H
onlapunkon többször, több alkalommal és több helyen is írtunk már a nyugdíj melletti munkavégzésről, a keresetkorlátozásokról. Nem kevés bizonytalanságot okoztak, okoznak az állandóan változó jogszabályok követése, annak figyelemmel kísérése, hogy kit és milyen módon érint, ezért az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogszabályokon alapuló tájékoztatóinak összevonásával igyekszünk egy átfogó anyagot Olvasóink rendelkezésére bocsájtani:
Akik öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a ?művész” nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, azoknak meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2010-ben 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.
Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül – az érintett nyugdíjasoknak – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)
Az irányadó nyugdíjkorhatárt még be nem töltött ? egészségkárosodáson alapuló ? saját jogú nyugellátásban részesülők keresetkorlátozásáról az alábbi táblázatból tájékozódhatnak:
| ELLÁTÁS TÍPUSA |
Rokkantsági nyugdíj Baleseti rokkantsági nyugdíj (egészségkárosodás mértéke: 50-79 %, azaz III. csoportos rokkant vagy baleseti rokkant) |
Rehabilitációs járadék |
| A folyósított ellátás összegének 50 %-os mértékű csökkentésének feltétele |
— | Három egymást követő hónap nettó keresetének a havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át (ill. ennek a nyugdíjemelések mértékével növelt összegét), de legalább a minimálbér összegét (2010-ben 73.500 Ft). |
| Megszüntetés feltétele | Hat egymást követő hónap bruttó keresetének a havi átlaga meghaladja a folyósított rokkantsági nyugdíj összegének a kétszeresét illetve a minimálbér összegét (2010-ben 73.500 Ft). | Hat egymást követő hónap nettó keresetének a havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át (ill. ennek a nyugdíjemelések mértékével növelt összegét), de legalább a minimálbér összegét (2010-ben 73.500 Ft). |
| Megjegyzés | Az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységből származó keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. |
Az EGT tagállamban, illetőleg szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett tagállamban végzett keresőtevékenységből származó keresetet, jövedelmet is figyelembe kell venni. |
A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti.
Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi típusú nyugellátásban részesülők keresetkorlátozásának 2009. és 2010. évi szabályai összehasonlítása
(a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §a alapján)
| A 2010. évben érvényes szabályozás | ||
| Ellátás típus | előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, az ún. ?művész? nyugdíj, szolgálati nyugdíj * | előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, az ún. ?művész? nyugdíj, szolgálati nyugdíj *, polgármesterek öregségi nyugdíja**, országgyűlési képviselők öregségi nyugdíja ** |
| 71.500 Ft x 12 = 858.000 Ft | 73.500 Ft x 18 = 1.323.000 Ft | |
| A nyugdíj folyósítását az éves keretösszeg elérését követő hónap 1. napjától az év végéig kell szüneteltetni. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) | A nyugdíj folyósítását az éves keretösszeg elérését követő hónap 1. napjától az év végéig kell szüneteltetni. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) | |
| Bejelentési kötelezettség | Általános szabályok szerint. | A nyugellátásban részesülő személynek az általános szabályok szerinti bejelentési kötelezettségen túl az éves keretösszeg elérését ? annak bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül ? a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. *** |
| Megjegyzés | A 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugdíjban részesülőkre a keresetkorlátozás nem vonatkozik. |
* A hivatásos szolgálat külön törvény szerinti felső korhatárának betöltését követően a szüneteltetésre nem kerülhet sor.
** A 2009. december 31-ét követően szerzett keresetek, jövedelmek vehet?k figyelembe.
*** A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető
1995. óta 50 %-os rokkantsági járadékos vagyok. 2010-ben 27.000 Ft. volt a havi járadékom összege.
Az a kérdésem, hogy ha 6 órában dolgozom a járadékom mellett, akkor ha a minimálbérnél többet keresek, le kell mondanom a járadékomról?
Amúgy a megrokkanás előtt 8 órás munkaviszonyban dolgoztam még.
Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Szentes Krisztina!
A rokkantsági járadék megszűnik, ha
? a jogosult részére nyugellátást, baleseti nyugellátást állapítanak meg, vagy
? ha a járadékos egészségkárosodása a 80 százalékot már nem éri el, vagy
? ha a jogosultat térítés nélkül intézetben helyezik el.
Tisztelt Cím!
51%-s rokkantnyugdíjas vagyok. Bruttó keresetem 94.400.-Ft. R.nyugdíjam 47.735.-Ft. A kérdésem az lenne, hogy a 6 havi átlagkereset alatt mit kell érteni? Januártól-június-ig, továbbá júliustól-decemberig terjedő időszakot, vagy az év bármelyik 6 egymást követő hónapját vizsgálhatják? Azért vagyok nehéz helyzetben, mert cégünknél leginkább év végén előfordul a jutalom osztás, amivel már meg haladnám a 6 hó átlagát… Nem vagyok tisztában azzal, hogy lehetőségem van -e pl. az arra a hónapra korlátozódó nyugellátásom szüneteltetésére, vagy azzal, automatikusan és végérvényesen megszűnne a rokkant ellátásom? Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Rocskár Andrea!
A tárgyév bármelyik 6 hónapjának átlagáról van szó.
Köszönöm a választ. Lenne még 1 kérdésem. Hallottam olyat, hogy amennyiben csak bizonyos időszakot érint a “korlát túllépése”, lehet kérvényezni a nyugellátás szüneteltetését az arra eső időszakra. Valóban van ilyen, vagy rossz az információ? Amennyiben ez járható, mi ennek a menete, hol kell jeleznem a szándékomat? Nem veszítem el a nyugdíjamat végérvényesen? Köszönöm válaszukat! Boldog Új évet!
Kedves Rocskár Andrea!
Az öregségi nyugdíjra, valamint a bányásznyugdíjra, a korengedményes nyugdíjra, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára, a szolgálati nyugdíjra, az előnyugdíjra, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.
Az öregségi, valamint az előzőekben felsorolt bármelyik nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a biztosítási jogviszonyban álló jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri.
A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott emelésekkel – az egyes emelések esedékességi időpontjának figyelembevételével – növelt összege illeti meg.
A lakóhely szerint illetékes nyugdíjigazgatóságnál terjesztheti elő kérelmét.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Én 41 éves, 82%-os rokkantnyugdíjas vagyok, mellette még dolgozom 4 órába, mivel 37000t-ból nem tudok megélni, ez mellett van 2 kiskorú gyermekem, nekem hogy alakul jövőre a nyugdíjam. A bruttókeresetem 70000t.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves L-né Kereszti Gyöngyi!
A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti.
Ha jövő évben dolgozni szeretnék, vonatkozik már rám is az alanti mondat, ha 2005-ben öregségi nyugdíjba mentem 60 évesen? (Nem előrehozott!)
“Akik öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatnak, azoknak meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.”
Kedves Fischer István!
Az idézett sortól 8 sornyi távolságra (ugyanabban az írásunkban) olvasható:
T. Cím!
III. típusú rokkantnyugdíjas vagyok 2003. óta. A TÁMOP 1.1.1 ,,Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése,, elnevezésű programban veszek részt, mely 2010. márc. 1-jétől 211 május 31-ig tart, mely idő alatt havi 102 916 Ft-ot kapok kézhez. A rokkantnyugdíjam 36.615 Ft, 2010. novemberétől 39.255 Ft.
