Év: 2012
- Adó | Járulék | Illeték
Készpénzforgalom visszaszorítása
Már mindenki az új ?csekkadóként? elhíresült tranzakciós adóról beszél. Ha azt gondoljuk, hogy akkor a jövőben majd mindent készpénzben teljesítünk, akkor csalódnunk kell. A júniusban megjelent 74-es Magyar Közlöny 2013. január 1-jétől módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt is. Az art 38§-a kiegészül egy (3a) ponttal. Eszerint: egy Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást. És mi történik, ha meghaladjuk az 5 millió forintot? A 172.§-ban hosszasan sorolt mulasztási bírságok köre tovább bővült a (20f) ponttal. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. Azok, akiknél az értékesítés jellemzően készpénzes, mert a vevő nem utal előre, a szállító pedig nem adja oda az árut átutalással, gondban lehetnek. Vajon őket át lehet szoktatni az átutalásra? [Az Adónavigátor Kft. engedélyével}
Többet olvasni... - Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)
Ex-evások nyitómérlege 2012.
A téma szinte minden évben visszatér. 2011 végén viszont sokan döntöttek úgy, hogy kilépnek az evából. Ha van olyan bt vagy kkt ügyfelünk, aki tavaly év végén az eva hatálya alól kijelentkezett, és a bevételi nyilvántartás alól visszatért a számviteli törvény hatálya alá, akkor nyitó mérleget kell készíteni, melyet könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell. Mire figyeljünk, ha még nem vagyunk készen teljesen ezzel a feladattal? Természetesen, a nyitómérleg készítési kötelezettség minden olyan esetben kötelező, amikor a bevételi nyilvántartásból a számviteli törvény hatálya alá visszakerül az adózó. Így, ha az evás ügyfelünk az idén pl. a végelszámolás mellett dönt, akkor automatikusan megszűnik az eva alanyisága. A szűkszavúan rendelkező számviteli törvény mindösszesen annyit mond, hogy a nyitómérlegben szereplő minden eszközt, forrást tényleges leltárfelvétel alapján készített leltárakkal kell alátámasztani. A nyitómérlegben: az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben, a céltartalékokat számított, a számviteli törvény előírásai alapján meghatározott összegben, a saját tökét az eszközök és a céltartalékokkal növelt kötelezettségek különbözetének összegében kell kimutatni. Néhány szempont a nyitómérleggel kapcsolatban a nyitómérlegben mérleg szerinti eredmény nem szerepelhet. Ha esetleg a korábbi évek eredményét nem vették ki osztalékként (ami nagy hiba, hiszen az evás osztalék adómentes volt), akkor azt az eredménytartalékban kell szerepeltetni. a nyitómérlegben…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Új köntösben a könyvelőzóna.hu honlapja
Örömmel jelentjük, hogy a mai napon honlapunk megjelenésében változtatásokat hajtottunk végre. A nagy számítógépes guruk azt mondják, hogy egy-kiét évente meg kell újítani a honlapot; egyrészt nem árt beépíteni az időközben megjelenő technikai megoldásokat, másrészről, hogyan néz ki a legszebb királylány is egy kopottas öltözetben? 😉 Mivel a könyvelőiroda lehetőségei meglehetősen szerények, mi a két évet vártuk ki, és végeztünk ráncfelvarrásokat. 