2011. december 11-én tettük közzé Korhatár előtti ellátás 2012. címmel összefoglaló írásunkat, melyhez érkeztek is szép számmal kérdések.
Sajnos, maradt néhány kérdés, amit kollektív buksinkat összedugva sem tudtunk megnyugtató módon megválaszolni, ezért először a Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságához, majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF) fordultunk állásfoglalásért,megerősítésért.
Írd és mondd, 3, azaz három napon nap alatt reagált az ONYF, írásban megküldve kérdéseinkre a válaszokat, amelyeket kommentár nélkül, szó szerint megosztunk Önökkel.
Köszönjük szépen az ONYF munkatársainak a villámgyors, alapos reagálást!
1. Jól értelmezzük, hogy a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja a jövőben ugyan öregségi nyugellátásként kerül folyósításra (2012. január 01-től), de mivel életkortól függetlenül kerül megállapításra, a személyre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt, ezért nem minősül nyugdíjasnak, és keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles?
1. A nők részére a 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes öregségi nyugdíj 2012. január 1-jét követően is életkortól függetlenül sajátjogú öregségi nyugdíjnak minősül, így vállalkozói tevékenység folytatása esetén az továbbra is kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásnak fog minősülni, melynek alapján a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetése alól a kedvezményes öregségi nyugdíjban részesülő személy a vonatkozó jogszabályok szerint mentesül.
(Az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységen kívüli, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, például munkaviszony esetén természetesen valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles.)Miután a kedvezményes öregségi nyugdíj életkorra tekintet nélkül kerül megállapításra, keresőtevékenység folytatása esetén – az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – e személyi kör tekintetében is alkalmazni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny) nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó, 83/B. §-ában foglalt, alább kifejtésre kerülő rendelkezéseket.
2. 2012. január 01-től a korhatár előtti ellátásban részesülő vállalkozók nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatóknak. A főfoglalkozású, eva adózás hatálya alá tartozóknak (jellemzően) a garantált bérminimum után kell megfizetni a járulékokat. A főfoglalkozású, eva hatálya alá tartozó, korhatár előtti ellátásban (szolgálati járandóságban) részesülő vállalkozóknál
– mi lesz a keresetkorlát határa 2012-ben?
– mi lesz a táppénzellátás alapja?
2. A Tny. 83/B. §-a a fentieken túl a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek esetében is irányadó, mely szerint ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér – tehát itt nem a garantált bérminimumot kell alapul venni – havi összegének tizennyolcszorosát, ezen keretösszeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha az ellátásban részesülő 3007. december 31-én nyugellátásban részesült, a szüneteltetés tekintetében a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelmeket lehet figyelembe venni.
A táppénzellátás alapját illetően feltett kérdésével összefüggésben ? tekintettel arra, hogy a táppénz megállapítására az egészségbiztosítás szervei rendelkeznek hatáskörrel ? kérem, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz szíveskedjen fordulni.
3. Az ONYF legfrissebb tájékoztatójának III. pontjában olvasható:
?A törvény 7. §-a alapján 2011. december 31-ét követően is igényelheti a korhatár előtti ellátást,
?.
– az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna..?
A biztosítással járó jogviszony megszüntetésével kapcsolatos egyoldalú jognyilatkozat a felmondás (átlagos, normál esetben) a rendes, vagy rendkívüli felmondás ? ha jól értelmezzük. Jól értelmezzük (magyarul) a következőket?
– ha valakinek 2012.01.01-ig felmondanak, vagy ő mond fel, mindkét esetben írásban, vagy megállapodott a munkaadó és a munkavállaló a munkaviszony közös megszüntetéséről, és
– a munkaviszony 2012-ben szűnik meg a felmondás vagy közös megegyezés alapján, és
– a volt munkavállalónak a munkaviszony megszűnését követő napon (2012-ben) a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint korhatár előtti eljárásra lett volna jogosult, akkor 2012-ben ez a személy (egyéb feltételek fennállása esetén) korhatár előtti ellátásra jogosult?
Tehát, a 4 feltételnek (jognyilatkozat írásban, biztosítással járó jogviszony megszüntetése, a megszüntetés ideje 2012., a megszüntetést követő napon a 2011.december 31-én hatályos szabályok szerint korhatár előtti nyugellátásra jogosult) együttesen kell bekövetkeznie?
Példaszerűen: 1952. január 6-án született férfi, 2012. március 19-én lesz 42 év munkaviszonya. A munkaviszonyát a mai napon, 2012. március 20-i napra felmondja (vagy munkaadójával erről közösen megegyeznek ? természetesen, írásban. Az 1997. évi LXXXI. törvény 2011. december 31-én hatályos előírása alapján csökkentett összegű, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az 1952-ben született férfi, amennyiben 42 év szolgálati időt szerzett.
2012. március 21-én, a biztosítással járó jogviszony megszüntetését követő napon, az életkori feltételen túl (60 éves múlt 2012. január 6-án) és megszerezte a 42 év szolgálati időt. Jogosult lesz korhatár előtti ellátásra?
[Itt az okozza a bizonytalanságot, hogy 2011. december 31-én még nem töltötte be a 60. életévet. A mi olvasatunkban jogosult lesz, de szeretnénk azért egy megerősítést a kérdés eldöntésére igazán jogosultaktól.]
3. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjának helyes értelmezésével kapcsolatban az alábbiakról tudom tájékoztatni.
Mindenek előtt utalnék rá, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok eljárása során nem képezi vizsgálat tárgyát, hogy a jogviszony megszüntetésére rendes vagy rendkívüli felmondással kerül-e sor, illetőleg, hogy azt melyik fél kezdeményezi, mint ahogy az sem, hogy a jogviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozat vagy megállapodás megfelel-e a jogszabályok által előírt alaki követelményeknek.
A 7. § (1) bekezdés f) pontja értelmében azok jogosultak 2011. december 31-ét követően is korhatár előtti ellátást igénybe venni, akik esetében a jogviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló írásbeli nyilatkozat 2011. december 31-ig közlésre került, illetőleg közös megegyezés esetén az írásbeli megállapodás eddig az időpontig megkötik és a jogviszony megszűnését követő nap 2012-ben van. (Ami azt jelenti, hogy a jogviszonynak legkésőbb 2012. december 30-ig meg kell szűnnie.) Amennyiben ezek a feltételek fennállnak és az igénylő a jogviszony megszűnését követő napon megfelel a 7. § (1) bekezdés f) pontjában felsorolt korhatár előtti öregségi nyugdíjak valamelyikére vonatkozó 2011. december 31-én hatályos feltételeknek, a korhatár előtti ellátás megállapítható a részére.
A példánál maradva, az 1952. január 6-án született és 2012. március 19-én 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi, akinek biztosítással járó jogviszonya 2011. december 31-ig írásban megkötött megállapodás vagy 2011. december 31-ig írásban közölt egyoldalú nyilatkozat alapján 2012. március 20-ig, megszűnik, korhatár előtti ellátásra 2012. március 21. napjától jogosult lesz, ha ezen a napon az előrehozott öregségi nyugdíj 2011. december 31-én hatályos szabályok szerinti jogosultági feltételeinek megfelel, továbbá a 7. § (1) bekezdés végén szereplő, valamennyi pontra alkalmazandó feltételek is teljesülnek.
A levelükben szereplő jogértelmezés tehát helytálló, tekintettel arra, hogy a jogszabály szövege szerint a 2011. december 31-i szabályok szerinti jogosultsági feltételeknek a jogviszony megszűnését követő napon, tehát 2012. március 21-én kell fennállniuk, a példa szerinti férfi jogosult lesz a korhatár előtti ellátásra függetlenül attól, hogy 2011. december 31-ig nem töltötte be a 60. életévét.
Iktatószám: 7/1 – 723-2/2011
Központi szám: KP – 38066 / 2011
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Nyugdíjjogi és Hatósági Ügyek Főosztálya
Tisztelt Könyvelőiroda!
Jogszabályértelmezéssel kapcsolatban szeretnék feltenni egy kérdést: édesanyám 1953.06.12-én született, jelenleg 39 év szolgálati idővel, 43 év jogosultsági idővel rendelkezik. Az én olvasatomban ezek szerint idén júniusban meg fog felelni a 2011. évi CLXVII. törvény 7.§ (1) b) pontjának, vagyis 53-ban született, 59 éves, minimum 37 év szolgáltai ideje van.
Kérdésem ugyanezen törvény 8.§-ra vonatkozik: jól értelmezem, ha édesanyám ez év júniusában korhatár előtti ellátást kér (ekkor lesz pontosan 39 év és 4 hónap szolgálati ideje), akkor ennek összegét megállapítják úgy mint az öregségi nyugdíj összegét, viszont csökkentésre kerül az összeg a Tny. törvény szerint 8 hónap miatt (40 év – 39 év és 4 hónap) 8 * 0,1-el, vagyis 0,8%-kal?
Válaszukat előre is köszönöm,
tiszteletel:
Csaba
Kedves Csaba!
Valami fennforgás van (valószínűleg elírt valamit): a jogosultsági idő nem lehet több, mint a szolgálati idő. A legtöbb ami történhet velük, hogy egyenlőek lehetnek maximum.
Valóban, korhatár előtti ellátásra lesz jogosult, csökkentett összegben. Esetünkben a csökkentés mértéke 0,1%/hó max. 3,6%.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Nagyon köszönöm gyors válaszukat. Valóban, felcseréltem a kettőt, a szolgáltai idő 43 év és a jogosultsági 39.
Tisztelettel:
Csaba
Kedves Könyvelőiroda!
Most találtam honlapjukra, és lenyűgözött a stílusa, frissessége,naprakészsége és nem utolsó sorban a humora is ;)…
Édesanyám nyugdíj ügyében kezdtem el intézkedni, és bár – becsszóra – több cikküket elolvastam, maradt néhány kérdés, amire nem kaptam választ. Ezért bátorkodom feltenni ezeket…. Előre is elnézést, ha Gyakran Ismételt Kérdés lesz.
Szóval: 1952.nov.30-án született édesanyám, két gyermeket szült, nevelt, 29 év munkaviszony, majd munkanélküli segély, majd csaknem 10 év rendszeres szociális segély, amelyben most is részesül. Ezek alapján szolgálati idő a 29 munkaviszony, a gyes – ha jól értem.
A munkanélküli és a rendszeres szoc.segély miként kerül beszámításra (beszámításra kerül-e?) – hiszen abból is vontak nyugdíjjárulékot? Jogosult-e valamely nyugdíjformára már az idén és megválthat- e szolgálati időt, mi módon?
Türelemmel várva válaszukat, üdvözlettel:Tilinkó
Kedves tilinko!
A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság kérelemre (elektronikus úton is indítható) megadja a pontos szolgálati időt és jogosultsági időt, amik egymással nem egyenlőek többnyire.
Szolgálati időből 37 év kell(ene) a korhatár előtti ellátáshoz, a jogosultsági időből 40 a teljes jogú nyugdíjhoz.
Általában minden, amiből nyugdíjjárulékot vontak (ami után fizettek) a szolgálati időt növeli. A munkanélküli és a szoc. segély a jogosultsági időbe nem számít bele.
Igen, a szolgálati idő szerződés alapján vásárolható, erről külön írást találhat honlapunkon, illetve az ONYF honlapján is.
KEdves Könyvelőiroda,
köszönöm válaszukat.
Üdvözlettel:T.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Előzőekben írt levelemben a nyugdíjazásom dátuma helyesen: 2011. dec.15.
Elnézést!
Tisztelt Könyvelőiroda!
201. december 15-től csökkentett összegű előrehozott nyugdíjas vagyok, ill. ha jól értem 2012. jan 1-től korhatár előtti ellátott.
Nyugdíjazásomkor 39 év es 114 nap szolgálati idővel rendelkeztem. Azóta is folyamatosan kereső tevékenységet végzek (tiszteletdíjas polgármesterként). Kérdésem: szolgálati időnek minősül-e a nyugdíjazásom óta eltöltött időszak, meg van-e a 40 év munkaviszony? Kérhetném-e a korengedményes nyugdíjam megszüntetését, ill. nyugdíjam újraszámolását, mint 40 év szolgálati idővel rendelkező nő?
Válaszukat várva üdvözlettel: Jankovits Ferencné
Kedves Jankovits Ferencné!
2012.01.01-től változott a szabályozás; előtte nem minősült szolgálati időnek, most pedig a keresőtevékenység esetén szolgálati idő lesz, amit majd lehet beszámoltatni az öregségi nyugdíj megállapításánál.
