Érdekes dolog ez az adok is, meg nem is… (lásd: korábbi írásunk); a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál a korkedvezményt (egészségre ártalmas munkakörökben végzett munka után) azért nem számítják be a jogosító időbe, mert a 40 év jogosító idő után életkori feltétel nélkül vonulhat a nő nyugdíjba, vagyis, nincs egy sarokszám – mint pl. az öregségi nyugdíjkorhatár – amiből le lehetne vonni ezeket az éveket.
Ugyanezzel a lendülettel viszont bekerültek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-ának előírásaiba, mint öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öregségi nyugdíjasok… 🙁
Miért olyan fontos ez számukra (is)?
Ha úgy döntenek, hogy mégsem élvezik otthon a nyugdíjat (mert – mondjuk – az oly’ csekély), akkor munkavállalásuk során ők is keresetkorláttal találják szembe magukat.
Miképpen?
…. mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, a ?művész” nyugdíjat és a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.
A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2011-ben 78.000 forint x 18 = 1.404.000 forint{ –> havi bruttó 117ezer Ft-nak felel meg éves viszonylatban – szerk. megjegyzése}, a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.
Az említett rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell. A korlátozás esetükben a hivatásos szolgálat külön törvény szerinti felső korhatárának (a hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor) betöltésekor szűnik meg.
Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az érintett nyugdíjasoknak – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)
Forrás: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 83/B. §
ONYF tájékoztató
Tisztelt Könyvelő iroda!
2007.12.30- óta előrehozott öregségi nyugdíjas vagyok. 40-év 156 nap munkaviszony után mentem nyugdíjba a Paksi Atomerőműtől, ahol sugárveszélyes munkakörben dolgoztam. A sugárveszélyes munkakörömből adódóan 5 év korkedvezményt szereztem, és így tudtam elmenni nyugdíjba. A határozatban az szerepel, hogy 2009-ben érem el az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Jelenleg EVÁ-s egyéni vállalkozóként dolgozom. Kérdéseim a következők:
? Maradok e nyugdíjas, vagy átsorolnak korhatár előtti ellátottnak?
? Vonatkozik e rám mivel 2007-ben mentem nyugdíjba a féléves moratórium miszerint jún. 30-ig korlátlan bevételem lehet, nem kell figyelembe vennem a garantált bérminimum minimum 18 szorosát.
? 2012-től Én is korhatár előtti ellátottként fogok szerepelni, és át kell jelentkeznem fővállalkozónak jan.15-ig, vagy ráérek jún. 30-ig?
? Amennyiben osztalékként nem pedig bérként veszem ki a pénzt akkor is figyelembe kell venni a garantált bérminimum minimum 18 szorosát?
? Többen dolgozunk így egy cégnél egyéni EVÁ-s egyéni vállalkozóként, nem járnánk e jobban, ha Kft-t alakítanánk?
? A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kaptam most a januári ?nyugdíjat?, kell e fizetnem egyéni EVÁ-s vállalkozóként kell e Személyes közr. bruttó éves díjat (12*108eFt) fizetnem.
Tisztelettel Dodi.
Tisztelt cím!
A következökben kérném a segitségüket, mivel én ezekhez a hivatalos nyelvekhez igencsak buta vagyok.
Ha minden igaz 2012-töl szolgálati járandóságra változott szolgálati nyugdijam. Abban kérném a segitségüket, hogy bizt. öri egyéni vállalkozóként mekkora az a legmagasabb havi összeg, amit kereshetek, pontosabban amit le számlázhatok ahoz, hogy járandóságom ne szünjön meg? Továbbá ezen összegböl mennyi az az összeg, amit havonta kötelezöen be kell fizetnem, és nem tudok sem a 3 gyermekemre, sem egyéb dologra leirni?
Ezen kérdéseimnél ha lehet konkrét számokat kérnék, engem, ezek a százalékos dolgok, meg mindenkori minimálbér és hasonlóak csak megzavarnak!)
Érdekelne továbbá, hogy östermelöként miként érint engem a törvény változás?
Segitségüket elöre is ködzönöm!
Sehol nem kapok választ, de lehet nincs is rá!
Kedves Franko!
Sajnálatos módon, öt álló nap óta nem válaszoltunk önnek.
Reménykedtünk/reménykedünk, hogy elolvassa honlapunkat, ahol számokkal adjuk meg a keresetkorlátot, a minimálisan fizetendő közterheket, a minimálbéreket, stb.
Sőt, abban is reménykedünk, hogy ezeket a kérdéseket sürgősen megbeszéli a könyvelőjével; egyrészt, ezek alapismeretek, másrészt, a könyvelője ismeri legjobban az ön lehetőségeit, és éppen ezért is fizet neki.
Az éves keresetkorlát 18 x 93ezer Ft. A bevétele (amit számláz) nem azonos a keresetével! A kereset sokkal kevesebb!
Nagyon szépen köszönöm! Sajnos a könyvelöm nem áll a helyzet magaslatán,valószinüleg le is cserélem. Elolvastam mindent az oldalukon, de annyit nem értrttem meg tulajdonképp,hogy mennyi a fizetendö járulék, amit kötelezöen fizetnem kell az eddigi 5.100 Ft helyett, ill. hogy östermelöként miként érint. Egyébként meg csakis hálával tartozunk Önöknek, hogy igy ingyenesen próbálnak segiteni, ritka ez a mai világban! Köszönöm mégegyszer segitségüket!
Kedves Franko!
Hiszen megadtuk önnek a hivatkozásokat, ez éppen a legfrissebb írásunk is…. 🙁
Több írásunkban is említjük, amikor a 2012-es változásról beszélünk, folyamatosan szajkozzuk, hogy az 5.100 Ft helyett kb. 50ezer Ft a fizetendő, majdhogynem tízszeres a tehertétel. 🙁
Az őstermelőkről majd később értekezünk, kettő-tíz szóval nem tudjuk elmondani a lényeget sem, és most az egyéni vállalkozói mivolta a fontosabb, hiszen lassan már fizetni kell. Miből, hogyan?
