Előrebocsájtjuk: írásunk – a megszokotthoz képest – hosszabb lesz, és egy kicsit fájni is fog. Aki tudja a feltételeket, annak nem kell elolvasnia, aki nem tudja, az jobban teszi, ha többször, figyelmesen, értő módon elolvassa; a vállalkozás élete függhet tőle. A nem ismeret nem mentesít a következményektől!
Nagyon gyakori kérdés egy induló, vagy éppenséggel működő, vállalkozás esetében, hogy vannak-e előírások, és ha igen, akkor milyen előírások a végzendő/végzett tevékenységek vonatkozásában, vagy még egyszerűbben: milyen szakképesítés szükséges ahhoz, hogy törvény szerint működhessenek. Sőt, indirekt formában is igen gyakran felmerül: nincs szakképzettség (vagy egyáltalán semmi, vagy nem szakirányú), hogyan lehetne törvényesen működtetni a virágzónak ígérkező vállalkozást?
Magánszemélyek és vállalkozások számára meghatározott törvényi keretek között bármilyen tevékenység végzése megengedett.
Teljesen érthető módon az állam úgy (is) védi polgárait, hogy a végezhető tevékenységeket különböző feltételekhez köti (jogszabályi kereteket alkot). Ezeket a feltételeket többféle módon lehet csoportosítani, leggyakrabban az alábbi csoportosítás használatos:
- Koncesszióköteles tevékenységek
- Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
- Képesítéshez kötött tevékenységek
- Formához kötött tevékenységek
- Bejelentéshez kötött tevékenységek
- Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek
Amikor egy leendő vállalkozás tervezgeti jövőbeli életét, még viszonylag könnyű helyzetben van: szép magyar szavakkal elmondja, hogy mik azok a tevékenységek, amelyeket végezni kíván. Most és itt teljesen mindegy, hogy azért választja, mert ehhez ért a legjobban, vagy a legnagyobb aranybányát látja benne – felsorolja, hogy mit szeretne, mit kellene tenniük.
És ekkor lép a képbe az állam; hosszú-hosszú idő óta a végezhető tevékenységeket mind nemzetközi, mind hazai szinten csoportosították, rendszerbe foglalták, az egyes elemek tartalmát meghatározták, és ezek közül lehet/kell választani.
Ezeket a tevékenységi köröket közzéteszik, és a vállalkozás alapítása során ezek közül kell kiválasztani, hogy mi lesz a főtevékenység, és mik lesznek a további kiegészítő tevékenységek. (Ennek az írásunknak nem témája, de azért megjegyezzük: a tevékenységi körök kiválasztását – gyakorlatilag – tetszés szerint módosíthatjuk, kiegészíthetjük, törölhetünk belőle, ahogy éppen a vállalkozási forma és gazdasági érdekünk azt diktálja.)
Az egyéni vállalkozások és a társas vállalkozások számára választható tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) teszi közzé, tartja karban.
A gazdasági társaságok (társas vállalkozások) a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.)előírásának megfelelően a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) szerinti megjelölésével kell, hogy tevékenységet válasszanak.
A 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evtv) előírásai alapján kell az egyéni vállalkozásoknak a TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód megjelölésével tevékenységi kör(öke)t választani.
Idáig eljutva azt tudjuk, hogy a magyarul meghatározott, végezni kívánt tevékenységi köröket miképpen nevezi a hivatalos bürokrata nyelvezet, hogy mit végezhetünk a tevékenység keretein belül. (Pl. ha egy gazdasági társaság esküvői ruhákat akar gyártani, előállítani, akkor a TEÁOR 14.13, ha javítani, akkor a TEÁOR 95.29 tevékenységi kört kell választania. Ha ugyanezen tevékenységet egyéni vállalkozó szeretné végezni, akkor neki az ÖVTJ 141301 és 141302 illetőleg az ÖVTJ 952911 tevékenységi kört kell választania.)
A 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evtv) 16. §. (2) és (3) bekezdés szerint
Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.
Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.