1950. nov.7én születtem és az egyetem elvégzése utá, 1974-től folyamatosan dolgoztam. Ezek alapján 2007. nov-től kaptam az öregségi nyugdíjat és dolgoztam tovább egy minisztériumban. 2010. nyarán három nap alatt elküldtek, pontosan arra hivatkozva, hogy úgyis nyugdíjas vagyok! Most meg ugyan-azon kormány büntet, hogy nem dolgoztam 62 éves koromig?! Nem én akartam eljönni!
Tegnap tudtam meg, hogy ezentúl “korhatár előtti ellátást” kapok és az önnek – nagyon hasznos – infói alapján nem vagyok jogi szerint nem vagyok jogi szempontból nyugdíjas?? Nem vehetek nyugdíjas BKV bérletet és nem kapok majd utazási kedvezményre jogosító szelvényt??? Ha igen ez naptári évre vonatkozik, vagy a 62. születésnapomig? Várom a válaszukat.
Kedves Buzás Zsuzsa!
Ez a kérdés teljesen jogos, mégis olyan messze esik a könyveléstől, adózási tanácsadástól, mint Makó a fájától. 🙂
Jogilag valóban nem minősül nyugdíjasnak a 62. születésnapjának betöltéséig, így – sok minden más mellett – az említett kedvezményekre sem jogosult. Konkrétan mindig az adott társaságnál kell megnézni a feltételeket (pl. Volán, MÁV, stb.).
Halkan mondjuk csak, hogy nehogy más is meghallja; a nyugdíjas igazolványát a kutya sem vonta vissza, nemdebár? 😉
Köszönöm – értettem!
Tisztelt Könyvelőiroda!
A 2012. január 1 -el életbe lépett változások bányásznyugdíjasként érintettek engem is. Átmeneti bányászjáradék lett a neve a dolognak, ami új, hogy bevezették a keresetkorlátot itt is. Dolgozom teljes munkaidőben, és még jó sok évig kell is az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig. A keresetkorlát meghatározása szerint, amennyiben az éves keresetem (brutto) eléri a minimálbér 18 x – át, a járadékot szüneteltetni kell. Az lenne a kérdésem, hogy melyik minimálbért veszik itt alapul? A 93.000 -Ft -ot, vagy a 108.000 -et? Ez attól függ, hogy milyen milyen szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozom?
Köszönettel: SJ (Pécs)
Kedves saso63!
Kedves Földink! 🙂
A minimálbér, azaz a 93ezer forint került meghatározásra.
köszönöm.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülök.Kérdésem a következő!Egyéni vállalkozóként(nem innen mentem nyugdíjba)vállalhatok e munkát?Ha betöltöm az öregségi nyugdíjkorhatárt,(jelenleg 62 év)van e bármiféle korlátozás jövedelemben,vagy munkavállalásban?
Más!
Szomorúan olvastam,hogy a korkedvezmény idei megszüntével a töredék évek elvesznek.Családilag érintett vagyok és 4 hónap fog hiányozni az 5 évből,hogy meglegyen újabb 1 év kedvezmény.Pedig ez után a 4 év 8 hónap után is ugyanúgy beszedték a korkedvezményre jogosító plusz biztosítási díjat.
Válaszukat előre is köszönöm!
Csuti
Kedves Csuti!
Igen, tevékenykedhet egyéni vállalkozóként. Többször leírtuk már; havi 57ezer ft ennek az úri huncutságnak a közterhe, ha nem vesz ki egy huncut vasat sem. Ez egészen addig, amíg be nem fejezi a vállalkozását, vagy be nem tölti az öregségi nyugdíjkorhatárát.
És az egyéni vállalkozóként esetleg felhalmozott, ki nem fizetett adóit, járulékait a NAV behajtja a magánvagyonán is.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Nagyon örülök, hogy idetaláltam Önökhöz, és reménykedem, hogy talán választ is kaphatok kérdésemre. 1953-ban született nő vagyok, 2012. február végén adom be a nyugdíjkérelmet. Felmentési időmet öltöm már 2011. november óta közalkalmazottként. Mint korhatár előtti ellátásra jogosult személy, ha jól értelmezem, nem minősülök nyugdíjasnak. Kérdésem, hogy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénzárban lévő pénz felvételekor sem? Azaz jogosult vagyok-e az ott elhelyezett összeg adómentes felvételére, vagy erre még 4 évet várnom kell, míg betöltöm a nyugdíjkorhatárt? (Vagy többet, ha ez is változik…)
Megjegyzem, a nyugdíjpénzárnál már érdeklődtem, és ott bizonytalan választ adtak, miszerint lehet, hogy PSZÁF állásfoglalást kell kérniük.
Előre is köszönöm segítségüket!
Üdvözlettel: Róbert Katalin
Kedves Róbert Katalin!
Képzelheti, ha egy PSZÁF bizonytalankodik, akkor mi mennyit nyomunk a latba?
Véleményünk szerint (és a jogszabályok szerint) nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, csak majd az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, azaz 2016-ban. Ebből levezetve pedig 4 évet kell várnia… 🙁
Tisztelt Könyvelőiroda,
nekem is így volt “logikus” , de legalább Önök nem csak hümmögnek :), hanem megerősítettek ebben. Nagyon köszönöm, így már tudom, mit fogok tenni.
Önzetlen segítségüket megköszönve kívánok további sikeres tevékenykedést.
Üdvözlettel:
Róbert Katalin
Tisztelt Könyvelőiroda!
A feleségemmel együtt két Kft-nk van. Az A Kft-ből melynek az ügyvezetője vagyok( voltam)2010 november 9-én elmentem korengedményes nyugdíjba, a megállapodást az Onyf az A Kft-vel írta alá. A törvényi változások miatt az ügyvezetésről 2011. 12. 31-én lemondtam az A Kft-ben. 2012.01.01-től korhatár előtti ellátást kapok. Mindkét Kft-ben tag vagyok és azt szeretném megkérdezni, hogy milyen viszonyban illetve járulékfizetéssel ” tehetem be a lábam a cégeimbe, esetenként hogy végezhetek munkát, ha az egyik alkalmazottam például beteg, -fizikai és szellemi munka is szóba jöhet- hogy ne kelljen szüneteltetni a korhatár előtti ellátást Mi a megbízásos jogviszonyra gondoltunk, csak nem tudom helytálló-e?? A B kft-vel nem írtam alá megállapodást ott mi a helyzet?? És ha lehet a cégautót is használni szeretném. Tanácsukat előre is köszönöm Üdvözlettel: Kiss András
Kedves Kiss András!
Javasoljuk a témával foglalkozó írásunk elolvasását, kinyomtatását (igen, van ilyen funkció is a honlapunkon), majd a könyvelőjükkel történő egyeztetést.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Elnézést kérek mielőtt az e-mail-t írtam elolvastam a cikket. A következő a problémám. 1951-ben születtem a korengedményes nyugdíjazásom díját 2011. 11. 09-ig fizettem ki. A korlátok fenn álltak- állnak többségi befolyás hozzátatozó és ahogy leírtam az A és B Kft. Azért kérném a segítségüket mert ügyvédi segítséggel sem tudtuk eldönteni hogy dolgozhatom e a megállapodást aláíró illetve a másik Kft-ben a visszafoglalkoztatás és a többi korlát miatt. Az ügyvédnek olyan gondja is van hogy a hatályos jogszabályban olyan kormányrendeletekre hivatkoznak ami megszűnt. Amennyiben csak a járulékterhet kell kifizetni és dolgozhatom az nem okozna gondot- ha megmarad a korhatár előtti ellátásom. Ismételt válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Kiss András
Tisztelt Könyvelőiroda!
Amennyiben nem tudják a megoldást a problémámra kérném, hogy azt is közöljék.
Üdvözlettel: Kiss András
Kedves Kiss András!
Hadd utaljunk egy korábbi válaszunkra, ami tulajdonképpen kettő válasz, mert az is tartalmaz egy hivatkozást.
Ez alapján teljesen egyértelmű, hogy az “A” Kft-vel (amelyikkel a korengedményes nyugdíjba vonulásról megállapodott) nem létesíthet biztosítással járó jogviszonyt a megállapodás semmissé nyilvánításának kockázata nélkül. (ez lenne a tipikus “visszafoglalkoztatás”).
Véleményünk szerint “B” Kft-nél ugyanez a helyzet áll elő, mivel kapcsolt vállalkozásokról is beszélhetünk, vagyis az ottani biztosítással járó jogviszony is veszélyeztetheti a korhatár előtti ellátást ( a korengedményes nyugdíjból idén korhatár előtti ellátás lett).
“A” kft-nél ügyvezetői tisztségéről le is mondott, ott “sima” tag, aki várja az osztalékot, és a menedzsmentnek osztja a direktívákat. 🙂
Ez nem eredményez biztosítással járó jogviszonyt. Fizetési kötelezettsége sem lesz, a cégautót akkor használhatja, ha a felesége átengedi annak vezetését. 😉
Szerintünk a “B” Kft-nél is ugyanígy le kellene mondania az ügyvezetésről, ott is sima tagnak kellene lennie.
Sajnos, sok adatot, körülményt nem ismerünk ahhoz, hogy teljesen pontos megoldást adjunk – ez már túllépi a honlapon ingyenesen adható tanácsadás kategóriát. Ahogyan ön is említette, az ügyvédjük (és nyilván a könyvelőjük is) birkózik a problémával, pedig ők aztán jól ismerhetik a körülményeket.
Amúgy pedig, ha valamire nem tudjuk a választ, akkor addig megyünk, amíg meg nem szerezzük. Nem azért vállaltuk fel, hogy segítünk, hogy aztán cserbe hagyjuk azokat, akik bíznak bennünk.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Azt szeretném megkérdezni,hogy a férjem a Bt.-nk kültagja, de vezető tisztségviselő is, ugyanakkor korhatár előtti ellátásban részesül. Munkát nem végez, és pénzt sem vesz fel. Mit kell utána fizetnünk kötelezően?
Várom válaszukat, tisztelettel. Hegedűs Katalin
Kedves Hegedűs Katalin!
Elolvasnák a pontosan erről szóló írásunkat?
Mi alapján vezető tisztségviselő a kültag (aki még a férje is)? 🙂
Tisztelt Iroda!
Senki nem ért semmit, hiába szaladgálok. Kérem segítsenek!
20 éve rokkan nyugdíj (III.) mellett őstermelő (kistermelő) vagyok. Én úgy értelmezem a jogszabályt, hogy 2012 -től be kell jelentkeznem a ‘T1041 -es lapon és ettől kezdődően negyedévente járulékbevallás ill. a 2011 -es bevétel alapján járulékfizetési kötelezettségem van. Ezt így jól értelmezem? Ha igen, akkor most azonnal adjam be a ‘T1041 -t ?
A kérdésem a következő: miután átesek a kz2016uj vizsgálaton (ONYF), lehet-e bevételem az őstermelésből vagy sem. Ill. mi történik, ha van bevételem akkor, ha a vizsgálat eredménye:
– rokkantsági ellátás
– rehabilitációs ellátás
(Az én bevételem több, mint 600 ezer, kevesebb, mint 8 millió forint, de másoknak érdekes lehet a 600 ezer alatti ill. a 8 millió fölötti bevételre vonatkozó teendő)
Köszönöm válaszukat!
Szép napot mindenkinek! Hasonló az én kérdésem is. Tavaly nov. 09.-től csökkentett előrehozott nyugdíjas, jan. 01.-től korhatár elötti ellátott lettem. Mivel van egy kis földem abban tormát termelek, így mezőgazdasági őstermelő vagyok, azon belül az átalányadózást választva. Az éves bevételem nem haladja meg a 600 000 Ft.-ot, ezért azt bevallani sem kell. Kérdezem,hogy ez évben milyen törvény vonatkozik rám? Válaszukat megköszönve, minden jót kívánok:Tunyogi János.
Kedves Tunyogi János!
Ez évben is vonatkozik önre az összes törvény, beleértve azokat az átgondolatlan, agyament, embertelen törvényeket is, amire ön is gondol, és már ön is szenvedi.
Kicsit konkrétabban: mire is gondolt, egészen pontosan mire kíváncsi?
Tisztelt Könyvelőiroda! Köszönöm a gyors választ. Valóban nem egyértelmű a kérdés. Arra gondoltam, hogy a korhatár előtti ellátást kapó személy végezhet e mezőgazdasági őstermelői tevékenységet,úgy, hogy az abból származó bevétele az adott évben,( ha nem haladja meg a 600 000Ft.ot), ne kelljen járulékokat fizetni. Esetleg nem számít e keresőtevékenységnek, ami után járulékokat kell fizetni. Nyugdíjazásomig is végeztem őstermelői tevékenységet, de mivel átalányadózó voltam és a bevételem ebből nem haladta meg a 600 000.Ft.ot, azt nem kellett bevallani sem. Most, hogy korhatár előtti ellátást kapok, továbbra is folytathatok őstermelői tevékenységet,járulékfizetés nélkül?
