Frissítés: Az elfogadott jogszabály megjelent a Magyar Közlöny 184. számában (2018.11.23.)
Frissítve 2018.10.18-án: Ma benyújtásra került a módosító javaslat, így 99,99%, hogy 2019. január 01-től az alanyi adómentesség értékhatára 12m Ft-ra emelkedik.
A törvényjavaslat a Parlament oldalán olvasható, T/2931 számon.
És még egy idevágó jó hír a törvényjavaslatban: az idén a 8m Ft-ot meghaladó, de a 12m Ft-ot el nem érő vállalkozások választhatják majd ismételten az alanyi adómentességet 2019. január 1-től.
Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei kedden döntöttek arról, hogy támogatják a magyar kormány azon kérését, amely a kisvállalkozásoknak jelentős adócsökkentést és egyszerűsítést biztosíthat – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán az MTI-nek nyilatkozva. A döntés értelmében akár már jövőre négymillió forinttal 12 millió forintra emelkedhet az általános forgalmi adót (áfa) érintő mentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál – tette hozzá.[MTI hír – 2018.10.03.]
Az Áfa alanyi adómentességről nagyon egyszerűen című írásunkban valóban faék egyszerűséggel elmondjuk, hogy mi az alanyi adómentesség, mire kell figyelni, mik a buktatói, kiknek érdemes választani.
A céltudatos vállalkozónak nincs is más teendője, mint elolvasni a hivatkozásban megadott írásunkat, és a – várhatóan 2018. december 31-ig hatályos – 8millió forintos értékhatár helyébe a 12millió Ft-ot behelyettesíteni, azzal számolni.
Kétségtelenül, a rendelkezés bevezetésének a kisvállalkozások lennének a várható legnagyobb nyertesei; a 12millió Ft bevételi értékhatár már szabad szemmel is jó látható bevételt jelenthet úgy, hogy az adminisztrációs teher nem növekszik. Az egyik legnagyobb előnyök közé sorolható pl. az is, hogy a KATA adózási módot választó vállalkozásoknál nem kellene figyelni külön a kata bevételi határra és az alanyi adómentesség bevételi határára az egész évben tevékenykedő vállalkozások esetén.
Jelenleg arról még nincs konkrét híradás, hogy valóban 2019-től hatályba lép-e a változás, vagy csak a későbbiekben tervezi a kormányzat az alanyi adómentesség korlátjának bővítését, és ugyanúgy nincs arról sem hivatalos forrásból származó információ, hogy lesz-e az előző bővítéshez hasonló (amikor 6m Ft-ról 8m Ft-ra emelkedett az értékhatár) átmeneti szabályozás. Nevezetesen, kérdéses, hogy az idén a 8m Ft-ot meghaladó, de a 12m Ft-ot el nem érő vállalkozások választhatják-e majd ismételten az alanyi adómentességet. (Jelenleg, ha valamely vállalkozás átlépte a 8m Ft értékhatárt a bevételeivel, akkor azt a számlát (és ettől kezdve a továbbiakat is), amellyel átlépi az értékhatárt, már áfával növelten kell kiállítania, és az átlépést követő 2 adóévig nem választhatja ismételten az alanyi adómentességet.)
Szakmai berkekben az a hír járja, hogy igen, várható ilyen értelmű átmeneti intézkedés, de azért erre senki ne vegyen mérget, és ne kísérletezzen… 🙂
Természetesen, amint érdemi változás történik, azonnal hírt adunk róla a honlapunkon, és Ügyfeleinket is külön értesítjük.
Felhívjuk minden vállalkozás szíves figyelmét arra, hogy minden látszat ellenére az alanyi adómentesség választásának is vannak buktatói, sőt! Az alanyi adómentesség mellett is előfordulhat (nem is olyan nagyon ritka esetben), hogy az alanyi adómentes adózónak áfabevallást kell benyújtania, még a kata adózónak is.
