könyvelőzóna
- TB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy
Minimálbér, garantált bérminimum 2015-ben
Megjelent a Magyar Közlöny 2014. évi 185. számában a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról; a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul: Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2015. január 1-jétől a következők szerint alakul: A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul *: * A jogszabály változásakor a…
Bővebben » - Személyi jövedelemadó
Első házasok kedvezménye 2015.
Figyelem! Eredeti cikkünkben helytelenül írtuk, hogy a 2015.01.01. előtt kötött házasságok esetén is igénybe vehető ez a kedvezmény. Sajnos, nem! (Köszönjük szépen Molnár Melinda nevű olvasónknak, hogy javított bennünket! Valami nagyon viccessel szerettük volna kezdeni írásunkat, amelyben az első házasok 2015. január 01-től bevezetendő új kedvezményéről adunk általános tájékoztatást, de aztán úgy döntöttünk, hogy a szerelemet nem az 5ezer Ft-os kedvezmény fogja befolyásolni, és valóban nemes gesztus, hogy a házasulási kedv növeléséhez hozzájárul az adójogszabályi környezet. (Nem utolsó sorban, az első havi kedvezményből már lehet vásárolni egy jó kiállású sodrófát az otthoni reguláció szabályozásához…. (csak nem bírtuk ki… 🙂 🙂…
Bővebben » - Adó | Járulék | Illeték
Feltöltési kötelezettség: 2014. december 22. (hétfő)
A társaságiadó-előleg kiegészítésére, feltöltésre azok a társaságok kötelezettek, amelyeknek a tárgyévet megelőző adóévben (2013-ban) az éves szinten számított nettó árbevételük meghaladta a 100 millió forintot. A NAV felé a társaságiadóelőleg-kiegészítés bevallását a “01”-es nyomtatványon kell benyújtani. Amennyiben a társaságnak más adónemről is kell bevallást készítenie december 22-i határidővel, akkor az eltérő bevallási időszak miatt a különböző adónemek bevallását nem lehet összevonni, a társaságiadó-előleg kiegészítését külön nyomtatványon kell benyújtani. A vállalkozásoknak 2014-ben december 22-i hatállyal (mivel 20-a szombati napra esik) kell az éves várható adó összegére kiegészíteniük a 2014-ben már megfizetett társasági- és, iparűzésiadó-előlegeket, innovációs járulékot, valamint a reklámadót és a…
Bővebben » - Munkaügy
Munkanapok áthelyezése 2014. végén és 2015-ben
Hamarosan itt a 2014. év vége, és nem csak azt kell tervezgetni, hogy mit (és miből) teszünk a karácsonyfa alá, hanem azt is, hogy mikor megyünk szabadságra, mikor tudunk “nagybevásárolni” menni, mikor állhatunk neki a bejgli-sütésnek. Ne feledjük, hogy csak alapos indokkal maradhat bent tavalyi szabadság, és azt is jó szem előtt tartani, hogy az egybefüggő 14 nap pihenés biztosításához talán most kell a legkevesebb szabadságot igénybe venni. 2014. év végi munkanap áthelyezések 2014. december 13. szombat munkanap (december 24. ledolgozása) 2014. december 24. szerda, Szenteste, pihenőnap (december 13-án kell ledolgozni) 2014. december 25. csütörtök, Karácsony 2014. december 26. péntek,…
Bővebben » - Adó | Járulék | Illeték
Cafeteria adózása 2015.
A cafeteria olyan béren kívüli juttatásokat jelent, amelyek a bérekhez képest alacsonyabb adóvonzattal rendelkeznek, egy rugalmasabb és költséghatékonyabb juttatási módszer. A munkaadó számára kevésbé megterhelő, mintha ugyanazt az összeget fizetné ki nettó munkabérre, mert a cafeteria – az adójogszabályok adta keretek között – jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Igénybe vehető leggyakoribb fajtái: étkezési utalvány, melegétel utalvány, ajándék utalvány (szépségápolási, sport, ruházat cikkekre, utazásra, kulturális célokra.), beiskolázási, kulturális, internet, egészségpénztári juttatások, üdülési csekk, utazási költség térítés, Erzsébet-utalvány, Széchenyi-kártya, Szép-utalvány. Nem kell ahhoz egyetemi tanárnak lenni, hogy rájöjjünk: a munkabér mellé jól megválasztott cafeteria elemek mind a munkaadók, mind a munkavállalók számara kedvezőek, hiszen…
Bővebben » - Adó | Járulék | Illeték
A 2015. évi adócsomag-tervezetről – távirati stílusban
Az “Internetadó 2015, és még sokan mások?” című írásunkban, a cím második felével és a kérdőjellel is próbáltuk jelezni, hogy az internetadó néven “meghíresült” javaslat árnyékában több, nem túl kedvező változást tartogat számunkra (nem elsősorban a könyvelők, mint inkább a magyar családok számára) a 2015. január 01-től bevezetésre kerülő adótörvény-változások csomagja. Az internetadót jó alaposan kiveséztük, pontról pontra feldolgoztuk, hogy átfogóan érthesse mindenki, hogy a bevezetése esetén mit is fogunk érezni általa (a lakosság és a vállalkozások egyaránt), erre tessék – hál’ Istennek – arról jönnek a hírek, hogy jól visszavonják ezt a távközlési különadó elfajulást. Igazán remélni tudjuk, hogy…
Bővebben » - Adó | Járulék | Illeték
Internetadó 2015, és még sokan mások?
