Adó | Járulék | IlletékÁltalános forgalmi adóKATATB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy

Adóváltozások 2019-re, távirati stílusban

Legfrissebb 2019. évi adóváltozásokból

Frissítés: Az elfogadott jogszabály megjelent a Magyar Közlöny 184. számában (2018.11.23.)

Nálunk, Magyarországon – bármilyen színű is a Parlament – az adószabályokban az az állandóság, hogy állandóan változnak… 🙁

Az Országgyűlés a mai napon rábólintott a Kormány T/2931. számú törvényjavaslatára,  az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról, és a hozzá tartozó Összegző javaslatra. A több, mint 300 oldalt kitevő változásokból, a teljesség igénye nélkül, felsorolunk néhányat tájékoztató jelleggel, még a Magyar Közlönyben történő megjelenésük előtt, hogy 2019. január 01-től milyen változások lesznek az adótörvényekben, na, meg – természetesen – a vállalkozások életében:

  • 2019-től 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség határa, ezzel az alanyi áfamentesség értékhatára megegyezik majd a kata választhatóságának értékhatárával (továbbra is marad azonban az a szabály, hogy az év közben kezdő vállalkozások esetén az értékhatárt napra kell számolni, míg a kata értékhatárt hónapra!)
  • Az a vállalkozás, amelyik 2018-ban átlépte az alanyi adómentesség 8m Forintos értékhatárát, de a 12m Ft-ot nem érte el, és ez miatt áfakörös lett, 2019-ben ismét választhatja az alanyi adómentességet (átmeneti szabály)
  • A nappali rendszerű képzésben résztvevő hallgató az 50e Ft kata helyett 25e Ft katát fizet 25 éves korig, ha a tanulmányait szünetelteti
  • A nyugdíjasok nem fizetnek járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább, és ez igaz akkor is, ha a nyugdíj folyósításának szüneteltetése történik (állami tisztség betöltése), vagyis ekkor sem kell a nyugdíjasoknak a járulékokkal számolniuk
  • A szociális hozzájárulási adó mértéke nem csökken 17,5%-ra, marad 19,5%
  • A vállalkozási formában működő kutatóhelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét kell, hogy megfizessék
  • A 60 év fölötti életkorú, állami alkalmazásból elbocsájtott munkavállalók után az új munkáltató a minimálbér négyszereséig nem köteles szociális hozzájárulási adót fizetni
  • A személygépjárművek bérbevételével kapcsolatos bejövő számlákon felszámított áfa 50%-a – az általános levonási feltételek fennállása esetén – automatikusan levonhatóvá válik a magáncélú és üzleti használat arányát alátámasztó útnyilvántartás vezetése nélkül is. (A magasabb arányú áfalevonás érdekében választható az útnyilvántartás vezetése is.)
  • 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos, áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek
  • Az egycélú utalványok ingyenes átruházása is ellenértékes, adóztatandó ügyletnek minősülhet
  • Nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat
  • A látványcsapatsportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével
  • Megszűnik az előadó-művészeti szervezetek tao-kedvezménye

Felhívjuk a figyelmet, hogy itt csak néhány, leginkább közérdeklődésre számító változást soroltunk fel, mintegy figyelemfelhívó jelleggel. A szakembereknek nem is kell mondani, de a vállalkozásoknak ki kell hangsúlyozni, hogy a részletekben lakozik az ördög, ezért a legcsekélyebb kétség, bizonytalanság esetén is forduljanak könyvelőjükhöz/adótanácsadójukhoz. Sőt, azt mondjuk, hogy minden lényegi döntés előtt beszéljenek a szakemberekkel, a későbbi, nem kívánatos mellékhatások elkerülése érdekében!

Címke
Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzés

10 hozzászólás

  1. Kedves Könyvelőzóna!

    Érdeklődni szeretnék, hogy a 321303 -as (ajándéktárgy-és díszműárúkészítés) és a 329915 (dekorációs festés nem fém alapanyagra ) tevékenységi körök szakképesítéshez kötöttek-e? Szeretném felvenni ezt a tevékenységi kört mint másodállású vállalkozó. Az Adventi vásár alkalmával szeretnék saját készítésű ajándéktárgyakat árusítani, ehhez kérném a segítségüket.

