A kávénak ugyan vannak pozitív élettani hatásai is, de a kávézásnak nem várt következményei is lehetnek; közvetlen szomszédunk egy ügyvédi iroda, amelynek tagjaival leggyakrabban az udvaron szoktunk találkozni, amikor elszívunk egy-egy kávét, a napi tüdőtágító cigarettánk mellé… 🙂
Így volt ez a múlt héten is, amikor a barátságos munka-kávézás közepette az egyik ügyvéd felhívta a figyelmünket, hogy közvetlenül a kötelező kamarai regisztrációt követően készüljünk lelkileg arra, hogy szinte minden társaságnak újabb “adminisztrációs feladatkönnyítés” kell, hogy osztályrészérül jusson.
Miután egy-két példát mondott, a kávét két méterre köpve levegőért kapkodtunk, hogy miként juthat ennyi bürokratikus intézkedési kényszer egy maroknyi képzett képviselő eszébe, ennyi idő alatt… 🙁 Természetesen, megint az évégi változáshalmaz egyik ficakjában rejtőző, nagyon “fontos, szükséges és elengedhetetlen” papírmunkát kell elvégezni, jellemzően a régi alapítású cégek esetében.
Közös jellemző még, hogy a továbbiakban felsorolandó feladatokat
a.) a legelső változásbejegyzési kérelemmel együtt,
b.) de legkésőbb 2013. február 1-ig kell elvégezni, a Cégbíróságok felé benyújtani.
A jó hír: a változásbejelentés költség- és illetékmentes. A rossz hír: ügyvédi ellenjegyzés és iratbeszerzés is szükséges, ami viszont pénzbe fog kerülni, meg lesz még egy kis idegesítő utánajárás is…
Az említett előírásokat a 2011. évi CXCVII. törvény találhatjuk meg, és a folytatásban foglaljuk össze a lényeget:
…. hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyeknek cégneve vagy rövidített neve nem felel meg a 3. § (5) bekezdésben vagy a 4. § (3) bekezdésben foglalt előírásnak, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására.
A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől, illetve a cégnévben az ?állami? vagy ?nemzeti? kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.
… hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek a 7. § (4) bekezdése alapján nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.
Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult, és a használat jogszerűségét igazolni kell.
Magyarul: amennyiben a cég székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) nem a cég tulajdonában vannak, akkor kell rendelkezni olyan igazolással, amely bizonyítja, hogy a cég jogosan használja az ingatlanokat (pl. bérleti szerződéssel, amelyben a bérbeadó kifejezetten hozzájárul az ilyen módon történő használathoz).
… A cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének vagy adószámának bejegyzését, valamint a Módtv.-vel megállapított 24. § h) pontjában, 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (2) bekezdés a)?b) pontjában, 27. § (3) bekezdés a) és e) pontjában, 27. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 27. § (6) bekezdés a) pontjában, 31. § (2) bekezdésében, valamint a 36. § (4a) bekezdésében foglalt adatok bejegyzését a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani.
Nem sorolunk fel minden esetet, de az idézetben hivatkozott jogszabályi helyek társasági formánként felsorolják, hogy mely adatokat kell benyújtani (nagyjából mindent).
Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a Módtv.-vel megállapított 7. § (4) bekezdésében és 31. § (2) bekezdésében foglalt okiratok benyújtására, vagy a tagok (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) Módtv.-vel megállapított további azonosító adatainak, valamint a vezető tisztségviselők adóazonosító számának bejelentésére irányul.
Az ingatlanok jogszerű használatának bejelentése, valamint a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot benyújtása illeték és közzétételi díj mentes, a tagok és vezető tisztségviselők azonosító adatainak bejelentésével együtt.
Arról nem szól a fáma, hogy vajon az ügyvédek sem számolnak fel majd munkadíjat? 🙁
Tisztelt Könyvelőzóna!
Ez a kötelező változás-bejelentés a kiegészítő tevékenységet folytató, azaz heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozó részére kötelező?
Köszönettel:
Balla Gyula
Kedves Balla Gyula!
Mit mondott önnek erről a könyvelője? Ha semmit, akkor sürgősen váltson – mondjuk, válasszon bennünket! 🙂 🙂
Nincs könyvelője? Nagyon nagy hiba. 😉 Legutolsó lehetőség, ha elolvassa írásunkat, amelyhez kérdését írta. 😀 😀
Kedves Könyvelőzóna!