?
Kedves Tóth Lajos!
Kedves, invitáló, bőbeszédű, tartalmas, egyetlen kérdőjelből álló hozzászólása üdítőleg hatott ránk, és el kezdtünk gyanakodni, hogy eme szóvirágosan cirkalmazott hullámvonal alján lévő pont mögött mi rejtőzhet?
5 ember ugrott 9 felé, de hamar felleltük látszólagos türelmetlensége okát: 2012. december 17-én 16:46-kor feltett kérdésére 4 nap múlva sem válaszoltunk. 🙁
Most újabb 2 nap múlva, vasárnap estvére kelvén, megint kiabált a megválaszolatlan kérdőjel. Hiába csitítottuk 6 napja szapulat alatt lévő lelkünk illatos virágát azzal, hogy írtunk róla (na jó, nem ebben a részben, de írtunk!), hasonló kérdésekre választ adtunk. Beláttuk, hogy vacsoraidő ide, vacsoraidő oda, de valamit írnunk kellene.
Igen, adja be a 10T041-est.
Nem bocsájtkozunk olyan találgatásokba, amikor a megjósolhatatlan kimenet
a.) minden egyes ágának elmondása oldalakat venne igénybe,
b.) minden lehetséges ágáról külön (vagy összefoglaló) írást megjelenítettünk már honlapunkon.
Az esélyek latolgatásához még a ‘Keresetkorlát’ kifejezésre történő rákeresés segíthet honlapunk keresőjének segítségével.
Kedves Tóth Lajos!
Tudjuk, érezzük mi is, hogy kissé fullánkos a válaszunk, amely azonban tartalmaz konkrét segítségeket is.
Ilyenkor, amikor azt látjuk, érezzük, hogy kapcarongynak tartanak bennünket (mondjuk a könyvelő kolléganők/kollégák helyett is), hogy az ingyenes segítőszolgáltatásról úgy gondolják, hogy csak nekik tartjuk fenn (szegény munkatársnőim sírnak már az erőszakos telefonálók hadától, akik nincsenek tekintettel arra, hogy nekünk meg kell élnünk, dolgoznunk kell – “Micsoda szemétség, hogy nem mondják el…”, “Értem én kedvesem, hogy csak a honlapon, de nekem azért mondja el…”, “A választ küldjék el emailben…”, “..tudom, tudom, a honlapon láttam, de én..” …), hogy nem akarják a könyvelési szolgáltatást igénybe venni, mert azon kell spórolni, de mi mondjuk meg… és sorolhatnánk napestig. 🙁
Nos, ilyenkor eldurran egy kicsit az agy, szakad egy kicsit a cérna. Az amúgy is feszített, megtépázott idegek recsegnek, a gyomor görcsbe szorul, pedig még csak vasárnap este, vacsoraidő van. Mi lesz hétfőn reggel… 🙂
😀
Kedves Tóth Lajos! Nem volt elég,amit a ?-ért kaptál? Most meg a vigyoriért kapsz. 42 sor választ küldtek, de a kérdésre még nem válaszoltak. Különben is a kérdést 2012 DECEMBER 17-én tetted fel, most meg 2012 január van! Nyugdíjas vagy, hova sietsz? Hasonló az én kérdésem is, meg a “vimre” nevű érdeklődőé is. Ő január 10-én tette fel a kérdést. Biztosan utána járnak a dolgoknak, addig legyünk türelemmel.Üdv:Tunyogi János
Kedves Tunyogi János!
Úgy tűnik, önnek valóban van ideje sorokat számolni, de önnek nem tűnt fel az utolsó kettő bekezdésünk szövege.
Valóban nem 2012. december 17-én tette fel a kérdés Tóth Lajos olvasónk, hanem 2012. január 17-én.
Azt jól gondolta, hogy nincs akadálya a korhatár előtti ellátás mellett őstermelői tevékenységet folytatni. Azt már kevésbé, hogy ne kelljen járulékot fizetni.
A tavalyihoz képest nem változott a nyugdíjjárulék mértéke (10 %), az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %, a pénbeli 3 %. Munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetnie (a 3 %-ot). A tárgyévet megelőző évben elért bevétel, ha nem éri el a 8millió Ft-ot, akkor a 27% szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie.
Az alap a minimálbér (jelenleg 93ezer Ft).
Miért ne járnánk utána valamilyen kérdésnek? Gondoljuk, hogy ön sem egyedül ránk támaszkodik.
Köszönöm a választ, remélem nem sértettem meg senkit, hiszen az írásokat olvasva úgy látom van humorérzékük. Egy kérdésem lenne még. A 600 000 Ft.os összegnél maradva, ugye az a bevétel, a jövedelem ennek a 15%-a. Akkor 90 000 Ft az adó alapja? Válaszukat megköszönve, további jó munkát,és egészséget kívánok:Tunyogi János
Kedves Tunyogi János!
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – a támogatások összegével
csökkentett őstermelői tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem kell jövedelmet számolnia és ezt a bevételét nem
is kell bevallania.
Tisztelt Könyvelőiroda! Köszönöm a választ, ez megnyugtató volt. Ha nem sértem meg Önöket, fáradozásukért szeretnék küldeni egy néhány üveg igazi újlétai ecetes reszelt tormát. Ehhez kellene egy név és cím.Tisztelettel:Tunyogi János
Kedves Tunyogi János!
Tényleg ingyen, tényleg segítségül, és nem ellenértékért.
A “köszönöm” a legszebb, és legdrágább fizetség (akár jó, akár rossz hírt mondunk).
Jól jönne a tojótyúktól a tojáson keresztül a kutyatápon át, a sonkától a kolbászig, a friss házi zöldségtől a krumpliig minden, hisz” mi sem dúslakodunk, de higgye el, nekünk a “köszönöm szépen” mindennél többet érő, és elegendő hála. 🙂
Tisztelt Cím!
2011.12.28-i Horváth Zoltán által írt kérdés és válasz keltett fel a figyelmem.
Édesanyám 1953.07.24-én született, 42 év szolgálati ideje van 2011.12.31-ig.
Az előrehozott öregségi ellátásra jogosult, de 1998. június 19-e óta ő is vállalkozó volt, mely vállalkozást 2011.dec.31-ével megszüntette. Ebben az esetben mi a helyzet? Nekem az egyoldalú nyilatkozat értelmezésével van problémám. Hogy kell
ezt érteni? Válaszukat köszönöm. K.Vali
Kedves Varga Valéria!
Őszintén szólva, egyéni vállalkozó esetén ezzel nekünk is gondunk van. 🙁
Kellene kérni az ONYF-től egy iránymutatást.
Kedves Könyvelő Iroda!
Egy kérdésem lenne Önökhöz, a Nők 40 éves jogosultsági idejébe a felmondási idő beleszámít-e. Ha jól tudom a szolgálati időbe igen, de a jogosultsági időbe?
Köszönöm szépen
Cseri Éva
Kedves Cseri Éva!
A felmondási idő azt jelenti, hogy annak a lejártáig munkaviszonyban van, ebből következően a jogosultsági időbe is beleszámít.
Kedves Könyvelő Iroda!
Köszönöm szépen a választ.
Cseri Éva
1953. ban született nő vagyok és 41 év szolgálati időm van. Elmehetek e idén nyugdíjba?? A 40 évessel nem, mert 4 gyermeket szültem és nincs meg a32 év ledolgozott munkaviszonyom. Köszönettel
Kedves Dudok Andrásné!
59 éves korában (idén) korhatár előtti ellátásra szerzi meg a jogot.
Idén elmehetek korhatár előtti ellátásra,melynek összege a törv.szerint egyezik a nyugdíj összegével .Sajnos nem világos számomra: teljes ,vagy csökkentett összegről lesz szó? Várom válaszát !
Kedves Hegedüsné Hamar Katalin!
Nő létére nagyon szűkszavúnak tetszik lenni. Tudjuk, nem illik ilyent kérdezni egy hölgytől, de nagyot lendítene a válaszadás lehetőségein, ha elárulná születési dátumát, igazolt szolgálati idejét, esetleg a jogosultsági idejét… 🙂
Prémium évek program szerint 2012 04 08-ig/ 59.születésnapomig /az óvodában részmunkaidőben dolgozom. Addig,38 év 321 napom lesz jogviszonyként,már megkértem a kiszámolását.Jól tudom-e hogy két lehetőségem van:Maradjak PÉP-es a 40 év jogvoszonyhoz hiányzó időre hogy nyugdíjas lehessek,vagy vállaljam fel a korhatár előtti ellátást?Magyarul: melyik kedvezőbb anyagilag.? A törvényt úgy értelmeztem hogy a számítása ugyanaz,de nettóban is ugyanannyit jelent majd??? Melyiket válasszam? Tisztelettel Hegedüsné
Tisztelt iroda!
Korkedvezménnyel ment el a férjem nyugdijba, mégpedig úgy, hogy alkalmatlan lett egészségileg, erről kapott határozatot. Most mégis levonták az adót a januári járandóságból. Hova lehetne menni ez ügyben?
Köszönettel:LEA
Kedves lea!
Panasszal mindig a kifizetőhöz, az ellátást folyósítóhoz kell első fokon fordulni.
2007.12.30- óta előrehozott öregségi nyugdíjas vagyok. 40-év 156 nap munkaviszony után mentem nyugdíjba a Paksi Atomerőműtől, ahol sugárveszélyes munkakörben dolgoztam. A sugárveszélyes munkakörömből adódóan 5 év korkedvezményt szereztem, és így tudtam elmenni nyugdíjba. A határozatban az szerepel, hogy 2009-ben érem el az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Jelenleg EVÁ-s egyéni vállalkozóként dolgozom. Kérdéseim a következők:
? Maradok e nyugdíjas, vagy átsorolnak korhatár előtti ellátottnak?
? Vonatkozik e rám mivel 2007-ben mentem nyugdíjba a féléves moratórium miszerint jún. 30-ig korlátlan bevételem lehet, nem kell figyelembe vennem a garantált bérminimum minimum 18 szorosát.
? Mivel Én 2007 dec.1-én mentem nyugdíjba, tehát június 30-ig nincs korlátozásom a keresetet illetően. A második félévre a bérminimum minimum 18 szorosáig kereshetek, vagy csak a feléig, mivel fél évről van szó.
? 2012-től Én is korhatár előtti ellátottként fogok szerepelni, és át kell jelentkeznem fővállalkozónak jan.15-ig, vagy ráérek jún. 30-ig?
? Amennyiben osztalékként nem pedig bérként veszem ki a pénzt akkor is figyelembe kell venni a garantált bérminimum minimum 18 szorosát?
? Többen dolgozunk így egy cégnél egyéni EVÁ-s egyéni vállalkozóként, nem járnánk e jobban, ha Kft-t alakítanánk?
? A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kaptam most a januári ?nyugdíjat?, kell e fizetnem egyéni EVÁ-s vállalkozóként kell e Személyes közr. bruttó éves díjat (12*108eFt) fizetnem.
? EVÁ-s vállalkozóként kivehetem-e osztalékként a bankszámlán lévő összeget.
Tisztelettel Dodi.
Kedves Dodi!
Egész regényt iratna velünk? 🙂 🙂
Amennyiben 2009-ben elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor 2012-ben öregségi nyugdíjas. Miért sorolnák át korhatár előtti ellátásra?
A keresetkorlátozás nem időarányos, hanem keresettömegű, vagyis (ilyen szempontból) mindegy, hogy 1 nap alatt, vagy 180 nap alatt, vagy 365 nap alatt éri el a határt.
Mivel nem korhatár előtti ellátott, ezért nem kell átjelentkeznie, de ha kellene, akkor azt január 01-i hatállyal kell megtenni.
A keresetkorlát mindenféle jövedelmet figyelembe kell, hogy vegyen, és nem a garantált bérminimum, hanem a minimálbér amivel számolni kell.
Arról, hogy jobban járnának-e vagy sem, ha összeállnának kft-vé, azt nem tudjuk megmondani a konkrét tevékenység, a bevétel költség arány, az éves árbevétel, a jövőbeli tervek ismerete nélkül. Gyanítjuk, hogy anyagilag jobban is járhatnának társaságként, de ez nem minden esetben igaz.
Az előzőekben tisztáztuk, hogy miért nem kell teljes járulékterhet viselnie.