Kérdés: még novemberben is megkaptam a rokkantnyugdíjamat. Rendben van így? Vagy a Támop 1.1.1-ben való részvétel esetére nem vonatkozik a keresetkorlátozás? Mi a teendőm?
Kedves Cs.Bocó!
50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantként megszűnik a jogosultság akkor: ha a ? öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – nyugdíjas hat egymást követő hónap bruttó keresetének a havi átlaga meghaladja a folyósított rokkantsági nyugdíj összegének a kétszeresét illetve a minimálbér összegét (2010-ben 73.500 Ft).
A bejelentést Önnek kell megtennie a kereseti határ elérését követő 10 napon belül.
A keresetkorlátokról – az Ön esetét is bemutatva – az írásunk végén összefoglaló táblázat is van.
A nyugdíj melletti kereset felső határa 1323000 Ft.Ezt a bruttó,vagy a szuperbruttó alapján számolják?
Köszönettel:Molnárné
Kedves Molnárné Csécs Ágnes!
Az Ön által jelzett keresethatár azokra vonatkozik akik öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a “művész? nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak. Nekik meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér ? minimálbér ? összegének tizennyolcszorosát, 2010-ben 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Köszönöm a tájékoztatást.A nyudíj melletti jövedelmemet szuperbruttósítják,ez után vonják az adót.Az a kérdésem,hogy a nyugdíjjárulék alapját a bruttó jövedelmem képezi-e,vagy a felturbózott szuperbruttó összeg.Azaz a fent meghatározott éves kereset határt a bruttó jövedellemmel,vagy a szuperbruttóval nem léphetem át?Sok helyen kerestem,de erre a kérdésre nem teláltam választ.Kérem a segítségüket.Köszönettel:Molnárné
Kedves Molnárné Csécs Ágnes!
Jaaa…, így már értjük a kérdését! 🙂
Bruttó kereset (jövedelem).
Kedvességüket megköszönve további jó munkát kívánok:Molnárné
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Megértve az előrehozott öregségi nyugdij melett végzett munka kereset- korlátozásra vonatkozó törvényt, lenne egy kérdésem. Újra munkaviszonyt kell létesíteni és ebben az esetben adható-e a cafetéria is a foglalkoztató részéről?
Köszönettel : Fehér Zoltán
Kedves Fehér Zoltán!
Igen, új munkaszerződésről lesz szó (nyugdíjas foglalkoztatása), és semmi akadálya a cafeteria-juttatásoknak. Csak megállapodás kérdése. 🙂
Tisztelt Könyvelőiroda! 1996-tól rendszeres szociális járadékot kapok.Mellette dolgozok.Jelenleg/2010-ben/még nincs keresetkorlát,mivel 2008 előtt már járadékos voltam, amely törvényt 2009.decmberében hoztak.Kérdésem az volna,Önök szerint várható-e, hogy a keresetkorlátot még 2011 után sem vezetik be az úgymond “régi” járadékosokra? Köszönettel Tibor
Kedves Csák Tibor!
Jövendőmondók ugyan nem vagyunk, de véleményünk és megérzésünk szerint “nem” a válasz. 🙂
Kérdezni szeretném, 2011 jan 2-án megyek nyugdijba betőltőm a 62 évemet, szeretnék tovább dolgozni a nyugdíj mellett. Dolgozhatok-e, és mennyi időt, ill mennyi az az összeg amit adómentesen dolgozhatok.
Kedves Lisztoczki Marika!
Nincs akadálya a nyugdíj melletti munkavégzésnek. A nyugdíj melletti munkavállalással kapcsolatos korlátozás megszűnik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor.
Üdv.Kérdésem a következő: 1955-ben születtem 35 év munkaviszonyom van,de már 6 éve 50 %-os /27000.-/remélem jól írom rendszeres szociális segélyben részesülök.2011-től 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba lehet menni a nőknek.Ez a 6 év beszámít-e a 40 évbe és ha nem akkor mire számíthatok?Decemberben kell az OSZI felülvizsgálatra mennem. Előre is köszönöm válaszukat.
Kedves eva55!
Azt, hogy rendszeres szociális segélyt, vagy rendszeres szociális járadékot kap, mégiscsak Önnek kellene tudnia…. 🙁
Az összegből ítélve valószínűleg rendszeres szociális járadék. (A rendszeres szociális járadék az egészségkárosodott személyek (legalább 40% mértékű egészségkárosodás esetén) részére folyósított nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás egyik fajtája. Havi összegét külön jogszabály határozza meg. A járadék összege 2010-ben 27.000 Ft/hó.)
Szolgálati időnek általában az az idő számít, amikor a jövedelemből nyugdíjjárulékot vonnak (vagy megállapodást kötnek rá a nyugdíjigazgatósággal).
A 40 év szolgálati idővel nyugdíjbavonulás lehetősége a hölgyeknek még csak kormányzati szándék, nem döntött róla az Országgyűlés, részletek sem ismertek.
Tisztelt Könyvelőiroda!
II. csop. 100%-s rokkant nyugdíjas vagyok/ 2000.12./, ameddig lehetett dolgoztam olyan helyen, ahol megváltozott munkaképességűeket foglalkoztattak. 2007-ben az OOSZI felülvizsgálaton azt mondták, hogy csak otthoni munkát végezhetek. A kérdésem az lenne / ennek ellenére/, hogy ha lehetőségem adódik olyan helyen dolgozni ahol rokkantakat foglalkoztatnak tehetem-e, illetve kaptam bolti eladói állásajánlatot ami napi 5 óra foglalkozást jelentene, milyen feltételekkel vállalhatom, hogy ne kerüljön veszélybe a nyugdíjam. Ha egyik sem jönne össze, akkor vállalkozhatnék-e, ha igen, milyen jogszabályok vonatkoznának rám.
Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves F.Ani!
A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti.
Összefoglaló írásunkat a 2010-es évre vonatkozóan ide kattintva olvashatja.
Üdvözlöm Önöket!
A nyugdíjasok keresetkorlátozásával kapcsolatosan szeretném megkérdezni,van-e valamilyen információjuk azzal kapcsolatosan,hogy a közeljövőben bővítik a nyugdíj mellett kereshető összeg maximumát,esetlegesen megszüntetik a korlátozást?
Köszönettel:István
Kedves Sándor István!
Többször is elmondtuk honlapunkon; rajta vagyunk minden újdonságon és változáson, az arra érdemesekről rögtön írunk is, elmagyarázzuk, de politikai állásfoglalást soha nem teszünk, továbbá a jövőbe sem látunk, és ügyfeleinknek a lehetetlent is azonnal teljesítjük. 🙂 🙂
Köszönöm a válaszukat!!!!!!
A honlapjukra most találtam rá,Isten bocsássa meg,hogy nem vettem észre, amit többször kihangsúlyoztak a honlapjukon!!
Továbbá politikai állásfoglalást sem kértem Önöktől,sem pedig lehetetlen dolgokat!Csupán érdeklődni szerettem volna…..
