Sokak számára ismeretes dolog, hogy a nyugdíjba vonulásnak alapvetően három feltétele van:
– életkori feltétel,
– előírt minimális szolgálati idő és
– a biztosítási jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű tevékenységre irányuló jogviszonya) nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.
Lehetőségek a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez, melyek nem kötelezőek a munkáltató számára:
1. közös megegyezéssel való megszüntetés
– mely során legkorábban az előírt életév betöltése előtti napra célszerű megszüntetni a munkaviszonyt
– munkáltatót nem terheli semmilyen fizetési kötelezettség, nincs felmondási idő, nincs felmentés, nincs végkielégítés
2. rendes felmondás a munkáltató részéről
– ez akkor gyakorolható, ha a munkáltató olyan különösen indokolt felmondási okot tud megjelölni, amely a ?védett korban? ? 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt lévő munkavállaló esetén is megfelelően megállja a helyét. (Pl. nem felmondási indok a nyugdíjba vonulásra történő hivatkozás!)
– munkáltató felmondási idő felére átlagkereset fizetéssel felmenti a munkavállalót, jár végkielégítés is ? plusz 3 havi átlagkeresettel növelten a fenti ?védett kor? miatt, ha legalább 3 éve ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban.
3. rendes felmondás a munkavállaló részéről
– ha az 1. és 2. megoldás nem érhető el a munkáltatónál, amire nem kötelezhető ? ez a lehetőség marad. Indokolni nem kell, felmondási idő elteltével fog megszűnni a munkaviszony. (Hossza az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától függ.)
A teljes felmondási időt le kell dolgozni, nincs végkielégítés.
A ki nem vett szabadság pénzben megváltandó a munkaviszony megszűnése esetén. Kivenni a munkáltatóval történő egyeztetés szerint lehet, mert a munkavállaló csak alapszabadsága negyedével rendelkezik szabadon, a fennmaradó részt a munkáltató adja ki a munkavállaló meghallgatását követően.
(Forrás: Adózóna)
Tisztelt Iroda !
Tegnapi levelem 1. része nem ment át és csak a folytatás olvasható.Szeretnék hívatkozni a hozzám írt levelére.( nov. 6. 18 : 13-kor)Tudna-e segíteni abban, hogy leírná a törvényi számát a közös megegyezéses nyugdíjba vonulásnak.Nagyon járatlan vagyok ebben.Korábban írtam közalkalmazott vagyok.
Köszönöm.
Kedves Bobák Zoltánné!
A jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdéskörben még idéztünk is a jogszabályból; 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról.
Megjegyzés a megjegyzés megjegyzéséhez: A válaszadó sem mai gyerek, de nem volt olyan szerencsés helyzetben, hogy a három diplomája közül bármelyiket is nappali tagozaton szerezhette volna meg – mondhatnám: anyagilag nem volt esztétikus a kérdés… 😉
Az első diploma 4 éve volt a legnehezebb: munkahely 6-14-ig, 15-22-ig pincérkedés borravalóért, majd éjszaka a tanulás és rajzolás (mérnöki rajz, merthogy mérnök lettem). Mindeközben akadt egy kis házépítés és berendezkedés, meg a diplomaszerzést követő 5 hónap múlva érkezett a csemete. A többi már könnyebb volt 2 gyerek mellett; már csak egy rendszerváltás, egy kis vadkapitalizmus, vállalkozás minden előkészítés nélkül, aztán csak lett még két diploma. 🙂
Ami viszont megjegyzés írásra késztetett: Az én érdekem volt, hogy továbbtanuljak! Nem vert össze-vissza senki, hogy diplomázzak akárhányszor. Akkoriban jó ötletnek tűnt, de nem vártam soha, semmilyen kedvezményt érte. Legalábbis a nyugdíjtörvényben nem. Ahogyan azt mondani szokták volt: maradhattam volna kiváló sz@rlapátoló segédmunkás is. Többet akartam keresni, kevesebbet akartam megerőltető, egészségromboló fizikai munkát végezni, azaz áldoztam rá.
Visszajön ez még a nyugdíjtörvényben is, hiszen – elvileg – magasabb kereset után magasabb nyugdíj jár, a szolgálati idő meg egyformán ketyeg nagyjából mindenkinek.
Az én érdekeimet sohasem védte olyan közalkalmazotti törvény, amely pl. a jubileumi jutalmakat, a végkielégítést, a felmentési időt csak úgy “osztogatta” volna abból a közpénzből, amit a “nem védett” versenyszféra szereplői lapátoltak össze.
Folytatás: hogy közös megegyezéssel.Ebbe bele kell írni a felmentési idő kezdetét( 2011. 12.15 és végét 2012.08.15 valamint a 40 évesszolg. időre kapható jub. jutalmat)Estleg ennek törvényi számát tudja ?Gondolom ez is 2012 jan.1. után korhatár előtti ellátás.aez nekem %-os levonást jelent?
A megjegyzéshez annyit.Igen, több mindenben igazat adok.De a nappali tagozat után a munkám mellett éjszakánként még négy diplomát megszereztem( a munkámhoz is kellett)család, beteg férj mellett.Jó lett volna, ha a tv. ezt is figyelembe vette volna.
Köszönöm az eddigi türelmét is.Jan. 1-én is és 2012.szept. 1-én is új fenntartónk lesz, ezért ez a kapkodás is.