EVA-s kivétet bármikor kivehet, de jobb, ha a könyvelőjével konzultál (már csak a felsorolt kérdéseinek átbeszélése okán is).
Elnézést, de az alábbi kérdésemből kimaradt az, hogy 1952-ben születtem, és a 2007ben kapott határozatban szerepel az hogy 2009-ben érem el az öregségi nyugdíjkorhatárt, tehát jelenleg 60 éves leszek az idén.
2007.12.30- óta előrehozott öregségi nyugdíjas vagyok. 40-év 156 nap munkaviszony után mentem nyugdíjba a Paksi Atomerőműtől, ahol sugárveszélyes munkakörben dolgoztam. A sugárveszélyes munkakörömből adódóan 5 év korkedvezményt szereztem, és így tudtam elmenni nyugdíjba. A határozatban az szerepel, hogy 2009-ben érem el az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Kedves Dodi!
Sajnos, a határozatoktól független módon növekszik éveink száma. 🙂
Alaphelyzetben egy 1952. I. félévében született hölgynek az öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap, azaz 2014. II. félévébe éri el az öregségi nyugdíj korhatárt. Mivel 5 év korkedvezménye van az egészségre ártalmas munkakörben végzett tevékenysége miatt, a 2014-ből levonva az 5-öt, éppen 2009. II. félévét kapjuk eredményül. Így teljesen érthető, hogy ön papíralapúlag már öreg, avalóságban pedig nem. 🙂 🙂
T.Könyvelőiroda!
2012.január 2-án válaszoltak -soron kívül- a témában feltett kérdésemre, amely megnyugtató volt számomra. Sajnos a kérdés az ONYF részére is elküldésre került januát 1.én
(no nem azért, mert nem bízom meg az Önök szakmai tudásában, hanem mint ahogyan várható is volt, január 01.én feltett kérdésemre március 6-án kaptam választ, s addigra nekem a kérdésben döntenem kellett) Az ONYF válasz teljesen letaglózott. Az ONYF válasz szerint nem lehet biztosítással járó jogviszonyban foglalkoztatni azt, aki korhatár előtti ellátásban részesül az én esetemben foglaltak szerint az ellátás megszüntetése nélkül. Véleményük szerint “amennyiben korengedményes nyugdíját 2009. utáni időponttól állapították meg, a munkáltató kötelezettséget vállalt arra, hogy a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára e munkavállalóval nem létesít biztosítással járó jogviszonyt,” (az egyéb körülményeket figyelmen kívül hagyta a válaszadó) Én nem ilyen szövegezésű nyilatkozatot írtam alá, hanem a kötelezettségvállalási nyilatkozatban (amely az 1959.évi IV.törvény, Ptk törvény 203.§(2) bekezdésén alapul) , a KFT arra vállalt kötelezettséget, hogy hozzátartozói viszony, illetőleg többségi befolyás fennállása esetén a foglalkoztatottal a korengedményes nyugdíj megállapítását követően -a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára- nem létesít a tb.ellátásaira és a magányugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény 5§-a szerinti biztosítással járó jogiszonyt. Ugyanez a szövegezés szerepel a NYUFIG honlapján fentlévő tájékoztatásban is. Az és kötőszó használata miatt két feltétel együttes megléte esetén zárja ki a munkaviszony létesítését a saját vállalkozásban az én szóértelmezésem szerint: a hozzátartozói jogviszony és a többségi befolyás fennállása. Vagy nagyon nem tudok jogszabályi szöveget értelmezni???? Nagyon szépen kérem Önöket , még egyszer nyugtassanak meg afelöl, hogy a nyugellátás az ügyvezetői kör munkaviszonyban történő ellátása miatt nem veszélyezteti a korhatár előtti ellátást. Az alapszituáció: 2010.évben, 1953. születésü férfi korengedményes nyugdíjassá vált. Attól a cégtől ment nyugdíjba, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. A cégnek (KFT-nek) három tagja van:férj,feleség és egy kívülálló személy.(nem hozzátartozó) A feleség és férj együttes üzletrésze 49%, így a többségi befolyás a Ptk. 685/B.§ alapján nem áll fenn, a harmadik tag 51% tulajdonrésszel rendelkezik. A férj az ügyvezető és a munkáltatói jogokat gyakorló vezető. 2012.01.01-től részmunkaidős foglalkoztatott a férj a KFT-ben taggyűlési határozatban szereplő elfogadás alapján. Nagyon el vagyok keseredve, most már el is bizonytalanodtam az igazamat illetően. Megléphettünk volna más felállást is, ha valóban a NYUFIG válaszadójának álláspontja a mérvadó, de nem tettük, bíztunk az igazunkban. Szívesen fordulnék privát üzleti alapon is olyan szakértőhöz, aki ebben a dzsungelben látja a kivezető utat és hajlandó lenne ebben a nem éppen könnyű témában konzultálni.
Kedves Farkas Jenőné!
Azt nem tudjuk, mennyire nyugszik meg a mi válaszunktól, de mi is a jogszabály szövegéből és az ONYF közleményéből dolgoztunk (meg a tapasztalatainkból és egyéb tudásunból).
Mi is az ön(ök) jogszabály-értelmezésével értünk egyet, de ettől még nem mi vagyunk az “erősebb kutya”… 😉
Az pedig egy másik dolog, hogy egészen pontosan mit is kérdeztek az ONYF-től, és ők mire adtak választ, és szó szerint mit válaszoltak arra a bizonyos kérdésre.
Konkrét esetekre mi nem nagyon válaszolunk íg, látatlanban, a távolból, mert valóban: egy vesszőnek, egy “a” betűnek, egy “és”-nek óriási szerepe van, lehet. Egy-egy válasz – legyen szó ONYF-ről, NAV-ról, vagy bármely hatóságról – szűrők tucatjain megy keresztül, érthető módon.
Miért nem fordulnak a kft könyvelőjéhez, adótanácsadójához, ügyvédjéhez? Pont azért fizetik őket, hogy ilyen esetekben vagy ők, vagy az általuk “hozott” szakértők mindent megtegyenek, hogy az önök sikerét biztosítsák?
Sajnos, mi nem ismerjük önöket, az előzményeket, a lehetőségeiket, testre szabni tanácsunkat így nem is nagyon tudjuk. Amit – talán – segíteni tudunk, hogy küldjék meg nekünk a honlapunk Kapcsolat űrlapján keresztül egészen pontos másolatát annak az anyagnak, amit az ONYF felé megküldtek, és majd meglátjuk…
Köszönöm a gyors reagálást, amely így vasárnap este különösen értékelendő. Küldtem a kérdést és az arra kapott választ. Minden erőfeszítést megtettünk és megteszünk az ügy megnyugtató módon történő rendezése ügyében. De egyenlőre csak ellentmondó vélemények vannak. S számunkra még az sem megnyugtató, hogy az ismeretségi körünkben is sokan hasonló módon foglalkoztatják (visszafoglalkoztatják) a korengedményes nyugdíjba vonult ügyvezetőjüket. S még csak eszükbe sem jut, hogy esetleg helytelenül járnak el, mint ahogyan eddig nekem sem jutott ez eszembe. Ha nem lettem volna annyira óvatos, hogy a NYUFIG véleményét kérjem, akkor élhetnék továbbra is nyugodtan a boldog tudatlanságomban. Valahogyan úgy érzem, a kapott NYUFIG válasz nem egészen gömbölyű. Ugyanis a ptk.203§.(2) bekezdésének alapulvételével kellett azt az ominózus nyilatkozatot tenni, amelyben a hozzátartozói viszony és a többségi tulajdonlás szöveg szerepelt. A visszafoglalkoztatási tilalomról szóló törvény is a ptk.2o3§-ára hivatkozik vissza. Az teljesen világos, hogy többségi közvetlen vagy közvetett tulajdonlás esetén tilos a visszafoglalkoztatás. De esetemben nem erről van szó. Bocsánat, hogy felszakadtak az indulataim, ez természetesen nem az önzetlen segítőnek szól. Csak ilyen jogbizonytalanságban képtelenség felelős döntést hozni. S itt nem gyerekjátékról van szó, hanem emberek léte múlhat egy helytelenül megválasztott lépésen.
Kedves Farkas Jenőné!
Egyáltalán nem vettük magunkra jogalkotóink bűnét, és még az érveléssel is egyetértünk.
A küldött anyagot megkaptuk, át fogjuk alaposan tanulmányozni; az első olvasatra úgy tűnik, hogy maradunk korábbi álláspontunknál. 🙂
Végtelenül örülök, ha szakmai véleményünk egyező. Bízom abban, az ügy áttanulmányozása után is megmarad a számomra feloldozást jelentő nézet, s mi leszünk az “erősebb kutyák” Nem fogunk harapni……..még akkor sem, ha esetleg a hivatalok más megközelítésből próbálkoznak. Önzetlen segítségüket pedig nem tudom más szóval, mint a köszönet szavával illetni. Egyébként nagyon szeretem látni az üzeneteikben megjelenő kis nevető smiley-t, mert reménységre ad okot, nekem is jókedvem lesz tőle.
Tisztelt Cím!
Korengedményes nyugdíjba fizettük be a munkatársunkat 2011-ben. Szeretnénk idén foglalkoztatni. Megtehetjük-e? Nem rokon, nem befolyással bíró tag, csak rendes dolgozó.
Köszönöm, T.P.
Kedves Tamási Piroska!
Igen, a leírtak alapján megtehetik. 🙂
Üdvözlöm, kérdésem a következő:
57 évet betöltött, III. csoportos rokkant nyugdíjas vagyok 2001-től, melynek összege 84.830 Ft. Jelenleg 6 órás munkaviszonyom van.
kérdéseim:
1. Részmunkaidősként a rokkantsági ellátás mellett milyen havi bérért dolgozhatok és mikortól?
2. 2012. január 1-jétől 2012. 06. 30-ig dolgozhatok-e a 6 órás munkaviszonyomban ha az meghaladja a minimálbér 150 %-át?
3. Milyen összegű minimálbérrel kell számolnom, ha középfokú végzettségem van és jelenlegi munkámhoz az szükséges?
4. Ha a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, akkor minek minősül? és annak milyen vonzatai vannak?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Aranka
Kérdésem a következő!
2009.december 29-én mentem korkedvezményes nyugdíjba .
1951.december 29-én születtem.Autóbuszos kft 90%-os tulajdonosa , és ügyvezetője vagyok, a kft 2 személyes a feleségem 10%-os tulajdonos. Az ügyvezetés mellett aktív autóbusz vezetést is végzek tagi jogviszonyban.
Mi a javaslata a további munkavégzés lehetőségéről?
Ön szerint melyik megoldás volna számomra a legideálisabb, az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig/2013.december 29/.
Szép jó estét/éjszakát, kedves Rózsa Sándor!
Ha volna olyan kedves elolvasni a kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozó, tegnap reggel, 07:37-kor közzétett írásunkat…. 😉
Szeretném megkérdezni,hogy a nők 40 éves nyugdija mellett vállalhatok-e munkát a megengedett keretig?
Kedves Vas Éva!
Igen.
Tisztelt Könyvelőiroda!
1953-as nőként a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) b.) pontjában foglaltak szerint a következő születésnapomat követően, 2012.szeptember 18.-tól jogosulttá fogok válni a csökkentett összegű korhatár előtti ellátás igénybe vételére.
Ezzel a jogosultságommal a kezdő napjától élni kívánok, és mint közalkalmazott pedagógus, szerettem volna kérni a munkáltatómat a közalkalmazotti jogviszonyomnak a 8 hónapos felmentéssel történő megszüntetésére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdése e) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a korhatár alatti ellátás életkori (59 év), és a szolgálati idővel (37 év) kapcsolatos feltételeivel rendelkezni fogok.
Szerettem volna kérni azt is, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. § (4) bekezdése alapján a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részemre a jogviszony megszűnésekor fizessék ki, tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti jogviszonyom a korhatár előtti ellátásig a 38 évet meghaladja.
A 8 hónapos felmentés indítása ezekben a napokban lenne esedékes, azonban a munkáltatóm még nem tudott tájékozódni az új szabályokról. Ezért magam próbáltam tájékozódni és azt találtam, hogy a 1992. évi XXXIII. törvény mai napon hatályos szövegéből a fent említett pontok eltűntek, vagy módosultak, így se a felmentésre se a jubileumi jutalomra nem leszek jogosult.
Lehetséges ez, esetleg ránk még a 2011.dec. 31-i törvényi állapotok vonatkoznak?
Kérem Önöket, hogy legyenek szívesek ezt a helyzetet megvizsgálni és véleményt mondani, ha lehetséges.
