Helyi iparűzési adó (HIPA)Útmutató, segédlet

Hogyan nézzük meg a helyi adó folyószámlát az Önkormányzati Hivatali Portálon?

Mennyi helyi adót kell fizetni az önkormányzatnak? Nézzük meg online!

2020. március 16-a, hétfő, az a határidő, amikor a 2020. évi adóelőlegek első részét fizetni kell, és nagyon sokat csak most, az utolsó napokban döbbennek rá, hogy nem is tudják, hogy mennyit, meg hova kell fizetni ezen a jogcímen.

A helyi adók célja az önkormányzat gazdálkodásának megalapozása; a gazdálkodás anyagi alapjainak erősítésével a központi függés csökkentése, ugyanakkor – mint azt oly sokszor tapasztaljuk – inkább a rövidtávú választási ciklusokban gondolkodnak (értsd: beszedés/behajtás) az önkormányzatok, mintsem hosszú távú, igazi szükségletet kielégítő programokban.

Sokféle helyi adó van “forgalomban”, csak győzzük kapkodni a fejünket, hogy mennyi helyről tartják a markukat… építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, gépjárműadó, iparűzési adó – csak, hogy néhány ismertebb típust felelevenítsünk.

Talán ez az év lenne az első, amikor a digitális önkormányzati ügyintézés “szolgájaként”, az e-Önkormányzat – Önkormányzati Hivatali Portál bemutatkozna a nagyközönségnek, működés közben. Hmm. Mit is mondjunk? Nagyon enyhén szólva ez a Portál nem sikerült, egy kalap szarvasbőrt sem ér annak, akinek dolgozni kellene vele – és ez igaz az önkormányzati dolgozókra is, és igaz a könyvelőkre is, mert ők szembesülnek mindennapi munkát akadályozó működéssel/nem működéssel. Amikor működik éppen, akkor nyögvenyelősen teszi (pl. iFORM elavult nyomtatványkitöltő kifejezetten élet-rövidítő hatású…).Ennek egyik folyamodvány, hogy az önkormányzatok nagy nehézségek árán tudják az aktuális folyószámla egyenlegeket kiküldeni a polgároknak, nem beszélve a sárga csekk kálváriájáról…

A továbbiakban, a képekkel illusztrált útmutatónkban, bemutatjuk lépésről lépésre, hogy miképpen tudja valaki megnézni a helyi adószámlájának aktuális egyenlegét:

1.Kell a művelethez egy működő számítógép, működő internet kapcsolattal, egy Ügyfélkapus felhasználói név és jelszó, valamint sok-sok türelem és elszántság, hogy ezt a legmodernebb vívmányt (?) uralhassuk.A kedvenc böngészőnk címsorába írjuk be azt az elérési címet, ami majd a művelet kezdőoldalára fog majd röpíteni bennünket: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolapA szemfülesebbek, gyakorlottabbak rá is kattinthatnak a megadott címre.
e-Ömkormányzat - Önkormányzati Hivatali Portál nyitófelület
2. A megjelenő felület a magyarorszag.hu (mo.hu) új belépő felőlete, ahol viszont a KAÜ (Központi Azonosítási Ügynök, vagy más néven, nem ennyire fellengzősen, az Ügyfélkapus adatokkal lehet belépni.
Belépés az Ügyfélkapus adatokkal
3. Amennyiben még a büdös életben nem jártunk ezen a tájékon, akkor nem küld el bennünket a rendszer valahova regisztrálni, hanem felajánlja, hogy a kattintásunkra regisztrálttá fogad bennünket. Jelöljük be, hogy elfogadjuk, aztán kattintás a Regisztrációra (tehetünk mást?)::
Használati feltételek elfogadása, regisztráció