Szeretném megkérdezni, hogy adott egy Bt., ami már több mint 10 éve tevékenységet nem végez csak a 0-ás bevallásokat küldik el. Társasági adó, a 1208, 1212.
Egy kültagból, egy beltagból áll.
A céginformációs szolgálat szerint még a régi székhelyen működnek. Nem küldtek értesítést róla, de a céginformációs adatok szerint az adószámot felfüggesztették tavaly év elején.
Ilyenkor mit lehet tenni? Visszadhatják az adószámot v törlik? Módosítani kell vmit ebben az esetben is február elsejéig?
Köszönöm
L.
Kedves Laura!
Az adószám felfüggesztésének az oka egy súlyosabb jogsértő állapot következménye.
A nullás bevallás is bevallás, az is végrehajtható okirat, méghozzá egy önbevalló rendszerben. Magyarul: a bevallásukban önök állították, hogy ott a székhelyük, ahol nincs is. 😉
Nem létező céghelyű cégnek hova a csudába küldje a NAV az értesítést (nem akarjuk őket védeni, csak logikai eszmefuttatást teszünk).? Ilyenkor az értesítés hivatalos közzétételre kerül, és ezt követik az intézkedések.
Mi azt tanácsolnánk, hogy gyorsan szüntessék meg a felfüggesztésre okot adó helyzetet, és a módosításokat is vezettessék át. Ne tetézzék újabb büntetéssel ezt az egyébként is szaharás helyzetüket. Aztán eldönthetik, hogy megszűnnek, vagy mennek tovább. (Ne feledjék, hogy a beltag(ok) felelőssége korlátlan és egyetemleges, ami azt jelenti, hogy rajtuk bevasalják a tartozásokat, az időközben összejövő, akár ismétlődő büntetéseket is – a magánvagyonukból. Ha az nincs, akkor sem kellemes az életünket árnyékként követő végrehajtó elhessegetése…)
Köszönöm. Csak azt nem értem, hogy eddig az Apeh, vagyis az utóbbi 10 évben remekül ellevelezgetett a beltaggal a saját lakcímére küldött levelekkel, de erről nem küldtek semmit.
A cégbíróságon anno eljárás folyt, hogy tagok kilpnek, új bt-t alapítanak a régi székhelyen, még a régi bt-ben megmaradó tagok új székhelyen lesznek.
Mennyire büntethetnem meg ezért.
Segítségét köszönöm.
L.
Azt szeretném megkérdezni, hogy meghatalmazással lehet kérni az ügyvédnél még február elseje előtt, hogy a szükséges változást jelentse be a cégbíróságnál Önök szerint?
A beltag idős és beteg, tehát ha meghatalmazna valakit arra, hogy ügyvéd előtt képviselje, akkor eleget tehetne a változásbejelentésnek?
Milyen adatokra kell még gondolni, amiket be kell jelenteni, ha tevékenységet nem végeznek?
Köszönöm
L.
Kedves Laura!
Célszerű az ügyvédet meghatalmazni, és akkor minden kerek-perec készen lesz.
Majd a tagoknak kell megjelenni egyszer, aztán kész is lesz.
Kedves Laura!
Nem biztos a büntetés, a jóslásban nem vagyunk perfektek. 😉
Kedves Laura!
Úgy értjük, hogy az időben megtett változásbejelentés biztos nem, az egy-két napos csúszás talán nem hoz büntetést, bár utóbbiról vannak más információnk is.
Tisztelt Könyvelő iroda!
Szeretném megkérdezni, hogy a 2013 febr. 1.-ig a már működő EGYESÜLETEK adatait is be kell-e jelenteni a cégbíróságon? Van-e valamilyen teendő?
Előre is köszönöm szépen válaszukat!
Kedves LA!
A könyvelőjük mit mondott? 😉
Társadalmi szervezetekre nem vonatkozik.
Csak azért érdeklődtem, mert az alapítvány is civil szervezet, és emiatt megzavaró. 🙂
Kedves LA!
Meglepett bennünket; újra elolvastuk, hogy mit is írtunk, de alapítványról egy kumma mummot sem írtunk, csak cégekről, társasági formákról, stb. Mindenesetre, nem árt a társadalmi szervezetek hasonló adatait is rendbe rakni, mert úgyis rendet vágnak. Onnan is lehet pénzt kisajtolni felesleges hülyeségekkel… 😉
Csak hallottunk olyan alapítványról ahol most csinálták ezt. Nem írtam, hogy Önök írták….:)
Kedves LA!