Köszönettel és üdvözlettel: Zsuzsa
Tisztelt Könyvelőiroda!
1956.januárban született férfiként nyugdíjjal kapcsolatos kérdésem lenne.
márciusban lesz 39 éve, hogy villamosiparban dolgozom, ami korkedvezményre
jogosít. A vállalat felszámolás alatt áll 2 hónapja. Felmondásra talán hó végén kerül sor. Borsod megyében élek, nem tudom hogyan tovább ha felmondanak.
Korkedvezmény nem tudom van-e maximálva. Tudom hogy a nyugdíjkorhatár részemre 64,5 év de semmi többet. Ha nem sikerül munkát találnom milyen lehetőségeim vannak (lesznek) nyugdíj terén.
Választ előre is köszönöm. Üdvözlettel Szilvási András
Kérdésem a következő :
A korhatár előtti ellátást a HÓNAP MELYIK NAPJÁN ? és HONNAN folyósítják számlára ?
Az előre hozott öregségi nyugdíjas MIKOR és KITŐL értesül hivatalosan írásban az évekkel ezelőtt megkapott NYUGDÍJHATÁROZAT megváltoztatásáról ?
Nem értesül minden nyugdíjas az interneten , újságon keresztül a változásokról , mivel a nyugdíjából a megélhetésre sem telik.
Üdvüzlettel : LULU
Kedves lulu!
Itt valami bazi nagy félreértés történik! Ön eltéveszthette a kérdéseinek irányát. 🙂
Ezeket a kérdéseket – mi úgy gondoljuk – az ONYF-nek szánta, nem nekünk.
[A “nem értesül minden nyugdíjas az interneten”-típusú kérdéseire, az ön feltételezése szerint, felesleges is az interneten keresztül válaszolnunk, hisz’ úgysem értesül róla.. 😉 ]
Köszönöm a kioktató, gúnyos választ . ( Az internettel kapcsolatos megjegyzésemre. )
Kedves lulu!
Az önnek írt válaszunk a 6.856. tétel a hozzászólások sorában. Megkövetjük, ha ön kioktató és gúnyos válasznak minősíti egyedi hangú, hangulatú írásainkat! Sem jogunk nincs ilyenhez, sem szándékunkban és gyakorlatunkban nem áll.
Mi arra szerződtettük magunkat, hogy a kusza, néhol érthetetlen, mindennapjainkban használni muszáj jogszabályaink halmazában segítséget nyújtsunk embertársainknak, azon a szűk mezsgyén, amelyhez mi értünk; a számvitel, a könyvelés területén.
Ha azt írnánk egy válaszunkban, hogy pl.: ” Az X/Y/MZ/X 1239874 törvény 68. § (16) bekezdés abc.) pontját idézzük Önnek..”, akkor visszakerülnénk ahol voltunk, a kutya saját farkát kergetné. 🙂
Igen, néha csipkelődünk, néha viccelődünk, ezzel is mosolyt csalva az emberek arcára, reményt ültetve szívükbe, hogy egyszer talán – segítségünkkel is – megérthetik, hogy milyen szabályok szerint kell(ene) élni.
Mondandónkat köznyelven fogalmazzuk, de mégis egyértelműen, érthetően. Talán ezért látogatnak bennünket naponta másfél, kétezren, ilyen húzósabb témák esetén pedig 3-4ezren.
És mivel velünk szót lehet érni, meg nem 30-60-90 napon belül válaszolunk érthetetlen vartyogi nyelven, olyanokat is kérdeznek tőlünk, ami nem a mi területünk, legjobb esetben is csak érintőleges területünk.
A nyugdíjkérdés nem szakterületünk, nem is nyugdíjas oldal vagyunk. Van azonban átfedés, de inkább érintettség; az jogos kérdés, hogy az egyéni vállalkozó nyugdíjas, vagy sem, akkor hogyan alakulnak az adói és járulékai, de az már nem, ha rajtunk kéri számon valaki, hogy mikor, hogyan, miképpen fizetik ki a nyugdíjakat, hogyan adminisztrál a Nyufig, és hasonlók.
Igen, a mi agyunk más srófra jár sokszor: nekünk igenis humoros volt, hogy adjunk felvilágosítást az interneten, mert nincs mindenkinek internetje, hogy a kérdésről tájékozódjon.
Nem tiszteletlenkedni akartunk senkivel sem, hiszen ilyenkor mindig ott van a hangulatjel is; mi szeretünk sok 🙂 🙂 🙂 🙂 🙂 mosolygó jellel, vagy éppen 😀 😀 vigyorgó fejjel jelezni, hogy legyen jókedv, ritkán használjuk, és nem is szeretjük nagyon a 🙁 🙁 szomorúságot. És szeretünk Látogatóinkkal/Olvasóinkkal 😉 😉 összekacsintani.
kérdésem a következő 1951születésü férfi vagyok 2011 dec. 15-én mentem előrehozott nyugdijba 45év munkaviszony után munkamellett őstermelői tevékenységet is folytattam akérdésem hogy2012ben folytathatom-e az őstermelői termelést akorhatár előtti ellátásban vagy főfoglalkozásu őstermelőnek számitok-e válaszát előre is köszönöm
Kedves vimre!
Valahogyan kimaradt a nagy áradat miatt, de erre egy olvasónk felhívta a figyelmünket:a korhatár előtti ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, így a vállalkozásában/őstermelői tevékenységében főfoglalkozásúnak minősül.
Elnézését a késedelemért, de reméljük, hogy ezzel nem mondtunk újat, hiszen több tucatszor leírtum más kérdezőknek is.
Tisztelt Könyvelőiroda!
1951-ben születtem,egyéni vállalkozóként előrehozott nyugdíjasként 57 éves koromban, 38 év munkaviszony után 2008-ban nyugdíjba mentem. Nyugdíjba menetelem óta kiegészítő tevékenységként végzem az egyéni vállalkozásomat.
Szeretném megkérdezni, hogy 2012-től rám is vonatkozik-e, hogy a minibálbér után kell fizetni a járulékot a nyugdíj megszüntetésével.
Válaszát előre is köszönöm:
Szné Margit
Kedves Szné Margit!
De nagy örömmel mondanánk, hogy egyetlen Margitra sem vonatkozik a törvény… 🙁 …, de sajnos, önre is, és minden hasonló helyzetben lévő Margitra is…
Tisztelt Könyvelőiroda!
Bízva abban, hogy nekem is tudnak használható tanácsot adni, kérdésem a következő:
1953. 05.06-án született férfi vagyok.
2010. 12. 31-től korengedményes öregségi nyugdíjat állapítottak meg részemre.
Figyelembe vett szolgálati időm: 39 év 33 nap.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2016. 05. 06-án érem el.
Eddig kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként taxiztam.
Jól értelmezem-e, hogy az új törvény szerint – mivel nem minősülök saját jogú nyugdíjasnak – ezt így tovább nem folytathatom?
Korhatár előtti nyugdíjasként terheli-e a megállapított nyugdíjamat a 16 % szja?
Lehete k-e így főállású egyéni vállalkozó?
Milyen módon folytathatom a taxizást úgy,hogy a nyugdíjamat ne veszítsem el?
Önzetlen segítségüket köszönve, üdvözlettel:
JANA
Kedves JANA!
Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak nem minősül 2012.01.01-től, azaz automatikusan főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá vált annak teljes terhével. Taxizni (is) szabad, csak nem biztos, hogy a havi 57ezer forintnyi plusz teherrel megéri… 🙁
Milyen 16%-ra gondol, miért és honnan veszi?
Tisztelt Könyvelőiroda!
Két kérdésben szeretném kérdezni véleményüket.
1) Közeli hozzátartozóm egyéni vállalkozásában, bejelentett alkalmazottként létesíthetek-e munkaviszonyt, –
2) Saját vállalkozást indíthatok-e, –
a korhatár előtti ellátás megszűnésének veszélye nélkül?
Tisztelettel, L. Attila
Kedves Lehoczky Attila!
Mindkét kérdésére válaszunk: igen.
Az első kérdéséhez még hozzátartozik, hogy nem a hozzátartozója egyéni vállalkozásából vonult korengedményes nyugdíjba, igaz?
Mindkettő kérdéséhez: a keresetkorlátra ügyelnie kell (reméljük!)!
Tisztelt Könyvelőiroda!
Sógorom 57 éves rokkantnyugdíjas, aki jelenleg egyéni vállalkozóként autóvezetést oktat!
Érdeklődöm, jól értelmezzük-e a 2012 évi adószabályokat mely alapján sógorom 2012. évben adó+járulék címen havonta minimum 57011,- Ft-ot, plusz még SzJA-t köteles fizetni?!
Előre is köszönöm fáradozásukat válaszukat!
Üdvözlettel: Károly
Kedves Károly!
Sajnos, jól értelmezik. 🙁
Tisztelt iroda !Kérdésem a következő lenne : 1955 10 16-n születtem dec 31-ig 39 év munkaviszonyom van,autóbusz vezetőként dolgozom 3 év korkedvezményem van jelenleg amit a nyugdíjfolyosító leigazolt tavaly idén lenne a 4.évem de ez már tárgytalan. Mi lesz az eddig megszerzettel elveszik visszamenőleg? de a volán fizette utánunk havi szinten a korengedmény járulékot ezt benyeli a kormány,?ERRŐL NEM IGAZÁN TALÁLTAM KONKRÉTUMOT SEHOL SEM KÖSZÖNÖM VÁLASZUKAT !
Kedves molnár péter!
Akkor ön nem olvasta a Korhatár előtti ellátás 2012. című írásunkat. 😉
Ha az idén meglesz a 4. év, akkor éppen nem tárgytalan, mert akkor jogot szerez a korhatár előtti ellátásra. Ha 3 van, akkor sajnos, 1 évvel kicsúszik a lehetőségből.
Ez az első összeg amit “benyelnek”? 🙁
Tisztelettel köszönöm válaszukat ,további jó munkát !
Kedves könyvelő lányok!
Sajnos 15 hónap hiányzik a nők 40 év utáni nyugdíjához. 56 éves vagyok és jelenleg rokkant nyugdíjas. Emellett 4 órában dolgozom.Tudom, hogy a rokkant nyugdíj melletti munkavégzés nem számított a jogosító időbe. Viszont most 2012-től már nem számít a rokk.ellátás saját jogú nyugdíjnak. / Az akkori tv szerint a saját jogú nyugdíj melletti munkavégzés nem jogosító idő/
Meg tudnátok nézni, hogy esetleg ezután jogosító idő lehet?
Válaszotokat előre is köszönöm: Edit
A feleségem 1955. 08. 15.-én született. Hivatásos katonaként ment nyugdíjba, így 2012.január 01.-től szolgálati járandóságban fog részesülni. 2011. decemberében a szolgálati nyugdíj összege 115.015Ft volt. Várható-e, hogy a szolgálati járandóságból adót vonnak? Milyen munkáltatónál dolgozhat a feleségem, és mennyit kereshet, hogy a szolgálati járandóságot ne szüntessék meg? Tisztelettel várom értesítésüket.
A választ az előbbi hozzászólásomra, kérdéseimre mikor várhatom?
Kedves IVÁN LÁSZLÓ!
Nem esik egy kicsit túlzásba? 🙂
Tegnap este 19:16-kor tett fel egy kérdést, majd 3 óra múlva (22:19-kor) már sürgeti a választ. Milyen adminisztrációs rendszeren tetszett ediig nevelkedni? Csak nem a magyar bürokratikus gyors-szolgálatnál? Felteszi a kérdését, a hivatali apparátus lendületbe jön, és 2 órán belül a hivatalvezető ezüsttálcán hozza önnek a választ? Ja, akkor érthető! 🙂
Egyetlen mentsége lehet még: ha részt vett a nyakatekert jogszabály megalkotásában, akkor érthető, hogy nem érti, és érthető, ha szeretné megtudni, hogy miről és mit is döntött.. 🙂 🙂
Türelem, dolgozunk, nincs mindenre időnk, megértését kérjük! Köszönjük szépen!
Tisztelt Könyvelő Iroda! A nyáron töltöm 59. életévemet, és a korhatár előtti ellátásban fogok részesülni, mivel már több, mint 40 év szolgálati idő megvan.
Kérdéseim:
1. Jogosult leszek-e a teljes összegű nyugdíj-ellátásra?
2. Napi bejelentett 2 órás elfoglaltságot vállalhatok-e büntetlenül?
3. Ha igen, milyen formában? Számomra a legvalószínűbbnek a megbízásos jogviszony tűnik egy bt-n keresztül. Lehetséges-e ez? Milyen anyagi terhek vonatkoznak a bt-re és énrám?