Tisztelt Iroda !Köszönöm válaszát.Még néhány sorral szeretném kiegészíteni levelem a teljes bizonytalanság és tanácstalanság miatt.2012. július 31-én töltöm be az 59. évemet és 2012. aug 10-én 41 éves szolg. idővel fogok rendelkezni.Ezért szeretnék 2012.aug. 15-én korhatár előttibe elmenni.Most már sajnálom, hogy nappali tagozaton végeztem, mert ez lesz a “jutalmam”, hogy ezek az évek nem számítanak semmit.A nők 40 éves jogosultsági ideje rám csak 2014, nyár végén vonatkozna.Sajnos több mint 11 éve özvegy vagyok és a férjem után sem fogok semmit kapni, ezért szerettem volna a 40 év után jháró jub. jutalmat megkapni 2012 aug 15-én.Ezek szerint abszolút semmi esélyem nincs erre, akkor el se indítsam a folyamatot? Mit tanácsol?
Kedves Bobák Zoltánné!
Az előrehozott öregségi nyugdíjra történő jogosultságot nem kötelező igénybe venni. Ha elérte a feltételeket, akkor azokkal az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időben bármikor élhet, azokat a jogokat érvényesítheti.
Mivel a 40 év szolgálati időt már elérte, az teljes jogú öregségi nyugdíjra jogosítja. Érdemes a 41.évig tartó 10 napot még ledolgoznia, mivel ezzel a 10 nappal a nyugdíjába 1 egész évet visz be (ugyanis, mint tudvalévő, a 40 év 364 nap = 40 év, a 40 év 365 nap = 41 év),
Így a jubileumi jutalmat is megkaphatja.
A munkáltatójával közösen számolják ki, hogy közös megegyezéssel mikor kell a felmentési időt kezdenie ahhoz, hogy 2012. augusztus 11-én nyugdíjasként virradjon önre a nap.
Egy nagyon halk megjegyzés: Amikor ön nappali tagozaton tanult, akkor a szülei nyögték annak a kényelemnek az árát. Akkor önnek eszébe sem jutott, hogy de jó lenne dolgozni, mert 40 év múlva de jól jöhet, Az önnel egykorúak nagyobb része akkor már dolgozott, amikor ön még gondtalan tanuló volt. Ők azt a 4 -5-6 évet akkor már ledolgozták, amit ön most jutalomnak nevez. Nem lenne igazságos az sem, hogy ők 4-5-6 évvel többet dolgoztak, de egyformán mehetnénk nyugdíjba. Jó lenne, de nem igazságos – ugye, ön is így gondolja?
Tisztelt Iroda ! Köszönöm gyors válaszukat.Nekem 2012. aug 15-én ( amikor lejár a 8 hónapos közalkalmazotti felmentésem) már 41 éves szolgálati időm lesz. Tulajdonképpen én azért szeretném már az idén megkezdeni a felmentésemet, mert úgy tudom, hogy ebben az estben az idei törvények szerint lkell elbírálni a nyugdíjamat.Konkrétan a 40 éves jubileumi pénzt már jövőre nem kapnám meg, mivel korhatár előtti ellátássá alakulna a nyugdíj.De ha folyamatban van az ügy az idén, akkor megkaphatnám.Ezt szeretném megkérdezni, hogy visszautasíthat-e engem a nyugdíjfolyósító, ha a törvény kihirdetése előtt kérem a felmentésemet az idén.( A munkáltatóm is hozzájárulna az idei felmentési időm megkezdéséhez.)Kiemelhetik-e a tervezetből az előrehozott nyugdíjra vonatkozó 2012-es kivételét ?Ha én mégis most beadom a kérelmem, akkor vissza tudom vonni, ha valami őrület folytán csak a nők 40 évesével tudnék 2014 ben valamikor elvonulni??? Mit tegyek, tanácstalan vagyok ?,
Kedves Bobák Zoltánné!
Egyik dolog a felmentés és egy másik dolog a nyugdíjjogosultság. A felmentés a biztosítással járó jogviszony (esetünkben a közalkalmazotti jogviszony) megszüntetésének egy módja. A nyugdíjba vonulásnak pedig 3 feltétele van alapvetően:
– életkori,
– szolgálati idő,
– biztosítással járó jogviszony megszüntetése
Azért, mert megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát, az nem jelenti azt, hogy ez miatt az idei törvények szerint kell elbírálni a nyugdíját.
Ön feltehetően arra a kitételre gondol, amit a törvényjavaslat nevesít, hogy az 1953-as születésűeket nem érheti hátrány az új nyugdíjkoncepció miatt. A jelenleg hatályos törvény szerint ön 2012-ben (a születésnapján, amelyet gondosan titkol) éri el az életkori feltételt (szolgálati ideje már most megvan), ezért mehetne majd nyugdíjba, De 2012-től nem lesz előrehozott öregségi nyugdíj, helyette lesz más (járadék, vagy bárminek nevezzük, de nem nyugdíjas státusz), amely másra – a tervezet szerint jogosult lesz.
Tisztelt Iroda!