Lehetséges, hogy az ön által említett “sufni-könyvelő” teljesítménye a fizetett díjjal arányos? Pont olyan, mint egy sufni-tuningos autó? A garancia a garázskapuig szól, de nagyon olcsó volt? 🙁
Nagyon sokan azt hiszik, hogy milyen jó a biztonsági őrnek, csak bóbiskol a meleg kuckójában, időnként sétál egy kicsit a telephely kerítése mellett, vagy éppen az irodák folyosóján, aztán ezért a semmiségért kap lóvét is. Senki nem gondol rá, hogy milyen figyelem kell, hogy az emberi trükköket kitalálja, amikor lopni akarják az árut. Hogy a kerítés melletti séta célszerűen tervezett, időre kell menni, mert kegyetlen a csekkoló berendezés, hogy a három markos legény, aki éppen a kerítésen belülről kifelé tolja az árut, mennyire nagyon veszélyes tud lenni, ha megzavarják, stb…
Nos, a könyvelőket szükséges rossznak tartják, és ennek megfelelően becsülik a kisvállalkozók. Nyűgnek, nem pedig segítő munkatársnak tartják, és az elsők között spórolnak rajta: “Oh, a szomszéd Bözsi bácsi kisunokája valami hasonlót végzett, ő megcsinálja nekem havi 3ezerért.” Meg. Hát hogyne… Csak amikor élethelyzetről van szó, akkor fogalma sincs róla, mert nem tanulta, nincs tapasztalata. Amikor be kell menni a hivatalba, ügyintézni, akkor nem megy, mert feketén dolgozik. Oldja meg az ügyfél az életét, ahogy tudja.
A könyvelők túlnyomó többsége érti a szakmáját, csinálja a dolgát, nyeli az ügyfél (esetenkénti) pocskondiázását. Készül, felkészül, karácsonykor új jogszabályokat tanul, hogy újévben segíthessen.
Miért is ne kellene tisztességes munkáját tisztességesen megfizetni? Miért is ne kellene rá hallgatni? Együtt könnyebb lenne, nem?
2012 január 01-től (fegyveres testület tagja volt) szolgálati járadékban részesülő egyéni vállalkozói tevékenységet végezhet-e úgy, hogy a járadékot nem vonják meg tőle ? Ha igen !- milyen formában ?
Válaszukat köszönöm ! Tisztelettel: Veresné
Kedves Veres Ferencné!
Szolgálati járandóság, nem szolgálati járadék; és végezhető mellette egyéni vállalkozói tevékenység. Fontos tudnivaló, hogy ügyelni kell a keresetkorlátra, továbbá az, hogy teljes összegű kötelezettségeket kell havonta fizetnie, mivel nem minősül kiegészítő tevékenységűnek.
Tisztelt Szakértő!
Nem akarom kiborítani, elég, hogy engem kikészít a sok kérdésével a kedves ismerősöm, aki szerintem már MINDENT elolvasott ezen az oldalon (is), amit kinyomtatva eljuttattam neki és most megkért, hogy szó szerint írjam be, amit ő – internet híján – papírra vetett:
“1951. márciusi születésű nő vagyok, jelenleg előrehozott öregségi nyugdíjas, jan.-tól korhatár előtti ellátott. Hány éves koromban lehetek ismét nyugdíjas? Evás vállalkozó vagyok, mennyi lehet az árbevételem, hogy ne essek ki a korhatár előtti ellátásból? Eddig a bruttó árbevétel 10%-a minősült e tekintetben jövedelemnek. S.O.S.” Nagyon köszönöm a türelmüket, megértésüket és ismételten a segítségüket kérem.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülök 38 év 161 nappal.
Ez év január végétől szüneteltetem az egyéni vállalkozói tevékenységemet.
A törvényi változásokat figyelemmek kisérve most úgy gondolom, hogy amig be nem töltöm a 62.évet ( 2013) addig maradna is a szüneteltetés, mert így maradhatna a nyugdíjam is. Jól értettem?
Mivel áfás voltam, a másik kérdésem az lenne, hogy még most decemberben célszerű lenne-e kijelentkezni az áfakörből a szüneteltetés alatt, vagy nincs jelentősége, hagyjam így?
Vagy szüntessem meg végleg a vállalkozást? MIt tanácsolnak?
(Bevételem,kiadásom nem volt ebben az évben.)
Válaszukat előre is köszönöm, további jó munkát kívánok.
Mária
Kedves Mária1951!
Teljesen jól gondolja; a korhatár előtti ellátások 2012. évi alakulásáról éppen tegnap tettük közzé írásunkat, javasoljuk az átolvasását.
Nulla forint bevétel mellett teljesen felesleges lenne horribilis összegeket fizetni a semmiért, hacsak nem parlamenti képviselőnek tetszik lenni… 😉
Nincs jelentősége az áfa-körnek, ha szüneteltet. Nyilván kilátása sincs 2012-ben sem a bevételnek, hacsak a könyvelője nem mond valami különleges okot, akkor mi huszáros vágással, évforduló-napra, december 31-vel megszüntetnénk az egyéni vállalkozását, ha valami csoda folytán mégiscsak szükség lenne rá, villámgyorsan újra ki tudná váltani.
Figyelje honlapunkat, mert a változásokról napról-napra teszünk közzé írásokat – nagyon reméljük, hogy teljesen érthető formában, nem úgy, ahogyan azt a törvényben összelapátolták… 🙁
Tisztelt Szakértők !
Köszönöm segítőkészségüket,válaszukat.
Hát…tetszene parlamenti képviselőnek lenni:-) DE sajnos csak egy mezei nyugger vagyok.
Valójában van még eladatlan készletem, ami bevétel lenne, áfa vonzattal-ha most megszünök. Ha akadt volna vevő a készletre, akkor a szüneteltetést befejeztem volna, és értékesítés után szüntettem volna meg a vállalkozást.De hát vállalkozó tervez, parlament végez…
De még átgondolom, valószínű mégis csak a huszárvágás lesz a megoldás.
Természetesen figyelem továbbra is honlapjukat, mert rengeteg jó dolgot lehet itt olvasni.
Köszi’ mégegyszer, és további jó munkát kívánok Önöknek.
Mária
Azzal a kéréssel fordulok önökhöz hogy szíveskedjenek a felmerült problémámra lehetőleg korrekt választ adni.
1952. 11. 30. ?án születtem. . Jelenleg korengedményes nyugdíjas vagyok/2-éve/ ami jövőre korhatár előtti ellátássá válik
Azért kellene már most tisztában lennem a majdan rám vonatkozó szabályokra , mert Ausztriába mehetnék egy kevés időre dolgozni/ 4-5 hónapra/ februártól, kicsit kiegészíteni a megélhetésemet, és nem szeretném elveszíteni az ellátásomat. Jó lenne tisztában lennem a lehetőségeimmel. Mivel önöknek jó a rálátásuk a törvényekre, tisztelettel kérném segítsék válaszaikkal helyzetemet.
