELŐZÓNA - logó
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információkat tárol a látogató gépén (a böngészőjében), és olyan funkciókat lát el, mint pl. a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.