Év: 2012
- Adó | Járulék | Illeték
Rövid útmutató a KATA hatálya alá történő bejelentkezéshez
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról korábban már honlapunkon írtunk; mi ez az új adónem, kik választhatják, mik a feltételek, stb. (Aki nem olvasta volna, az a megadott hivatkozásra kattintva pótolhatja a lemaradását. 🙂 ) Reméljük, hogy mindenki összedugta könyvelőjével a kis buksiját, meghányták-vetették a dolgokat, és nagyjából megszületett az elhatározás: 2013-tól irány a KATA! Véleményünk szerint téved az, aki úgy gondolja, hogy soha többé nem kell már nekik könyvelő, de mindenesetre arra gondoltunk, hogy röviden összefoglaljuk a technikai teendőket is (persze, elképzelhető, hogy néhány könyvelő kolléga is örülni fog egy kis “sorvezetőnek”.): 1. SZJA vagy TAO hatálya alól KATA hatálya alá 2013.01.01-től ?Normál? adózási szabály alkalmazása esetén T101 és T201: december 31-ig választani kell a KATA alkalmazását T101 és T201: december 31-ig az áfa szabálya megváltoztatható: ha most áfás, és megfelel a 6 milliós bevételi értékhatárnak, akkor választhaó az alanyi adómentesség (2012. és 2013. is szempont) ha most alanyi adómentes , akkor bejelenthető az általános szabályok választása nem kell tenni semmit az áfával, ha a korábbi áfa választásunkat szeretnénk megtartani 1229: aki a TAO alól kerül a KATA hatálya alá, annak a 2012. évre szóló társasági adóbevallásában kell bevallania az osztalék utáni adót kiváltó adót. Ilyen kötelezettsége az SZJA hatálya…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Módosítják a KIVA törvényt? Úgy tűnik…
2013. január 1-én lép hatályba a Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136., számában megjelent 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. 2012. december 5-én Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a kormány ülésén arról született döntés, hogy “szakmai észrevételek hatására” módosítja a kormány a kisvállalkozási adó (kiva) szabályait. Jelenlegi ismereteink szerint a kormány a módosításokkal szeretné feloldani a társasági adóról való áttérés során felmerülő akadályokat (társasági adóból kiva alá történő áttérés) a kivát választók részére is elérhetővé kívánja tenni a munkajövedelmekhez kapcsolódó egyes szociálpolitikai kedvezményeket A kiva hatálya alá 2012. december elsejétől 20-ig lehet bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A tényleges módosításokról be fogunk számolni, kísérjék figyelemmel honlapunkat!
Többet olvasni... - Kamara
Kamarai kötelező tagság keveredések 2012.
Az agrárkamarai bejelentkezésnek határideje november 30, minél előbb dönteni kell, a kötelező agrárkamarai tagságot választja-e, és kéri a kereskedelmi és iparkamarai regisztrációkor megadott adatainak átadását az agrárkamarának, kötelező tagságot létesítve. Nem az első eset – és valószínűleg nem is az utolsó -, hogy a vállalkozásoknak halvány, megveszekedett fogalmuk sincs arról, hogy a működésük során milyen szabályozás vonatkozik rájuk. Bármennyire is szeretnének a legjobb tudásuk szerint megfelelni minden előírásnak, de már a törvényhozás gondoskodik róla, hogy törekvéseik sikertelenek legyenek. Kamara, agrárkamara: a magyar gazdasági kamarai rendszerrel kapcsolatos törvényeket többször és jelentősen módosította az Országgyűlés, de – ha lehet ilyent mondani, a helyzet tovább bonyolódott, nincs egyértelmű és világos nyugvópont. A kereskedelmi és iparkamarák esetében önkéntes a tagság, de a törvény előírja a nem tag vállalkozások számára a regisztrációt és az évenkénti 5.000,- Ft összegű kamarai hozzájárulás befizetését, a közteherviselés érdekében. Tehát, a kötelező kamarai hozzájárulás megfizetésével a vállalkozások nem válnak kamarai taggá. Ugyanakkor, a törvény felsorolja, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyeket a regisztrált vállalkozások ingyenesen vehetnek igénybe, és a kereskedelmi és iparkamara napi gazdaságot képviselő szakmai, hatósági és fejlesztő munkájával is szolgálja őket. Az agrárkamarai törvény kötelező kamarai tagságot ír elő az agrárvállalkozásnak meghatározott vállalkozói körben, és ezért kötelezően be…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Tételes belföldi ÁFA összesítő jelentés 2013. január 1-től