    1. Kedves Dékány Gabriella!

      Köszönjük szépen megtisztelő bizalmát!

      Sajnálatos módon, de nem rendelkezünk azon tudással, amellyel az ön kérdésére helyes választ tudnánk adni. 🙁 🙁
      Van a honlapunkon egy folyamatos építgetés alatt álló tájékoztató az egyéni vállalkozó képesítéshez kötött tevékenységekről, de ez közel sincs kész, csak egyes táblamezők készültek el.
      Ezt az anyagot sok lelkes könyvelőkolléga segítségével állítottuk össze, de közel sem teljes, és valószínűleg fel kell adni azon tervünket, hogy be is fejezzük; meghaladja erőforrásainkat ezen feladat – dolgoznunk kell, segítőinknek dolgozniuk kell, hogy meg is éljünk valamiből…

      Javasoljuk, hogy könyvelőjével konzultáljon mind a képesítési követelmények tekintetében, mind az értékesítéssel kapcsolatos tudnivalók tekintetében.

      ÖVTJ 321303 számon nem található besorolás (3213 a divatékszer gyártása alcsoport), a 329915 szám szintén nincs a jegyzékben, a 329916 a Dekorációs szolgáltatás, és ebbe belefér az említett dekorációs festés.
      Az ÖVTJ-kód 6 számjegyű, ebből az első 4 számjegy a TEÁOR-al azonos kódszám, az utolsó 2 számjegy pedig a tevékenység TEÁOR-on belüli sorszáma.
      A hivatalos ÖVTJ-tartalom a KSH honlapján érhető el.

      A helyes ÖVTJ kódok kiválasztását követően a képesítési előírásokról a 1818@1818.hu címen kap tájékoztatást.

  2. Tisztelt Könyvelőzóna! Nagyon hasznos volt a cikk, köszönöm szépen! Az lenne a kérdésem, hogy ha idén egy KATA-s egyéni vállalkozó bár túllépi a 8 millió Forintos határt, de csak olyan tétellel, ami tárgyi adómentes (6619 pénzügyi kieg tev), akkor nem gond, ha a korábbi számlák ÁFA nélkül voltak (tanácsadói tevékenység)? Olvastam, hogy ha valaki 8-12 millió között zárja az idei évet akkor is választhatja jövőre az alanyi adómentességet. Ha viszont nem volt ÁFA akkor is be kell ezt jelenteni és ha igen, mi a menete? Láttam, hogy Pécsen van az irodájuk, esetleg budapesti ügyfelekkel is foglalkoznak? Üdv, Júlia

    1. Kedves Sinke Júlia Úrhölgy!

      Talán hátulról kezdjük a válaszadást, mert azok az egyszerűbb kérdései:
      1. Igen, természetesen vannak Ügyfeleink az ország minden részéről, így Budapestről is jó páran.
      Manapság már igazán nem lehet gond az online kapcsolattartás, beleértve a számlák “jövés-menésétől” a telefonos, Messengeres, Skype-os élő- és videóbeszélgetéseket is.

      2. A 8-12 millió Ft körüli dolgokat nálunk is olvashatja, illetőleg írásunk kering a FB-on is. Ön is olvashatja a hivatkozást követve cikkünket az átmeneti szabályról, és reméljük, sok minden világosabb lesz!

      3. Ha a régi nevén tárgyi adómentes tevékenység bevételről és az alanyi adómentességgel történő kapcsolatra gondol, akkor a részletekbe történő belemenés nélkül: a kata bevételbe beleszámít, az alanyi adómentesség határának számításánál nem feltétlenül.

      Azt, hogy pontosan hogyan és miért, és mikor igen, mikor nem, és kell-e jelenteni, vagy nem, ha igen hogyan és miképpen – ezt a könyvelőjével kell minél gyorsabban egyeztetni.

