Figyelem! A mai napon (2011.01.18.) az írásban feltett kérdéseinkre válaszolt a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugellátási Főosztályának osztályvezetője. A kérdéseket és válaszokat erre a linkre kattintva olvashatják!
Figyelem! Az alábbi írásunkhoz hasonló mélységben foglalkozó anyaggal még nem találkoztunk, de bennünk is maradt néhány kétely: pl. korkedvezmény, szakképzési évek stb. A mai napon (2011.01.03.) írásban feltettük kérdéseinket – melyek túlnyomó részét kedves Látogatóink tettek fel nekünk – a Baranya megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának. A válaszok megérkezésekor azonnal közzé fogjuk tenni őket. Addig szíves türelmüket kérjük!
Végre itt van! Végre megérkezett! Több írásunkban foglalkoztunk korábban a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségéről 2011-től (legutóbb éppen tavaly, azaz tegnap… 🙂 ).
Mivel érkeznek a hozzászólások, levelek folyamatosan, hogy sokan nem tudják még mindig értelmezni a változásokat, ezért elhatároztuk, hogy a hivatalos törvényszövegek és állásfoglalások, valamint korábbi írásaink alapján készítünk egy olyan összefoglalót, amely – reméljük – mindenki számára egyértelművé teszi az értelmezést:
Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény – kihirdetve a Magyar Közlöny 2010. december 30-i 200. számában – 1. §-a a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-át (2a)-(2d) bekezdéssel egészítette ki. Ugyanezen közlönyszámban megtalálható a Kormány 354/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról
A 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
Jogosultsági időnek minősül
- (minimum 32 év, meghatározott törvényi kivétel esetén 30 év) a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
- (maximum 8 év elegendő a 40 év mínusz 32 év okán) a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban
eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok:
1997. december 31-ét követően
– a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
– a szövetkezet tagja ? ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó
– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
– a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy ? a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével ? amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
– munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
– az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
– a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen ? ide nem értve a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy ? biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
– aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik,
1998. január 1-jét megelőzően, az “1997. december 31-ét követően” résznél felsoroltakon túlmenően
a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, külföldi munkavállalóként,külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként, szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet előadóművészi tevékenységet folytatóként, munkaviszonyban nem álló előadóművészként szerzett szolgálati idő, valamint olyan szolgálati idő, amelyet a törvény 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján szereztek.
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet. Olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.
Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
[Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek (azaz családi pótlékra jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermeknek minősült).]
Az igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K02 vagy K03 számú űrlapon vagy ) lehet személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjeszteni.
Felhasznált forrásmunkák:
2010. évi CLXX. törvény egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
ONYF Közlemény a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről
Tisztelt könyvelőzona ! köszönöm a válaszukat és a tanácsot is.Az egyeztetési kérelmet már beadtam,de a kérőlapon csak fogyatékos gyermek szerepel tartósan beteg nem.Ezért nem tünik többekközött egyértelmünek a jogszabály. mégegyszer köszönöm a válaszukat.
Biró Józsefné
Kedves Bíró Józsefné!
Valóban, a jogszabály a fogyatékos gyermeket említi, ami nem feltétlenül azonos a tartósan beteg gyermekkel. Amennyiben a Jó Úristen úgy adta, hogy a gyermeke nem fogyatékos, akkor a másik kezével a jogalkotó elvette a lehetőséget a kedvezmény igénybevételére. 🙁
Tisztelt könyvelő Iroda !
annyi lenne a kérdésem hogy a nők kedvezményes nyugdijához annak aki tartósan beteg gyerekkel volt Gyesen
1986és 1995 között, 30 vagy 32 évet kell a negyvenből tényleges munkával tölteni?
Köszönettel: Biró józsefné
Kedves Bíró Józsefné!
Mindenképpen meg kell szerezni a 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt (Alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.)
32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő + 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő = 40 évi jogosultsági idő.
Ettől kettő esetben lehet eltérni, azaz 8 évnél hosszabb időszakot figyelembe venni a gyermeknevelés kapcsán szerzett szolgálati időből, melyből az önt érintő eset (a másik az 5 vagy több gyermek nevelése):
a) ha egy édesanyának (örökbefogadó anyának) súlyosan fogyatékos a gyermeke – ilyen esetben nem csak 8, hanem 10 év vehető figyelembe szolgálati időként, ha e gyermekére tekintettel ápolási díjat kap.
Vagyis az ilyen anyának nem 32 évet, hanem csak 30 évet kell keresőtevékenységgel szereznie.
Az ápolással megszerezhető 10 évi jogosultsági időbe számítható be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
Kedves Bíró Józsefné!