Pedig aztán erőnek erejével megfogadtuk, hogy nem írunk az internet adóról egy szót sem; akkora a felhajtás körülötte, hogy a normális ember csak pislog tőle, mint az a bizonyos miskolci béka a kocsonyaadóban… 🙂 Miről is van szó? De semmi felhajtás: A kormány nevében, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláírásával, 2014. október 21-én benyújtásra került az Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról címet viselő törvényjavaslat, amelyet az országgyűlési adminisztráció a T/1705-ös számon tart nyilván, és a megadott hivatkozást követve bárki elolvashat, az iromány sorsát nyomon kísérheti egészen…
Bővebben » - Adó | Járulék | Illeték
Iratmegőrzés, de meddig? Iratselejtezés, de mikor és hogyan?
Az a hatalmas szerencsétlenségünk, hogy súlyos közpénzekből (az adóforintokból) tartunk fenn olyan bürokráciát, amely 5 papírt kér tőlünk ahhoz, hogy igazoljuk 1 papírunk meglétét… 🙁 A vállalkozásoknál elég gyakran felmerülő kérdés: – Meddig kerülgessük még ezeket a ki… dobozokat? A rövid válasz az iratmegőrzési, iratselejtezési határidőkre: Munkaügy korlátlan Adóügy 5 (7) év Számvitel 8 év Lássuk, hogy mi a hosszabb válasz: Az adóügyekkel kapcsolatos iratokat (a szerződések, számlák, könyvelés, könyvek, listák, adóbevallásokat alátámasztó nyilvántartások, határozatok, okiratok, számítások, stb.) az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. Az általános elévülési idő az adott adónem esedékességének évét követő 5 év. (Magyarul, ez…
Bővebben » - Adó | Járulék | Illeték
NAV közlemény: Véghatáridő az online pénztárgépek bevezetésére
Az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgéppel kapcsolatos NGM rendeletek módosításáról szóló 24/2014. (VII. 31.) NGM rendelet [1] véghatáridőt határozott meg az online pénztárgépek bevezetésére. I. Hagyományos pénztárgépek (ideértve az elektronikus naplóval nem rendelkező, valamint az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket is) ? a II. pontban foglalt kivétellel ? 2014. augusztus 31-ét követően nem üzemeltethetőek. Előzőekre tekintettel, minden olyan pénztárgép használatra kötelezettnek, aki/amely még nem online pénztárgépet üzemeltet, intézkedést kell tennie az előírásoknak megfelelő online pénztárgép (beszerzése és) üzembe helyezése érdekében. 2014. augusztus 31-étől önmagában az online pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződés vagy a pénztárgép forgalmazója által visszaigazolt megrendelés megléte…
Bővebben » - Könyvelőzóna
A munkáltatói kölcsönről általánosságban – 2014.
A munkáltatói kölcsönnel a magyar jogrendszer nem foglalkozik kiemelten, de a napi fogalmaink közé bevonult, és nem árt, ha némi tájékozottságunk van a kérdésben. A korábbi, már nem hatályos, Munka Törvénykönyve (Mt.) a szociális juttatások témakörében annyit említett, hogy a munkáltató a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi körülményeinek javítását támogathatja. A jelenleg hatályos Mt. nem beszél erről a kérdésről, így a választ a jog egyéb területeiről kell összeszedni – azt feltételezve, hogy mindkét fél számára optimális megoldásban gondolkodnak a felek. A munkavállalónak nyújtható szociális juttatások területén alapvetően a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs jogszabályi kényszer ilyen munkáltatói juttatásokra. (Ne…
Bővebben »