Előrehozott nyugdíjba szeretnék elmenni .1953.ban született közalkalmazottnő vagyok.A munkáltatóm hozzájárulna a 8 hónapos felmentési időm megkezdéséhez az idén dec. 15-én.Ez korhatárelőtti ellátássá alakul jan. 1-től.Az új tv.mely majd kimondja az 53-as nők( 40 év szolg. idő) jövő dec. 31 -ig történő korh. előtti ny. vonulását——a törvény kihirdetése előtt kezemben lévő munkáltatói határozat feljogosít-e arra, hogy az idei törvény szerint bírálják el az előrehozott ny. kérelmemet.?A Nyugdíjfolyósító tehet-e olyat, hogy nem fogadja el a törvény kihirdetése előtt?Ha nem fogadná el, akkor az rám biztos hátrányos. Tanácsukat várom tisztelettel.
Kedves Bobák Zoltánné!
Ön 2012-ben lesz jogosult a jelen törvényi előírás szerint előrehozott öregségi nyugdíjra. A nyugdíj igénybevételének egyik feltétele a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Ön ebbe a folyamatba kezd bele a felmentési idejével.
A várható módosítások ugyan érinteni fogják önt is (jelen ismereteink szerint), de ebben a tekintetben nem hátrányosan.
A benyújtott törvénytervezett többszáz oldal, ahhoz még özönlenek a módosító javaslatok, indítványok; fogalmunk sincs igazán, hogy mi lesz a vége. Kérjük, figyelje továbbra is honlapunkat; ahogyan tavaly a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről szóló változásokat végigkövettük, idén is megtesszük az adó- és nyugdíjtörvény-változásokkal.
Tisztelt Cím!
Segítségüket szeretném kérni egy dolgozónkkal kapcsolatban. Az illető 2011.03.28-án töltötte be a 60. életévét, a nyugdíjintézet szerint rendelkezett már akkor is az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel, de ő még gondolkodott, hogy elmenjen-e a cégtől. Most viszont eldöntötte, hogy azonnal elmegy nyugdíjba. A kérdésem az lenne, hogy milyen jellegű felmondást kell alkalmazni ahhoz, hogy a legrövidebb idő alatt szűnjön meg a munkaviszonya, és a munkáltatónak ez esetben milyen jellegű kötelezettségei vannak (pl. felmondási idő és társai)? Mellesleg megjegyzem, az ügyvezető nagyon rugalmas. Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Mária!
Amennyiben a főnökük rugalmas, akkor a legegyszerűbb, leggyorsabb, legcélravezetőbb mód a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés. Az időarányos szabadságot kiveszi a kolléganő, majd úgy egyeznek meg, hogy a nyugállományba vonulás napjáig dolgozik (a szabadságot követő első nap), senki nem tartozik senkinek, semmivel; könnyes búcsúzás, és máris nyugdíjas. 🙂
Tisztelt cím,
A sógornőmről lenne szó:
1953- ban született novemberben.
Ha most rendes felmondással mondanak fel neki,
Jár e a védet 5 éves nyugdíjban vonulásra plusz végkielégítés.
Köszönöm segítségét!
Vass György
Kedves Vass György!
Az úgynevezett védett kor intézménye megszűnt, nem jár plusz végkielégítés.
Tisztelt Iroda!
Pontosítom kérdésemet:azt szeretném tudni, hogy mivel áthelyezéssel jöttem át az új munkahelyemre , ha esetleg itt felmentenek és végkielégítés kifizetésére kerülne sor,mit vesznek figyelembe:csak az új munkahelyemen eltöltött időt vagy a régi és az új munkahelyen összesen eltöltött időt?Válaszukat előre is köszönöm:Tivadar.
Tisztelt Iroda!
Ebben a hónapban közalkalmazottként megkaptam az értesítést arról, hogy a Kjt.30.§(1)bek.”b” pontja alapján, közalk.-i jogviszonyomat megszüntetik.Ebben leírják,hogy jár nekem 8 hó felmentési idő és 8+4 hó végkielégítés.A felm.-i idő kezdete:2011.05.20.A munkavégzés alóli felmentésre 2011.szept.19-ét követően kerül sor.A teljes felmentési időm tehát 2012.jan. 20-án telne le , de közben 2011.dec. 26-án -a mostani törvények szerint-rendelkezni fogok a csökkentett összegű előrehozott nyugdíj feltételeivel is.Egészségi állapotomra való tekintettel, szeretném ezt igénybe venni, 2011.dec.27-től.Ennek viszont feltétele, hogy ne álljak munkaviszonyban,amely csak jövő január 20-án fog megszűnni.Mit tehetnék, hogy a megszerzett jogaimat ne veszítsem el?Úgy tudom, a Mt.94.§-a lehetőséget ad a felmentési idő lerövidítésére, de az adott helyzetben, élhetek-e ezzel a lehetőséggel én is?Ha igen, hogyan kell ebben az ügyben eljárnom? Szeretném tudni azt is,ha kérném a felmentési időm lerövidítését,járna-e ez számomra valamilyen hátrányos következménnyel?
Elnézésüket és megértésüket kérem a sok kérdés miatt,de szeretném tisztán látni, mire számíthatok.Ugye megértik?Előre is nagyon szépen köszönöm fáradozásukat és további jó munkát kívánok: Tivadar.
Kedves Tivadar!
A 30. § (1) bekezdés e.) pontja:
Tisztelt Iroda!