Akkor ez most olyan volt, mint a süketek beszélgetése… 🙂
Tavaly májusban lett kész az alapító okiratunk, melyet nekünk már nem a cégbírósághoz, hanem a törvényszékhez kellett benyújtani, lévén, hogy mi Alapítvány vagyunk. Bár az alapító okiratban nem szerepel sem az alapító, sem pedig a tagok adószáma. Úgy értelmezem a törvényt, hogy nekünk nem kell semmi féle módosítást benyújtani.
Tudni szeretném, hogy jól gondolom-e?
Kedves Gina!
Valóban jól gondolja. 🙂
Köszönöm a gyors és megnyugtató választ 🙂 Legalább erre nem kell kiadnunk pénzt, s több jut arra a célra, amire létrejöttünk 🙂
600 ezer (valamivel több) cégnek kell módosítania a társasági szerződését. Az említett előírásokat a 2011. évi CXCVII. törvényben találhatjuk meg. A jó hír: a változás bejelentés költség- és illetékmentes. A rossz hír: ügyvédi ellenjegyzés és iratbeszerzés is szükséges, ami viszont pénzbe fog kerülni, meg lesz még egy kis idegesítő utánajárás is.
Ez azt jelenti, hogy a parlament, hozott egy törvényt, hogy a Magyarországon bejegyzett ügyvédeket 30 milliárd forinttal kellene támogatni, nem az állami költségvetésből.
A 600 ezer cégnek (a legtöbbje kényszervállalkozás) kb. 50000 Ft ügyvédi díjat kell fizetni (hacsak nem, a ?Céget alapítunk 5 perc alatt? típusú ?vállalkozásoknál? próbálkozik, (bár, lehet, hogy ezeket is elfogadják) fél áron.
Megértem, hogy az ügyvédeknek kell egy kis bevétel, mivel az ingatlan üzlet ?leült? (adásvételnél ott is kötelező az ügyvédi ellenjegyzés), de azért túlzásnak tartom ezt a 30 milliárdos támogatást.
Az ügyvéd, nem mondhatja azt, hogy ?elegem van az egészből? és holnaptól Bécsben, vagy Frankfurtban nyitok irodát, mert a Magyarországon kiállított jogi diplomát SEHOL a Világban nem fogadják el.
Tehát, szólni kellett a haveroknak a Parlamentben: ?hozzatok már egy olyan törvényt, ami jó Nekünk?
És sajnos ez pártoktól független, a hagyományos ?urambátyám? megoldás, ami már az 1900 ?as évek elejétől működik?
Kedves Kolyok53!
Bizonyára vannak 50ezres, és még többes ügyvédi irodák, de jellemzően ezért a munkáért 15ezer Ft körül kell fizetni (ennél többet nem is nagyon illene elkérni), így a 600ezer x 15ezer Ft “csak” 9 milliárd “adomány”.
Csakhogy, ilyenkor derül ki, hogy lejárt az ügyvezető megbízása, megváltoztatják a cégnevet, más a céghely, vagy nincs bejelentve telephely, fióktelephely stb., és akkor mindjárt magasabb az ügyvédi díj, de az állam is bekaszál további 18ezer Ft-ot, illetékként. Ha csak a cégek 1/10 részénél kell a bővített pénzszivattyúzást elvégezni, akkor az további 1 milliárd körüli összeg a semmiért. Gyanítjuk azonban, hogy lényegesen több azon vállalkozások száma, amelyekről lehúzzák az utolsó gatyát.
És, ha így nem, akkor úgy: ha nem csinálja meg, ha nem adakozik az illető vállalkozás, akkor büntetés formájában gondoskodnak róla… 🙁
Tisztelt Üzemeltető!
2012. októberében volt a cégünknél változás, így módosítás is történt, az adatok a valóságot fedik. ettől függetlenül van újabb bejelentési kötelezettségünk február 1ig?
köszönöm a válaszukat!
szilvia
Kedves moizerne Szilvia!
Meg kell nézni: ha minden adat be lett jelentve, akkor nem. (Elvileg az ügyvéd minden adatmódosítást elvégzett, mert ez az első változáskor kötelező volt.)