Kedves T.Ani!
1. Korhatár előtti ellátásra lesz jogosult, ami csökkentés nélküli a 40 év szolgálati idővel.
2. Korhatár előtti ellátás esetén a keresetkorlátra kell figyelnie. Honlapunkon keressen rá a keresőnkben, többször írtunk róla.
3. Munkaviszony, megbízási viszony, tiszteletdíj, alkalmi munka, stb. minden legális forma lehetséges.
Anyagi vonzatok tekintetében a Bt. és/vagy annak könyvelője ad önnek felvilágosítást az önre vonatkozó részletekről. [Bocsásson meg, de szívesen segítünk bárkinek ha tudunk, de ne kelljen nekünk részletekbe menő felvilágosítással szolgálnunk úgy, hogy nem is tudunk semmi konkrét adatot sem önről, sem a bt-ről. Általánosságban, annak “közemészthető” módjaival többször, többféleképpen elmagyaráztunk mindent. Ezeken az oldalakon nem folytatunk személyre szóló tanácsadást, munkát, számítást – mi a fenéből élnénk akkor meg? 🙁 ]
Köszönöm szíves válaszukat, további jó munkát: T.Ani.
Tisztelt Könyvelő iroda!
Kérdésem Lehoczky úr kérdéséhez kapcsolódik.Némi fogalmi zavar is van bennem.Korengedményes nyugdíjba vonultam 2010 decemberében,kereső tevékenységet mellette nem folytatok.Feleségem egyéni vállalkozóként dolgozik és alkalmanként,ha összesűrűsödik a munka segíteni szoktam neki.Papír szerint sem vagyok nála semmilyen alkalmazásban és az elvégzett munka után semmilyen bért,vagy juttatást nem kapok.Legális ez így?Szeretném a feketemunka vádját elkerülni.Köszönöm előre is válaszukat!
Üdvözlettel:U.László
Esetleg egyéni vállalkozóként,vagy bt.többségi tulajdonosként végezhető legális munka?
Tisztelt Könyvelőiroda!
Korkedvezményes nyugdíjba vonultam 2011.08.01-el. Segítő családtagként dolgoztam az elmúlt év végéig feleségem vállalkozásában. A jogszabályváltozások miatt ez a státusz jan.1-el megszűnt. A tervünk az volt, hogy bejelentett alkalmazottként, a járulékok fizetése mellett, a meghatározott jövedelem korlátra figyelemmel dolgoznék tovább.
Az első kellemetlen meglepetés akkor ért, amikor megtudtam, hogy a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha közeli hozzátartozó egyéni, vagy társas vállalkozásában történik a munkavégzés. A második sokk akkor ért, amikor fórumukon olvastam Borbála nevű olvasójuk 01.04-én küldött hozzászólását a NYUFI-al folytatott konzultációról. A leírtak szerint a korengedményes nyugdíjasok “a saját, illetve hozzátartozójuk vállalkozásában nem állhatnak munkaviszonyban.
A kaotikus helyzetben arra szeretnék választ kapni Önöktől, hogy milyen formában vállalhatok munkát úgy, hogy a korhatár előtti ellátás szüneteltetésére és megszüntetésére se kerüljön sor. saját, illetve közeli hozzátartozó egyéni vagy társas vállalkozásában, illetve tőlem illetve közeli hozzátartozómtól független egyén vagy társas vállalkozásban érdemes munkaviszonyt létesítenem.
A járulék fizetési kötelezettség miként alakul?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
L. Attila
Kedves Lehoczky Attila!
Korhatár előtti ellátásnál (ebben az értelemben) 3 (4) tilalom van:
– feketemunka,
– visszafoglalkoztatás,
– keresetkorlátozás
– bűncselekmény (szolgálati járandóságnál)
Kérdésére a válasz a 3. esetben található: bárhol dolgozhat legálisan a keresetkorlát figyelése mellett, csak feketén nem, a többségi befolyással bíró hozzátartozónál nem, és a bankrabló szakma sem ajánlatos. 😉
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm gyors válaszukat, azonban az elmúlt napokban megjelent hírek, tájékoztatók tartalma alapján még mindig vannak kétségeim.
Az Origo.hu-n 12.29-én megjelent egy írás, melyből az alábbiakat idézem:
Kicsit pontosítva, kérdésem az, hogy közeli hozzátartozóm egyéni vállalkozásában, bejelentett alkalmazottként létesíthetek-e munkaviszonyt, a korhatár előtti ellátás megszűnésének veszélye nélkül?
Tisztelettel,
L. Attila
Tisztelt Könyvelőzóna, csatlakozni szeretnék az elöttem kérdezőhöz, már több fórumon is feltettem azt a kérdést amit L.Attila, felhivtam az OEP, ONYF ügyintézőit, szerettem volna megtudni Dr. Vizi András cikke alapján én is, hogy mit kell érteni a többségi befolyás alatt, egyéni vállalkozónál nincs többségi befolyás, illetve ha máshonnan nézzük 1oo %-os a befolyásolás. A kérdésem nekem is ez lenne:
nem vagyok még öregségi nyugdíjas, egyéni vállalkozó lányomnál dolgozhatok, bejelentve, figyelembe véve a kereset korlátozást, tisztelettel Drag Irén
Kedves drag13, Drag Irén!
Amit mi írtunk, azért még csak-csak visszük a balhét, de amit dr. Vizi András úr Origós cikkében olvasott, arra ne nekünk kelljen válaszolni. 🙂
Írtunk a többségi befolyásról is már a válaszainkban, csak vissza kellene olvasni egy kicsit. Nem győzzük, de nem is akarjuk ismételni amire válaszoltunk már. Egyszer-kétszer még elmegy, de állandóan visszatérni valamihez, mert néhány kérdéssel visszább már nem sokan nézelődnek… 🙁
Most mondja meg kedves Irén! Honnan a kék egekből tudhatnánk az ön státuszát, ami meghatározhatja a kérdésre adott válaszunkat? “Nem vagyok még öregségi nyugdíjas” – ebből most mire gondolna ön a helyünkben? Aktív? Akkor dolgozhat? “…figyelembe véve a kereset korlátozást” – ebből meg az jön le, hogy csak van valami ellátás, nade, vajon melyik típusú ellátás? Amennyiben korhatár előtti ellátást kap (ezt is feltételezhetjük, ha már ahhoz a témához írta kérdését) és el is olvasta az írásunkat, akkor ez meg hogyan merült fel?
Köszönöm a választ, 2011.12.10.-től kieg.tev.egyéni vállalkozó voltam, korengedményes nyugdíjas, az öregségi nyugdíjat 2013.-ban érem el.
2012.jan.1.-től főállású egyéni vállalkozóvá lettem,
a járulékot fizetni nem fogom tudni, ezért lányom egyéni vállalkozásában szeretnék munkát vállalni.
Én elolvastam az előző kérdéseket , a válaszokat is, és nem vitatom, hogy bennem van a hiba, de akkor sem értem: a megszüntető tényezőknél a “hozzátartozó” az egyértelmű, de az egyéni vállalkozásnál a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában a többségi befolyás számomra nem, és az oep is türelmet kért, az értelmezésre. üdvözlettel Irén 🙂
Elnézést, elirtam, öregségi nyugdíjas majd 2016-ban leszek. jó pihenést hétvégére Irén 🙂
Kedves Irén!
Nem elég, hogy a bejelentkezési nevét is váltogatja, még a születési évszámát – igazi nőhöz illő módon – titkolja? 🙂
Tehát, az már egyértelmű, hogy nem minősül kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak 2011-től, tehát, ha megengedi a tevékenysége (meg a könyvelőjével is megbeszélte), szüneteltesse a tevékenységét.
Ön nem a kedves gyermekétől vonult korengedményes nyugdíjba ugye? Mert akkor nem jön szóba a “visszafoglalkoztatás” – legalábbis a mi véleményünk szerint.
Tisztelt Iroda
1952.04.22-én születtem. 2009.november 11-én mentem korhatár előtt nyugdijba, az akkori rendelkezéseknek megfelelően lehetőség volt az 1952. évben születetteknek, amennyiben rendelkeztek 40 év munkaviszonnyal ( semmilyen iskola, gyerek nem került ebbe beszámitésra) és a cég kifizette a nyugdijat 2011. április 22-ig. Szeretném tudni, hogy ez esetben átszámitásra kerül
Szeretném tudni, hogy a nők részére a 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes öregségi nyugdíj 2012. január 1-jét követően is életkortól függetlenül sajátjogú öregségi nyugdíjnak minősül, ez rám is érvényes-e? Ha igen a mostani bruttó minimálbér 92 e Ft 18 x ért dolgozhatok-e.
A munkával kapcsolatos kérdés akkor is fontos, ha Korhatár előtti ellátást fogok kapni, illetve akkor az eddigi nyugdijas kedvezmények mikortól szünnek meg?
Köszönettel Terék Jánosné
Kedves pécsiek!
Szakmabeliként már teljes a káosz a fejemben:(
A 2. kérdésre Pálffy Györgynek adott válaszban javaslat, hogy a felesége alapítson céget, és nála álljon alkalmazásban.
Pár órája olvasgatok itt, de akkora az anyag, hogy elnézést, ha szó lett volna erről más téma kapcsán.
Az onyf honlapján van egy tájékoztató, ebben ez szerepel:
“A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha
……
– a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha
a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, vagy
b) a keresőtevékenységet folytató, a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő személy és a munkáltatója a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. ”
Helyes értelmezés lenne, hogy a volt korengedményes nyugdíjas ( 2012-ben korhatár alatti ) semmilyen családi vállalkozásban nem állhat alkalmazásban?
Kedves Kalanovicsné Éva!
A másik feltétel a többségi befolyás, amiről éppen nemrégen írtunk választ.
Az 50 % nem többségi befolyás.
Viszont, mégis igaza van, mert férj és feleség esetén össze kell adni a (4) bekezdés alapján a szavazatokat. 🙁
Szóval, inkább a feleség és egy másik barát tűnik a jobb megoldásnak.
Az Éva által a NYUFIG honlapjáról letöltött kivonatolt törvény nem egyezik meg a törvány szövegével ! A törvény ide vonatkozó szövegét bemásolom:
Itt felhívnám a figyelmet a e. pontra , amelyben a 283/2009.(XII.11,) Korm. rendeletre hivatkozik.
Ez rendelet 1 § (2) bekezdésében van leírva a visszafoglalkoztatási korlát, a 2. §-ában pedig az, hogy a biztosítási jogviszony létesítését 10 munkanapon belül be kell jelenteni. Viszont a rendelet 5 § 4 bekezdésében ez áll:
Számomra tehát itt világosodott meg, hogy ez a visszafoglalkoztatási korlát csak a 2010 évi szabályok alapján nyugdíjazottakra vonatkozik, és a korábban nyugdíjba vonultakra nem, hiszen 2009. dec. 31-ig ilyen korlátozó nyilatkozatot nem kellett kitölteni a foglalkoztatásról, ez csak 2010-től van. Ha valaki érintett a dologban jó lenne ha megerősítene a helyes jogértelmezésemben.
Nem mindegy, hogy egy általános tájékoztató alapján, amely nem is a törvényt idézi, most cégek százai kényszerülnek társasági szerződés módosításra, pedig számukra esetleg nem is lenne kötelező.
A Nyugdíjbiztosítóhoz is írtam, de természetesen onnan nem válaszoltak még, pedig itt már nem is a 24 órában vagyunk, hanem 5 nappal utána!
Üdv. Dóra
Tisztelt Könyvelőiroda!
Mai napon végre megkaptam a választ az Onyf-től, arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a 2010 előtt előrehozott nyugdíjba vonultakra is vonatkozik -e a visszafoglalkoztatási korlát. A levél lényeges részét bemásolom.
Gondoltam, megosztom Önökkel a jó hírt, hogy a visszafoglalkoztatási korlát csak azokra vonatkozik, akiknek a 283/2009. (XII.11.) korm. rendelet figyelembevételével lett megállapítva a nyugdíja, azaz a 2010. előtt nyugdíjazottakra nem.
Sok siker kívánok hiánypótló, önfeláldozó munkájukhoz. Üdvözlettel: P.Dóra
Kedves P.Dóra!
Ilyenkor mindig egy kicsit szipogni, kráhicsálni kell, meg orrot törölni, meg feltűnés nélkül (?) dörzsölgetni a szemünket: boldogak vagyunk, hogy egyik kedves olvasónk nem általunk űzve, de megkérdezett valamit, és megosztotta velünk a választ.
