Adó | Járulék | Illeték

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagy a kisvállalati adó – törvénytervezet 2012

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagy a kisvállalati adó - törvénytervezet 2012Vigyázó szemünket a tegnapi napon benyújtott T/7954 számú, “A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról” címet viselő törvényjavaslatra vessük; úgy tűnik, nem volt még kellően bonyolult eddig a magyar adórendszer, ezért a kisvállalkozások számára nyújtandó kedvezmények szabályait – a szándék, valljuk be, nagyon dicséretes és rendjén való – a Kormányzat szeretné bővíteni, de úgy, hogy a bice-bóca szabályozásba igyekszik beletuszmákolni még két rendszert, kellő szigorúsággal körbebástyázva.

Elhatároztuk, hogy ezt a szülési folyamatot meg próbáljuk végigkísérni a magunk szerény kis lehetőségével (igaz, a kutya nem kért bennünket, meg nem is hallgatott meg bennünket senki, de egy könyvelőiroda, vagy egy könyvelő ilyen csekélységek okán nem hátrál meg; az Ügyfelek úgyis tőlünk fogják megérdeklődni, megtudni a lényeget, hisz’ őket sem kérdezi senki…). 🙂

A törvénytervezet 19 oldal, az indoklása 9 oldal, de első és második olvasatra csak egyetlen dolog volt világos:

– A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA, vagy

– A KISVÁLLALATI ADÓ

elnevezésű formációk lesznek az újszülöttek (nem rossz nevek; nem lesz egyszerű érthető, értelmes, népszerű, köztudatba hamar átmenő rövidítést találni hozzá, mint pl. az EVA, az SZJA, az EKHO, a SZOCHO, a TADÓ, az ÁFA és társaik… 🙂 )

A tervezet szerint a hatályba lépés dátuma 2012. november 1, 2012. december 1. és 2013. január 1. Nem rossz, mi? Egyszerűsítünk, egyszerűsítünk? [Persze, egy rahedli más jogszabályt is illeszteni kell, de sebaj, menet közben meg fogjuk tanulni, csak még azt nem tudjuk, milyen árat fogunk fizetni a tanulásért… 🙁  ]

Kisadózó vállalkozások tételes adóját választhatja:

  • egyéni vállalkozó,
  • egyéni cég,
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság

Kisvállalati adót választhatja:

  • egyéni cég
  • közkereseti társaság
  • betéti társaság
  • korlátolt felelősségű társaság
  • szövetkezet és a lakásszövetkezet
  • erdőbirtokossági társulat
  • végrehajtó iroda
  • ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda
  • szabadalmi ügyvivői iroda
  • külföldi vállalkozó
  • belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

A felsorolásból kitűnik, hogy vannak átfedések, de az egyéni vállalkozók csak a tételes adózást választhatják.

A kisadózó vállalkozások tételes adója, és amit kivált:

A főállású kisadózók után havi 50 ezer, a nem főállásúak után pedig 25 ezer forint tételes adót kell fizetni. Akinek legalább heti 36 órás bejelentett munkaviszonya van, az nem minősül főállású kisadózónak. Az alkalmazottak után nem lehet ezt a fajta adózást választani, az egyéni vállalkozó csak magát jelentheti be kisadózóként.Ezen adózást választóknak nem kell bevallaniuk és megfizetniük a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett jövedelmük után

– a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,
– a társasági adót,
– a személyi jövedelemadót, járulékokat és egészségügyi hozzájárulást,
– a szociális hozzájárulási adót és egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást.

A kizárólag magánszemélyek tulajdonában lévő társaságoknak a személyes közreműködésre köteles összes tagot be kell jelenteniük kisadózóként, és megfizetni a teljes tételes adót akkor is, ha az adott hónapban csak egyetlen napon lett bejelentve a tag. A kisadózóként be nem jelentett tagok kizárólag munkaviszony keretében működhetnek közre a társaságokban.

Ez az adózási forma 6 millió forint árbevételig van így, a bevételi határ átlépése esetén ki nem kerülünk az adó hatálya alól, csak nemes egyszerűséggel a felettes részre 40 % adót kell fizetni.

Kisvállalati adó, és amit kivált:

Ezt az adónemet azok választhatják,

– akiknél az adóévet megelőző évben január első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma egyik napon sem haladta meg a 25 főt,

– a november utolsó napjáig megszerzett bevétel, valamint az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évi mérlegfőösszeg nem haladhatja meg az 500 millió forintot,

– az adóévet megelőző két naptári évben adószámának alkalmazása nem volt jogerősen felfüggesztve,

– üzleti évének mérlegforduló napja december 31.,

– az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfősszege nem haladta meg az 500 millió forintot.

