- Számvitel
A 2011-ről szóló beszámoló összeállításának előkészítő munkálatai
Azok, akik munkájuk révén közelebbi kapcsolatba kerültek a számvitellel és az adózással, tudják, hogy az év első felében meglehetősen sok feladattal kell szembe nézniük. Ennek egyrészt az az oka, hogy szinte minden évben változnak az adózási szabályok, melyeket nem csak ismerni, hanem alkalmazni is tudni kell. Másrészt számos bevallás elkészítése is erre az időszakra esik. Mindezen túlmenően van még egy rendkívül fontos teendő, a beszámoló készítés. A magyar vállalkozások zöménél a 2011. december 31-i időpont lesz a 2011. évi beszámoló fordulónapja. Ahhoz, hogy a beszámolót időben elkészíthessük, lényeges kiegészítő könyvelési és egyéb tennivalóinkat nem árt minél előbb elvégezni. Ki kell választani a beszámoló formáját és el kell végezni a könyvviteli zárlatot, melynek célja a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, a lekönyvelt adatok helyességének ellenőrzése, rendszerezése és összesítése. A könyvviteli zárlat elkészítését számos számviteli feladat előzi meg. Majd a könyvelést teljessé kell tenni, ellenőrizni és összesíteni kell. El kell készíteni a főkönyvi kivonatot, majd a beszámolót. Ezt jóvá kell hagyatni egy arra jogosult testülettel, rendezni kell a költség- és eredményszámlákat, el kell végezni az osztalékkal kapcsolatos elszámolásokat. Össze kell állítani a társasági adóbevallást és meg kell állapítani a mérleg szerinti eredményt. Ezt követően ismét készül egy főkönyvi kivonat, mely már csak a mérlegszámlák forgalmát és egyenlegét fogja tartalmazni. Végül elkészül a végleges beszámoló,…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Ismét utazási kedvezmények 2012-ben a korhatár előtti és a rokkantsági ellátásban részesülőknek
Elég nagy arculcsapás volt az előrehozott öregségi nyugdíjasoknak a korhatár előtti ellátássá változás, aminek sok egyéb negatív hatása mellett az is a következménye, hogy a korhatár előtti ellátottak, varázsütésszerűen, nem minősülnek nyugdíjasoknak, és így nem részesülhetnek a nyugdíjasoknak járó kedvezményekben. Ugyancsak nem jártak jól a megváltozott munkaképességűek közül sokan, akiknek nem volt elég a saját gondjuk-bajuk, de sikeresen megnehezítették az új szabályok az ő életüket is. 2012. március 20-án jelent meg a Magyar Közlöny 32. számában a Kormány 44/2012. (III. 20.) Korm. rendelete a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról, ami nagyjából azt jelenti, hogy a saját jogú nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők, a 2011.december 31-ig betöltötték az 57. életévüket és korhatár előtti öregségi nyugdíjasok (azaz, mai nevükön: korhatár előtti ellátásban részesülők), rokkantsági járadékosok, nemzeti gondozásban részesülők, nemzeti helytállási pótlékban részesülők újra visszakapják az utazási kedvezményeiket, “Ellátottak utazási utalványa” néven. A rokkantsági ellátásban részesülők sem maradtak ki a sorból. A kedvezményre az a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő jogosult, aki – 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a hatósági minősítés alapján 30%-os vagy kisebb mértékű – 2011. december 31-én betöltötte az 57. életévét és 2011. december…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
A rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatott egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2012-ben
T. Szakértő! A kérdésem a következő: Rehab. járadékos vagyok már a 3. éve,tehát, én a régi rehabos vagyok és dolgozhatok! Dolgozok is 6 órában. A kérdésem az, hogy jogosan vonják a fizetésemből az egészségbiztosítási járulékot? A 2011. december 20-án elfogadott megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezései nem vonatkoznak (többek között) a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülőkre (esetükben az ellátást a hatósági döntésben megállapított időtartamig rehabilitációs járadékként kell továbbfolyósítani, az érintetteknek az együttműködési kötelezettségüket továbbra is teljesíteni kell). A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Az 1997. évi LXXXI. törvény 6. §. (1) bekezdés előírásai alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások az öregségi nyugdíj, a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék. A munkavállalókat a következő járulékok terhelik: Nyugdíjjárulék 10 % (magánnyugdíj pénztári tagság esetén is) Egészségbiztosítási járulék: természetbeni 4 %, pénzbeni 3 % Munkaerő piaci járulék 1,5% Az 1997. évi LXXXI. törvény 25.§. alapján A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A ?bizonytalan adójogi helyzet? bizonyosan megszűnt?