Nem is tudom,miért hittem,hogy a jövőbe látnak,vagy csak Önök azok,akik azt hiszik,hogy én azt hiszem?????
Kedves Sándor István!
Remélem, nem sértettük meg, hisz’ nem is állt szándékunkban!
Amint a két nevető fejjel a végén jeleztük; halvány lila megveszekedett gőzünk sincs arról, hogy mi fog történni a nyugdíjakkal, bérekkel, adókkal, járulékokkal – hogy csak a magunk szűkebb területén tapicskoljunk.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Látom, hogy volt már ilyen kérdés, csak a választ nem találom. Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a munkáltatónak és a munkavállalónak, ha a munkavállaló rokkantnyugdíjas?
Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves TTimi!
2010 január 1-tól a munkáltatót terhelő járulék mértéke 27 %
Ebből a munkáltatót terhelő: nyugdíjbiztosítási járulék 24 % egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 3 %
A 3 % bontása: természetbeni egészségbiztosítási j. 1,5 % Pénzbeli term. J. 0,5 %
Munkaerőpiaci járulék 1 %
Munkavállalót terhelő járulék:
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5% A bontása: természetb.eb.j. 4 % Pénzbeli egészségb. J. 2 % Munkaerő-piaci járulék 1,5 %
A 4 % nál nincs felső hátár, minden jogviszonyban kell fizetni, a nyugdíjasnak is
A 2 % -t csak a főállásban kell fizetni, az a dolgozó jogosult táppénzre, aki a 2 % egészségbiztosítási járulékot megfizeti.
Ha a dolgozó foglalkoztatása főállásban nem eléri a heti 36 órát, mindkét helyen le kell vonni a 2%-ot.
A munkaerő-piaci járulékot csak a munkaviszonyból származó jövedelemből kell levonni, de nyugdíjas dolgozótól nem.
Nyugdíjjárulék változatlanul: 9,5 %
Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a tagdíj 8 % Nyugd,j. 1,5 % (itt most változás lett a magánnyugdíjpénztári mizéria miatt; mnypt = nulla, nyugdíj = 9,5% 2010. november 1-től)
A nyugdíjjárulékot minden jogviszonyban le kell vonni.
A járulékalap naptári napi felső határa 20,420,-Ft éves felső határa 7.453.300,-Ft
A 2009 évi 3 %-os Munakadói járulék, és a dolgozót terhelő 1,5 %-os munkavállalói járulék ilyen formában megszűnik, beépül az előbb említett járulékba, neve munka-erőpiaci
járulék lett.
A tételes EHO megszűnik! Havi 1950Ft-ot nem kell fizetni 2010. január 1-jét követően.
Ott ahol megbízással alkalmaznak magánszemélyeket, továbbra is szükséges a munkáltatói igazolást bekérni a megbízottól, mert azokon nem csak a tételes EHO szerepelt,
hanem a munkaviszonyra vonatkozó egyéb információ is, ezekre szükség van a kifizetéshez
Százalékos Egészségügyi hozzájárulás: mértéke 27 % A nem biztosított jogviszonyban megszerzett jövedelmek után fizetendő, a kifizetőt terheli.
(a megbízás havi 22050.-Ft-tól biztosított)
ADÓZÁS
Adótábla 2010-ben
0 – 5.000.000 Ft 17 %
5.000.001 Ft-tól 850 000,-Ft + 5.000.000 feletti rész 32 %
A törvény szerint az adó alapja ? az összevont adóalapba tartózó jövedelem esetén ? a jövedelem 27 %-al növelt összege, ez a szuper bruttó. A 27 %-ot adóalap kiegészítésnek
hívjuk.
Az összevont adóalapba tartoznak az önálló, nem önálló tevékenységből származó munkabér jellegű jövedelmek, és az adóterhet nem viselő járandóságok.
Arra a kérdésre keresem a választ, hogy mi a helyzet akkor, ha év közben, mondjuk jövő év március 1-től megyek előrehozott nyugdíjba. Akkor ugyanis három havi tb köteles fizetést veszek fel, majd három hónap után már a nyugdíjat. Akkor is évi 18x 73500 Ft -ot kereshetek a nyugdíj mellett, vagy össze kell adni az első három hónap keresetével, ami szerencsés eseteben önmagában akár el is érheti a 2010-re érvényes limitet. Vagyis, ha össze kell vonni minden jövedelmet, tulajdonképpen 2010-ben már nem is dolgozhatnék a nyugdíj mellett. Jól gondolom?
A segítséget köszönöm.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Azt szeretném megkérdezni, hogy szolgálati nyugdíjasként mely korlátozás vonatkozik rám.
Elöljárójában leírom, hogy 2008.01.01-óta vagyok szolgálati nyugdíjas jelenleg 54-évet betöltöttem. Olvastam a honlapon, hogy van egy korlátozás a minimálbér 12 szerese valamint a minimálbér 18 szorosa. Én úgy értelmezem, hogy rám a minimálbér 18 szorosa vonatkozik kérem tájékoztassanak, hogy melyik a helyes az én esetemben.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Örülök, hogy megértették véleményemet. Természetesen sem a szemrehányásaim, sem a kérdésem nem Önöknek szól.
Senki elől nem akarom elvenni a munkalehetőséget, de tapasztalataim átadásával, megosztásával talán tudnék segíteni a fiatal generációnak.
Válaszuk további kérdéseket vet fel:
A 62. év betöltése után már nem csökkentem mások foglakoztatási esélyét? Vagy addigra már fel sem merülhet a kérdés!?
Akik korábban 40 évesen elmehettek nyugdíjba azok jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak, Ők nem veszik el másoktól az esélyt?
A nyugdíjkorhatár emelése nem a fiatalok foglalkoztatásának esélyeit korlátozza?
Szinte korlátozás nélkül ehetne tovább sorolni, mindannyiunknak megvan a maga kérdése.
Köszönöm a figyelmet.
Schönléber József
Tisztelt Könyvelő Iroda!
46 év szolgálati idő után 60 évesen rövidesen nyugdíjba vonulok.
Érzek magamban annyi eneregiát, ambíciót, hogy aktív nyugdíjasként, korlátozott időbeosztással kiegészítő tevékenységet folytassak.
A nyugdíj melletti potenciális aktív TB, OEP, SZJA… befizetőként jövedelemkorlátozással miért lennék büntetve?
Jobb lenne, ha a kórházi ágyakat nyomnám?
Kedves Schönléber József!
Ugyebár sem a szemrehányásait, sem a kérdését nem nekünk, az egyszerű földi halandó pécsi Könyvelőirodának szánta? 😉
És most még egy kicsit (nagyon) tanácstalanok is vagyunk: aki ezt a választ adja Önnek és elmélkedik a képernyőn, az közel azonos korú Önnel. Kettő évvel többet kell dolgoznia, mint Önnek, hogy nyugdíjba vonulhasson, mint Ön (48 év szolgálati idővel). Igazságos ez?