36 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezem,mivel egy középiskolában dolgozom ,tanárként.A munkahelyemről áthelyezéssel elküldenek egy másik iskolába.Kérdésem a következő: majdani elküldésem esetén mennyi felmentési időre és végkielégítésre számíthatok? Igaz-e, hogy a végkielégítésnél csak az új helyemen töltött időt veszik figyelembe míg a felmentési idő és a jubileumi jutalom tekintetében az összes eddigi közalkalmazotti jogviszonyomat? úgy tudom, hogy áthelyezés esetén e tekintetben sem érheti hátrány a dolgozót, vagy tévedek?
Köszönettel:
Tivadar.
Kedves Tivadar!
Nem tudjuk megmondani a felmenési idejét és végkielégítés mértékét, mivel gyengélkedünk a jövőbe látási képességeink tekintetében. 1 év múlva, 5 év múlva? Milyen indokkal, milyen okból?
Nem igaz, vagy nem mindig igaz. A körülményeket nem ismerjük, így nem tudunk korrekt választ adni erre, litániát pedig nem szeretnénk írni.
Tisztelt Iroda!
1951.10.31.-én születtem. 1977 november óta dolgozok … cégnél, és most el szeretnék menni októberbe nyugdíjba. De a cég felajánlotta, h most elküldenek végkielégítéssel. De nem tudom, hogy hogyan járok jobban?!Ha elfogadom, vagy ha végig dolgozom ezt a pár hónapot?
Ha a végkielégítést választom, akkor hogyan tovább? Nekem kell fizetnem a TB-t meg a többit? Vagy azt a munkáltatónak kell?
Köszönöm válaszukat!
Kedves Tibor!
Az 1951-ben született férfiak nyugdíjkorhatára 62 év (2013.), kizárólag csökkentéssel történő előrehozás életkori feltétele 60 év (2011.), és minimálisan 37 év szolgálati idő. Amennyiben Ön kezdeményezné az előrehozott öregségi nyugdíjat, akkor sem felmentési idő, sem végkielégítés nem járna, így a cégétől nemes gesztus, hogy felmondanak Önnek, és a felmondási idő felére járó felmentési időt és a végkielégítést is kifizetnék Önnek.
Ha az októberi nyugdíjazási szándék így egybeesik, akkor célszerű elfogadni ajánlatukat.
Egyedül attól tartok, hogyha elfogadom, a végkielégítést most április közepétől, akkor októberig, lehet megváltoztatják a nyugdíj korhatárt.
Önök, hogy gondolják? Megmarad az előrehozott nyugdíj?
Előre is köszönöm válaszukat!
Kedves Tibor!
Szerintünk marad. A korkedvezményes és a rokkantsági nyugdíjakat birizgálják. Meg ez eddig is így volt, csak a felső határt nyomták feljebb, amit az előrehozott öregségi nyugdíj korhatár követett.
Válassza a végkielégítést.
Ha az előrehozott öregségi nyugdíjba megyek, és még a rendes nyugdíjig kettő évem van vissza, akkor, mennyi az a százalék, amivel kevesebbet kapok?
Én úgy tudom, hogy 0,4%-kall lesz kevesebb majd, a havi nyugdíjam, minta megvárnám az 62 éves korhatárt.
Köszönöm válaszukat!
Tisztelettel . Tibor
Kedves Tibor!
A nyugdíjcsökkentés legmagasabb mértéke (%-ban):
a.) egy évvel a korhatár betöltése előtt (havi 0,3 %) 3,6
b.) több mint egy évvel a korhatár betöltése előtt (3,6% + 0,4%/hó) 8,4
Számomra sem világos, hogy a nők részére előrehozott kedvezményes teljes jogú, és összegű nyugdíjazás feltételei hogyan alakulnak.
Kérek segítséget , hogy jobban eligazodjak.
1954.05.10.én születtem . A nyugdíjfolyósító által megállapított szolgálati idő 41 év, a jogosultsági idő a kedvezményes nyugdíjhoz 38 év.
Mit tehetek ebben az esetben ? Ki kell dolgozni a 40 év jogosultsági időhöz a két évet ? vagy meglehet venni ? Jelenleg is dolgozom, de a jövedelmem most sokkal alcsonyabb, mint az előző években. Mit tehetek ?
Várom segítő válaszuk .
Tisztelettel : Ibolya
Kedves Gasztonyi Ibolya!
Nem akarjuk elkeseríteni, de talán azért nem világos a feltételrendszer, mert talán még nem olvasta a példával ellátott összefoglaló írásunkat és a hozzájuk kapcsolódó kérdés-feleleteket.
Igen, azt a két évet le kell dolgoznia még, mert más lehetőség már nincs. Gyes-re nem valószínű, hogy elmegy, csak a keresőtevékenységből származó jogosító időt tudja növelni (megváltásra ez esetben nincs lehetőség).
Szeretnék tájékoztatást kapni: 59 éves leszek augusztusban, 2004-től 50%-ra véglegesen le vagyok százalékolva. Kb 40,5 szolg. időm van. 2000-ben meghalt a férjem, akkor egy évig kaptam az ideglenes nyugdíjat. Decemberben kaptam egy tanácsot, hogy adjam be az igényem özvegyi nyugdíjra.Azóta folyamatban van az ügyem jövőhéten kell leszázalékolásra mennem, tegnap kaptam meg az időpontot,de tegnap kaptam meg azt a tájékoztatást is , hogy a szociális járadékra való jogosultságom 2011.12.31-ig fennáll. Kérdésem ez igy jó ahogy van?Köszönöm türelmüket.