– Doktor úr! Néha olyan bizonytalannak érzem magam. Vagy mégsem? Megszűnt az a jogintézmény, mely az adóértelmezés kockázata ellen védte az adózókat. A 2012 évi jogszabályokat jól jellemzi, hogy még a bizonytalan adójogi helyzet szabály is bizonytalanná vált, végül meg is szűnt. 2012. január 1-jétől gyakorlatilag törvényi szintre emelték a jogbizonytalanságot. Aki nem volt biztos abban, hogy megfelelően értelmezte a szabályokat, az minimum 100 ezer forint befizetése mellett megúszhatta a téves értelmezés miatt keletkezett adóhiány alapján kiszabható adóbírságot és mulasztási bírságot. Ez a lehetőség azonban csak tiszavirág életű volt. Egyes nyilatkozatok úgy magyarázzák, azért kellett megszüntetni, mert két hónap alatt szinte senki nem élt ezzel a lehetőséggel. A NAV közleménye szerint, a korábbi befizetéseket az adóhatóság visszatéríti, és az adózó által benyújtott jegyzőkönyvet visszaküldi az adózónak. További információk az adóhatóság közleményében olvashatók A megszűnt lehetőség utódjaként szerintem azt kellene bevezetni, hogy ha az adóhatósági és/vagy a minisztériumi állásfoglalások alapján járunk el, akkor nem állapíthatnak meg semmilyen szankciót, és ?bírjanak kötelező jogi erővel?. Forrás: Adónavigátor Kft.
Többet olvasni... - Kamara
Kötelező kamarai regisztráció 2012.
Nem hagyott sok időt az Országgyűlés a vállalkozásoknak; 2011. november 21-én elfogadott gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása 2012. január 01-én lépett hatályba, és ma éjfélig adott lehetőséget a végrehajtásra, azaz a kötelező kamarai regisztrációra. Ne rohanjon senki kötélért, hogy felhúzza magát, ha még nem regisztrált és nem fizetett volna! Nem, mintha valami türelmi idő lenne, hanem egyszerűen úgy szól a törvény, hogy 2012. március 01-ig kötelező a kamarai regisztráció. Ha valamely vállalkozás/vállalkozó még idáig nem regisztrált volna, akkor tegye meg; valamennyi területi kamaránál működik online regisztráció, illetve ma is meghosszabbított nyitva tartással várják a kamarai ügyfélszolgálatok azokat, akiknek frászkitörésük van a számítógéptől. Kik azok, akiknek nem kell magukat összetörni, akikre nem vonatkozik a kötelező kamarai regisztráció? Nem terjed ki a kötelezettség a a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra az ügyvédi irodákra állami közjegyzőkre egyéni vállalkozási tevékenységüket bejelentett módon szüneteltetőkre, amennyiben a szüneteltetés 2011-től folyamatos egyesületekre, alapítványokra, társadalmi szervezetekre, lakásszövetkezetekre szellemi szabadfoglalkozásúakra A fő rendező elv: az agrárium kivételével az egyéni és társas vállalkozásoknak, és két kivétellel a szövetkezeteknek kötelező a kamarai regisztráció! A hivatásrendi kamarai tagoknak is kötelező a regisztráció, amennyiben egyéni vagy társasvállalkozás formában végzik tevékenységüket. Minden tévhittel ellentétben…
Többet olvasni... - Számvitel
Baleseti adó könyvelése 2012.
Kedves partnerünk, az Adónavigátor honlapján jelent meg állandó szerzőnk, Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna vitára ingerlő kérdése arról, hogy ki, hova könyveli a 2012-ben megjelent új adót, a baleseti adót. Érvek és ellenérvek hangzottak el könyvelő kollégáktól arról, hogy a baleseti adó 53. Egyéb szolgáltatások közé sorolandó, mivel a biztosítási díjba bele tartozó tétel, vagy 86. Egyéb ráfordítás – mint egy külön adónem, vagy Mindkét megoldás helyes A 2011. évi CIII. törvény alapján 2012. január 1-től baleseti adót kell fizetni. Az adóról a biztosítóknak kell elszámolni, az adóhatóság felé, ezért ők szedik be a kötelező felelősségbiztosítás díjával együtt. A törvény szerint az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel. Az egyik válaszoló így foglalta össze pár sorban a véleményét: Kövezzetek meg, de nem mindegy? 5-ös vagy 8-as. Mind a kettő csökkenti az eredményt és nem adóalap növelő. Persze, ha meglesz a pontos szakmai állásfoglalás akkor úgy fogjuk könyvelni. Tegyük a szívünkre a kezünket kollégák; hányszor alkuszunk meg így magunkkal, a szakmával? Csak a NAV-nak és egyéb hatóságnak megfelelni, csak baj ne legyen belőle, a hatás ugyanaz – és puff, valahova odakönyveljük, különösen akkor járunk így, ha újdonságról van szó, ha túl összetett a feladat, ha…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Áfa visszaigénylés szabályainak változása 2012-ben
2012. február 1-től fő szabály szerint – összeghatártól függetlenül? 75 nap áll majd rendelkezésre a visszaigényelt áfa kiutalására, de bizonyos feltételek esetén továbbra is élni fog a 30, illetve a 45 napos határidő. 2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvényt, amely – többek között – az adózás rendjéről szóló törvény áfa-visszaigénylések kiutalásáról szóló rendelkezéseit is módosítja. Az új szabályok értelmében 2012. február 1-jétől fő szabály szerint az esedékességtől számított 75 napon belül kell kiutalni a visszaigényelt áfát, összeghatártól függetlenül. (A korábbi szabályok szerint 30 nap, az 500 ezer forintot meghaladó kiutalások esetében pedig 45 nap állt rendelkezésre a kiutalás teljesítésére.) Amennyiben viszont az adózó a bevallás benyújtásának napjáig az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet ellenértékét teljes mértékben kiegyenlítette (vagy amennyiben tartozása más módon megszűnt), az adózó számára már az esedékességtől számított 30, illetve 45 napon belül ki kell utalni a visszaigényelt áfát. A 45 napos határidő viszont az új szabályok értelmében az 1 millió forintot meghaladó visszaigénylések esetére szól. A fenti feltétel akkor teljesül, ha a visszaigényléssel érintett minden egyes számla kiegyenlítése megtörténik a bevallás benyújtásáig. Ha tehát, akár egyetlen számla kiegyenlítetlen marad, az adózó csak a…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Megváltozott munkaképességűek ellátásának változásai 2012