🙂 Mindenekelőtt azonban nagyon szépen köszönjük, hogy megtisztelték, megtisztelik oldalunkat látogatásaikkal; a látogatások száma a tegnapi napig majdnem elérte a félmilliót: A honlap legfőbb újdonsága, amit elsőre a felhasználó nem is nagyon vesz észre, az úgynevezett reszponzív technika beépítése; a reszponzív webdizájn (responsive webdesign), arról szól, hogy egy weblapunk van ami minden eszközön (mobiltelefon, tablet, kis- és nagy képernyő) megfelelően jelenik meg, megfelelően olvasható. Gyakorlatilag a webdesigner-nek több nézetet kell terveznie a weblapon található elemek csökkentésével, növelésével, eltüntetésével trükközve, a különböző képernyő méretekre optimalizálva. Sajnos, előfordulhat, hogy néhány régebbi böngésző nem támogatja az új technikát, ezért, ha a megjelenésben valaki rendellenességet tapasztal (eltűnnek a képek, “összeesik” az oldal, nem olvashatóak a sorok), az jobban teszi, ha a böngészőjét (főleg az Internet Explorert használók) frissíti, vagy lecseréli. Mi a Firefoxot, a Google Chrome-ot, vagy az Operát ajánljuk használatra. Az új…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
2012. július 1-től fordított adózás a mezőgazdaságban
A Magyar Közlöny 2012. május 22-i, 61. számában jelent meg a 2012. évi XLIX. törvény, a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról. A törvény az alábbi mezőgazdasági termékek értékesítésére vonatkozik (azt ugye tudjuk, hogy a fordított adózás azt jelenti, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti..) : Sor- szám Megnevezés vtsz 1. Kukorica 1005 2. Búza és kétszeres 1001 3. Árpa 1003 4. Rozs 1002 5. Zab 1004 6. Triticale 1008 90 10 7. Napraforgó-mag, törve is 1206 00 8. Repce-, vagy olajrepcemag, törve is 1205 9. Szójabab, törve is 1201 A rendelkezések 2012. július 1-vel lépnek hatályba és a 2014. június 30-ig terjedő adómegállapítási időszak tekintetében alkalmazandók. A módosítás a 2012. július 1-i és az azt követő ügyleteket érinti. Amennyiben a teljesítés időpontja 2012. július 1. napjára esik, vagy azt követi, azonban a terméket beszerző adóalanynak a fizetendő adó összegét 2012. július 1-ét megelőzően kell megállapítania, abban az esetben a fordított adózás nem alkalmazható. Amennyiben a termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2012. július 1-ét megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvétele után fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany köteles megfizetni. A változás miatt az áfa alanyának nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Élelmiszer-lánc felügyeleti díj 2012.
“Rémlátomás. Nyomasztó ez az egész. Lidércnyomás.Lerázni olyan nehéz. Itt nem segít az orvos, majd elmúlik talán, Csak egyszer valahogy túl legyünk már….” [Hungária] Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A felügyeleti díj bevallás határideje május 31., a bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kell teljesíteni. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Ide 5ezer regisztrációs díj, oda 10ezer felügyeleti díj, amoda 60ezer havi adó- és járulék, telefonadó, füstadó, wc-adó a láthatáron. Nem is tudjuk, miért nem kétsoros a bevallás: Mennyi volt az éves bevétele? Ide vele! Nade, egy könyvelő, vagy könyvelőiroda már sok mindenen túlesett, minden megrázkódtatáson túl van, mint szűz lány a nászéjszakáján; gondoltuk, nem lehet bonyolult bevallás ez a felügyeleti díj, majd jól nekiesünk, és kitöltünk még pár rubrikát, oszt’ mehet… Aham, ahogyan azt Móricka elképzeli.. 🙁 Ha valamit el lehet bonyolítani, akkor azt egy hivatal el is bonyolítja – de, hogy ennyire? A mai online, internetes világban? Az Ügyfélkapu korában? Jajjjj!! Kedves Könyvelőtársak! Igaz, hogy május 31. a bevallás határideje, de jó, ha két héttel ezelőtt nekilátnak a…
Többet olvasni... - Cégügyek
Időben szólunk: kötelező változásbejelentések 2012-2013