A fentiek lényegét magyarra fordítva:
a.) Ha az egyéni vállalkozó rendelkezik az adott tevékenység vonatkozásában az előírt szakképesítéssel, akkor jogszerűen végezheti a választott tevékenységet
b.) Ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik az előírt képességgel, akkor biztosítania kell, legalább egy olyan személy foglalkoztatását, aki az adott képesítéssel rendelkezik, mégpedig olyan módon, hogy az adott személyt határozatlan időre kell foglalkoztatni, azaz munkaviszonyban kell foglalkoztatni.
A munkaviszonyban történő foglalkoztatás viszont lehet teljes munkaidő is, vagy részmunkaidő is! A kikötés annyi, hogy ameddig az adott tevékenység végzése történik, azon idő alatt mindig legyen legalább egy, előírt szakképzettséggel bíró személy foglalkoztatva. (Az előző, esküvői ruhaszalon példára visszatérve: a tevékenységi körhöz előírt szakképesítés középfokú női szabó (OKJ 34 542 06) szakképesítés. Elegendő, ha a műhelynek egyetlen alkalmazottja bír ezzel a szakképesítéssel, mellette 12 nyoszolyólány bátran varrhat betanított munkásként napi 8 órában.)
A gazdasági társaságok képesítéshez kötött tevékenysége esetén – érdekes módon – már nincs annyira egyszerű dolgunk, mint az előbbi egyéni vállalkozás esetén. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 3:97. § (1) és (2) bekezdés értelmében:
[A társaság tevékenységi körével kapcsolatos rendelkezések]Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a véglegessé vált hatósági engedély alapján kezdheti meg.
Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel.
Ezen előírás értelmezése egyszerű is, meg nehéz is: A Ptk.- magyarra fordított értelmezés szerint – olyan jogszabály, amelynek egyik fontos értelme: amit a Ptk. kifejezetten nem tilt, azt mindent szabad. 😉
Természetesen, az említett főszabály (a Ptk.) nem a “szabad rablás” színtere, hiszen ki is mondja, hogy a milliónyi más jogszabályi előírásokat is figyelembe kell venni. Na, pont ezért vagyunk talpig kakaóban, ezért nagyon nehéz ennek az előírásnak megfelelni.
A “nem tiltó – megengedő” terminus alapján úgy kell “összevadászni” más jogszabályi helyek előírásait, hogy mit és hogyan kell(ene) szabályosan végeznünk ahhoz, hogy ne koppintsanak váratlanul a fejünkre, mert ez a koppintás – jellemzően – súlyos pénzbírságok formájában jelentkezik be. 🙁
Maradva a korábbi esküvői ruhakészítés mintapéldájánál, nézzük meg, hogyan alakul a tevékenység egy Kft-nél (vagy Bt-nél, vagy KKt-nál):
Az nem vitás, hogy a Kft-nél is a női szabó az előírt szakképesítés. (Hogy miképpen lehet egy egy tevékenységhez a szükséges, előírt szakképzettségről tudomást szerezni, írásunk további részében még szót ejtünk.)
Itt is érvényesül az a szabály, hogy elegendő egyetlen darab szakképesítéssel bíró személy, és – most ezt higgye el mindenki – más jogszabályi előírás alapján telephelyenként kell az egy megfelelő személlyel rendelkezni.
Azt, hogy a személyek kik, és milyen jogviszonyban lehetnek, a Ptk. három vagylagos meghatározása tartalmazza (vagy egyik, vagy másik, vagy harmadik eset közül egy legalább legyen):
- tevékenységben személyesen közreműködő tag, vagy
- a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személy, vagy
- a társasággal munkajogi jogviszonyban álló személy
A tevékenységben személyesen közreműködő tag esetében egyszerű az eset: bármelyik személyesen közreműködő tag közül elegendő egy női szabóval rendelkezni a feltételnek való megfeleléshez.
A társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyban álló személy esetében már lehet vakargatni a fejünket, hiszen ez egy olyan jogi kifejezés, amelyet nem szokás a hétköznapi beszéd szintjén alkalmazni, és még egy nem jogász képesítésű szakembernek is van gondolkodni valója a jelentéstartalmán.
A munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyról nagy lélegzetű dolgozatot lehetne írni, különösen abból a nézőpontból, hogy miképpen keverednek a munkaviszony és a munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok elemei, illetőleg minek alapján lehet szétválogatni őket, de most maradjunk annyiban, a megszokott közérthetőség értelmében, hogy leggyakrabban a megbízás (gondossági kötelem) és a vállalkozás (eredménykötelem) az, amire gondolnunk kell. Magyarán szólva, a példánk szerint, az esküvői ruhák készítését tevékenységében tudó kft, ha nem rendelkezik saját női szabóval, akkor a ruha elkészítését olyan magánszemélyre/egyéni vállalkozóra/cégre kell, hogy bízza, aki rendelkezik ilyen szakképesítéssel bíró személlyel. (Megjegyzés: magánszeméllyel csak akkor készíttesse az esküvői ruhát, ha ez csak hébe-hóba fordul elő, nem rendszeresen, hanem abszolút alkalmi jelleggel, különben hamar munkaviszony lehet belőle /netalán fekete foglalkoztatás/. A céget terhelő közteher – jellemzően annyi, mint a munkaviszonyos foglalkoztatás esetén.)
A társasággal munkajogi jogviszonyban álló személy már ismét egy egyszerűbb, közkeletűbb fogalom, amit alkalmazott, vagy munkaviszonyos szavak használatával meg is értünk a közbeszédben. Ebben az esetben, alapvetően, a Munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatásra kell gondolni (a példánk szerinti kft. alkalmazottként foglalkoztat női szabót), de nem ördögtől való – adott esetekben – az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, a 2010. év LXXV. törvény (Efotv.) szerinti egyszerűsített foglalkoztatás sem. (Az efo is munkaviszony, méghozzá egy speciális munkaviszony. A példánk szerinti esküvői ruhakészítés során az úgynevezett 5-15-90-es szabály lehet átmenetileg hasznos is, ha csak pár ruháról van szó, de az egész éves, folyamatos üzleti működés mellett veszélyes is; egy héten 5 nap, egy hónapban maximum 15 nap, egy évben maximum 90 napra megengedett ez a foglalkoztatási forma.)
Amint az látható, olyan nagyon-nagy különbség nincs az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók képesítéshez kötött tevékenységek végzése során, legfeljebb a nyelvezet kissé más.
Fontos azonban, hogy az egyéni vállalkozásoknál, ha nincs meg a képzettségi feltétel, akkor törölni kell (nem szabad felvenni) az ÖVTJ tevékenységet, és jogszerűen nem is tevékenykedhet az egyéni vállalkozó ebben a tevékenységi körben (sőt, akár a vállalkozást is törölhetik, ha nem törli az egyéni vállalkozó a tevékenységi kört és nem igazolja a képesítés meglétét!), míg a társas vállalkozónál nem ennyire szigorú a helyzet; a tevékenységi körei között tarthatja, neki azt kell igazolnia, hogy a tényleges tevékenysége során rendelkezett az előírt képesítéssel valamelyik jogszabályi előírás (vagylagosság!) szerint.
Magyarán szólva, a társas vállalkozás esetén lazább az erre irányuló, állandó és/vagy azonnali ellenőrzés, a társas vállalkozásra jobban rá van bízva a jogkövető magatartás saját maga általi betartása.
És így, a vége felé, eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy honnan tudja meg egészen pontosan az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozás, hogy aktuálisan milyen képesítési követelményeknek kell megfelelnie?
Röviden válaszolva a kérdésre: meglepődve tapasztalhatjuk, hogy nincs hivatalos, mindenki számára elérhető, nyilvános, folyamatosan karbantartott, lekérdezhető adatbázis az egyes tevékenységekhez tartozó képesítési követelményekről!