-Először is dolgozhatom e majd egyáltalán a jövedelempótló támogatás mellett?
-Ha igen, van e bejelentési kötelezettségem/vagy csak akkor ha túlléptem az összeghatárt?/ hova? Mennyi időn belül? / nyugdíjfolyósító,
adóhivatal?/ elég kinntről telefonon vagy írásban faxon, netán személyesen?/
-Mennyit kereshetek, évre vagy hónapra lebontva? / 18X-os min.bér-ig, bruttóban
számolva?/
– Mennyi lesz a minimálbér?
-Adóköteles lesz e hozzáadva a jövedelempótlóhoz vagy adómentes?
Szakértői válaszukat tisztelettel megköszönöm!
Pécs. 2011. december 11.
Mezei János
Kedves Mezei János!
1. Ön korengedményes nyugdíjas, aki nem jövedelempótló támogatásban, hanem korhatár alatti ellátásban fog részesülni 2012. január 01-től, egészen az öregkori nyugdíjkorhatárának eléréséig, szolgálati idejétől függően 2013. I. félévéig, vagy 2012.11.30-ig.
A keresetkorlátozás szabályai szerint dolgozhat mellette (a keresetkorlát szabályairól abban az írásban olvashat, amelyikhez kérdését írta, a Korhatár előtti ellátás 2012. című, mai írásunkban pedig a többi kérdésről
2. Ha megtisztelne bennünket azzal, hogy végigolvassa az írásunkat, akkor a 3., 4., 5., és 6. kérdésére is milliméter-pontosságú választ talál. 😉
3. A minimálbér – várhatóan – 94ezer Ft lesz, a garantált bérminimum (szakképzettség, középiskola minimum kell a munkakör ellátásához) 108ezer Ft összegben várható.
4. Ugyanúgy, mint eddig.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm a gyors válaszukat! Azonban sajnos még mindig nem tudtam “kihámozni” az összes eddigi kérdések és válaszok elolvasása után sem amire igazán szükségem lenne, hogy még véletlenül se kövessek el jogsértést.
Tisztelettel kérném önöket válaszoljanak a konkrét kérdéseimre.
Februárban mennék Ausztriába 4 hónapra dolgozni alkalmazottnak.
Tudom hogy nem fogom elérni az éves keresetkorlátot/ addig dolgozom/, azonban bejelentési kötelezettséggel tartozom e a nyugdíjfolyósítónak?:
1. -Hogy külföldön tartózkodom/dolgozom/? +munkahely
2. -A lakcímemről mielőtt kiutazom?/ de majd csak ott
tudom meg hol fogok lakni/
3. -Mi a bejelentési határidő, van e egyáltalán?
Tehát mint korhatár alatti ellátottra mi vonatkozik majd 2012-ben?
Tisztelettel megköszönném türelmüket!
Mezei János
T.Könyvelőiroda !
2011.dec.28-án adnám be az ONYF-nek a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodást, amelyet fiatalabb ügyvezető társam ír alá, mivel a kft-nél, ahol én is alkalmazásban lévő ügyvezető vagyok (két ügyvezetője van a kft-nek). A munkaügyi központnak november 28-i dátummal küldtük el a szándéknyilatkozatot.
Kérdéseim:
1. Visszaalkalmazásra kerülhetek-e a cégemnél, mint ügyvezető a minimálbér 18 x-ának figyelembevételével ?
2. Ha mint ügyvezető nem, akkor más beosztásban visszaszerződhetek-e korábbi cégemhez ?
3. Ha a korengedményes nyugdíj szellemével vagy egyenesen jogiságával fenti 2 kérdés nem jöhet szóba, akkor folytathatom-e ügyvezetői tevékenységem térítésmentesen korábbi irodámat használva, mivel nem szeretném eddigi beosztott kollegáimat cserben hagyni és etikusabb is lenne talán először ledolgoznom az egyö.sszegben kifizetendő nyugdíjam. De használható-e a jelenlegi irodai infrastruktura biztosított munkaviszony nélkül, mint olyan ügyvezető, akit a közgyűlés esetleg nem akar visszahívni ebből a státuszából? Én csak kisebbségi tulajdonos vagyok (a legkisebb törzstőkével) a 10 tulajdonos társ között).
Tisztelettel várva szíves szaktanácsukat.
Homoki László
Kedves Homoki László!
Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdőnappal nem állapítható meg a 2011. évi CLXVII. törvény alapján, amely 2012. január 01-én lép hatályba. (Olvassa el mai írásunkat a korhatár előtti ellátásokról).
Nem tudjuk, hogy teljesen pontosan értettük-e az adott jogszabályt, de az “ördög nem alszik”-elv alapján korengedményes nyugdíjának kezdő napjaként 2011. december 30-at, 31-et jelölje meg a kérelemben… 🙁
1. A megadott információja alapján van mód a visszafoglalkoztatására (nem éri el az 50%-ot a tulajdoni hányada, és nem áll Ptk. szerinti rokonságban az ügyvezetővel).
2. Nem a beosztás a lényeg, hanem a “visszafoglalkoztatás” ténye.
3. Igen, tagi viszony alapján folytathat tevékenységet nulla forint megbízási díj ellenében, de a minimum járulékfizetés új szabályait figyelembe kell venniük.
Kísérje figyelemmel honlapunkat, ahol napról napra újabb változásokról igyekszünk közérthetően beszélni. 🙂
Tisztelt Könyvelőiroda!
Abba a kategóriába estem, akik 2012.01.01-től előrehozott öregségi nyugdíjból átkerülnek a korhatár előtti ellátásba. Így eddigi kiegészítő tevékenységű EVÁ-s vállalkozásom főállásúvá “avanzsál”. Most nem is az irgalmatlan járulékteher növekedésre kérdezek rá, hanem arra, hogy
1.) főállású EVÁ-s egyéni vállalkozónál hogyan értelmezhető az, hogy járulékalapot képező jövedelme nem lehet a minimálbér 18-szorosánál? Hiszen az EVÁ-s járulékalapja a minimálbér. Ezek szerint akár az EVA felső határáig lehet bevétele, hiszen járulékalapja akkor is csak a minimálbér?
2.) Ha nem a minimálbér számít a jövedelem járulékalapjának, akkor mi? A teljes bevétel, vagy annak tört része (hiszen költségek vannak, melyekről ugyan EVÁsként nem kell könyvelést vezetnie).
3.) Ha “véletlenül” a teljes EVÁ-s bevétel beszámít a keresetkorlátozás összegébe, akkor még az ÁFA is beleszámít?