A kisvállalati adó alapja (ezt muszáj beidéznünk a tervezetből, mert annyira szép, és annyira látszik rajta, hogy sem a vállalkozáshoz, sem a számvitelhez nem volt sok köze annak, aki ezt ki tudta tolni az agyából ebben a formában ): )

a) az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és
b) a személyi jelleg kifizetések
korrigált együttes összege.

A kisvállalati adó mértéke: a kisvállalati adó alapjának 16 százaléka.

 A kisvállalati adó megfizetésével az adóalany mentesül:

– a társasági adó,
– a szociális hozzájárulási adó,
– a szakképzési hozzájárulás, és
– az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól

Mint az már mondtuk az elején is: nem vitatjuk egyáltalán a jó szándékot. Egészen biztos, hogy szükség van egy kisvállalkozásokat támogató, számukra ösztönző kedvezményeket nyújtó, stabil adórendszerre. Kedvet kell csinálni a vállalkozáshoz, ösztönözni kell a vállalkozásokat, nem ellehetetleníteni, nem kényszervállalkozókat gyártani, majd még le is szedni őket.

Amit a törvénytervezetből mi kiolvastunk;

– nem fog csökkenni az adminisztrációs teher,

– szükség van a szakemberekre (könyvelőkre, adótanácsadókra).

Amit viszont egyáltalán nem értünk:

– miért nem kérdezték meg a gyakorló kisvállalkozókat?

– miért nem kérdezték meg a gyakorló adó- és számviteli szakembereket?

– ha mindez derogál valakinek, akkor miért nem koppintanak le egy sikeres kisvállalkozói rendszert (pl. az angolt, vagy a németet)?

Szerintünk, lesz még mit számolnunk, figyelnünk, elmagyaráznunk az Ügyfeleink számára… >:>

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

Egy hozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Szeretnék tanácsot kérni Önöktől.
    Közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezünk feleségemmel. Nyugdíjas vagyok feleségem szeptembertől munkanélküli de a segélyt nem vesszük igénybe de fizetjük 6390Ft EB alapot.
    2013-tól belépek az ÁFA körbe.
    Kérdésem:(1) Mindkettőnknek be kell lépni az ÁFA-ba ?
    (2) Mindkettőnknek kel külön külön vállalkozói számlát nyitni ?
    Előre is köszönöm válaszukat.
    Tisztelettel Kém Imre

    1. Kedves KÉM IMRE!

      A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania (pl. az általános forgalmi adó tekintetében is).
      Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről, ugyanakkor e tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.

  2. Tisztelt könyvelőiroda.
    Tavasszal tettem fel Önöknek kérdést, amelyre megkaptam a megfelelő választ. Ismét szeretnék feltenni kérdést, melyre mielőbb várom válaszukat.
    Korhatár előtti ellátott vagyok. E mellett dolgozom egyéni vállalkozóként, és a bevételem egy cégtől 500 000 + áfa havi. A kérdésem, hogy választhatom e a e KATÁT 2013-ban. Tudom, hogy a határ 6 millió forint, de a felette lévő összeg után megfizetném a 40% adót.

    Amennyiben nem jó helyre küldtem, kérem küldjék el a linket!

    1. Kedves Dodi!

      Ez pontosan az a kérdés, amit leginkább a könyvelőjével kell megbeszélni, pontosítani és úgy dönteni.

      Korhatár előtti ellátásban részesülőként vonatkozik önre a keresetkorlát (a kifejezésre keresve a honlapunk keresőjével is sok helyen találkozhat a szabályokról, valamint a hozzászólások között is).
      Nem szabad elfeledni, hogy 6m Ft felett megszűnik az alanyi adómentesség, ha azt választaná, illetve az áfa is a bevételek közé sorolódik ebben a tekintetben.

      Fontos még a munkaviszony és a KATA kapcsolatának kizárása (rendelet 13. §)!