  3. Tisztelt Válaszadó!
    Látás egyéni vállalkozóként altalam készített kézművest arulnek karácsonyi vásárban. Minden 300 ft-os termék után számlát kell adnom? Vagy nyugtat is lehet? Ha valaki kisegít az arulasban őt foglalkoztatnom kell?
    Ha diák szeretne saját kézműves terméket árulni milyen formában teheti ezt meg legegyszerűbben?
    Köszönettel

    1. Kedves Sándor Judit!

      Már most mondjuk, hogy keressen magának könyvelőt/adótanácsadót, mert ez nehezen fog baj nélkül menni egyedül. 🙁

      Az kevés, hogy katás egyéni vállalkozó; tudni kellene, hogy mi a fő tevékenysége, hol űzi azt (van üzlete, nincs üzlete. Elméletileg, értékhatár nélkül, minden termékérő nyugtát kell adnia, ha számlát kérnek, akkor azt kell adnia. Sominden lehet kézműves termék (a szappantól a sörig, a festménytő a mézeskalácsig bármi lehet, de vannak, amelyekre külön szabályok vonatkoznak.
      Igen, ha valaki segít, azt bizony a foglalkoztatás ELŐTT be kell jelenteni, akár lehet EFO-s (egyszerűsített foglalkoztatott) is.

      A kérdéseinek megválaszolására nem fog megfelelő választ kapni az interneten, mint ahogyan nem a Google-tól kapott válaszok alapján állunk neki megműteni a vakbelünket. 😉 Irány egy könyvelő/adótanácsadó, és ő elmondja a lehetőségeket, nem csak azt, amit szeretne hallani, hanem azt, amit reálisan is meg tud oldani.
      A diákból is többféle létezik; pl. nappali tagozatos, esti tagozatos, levelezős, közintézményben tanuló, magántanuló, OKJ-s képzésben résztvevő, és akkor még ott vannak a kézműves termékek széles spektrumú palettája is. 🙁

  4. Kedves Könyvelőzóna!

    A 8 millió Ft (AAM) bevételi határ elérésének számítása a számla kiállítási/teljesítési időpontja alapján történik, vagy a fizetési határidő alapján kell számítani (amikor befolyik a számla összege)? Pl. 2018 dec 31-i kiállítású/teljesítésű számla, fizetési határideje 2019. január. Ebben az esetben a számla bevétel szempontjából 2018-ra, vagy már 2019-re könyvelendő?

    1. Kedves Orsi!

      A kata tv. 2. § 13. pontja erről az alábbiakat mondja: (E törvény alkalmazásában…) [a betűkivastagítást mi tettük]

      13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában
      a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;
      b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;

      c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;
      d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;
      e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg;

  5. Aki idén túllépi a 8 millió Forintot, annak már rá kell tennie az ÁFA-t a 8 millió feletti számlákra kötelezően vagy 12 millió alatt nem kell, ha úgy is választhatja jövőre az alanyi adómentességet?

    1. Kedves Lovistyek József Úr!

      Idén a 2018-as szabályok vannak hatályban, jövőre a 2019-eseket kell alkalmazni. 😉
      Ha idén, akár december 30-án eléri a 8m Ft-ot, akkor azt a számlát már áfásan kell kiállítani, és áfakörös lesz. Ha nem érte el a 12m Ft nettó bevételt, akkor december 31-én bejelentheti a NAV nyomtatványon, hogy 2019.01.01-től ismét alanyi adómentes (áfamentes) kíván lenni, és az elsejei számláját már alanyi adómentesként (áfa nélkül) állíthatja ki.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Bezárás

Ez a weboldal a megfelelő működés, és a felhasználói kényelem érdekében, más oldalakhoz hasonlóan, websütiket (cookies) használ.

Kérjük, hagyja jóvá, hogy elfogadja a követő sütiket. Amennyiben elutasítja a követést, úgy ön továbbfolytathatja a honlapon történő böngészést anélkül, hogy a weboldalunk bármilyen adatot továbbítana harmadik szolgáltató felé.