Utóiratként az előző válaszunkhoz:
Javasoljuk, hogy kezdeményezzen egy online, ingyenes, nyugdíjbiztosítási adategyeztetést, amely során napra pontos képet kap arról, hogy miképpen áll a kérdésben, és azt is láthatja, hogy a kritikus időszakot miképpen értékeli (milyen adatok állnak rendelkezésre) az ONYF-nél.
Az adategyeztetés során még okiratokkal, leletekkel, jegyzékekkel, stb. utólag “korrigálásra kényszerítheti” az illetékeseket – megjegyezzük, tapasztalataink alapján, hogy nagy empátiával állnak egy-egy probléma megoldásához, amennyire csak a jogszabály lehetőséget ad számukra, mindig a dolgozó javára döntenek a kétes esetekben.
1952.02.02-én születtem.Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba mentem 2009.05.01-én. A munkáltatóm kifizette másfél évre a nyugdíjamat előre az állam bácsinak. 38 év 200 nap szolgálati idővel rendelkeztem ekkor.
Most nem tudom eldönteni, hogy nyugdíjas maradok e 2012-től, vagy korhatár előtti ellátott leszek?
Kedves Takács Józsefné!
Azt el kellene dönteni, hogy csökkentett összegű, előrehozott öregségi nyugdíjba vonult-e, vagy korengedményes nyugdíjba, ahol a munkáltató a csökkentett összegű, előrehozott öregségi nyugdíj összegét nyögte ki. 😉
A kérdés szempontjából nincs igazán jelentősége, csak a fogalmak precíz használata miatt kötözködünk; ha esik, ha fúj, ha A, ha B, akkor is korhatár előtti ellátásban részesül az öregségi nyugdíj korhatáráig.
Tisztelt Könyvelőiroda!
A kérdésdem az lenne, mikor mehetek el nyugdijba, ha 54.02.13-án születtem. Szolgálati elismerésem 37 év 137 nap, a nők kedvezményes teljes nyugdijához jogosultsági idő 36 év 154 nap, melyből keresőtevékenységgel járó vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban a jogosultsághoz szükséges 32 évvel szemben 36 év 154 nap szolgálati időt szereztem. Ez nem jogosit fel a nők 40 éves nyugdijára?
Kedves Zsuzsa!
Öregségi nyugdíjkorhatára 63 év és 183 nap (2017. II. félév).
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához javasoljuk, olvassa el azt az írásunkat, amelyhez a kérdését feltette. nagyon alaposan kiveséztük, és több tucatszor válaszoltunk kérdésekre is, 1954-es születésű hölgyeknek is talál konkrét válaszokat.
A keresőtevékenységgel szerzett 36 év 154 nap az mind jogosultsági idő, amelyből összesen 40 év kell. 😉
Tisztelt Könyvelőiroda!
A már itt egyszer említett kérdéshez hasonlóan szeretnék tanácsot kérni.
Édesanyám 1954. januárjában született, 4 éve rokkannyugdíjas véglegesítve (őstermelői igazolvány kiváltva, viszont ez esetben a tájékoztatás szerint nem biztosított). Akkor 37 és fél év kerül neki kimutatásra.
Amennyiben a T5000 számú törvényjavaslat elfogadása esetén mégiscsak kiesne ezen jogosulti körből (mivel az adott ’54-es évjárat nem éri el 2011. dec. 31-is a korhatár előtti 5 évet, stb.), úgy milyen egyéb lehetőség van más ellátásra?
Próbáltam minden jogszabályt átbogarászni, de jól értem, hogy ez a korosztály már nem jogosult sem előrehozott öregségire, sem csökkentett összegű előrehozottra, (korkedvezményes csak néhány munkakört érint) az életkor miatt? Ezt meg lehet valahogy váltani?
A nők 40 éves kedvezménye lenne még, viszont a többivel ellentétben abba nem számít bele a rokkantsági időszak.
Amennyiben valaki decemberben alkalmazásban állna, annak van-e lehetősége a korengedményes nyugdíj igénybe vételére. Amennyiben igen, annak eljárási és költség szabályait be tudnák-e linkelni?
Válaszukat előre is köszönve!
Kedves ori!
Az 1954-ben születettek számára nincs lehetőség korengedményes nyugdíjra, és ez a lehetőség ez év végén meg is szűnik. Mindezekből következik, hogy nincs is lehetőség megváltásra.
A korengedményes nyugdíjjal kapcsolatban több írásunkat is megtalálhatja honlapunkon, csak írja be a Keresőmezőbe a “Korengedményes” kifejezést, és olvasgasson a keresési eredmények között.