Tiszteletbeli munkatársunk lett, amit nagyon-nagy tisztelettel megköszönünk.
Válaszainkban külön-külön mi is ezt mondtuk el, de így egyben látni mégiscsak tekintélyesebb dolog, nemdebár? 🙂
Köszönjük szépen Dóra, és egy apróságot még kérünk: egy hivatkozási számot, hogy hivatalosan hivatkozhasson rá az, akinek esetleg hasonló szükséglete támadna.
Tisztelt könyvelőiroda!
A fenti kérdésre a választ küldte: Hajdú-Bihar Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. Ügyszám: 06-047666/210-12.
Azt szeretném még megtudni, hogy ha már ilyen jól jártunk, hogy korhatár előtti ellátottként dolgozhatunk a saját tulajdonú KFT-nkben, akkor 4 órás munkaviszonyban nem lenne elég? Sajnos nincs is több munka. Ez a munkaviszony lefedné az ügyvezetői feladatok ellátását is, valamint egyéb, a cég által meghatározott munkakört. Sajnos máshol nincs egyidejűleg 36 órás munkaviszony, van viszont még egy Bt. kültagság.
Nagyon megköszönném, ha megírnák, hogy mit gondolnak arról, hogy az APEH átminősítheti -e az ilyen részmunkaidős alkalmazotti foglalkoztatást tagi jogviszonnyá? Magyarul, ha bizonyíthatóan nincs több munkavégzésre igény, lehet részmunkaidőben alkalmazott a tag? Válaszukar előre is nagyon köszönöm. Üdv..Dóra
Kedves P.Dóra!
Ismételten csak köszönjük szépen a segítségét!
A NAV nem minősíti át a munkaviszonyt tagi viszonnyá, mert erre nincs felhatalmazása, lehetősége.
Nyilvánvalóan kérdésével arra célzott, hogy 4 órás munkaviszonyban lennének ügyvezetők a saját kft-jükben, hogy fele járulékot kelljen fizetni, ne a tagi viszony után járó teljes összeget.
Lehet, hogy elkerülte figyelmét, de menet közben született erről egy összefoglaló írásunk, javasoljuk, a hivatkozást követve, elolvasni, adaptálni. 🙂
Üdvözlöm! Számomra nagyon aggasztó hireket hallok s csak remélni merem hogy nem igaz. Előrehozott öregségi nyugdijba mentem 38év munkaviszony után 57 évesen 2008-ban,és3 év mulva sincs 70000 ft a nyugdijam.Előfordulhat hogyha Korhatár előtti ellátásra minősitenek még ebből az összegből kell 16%-os járulékot fizetnem? Válaszát nagyon várom. tisztelettel Leelőssy Sándorné
Leelőssy Sándorné!
Milyen apropóból szeretne (kellene) járulékot fizetnie? Mire gondol? Milyen tevékenységre? A 16 % a személyi jövedelemadó százaléka, de az nem járulék.
Szóval, nem jövünk rá a kérdése lényegére. 🙁
T.Iroda!A kérdésem lényege .hogy a nyugdijam összege az esetleges emelésen kivül változik-e?Nem dolgozom a nyugdij mellett. Válaszát előre is köszönöm és a türelmét is a nem szakszerü kérdésem miatt.
Tisztelet Iroda! Vállalkozásom 30 éves évfordulója előtt 2 hónappal “munkanélküli lettem”. Még időben szüneteltettem a vállalkozásomat /2012. 01. 01.-től/, amit az előrehozott öregségi nyugdíj mellett KÉNYTELEN voltam folytatni. Ahogy a jogszabályokat böngészem, nincs már lehetőségem arra, hogy a családból pl. édesanyám, aki tényleges nyugdíjas, folytassa a tevékenységet, én pedig mint segítő családtag, vagy alkalmi munkavállaló vegyek részt benne. Mi lenne a megoldás, mert a vállalkozás nem bírja el az előírt járulékok kifizetését, 45.700.- Ft-ból pedig köztudottan nem lehet megélni. Válthatnék esetleg adószámmal rendelkező magánszemélyre, vagy ez sem megy horribilis járulékfizetés nélkül? Kérem válaszukat, mert nem tudom, hogy “mi leszek, ha nagy leszek?”
Kedves Pálné Tóth Györgyi!
Nem tudjuk ugyan, hogy mivel foglalkozik a vállalkozása, de az tűnik egy megoldásnak, hogy ön megszünteti a vállalkozását, édesanyja létrehoz egy vállalkozást, ahol ön lehet alkalmazott, vagy megbízási jogviszonyos, vagy éppen alkalmi munkavállaló is.
A segítő családtag fogalma kikerült a jogszabályból 2012.01.01-től.
Mindenekelőtt azonban tisztázza a feltételeket a könyvelőjével.
Tisztelt Könyvelőiroda! Köszönöm gyors válaszukat. A “vállalkozásom” egyszemélyes ajándéktárgy készítést és vásározói kiskereskedelmet foglalt magában. Sajnos, a könyvelőm információnyújtása a fizetett díjjal arányos, vagyis semmilyen. Erre telik. A vállalkozásom szüneteltetése megfelelő az Önök által javasolt státuszokhoz, vagy teljesen meg kellene szüntetni?
Nem tudom, mit tennénk mi kis “aprók”, ha nem lennének olyan cégek, mint Önök. Köszönettel: Pálné Gyöngyi
Kedves Pálné Tóth Györgyi!
Sajnos, látatlanban kevés az információnk a kérdés eldöntéséhez. Nem a tevékenység jellege határozza meg ezt a kérdést, hanem inkább az, hogy mi van a könyvelésben (tárgyi eszközök, gépek, berendezések, félkész- és késztermékek, kölcsönök stb.)
Irány a könyvelője! 🙂
Tisztelt Könyvelőiroda!
2011 december 31-től korengedményes nyugdíjba vonultam, sikeresen felhasználva az Önöktől kapott hasznos információk alapján,
Most az alábbi kérdésem lenne:
A cégem, amiben többségi tulajdonos vagyok, kifizette a nyugdíjfolyósító által meghatározott összeget.
Az előírások szerint nem létesíthet velem társadalombiztosítás ellátásaira jogosító jogviszonyt.
A másik ügyvezető mellett az ügyvezetői státuszom megmaradt, a cég ügyeiben segítséget kívánok nyújtani, ezért kell-e valamilyen juttatást adnia a cégnek, figyelembe véve azt, hogy a fent leírt szabályt ne szegje meg.
Ha van ilyen megoldás, kérem írják meg, és az lenne még a kérdésem, hogy a cég autóját használhatom-e?
Válaszukat várom nagy tisztelettel
Pálffy György
Kedves Pálffy György!
Vezető tisztségviselő (ügyvezető) a Gt. alapján vagy munkaviszony, vagy Ptk. megbízási jogviszony keretében látható el. A Ptk. szerinti megbízási jogviszony a társas vállalkozó esetében TB szerinti társas vállalkozói jogviszonyt jelenti, és így mindkettő biztosítási jogviszonyt eredményez. Ez magyarul azt jelenti, hogy az ön esetében az ügyvezetői funkcióról sürgősen, január 1-i hatállyal le kell mondania, és a társasági szerződés módosítását ennek megfelelően el kell végezniük, be kell nyújtaniuk (a december 31-i döntéstől számított 15 napjuk van a benyújtásra).
A vállalkozásban megbízás alapján közreműködhet, de nem mint ügyvezető, hanem pl. mint projektvezető, portás, darukezelő, vagy adminisztrációs vezető, stb., de ez esetben arra kell ügyelniük, hogy a díjazása a minimálbér (93ezer Ft/hó) 30 %-át ne érje el havonként.
Ez utóbbi esetben használhatja is a vállalkozás tulajdonát képező járművet jogszerűen, a megfelelő nyilvántartások vezetése mellett.
Hadd legyen egy gonosz kérdésünk a végére: Mennyit fizetnek önök a könyvelőjüknek? 🙂 🙂 Mindezeket már régen, vele kellett volna egyeztetniük. 😉
Kedves Pálffy György!
Az előző válaszunkat még egy kicsit kiegészítjük annyival, hogy nem a legszerencsésebb felsorolást adtuk annak, hogy megbízási szerződéssel milyen munkákat lehet végezni, csak azt akartuk érzékeltetni, hogy ügyvezetőként semmiképpen sem működhet közre.
A közreműködésnél olyan jogcímek kellenek, amelyek egy munkaügyi ellenőrzésnél is megállják a helyüket, nem minősíthetőek színlelt szerződésnek. 😉
Egy másik lehetőség pl.: kedves felesége alapít egy egyszemélyes kft-t, ahol ön már lehet munkaviszonyban alkalmazott, és ez a kft. dolgozhat a másik kft-nek…
T. Könyvelő iroda!
Nagyon köszönöm a kimerítő válaszukat. Azért is fordultam Önökhöz, mert én is úgy olvastam ki a rendeletekből, hogy nem maradhatok ügyvezető, de biztos akartam lenni a dolgomban.
Még egyszer köszönöm és további jó munkát kívánok Önöknek.
Üdvözlettel: Pálffy György
Tisztelt Iroda !
Mindenekelőtt engedje meg , hogy Eredményekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánjak az iroda minden dolgozójának !
Az alábbi témában szeretném segítségüket kérni:
1950.márciusában született férfi.
2010.március 19-től előrehozott öregségi nyugdíjas
eddig kiegészítőként végezte vállalkozói tevékenységét, havi 5.100.-Ft egészségbiztosítási járulék megfizetésével !
Kérdésem, hogy 2012 január 01-től milyen formában végezheti vállalkozói tevékenységét és milyen fizetési kötelezettségekkel ?
Válaszukat meg Köszönöm !
Tisztelettel: Veresné Teréz
Kedves Veres Ferencné!
Kedves Teréz!
Többször leírtuk már: 2012.01.01-től, a korhatár előtti ellátásban részesülő vállalkozó nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.
Tehát, nem az egészségbiztosítási járulékot fizette meg, hanem egészségügyi szolgáltatási járulékot (ami az idei évtől már nem 5.100,- Ft, hanem 6.390,- Ft/hó).
Azért, szerencsére, van jobb megoldási javaslatunk is:
Férje 2012. márciusában betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, saját jogú öregségi nyugdíjas lesz. Ezen időpont után minősül majd kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak.
Nagyon villámgyorsan adja le (akár holnap) az egyéni vállalkozói igazolványát (ha van neki), és már holnap jelentse be a vállalkozása szüneteltetését, amit majd márciustól folytathat.
Ha társas vállalkozás tagja, akkor nehezebb az eset; vagy kilép, vagy helyet cserélnek, vagy más megoldásban gondolkodnak.
A részleteket egyeztessék a könyvelőjükkel, különben a három hónapra rámegy a gatyájuk is. 😉
Elnézést,csak így kevesebb lenne a kiadásunk a házba,mert sajnos
mindenütt kevés a pénz. /egyszerűsített foglalkoztatás takarító /
Köszönettel Balogh Istvánné
Szeretném kérdezni, hogy társasház alkalmazhat-e takarítót
/heti 2. nap/ egyszerűsített foglalkoztatással.
Üdvözlettel: Balogh Istvánné
Kedves Balogh Istvánné!
Elméletileg igen, csak ennek úgy kellene kinéznie, hogy nem egy rendszeres foglalkoztatást takar. Egyik héten 3 nap, a másikon 1, aztán semmi, aztán 4 nap stb. Azért, hogy valódi alkalmi munka látszata legyen.
Beszélje meg a könyvelőjükkel.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
2012. május 01-el szeretnék nyugdíjba menni, mivel akkor lesz meg a jogosultsági időm a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségéhez.
Szeretném tudni, elmehetek-e akkor nyugdíjba, mivel számomra nem igazán egyértelmű a jogszabály.
Köszönettel:
Varga Lászlóné
Kedves Varga Lászlóné!
Már feltette ezt a kérdését honlapunk másik részén, és válaszoltunk is.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Legyenek szívesek abban tájékoztatást adni, aki 2011-ben szolgálati nyugdijat kapott az 2012-ben szolgálati járandóság cimén kapja azt tovább. Az illető el szeretne elmenni hivatalosan dolgozni. Milyen feltéteteli vannak, hogy a munkabér mellett a szolgálati járandóságoot is kaphassa.
Minimálbér 18-szorosáig (keretösszeg) vállalhat munkát, utána szüneteltetni kell az ellátást. Csak az 1955 után születettekre vonatkozik. Korbetöltött korlátlanul vállalhat munkát. Szerintem…… 🙂
22-es csapdája vagy van kiút belőle? 2008. szeptember 1-én az akkori, nőkre vonatkozó jogszabálynak megfelelően 57 évesen 38 év 84 nap szolgálati idővel mentem nyugdijba. Evás társas vállalkozóként kiegészitő tevékenységet végzek.