Kedves Kinszki!
Az özvegyi nyugdíj feléledéséről szóló írásunkat a linket követve olvashatja.
2011 aug.27-tól jogosult vagyok előrehozz öregségi nyugdijra,viszont 04.01.től szeretném igénybe venni az egyéni vállalkozónak is járó munkanélküli járadékot.mit kell tennem ez ügyben,hol kell elkezdeni az ügyintézést?köszünettel
Kedves tóth mihályné!
Mint egyéni vállalkozó, kezdje a könyvelőjénél! Komolyan mondjuk, nehogy később meglepetések szülessenek.
Az egyéni vállalkozást szüneteltetőnek nem jár munkanélküli segély. Amennyiben munkanélküli segélyt kíván igényelni, akkor a vállalkozását meg kell szüntetnie. Munkanélküli segélyt a megszüntetésről szóló adatlap hibátlan(!) kitöltésével és benyújtásával kezdődően igényelhet.
Tisztelt Iroda.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a munkáltatómnál átszervezés lesz.Nem tudni, hogy kellek-e. 2011.06.14-én 59 éves koromban mehetek el nyugdíjba.
Szerencsésebb leszek ha megvárom amig felmondanak? 11 éve dolgozom a munkáltatómnál. 1990-től vagyok közalkalmazott. Ha felmondanak akkor mennyi
felmondási idő és mennyi végkielégítés illet meg. Előre is köszönöm a válaszukat.
Üdvözlettel: Győrfiné
Kedves Győrfiné Szalai Éva!
Amennyiben ebben az évben ünnepli 59. születése napját, akkor Ön 1952. június 12-én látott napvilágot, vagyis, a születésnapjától kezdődően jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjra.
Szerencsésebb lenne, de erre várni nem szerencsés dolog; ez csak egy jog, egy lehetőség, a munkaadó számára nem kötelezettség. Ő nem tudhatja, hogy Ön akar-e élni vele, avagy sem. Nyugi, hogy nem mondanak fel (bár, akkoe még jobban járna…)
.
Tisztelt Iroda!
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy felmentéssel és végkielégítéssel felmentenek a munka alól.Azt szeretném kérdezni, hogy a felmentés úgy szól, hogy 60 nap + 4 hónap. A 60 napot naptári napra kell-e érteni? A válaszukat előre is köszönöm. Győrfiné
Kedves Győrfiné Szalai Éva!
Igen, a 60 nap naptári napként értelmezendő. A felmentés, felmondás, lemondás stb. naptári nap, a szabadság munkanap. 🙂
2011.09.19.én leszek 59.éves.jelenlegi nyugdij igazgatóság elszámolása 37év 333nap szolgálati időm van el mehetek-e ebben az évben nyugdijban?köszönöm válaszukat,
Kedves lechner mihályné!
Erősségünk a számtan; reméljük, hogy most is sikerrel eltaláljuk: 1952.09.19-én született? 😉
Ha igen, akkor csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult.
A részletes táblázatot itt olvashatja honlapunkon.
Adjon Isten Mindenkinek!
Szeretném kérni a tanácsukat az alábbi személyemet érintő
ügyben.
Röviden: 1952.07.19.-én születtem
1970.08.01. óta dolgoztam főállásban
és időközönként mellékfoglalkozásom
is volt. Egy évet voltam fiz.nélküli szabadságon.
Mivel az akkori munkáltatóm nem fizetett utánam
járulékot,tekintettel a mellékfoglalkozásomra,
így utólag az Apeh birsággal együtt
behajtotta azt rajtam.
Jelenleg 2010.01.04.-től álláskaraső vagyok.
2011.04.14.-ig kapom az álláskerső támogatást.
Kérdésem , hogy szolgálati időbe beszámítják a
fiz.nélküli szabadságot ill. hogy korengedményes nyugdíba
hogyan mehetek ha jelenleg munkanélküli vagyok?
Valamint ha megszűnik az álláskaraső támogatásom
a további időszak minek számít?
A munkanélküliekre vonatkozó nyugdíjazára nem találtam
választ.
Válaszukat köszönve :
Tisztelettel Á.Szabin
Áldás!
Kedves Árgyelán Szabin!
Keresztneve olyan szép és ritka név, hogy nem álljuk meg a leírást: a Szabin férfinév a latin Sabinus névből ered. Jelentése: Szabin (néphez tartozó) férfi.
Ezzel tisztáztuk is, hogy Ön 1952-ben született férfi, akinek öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap (2015. I. félév). Kizárólag csökkentéssel törénő előrehozás feltételei: betöltött 60 év és 183 nap (2013. I. félév) és minimálisan 37 év szolgálati idő. Amennyiben 42 év, vagy annál több szolgálati ideje van, akkor az előrehozás életkori feltétele 60 év (2012.).
Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt. Amint Ön is írja, a fizetés nélküli szabadsága időtartama alatt Önnek történt jövedelem kifizetés, sőt járulékfizetés is (az most mellékes, hogy utólagos megállapítással, de történt. – Talán ez egy olyan eset, amikor az Apeh bírságát pozitívumnak tekintheti…. 🙂 ).
Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Korengedményes nyugdíjazásra még ebben az évben van lehetősége, de ennek feltételei között szerepel a munkaadóval történő megállapodás (hisz’ valakinek fizetnie kell a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja és az előrehozott öregségi nyugdíj időpontja közötti időszakra eső nyugdíjának összegét…). Munkaadó és megállapodás hiányában a korengedményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét nem veheti igénybe. (Követve a megadott linkeket, honlapunkon olvashat a 2011. évi korengedményes nyugdíjba vonulási lehetőségekről, a korengedményes nyugdíjba vonulás egyéb lehetőségeiről.)
Az az időszak, amikor lejár az álláskeresési támogatás minden formája, a szolgálati idő szempontjából nem minősül jogszerző időnek (magyarul és durván: állástalan időszak 🙁 ).
Adjon Isten minden jót!
Köszönöm kedves válaszukat, megértettem.
—-
Hozzászólásának további részét eltávolítottuk, mert ezen a honlapon nem kívánunk mással foglalkozni, mint ami az önként vállalt dolgunk; segítsünk mindenkinek eligazodni a szabályok bonyolult ösvényein.
A legtöbb az, amit felvállalunk, hogy a bürokrácia látható, érzékelhető fojtogatását felemlegetjük, de nem vallási, politikai, ideológiai, történelmi alapon. 🙂
Megítélésünk, elveink szerint – bár jó szándékát nem vonjuk kétségbe – nem erre az oldalra való a további fejtegetése.
——
Az Isten Áldása Mindannyiunkra!
Á.Szabin
T. Könyvelőiroda!
1953. 02. hóban születtem. 2009. 12. 31- ig számított szolgálati időm 40 év 195 nap (erre jön a 2010. év). 3 évig voltam Gyesen, másfél évig munkanélküli járadékban részesültem (1992-93-as évben). 1994-től folyamatosan közalkalmazottként dolgozom, napi 6 órás munkarendben. Értelmezésem szerint a szolgálati idő számításánál a 6 óra is teljes munkaidőnek számít. Egyik kérdésem, hogy a jogosító idő számításánál a 6 órás munkarend jelent-e csökkentést ?
Másik kérdésem, hogy az Önök véleménye szerint, amennyiben június végéig dolgoznék célszerű-e igénybe vennem a most életbe lépett 40 év munkaviszony után járó nyugdíjat vagy várjak jövő februárig – az 59. életév betöltéséig – és akkor csökkentés nélkül jogosult lennék az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételére. ??
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: B. Sándorné
Kedves B. Sándorné!
A részmunkaidős foglalkoztatás is szolgálati időnek számít, azonban arányos szolgálati időt kell számítani.
A nyugdíjalapot képező jövedelmet (bruttó összegek) kell viszonyítani a teljes munkaidős foglalkoztatásért járó minimálbérhez, az így kapott hányadossal szorozni a munkaviszony naptári napjait, a szorzat mutatja a szerzett szolgálati időt.
Miért várna, ha megvan a jogosító ideje, a 40 jogosító év? Ez teljes öregségi nyugdíjat jelent.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Nekünk az a problémánk, hogy van egy kollegánk, aki a “védett korban” van, azonban a munkáját nem jól látja el. Az ügyvezető egy igen jól hangzó önéletrajz alapján vette fel kb. 3 éve, de kiderült, hogy az ebben leírtaknak a fele sem igaz. A középvezetői beosztásból – ahol a beosztottait irányítani nem tudta, és nem végezte el az elvárt munkát, illetve a károkért felelősséget nem vállalt – át lett helyezve egy másik beosztásba, egy olyan munkakörbe, ami addig a cégünknél nem is volt, és az ügyvezető csak azért hozta létre, hogy “hátha azt meg tudja csinálni” és mert “védett korban van, és nem lehet kirúgni”. Nos, itt ugyanaz a helyzet: a munkát nem végzi el, vagy rosszul, és felelősséget nem vállal. És egy idő után azok a feladatok, amiket el kellene végeznie, de képtelen rá, átkerülnek másokhoz, akik valóban el is tudják végezni a munkát (= helyette dolgoznak). Ezen kívül a háta mögött szidja azt az áldott jó embert, aki ilyen körülmények között is alkalmazza (merthogy “lefokozta” őt), ezzel a munkamorált aláássa, és abszolút negatív a hozzáállása mindenhez. Nem is érdekli, ha kárt okoz a cégnek (hiányzó termékek, elírt szállítólevelek), és mindig valaki másnak kell kiköszörülnie a csorbát az ő mulasztásai miatt. Az ügyvezető pedig nem mer semmilyen lépést tenni, mert fél egy munkaügyi pertől. Szerintem a leírtak magukban foglalják az “indokolt esetet”, melyet még egy per indítása esetén is bizonyítani tudnánk, tanúkkal és gazdasági mutatókkal is. A főnököm szerint ki kellene bekkelni azt a két évet, amíg nyugdíjba megy. Szerintem ez nonszensz. Ez a cégnek csak az illető fizetését tekintve kb. 6-8 millió forintjába kerülne, nem is beszélve a további okozott károkról. Ugye jól gondolom, hogy védett korban lévő alkalmazott megtartására semmilyen törvény nem kötelezheti a céget, amennyiben az alkalmazott nem végzi el a munkaköri leírásában szereplő feladatokat? Kérem, nyugtassanak meg, hadd tudjam továbbítani válaszukat az ügyvezető felé!