Az ügyvédem szeptemberben végzett társasági szerződés módosítást. Honnan tudom én, mint cégvezető, hogy a február 01-i kötelező adatok be lettek-e jelentve a szerződés módosításakor és most nincs vagy van még teendő?
Ha valamiért ez nem történik meg, akkor az ügyvédet büntetik vagy a cégemet? Egyáltalán, számíthatunk büntire? Eddig is voltak kötelezők (2006, 2008), de nem tapasztaltam büntit ezen módosítások hiánya miatt.
Kedves Miki!
Feltételezzük, hogy az írásunkban jelzett változásokra gondolt.
A következőket teheti:
– nézze meg a saját példányát 🙂
– kérje el az ügyvédtől a végzést (elektronikus úton történik, a visszaigazolásról ön i kaphat tőle elektronikus úton visszaigazolást)
– nézze meg a nyilvános Ingyenes Céginformáció oldalon
– nézze megy a magyarorszag.hu oldalon
– nézze meg az ebev oldalon
– kérdezze meg könyvelőjét 😉
Természetesen, nem az ügyvédet büntetik, hanem a vállalkozást. A vállalkozás vezetőjének a kötelessége minden, és az is, ha nem ért hozzá, akkor gondoskodjon megfelelő szakemberről.
Mivel a büntetésre adott a lehetőség, nem nagyon számítanánk arra, hogy a korábbi időszakokhoz hasonlóan elnézőek lesznek: egyrészt, az állam onnan szipolyoz ki pénzt, ahonnan csak bír, másrészt a korábbi időszakokhoz képest annyit fejlődött a nyilvántartás, hogy szinte gyerekjáték lesz az ellenőrzés, más szervekkel az adatütköztetés.
Egyébként is: ha valamiről tudomásunk van, vagy mint cégvezetőnek kell, hogy tudomásunk legyen, akkor – ameddig csak bírjuk – legyünk jogkövetőek. Biztos, hogy nehéz, biztos, hogy nem egyszerű, biztos, hogy sokszor nem olcsó, de az is biztos, hogy egy “derült égből a seggberúgás”-típusú büntetés soha nem jön jókor, és legalább ettől könnyebb lehet az álmunk… 😉 🙂
az Önök hivatkozása!!!
Az említett előírásokat a 2011. évi CXCVII. törvény találhatjuk meg, és a folytatásban foglaljuk össze a lényeget
SAJNOS NINCS ILYEN TÖRVÉNY ?!
lehtne korrektebb tályékoztatást kapni!?
esetleg az e-mail címemre?
KÖSZÖNÖM!
Kedves Kovács Imre!
Elállt a szívverésünk sorainak olvasásakor. 😉
Mi is emberből vagyunk, előfordul, hogy tévedünk, elütünk valamit – szerencsére, most nem ez a helyzet, létezik ez a törvény, és úgy hívják, hogy 2011. évi CXCVII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról.
Hogy ne legyenek kétségei, ezért megtettük azt a kedvességet önnek, hogy a hivatkozásra kattintva a törvényt olvashatja a Magyar Közlöny 164. számában.
Tehát, a magunk részéről akkor is, most is kellően korrekt tájékoztatást adtunk, csak valami okból az ön kutakodása volt eredménytelen.
Amennyiben bejelölte hozzászólása végén, az elküldés előtt, hogy szeretne értesítést kapni a hozzászólásokról, akkor azt a megadott email címére ki fogja küldeni a rendszer.
(Arról már most szólunk, hogy amennyiben nem szeretne több üzenetet kapni, akkor a – minden értesítő – email végén megtalálható hivatkozásra kattintva rendezheti az értesítések kérdését.)
Pontosak legyünk? Gyorsak legyünk? Korrektek legyünk? Vigyük házhoz a tájékoztatást? Nem kever össze bennünket a gondoskodó állammal? 🙂 🙂 🙂
Az alkalmazottam 4 órára van bejelentve.Lehet-e úgy dolgoztatni,hogy egyik nap 8 órát dolgozik,másnap meg semmit.Vagy lehet havi szinten is elszámolni?
Kedves Barbara!
Az alkalmazott nem napi 4 órára, hanem heti 20 órára van bejelentve (szerintünk). Természetesen, jogszerűen lehet az ön által írt megoldás is, csak a munkarendnek szerepelnie kell a munkaszerződésben, vagy a munkaszerződés elválaszthatatlan részeként megjelölt munkarend-megállapodásban.