Minden ide vonatkozó törvényt /2011.CLXVII. Tv. 3. § (2) bek. c) pont/ elolvasva – kétszer járva a nyugdijbiztositó Fiumei úti igazgatóságán – van egy pont, amire nem kapok választ azóta sem.
2008. szeptember 1. után az adóhatóság ügyfélszolgálatától megkérdeztem, milyen járulékokat kell fizetnem mint evás kiegészitő tevékenységet folytató társas vállalkozónak. A kiegészitő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás az adott évre előirt egészségügyi szolgáltatási járulékot és 10 % nyugdijjárulékot fizet. A nyugdijjárulék alapja a személyes közremüködés alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. Evás társas vállalkozóként nem történt semmilyen jogcímen (osztalék, személyes közremüködés dija) kifizetés részemre. Az adóhivatal munkatársai “konziliumot” tartottak, de nem tudtak mást mondani – mivel semmilyen törvényi előirást nem találtak -, mint a következőt: “Ha ingyenes a személyi közremüködésem, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékon kivül más járulékozás nincs vele. Ha dijazásban részesülök, akkor van az eü.szolg. járulék, mint az ingyenesnél, de a tényleges bruttó jövedelmemből le kell vonni 10 % nyugdijjárulékot és ennyi.” A törvény csak az evás kiegészitő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál irja elő, hogy a nyugdijjárulék alapja az eva adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 %-a. A 40 év szolgálati időm – ha az éveket nézzük – 2011. szeptember 1-én már 41 év, de az utolsó 3 évre nem történt nyugdijjárulék fizetése, mert nem történt kifizetés részemre, a társasági szerződés sem ir elő kötelező személyi közremüködést. 2008 szeptemberétől a 08 bevallásokon is csak az egészségügyi szolg. járulékot vallom be és fizetem, s az elmúlt 3 évben egyszer sem kifogásolta az adóhatóság. Nem tudom, mit tegyek. Forduljak az ONYF jogi osztályához? Vajon január 1-től saját jogú nyugdijasnak számitok, vagy csak “volt nyugdijasnak”? Miért csak az evás nyugdijas egyéni vállalkozónál irták/irják elő most is a nyugdijjárulék alapját, kihagyva a társas vállalkozót.
Nagyon fontos számomra tudni, mivel a tevékenységem (megzőgazdasági ügynöki nagykereskedelem) szezonális jellegű. Képtelenség, hogy a 90 ezer Ft-os nyugdijamból fizessem a mintegy 50 ezer Ft járulékot.
Elvállaltam jövő év február 1-től a társasházunk közös képviseletét 50 000 Ft nettó tiszteletdijért, melynek összes járulékát a társasház vallja be és fizeti ki (szja-t is). Ez sem segitene rajtam, hiszen nem heti 36 órás munkaviszonynak számit. Nem tudom, hányan lehetnek hozzám hasonló helyzetben. Hogy tudnám igazolni a 40 éves szolgálati időt, már ha erre szükségem lesz. Nagyon bolygatni sem szeretném a témát, hátha magától megoldódik, ha továbbra is 53 kódot használok a 08 bevallásokon. Mivel sosem szegtem törvényt, szeretnék megoldást találni a helyzetemre. Végső megoldás lehet: megszüntetem a társas vállalkozást, melyet 94-ben alapitottam. A lányom sem lehet kültagból beltag helyettem, mert pár napja megszünt a munkahelye. Nagyon hálás lennék a tanácsukért (könyvelő, nyugdijbiztositónál dolgozó ismerősöm nem tud megoldást). Előre is köszönöm a tanácsot.
Ha még nem korbetöltött, akkor:
Dolgozhat a keretösszegig, viszont főfoglalkozású vállalkozó lesz korbetöltésig.
minimálbér 112.5%-ának a 27%-a szociális hozzájárulási adó
minimálbér 10% nyugdíjjárulék
minimálbér 150% 8.5%-a egészségbizt. jár és munkaerőpiaci jár.
Ha korbetöltött:
kiegészítő tevékenységű vállalkozóként
6390,- Ft Eü-i szolg. jár.;
Szerintem valahogy így…………… 🙁
Buék!
Ugyanabban a “cipőben” járok, mint Szné Margit: 1951-ben született, 2008-ban, az akkori törvény szerint 38 év szolgálati idővel csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdijas lettem, aki kiegészitő tevékenységű társas vállalkozóként dolgozik a mai napig. Igazságtalannak érzem, hogy egy korábbi törvény adta lehetőség miatt az újabb törvény bünteti az olyan nőket, akiknek tulajdonképpen már 2010-ben összejött volna a 40 év jogosultsági idő. Azért esett volna ki a 2008 és 2010 közötti két év, mert a 08 bevallásban az alkalmazás minőségének kódszáma megváltozott, és a az arra vonatkozó járulékfizetési törvénynek eleget tett, a vállalkozás utáni adót pedig ugyanúgy fizette tovább? A törvény szerint a biztositottnak minősülő személy esetében szolgálati időnek számit, ha erre az időszakra az előirt nyugdijjárulékot a biztositottól levonták, ill. az egyéni vállalkozók, valamint a társas vállalkozás tagjai esetében megfizették. Azért nem számitani a kiegészitő tevékenységet végző vállalkozók ezen két éve szolgálati időnek, mert a járulékfizetésük a “Biztositási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése” cimszóval szerepel a törvényben? (1997. LXXX. 36.§-37.§) 2008-ban sem a törvényalkotók, sem azok, akikre vonatkozott nem tudhatták előre, mit hoz a 2012. év. Személyesen kétszer is voltam a nyugdijbiztositási igazgatóságon (Fiumei út), ahol végül azt tudták csak mondani, forduljak az Országos Nyb. Főig. Jogi Osztályához, kérjek irásban állásfoglalást. A fentiekben leirtak lényege, szeretnék én is élni az új törvény adta lehetőséggel, vagyis “életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdijra jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik”. Én – és gondolom, rajtam kivül még sok nő – a már 2008-ban meglévő 38 évhez hiáyzó 2 évet szeretném elismertetni valami módon. És amig a nyugdijbiz. igazhatóságtól hivatalos papirt nem kapok arról, hogy 2012. január 1-től nem vagyok öregségi nyugdijas, addig annak tekintem magam. Persze felfogható úgy is az egész, hogy 2009-2011 között 2 évig a vállalkozás nem fizette a 27 % tb-t, ill. kevesebb volt az egyéb járulék (adó nem), és azt most fizetik meg 2012-2013 között, amig a 62. évet elérik, na de mekkora a különbség az akkori két év gazdasági helyzete és a mostani két év között!! Szakértők és nem szakértők véleményére is kiváncsi lennék.
És még egy utolsó kérdés (plusz egy függőben):
A t/5000-rel kapcsolatban.
A törvényben a rehabilitációs ellátások összegei (9.§(1) és 33§ (8)) hogyan értendőek?
Különbséget tesz az ellátással átfordulók és az új megállapítások között, és így különbözően állapítja meg az összegeket?
Üdvözlöm!
A kérsésem a 7.§. (1) f) ponthoz kapcsolódik.
Ebbe a “kedvezménybe” belefér egy 1951-es férfi is? Persze a feltételek fennállása esetén. Hiszen 2011-ben Ő is jogosultságot szerezhetett csökkentett összegű előrehozottra. De valahogy mindig csak az 52-es férfiak vnnak említve ezen ponthoz. Miért?
Köszönöm!
Kedves Krisztina!
Melyik törvény 7.§.(1) bekezdéséről van szó? 😉 🙂
Korhatár előtti ellátás megállapítására 2011. december 31-ét követő naptól jogosult az, aki
– 2011. december 31-ig az előrehozott, a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra a 2012. január 01-jét megelőző szabályok szerint a szükséges
a.) életkort betöltötte, és
b.) szolgálati időt megszerezte
…
stb, stb, stb.
Mivel egészen az 1951-ben született férfiakig bezárólag egyértelmű a törvény szövegezése, nem látjuk értelmét a boncolgatásnak. Az 1951-ben született férfi 2011-ben betölti az előrehozott öregségi nyugdíj korhatárt, ami 60 évben van meghatározva, és amennyiben a 37 év szolgálati ideje is megvan, akkor jogosultsága is megnyílik.
Javasoljuk az alap-írásunk elolvasását is. BÚÉK!
Rendben köszönöm. De ha ilyen egyoldalú jognyilatkozattal/közös megegyezéssel szeretne elmenni, van rá lehetősége amennyiben a többi feltétel is stimmel?
VAgy neki fölösleges, mert szimplán is elmehet (szerzett joga van?)
BUÉK Önnek is!
Tiszteletem, a kérdésem a következő:
Közös megegyezés miatt jelenleg a nyugdíj felét folyósítják nekem. 2 év múlva, ha 50 éves leszek, a jelenlegi szabályok szerint a teljes összeget kellene megkapnom. De ha most átszámolják a jelenlegi kapott nyugdíjamat szolg. járandóságra, akkor nincs semmi biztosíték, hogy 2 év múlva kapom a teljes (dupla) összeget?
Kedves Patu!
Ha mi ígértük volna meg, akkor mérget vehetne rá, hogy meg fogja kapni. Na, de a képviselőink… 🙂 🙂
Viccet félretéve; nem tőlünk kellene ezt megkérdeznie. Sajnos, mi is érezzük lassan, hogy mennyire értéktelenednek el a jogszabály-dömpingben hozott előírások.
Köszönöm a választ!
Sajnos ma már semmire sincs garancia. Választás elé állítanak minket bizonyos feltételekkel, amit a döntésünk után megváltoztatnak. Így volt ez a nyugdíjba való menetellel és most az állami nyugdíjba való visszalépés esetén is. Valószínűleg sokkal többen maradtak volna, ha tudják, hogy mégis jogosultak lesznek állami nyugdíjra. De nem ez volt a kormány érdeke.
Önök szerint az én esetemben kitől kellene megkérdezni ezt az 50 évesre vonatkozó teljes nyugdíj folyósítási problémát?
Mert szerintem most tévesen fogják átszámolni a fél nyugdíjat a járadékra.
Kérdésem a következő.
1952 05 20-ánszülettem, 2012 05 20 -án tötöm be 60 évet. 2012 05 20-án 43 év 250 nap elismert munkaviszonnyal rendelkezem. Jelenleg egyéni vállalkozó vagyok 1984 06 06-tól. Kérdezem mit kell tennem vagy tudnom ahhoz, mindegy, hogy minek nevezzük (előre hozott, csökkentett összegü, korengedményes vagy korkedvezményes) NYUGDÍJBA mehessek.
Üdvözlettel: Horváth Zoltán
Kedves Horváth Zoltán!
Amit tudnia kell a kérdésről, azt egy korábbi írásunkban, még melegében, összefoglaltuk. Javasoljuk a hivatkozást követve a Korhatár előtti ellátás 2012. című írásunk alapos átolvasását.
Őszintén szólva, az egyéni vállalkozó esetén kicsit gondban vagyunk. Írásunkban, amelyhez kérdését feltette, nyilvánvalóan a 3. pont szerinti megoldás az, ami az ön esetében egyáltalán szóba kerülhet, vagyis, 2012.05.20-án a korhatár előtti ellátásra a korábbi jogszabály előírása folytán jogosult lesz.
De, amint azt az ONYF leveléből látjuk, szüksége lenne 2011.12.31-ig az ön részéről egy olyan egyoldalú nyilatkozatra (mivel nincs munkaadója, akivel megállapodhat, vagy akinek felmondhat, vagy aki felmondhatna önnek), amellyel 2012.05.19-én a jogviszonya megszűnne.
Nagyon hülyén hangzik december 28-án, hogy helyezkedjen el valahol alkalmazottként, majd december 30-án közös megegyezéssel 2012. május 19-vel szüntessék meg a munkaviszonyt.Bocsánat, de most nem jut jobb eszünkbe, nagyon rövid az idő… 🙁
Javasoljuk azt is, hogy még ma üljön le a könyvelőjével, adótanácsadójával, és beszéljék át alaposan az egészet. Nyomtassák ki az ONYF cikkbeli levelét is, menjenek be a nyugdíjigazgatósághoz, és kérjék ki a véleményüket, egyéni vállalkozó esetére. [Örülnénk, ha ennek eredményét megírnák nekünk, hátha másokon is segíthetnek.]