A gyermekek (ismerősök gyermekei) egy-két szakmával, diplomával munkanélküli segélyen vannak; családalapítási kilátásaik a nullával egyenlőek. (Nem ilyen Új Magyarországot akartak, ugye?? 🙁 )
Nyugdíjasként a gyermekeink elől vegyük el a munkalehetőséget, Soha ne szerezzenek megfelelő tapasztalatokat? Éhbérért dolgozzanak a kezünk alá?
Melyik ujjunkat harapjuk meg?
Tisztelt iroda!
Milyen járulékokat kell most vonni a rokkantnyugdíjas munkavállaló fizetéséből és miket fizet a munkáltató?
Jó estét kívánok!
Én szeretnékm csak megkérdezni azt, ohgy ha valaki 100%-ban kap rokkant járadékot az dolgozhat e hivatalosan?
Kérem válaszukat minnél elöbb, mert fontos lenne tudnom! Előre is köszönöm!
Kedves Horváth Bernadett!
Rokkantsági járadékra jogosult az, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válik, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.
Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Nem állapítható meg rokkantsági járadék annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.
Tisztelt Könyvelőiroda!
A rendszeres szociális járadékosok kereset korlátozására a 387/2007 Kormányrendeletet megtaláltam, aminek a záró rendelkezésében az van, hogy
A (4) bekezdésben foglalt személyek járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2010. december 31-éig a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket, azt követően e rendelet 17. §-a (1) bekezdésének e) pontját, 17. §-ának (6) bekezdését és 18. §-át kell alkalmazni.
Ez nem azt jelenti, hogy csak 2011-től kell a keresetkorlátozást alkalmazni, és 2010-ben nem, azaz bármennyit dolgozhat a járadékos?
Nem tudom mi volt a 2007-ben hatályos szöveg.
Ha tudnak nézzenek már utána.
Kiegészítés:
Nem korkedvezményes nyugdíjat kaptam, hanem egészségi állapotomban bekövetkezett károsodásra tekintettel vonultam nyugállományba. Ebben az évben töltöttem be az 51 életévemet.
2007. jan. 01-től vagyok nyugdíjas!
Hivatásos szolgálatot követően fegyveres szervtől mentem nyugdíjba, az OOSZI minősítés 50 %-volt. Ez elég volt a nyugállományba vonulásomhoz. Tudom esetem speciális, és ezért is kérdezem milyen feltételekkel dolgozhatok úgy, hogy a nyugdíjam folyósítását ne veszítsem el?
Tisztelt Könyvelőiroda! Tegnap rosszul irtam, nem segély ,hanem járulék az amit 40%-egészségkárosodásra kapok.Továbbra is várom válaszát,köszönettel : Margó
Kedves Beke Gyuláné!
Ahogyan azt 11:35-kor adott válaszunkból is láthatja, rájöttünk, hogy vagy átmeneti járadék, vagy rendszeres szociális járadék az, amiről szó lehet az Ön esetében.
És: JÁRADÉK, nem járulék! 😉
Tisztelt Könyvelőiroda! 40%-os egészségkárosodásom van ,nagyon reménykedtem 2010-ben talán változik a bérkorlátom,ami 2008-tól van.Csak 48 nettót kereshetek ahhoz, hogy ne usszon el a 27 ezer szociális segély.Amennyiben elvesztem sem kereshetnék 7 órában többet ,mint igy egyben amennyit kapok.Szeretném tudni ,nekünk továbbra is megmaradt a bérkorlát? Várom válaszát: Margó
Kedves Beke Gyuláné!
Két azonos kérdést tett fel 1 órányi különbséggel, melyből az egyiket töröltük.
Átmeneti járadék és rendszeres szociális járadék esetén 2010-ben hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
II.csoportos 100%-os rokkantnyugdíjas vagyok. Olvastam az előzőekben megjelent válaszukat, hasonló helyzetben lévő társaim kérdésére, keresetkorlátozással kapcsolatban. Én is dolgozom,csökkentett óraszámban a nyugdíj mellett, és munkáltatóm azzal riogat, hogy még kellene óraszámot csökkenteni,hogy azzal kevesebb legyen a bérem, mert elveszítem a nyugdíjam. Hiába mondtam, hogy ez rám nem vonatkozik, mindig azt mondják, hogy rosszul tudom. Már teljesen elbizonytalanodtam: Ki tudja jól? A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság honlapján sincsen konkrétan leírva semmi a II. csoportosokra. Kérem,hogy oszlassák el kételyeimet!
Köszönettel: Gömböcke
Kedves Gömböcke!
A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti.
Az ONYF tájékoztatóját, jogszabályi hivatkozással, táblázatos formában (honlapunkon kívül) ezen a helyen is olvashatja: kattintás ide.
Jogszabályi hely: 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) b.) pont “[… megszűnik, ha..] a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) pont szerinti…”
A 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) pont: “…50-79 százalékos mértékű….”
A 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodottak a 36/A. § (1) bekezdés a) pontjának aa) pontjában vannak említve, így rájuk nem vonatkozik a korlátozó előírás.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Nem kaptam választ az április 16-án feltett kérdésemre.
Kedves Nagy Jánosné!
Szánjuk-bánjuk bűnünket; valahogy a tumultusban elkerülte figyelmünket kérdése. 🙁
Annál az írásunknál, amelyhez kérdését írta, a táblázat középső oszlopában láthatja, hogy mely’ határ a keresetkorlátozás az Ön esetében.
A bérbeadásból származó jövedelem is jövedelem.
T.Könyvelőiroda!
A kérdésem a következö :Én a 82% II. rokkantsági csoportba tartozom, és hogy a rokkant nyugdíjam összegétől függetlenül mennyi ideig, és milyen összegben vállalhatok munkát egy hónapban, és éves szinten, annélkül, hogy a rokkant gyugdíjamat megvonnák tőlem. Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Mateovics András!
Írásunkban, melyhez kérdését feltette, a táblázat alatt külön is kitértünk rá, hogy a kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti.
Tisztelt Könyvelőiroda!
1950-ben született férfi 40 éves szolgálati idővel előrehozott öregségi nyugdíjat igényelne júniustól. Januártól májusig 200.000 Ft/hó bruttó jövedelme. Júniusban megszűnik a jogviszonya, nyugdíjat igényel, másnaptól megint lenne jogviszonya.
Nyugdíj melletti munkavégzésnél az éves keretösszegbe a januártól májusig elért jövedelmet is figyelni kell vagy csak a nyugdíjazás időpontjától? Vagyis júniustól decemberig 1.323.000 Ft-ot kereshet, vagy csak 1.323.000 – 5 * 200.000 = 323.000 Ft?
Válaszukat előre is köszönöm.
EA
Kedves Eöri Andrea!
Természetesen, időarányosan kell figyelembe venni. (1.323e Ft x ( 7 hónap / 12 hónap)) lesz a 2010. évi keresetkorlátja, ha június 1-től számoljuk a nyugdíjas időszak kezdetét.
Tisztelt Könyvelőiroda!
III. csoportú rokkant vagyok, a nyugdíjam 73150 Ft, mellette dolgozom, a minimálbért keresem. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha bérbeadom a lakásom egyik helyiségét havi 20000 Ft-ért, akkor az jövedelemnek számít-e, elveszíteném-e ezáltal a nyugdíjamat?
Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Szeretném megtudni,hogy az a III.csoportú rokkantnyugdíjas aki az USA-ba megy dolgozni mint takarítónő,feltételezzük,hogy munkavállalóival és nyilván nem az itthoni minimálbérért,ugyancsak a rokkantnyugdíja hat havi átlagának a kétszeresét keresheti? Vagy ilyenkor mi is van tulajdonképpen?
Itthon az APEH megküldi a Nyufig-nak a havi keresetet,kintről ez hogyan történik? Érdekes dolgok fordulhatnak itt elő,ugyanis már az egy havi kereset több lehet,mint az itthoni mondjuk 65.e.ft/hó nyugdíj,hisz nem véletlen megy el olyan távolra.Persze,ha van sütnivalója,5 hónapig dolgozik,és akkor nem számít,hogy mennyit keres? Ez lenne a megoldás?
Tisztelettel várva a válaszukat!
Kedves Hell Zoltánné!
Jó kis kérdés… 🙂
Annyi bizonyos, hogy a III. csoportú (50-79 %-os egészségkárosodású) rokkantnyugdíjasokat érinti a keresetkorlátozás: Hat egymást követő hónap bruttó keresetének a havi átlaga meghaladja a folyósított rokkantsági nyugdíj összegének a kétszeresét illetve a minimálbér összegét (2010-ben 73.500 Ft).
EGT tagállamokban elért jövedelem esetén, a helyzet ugyanez.
Az ne feledjük el, hogy a 6 egymást követő hónap átlaga úgy jön ki, hogy (1.hó + 2. hó + 3. hó + 4. hó + 5. hó + 6. hó) / 6, vagyis, ha az első öt hónapban a keresete nulla, a 6. hónapban pedig 1.200.000, akkor az átlag 200ezer Ft, ami túl sok…
Szóval, hiába hagy ki egy-két hónapot, az átlag attól még felette lehet a megengedett összegnek.
Érdekes módon a szabályozás nem szól további országokból származó jövedelemről, de mi azért figyelembe vennénk…
Tisztelt Könyvelőiroda!
Nagyon köszönöm szíves válaszukat!Próbáltam önmagam választ keresni,sikertelenül.
A téma valóságon alapszik.
Érdekes módon az I-és II-es csoportú rokkantnyugdíjasok is dolgozhatnak,igaz,hogy elvben,hisz a törvényalkotók bizonyára arra alapoztak,hogy esetükben ez szóba sem jöhet,hisz munkaképtelenek.
Előfordulhat,ha a családtagok segítenek! -és alkalmazást nyernek valahol!
Nálunk ez még nem igazán gyakori.Hollandiában 10 évvel ezelőtt láttam ennek szép példáját.
Tisztelettel: Hell Zoltánné
A fiam 17-év szolgálati idővel rendelkezik,jelenleg is rokkant nyugdíjas,
azt szeretném kérdezni,hogy lehet-e,és hová,fizetni,hogy a 3-év nyugdíjat
beszámítság a majdani öregségi nyugdíjához?
Tehát 3-évet lehet-e,befizetéssel beszámítatni?
Kedves Hajdú Miklósné!
Amennyiben a fia az öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésekor rokkantnyugdíjas, úgy nem kerül sor öregségi nyugdíj megállapításra. Továbbra is rokkantsági nyugdíj összege kerül folyósításra arészére.
Ha már korlátozták a nyugdíj melletti kereseteket, miért nem emelték meg az öregségi nyugdíj minimál összegét! Vagy már nem 28.500.-Ft.?
Kedves Mosolygo Jozsef!
Igen, jól tudja. Ebben az írásunkban írtunk is róla, 28.500,- Ft.
A keresetkorlátozás sem minden nyugdíjasra vonatkozik, de arról végképpen nem mi tehetünk, hogy nem emelkedett a nyugdíj minimális összege. Illetékes pedig úgysem száll le a pórnép közé, hogy elmondja nekünk a mit és miértet… 🙁
T. Könyvelőiroda!
Adott egy rokkantnyugdíjas, aki munkaviszonyt létesített 70.000,- Ft bruttó havi keresettel. A rokkant nyugdíjának kétszerese 50380,- Ft.
Kérdésem az lenne, hogy hat hónapig dolgozhat-e a fenti munkaviszonyban elért kereset mellett úgy, hogy nem vonják meg a rokkant nyugdíjat?
Úgy értelmeztem a tájékoztatókat, hogy két feltétel kell ahhoz, hogy ne vonják meg a rokkant nyugdíjat, mégpedig az egyik, hogy a kereset összege nem haladhatja meg az ellátás összegének kétszeresét,
a másik feltétel pedig, hogy az elért kereset nem haladhatja meg a minimálbér összegét (jelen esetben 73500,- Ft). Ha így van, akkor nem egyértelműbb lenne, ha csak a minimálbér összegét kellene figyelni?
Kedves Bné!
A rokkantsági nyugdíj folyósításának megszüntetésének feltétele 2010-ben:
A jogszabályhely együttolvasatában ( ba) és bb) pontok) nagy szerepe van a kis és szócskának: a feltételeknek együtt kell bekövetkeznie a jogosultság megszüntetéséhez.
Magyarul (az Ön által említett példa szerint): az 50.380,- Ft/hó kevesebb, mint a 2010. évi minimálbér 73.500, – Ft összege, tehát a rokkantnyugdíj mellett vállalhat olyan munkát, amelynek maximális bruttó díjazása 73.500,- Ft/hó lehet.
ŰDVŐZLŐM MEG SZERETNÉM KÉRDEZNI HOGY REHAB JÁRADÉKOS EGYÉNÍ VÁLLALKOZO HA MUNKANÉLKŰLIRŐL ALKALMAZ START PROGRAMOS MUNKAVÁLALOT AKIRE TÁMOGATÁST KAPOK HOGY EZ A TÁMOGATÁS BE-E FOLYÁSOLJA A REHAB JÁRADÉKRA VALO JOGOSULTSÁGOMAT VÁLASZUKAT ELŐREÍS KŐSZŐNŐM
Kedves Jakab Ferenc!
Megszűnik a rehabilitációs járadékra való jogosultság, ha a járadékos kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
Önmagában a vállalkozás által kapott támogatás nem befolyásolja a rehab. jogosultságot.
Kedves Könyvelőiroda !
Szeretnék érdeklődni, hogy a szolgálati időbe beleszámít-e az “inaktív táppénz”? Jövő júliusban leszek 59 éves. A 40 éves szolgálati időm alatt voltam egyszer 6 hónapos táppénzes állományban (kórházi ápolásban is), – közvetlenül a munkaviszonyom megszűnése után. A táppénzes papírokat a munkahelyen adtam le. A táppénzes időszak után munkanélkülin voltam, majd ismét elhelyezkedtem. Ha nem lehet beszámolni a hiányzó 6 hónapot a 40 évbe, tovább kell dolgoznom, – és így lehet, hogy már a “40 és fél év szolgálati idő” feltételt kell elérnem?
Megköszönöm előre is válaszukat.
Kedves eva1952!
A szolgálati időbe számít a táppénz (betegszabadság) – ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartama, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azon időtartama, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
A munkanélküli ellátásra hasonló szabályok vonatkoznak.