Nehéz utat találni, különösen jó és reményteljes utat, a 2012. január 01-től hatályos szabályok dzsungelében. A rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás 2012. évi szabályainak változásáról, valamint a “Keresetkorlátozás rehabilitációs és rokkantsági ellátás 2012-től” címmel honlapunkon már korábban megjelentettük írásainkat, amelyeket a megadott hivatkozásokra történő kattintással lehet elérni. Örömmel fedeztük fel az NRSZH honlapján azt az összefoglaló táblázatot, amely segít a rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás 2012. évi változásai közötti eligazodásban: 2011.12.31-ig 2012.01.01-től Megjegyzés Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy ÖREGSÉGI NYUGDÍJ I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. Az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven beül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők Az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban részesülők Átmeneti járadékban részesülők 57. életévüket 2011. december 31-ét követően betöltő valamennyi III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban rendszeres szociális járadékban részesülő személynek REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS Felülvizsgálat kérésének határideje: 2012. március 31. Aki nem kéri a felülvizsgálatot az ellátása megszűnik 2012. május 1. napjával. Rehabilitációs járadék REHABILITÁCIÓS JÁRADÉK Az irányadó jogszabályok…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Beltagok, üzletvezető-képviselők, ügyvezetők és a minimálterhek 2012-ben
“?etetni kell a birkát, ha nyírni akarjuk?” Ugye mindenki ismeri II. Mária (Terézia) magyar királynő [Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich] elhíresült mondását? Úgy látszik, a folyamatos etetést követően a nyírás is gőzerővel történik. 🙁 2012. január 1-től a biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havi kötelezően fizetendő terhei (“a nyírás”) a következőképpen alakulnak: jogcím számítási alap kötelezettség minimálbér garantált bérminimum (bér százalékában) (%) 93.000 Ft 108.000 Ft szociális hozzájárulási adó 112,50 27,00 28.249 32.805 nyugdíjjárulék 100,00 10,00 9.300 10.800 egészségbiztosítási és munkaerő-piaci hozzájárulás 150,00 8,50 11.858 13.770 Havi minimális kötelezettség 49.406 57.375 Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez akkor is annyi, ha nem volt egy árva peták bevétel sem, és egy huncut garas vállalkozói kivét sem; ennyivel lehet “megúszni” havonta a minimális vállalkozói kötelezettségeket, vagy ahogyan azt még említeni szokták, a minimáljárulékok ennyiben vannak. És – ugye? – az is köztudott dolog lett, hogy 2012. január 01-től aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesül, az nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, azaz annak is ennyi lett hirtelenjében a terhe. Nem teljesen váratlan módon, de Ügyfeleink/Olvasóink azonnal azt kérdezik: – Hogyan nem kell fizetnünk? Hogyan lehetne kevesebbet fizetnünk? [Nem…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Keresetkorlátozás rokkantsági és rehabilitációs ellátás esetén 2012-től
A törvényhozás alig döntött a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás 2012. évi szabályairól, mi már a lényeget feldolgoztuk, és honlapunkon megjelentettük a döntés tartalmának lényegét. (A megadott hivatkozást követve olvasható írásunk.) Természetesen, ez a törvény is annyira későn és faramuci szövegezéssel született, hogy az érdekeltek csak idegesen néznek ki a fejükből, és nem értik, hogy mi történik egyáltalán. A törvényhozók nem nagyon érzékelték, nem nagyon érezték át, hogy az egészséges emberek sem tudják feldolgozni ezt az irtózatos változás-dömpinget, és az egészségükben károsodott embertársainknak a saját bajukon kívül még ezzel a bizonytalansággal is meg kell küzdeniük. Nem képzeltek bele egyáltalán, vagy ha igen, akkor érzéketlenek, hogy ilyen döntésre felkészülni az embereknek nem elég a 11 nap ami az évből még hátra volt. FIGYELEM! Az ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytatók figyelmét felhívjuk ismételten és hangsúlyosan, hogy a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak! Magyarul ez annyit jelent, hogy pl. aki eddig Bt. beltagjaként kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősült, nem vett ki egy huncut vasat sem az havi 5.100,- Ft-tal “megúszta”, 2012. január elsejétől 59.000,-…
Többet olvasni...