Nem tartja fontosnak egy ilyen adatbázis működtetését egyik szerv sem! Vannak ugyan kezdeményezések az interneten (többek között jónéhány tevékenység esetében a mi weboldalunkon is megpróbáltuk több kolléganő/kolléga segítségével összegyűjteni az Egyéni vállalkozó – képesítéshez kötött tevékenységek címszó alatt összeszedni a hivatalos tudnivalókat, de ez sziszifuszi munka, nem napi karbantartású, nem aktualizált, inkább csak iránymutatás.
Hivatalosan úgy lehet tudomást szerezni az előírt képesítési követelményekről, hogy
- elballagunk az önkormányzathoz/kormányablakhoz, és megkérdezzük, vagy
- telefonon felhívjuk (1-2 tétel esetén) a 1818 hívószámot (Kormányzati Ügyfélvonal), vagy
- emailben felsoroljuk a végezni kívánt tevékenységeket, és megkérjük, adják meg hozzá az előírt képesítéseket, majd a levelet elküldjük a
18**@18**.hu
email címre (Kormányzati Ügyfélvonal)
Tapasztalataink szerint a Kormányzati Ügyfélvonaltó viszonylag gyorsan lehet tájékoztatást kapni, de az email kérés esetén 1-5 nap a válaszadási idő.
Mindhárom módszernek egyetlen közös hátránya van: pontosan arra kapunk választ, amit kérdeztünk, korrekten és gyorsan, de variációs lehetőségről, átfedésekről, helyettesítő lehetőségekről nem kapunk semmiféle tájékoztatást. Többek közöt, ezért is lenne jó a központi adatbázis, hadd keresgessen mindenki saját magának, hadd kattingassa össze, hogy mit szeretne és hogyan szeretné csinálni szabályosan!
Tisztelt Könyvelőzóna!
Jól értem a cikkükből azt, hogy:
Ha én tervező mérnökként kültag vagyok egy Bt.-ben, de a Bt. beltagnak nincs ilyen jellegű képesítése, akkor a Bt. nyugodtan végezhet tervező mérnöki tevékenységet?
Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szabó Ferenc Úr!
Reméljük, ezt a kérdést (is) már régóta tisztázták a könyvelőjükkel. Ha nem, akkor erősen el lehet gondolkodni a váltáson, történetesen ismerünk is olyan kiváló céget, amelyik online úton is vállalkozik erre a nemes feladatra. 🙂 NEXOL Digital Ügyviteli Kft. lett az új nevük. 😀 😀 😀
Kérdésére a válasz: bizonyos feltételek betartása mellett igen. A kültag – hacsak a társasági szerződés másképpen nem szabályozza – személyes közreműködésre nem kötelezett. Ugyanakkor, ha ön, mint kültag, rendelkezik a megfelelő képesítéssel, akkor a Bt. valamilye3n jogviszonyban foglalkoztatja önt ahhoz, hogy a Bt. az adott képesítéshez kötött tevékenységet gyakorolja, a megfelelő egyéb feltételek megtartása mellett (pl. egy építésziroda Bt-nek kell tervezői jogosultsággal rendelkező építészmérnököt foglalkoztatnia ahhoz, hogy a tervezői jegyzékbe a Bt-t bejegyezzék, tovább az építész kamara aktíb tagjának kell lennie önnek és a bt-nek is, stb…).
Tisztelt Adózóna!
A 452007; ill.452008 ÖVTJ számokhoz szükséges végzettségeket szeretném megtudni, amennyiben lehetséges.
Köszönettel
Sáskáné Rácz Erzsébet
Kedves Sáskáné Rácz Erzsébet Úrasszony!
Mi egyáltalán nem sajnáljuk, hogy nem mi vagyunk az Adózóna, akihez fordult. Persze, sokkal jobb lenne, ha minket is úgy kitömnének lóvéval, mint őket – nadehát, ez van. Szóval: szeretettel köszöntjük a KÖNYVELŐZÓNA weboldalán! 😀 😀
Kérdésével pedig, ha tőlünk is elfogadja a választ, a
18**@18**.hu
címhez forduljon, hogy az ÖVTJ 452007 Szélvédő helyszíni karcmentesítése, rendszám gravírozása gépkocsiszélvédőre (engedélyköteles), és az ÖVTJ 452008 Gépjármű részegység és alkatrész javítás (bejelentésköteles) tevékenységekhez milyen képesítési előírás vonatkozik.