4.) Ha a 3. forgatókönyv valós, akkor nem érdemes-e váltani átalányadóásra, alanyi adómentességet kérve?
Ez utóbbi (4.) kérdésem a legizgalmasabb e piééanatban, közeledvén december 20.
Előr is köszönve válaszát
GK.
Kedves Gerthy Kálmán!
Elnézést, hogy válaszunkkal megvárakoztattuk, de éppen elébe ment egy-két olyan kérdésnek, ami a 2012-es változásokat is érinti, és mi – a napi munkánk mellett – ezeket a változásokat dolgozzuk fel, tesszük közzé folyamatosan honlapunkon.
1. és 2. Az egyéni vállalkozó úgy is nyilatkozhat, hogy neki nem ennyi a jövedelme, nem ez után fizeti meg a járulékot, hanem magasabb összeg után.
(Megjegyzés: az evás egyéni vállalkozó, aki nem a számviteli törvén szerinti könyvvezetési kötelezettséggel bír, bevételi nyilvántartást köteles vezetni és köteles megőrizni kiadására, költségére vonatkozó bizonylatait.)
3. és 4. A váltás érdemlegességét nem a keresetkorlátozás határozza meg elsődlegesen, hanem a bevétel-költség aránya.Öt, illetve tizennyolc nappal ezelőtt írtunk az egyszerűsített vállalkozói adó 2012. évi változásával kapcsolatosan, javasoljuk írásainkat áttanulmányozni.
Köszönöm szépen. GK.
T. Könyvelőiroda!
Itt a 21. kérdező voltam 2011.02.02.-én.
Nyugdíjba is mentem szeptembert 01 -jével, a nők korhatár nélküli, 40 év jogosultsági idő utáni ? teljes összegű ? nyugdíjba menetelének lehetőségével.
Szeretnék ha vissza mennék dolgozni, mint tanácsadó alkalmanként kell, hogy dolgozzak lehet, hogy egy hónapba csak 2* kellene mennem.
Kérem a segítségüket mi lenne a megoldás arra, hogy a nyugdíjamat nem szeretném szüntetni de tudjak menni dolgozni! Mi lenne így a lehetőségem.
Van-e rá mód, hogy megbízási szerződéssel mennyek vissza?
Köszönöm a válaszukat:
szklari1953
40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes öregségi nyugdíjával.
Kedves szklari1953!
Gratulálunk és jó egészséget kívánunk nyugdíjazásához! 🙂
Tegnapelőtt jelent meg a Magyar Közlöny 148. száma, amelyben azt mondják, hogy ez a 40 éves kedvezményes nyugdíj továbbra is öregségi nyugdíjnak minősül, életkortól függetlenül. Tehát, magyarul, ön nyugdíjas (vagyis nem korhatár előtti ellátás).
Ugyanakkor a keresetkorlát tekintetében marad az a helyzet az ön esetében, amit abban az írásunkban ismertettünk, amelyhez hozzászólását írta. Tehát, az összeg a lényeg, nem az alakalom, vagy a munkaidők hossza.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm válaszukat.
Üdvözlettel:
szklari1953
Tisztelt Cím!
A segítségüket kérem egy ismerősöm részére, akinek a könyvelője nem adott érdemi választ a kérdésére. Egy 1951. évi születésű hölgy evás egyéni vállalkozó az előrehozott nyugdíj mellett. A változások miatt milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Mintha “főállású” e.v. lenne? (Hány %?)
Érdemes egyáltalán evásnak maradnia? Másfél év múlva betölti a rá irányadó saját jogú öregségi nyugdíjkorhatárt, addig talán jobban megérné szüneteltetni a vállalkozást és esetleg alkalmi kiskönyvvel (pontos nevét nem is tudom, bocsánat) dolgoznia egy családtag hasonló vállalkozásában?
Köszönöm!
Kedves kepi!
Szegény kolléga nem is adhatott érdemi választ, mert a törvény még aláírásra vár. A dolgok jelen állása szerint nem fog nyugdíjasnak minősülni a hölgy, így főfoglalkozású egyéni vállalkozók járulékát, terheit lesz köteles ő is megfizetni, ha folytatja vállalkozói tevékenységét.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról november 17-én és december 06-án is írtunk honlapunkon; javasoljuk azok elolvasását.
Érdemes-e evásnak maradni? Az benne a csapda, hogy nincs egyedi recept rá, rengeteg más körülményt is kellene ismerni a jó válasz adásához. Önmagában a nagyságrendekkel megemelkedő járulékfizetési kötelezettség még nem jelenti azt, hogy drasztikus változás kelljen részéről is.
Kísérjék figyelemmel honlapunkat, továbbra is szépen sorra vesszük a legfőbb változások ismertetését.
És még valamit…. itt, a “végeken” rettentő nehéz megélni, hogy nincs jogbiztonság az adózás és a járulékok területén, tervezhetetlen (és ez miatt sokszor kilátástalannak tűnő) az életünk, nagyjaink, ott “fenn”, erről mintha nem is vennének tudomást, csak nyomják a húsdarálót, mi pedig próbáljuk a súlyos késéleket elkerülni, és csak reménykedünk, hogy tényleg valami szép fasírozott lesz belőlünk, mert, ha jó is lesz, annak sem mi fogjuk az ízét élvezni… 🙁
Nagyon kedves, köszönöm a gyors választ! Én azzal számolok, hogy megvalósul minden rossz, tehát fel kell készülni dec. 20-ig az eva váltás miatt mindenképp.
Már csak egy kérdés maradt nyitva: ha szünetelteti a vállalkozói tevékenységét a hölgy és megkezdi azt egy másik családtag (aki egyébként köztisztviselő és rendelkezik a vállalkozáshoz előírt végzettséggel), akkor az előrehozott nyugdíjast megérné-e a járulékok miatt csak alkalmanként foglalkoztatnia a kis könyvvel, mintha inkább nem is szünetelne és “kibekkelné” a rendes nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időt, inkább továbbra is vállalkozva és fizetve a teljes járulékot? Heti 2-3 napról van szó.
Kedves kepi!
Az adózó eva-alanyisága megszűnik, ha adózó nem számolt el bevételt a tevékenységének szüneteltetése megkezdése előtt és a tevékenységét az adóév hátralévő részében is szünetelteti.
Magyarul: a vállalkozás ugyan szünetel, de a következő évtől, a visszatéréskor már nem eva-alanyként tudja tevékenységét folytatni.