Köszönettel: Szilvia
Kedves Szilvia!
Nincs már az a fajta szabály, ami régen volt, hogy gyakorlatilag a védett kor egyet jelentett a kirúghatatlansággal; jelenleg a védett kor éppen azt jelenti, amit Ön vázolt is – nem a végtelenségig tartást, hanem alapos indok kell a munkaviszony megszüntetéséhez.
Amit Ön felsorol, az már alapos indoknak számít. Ugyanakkor sohasem tudhatjuk, hogy mi lehet még a háttérben, milyen korábbi “szolgálatot” köszönnek meg azzal, hogy békén hagyják.
Tisztelt Iroda!
2010 dec 27-én beadtam nyug kérelmem/40 év munk.után nő/ mai napig nem kaptam választ. 2011 januártól szeretném a nyugdijat. Munkanélküli segélyem lejárt dec. 27-vel de most még kapok segélyt ezt hogyan kell megszüntetni.
Válaszukaz előre is köszönöm
Kedves Pilicke!
Az egy kicsit gyanús, hogy nem kapott még választ; valamit szoktak mindig visszaírni… 😉
2010. december 27-én ugyan beadhatta a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási kérelmét, de akkor még nem volt rá jogszabály, így azt – elvileg – el kellett, hogy utasítsák. A benyújtásra 2011. január 1-től lehet jogosult.
Várja meg a nyugdíjigazgatóság döntését, illetve keresse fel őket, hogy mi a helyzet az Ön ügyében.
Tisztelt Könyvelőiroda! A jelenlegi törvények szerint 2012. 03.19-én elmehetek elörehozott öregségi nyugdíjba, mivel akkorra meglesz a 40 évem és 59 éves leszek.Létszámleépítés miatt várható, hogy tavasszal felmond a munkáltatóm.Ha jól tudom,jár nekem 8 hó felmentési idő és 8+4 hó végkielégítés a munkáltató rendes felmentése ill. felmondása esetén.A kérdésem a következő: ha megkapom a fementési időt és a végkielégítést is, és a felmentési időm letöltése után rögtön kérem a nyugdíjazásomat, vissza kell-e fizetnem a végkielégítés összegét? Másik kérdésem az, hogy ha nem tudok csak a felmentési időm letelte után néhány hónappal elmenni nyugdíjba,erre az időszakra,vagyis a nyugdíj jogosultság eléréséig , elmehetek-e munkanélkülire, s ebben az esetben vissza kell-e fizetnem a kapott végkielégítést? Előre is nagyon szépen köszönöm segítségüket!
Kedves Stivi!
Felizzottak a komputerek, és kiszámítottuk, hogy Ön 1953.03.19-én született – feltehetőleg, a nevéből ítélve – férfi. 😉
Amennyiben ön férfi, akkor az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 63 év (2016.). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás lehetőségének feltételei: betöltött 61. év (2014.) és minimálisan 37 év szolgálati idő.
A megjelölt 2012 miatt azonban úgy gondoljuk, hogy lehet, hogy Ön mégiscsak hölgy? Ekkor valóban 2012-ben van az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára, és a 40 év szolgálati időnek annyiban van jelentősége, hogy akkor csökkentés nélküli öregségi nyugdíjra lesz jogosult.
Munka törvénykönv
A felmentési idő (amennyiben a munkaadó mond fel, a felmondási idő fele (de megállapodás alapján akár a teljes felmondási időre is felmentheti).
A felmentési időre járó munkabért, és a végkielégítést nem kell akkor sem visszafizetni, ha időközben elhelyezkedik, kivéve közalkalmazott esetében, ha újra a közszférában helyezkedik el.
Tisztelt Könyvelőiroda!Nagyon szépen köszönöm a gyors választ, sokat segítettek a rám vonatkozó törvények egybegyűjtésével.Sajnálom, hogy problémát okozott a “nevem”–amelynek története van–de a lényeg az, hogy NŐ vagyok és közalkalmazott! Ennek szellemében írtam, hogy 2012-ben jogosult leszek előrehozott öregségi nyugdíjra.Biztosan az én hibámból, de egy kicsit félreértettük egymást, ugyanis én már nem akarok sehol elhelyezkedni (szerintem nem is tudnék),csak nyugdíjba menni! Azt szeretném tudni, hogy a munkáltató felmondása esetén vissza kell-e fizetnem a végkielégítést a következő esetekben: 1.Ha a felmentési időm letelte utáni naptól kérem a nyugdíjazásomat? 2.Ha úgy alakulnak a dolgok, hogy letelik a felmentési időm, de én még csak néhány hónap múlva tudok nyugdíjba menni, és ez idő alatt esetleg munkanélkülin leszek? Ne haragudjanak, hogy így megdolgoztatom Önöket, de nagyon bízom a szakértelmükben, s látom hogy mindenkit kedvesen és korrektül tájékoztatnak.Köszönjük Önöknek!
Kedves Stivi!