Tisztelt Kömyvelőzóna! Elnézést, senkit nem állt szándékomban megsérteni. Reggel 7-től este10-ig tartó könyvelés után elég fáradtan írtam a levelet. S egy temetés után szomorúan olvastamvalszukat ma. De azért köszönöm a segítségüket, még ha nem is érzem magam Úrasszonynak. Azt gondoltam találtam egy weboldalt ahol segítőkészek, s ezzel én is segíteni szerettem volna egy fiatalembernek, aki autószerelő szakkepesítésű ugyan, dolgozna is, vállalkozna is, de nem talál lehetőséget arra, hogy vállakozást indítson mertervizsga nélkül, amihez meg 5 év szakmai gyakorlat kell.
Tisztelettel kívánok Önöknek sok sikert!
Sáskáné Rácz Erzsébet
Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 2020. júliusban megszünt az egyéni vállalkozásom (2 év szüneteltetés után, hagytam megszűnni) és a fennálló adószámos magánszemélyadózóként folytattam munkám. Jelenleg nincs főállásom, hanem az időszakos szolgáltatásaimról állítok ki számlát magánszemélyeknek, intézményeknek, cégeknek. Július 1- mai napig nem állítottam ki számlát senki felé.
Érdeklődöm, hogy:
1. Regisztrálnom kell-e a NAV Online Számla rendszerben?
2. Mikor kell regisztrálnom?
3. Kell-e a itt(NAV Online Számla rendszerben) bevételeim könyvelnem a Nav felé?
4. Kötelező a NAV Online Számla rendszert használnom vagy van egy egyszerűbb rendszer is, annak mi a feltétele?
5. Nyugta kiállítás esetében van-e tennivalóm a NAV Online Számla rendszerben?
Előre is köszönöm korrekt válaszait!
Tisztelettel: Tündér
Kedves Tündér!
Kérdései alapján azt kell feltételeznünk, hogy az egyéni vállalkozása technikailag valóban megszűnhetett, magánszemélyként maradt az az adószáma egyes tevékenységeinek végzésére mint ami volt, de – és itt van a lényeg – úgy tűnik, hogy ön rendszeres gazdasági tevékenységet végez, ezért egy NAV ellenőrzéskor könnyen előfordul, hogy keresni kezdik önön a havi járulékokat, bevallásokat, stb.
Veszélyes dolog… 🙁
Nagyon jól tette, hogy adószámos magánszemélyként nem állít ki számlát, ugyanis nekik – elméletileg – nem szabadna számlát kiállítaniuk, hanem számviteli bizonylat kibocsájtására kötelezettek.
A kérdései sorrendjében a válaszok:
1. Nem, ebben a minőségében nem.
2. Vállalkozásként, gazdálkodó szervezetként
3. Nem, egyrészt azért, mert “semmi keresnivalója” ott (lásd: 1. pontra adott válasz), másrészt a könyvelés nem ott történik
4. Még mindég nem. (Egyébként pedig van jobb és egyszerűbb.)
5. Nincs. A nyugta nem számla, ergo: tényleg nem kell az online mezőbe rohannia ez miatt.
Azt mondjuk, hogy a látható legjobb szándéka ellenére is veszélyeztetett helyzetbe kerülhet/van; szánjon rá 10-20ezer forintot, hogy leül egy szakemberrel beszélgetni a dolgairól, mielőtt beütne a baj.
Lehet, hogy évekig nem kerül a NAV szeme elé, de – mi magánemberként is úgy véljük – jobb nyugodtan aludni, mint remegve bújkálni. Ha már ennyire tisztességes, hogy keres-kutat a helyes út meglelése érdekében, akkor már “cipőt a cipőboltból, halat a halastól, húst a hentestől…” – forduljon szakemberhez!