  3. Üdvözlöm Önöket!
    A törvénytervezetet némi módosítással elfogadták.
    Fogalmazása számomra nem teljesen érthető.
    Egyéni vállalkozóként választanám a tételes adózást,
    de be kell jelentenem egy alkalmazottat kisadózónak vagy hogy is van ez?
    Egy fő bejelentett (főállású)alkalmazottal dolgozom.
    Nem világos, pontosan mit takar a “személyes közreműködés”.
    Ha alkalmazottam nincs,ez esetben nem vagyok jogosult ezt az adózási formát választani?
    Köszönöm a tájékoztatást.
    Kata

    1. Kedves Kata!

      Mi úgy tudjuk, hogy módosításról volt szavazás, maga a jogszabály végszavazásra várakozik. Alkalmazottra éppenhogy, kifejezetten, nem vonatkozik a kisadózás kérdése.
      A személyes közreműködés – jó magyarosan – kb. azt jelenti, hogy valamilyen munkát (nem csak fizikait), munkafolyamatot kifejezetten s.k. kell elvégezni, személyes munkavégzési kötelezettséget jelent.

  4. Kedves Könyvelőzóna!
    Nagyra értékelem a szaktudásukat, és azt a humort, amivel mindezt tálalják!
    Kérem, segítsenek megérteni, hogy a 7-es adószám kiváltása után hogy kell adózni, és milyen járulékokat, stb kell fizetni? Lányom egyéni vállalkozó volt, iparművészeti termékeket (gyerekruhákat és kiegészítőket állít elő), de szinte minden jövedelmét elvitte az adó, Áfa, stb. Most visszaadta az egyéni vállalkozást, és kiváltotta a 7-es adószámot, de szinte még a könyvelője sem tudja, hogy s, mint zajlik az adózási és ÁFA, stb. ügylet. Bonyolítja a dolgot, hogy 4 órás állásban dolgozik, (eddig, mint egyéni vállalkozó) egy könyvkiadónál, ahol eddig minden járulékot ő fizetett maga után.
    Előre is köszönöm válaszukat, Önök mindent tudnak az adózásról, gondolom, a 7-esben is otthon vannak.Köszönettel: miriciné

    1. Kedves Maráczyné Éva!

      Köszönjük a dicséretet, még jó, hogy nem a sejhajunk, hanem a májunk hízik tőle… 🙂

      Ami a 7-es adószámot illeti; már régebb óta tervezgetjük, hogy kellene írni egy összefoglalót, de most éppen a szabadságolások időszakát éljük. Irodánk augusztus 6-án tárja szélesre ismét kapuit, de majd ezt követően hamarosan visszatérünk a kérdésre.
      Addig is kitartást, barnulást, és a tudatlan könyvelőtől történő villámgyors megszabadulást javaslunk!

      Köszönjük szépen megértését és türelmét!

      1. Köszönöm a gyors választ, meg az augusztusi visszatérést is!Én is visszatérek ide az oldalra majd akkor, és nagyon fogok örülni az összefoglalásnak!
        Előre is köszönöm, jó pihizést a szabadság alatt: miriciné Éva

  5. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Szabadságom egy hete alatt próbálok számításokat végezni a 2011-es mérlegek alapján.
    Nem tiszta előttem a következő:
    A kisvállalkozói adó alapja a mérlegben kimutatott záró pénzkészlet – mínusz nyitó pénzkészlet + munkabér + a Tbj. szerinti járulékalapot képező egyéb személyi jellegű kifizetések.
    Ezt az adóalapot korrigálja több tétel is.
    Kérdés:
    1./ Adó alapot növelő tétel az előző időszaki adók közül a KIVA időszakában fizetett adók?
    2./ Adó alapot növelő (korrigáló) tétel e az előző időszakban keletkezett, de a KIVA évében kifizetett szállító-vevő állomány, illetve a tárgyidőszaki ÁFA?
    3./ Az eredménykimutatás tartalma ugyan az marad, mint a társasági adó alá tartozó adózóké?
    4./Ha igen, akkor csak az adó alapját számítom ki külön , úgy ahogy a tervezettben van, és ezt vonom le a Számviteli törvény szerinti eredményből?
    5./ Esetleg az eredménykimutatás csak a pénzügyileg realizált bevételeket és kiadásokat fogja tartalmazni, mint az egyszeres könyvelésnél?
    Több helyen láttam összehasonlító számításokat, de azok mind az eredménykimutatásból indultak ki és nem a pénzügyi vagyon realizált változásából. (Z pénz – Ny pénz)
    Nagy érdeklődéssel várom válaszukat.
    Üdvözlettel: Pásztor Józsefné