4. Következő lépésként meg kell mondanunk, hogy melyik önkormányzat felségterületén lévő dolgunk után válna mániánkká az adófizetés, azaz ki kell választanunk a település nevét úgy, hogy kezdjük beírni a település nevét. Ha 4 karaktert beírtunk akkor legördülnek a településnevek szoros ABC rendben; egy kattintással kiválasztjuk a települést, és ezt a “Kiválasztás” feliratra kattintva nyomatékosítjuk a rendszernek:
Település kiválasztása
5. A bal felső sarokban, a nevünk alatt megjelenik a kiválasztott önkormányzat neve, és ugyanebben az oszlopban látni lehet, hogy milyen ügyekben járhatunk el az önkormányzatunknál “elektromosan”. 🙂
helyi adók adószámla-egyenleg megtekintésének kezdeményezése
6. Amennyiben nem saját magunk folyószámlájára vagyunk kíváncsiak, hanem van meghatalmazásunk pl. a dédi, a nagyi adósügyeinek rendezéséhez, akkor az ő adószámlájukat is meg tudjuk tekinteni, csak az alsó részen azt kell kiválasztani, hogy képviselőként járunk el, és annak az adóazonosító jelét/adószámát írjuk be, akinek az adatába bele kívánunk kukkantani.
Saját nevében, vagy más képviseletében nézzük az adószámlát
7. Ne reménykedjünk abban, hogy nincs meghatalmazásunk, de tudjuk az adóazonosító jelét a mamának, aztán majd jól megnézzük. Jön a kíméletlen üzenet: nem létezik az adórendszerbe a drága Mutti (létezik, hiszen mindig küldik a csekket, csak nem lett elektronikus hozzáférés nekije regisztrálva – és, biztos, ami biztos, ez az irtózatos(an) okos rendszer aszongya, hogy ő (a Drága Mama) nem azonos saját magával. Sajnos, előbb regisztrálni kell, hogy elektromosan kéri a hozzáférését.
Nem szerepel az önkormányzati adónyilvántartásban
8. Ennek a szar..kasztikusan nehézkes rendszernek van még egy mániája, az úgynevezett 4T adatoknál szeret elhasalni (4T adatok: Egy személy természetes azonosító adatai, amelyek magas valószínűséggel egyedileg beazonosítják az adott személyt. A 4T adatok a következők: név / anyja neve / születési hely / születési idő. Ilyenkor van az, hogy a központi nyilvántartó rendszer, meg az önkori adatai között eltérések vannak, amelynek eredményeképpen az adózó arra a bizonyos Cumi van Kenobi sorsra jut; gyakori az, hogy anyukánknak ugyan hivatalosan 2 keresztneve is van, de soha, senki – beleértve őt is – nem használta a második keresztnevet. Egészen dermesztően gyakori, hogy amikor megkérdezik, hol születtél, akkor a delikvens azt mondja: Budapest, Pécs, Debrecen, stb. Miközben ezekben a nagyvárosokban kerületek is vannak, és a központi nyilvántartásban úgy tudják, hogy Budapest 12.. A rendszer diszkréten, alul ezt megüzeni, aminek vagy begyaloglásos helyrerakás, vagy ePapíros távolból helyrerakási módozata lehetséges
4T-adat-nem-egyezik
9. Ha elektronikusan magunk meghatalmazottai vagyunk, meg jó van mindegyik T a 4 közül, és végig tudunk kocogni az előbbiekben bemutatott pályán, akkor jutalmul elénk tárul a helyi adók egyenlegét mutató adószámla, amelyet letölthetünk -.pdf formátumban a számítógépre, vagy kinyomtathatunk, vagy akár meredten nézhetjük a monitoron, ameddig csak akarjuk.
helyi adók adószámla egyenleg

Több információ

Kapcsolódó bejegyzések

10ozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséggel rendelkezem. Szeretnék egy vállalkozást indítani, melyben azt tervezem, hogy kizárólag egyéni vállalkozók könyvelését végzem majd. Mérlegképes végzettségem nincs. Lehetséges-e ezt megvalósítanom úgy, hogy a főtevékenységemnek 692003 ÖVTJ kódú Könyvelés tevékenységi kódot szeretném felvenni?
    Előre is köszönöm a válaszukat!
    Üdvözlettel,
    K. Bernadett

  2. Tisztelt Könyvelőzóna!

    Azután érdeklődnék, hogy hűtő és háztartási kisgép szerelő vagyok több, mint 20 éve, a könyvelőm csak most tájékoztatott, hogy tavaly januártól kellett volna pénztárgépet vennem, házhoz kijáró szerelő vállalkozó vagyok.Én kicsit kétkedve fogadtam, de az lenne a kérdésem, hogy ez igaz-e? Többi hasonló szereléssel foglalkozó kollégát kérdeztem, de ők sem tudtak erről.