A 2012. évi LXIX. törvény módosította a 2011. évi CLVI. törvényt, amelyből az következik, hogy az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) új, 31/B. §-sal jelzett pontja még sok álmatlan forgolódásra fog okot adni adózóknak, programozóknak, könyvelőknek egyaránt: ?31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles…” Lassan már nem fogunk csodálkozni azon sem, hogy (talán már) 2014. január elsejétől az adózót elektronikusan ellátott adatmemóriával ellátott kütyüvel össze kell kötni a könyvelővel, a könyvelőt elektronikus agyleszívó-berendezéssel kell ellátni, és mindkettőjüket be kell kapcsolni a NAV adatbázis központjába. Ha az adózó olyan dologra gondol, amelyben nincs vagy adóbefizetés, vagy egy vödör adminisztráció, akkor a könyvelő felé automatikusan indul egy gyengéd “átfogó-ellenőrzésre-készüljön-és-bírságra”-figyelmeztetés impulzus, amelynek során a könyvelő köteles az éppen kimúlásban lévő lelke utolsó energianyalábjával rábírni az adózót valamiféle önkéntes kötelezettségvállalásra. Hogy teljesen őszinték legyünk, nem is hisszük, hogy a NAV-ra rótt feladathalmaz mellett nekik van arra idejük, hogy ennyi nehezítést, akadályt tóljanak a vállalkozások elé;…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A kisvállalati adó (kiva) 2013. január 01-től indul
A Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136. számában jelent meg a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. A kisadózó vállalkozások tételes adójanak (kata) részleteiről előző írásunkban adtunk tájékoztatást (a megadott hivatkozásra kattintva olvasható az írásunk), jelen cikkünkben a kisvállalati adót (kiva) mutatjuk be. A kisvállalati adó egy – 2013. január 1-gyel induló – választható, új adónem, amely azt a célt szolgálja, hogy a kisebb vállalkozások adminisztrációs és fizetési terheit némileg könnyítse. Kik választhatják egyáltalán a kisvállalati adóalanyiságot? egyéni cég közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulás, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy Természetesen, a felsorolt szervezetek csak abban az esetben választhatják a kisvállalati adózási módot, ha a törvényben felsorolt feltételek mindegyikének maradéktalanul megfelel a bejelentkezéskor: a KSH 2009. január 1-jei tájékoztatója szerint meghatározott átlagos statisztikai létszám az adóévet megelőző évben nem haladja meg a 25 főt, az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele/eva alapja nem haladja meg az 500 millió forintot (nem teljes adóév esetén arányosan számolandó), az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolóban a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot, az…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) 2013. január 01-től indul
2012. október 03-án kelt írásunkban még arról írtunk, hogy a jogszabály aláírásra várakozik. Nos, a Magyar Közlöny 2012. október 15-i, 136. számában hivatalosan ki is hirdették a jogszabályt, így nem maradt más hátra, mint – ahogyan azt szokták volt mondani – belecsapni a lecsóba, elmerülni a részletekbe. Az említett írásunkban (ha a hivatkozásra kattintanak) ismertettük az alapokat, jelen írásunkban pedig a 2 új adónem (kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó) közül a kisadózó vállalkozások tételes adóját (szakmai néven: kata) ismertetjük. Természetesen, későbbi időpontban sort fogunk keríteni a kisvállalati adó legfontosabb szabályainak ismertetésére is. Nem vitatjuk, hogy a jogszabályalkotó eredeti szándéka szerint – a törvény viszonylag bonyolult szövegezése ellenére – az adminisztrációs terhek jelentősen csökkenthetnek, de azért ne kezdje senki dörzsölgetni a markát, hogy végre, kirúghatja a könyvelőjét; ilyen profán tervet csak annak érdemes fontolgatnia, aki csak egy szem maga van, mint az ujja, esetleg csak egy-két személyesen közreműködő tagot regisztrál. Ha áfa körbe tartozik, ha csak egy alkalmazottja is van, akkor jusson eszébe, hogy az áfa bevallást össze kell állítani és beküldeni, a havi járulékbevallásokat be kell küldeni, az évvégi beavallásokat/beszámolókat össze kell állítani, elektronikusan be kell küldeni – csak, hogy a hirtelen eszünkbe jutott legfontosabb dolgokat említsük……
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Hamarosan: a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
Jelen pillanatban az Országgyűlés Elnökének aláírására várakozik a T/7954. számú törvényjavaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése jegyében két új adónem kerül bevezetésre a törvény elfogadása és hatályba lépése nyomán: a két új adónem a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó. Mivel – feltételezhetően – hamarosan kezdhetjük törni a fejünket azon, hogy válasszuk, vagy ne válasszuk, ezért úgy gondoljuk, jobb elkezdeni időben, és az alapoktól… 😉 Amit el lehet bonyolítani nálunk, azt a bürokrácia el is bonyolítja; rögtön úgy kezdődik az egész, hogy a rögtön három különböző hatályba léptetési időpontot jelöltek meg a jogszabályban; maga a törvény, a kivételektől eltekintve 2012. november 1-től, a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választása, és a bejelentkezés feltételeiről történő nyilatkozás szabályai 2012. december 1-től, míg az összes többi 2013. január 1-től lép hatályba. Kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság, és betéti társaság Kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja A tételes adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Gyermeknevelési támogatás, a GYET ("főállású anyaság") és járulékfizetés 2012.