    1. Kedves Pásztor Józsefné!
      Drága Kolléganő! 🙂

      De örülnénk, ha mi már itt tartanánk! 😉
      Jelenleg az áfabevallás romjait takarítjuk el, pótoljuk a pótlandókat, egyeztetjük a listákat, elfűzünk, takarítunk. Mint honlapunkon is láthatja, Irodánk szabadság miatt zárva tart, de a szabadság első napjait így töltjük. A további napokon viszont hallani sem akarunk még számokról sem; a fröccsöket integetéssel rendeljük, a fizetésnél csak a papír színeit kérdezzük. 🙂 🙂

      Mindenesetre, biztatunk más kollégákat is arra, akik még nem mentek szabadságra, hogy szóljanak hozzá, beszélgessenek – mi majd a pihenés után, erőtől duzzadva, feltöltődve, a 12-i bevallást követően kezdünk nekiállni a kérdésnek, és akkor majd írni is fogunk valamit a mi véleményünkről.

      Ha eredményre jutott, akkor ne tessék restnek lenni; kapja fel a klaviatúrát, és írja be ide, hogy mire jutott, és akkor nekünk sem kell annyit amortizálni a megtépázott adóidegeinket! 🙂

      Előre is köszönjük szépen!

  6. Tisztelt Könyvelőiroda!
    Először is köszönet az erőfeszítésekért, amivel segítik a szakmát és az ügyfeleket!
    Én végeztem egy kis fejszámolást a kisvállalati adó kontra eva témában, és arra jutottam, az evával szemben nem éri meg választani. Annak lehet jó, akinél magas a bérköltség, tehát ez az adónem inkább a foglalkoztatás ösztönzésének irányába mutat. Ha megmarad mellette az eva, akkor lehet hogy még jól is fog elsülni, főleg ha nem mennek tömegesen fejjel a falnak az ügyfelek amikor elkezdjük nekik elmagyarázni a választási lehetőségeket. Én ettől félek a legjobban…

    1. Kedves G. Anita!

      A félelmünk – közös… 🙁

      Ma megkérdezte egyik kft-s ügyfelünk: Miért nem vásárolhat 8M Ft-ért valamit, amikor a mérlegben látja, hogy a saját tőkéje 9,3M Ft, és van 5M Ft-nyi készlete, meg 1,5M Ft készpénze is…

  7. Üdvözlet!
    Egy Önök szerinti értelmezésre lennék kíváncsi, mert a különböző cikkekben különböző módon jelent meg.
    A 16%-os kisvállalati adó (25 fő alatt foglalkoztatóknak) vajon kiváltja-e az osztalék után fizetendő szja-t is, vagy csak az ehot? Mert ha nem váltja ki, akkor nem igen érdemes 23M nettó árbevétel alatt az EVA-val versenyeztetni.

    1. Kedves Duna-Tisza!

      A törvénytervezet hatályos szövegében úgy áll, ahogyan azt mi is írtuk ebben az írásunkban:

      A kisvállalati adó megfizetésével az adóalany mentesül:

      – a társasági adó,
      – a szociális hozzájárulási adó,
      – a szakképzési hozzájárulás, és
      – az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól

      Tehát, az osztalék utáni szja-t ebben az esetben nem váltja ki, “csak” annak egészségügyi hozzájárulását.

  8. Köszönöm hogy foglalkoznak a felmerülő kérdésekkel.
    Engem az érdkelne hogy ez a tervezet hogy viszonyul a mostani EVA-hoz, lévén nekem ez van MOST. Erről van valami ebben a ponygola tervezetben?

    Üdvözlettel,

    DZ

    1. Kedves Dráva!

      Jelenleg – most még – úgy van, hogy marad az EVA is, marad az EKHO-is. Tehát, két új adózási formáról beszélünk most. Azt, hogy miként alakul az előbb említett adózások számszerűsítése? Még nem tudjuk. 🙁

      A törvénytervezet és a jelenleg hatályos szabályozás alapján kezdődhet a nagy, össznépi számtan – valószínűleg az adótanácsadó kollégák hamarosan előállnak a matekkal. Több helyen megjelent már a tárgyban írás is. A fontosabb fejleményekről továbbra is be fogunk számolni Olvasóinknak, de a konkrét elemzést jobb, ha mindenki a saját könyvelőjével egyezteti.

  9. Köszönöm a tájékoztatást, igen érdekesen felületes a tervezetben megfogalmazott ” adózási lehetőség ”
    A 6 millió Ft-os bevételi határ igen alacsony , és nem igazán érthető , hogy miért nem átlagban számítja a 25 főt.
    Várom a közzétételt, hátha jobb lesz.
    A vérehajtás mikéntjére meg dugjuk össze a fejünket.

    Szép napot ! Ibolya

Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.