Tisztelt Szakértő!
A nav szakember személyes felkeresése után nem jeleztek felém problémát. . A navnál jelezték felém, hogy adószámos magánszemélyként köteles vagyok ha lesz bevételem online felvinnem az adatokat a nav oldalára. Ezért nem értem, hogy Ön miért mondja az ellenkezőjét. Illetve milyen számviteli bizonylat kibocsájtásáról ír.
Kedves Tündér!
Nem tudjuk, milyen NAV-os szakembert keresett fel: áfásat, szja-sat, adóalanynyilvántartót, tao-sat, stb.? Netalán az ügyfélszolgálatnál éppen ügyeletest kérdezte valamiről? Feltárta azt a problémát, amire mi – a közel 30 éves tapasztalatunk alapján – rákérdeztünk? (Nevezetesen: Ön rendszeres gazdasági tevékenységet folytat? Ügyfeleket keres, vagy ők keresik meg önt, időről időre szolgáltat számukra pl. tanácsadással, tervekkel, oktatással, stb?)
Mi azért mondjuk az ellenkezőjét, mert lehet az is igaz, meg lehet, hogy nem igaz. Ezért kell szakember pl. ahhoz, hogy eldönthető legyen, hogy ön vállalkozó, avagy adószámos magánszemély – természetesen, ennek eldöntéséhez rendelkezésre állnak megfelelő szabályok, előírások, és nem az dönti el, hogy aktuálisan mit tud önről a NAV (úgy tudja, hogy adószámos magánszemély, miközben lehet, hogy olyan vállalkozás, amelyik adószámos magánszemély státuszban áll, hibásan.)
Mindenesetre, az nagyon remek dolog, hogy elmegy a NAV-ügyintézőhöz, kérdez tőle valamit, majd azért rákérdez egy “civil” szakemberre is, és az utóbbit “lekarmolja” azért, mert nem azt mondta, mint a NAV-os, nem azt mondja, amit ön szívesen hallani akar.
Még az is előfordulhat, hogy ön ténylegesen is megfelel az adószámos magánszeméy kritériumoknak, akkor igaz, amit mondtunk – abban a minőségében.
Ha ön rendszeresen végez gazdasági tevékenységet, akkor valóban regisztrálnia kell a rendszerbe, valóban adatszolgáltatásra kötelezett, stb. – éppen erre mondjuk, hogy ezt tisztázni kellene, mert ez esetben ön vállalkozási tevékenységet folytat, hiába adószámos magánszemély, és akkor igaza van a NAV-os kollégának is. (Pl. az ingatlan bérbeadási tevékenységhez nem kötelező kiváltani az adószámot, de ki is lehet váltani, és ekkor adószámos magányszemélyként végezni a tevékenységet, de az utóbbi esetben sem kötelező számlát kibocsájtania… – elég bonyolultul hangzik, ugye? Pedig így van.)
A számla- és a nyugtakibocsájtás kapcsán figyelmébe ajánljuk a NAV 18-as számú információs füzetét is.
Kedves Könyvelőzóna? Ügyfelünk az adóhatóságtól azt az információt kapta, hogy azon tevékenységei köreit, melyek nem állít ki számlát, tehát nem folytatja, azokat haladéktalanul töröltesse a cégjegyzékből. Ezzel kapcsolatban kérnék tájékoztatást, hogy ez lehetséges-e, illetve van-e erre valahol hivatalos állásfoglalás, szabályozás, stb.
Köszönettel:
Kiss Virág
Kedves Kiss Virág!
Inkább ez valahogy úgy van, hogy a nem végzett tevékenységeket a webes ügysegéden, vagy a megfelelő nyomtatványon törölni kell, majd az adatváltozásokat a cégjegyzéken (ha abban szereplő szervezetről van szó) át kell vezetni, az első társasági szerződés módosításakor. Hiszen a cégjegyzék közhiteles, így ott olyan adatoknak kell szerepelnie, ami fedi a valóságot.