A következőkben közzétett bejegyzésünk – amely egy mai napon érkezett kérdésre keresi a megoldást – úgy gondoljuk, hogy közérdeklődésre tart számot, ezért egy rövid írásban foglaljuk össze a lényeget. Kérném szíves segítségüket a következő kérdésben. Egy Bt-ben egyedüli beltag vagyok. Eddig egy Kft-ben dolgoztam alkalmazotti státuszban – ügyvezetőként – GYET mellett részmunkaidőben. A Kft-ből szeptember 1-től eljövök, itt sem tag, sem tulajdonos, sem alkalmazott nem leszek. A Bt-ben eddig 1 alkalmazott volt, de július 1-től elbocsátottuk, jelenleg semmilyen tevékenység, bevétel nincs a Bt-ben. Kérdésem, hogy én mint GYET-en lévő Bt beltagnak kell-e majd járulékot fizetnem, ha a Bt-ben nincs tevékenység. Ha igen, akkor esetleg kiválthatnám-e egy alkalmazott részmunkaidős bejelentésével (hogy ő végzi a ?nemlétező? tevékenységet). Előre is köszönöm segítő szándékukat. Sajnos sehol nem kapok egyértelmű választ. Az 1998. évi LXXXIV. törvény – a családok támogatásáról a gyermeknevelési támogatással kapcsolatban, a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, az alábbiakat mondja [A gyermeknevelési támogatást a köznyelv “főállású anyaság”-nak is szokta nevezni, hiszen azok jogosultak rá, akik a saját háztartásukban három, vagy több kiskorú gyermeket nevelnek. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.]: 24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény 2012. július 01-től
A Magyar Közlöny 74. számában jelent meg az adózást érintő törvények egyes változásairól szóló 2012. évi LXIX. törvény, amely – többek között – módosította a 2011. évi CLXVI. törvény előírásait: 462/A. § (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból, – ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én ? a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ? I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32?33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy – ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság kz2016uj minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. (2) A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagy a kisvállalati adó – törvénytervezet 2012
Vigyázó szemünket a tegnapi napon benyújtott T/7954 számú, “A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról” címet viselő törvényjavaslatra vessük; úgy tűnik, nem volt még kellően bonyolult eddig a magyar adórendszer, ezért a kisvállalkozások számára nyújtandó kedvezmények szabályait – a szándék, valljuk be, nagyon dicséretes és rendjén való – a Kormányzat szeretné bővíteni, de úgy, hogy a bice-bóca szabályozásba igyekszik beletuszmákolni még két rendszert, kellő szigorúsággal körbebástyázva. Elhatároztuk, hogy ezt a szülési folyamatot meg próbáljuk végigkísérni a magunk szerény kis lehetőségével (igaz, a kutya nem kért bennünket, meg nem is hallgatott meg bennünket senki, de egy könyvelőiroda, vagy egy könyvelő ilyen csekélységek okán nem hátrál meg; az Ügyfelek úgyis tőlünk fogják megérdeklődni, megtudni a lényeget, hisz’ őket sem kérdezi senki…). 🙂 A törvénytervezet 19 oldal, az indoklása 9 oldal, de első és második olvasatra csak egyetlen dolog volt világos: – A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, vagy – A KISVÁLLALATI ADÓ elnevezésű formációk lesznek az újszülöttek (nem rossz nevek; nem lesz egyszerű érthető, értelmes, népszerű, köztudatba hamar átmenő rövidítést találni hozzá, mint pl. az EVA, az SZJA, az EKHO, a SZOCHO, a TADÓ, az ÁFA és társaik… 🙂 ) A tervezet szerint a hatályba lépés dátuma 2012. november 1, 2012.…
Többet olvasni...