A kávénak ugyan vannak pozitív élettani hatásai is, de a kávézásnak nem várt következményei is lehetnek; közvetlen szomszédunk egy ügyvédi iroda, amelynek tagjaival leggyakrabban az udvaron szoktunk találkozni, amikor elszívunk egy-egy kávét, a napi tüdőtágító cigarettánk mellé… 🙂 Így volt ez a múlt héten is, amikor a barátságos munka-kávézás közepette az egyik ügyvéd felhívta a figyelmünket, hogy közvetlenül a kötelező kamarai regisztrációt követően készüljünk lelkileg arra, hogy szinte minden társaságnak újabb “adminisztrációs feladatkönnyítés” kell, hogy osztályrészérül jusson. Miután egy-két példát mondott, a kávét két méterre köpve levegőért kapkodtunk, hogy miként juthat ennyi bürokratikus intézkedési kényszer egy maroknyi képzett képviselő eszébe, ennyi idő alatt… 🙁 Természetesen, megint az évégi változáshalmaz egyik ficakjában rejtőző, nagyon “fontos, szükséges és elengedhetetlen” papírmunkát kell elvégezni, jellemzően a régi alapítású cégek esetében. Közös jellemző még, hogy a továbbiakban felsorolandó feladatokat a.) a legelső változásbejegyzési kérelemmel együtt, b.) de legkésőbb 2013. február 1-ig kell elvégezni, a Cégbíróságok felé benyújtani. A jó hír: a változásbejelentés költség- és illetékmentes. A rossz hír: ügyvédi ellenjegyzés és iratbeszerzés is szükséges, ami viszont pénzbe fog kerülni, meg lesz még egy kis idegesítő utánajárás is… Az említett előírásokat a 2011. évi CXCVII. törvény találhatjuk meg, és a folytatásban foglaljuk össze a lényeget: …. hatálybalépését…
Többet olvasni... - Számvitel
A 2011-ről szóló beszámoló összeállításának előkészítő munkálatai
Azok, akik munkájuk révén közelebbi kapcsolatba kerültek a számvitellel és az adózással, tudják, hogy az év első felében meglehetősen sok feladattal kell szembe nézniük. Ennek egyrészt az az oka, hogy szinte minden évben változnak az adózási szabályok, melyeket nem csak ismerni, hanem alkalmazni is tudni kell. Másrészt számos bevallás elkészítése is erre az időszakra esik. Mindezen túlmenően van még egy rendkívül fontos teendő, a beszámoló készítés. A magyar vállalkozások zöménél a 2011. december 31-i időpont lesz a 2011. évi beszámoló fordulónapja. Ahhoz, hogy a beszámolót időben elkészíthessük, lényeges kiegészítő könyvelési és egyéb tennivalóinkat nem árt minél előbb elvégezni. Ki kell választani a beszámoló formáját és el kell végezni a könyvviteli zárlatot, melynek célja a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, a lekönyvelt adatok helyességének ellenőrzése, rendszerezése és összesítése. A könyvviteli zárlat elkészítését számos számviteli feladat előzi meg. Majd a könyvelést teljessé kell tenni, ellenőrizni és összesíteni kell. El kell készíteni a főkönyvi kivonatot, majd a beszámolót. Ezt jóvá kell hagyatni egy arra jogosult testülettel, rendezni kell a költség- és eredményszámlákat, el kell végezni az osztalékkal kapcsolatos elszámolásokat. Össze kell állítani a társasági adóbevallást és meg kell állapítani a mérleg szerinti eredményt. Ezt követően ismét készül egy főkönyvi kivonat, mely már csak a mérlegszámlák forgalmát és egyenlegét fogja tartalmazni. Végül elkészül a végleges beszámoló,…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Ismét utazási kedvezmények 2012-ben a korhatár előtti és a rokkantsági ellátásban részesülőknek