…aki meg is írta, amit mi is sejtettünk, hogy Stivi – hölgy… 🙂 Azért érdekes ez, mert a férfiakra és nőkre nem egyformán vonatkoznak a nyugdíjba vonulási feltételek, és ezért a nem és születési adatok megjelölése nélkül nem nagyon lehet korrekt választ adni.
A kérdései – gyakorlatilag – egy tőről fakadnak: A jelzett időpontban Ön megszerzi a jogosultságot arra, hogy előrehozott öregségi nyugdíjba vonuljon. Ezt a jogát – ettől a pillanattól kezdődően – Ön bármikor érvényesítheti, döntésének megfelelően.
Azt viszont elég nehezen tudjuk elképzelni, hogy a munkaadója “kreál” egy törvényileg is elfogadható indokot, amely alapján felmondana Önnek azért, hogy aztán súlyos felmentési időre járó pénzt és végkielégítést fizethessen, miközben be kellene töltenie az Ön megüresedő helyét is (talán a megszűnés esete lehet ilyen).
Ahogyan előző válaszunkban is már megírtuk: a végkielégítés összegét nem kell visszafizetnie.
A kecske-káposzta elv alapján inkább igyekezzen megegyezni munkaadójával a munkaviszonyának megszüntetéséről. 😉
Én is végkielégítéssel kapcsolatban kérdeznék.
1956-ban születtem. Jelenlegi munkahelyemen 10. (08.01-én) éve dolgozom. Sajnos ez a Közalapítvány rövidesen megszünik. Szeretném megkérdezni, mennyi végkielégítésre számíthatok.
Ha júniusba szünik meg akkor 9 év után jár 3 hónap.
A kérdésem az, hogy, mivel a korkedvezményes nyugdíj előtt 5 évvel szünik meg a munkaviszonyom, jár e + 3 hónap végkielégítés?
Jól tudom, e hogy 58 év a korkedvezményes nyugdíjkorhatár nőknél?
Kedves vaczyzoltanne!
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonyt a munkáltató mondja fel rendes felmondással, vagy az jogutód nélkül szűnik meg.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
A végkielégítés mértéke legalább három év esetén: egyhavi; legalább öt év esetén: kéthavi; legalább tíz év esetén: háromhavi; legalább tizenöt év esetén: négyhavi; legalább húsz év esetén: öthavi; legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege.
Tehát, a háromhavi végkielégítéshez a 10 évet el kell érni, 9 év esetén kéthavi összeg jár csak.
A végkielégítésnek a mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, illetve a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Munkaszerződésben, kollektív szerződésben a végkielégítés szabályaitól a felek eltérhetnek, azonban csak a munkavállaló előnyére a végkielégítés tekintetében.
Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 64 év és 183 nap (2020. II. félév – 2021. I. félév), amiből az 5 évet levonva azt az eredményt kapjuk, hogy az ide ivi megszűnés esetén a háromhavi többlet összeggel nem fog emelkedni a végkielégítése.
A fogalmakat keveri: korkedvezményes az a nyugdíjazás, amikor valaki az egészségre ártalmas munkakörökben eltöltött munka után szerez korkedvezményre jogosító időt. Ön az előrehozott öregségi nyugdíjra gondolhat, amikor az öregségi nyugdíjkorhatárnál előbb vonul valaki nyugdíjba (az Ön esetén az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltétele 61 év és 183 nap – 2017. II. félév – 2018. I. félév -, továbbá minimálisan 37 év szolgálati idő), esetleg a korengedményes nyugdíjra, amikor a munkaadóval történő megállapodás alapján vonul valaki nyugdíjba, de erre az 1953-ig születetteknek van csak törvinyi lehetőségük.
Nem felmondok, felmentést kérek.
Kedves Dobosné Katalin!
A Jó Isten és a munkaadónk kezében vagyunk… 🙁
Tisztelt Könyvelőiroda!
Már előrehozott nyugdíjjal kapcsolatosan értekeztünk. Most az a kérdésem, hogy a végkielégítésnél valóban úgy van, hogy köztisztviselők esetén 2.000.000.-Ft felett 96%-os adót kell fizetni?
40 évi közszolgálati munkaviszony után (ebből 28 év közalkalmazott, 12 év köztisztviselő) felmond a munkáltatóm, akkor rám is a fenti összeghatár a mérvadó? Semmilyen vezetői pozíciót nem töltöttem be, egyszerű ügyintézőként dolgoztam. Rám nem vonatkozik a 3.500.000.-Ft-os összeghatár?
Köszönettel
Tisztelt Iroda!
nők kedvezményes nyugdijazását kezdeményezem . 41 év jogviszonyom van folyamatos munkaviszonyból, melyből 2 gyermekkel 5 évig voltam gyesen, tehát jogosult leszek. Köztisztviselő vagyok egyszerű ügyintéző.
Nem szeretnék közös megegyezéssel felmondani, ragaszkodok ahhoz, hogy felmentéssel szüntessék meg a jogviszonyomat,mert talán végkielégités ekkor jár, ugyanis a megszűnéskor még nem vagyok nyugdijas, csak a következő naptól. JÁR-e végkielégités?
Köszönöm válaszukat.
Kedves Dobosné Katalin!
Erről kizárólag a munkaadójával tud egyezkedni, amint azt írtuk is a cikkünkben; amennyiben Ön mond fel, akkor nem jár a végkielégítés.