Továbbra sem eldöntető a “megéri-e?” kérdés, de úgy tűnik, hogy heti 2-3 nap foglalkoztatás esetére nem lesz érdemes fenntartani a vállalkozást. Ha – tételezzük fel – ezer forintos órabérben gondolkozik, akkor heti 3x 8 óra = 24 óra x 1.000, Ft = 24ezer Ft hetenként kb 100e Ft havonként a bevétel, költségek, eva és járulékfizetés nélkül. Akkor számoljon tovább ön, hogy ehhez mekkora vállalkozói bevétele tartozik.
(A fizetendő járuléka 55.350,- Ft összegben várható havonta)
Nagyon szépen köszönöm a választ!
Azt szeretném kérdezni,hogy aki 2011 október elsejétől nyugdij mellett dolgozik,akkor a keretösszeg 1404000,-ft,vagy 117000×3 vagyis 351000,-ft. A nyugdijam 2011 szeptembet 23-án lett megállapitva.Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Vas Gyuláné!
Éves keretösszeg van, ami nem időarányosan számolandó, hanem összegszerűségében.
Tisztelt könyvelőiroda!
2008. július 01-óta szolgálati nyugdíjas vagyok, még nem értem el a felső korhatárt. Magyarországi állandó lakcímmel rendelkezem, (napi kijárással) Ausztriában bejelentett munkahelyen dolgozom. Az éves keretösszeg a külföldön adózott keresetre is vonatkozik-e? Köszönöm válaszukat!
Kedves Timár Melinda!
Természetesen, a külföldön szerzett jövedelem is része a keresetkorlátnak.
Tisztelt Könyvelőiroda !
Hivatásos szolgálati viszonyban állok. A szolgálati éveimet tévesem állapították meg, amelyre a napokban derült fény. Azonban 2010. decemberében volt egy átszervezés, amely során a jelenleg megállapított szolgálati évekkel el mehettem volna nyugdíjba. Hivatkozhatok-e a Munka törvénykönyvében leírtakra, miszerint:
A munkaszerződés megtámadható, ha valamelyik szerződő fél a munkaszerződés megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett. A munkaszerződés ezen a címen akkor támadható meg, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Szintén megtámadható a munkaszerződés, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt.
Amennyiben nem, akkor mely jogszabály alapján érvényesíthetem jogaimat.
Kedves Himre!
Halvány lila megveszekedett gőzünk sincs. 🙁 😉 Milyen jogát szeretné érvényesíteni, vagyis inkább melyiket?
Ön hivatásos szolgálati állományban van, így nem biztos, hogy a Munka Törvénykönyve lesz bármire is a hivatkozási alap, akármennyire is alaptörvény. Oda kell figyelni a szolgálati viszonyt szabályozó törvényekre is.
T.Könyvelőiroda!
Lehet, hogy kissé nehéz a felfogásom, vagy már belezavarodtam a sok olvasásba, de nem értem tisztán a dolgot. Most akkor ha nyugdíj mellet dolgozom, mennyi a havi kézhez kapható keresetem, amivel nem lépem túl az éves megengedett keretösszeget? Én úgy számoltam, hogy 78.000.- bruttónak a havi nettója 60.600.-, ennek a 18-szorosa 1.090.800.-, tehát havonta 90.900.-Ft-ot kereshetek ahhoz, hogy ne lépjem túl a keretösszeget az adott évben. Nem jó így? Előre is köszönöm türelmüket és válaszukat! Üdvözlettel:Lengyel Gézáné
Kedves Lengyel Gézáné!
Éppen itt, ezen cikkhez történt kérdésfeltevésre válaszoltunk tegnap.
Továbbá, a cikkben, amihez a kérdését feltette, világosan benne van: “…2011-ben 78.000 forint x 18 = 1.404.000 forint{ ?> havi bruttó 117ezer Ft-nak felel meg éves viszonylatban…”. Természetesen, bruttó összegről van szó.
Köszönöm szépen a választ, most már érthető számomra, csak azt felejtettem el megkérdezni, hogy az étkezési (meleg) jegy (hozzájárulás) beleszámít-e a keresetbe? Üdvözlettel és további jó munkát kívánva:Lengyel Gézáné
Kedves Lengyel Gézáné!
Béren kívüli juttatás 2011-től a meleg étkeztetés, vagy a fogyasztásra kész étel értéke, havi 18 ezer forintig,
Ezen juttatások 1,19-szerese után a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó terheli, de más fizetési kötelezettség (így társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás) sem a kifizetőt sem pedig a magánszemélyt nem terheli.
A kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. [Tbj. 21. §. :nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjátaz Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.]
Ebből következően nem számít bele a keresetkorlátba sem.
Tisztelt könyvelőiroda!
Szeretném, ha válaszolnának kérdésemre, mert nem tudom meddig dolgozhatom nyugdíj mellett! 59 éves koromban mentem nyudíjba 42 év 128 nap szolgálati idővel. A nyugdíj mellett dolgozom és nem tudom, hogy mi számít bele a jövedelemszerzésbe. Ugyanis tiszleletdíjat is kapok és nem tudom, hogy beleszámít-e az éves keresetbe azaz 1.404 ezer forintba. Ha megbizásos jogviszonyom lenne az is beleszámít-e az 1404 eFt.éves keresetbe. Válaszukat, fáradozásukat tisztelettel köszönöm. Huszárné Kata
Kedves Huszár Tiborné!
A válasz ott van abban az írásban, amelyhez a kérdését írta:
További kérdésére is ugyanebben az írásban találja meg a választ, ugyanebben az előbbi idézetben: nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem a kulcskifejezés.
Járulékalapot képező jövedelemnek minősül:
?1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, “
T.cím.2008.dec.28.án mentem nyugdíjba 5-év korkedvezménnyel.Mivel olyan munkakörben dolgoztam.Születtem 1954.március.Ausztriában hivatalosan dolgozhatnék-e.Ha ott bejelentenének,akkor itthon elveszne e-a nyugdíjam erre szeretnék választ kapni. köszönettel
Kedves Kóczán Antal!
Nem veszik el a nyugdíja, “csak” a keresetkorlát elérésétől az adott év végéig szünetel a kifizetés. A következő évben megint indul, megint keresetkorlát, stb. Egészen az Önre vonatkozó előrehozott öregségi nyugdíj korhatáráig.
Tisztelt Könyvelőiroda !