Elég nagy arculcsapás volt az előrehozott öregségi nyugdíjasoknak a korhatár előtti ellátássá változás, aminek sok egyéb negatív hatása mellett az is a következménye, hogy a korhatár előtti ellátottak, varázsütésszerűen, nem minősülnek nyugdíjasoknak, és így nem részesülhetnek a nyugdíjasoknak járó kedvezményekben. Ugyancsak nem jártak jól a megváltozott munkaképességűek közül sokan, akiknek nem volt elég a saját gondjuk-bajuk, de sikeresen megnehezítették az új szabályok az ő életüket is. 2012. március 20-án jelent meg a Magyar Közlöny 32. számában a Kormány 44/2012. (III. 20.) Korm. rendelete a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról, ami nagyjából azt jelenti, hogy a saját jogú nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők, a 2011.december 31-ig betöltötték az 57. életévüket és korhatár előtti öregségi nyugdíjasok (azaz, mai nevükön: korhatár előtti ellátásban részesülők), rokkantsági járadékosok, nemzeti gondozásban részesülők, nemzeti helytállási pótlékban részesülők újra visszakapják az utazási kedvezményeiket, “Ellátottak utazási utalványa” néven. A rokkantsági ellátásban részesülők sem maradtak ki a sorból. A kedvezményre az a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő jogosult, aki – 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a hatósági minősítés alapján 30%-os vagy kisebb mértékű – 2011. december 31-én betöltötte az 57. életévét és 2011. december…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
A rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatott egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2012-ben
T. Szakértő! A kérdésem a következő: Rehab. járadékos vagyok már a 3. éve,tehát, én a régi rehabos vagyok és dolgozhatok! Dolgozok is 6 órában. A kérdésem az, hogy jogosan vonják a fizetésemből az egészségbiztosítási járulékot? A 2011. december 20-án elfogadott megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezései nem vonatkoznak (többek között) a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülőkre (esetükben az ellátást a hatósági döntésben megállapított időtartamig rehabilitációs járadékként kell továbbfolyósítani, az érintetteknek az együttműködési kötelezettségüket továbbra is teljesíteni kell). A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Az 1997. évi LXXXI. törvény 6. §. (1) bekezdés előírásai alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások az öregségi nyugdíj, a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék. A munkavállalókat a következő járulékok terhelik: Nyugdíjjárulék 10 % (magánnyugdíj pénztári tagság esetén is) Egészségbiztosítási járulék: természetbeni 4 %, pénzbeni 3 % Munkaerő piaci járulék 1,5% Az 1997. évi LXXXI. törvény 25.§. alapján A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A ?bizonytalan adójogi helyzet? bizonyosan megszűnt?
– Doktor úr! Néha olyan bizonytalannak érzem magam. Vagy mégsem? Megszűnt az a jogintézmény, mely az adóértelmezés kockázata ellen védte az adózókat. A 2012 évi jogszabályokat jól jellemzi, hogy még a bizonytalan adójogi helyzet szabály is bizonytalanná vált, végül meg is szűnt. 2012. január 1-jétől gyakorlatilag törvényi szintre emelték a jogbizonytalanságot. Aki nem volt biztos abban, hogy megfelelően értelmezte a szabályokat, az minimum 100 ezer forint befizetése mellett megúszhatta a téves értelmezés miatt keletkezett adóhiány alapján kiszabható adóbírságot és mulasztási bírságot. Ez a lehetőség azonban csak tiszavirág életű volt. Egyes nyilatkozatok úgy magyarázzák, azért kellett megszüntetni, mert két hónap alatt szinte senki nem élt ezzel a lehetőséggel. A NAV közleménye szerint, a korábbi befizetéseket az adóhatóság visszatéríti, és az adózó által benyújtott jegyzőkönyvet visszaküldi az adózónak. További információk az adóhatóság közleményében olvashatók A megszűnt lehetőség utódjaként szerintem azt kellene bevezetni, hogy ha az adóhatósági és/vagy a minisztériumi állásfoglalások alapján járunk el, akkor nem állapíthatnak meg semmilyen szankciót, és ?bírjanak kötelező jogi erővel?. Forrás: Adónavigátor Kft.
Többet olvasni...