Úgy érezzük azonban, hogy még egy félreértést tisztázni kell; nem a 40 éves szolgálati idő a nyugdíjbavonulás feltétele, hanem a betöltött, előírt életkor.
Az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 63 év és 183 nap (2018. II. félév). Kizárólag csökkentéssel történő előrehozás lehetőségével 60 év és 183 nap (2015. I. félév) és minimum 37 év szolgálati idő. (A nyugdíj összege, természetesen, erős összefüggésben van a szolgálati idővel.)
Köszönöm a gyors választ. Előrehozott nyugdíjra gondoltam, nők esetében: 2011. júliusban,59.éves korban, 40 év betöltött szolgálati idővel. Remélem, jól értelmeztem.
Kedves eva1952!
Hozzászólásában azt írta, hogy “…Jövő júliusban leszek 59 éves..”, amiből mi azonnal kiszámítottuk, hogy 2001 – 57 = 1954-ben született – csakhogy rosszul számoltuk (és még csodálkoztunk i, hogy miért használ más számot a nevében..) 😉 🙂
Szóval – nagyon finoman rávezetett bennünket, hogy 1952-ben született -, így az Ön öregségi nyugdíjkorhatára 62 év és 183 nap (2015. I. félév).
Előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 59 év (2011.) és minimum 37 év szolgálati idő.
Amennyiben 40 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor csökkentés nélküli nyugdíjra jogosult.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Először is köszönöm a válaszukat.
Az lenne a kérdésem, hogy Bt. beltagjaként kapnék a rokkantsági járadékot?
Kedves Molnár Gábor!
Rokkantsági járadékra jogosult az, aki az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése el?tt teljesen munkaképtelenné válik, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.
Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Az után szeretnék érdeklődni, hogy van-e értelme rokkantsági segélyre igényt tennem(mivel 5 hónappal ezelőtt vastagbél műtéten estem át) . 26 éves vagyok 5 év munka viszonnyal. Jelenleg van egy 8 órás határozatlan munkahelyem, mely akkreditált rehabilitációs munkahely egyben. Ez mellet egy Bt. beltagja vagyok.
Több helyről olyan információt kaptam, hogy Bt. miatt nem érdemes elindítanom a rokkantságit mert nem fogok kapni járadékot. A beltagságomat nem tudom át ruházni mivel ez egy családi vállalkozás és mindenki rokkant.
Kedves Molnár Gábor!
Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki esetében az egészségkárosodás meghaladja a hetvenkilenc százalékot, vagy 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas.
A jogosultság további feltétele, hogy életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezzék, és az egészségkárosodás következtében, kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,
25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év…
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.
Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.
A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.
Ha az igénylőnek az előző bekezdésben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg.
Ha az igénylő az előző két bekezdésben meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől
a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy
b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy
c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik.
Ha az igénylő végkielégítésben részesült, a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága a végkielégítéssel meghosszabbodott biztosítási idejének napját követő napon nyílik meg.
Köszönöm válaszukat!
Szeretném árulni az ékszereket,mi lenne a legegyszerübb megoldás?
Esetleg őstermelői,vagy vállalkozási igazolvány kiválltása?
Milyen vonzata lenne ezeknek?
Kedves cs.zsuzsa!
Bár a mezőgazdasági őstermelői tevékenység kétségtelenül kedvezőbb adózási feltételekkel bír, de egy ékszerre nehezen lehet ráfogni, hogy a tarhonyaföldön termeltük… 🙂 🙂
Amennyiben valóban asztalnyi mennyiségű ékszert készít és árul – ha pedig vásárolja és továbbadja, akkor pláne – egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására van szükség.
Az egyéni vállalkozások 2010-től elektronikusan indíthatók Ügyfélkapun keresztül. Az eljárás illeték- és díjmentes, amennyiben azonban a vállalkozó kéri a vállalkozói igazolvány kiállítását, annak díja tízezer forint.
A bejelentés nem kötött engedélyhez, így azt engedélyköteles tevékenység esetében is meg lehet tenni, de a tényleges tevékenységet csak az engedély birtokában lehet megkezdeni.
Honlapunkon éppen ma jelentettük meg egy kétrészes – egyéni vállalkozókkal foglalkozó – cikk első részét (holnap jelenik meg a II. rész). javasoljuk, hogy azt olvassa át, továbbá – még a bejelentkezés előtt!! – beszéljen könyvelővel / adótanácsadóval, akiktől egyénre szabott tanácsadást kaphat.
Tisztelt könyvelőiroda!
2007-től vagyok 67%-s véglegesitett rokkantnyugdijas.a nyugdijam 45000ft.
Szeretném a nyugdijjamat kiegésziteni,piacon árulni saját készitésü ékszereket, használt ruhát.KÉRDÉSEM,
kell valamilyen engedély,papir ilyen tevékenységhez.ez heti 1 alkalom lenne kb 5000-10000ft bevétellel.(remélem´)
Várom válaszukat!
Kedves cs.zsuzsa!
Kérdése nagyon érdekes:
a.) Az otthonában fellelhető, szükségtelen, használt dolgok alkalomszerű árusításához nincs szüksége arra a fajta engedélyre, amire általában gondolnánk (kereskedői engedély, vállalkozás, stb.). Kipakol, megveszi a vásárban (piacon) a helyjegyet, és árusít.
b.) A saját készítésű “ékszerek”, bijou-k, stb. árusítása már izgalmasabb kérdés; elvileg a termeléshez, előállításhoz, értékesítéshez valamilyen vállalkozói engedélyre lenne szükség (a vele járó összes macerával, költséggel) együtt.
Amennyiben a mértéket (mértékletességet) ismeri és alkalmazza, akkor nem gondoljuk, hogy bárkinek gondot okozna. 5-10 db bőrszíjon gyöngyök, vagy hasonló, nem fog problémát okozni, de, ha egy camping asztalnyi bijou között lehet turkálni, akkor abból gond lesz; ha más nem, akkor egy “jóindulatú” konkurencia bizonyára gondoskodik róla…
Tisztelt Iroda!
További válaszokat keresve ismét az Önök honlapjára vezettek a szálak 🙂
Újabb kérdéseim:
– Ha felvesznek egy ?átlagos? munkakörbe (8 órásba, nem a megváltozott munkaképességem miatt), akkor törvényt szegek-e, ha a szerződés aláírásakor elhallgatom, hogy jelenleg le vagyok százalékolva, és rokkantsági nyugdíjban is részesülök (még 2 hónapig biztosan)?
– Van-e a munkáltatóknál létszámkorlát arra nézve, hogy hány megváltozott munkaképességű személyt alkalmazhatnak úgy, hogy utánuk támogatást is kapjanak?
Azaz mindenképpen megéri-e nekik engem választani (legalább átmenetileg, pl. egy évre) a kezdeti állami támogatások miatt, vagy egy 100 fős vállalatnál pl. csak 5 fő után jár a munkáltatónak ilyen ?jutalom??