Az előző kérdésemre kapott válasz azon része tiszta, hogy nem szabad elérni a korlátozás határát, de :
1. Amennyiben megszünik a munkaviszonyom a keresetkorlátozás elérése előtt, a meglévő vállalkozásomat, amelynek ez évben nem volt még bevétele szüneteltetni kell ? (azt értem, hogy fel lehet függeszteni, de kell-e) ?
2. Vagy működhet tovább, de nem lehet olyan bevétel amivel a korlátozást elérném ?
3. Ha a vállalkozás működhet, mikor adhatom ki az első számlát ? (ha pld. ez decemberben történik azt a havi nyugdíjat vissza kell-e téríteni ?)
Kedves Sándor 1950!
Sajnos, ismét fogalomzavar van: A vállalkozás bevétele nem egyenlő a vállalkozó keresetével!! Egy vállalkozásnak nem csak bevételei, hanem költségei, ráfordításai is vannak. És a bevétel meg a költségek, ráfordítások közötti különbség még mindig nem a kereset, az még csak az adóalap, ami után – általában – adó fizetendő.
Ha nem vesz ki vállalkozói kivétet, akkor nem is keletkezik év közben keresete. Ajánljuk erősen, hogy konzultáljon a könyvelőjével. A vállalkozás konkrét ismerete nélkül normális további tanácsot nem tudunk adni.
Tisztelt Könyvelőiroda!
1950. 07. 02-án születtem, ennek megfelelően 2010-ben előrehozott nyugdíjas lettem. A volt munkáltatóm a korábbi beosztásomba visszavett és alkalmaz a mai napig. A havi bruttó bérem átlagosan 200 000 Ft.
Kérdéseim:
1. Amikor elérem a keresetkorlátozás határát, csak a nyugdíjat lehet felfüggeszteni, vagy a munkaviszony megszüntetésével a nyugdíj tovább folyósítható?
2. Egyéni vállalkozóként, ha a munkaviszonyt fel lehet függeszteni, lehet-e bevételem, ha kivét nem keletkezik?
Válaszukat tisztelettel köszönöm!
Kedves Sándor 1950!
1. A keresetkorlát határát nem szabad elérni, mert amennyiben eléri, akkor már – eső után köpönyeg – beáll a jogkövetkezmény, azaz onnan kezdve az év végéig ugrik a nyugdíj. A keresetkorlát beállta előtt munkaviszonyát bármikor megszüntetheti(k).
2. Egyéni vállalkozó nem munkaviszony, hanem az egyéni vállalkozó, és az egyéni vállalkozást lehet bizonyos esetekben szüneteltetni. A szüneteltetés alatt nem lehet bevétele, sem vállalkozói kivéttel, sem anélkül (bizonyos eseteket kivéve).
Kedves Irodai dolgozó,
Férjem 1951 júni 24.-én született.
1966-tól iparitanuló volt, majd dolgozott,1994-től 2002-ig rokkantnyugdíjas volt. 2002-óta dolgozik, a mai napig.
Szeretném kérdezni, hogy ez az idő beleszámít-e a szolgálati időbe.
Köszönöm válaszukat.
Szép napot mindenkinek.
Kedves Fórián Mária!
Igen, a szolgálati időbe beszámít.
Tisztelt Könyvelőiroda!
60éves véglegesített rokkantnyugdíjas vagyok. A nyugdíjam 98700 Ft.Jelenleg dolgozom 97000 Ft/hó bruttó keresetem van.Számomra nem egyértelmű , hogy a nyugdíjam kétszereséig elért bruttó keresetig nem vonják meg a nyugdíjamat, vagy pedig, ha a minimálbért meghaladja a keresetem 6 hónapon keresztül?
Kérem mielőbbi válaszukat.
Köszönettel:Nagy Sándorné
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm válaszukat.
Üdvözlettel:
Balogh Gábor
Tisztelt Könyvelőiroda!
Figyelemmel követtem a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos válaszaikat és Önöknek köszönhetően tisztában vagyok azzal, hogy 1954.04.27.-én születve én lemaradtam erről, legkorábban a 42 év szolgálati idővel mehetek csökkentett előrehozott nyugdíjba 2014.12.22.-én, ha ezt a lehetőséget nem szüntetik meg.
Azt szeretném kérdezni Önöktől, hogy közeli házzátartozó ápolása jogcímén fizetés nélküli szabadságra menvén ez az időszak beleszámít-e a szolgálati időbe?
Az élettársam ápolására (kezdődő súlyos betegség) előbb, vagy utóbb sajnos szükség lesz, ezzel kapcsolatban jár-e valamilyen ápolási díj és ha jár, ez milyen összefüggésben van a nyugdjba vonulásommal.
Válaszukat előre is köszönöm:Balogh Gábor
Kedves Balogh Gábor!
A fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít szolgálati időnek.
Az ápolási díj folyósításának időtartama alatt az ápoló nyugdíjszerző szolgálati időt szerez, s ezen túlmenően járulékfizetés nélkül jogosult az egészségügyi ellátásra.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Köszönöm a választ! Még azt szeretném kérdezni,hogy ápolási díj folyósítása feltételeinek hol tudnék utánajárni?
Válaszukat előre is megköszönve:
Balogh Gábor
Kedves Balogh Gábor!
A tizennyolc év feletti tartósan beteg személy ápolására tekintettel járó ápolási díj a település önkormányzatának képviselő testületének hatáskörébe tartozik; a helyi jegyzőhöz kell fordulni.
Tisztelt Cím!
Kérdésem a következő:
1950.ben született végleges rokkantnyugdíjas vagyok. Sokat foglalkoznak ma a korhatár előtti rokkantak “visszahelyezésével a munkaerő piacra”. Mi számít az Én helyzetemben a jelenlegi törvény szerint öregségi korhatárnak, hiszen, ha nem rokkant lennék, akkor már 2010-ben előrehozott öregségi nyugdíjas lehetnék.
Tisztelettel várom válaszát: Tamás
Kedves Tamás!
Az 1950-ben született férfiak öregségi nyugdíjkorhatára 62 év (2012.). Az előrehozott öregségi nyugdíj korhatáruk 60 év (2010.) Az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően azt az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséi bármikor lehet érvényesíteni.
Mivel Ön “véglegesített” rokkantnyugdíjas, az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor nem kerül öregségi nyugdíj megállapításra, továbbra is rokkantsági nyugdíj összege kerül folyósításra.
Tisztelt Könyvelőiroda!
