Adó | Járulék | Illeték

Megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény 2012. július 01-től

Megváltozott munkaképességű vállalkozók adókedvezménye 2012.A Magyar Közlöny 74. számában jelent meg az adózást érintő törvények egyes változásairól szóló 2012. évi LXIX. törvény, amely – többek között – módosította a 2011. évi CLXVI. törvény előírásait:

462/A. §

(1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg

a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,

b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,

– ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én ? a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ? I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és

– a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32?33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

– ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság kz2016uj minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

(2) A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával.

Természetesen, a nyújtott kedvezmény igénybevétele nem annyira egyszerű, mint amennyire bonyolultan meg van fogalmazva a jogszabály; további sportszerű nehezítés, hogy ez a kedvezmény de minimus (csekély összegű) támogatásnak minősül, nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget.

A jogszabály 2012. július 1-től lépett hatályba, azaz most, a 2012. júliusi számfejtéseket követő bevallásban fogjuk első alkalommal bevallani. Tehát, nincs más teendőnk, mint átnézni minden egyes egyéni vállalkozót és tagot (beltagot, üzletvezető-képviselőt, személyesen közreműködő tagot, stb.), hogy vajon megfelelnek-e valamennyi feltételnek…

Hurrá, itt a nyár!… Nehogymá’ pihenjünk, kollégák! …

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

12 hozzászólás

  1. Tisztelt Hölgyem,Uram
    A rehabilitációs ellátás mellett lehet e munkát vállalni? mennyit? vagy azzal a nappal elvész a rehab.ellátás.?

  2. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Megváltozott munkaképességű vállalkozó vagyok,jelenleg fel van függesztve a vállalkozásom.
    Ha, újra indítom a vállalakozást, akkor a rehabilitációs járadékról le kell mondanom, mert dolgozni nem lehet mellette, csak, ha lemondok a járadékról?.
    Telefonos információ szerint
    ebbe a kategóriába soroltak.
    C1: tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (30-50%
    közötti egészségi állapot).
    A C2-tőt módosították C1-re, mert ott rossz időpontot adtak meg és visszaküldtél módosításra.
    C2: egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban
    a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem
    foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (30-
    50% közötti egészségi állapot)
    Kérdés, melyik besorolásnál, hogyan indíthatom újra a vállalkozást.
    Köszönöm segítségét.
    Kovácsné/Erika

    1. Kedves Erika!

      A C1 kategória azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható, ezen belül tartós foglalkozási rehabilitációt igényel(C1), így rehabilitációs ellátásra jogosult. Amennyiben kereső tevékenységet folytat, ellátását a kereső tevékenység fennállásáig szüneteltetik, majd annak megszűnésével ismét folyósítják.

  3. Tisztelt Könyvelőzóna !
    Szeretnék segítséget kérni a megváltozott munkaképességű vállalkozók után fizetendő járulék-kedvezménnyel kapcsolatban.
    Sajnos idáig bárhova fordultam, mindenhol mást mondtak, senki nem tudta helyesen értelmezni a törvényt.
    2.csoportú 100 %-os rokkant vagyok és voltam 2011.december 31-én is, mely ideig kiegészítő tevékenységet folytattam, de ez év januárjától a megnövekedett járulékterhek miatt szüneteltetem a vállalkozást. Vállalkozásomból kb. 30 ezer forint havi jövedelmem volt, ha tudnám folytatni a tevékenységet ugyanennyi lehetne. A kérdésem az lenne, hogy ilyen jövedelem mellett mennyi lenne a havi járulékfizetési kötelezettségem? Még annyit magamról, hogy 59 éves vagyok,jelenleg rokkantsági ellátásban részesülök és nagyon nagy szükségem lenne a szüneteltetés miatt kiesett jövedelemre. Türelmüket és segítségüket előre is megköszönve tisztelettel várom válaszukat.

    1. Kedves Mamuska!

      Ezt a kérdést elsősorban a könyvelőjével kellene egyeztetni, hisz’ mi nem ismerjük a körülményeket.

      amennyiben egy általános, minimál-esetet tekintünk, úgy a havi kb. 50-60ezres minimál-teherből a szocho jönne le, ami nagyjából 28-33ezer Ft-ot tesz ki.

  4. Köszöntöm Önöket!
    A megváltozott munkaképességű vállakozók adókedvezményével kapcsolatban van dilemmám.Mégpedig a rehab.ellátásra jogosultakkal kapcsolatban, ugyanis a törvény úgy fogalmaz, hogy a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,
    -ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én ? a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított ? I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és
    – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32?33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy stb.
    Ha egy egyéni vállakozó rehab.ellátásban részesül, nem lehet keresete,tehát nem dolgozhat és ebből következően nincs miből szochó kedvezményt igénybe venni, vagy ha dolgozik van keresete nem részesülhet rehab.ellátásban.
    Nem értem ezt az ellenmondást,most akkor jár a szochó kedvezmény a rehab.ellátásra jogosult (ill.ha nem dolgozna jogosult lenne)főállású egyéni vállakozónak vagy nem.Sajnos a NAV-nál sem tudtak választ adni csak annyit hogy kérjem írásban amire a mai napig sem kaptam választ. Ha tudnak e kérdéskörben segíteni nagyon megköszönnöm.
    Üdvözlettel: Makráné Aranka

  5. Kedves Sakraf Úr/Hölgy! 🙂

    Repesve várom a 7-es adószámmal kapcsolatos összefoglalót!

    Üdv.: Maráczyné Éva

        1. Köszönjük Éva! 🙂

          Annyit előrebocsátunk, az érdekesség kedvéért, hogy nem csak 7-es, hanem 6-os adószám is lehet, hiszen a 7-es mező már régebb óta betelt, és vannak 6-ossal kezdődő adószámok is forgalomban.
          Ami eldönti az alapkérdést: az egyéni vállalkozók rendelkeznek nyilvántartási számmal, amelyet kötelesek a számlán feltüntetni, vagyis: ha van nyilvántartási szám, akkor nem lehet 7-es (és 6-os sem 🙂 ).

"Vissza a tetejére" gomb
Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.