A nem kívánt hatások és mellékhatások elkerülése érdekében kérdezze könyvelőjét/adótanácsadóját!
Jó napot , Rokkantsági járadékot kapok. Ha egyéni Katás vállalkozóként tevékenykedek, akkor vonatkozik rám v.milyen korlátozás ? köszönöm a választ
Tisztelt Németh Lajos Úr!
Rokkantsági járadék, vagy rokkantsági ellátás az, amiben részesül?
A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni. A rokkantsági járadék folyósítási idejével em szerezhető szolgálati idő.
A rokkantsági járadék mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával természetesen szerezhető szolgálati idő.
Tisztelt Könyvelőzóna
Pontatlanul fogalmaztam , rokkantsági ellátásban részesülök. A kérdésem erre az esetre vonatkozik .
Köszönöm válaszukat .
Tisztelt Németh Lajos Úr!
Nem azért mondjuk, de nem mehetünk el szó nélkül a kérdés mellett: Minden érintett saját érdeke, hogy rendkívül pontosan tudja, milyen ellátásban is részesül… 🙁
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül,am ely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Csak akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb lenne a kereset.
Az egyéni és társas vállalkozók esetében minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimumot kell érteni.
Kisadózó esetén a kereseti korlát számításánál kizárólag a havi ellátási alapot (2018-ban 94 400 forint, illetve 75 ezer forintos kata esetén 158 400 forint) kell figyelembe venni, függetlenül a bevétel összegétől. Nem főállású kisadózó esetén viszont a beszámítandó jövedelem 0 forint.
Tisztelt Könyvelőzóna , nagyon köszönöm a válaszukat, én ,mint mellékállású kisadózó lennék, akkor ,ha jól értem nincs jövedelemkorlát ? köszönettel Németh Lajos
Kedves Könyvelőzóna!
KATA-s egyéni vállalkozóként alanyi adómentességet választottam. Tavaly 8 millió forint alatt volt a bevételem, idén is erre számítottam, de kaptam egy megrendelést amiből adódóan decemberben valamivel túllépném a 8 milliós határt, de 12 millió forint alatt maradna az éves bevételem. Mivel a fent említett törvénymódosítás életbe lépett, és 2019-től 12 millió forint lesz az új alanyi adómentes határ, illetve átmeneti szabályozás is van (ha jól értem), a kérdésem az lenne, hogy így is adóval kell-e azt a számlát kiállítanom, amivel idén átlépem a 8milliós határértéket? Ugyanúgy be kell jelentkeznem áfakörbe is, vagy vehetem úgy, mintha 12 millió forint lenne a határ már idén is?
Köszönettel,
Orsolya
Kedves Orsolya!
Éppen ön előtt eggyel kérdezte majdnem ugyanezt egy kedves olvasónk. A válaszunkat itt olvashatja (kattintson a hivatkozásra).
Azt a számlát, amivel eléri, vagy meghaladja 2018-ban a 8m Ft nettó árbevételt, már áfásan kell kiállítania, és jelezni a NAV-nak az áfakörbe történő belépést (ami kötelező).
Az ön által említett törvénymódosítás majd 2019.01.01-től lép hatályba, ma még a 2018-as év előírásai szerint kell szabályosan eljárni.
Az átmeneti szabályok pedig pontosan azért vannak, hogy – mivel 2018-ban meghaladta a 8m Ft nettó bevételt, de nem érte el a 12m Ft-ot), hogy decemberben be tudja jelenteni a NAV-nak, hogy 2019-től maradni kíván az alanyi adómentes körben (ha ezt elfeledi, akkor még kettő évet kell a 2018-on kívül áfásnak maradnia, mert a bejelentés elmulasztása jogvesztő.
A részleteket beszélje meg a könyvelőjével, ha nem lenne könyvelője, akkor a kapcsolati űrlapon keresztül keressen bennünket, hogy ajánljuk magunkat. 😀