(Fordítva is igaz: nem csak törölni, hanem hozzáadni is lehet.)
Egyébként, igaza van a NAV-nak, csak nem kell ettől azonnal megijedni. Ha nagyon akarnak valamit, akkor majd határozatot, vagy végzést hoznak. Addig meg néhány adatmódosító. (Kinek kell az oldalakon keresztül sorjázó KSH számsorok? )
Tisztel Könyvelőzóna!
Az lenne a kérdésem, hogy óraadó tanárként a KATA megfelelő lenne-e nekem?
2 különböző fenntartású iskolában lennék óraadó szeptembertől.
(és magán tanítanék még, meg lenne pár tanfolyam is)
a magán, az nem kérdés, jó a KATA-hoz… (a 7-ből szinte mind teljesül)
az iskolákkal vagyok gondban kicsit:
– az éves bevétel 50%-nál kevesebb származik azokból/suli (ez egy a 7-ből, ugye…)
– a saját időbeosztás gondolom nem lehet, mert ugye órarend van…
– más is végezheti… ez sem jó
– saját tulajdonú hely se jó… mert a suli ugye…
– saját eszközzel, pl én behordom a laptopomat, de ezt hogy bizonyítom? (vagy ez sem jó 2.-nak a 7-ből? )
– a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan (ez esetleg lehetne?? )
– nincs mellette teljes állás… (szóval ez sem jó 🙁 )
Köszönöm válaszukat
Kedves Orsi!
Nagyon megtisztelő, hogy gondolatait megosztotta velünk, illetőleg kedves Olvasóinkkal!
Sajnálatos módon, azt kell mondanunk, hogy ez már nem az a pont, amikor felelősséggel lehet választ adni, és úgy, hogy sok érdeklődőnek adjunk még további választ; erősen javasoljuk, hogy ettől a ponttól kezdődően forduljon szakemberhez.
Nagyon büszke lehet saját magára, hogy ennyire alaposan beleásta magát a kérdésbe, és egészen jó irányokba kezdett tapogatózni…
Egy jó könyvelőnek/adótanácsadónak azonban lennének még kiegészítő kérdései, mielőtt elmondaná a véleményét, felelősségteljes javaslatait és érveit ismertetné önnel. Ez azonban már nem az ingyenes tanácsadás kategória.
Rendben, azért köszönöm a válaszukat 🙂
Kedves könyvelő zóna. Kérdésem az lenne szépség iparban váltanék ki vállalkozóit, szempillásként de és itt a bibi nincs se kozmetikus, se szépség tanácsadói szakmám csak a pillas oklevelek. Tudok e ily módon dolgozni, vagy csak abban az esetben ha fel veszek magam mellé valakit akinek ezen papírjai meg vannak? Köszönöm a választ ?
Kedves Majlát Etelka!
A szempilla építés, a szempilla stylist, a microblading a szépészeti ipar felkapott területei, de ezzel együtt úgy tűnik, hogy ezen területen nem igazán vagyunk szakértők, még akkor sem, a a szempillánkat szálanként rakják is össze… 😀
A 3D szempilla, műszempilla az ÖVTJ 960203-as besorolású, azaz Kozmetika, szépségápolás. Ugyanakkor, a dolog jellegénél fogva az ÖVTJ 960901 besorolást is el tudjuk képzelni hozzá.
Leginkább azt kellene eldönteni, hogy a kapott oklevél mit tartalmaz, milyen tanfolyami végzettségnek minősül (ha minősül…).
Kedves Könyvelőzóna!