1953. június 12-én születtem. Idén szeptemberben lesz meg a 40 éves szolgálati időm (4 év főiskolával). Kérdésem, ha kérvényezem a korengedményes nyugdíjazásomat, a munkáltatóm meg tagadhatja-e annak megadását? Amennyiben mégis támogatná nyugdíjazásomat, mennyi ideig kellene fizetnie utánam a járulékokat? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: G. Anna
Kedves Grócz Anna!
A korengedményes nyugdíjba vonulás 2011-es szabályairól honlapunkon, a linket követve olvashat.
Mivel egy korengedményes nyugdíjazás mindig a két fél megállapodásán alapul (a törvényi feltételeken túl), ezért – értelemszerűen – a munkaadó erre nem kötelezhető, azaz ezt a kérést megtagadhatja.
Amennyiben megegyeznek, akkor nem kell Ön után járulékot fizetnie, hanem az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltételéig hátralévő időre terjedő nyugdíját kell egyösszegben megfizetnie a nyugdíjigazgatóság felé, amely Önnek havonta kiutalja ezen összeg egy havi részét.
Tisztelt Könyvelőiroda most olvastam át sokadjára a nők 40év utáni nyugdijazásáról már én is irtam önöknek,a feleségemnek már 2006-ban meg volt a 40év szolgálati ideje 33év ledolgozott évből, 29év korkedvezményben töltött szolgálatiidő mely után 7-év korkedvezményt szerzett,és most értettem meg miért nem számitják a korkedvezményes időt a 40évbe a feleségem jelenleg rokkantnyugdijas, 2010-ben lecsökkentették a rokkantnyugdiját 40%-ra akkor irtam a jogorvoslati főigazgatóságra hogy kérnénk az előrehozott nyugdijat,mivel már a 40% nem biztositási jogviszony, és azt irták nincs meg az életkori feltétel szerintem teljesen félre lettünk vezetve,mert már 2009-ben a régi jogszabályok szerint kérhettük volna az előrehozott nyugdijat mivel a jogosultságot nem 2010-ben szerezte a feleségem ez korábban meg volt,de a nyugdij biztositó a mostani jogszabályokra vonatkozó életkori feltételre hivatkozik,miért csapják be az embereket?még itt is holott azt olvastam hogy ez a korkedvezmény szerzett jog nem vész el ezt bármikor lehet utólag érvényesiteni,hivatkoztam egy régi új jogszabályrahogy az öregségi nyugdijkorhatár betöltését megelőzően 2-évvel előrehozott öregségi nyugdijra jogosult az az 1958december 31-ét követően született nő aki legalább 37-év szolgálati időt szerzett,és azon a napon amelytől kezdődően az előrehozott nyugdijat megállapitják biztositási jogviszonyban nem áll,aki 2009december 31-igaz öregségi nyugdijhoz szükséges életkort betöltötte,az előirt szolgálati időt megszerezte-e jogosultságát bármikor érvényesitheti,Ebben az esetbenaz öregségi nyugdijkorhatárnak a Tny.2009.december31-én hatályos rendelkezései szerintiéletkort kell tekinteni,most azért vagyunk kétségbe esve mert orszi felülvizsgálat előttvagyunk,és olvastam hogy meg akarják a korkedvezményt szüntetni,mi úgy érzem alaposan át lettűnk verve,biztosan tudták már a nyugdijintézetnél hogy milyen új rendelkezések lesznek,azért vezettek félre,bennünket lehet hogy biróságra kell menjünk még szerencse hogy a levelezéseket kinyomtattam,köszönöm a türelmüket és ha tudnak válaszolni a válaszukat.Tisztelettel:Telegdi László
Kedves Telegdi László!
Válaszolnánk mi, nagyon szívesen, de fogalmunk sincs, hogy mi a kérdés! 😉
Ön csak ontja a szavakat; minden előfordul benne, ami csak létezik, mégsem értjük Önt. Válaszoltunk Önnek többször is, legutoljára 2010. november 18-án.
Jó napot kívánok!
1955 május 04-én születtem, hivatásos katonaként 1995 dec. től szolgálati nyugdíjas vagyok.
Kérdésem: – hogyan kell értelmeznem a kereset korlátozást?
– mikortól nem fog vonatkozni rám a jelenlegi törvény vagyis mikortól leszek “öregségi nyugdíjas” ?
Kedves Nagy János!
Ön nem olvasta el az írásunkat, csak a címsorig jutott? 🙂
Az utolsó előtti bekezdés így szól:
Tisztelt Könyvelő Iroda!
1953.március 23-án születtem. 2010.dec.15-től – 39 év 114 nap szolgálati idővel – korengedményes nyugdíjas vagyok. Kérdésem. Hogy működik a keresetkorlát? Ha jól tudom, 1.404.000,- Ft elérése után nyugdíjat nem kapok, ebben az esetben cégem, aki vállalta a nyugdíjam kifizetését, visszakapja-e a befizetett összeget? (Családi vállalkozásunk) Jelenleg tiszteletdíjas polgármesterként tevékenykedek a nyugdíj mellett.
Kedves Moci!
Mintegy órával ezelőtt, más néven, már feltette ezt a kérdést.
Még egy polgármestertől sem elegáns dolog sürgetni az ingyenes tanácsokkal szolgáltató válaszadókat… 😉
Arról nem beszélve, hogy a második kérdésfeltevése után 5 perccel tettük közzé válaszunkat (amíg Ön újból befabrikálta kérdését, mi az időben böngésztük össze, és írtuk meg válaszunkat).
Tisztelt könyvelőiroda!
Novemberben töltöm be az 59. életévemet. 43 éves munkaviszonyom van.Az lenne kérdésem, hogy ha 59. életévem betöltése előtt megyek el nyugdíjba, akkor is megkapom-e a 40 év munkaviszony utáni évenkénti 2 %-ot? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Szilágyi Józsefné
Kedves Szilágyi Józsefné!
Ön 1952-ben születhetett, tehát ebben az évben – táblázatunkból is kiolvashatóan – Ön csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult a 59. születésnapját követően (csökkentés nélkül, mivel a szolgálati ideje elérte a 40 évet).
Kiszólásából (“…ha 59. életévem betöltése előtt megyek el nyugdíjba..”) úgy gondoljuk, hogy Ön a nők 40 év utáni kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét kívánja igénybe venni, mivel arra korhatár nélkül van lehetősége.
Ez esetben Ön teljes öregségi nyugdíjat fog kapni, ahol a számítás menete kellően bonyolult: a figyelembe vehető átlagkeresetnek, a szolgálati időtől függő százaléka lesz a nyugdíj összege.