– A múltkori kérdéseim óta megtudtam, hogy a munkaképesség-csökkenés mértékét nem ?szokás? 82 %-ról egyből 0-ra visszavenni. Ez esetben, ha a felülvizsgálatkor még mindig 40-50 %-ot kapok (nem tudom, milyen mértékben csökkentik), abban az esetben is ?csak? keresetbeli korlátozás lenne érvényben a leendő munkámmal, munkaidő-korlátozás nem?
Még egyszer nagyon köszönöm a fáradozásukat!
F. N.
Kedves egy tanácstalan 29 éves!
Bármennyire is érthető aggodalma; ha valamilyen lényeges körülményt elhallgat mukaadója elől, az bizony törvénytelen, és – adott esetben – kellemetlensége is származhat belőle.
Egy kicsit fordítva: a munkaadónak kell fizetni, ha nem alkalmaz megtváltozott képességű személyt.
Igen, “csak” keresetkorlátozás van, ahogyan azt abban a cikkben is hangsúlyozzuk, amihez a hozzászólását írta.
Nagyon köszönöm a válaszokat!
A fent említett tény-elhallgatás “mellékesen” az én elveimmel is ellentétes, de nem egyszer hallottam (és nem buta emberektől, ez a része ijesztő), hogy talán nem kellene reklámoznom, mi történt velem az elmúlt 2 évben, mert sok embert annyira megrémít, ha ilyesmiről hallanak, hogy rossz beidegződések miatt téves következtetéseket vonnának le a jövőbeli munkabírásomról-hiányzásaimról, és ezért inkább fel sem vesznek.
Tapasztalatból mondom, sajnos ebben is van igazság, de ha már nemcsak egyszerűen “unszimpatikus” ez a verzió, hanem törvénytelen is, akkor biztos, hogy végleg törlöm a lehetőségek közül.
Sajnos nem világos előttem ez a jogszabály még mindig. Kérem szíves válaszukat hogy jól értelmezem-e: Tehát az előrehozott nyugdíjba vonulást követően a nyugdíjas dolgozhat, de maximum az éves keresete lehet 1.323.000 Ft. azaz a nyugdíj ebbe nem számít bele?
A másik kérdésem pedig az lenne: Ha az évben október 31-én válik jogosulttá az ember, hogy előrehozott nyugdíjba mehessen az évei alapján, mert az elvárt igazolt munkaviszonya akkor már több mint 40 év lesz, tehát azt szeretném megtudni, hogy mikor kedvezőbb a nyugdíjba vonulási idő év vége előtt pár nappal, vagy január hónap kedvezőbb.
Kicsit körülményesen fogalmaztam. Nem tudom mikor járnék jobban, ha azonnal másnap, hogy betöltöm az 59-et nyugdíjba mehetek, vagy pedig jobban járnék, ha végigvinném az évet, és csak januárban mennék, illetve mivel januárra esedékes a fizetési fokozatban az egy fokkal magasabba kerülésem, várjam meg azt, és azt követően menjek nyugdíjba. Nem szeretnék rossz döntést hozni a hozzá nem értésem miatt. Válaszukat köszönöm szépen előre is.
Keves Monika Rita!
Igen, a “keret” annyi, amit a nyugdíja mellett még kereshet.
Az előrehozott öregségi nyugdíj életkori határát betöltve egy lehetőség nyílik meg, hogy igénybevegye, azon a napon, amikor betölti az előírt életkort. A nyugdíj összegét a szolgálati idő és a kereset befolyásolja. A 40 év szolgálati idő megléte / meg nem léte az 1952-ben, 1953-ban született nőknél játszik szerepet, mert náluk csökkentés nélküli a nyugdíj, ha ennyi évvel rendelkeznek. (Férfiaknál 1949 és 1950-es születésüeknél ugyanez.)
A kereset összege pedig – az egy-két hónap tekintetében csak igen magas jövedelemnél számít, általában nem nyomja meg nagyon felfele (ha így lenne, akkor azt csak kiügyeskedné mindenki, hogy jól megnyomni az utolsó pl. 3 hónapot…).
Kedves Könyvelőiroda!
azt szeretném megkérdezni, hogy a korengedményes nyugdíjasok keresetkorlátozásához hogyan viszonyul, hogyan számít bele a keretösszegbe a kiegészítő tevékenységként folytatott EVÁ-s vállalkozás bevétele. Gondolom legalábbis, hogy nem az egész EVA alap számít bele. Mennyi számít bele az EVA bevételből (rajta a 25% ÁFÁ-val)? – reményeim szerint talán az EVA alap 10 %-a számít, mert ez a fizetendő 9,5% nyugdíjjárulék alapja, de ebben egyáltalán nem vagyok biztos.
Kedves Aczél Péter!
A keresetkorlátozásnál a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet (jövedelmet) kell figyelembe venni.
Köszönöm szépen. Tehát akkor jól értem, hogy az EVA alapom 10%-a számít keresetnek a kereseti korlátozás szempontjából?
Kedves Aczél Péter!
Hol állítottunk mi 10 %-ot? Mi ezt mondtuk:
A keresetkorlátozásnál a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet (jövedelmet) kell figyelembe venni.
Kedves Könyvelőiroda,
Azért gondolok a 10%-ra, mert a kiegészítő tevékenységet folytató EVÁ-s nyugdíjjárulékának alapja az EVA bevétel 10%-a. Akkor ezt én rosszul értelmezem?
Kiegészíteném: erre gondolok (idézet az APEH honlapjáról, a GYIK-nál):
“A nyugdíjas kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó … 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem. Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.”
Én EVA adózó vagyok, ezért gondolok arra, hogy ez a 10% számít bele az éves nyugdíjalapot képező jövedelmembe.
Kedves Aczél Péter!
Bocsánat, nagyon leragadt a gondolatunk a kérdezett tényeknél, és nem gondoltuk, hogy innen van a 10 %, mert ez a minimum. Ettől felfelé is el lehet térni.
Tehát, ilyen értelemben igaza van a 10 %-kal. 😉 🙂
Köszönöm szépen a választ!
Tisztelt Cím!
“A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású (I. és II. rokkantsági csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti.”
Ezt a mondatot nem tudom értelmezni. Azért nem érinti, mert nincs kereseti korlátozás, vagy azért, mert az ebbe a csoportba tartozó 79 százalékot meghaladó egészségkárosodású nyugdíjas egyáltalán nem dolgozhat?
Konkrét kérdésem: Ha valaki II.rokkantsági csoportba tartozó 100 százalékos rokkantnyugdíjas, akkor dolgozhat-e, és ha az illető özvegyi nyugdíjat is kap, akkor azt elveszti-e amíg a rokkantnyugdíj mellett dolgozik?
Fáradozásukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: csirip
Kedves csirip!
A keresetkorlátozás azt jelenti, hogy dolgozhat, de bizonyos kereseti határt elérve, a rokkantnyugdíj fizetése szünetel. Ebből pedig egyenesen következik, hogy dolgozhat, és amennyiben az I. és II. rokkantsági csoportba tartozik, akkor dolgozhat, és nincs a keresetnek korlátja.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Még most sem válaszoltak a korábban-tavaly novemberében-decemberében-feltett nyugdíjba vonulásokat érintő kérdéseimre.
Mi ennek az oka?