Én EU cégek (Német, Angol, Olasz, Francia) ÁFA bevallásában segítek, de a kliensek saját online platformján (ügyfélkapu) gyakorlatilag virtuális asszitanciát biztosítok. A klienseim Angliában és Dániában vannak bejegyezve. Legtöbb kliensem Fiverr felületéről vannak, és Amazonon értékesítenek. Jelenleg egy külföldi Angol Ltd cégem van, ahová nem vagyok bejelentve, majd csak osztalékot fogok felvenni. Éltem Angliában, külföldi (AAT level 3 Accountancy) végzetséggel rendelkezem (ezzel lehet könyvelni, mérleget és évzárást végezni kis cégeknél). Szeretném ezt majd itthon vállalkozásba foglalni (KFT.), milyen végzettségekhez lenne szükségem? Itthon Banki Szakügyintéző képesítésem van csak, és 2 éves könyvelési (bookkeeping) gyakorlatom volt holland cégnél Magyar bejegyzett MKKK-n keresztül,, és 1,5 éves pénzügyes tapasztalatom. Gyakorlatilag magyar ügyfelem nem lesz, és magyar bevallásokat nem fogok készíteni. A külföldi bevallásokat gyakorlatilag Virtuális asszitenskét végzem, keretszerződésben benne van hogy felelősséget vállalok a bevallások pontosságáért, és időbeliségért, de nem “tax agent” , nem pénzügyi vagy jogi képvielőként (fiscal, legal representativ) járok el. Azt hogy külföldön, hogy tudok eljárni majd esetleg tax agentként, azt majd a releváns adóhatósággokkal lekommunikálom. Életvitelszerűen Magyarországon élek, innen végzem a tevékenységet. Még azon is gondolkoztam, hogy egy MKKK-t létrehoznék az angol cégem mellé, és oda bejelenteni magam. De a nyereségadó szintén Angliában realizálódna. Nem tudom mi lenne a helyes út.
Köszönöm előre is a segítséget!
Üdvözlettel:
Ákos
Kedves Ákos!
Nagyon megtisztelő, hogy kérdésfeltevésével megtisztelt bennünket; köszönjük szépen!
Mindezek mellett úgy véljük, nem lehet rövid, pár szavas mondatban “elintézni” a választ; ez inkább egy tipikus tanácsadás keretében elvégzendő feladat.
Amennyiben úgy véli, hogy szívesen konzultálna a kérdéseiről, szívesen állunk rendelkezésére a fizetős tanácsadásunk keretében.
Kedves Könyvelőzóna!
Egyéni vállalkozó vagyok és a könyvelésemet (alapnyilvántartásomat?) már jó pár éve ugyanaz a könyvelőm vezeti. Regisztrációval, mérlegképes képesítéssel nem rendelkezik. Felhívták a figyelmemet hogy elvileg nem tehetné. El kezdtem utána nézni magam a dolgoknak és nem találtam egyértelmű információt erre vonatkozólag ez idáig.
Az alább megjelölt általuk létrehozott listán megtaláltam a 692003-es ÖVTJ számnál, hogy valóban nem szükséges képesítés, mivel egyéni vállalkozó vagyok (legalábbis így értelmeztem). A listánál találtam két kormányrendeleti hivatkozást (93/2002. (V.5.) Korm.r., 23/2008. (VIII.8. PM.r.), próbáltam keresni az ezt igazoló részt, de sajnos nem jártam sikerrel. Tudna segíteni abban, hogy hol találom az erre utaló részt? 🙂
https://konyvelozona.hu/egyeni-vallalkozo-kepesiteshez-kotott-tevekenysegek/ovtj-60-61-62-63-64-65-66-67-68-69/
Köszönettel
Hidas Gábor
Kedves Hidas Gábor Úr!
Az ÖVTJ 693002 számmal nyilvántartott könyvelési tevékenység folytatásához képesítési feltételként vagy regisztrált mérlegképes könyvelői végzettség szükséges (mérlegképes könyvelő, aki szerepel a Pénzügyminisztérium által vezetett könyvviteli szolgáltatók névjegyzékében), vagy nem szükséges képesítés, ha Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó könyvviteli szolgáltatás egyéni vállalkozónak, vagy olyan társaságnak szervezetnek történik, ahol 2 év átlagában a nettó árbevétel nem éri el a 10m Ft-ot.
A 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szól, a 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 2013. IX. 1-től hatálytalan.
Tehát akkor nincs semmi gond 🙂
Nagyon szépen köszönöm 🙂