    Várom Mielőbbi válaszukat. Köszönettel

    1. Tisztelt Szabó Zoltán Úr!

      Nincs igazán jó hírünk; kollégánk valóban jól mondta (pedig nem esik jól dicsérni a konkurenciát…):
      Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget – többek között – a TEÁOR a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt.
      A TEÁOR 95.22 besorolást viseli a Háztartási gép, háztartási, kerti eszköz javítása, és ezért a nyugtaadást tényleg kizárólag pénztárgéppel kell(ene) végezni – (Lásd: a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet) – már nagyon-nagyon régóta… 🙁

      Abban az esetben, ha minden egyes szolgáltatásnyújtásról számlát állít ki, akkor ez a kötelezettség nem áll így elő, de ennek kemény kötelezettségei voltak és vannak. Pl., ha a magánszemély nem kér számlát, akkor már bukott is a mutatvány. (Mondjuk, egy megoldás, ha kiírja: Amennyiben nem kér számlát, úgy a vonatkozó jogszabályok miatt a munkát elvállalni nem áll módomban.)

      A gond ott folytatódik, hogy 2020. július 07-től minden egyes számláról a NAV felé adatot kell szolgáltatni az online felületükön; nagyon bátor könyvelő az (mondhatni: kicsit flúgos), aki ezt a feladatot bevállalja, meg fizikailag is szinte lehetetlenség – ezért van az, hogy érdemes online számlázóra váltani, olyanra, amelyikkel mobil telefonról is lehet számlázni.

  3. Tisztelt Könyvelőzóna!

    A csökkentett munkaidő ill. minibálbér alatti jövedelem hogyan érinti a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt?
    Köszönöm:Réder József

    1. Tisztelt Réder József Úr!

      Köszönjük szépen, hogy megtisztelő kérdésével hozzánk fordul!
      Sajnos, ebben a tekintetben nincs igazán jó hírünk; nem változtak a vonatkozó szabályok.
      Magyarán szólva, a nap egy 8 órás (vagy több) foglalkoztatás = 1 szolgálati nappal, 4 órás = fél szolgálati nap, 2 órás = negyed szolgálati nap, azaz arányos idővel csökken a szolgálati idő.

      1. Nagyon köszönöm a gyors és korrekt választ!
        Ugye azt jól értelmezem hogy amennyiben a 4 órás munkaidőre jutó bér legalább 161000Ft
        úgy mindennap egy szolgálati napnak számít?
        Köszönöm:Réder József

        1. Kedves Réder József Úr!

          Igen, jól értelmezi; amennyiben a díjazás eléri a mindenkori minimálbért, akkor – ebből a szempontból – nincs jelentősége a részmunkaidőnek.

  4. Tisztelt Könyvelőzóna!
    Teszteltem én is a rendszert, de azért órákat nem nagyon kellett várnom.
    A pontos azonosítás, akár meghatalmazott, akár saját magam nevében járok el baromira fontos (ezért nem csak elvárható, hanem el is várom), hiszen ki szeretné más adóját befizetni 🙂

    Üdv,
    Enikő

    1. Kedves Preyer Enikő!

      Ma este nem sokkal 10 óra előtt ültem le a számítógép elé, hogy megnézzek kettő PMJV adószámlát; egy magánszemélyét és ugyanennek a magánszemélynek a vállalkozásáét. Magánszemélyként 4T hibát jelzett ez a csodálatos és fennkölt rendszer, a betéti társaság beltagjaként és egy szem ügyvezetőjeként pedig nem szerepelt a rendszerben, nincs jogosultsága önmaga cégéhez.
      Most, 23:14-kor, mint derült égből a fenékbe rúgás, úgy hasított belém a gondolat; bár láttam, de nem válaszoltam hozzászólására. Nagyon elnézést kérek.

      A gond az, hogy egy élesben, A napról B napra ránk erőszakolt, “mindkettő oldalt” felkészítés nélkül használatra kényszerített rendszerrel dolgozni kell(ene). Tesztelésre nem volt időnk, és mindennap ezekbe a hibákba futunk, a legváltozatosabb módon, de ez a rendszer nem teszi a dolgát (nehezen hihető, hogy arra programozták, hofy ne tegye a dolgát… 🙂 )

      1 órát és 14r percet rabolt el az életemből ez a szörny 2 db lekérdezésért, és 2 db meghatalmazásért, amiből csak az egyik ment be, a másik már hibára futott:
      Önkormányzati Hivatali Portál (OHP) - hiba, hiba hátán..
      Külön bosszantó, hogy véletlenül sem tudni, hogy most megint mi a hisztije tárgya: értelmes üzenet helyett nyomat egy halom számot és betűt. Mintha alergiás lenne arra, hogy javítanánk a hibánkat, ha tudnánk, hogy mit.. 🙁

      A pontos azonosításról pedig annyit, hogy nem mi visszük a rendszerbe az adatokat, mi csak Szopi van Kenobi, és nézünk, mint a luki nyúl – ez vajon miez vajon? 🙁 🙁

"Vissza a tetejére" gomb