Tisztelettel:Dudás Bertalan
Kedves Dudás Bertalan!
Mi többször válaszoltunk az Ön többféle kérdésére, a változó adatok ellenére.
Tőlünk ennyire telik, de amennyiben tömören összefoglalja kérdését (és nem Ön válaszolja meg), akkor szívesen nekifutunk újra.
De ugyanígy nyitva áll bármelyik hozzászólónak a lehetőség, hogy véleményt mondjon a kérdésben.
Többször elmondtuk, hogy mi nem egy gigászi szervezet vagyunk, hanem egy tenyérnyi pécsi Könyvelőiroda, amely saját szabadidejében, ingyenesen próbál segítséget nyújtani az Olvasóinak.
Sajnáljuk, ha elégedetlen velünk – a több mint kétezer kérdés-felet közül Ön az egyetlen, aki nemtetszését fejezi ki, ennek ellenére próbálunk segíteni, amint tudunk.
Válaszukat köszönöm!
Szóval nem kereshet a rokkantnyugdíjas bruttóban 73.500 Ft-nál többet!!!???
Igen Tisztelt Könyvelőiroda!
Kérdésem az lenne Önökhöz, hogy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjnál jól értelmezem e a keresetkorlátozást.
“Hat egymást követő hónap bruttó keresetének a havi átlaga meghaladja a folyósított rokkantsági nyugdíj összegének a kétszeresét és a minimálbér összegét (2010-ben 73.500 Ft).”
Ezt a mondatot én úgy értelmezem, hogy pl. egy 70%-os egésségkárosodott személy, akinek a rokkantnyugdíja 50.000Ft, az 2×50.000Ft-ot +73.500Ft-ot, azaz 173.500Ft-ot kereshet egy hónapban bruttóban, és a hat egymást követő hónapban elért bruttó keresetének átlaga nem haladhatja meg ezt az összeget!!
Kérdésem, hogy jól értelmezem e a keresetkorlátot!
Válaszukat előre is köszönöm! Munkácsi Mihály
Kedves munkacsimisi!
Valóban értelemzavaró az a mondat; az ONYF-nél ez szó szerint így hangzik:
Máris javítjuk, hogy egyértelműbb legyen.
űdv segitségétkérem 2009 0101től 2009 0601íg rokantnyugdíjas voltam és ezutání ídőben pedig rehab járadkos vagyok tavalyí ével kapcsolatban a megjelőlt ídőkre mennyí lehetne a netto jővedelmem és lll csop tartozok segítségét ellőre ís köszönöm
Kedves feri kőműves mester?
Úgy érti, hogy mennyi a 2009-es évre a keresetkorlátozás?
Honlapunkon írtunk részletesen a kérdésről ebben az írásunkban és ebben az írásunkban is.
Kérdésem a következö! 2004-töl 58-os rokkant nyugdíjas vagyok. 1956.07.10-én születtem.38 évet dolgoztam le. 2011-ben kell mennem felülvizsgálatra. 54 éves koromban. Bele számit a ledolgozott évemhez a rokkantsági éveim? A jövö évi felül vizsgálatkor kérhetem a véglegesítésem ? Ne keljen többé mennem? Sajnos az állapotom rosszabbodott!!!
Várom válaszukat.
Kedves bobke!
A jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe beszámít.
Lehet kérni a véglegesítést, de nem nagyon érdemes; ez inkább orvos-szakmai kérdés, és nem kívánság kérdése…;)
Elnézést, az előbb nem jelöltem be, hogy emailben kérek értesítést! Üdv, Béni Józsefné
Kedves Béni Józsefné!
Ha kér értesítést emailben, hogy hozzászólnak a témához, akkor az erre vonatkozó négyzetet jelölje be, és a rendszer a kapcsolati űrlap mezőben megjelenő címre automatikusan értesítést fog küldeni – akárki szólt hozzá.
A kapott értesítő levél alján található link segítségével tudja ezt az értesítési funkciót módosítani, kikapcsolni (biztonsági és adatvédelmi okokból erre csak a feliratkozónak van lehetősége, még a rendszer-adminisztrátornak sincs lehetősége ennek a kezelésére!).
Egyéni e-maileket nincs lehetőségünk küldeni, mivel anyagi- és fizikai kapacitásunk ehhez nem elegendőek. Megértését köszönjük!
Intézményünk egy országos versenyt szeretne meghirdetni, ahol az első három helyezett részére nagyobb összegű pénzjutalmat kívánunk adni. Kérdésem, hogy ez a kifizetés milyen adózás alá kerül. Milyen jogcímen veheti fel a versenyző ezt az összeget, milyen járulékokat kell megfizetnünk nekünk kifizetőnek, illetve a nyertesnek milyen SZJA kötelezettsége lesz ezután? A versenyre nevezési díj befizetésével kell jelentkezni! Válaszukat előre is köszönöm, Béni Józsefné
Kedves Béni Józsefné!
Leírása alapján bizonyosnak tűnik, hogy nem sorsolásos nyereményjátékról van szó, hanem valamilyen pénzdíjas versengésről, így a versenyzők díjazása adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, és a kifizetőnek (azaz az intézménynek) ennek megfelelően kell utána az adót megfizetni.
A nevezési díj az intézmény rendkívüli bevétele lesz (feltételezve, hogy nem ez az intézmény szokásos tevékenysége).
Az adótörvényben a vetélkedők pénzbeni juttatásával kapcsolatosan nem találtam külön szabályt. Nem lehet, hogy a versenyen nyert pénz a magánszemély összevont adóalapjának része lesz és ezért önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóztatni? Vagyis neki kell megfizetni utána az adót, a munkáltató pedig 27% EHO-t fizeti?
Kedves Béni Józsefné!
Kissé módosítanunk és pontosítanunk kell a korábbi válaszunkat:
A tegnapi napon adott válaszunk helytálló, azzal a kiegészítéssel, hogy a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny díja akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha a nyeremény tárgynyeremény (ideértve a termék, vagy szolgáltatást is), és ekkor van a szokásos piaci érték után az 54 % adó.
PÉNZNYEREMÉNY esetében azonban valóban más az adózás kérdése: az APEH Adóügyi Főosztályának létezik egy 8429656239/2006-os számú tájékoztatója, amely az SZJA-törvényben foglalt előírásokat fejti ki. Lényege, hogy a versenyző TEVŐLEGESEN közreműködik a pénznyeremény megszerzéséért, akkor ez önálló tevékenységből származó jövedelem, és mint ilyent, a bevallásában szerepeltetni kell, és adóznia kell utána.
A kifizetőnek (esetünkben az intézménynek) az adótábla szerinti SZJA-előleget le kell vonnia (kevesebb, mint 5M Ft esetén 17 %), igazolást kiadnia, és a levont SZJA-előleget befizetnie.
Természetesen, itt is igaz, hogy a magánszemély nyilatkozatának megfelelően kell az SZJA-előleget megállapítani; vagy a felmerült, igazolt költségeket kell figyelembe venni (pl. regisztrációs díj, nevezési díj stb.), vagy a 10 %-os költségátalányt alkalmazni.
Az EHO tv. előírásai alapján az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közül az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem 27 %-a az eho.