Tisztelt könyvelőiroda!
Hivatásosként belügyesként dolgoztam . Idén egészségromlás miatt szolgálati nyugdíjba megyek.Szeretném megtudni a pontos összegét ,hogy mennyivel kevesebb járulékot kell fizetnem havonta ha taxis vállalkozó lennék.Illetve alanyi adómentesség választása helyes e?Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Tóth csaba!
A kérdéseit nem értjük, nincs rá helyes válaszunk; minél kellene kevesebb járulékot fizetnie? Miért kellene kevesebb járulékot fizetnie? Az alanyi adómentesség választásának kérdésénél mindig attól függ… 😉
Személyfuvarozó egyéni vállalkozás esetében – alapesetben – előnyös lehet az alanyi adómentesség választása.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Arról szeretnék érdeklődni, hogy érdemes e elmennem nyugdíjba még az idén november végén.
Mivel 1953. január 20.-án születtem tavaly 2010. december 31.-én már megvolt a 40 évem és 128 napom.
Amennyiben idén 2011. november végén mennék el, már 41 évem lenne plusz a 3 év ipari tanuló évem, vagyis 44 évem.
Kérdésem mit befolyásol, ha jövőre 2012. január, végén, amikor betöltöm az 59. évemet, akkor mennék el előre hozott öregségi nyugdíjjal.
Vagyis voltaképp 2 hónapról van szó tudom, ha idén megyek el, akkor már bele esek a 2012. évi nyugdíjemelésbe, de mivel a korom nincs meg /59 év/ csak jövőre az számít-e?
Előre is köszönöm válaszukat.
Kedves szklari!
Miért terhel bennünket olyan döntés meghozatalával, amelyet Önnek kell meghoznia? 😉
2012. január 20-án előrehozott, csökkentés nélküli öregségi nyugdíjra lesz jogosult – ez bizonyos.
Amennyiben az iparis évei nélkül van több mint 40 év munkaviszonya, akkor mi a csudának várakozik novemberig? Az is teljes öregségi nyugdíjat jelent, amint meg van a 40 jogosító éve, életkortól függetlenül, mehet is nyugdíjba.. Olvassa el erről szóló összefoglalónkat!
Kedves Könyvelőiroda!
1953 ban születtem. 40 év szolgálati időm lesz 2011 októberében. Megállapodást kötöttem a vállalattal, ahol dolgozom, hogy 2011-decemberében korengedményes nyugdíjba megyek (főiskolán tanultam 1971-1974 között). Kérdésem, hogy tovább dolgozhatok-e annál a cégnél, amelyik elküldött korengedményes nyugdíjba, az 59. életévem betöltéséig?
Tisztelettel: Éva
Kedves Eva1953!
A keresetkorlátozásra kell ügyelni, és az összeférhetetlenségi szabályra – egyébként igen.
Tisztelt Könyvelőiroda !
Érdeklődnék, hogy 2011. évben maradt e a 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-a -ban, hogy a keresetkorlátozás nem vonatkozik a 2007. december 31. előtt nyugdíjba vonulókra.
Várom válaszukat! Tisztelettel: Takó András
Kedves Takó András!
Igen, maradt. Honlapunkon ezeken a helyeken olvashat a keresetkorlátokról (természetesen, figyelni kell a bejegyzések időpontjára is… 😉 )
Tisztelt Könyvelőiroda !
47 éves vagyok, 2007.11.01.töl nyugdíjas (korkedvezményes, teljes összegű szolgálati nyugdíj, fegyveres testülettől). Kérdéseim:
1., az elérhető havi bruttó keresetet (117 000 ft) milyen járulékfizetési
kötelezettségek terhelik (TB, adó, egyéb járulékok ), és azt hová kell befizetni.
– a jövedelemadó ekkor is 16 % ?
2., lehetek-e egyéni vállalkozó, illetve alapíthatok-e céget (BT, Kft ) mint nyugdíjas.
Köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Cserni János
Kedves Cserni János!
Lehet egyéni vállalkozó is, tulajdonosa lehet gazdasági társaságnak is a nyugdíjas.
A havi bruttó kereset összegét terhelő kötelezettségek mértéke nagy mértékben függ attól, hogy milyen jogcímen szerzi a keresményét, van-e más jövedelme, és azok miből származnak. A közterheket, jellemző módon a NAV (volt APEH) megfelelő folyószámláira kell megfizetni.
Itt láthat egy példát arra vonatkozóan, ha valaki kizárólag havi, bruttó 117 ezer Ft bérjövedelemben részesül:
Bruttó havi munkabér:
117.000 Ft
Éves bruttó jövedelem:
1.404.000 Ft
Gyermekek száma:
0
Munkaadói egészségbiztosítási járulék (3%):
3.510 Ft
Munkaadói TB járulék (24%):
28.080 Ft
Szakképzési alap hozzájárulás (1,5%):
1.755 Ft
Munkavállalói járulék (1,5%):
1.755 Ft
Munkavállalói eü-i járulék (6%):
7.020 Ft
Állami nyugdíjjárulék (10%):
11.700 Ft
GYES:
0 Ft
Családi adókedvezmény:
0 Ft
Számított SZJA:
23.774 Ft
Családi adókedvezménnyel csökkentett SZJA:
23.774 Ft
Különadó:
0 Ft
Összes adó:
11.674 Ft
Adójóváírás:
12.100 Ft
Nyugdjíjárulék utáni kedvezmény:
0 Ft
Összes kedvezmény:
12.100 Ft
Havi összes levonás a bruttó bérből:
32.149 Ft
Havi összes munkaadói járulék:
33.345 Ft
Összesen havonta az államnak fizetendő:
65.494 Ft
Munkaadó összes havi költsége:
150.345 Ft
Nettó havi munkabér:
84.851 Ft
Családi pótlék:
0 Ft
Havi összes nettó jövedelem:
84.851 Ft
Ugye, azért ez nem egy kis söralátét…??? 🙂 🙂
Tisztelt Könyvelőiroda !
Megszeretném kérdezni. Én 1953.04.13.-án születtem , 40 év munkaviszonnyal és 3 év melegüzemi korkedvezménnyel mikor mehetnék előrehozott csökkentett,vagy korengedményes nyugdíjba?
Válaszükat előre is köszönöm. Kárász Imre
Kedves Kárász Imre!
Javasoljuk, hogy a linkre kattintva olvassa el korengedményes nyugdíjazásról szóló írásunkat, továbbá a kérdés-válaszok között is olvasgasson; kérdésére választ talál.