- Adó | Járulék | Illeték
Feltöltési kötelezettség: 2014. december 22. (hétfő)
A társaságiadó-előleg kiegészítésére, feltöltésre azok a társaságok kötelezettek, amelyeknek a tárgyévet megelőző adóévben (2013-ban) az éves szinten számított nettó árbevételük meghaladta a 100 millió forintot. A NAV felé a társaságiadóelőleg-kiegészítés bevallását a “01”-es nyomtatványon kell benyújtani. Amennyiben a társaságnak más adónemről is kell bevallást készítenie december 22-i határidővel, akkor az eltérő bevallási időszak miatt a különböző adónemek bevallását nem lehet összevonni, a társaságiadó-előleg kiegészítését külön nyomtatványon kell benyújtani. A vállalkozásoknak 2014-ben december 22-i hatállyal (mivel 20-a szombati napra esik) kell az éves várható adó összegére kiegészíteniük a 2014-ben már megfizetett társasági- és, iparűzésiadó-előlegeket, innovációs járulékot, valamint a reklámadót és a jellemző különadókat. Az előző évekhez hasonlóan, 2014-ben is bevallást kell tenni az iparűzésiadóelőleg-kiegészítésről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. Azoknak a szervezeteknek, amelyek több önkormányzat területén rendelkeznek telephellyel, minden önkormányzat felé külön-külön eleget kell tenniük bevallási, illetve befizetési kötelezettségüknek. A társasági adóelőleg?kiegészítésre kötelezett szervezetek kötelesek benyújtani az iparűzési adó-feltöltési bevallást, és megfizetni a kötelezettséget (már, amennyiben keletkezett befizetési kötelezettség). (Tehát, az a szervezet, amelyik társasági adóelőleg-feltöltésre kötelezett, az kötelezett helyi iparűzési adóelőleg-feltöltésre is, amelyik nem kötelezett társasági adóelőleg-feltöltésre, az nem kötelezett helyi iparűzési adóelőleg-feltöltésre.) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény alapján a médiaszolgáltatást nyújtó társaságokat feltöltési kötelezettség terheli ennél…
Többet olvasni... - Munkaügy
Munkanapok áthelyezése 2014. végén és 2015-ben
Hamarosan itt a 2014. év vége, és nem csak azt kell tervezgetni, hogy mit (és miből) teszünk a karácsonyfa alá, hanem azt is, hogy mikor megyünk szabadságra, mikor tudunk “nagybevásárolni” menni, mikor állhatunk neki a bejgli-sütésnek. Ne feledjük, hogy csak alapos indokkal maradhat bent tavalyi szabadság, és azt is jó szem előtt tartani, hogy az egybefüggő 14 nap pihenés biztosításához talán most kell a legkevesebb szabadságot igénybe venni. 2014. év végi munkanap áthelyezések 2014. december 13. szombat munkanap (december 24. ledolgozása) 2014. december 24. szerda, Szenteste, pihenőnap (december 13-án kell ledolgozni) 2014. december 25. csütörtök, Karácsony 2014. december 26. péntek, Karácsony másnapja 2015. évi munkanap áthelyezések 2015. január 1. csütörtök, Újév 2015. január 2. péntek, pihenőnap (január 10.-én kell ledolgozni) 2015. január 10. szombat, munkanap, január 2. ledolgozása 2015. március 15. vasárnapra esik 2015. április 6. hétfő, Húsvét hétfő 2015. május 1. péntek, a munka ünnepe 2015. május 25. hétfő, Pünkösd hétfő 2015. augusztus 8. szombat munkanap (augusztus 21. ledolgozása) 2015. augusztus 20. csütörtök (nemzeti ünnep) 2015. augusztus 21. péntek (pihenőnap, augusztus 8. szombaton kell ledolgozni,) 2015. október 23. péntek az 1956-os forradalom évfordulója 2015. november 1. vasárnap, Mindenszentek vasárnapra esik 2015. december 12. szombat munkanap (december 24. ledolgozása) 2015.…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Cafeteria adózása 2015.
A cafeteria olyan béren kívüli juttatásokat jelent, amelyek a bérekhez képest alacsonyabb adóvonzattal rendelkeznek, egy rugalmasabb és költséghatékonyabb juttatási módszer. A munkaadó számára kevésbé megterhelő, mintha ugyanazt az összeget fizetné ki nettó munkabérre, mert a cafeteria – az adójogszabályok adta keretek között – jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Igénybe vehető leggyakoribb fajtái: étkezési utalvány, melegétel utalvány, ajándék utalvány (szépségápolási, sport, ruházat cikkekre, utazásra, kulturális célokra.), beiskolázási, kulturális, internet, egészségpénztári juttatások, üdülési csekk, utazási költség térítés, Erzsébet-utalvány, Széchenyi-kártya, Szép-utalvány. Nem kell ahhoz egyetemi tanárnak lenni, hogy rájöjjünk: a munkabér mellé jól megválasztott cafeteria elemek mind a munkaadók, mind a munkavállalók számara kedvezőek, hiszen viszonylag alacsonyabb járulékteher mellett több juttatást lehet igénybe venni. Talán a költségvetés az, amelyik nem tapsikol örömében, hiszen az államháztartás feneketlen zsebeinek töltését inkább a bérjárulékok szolgálják, kerül, mibe kerül a munkaadónak… A 2015. évi adóváltozások ellenére is érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adni munkavállalóknak. 2015-ben a cafeteria az eddigi kettő, nullától különböző, adókulcs (35,70% és 51,17%) helyett három, nullától különböző, adókulccsal (35,70% vagy 51,17% vagy 65,79%) adózik attól függően, hogy milyen juttatásról és milyen értékhatárról van szó: 35,70 % adókulcs 51,17 % adókulcs 65,79 % adókulcs évi 200ezer Ft-ig évi 450ezer Ft-ig évi 200ezer Ft-tól 450ezer Ft-ig …
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
A 2015. évi adócsomag-tervezetről – távirati stílusban
Az “Internetadó 2015, és még sokan mások?” című írásunkban, a cím második felével és a kérdőjellel is próbáltuk jelezni, hogy az internetadó néven “meghíresült” javaslat árnyékában több, nem túl kedvező változást tartogat számunkra (nem elsősorban a könyvelők, mint inkább a magyar családok számára) a 2015. január 01-től bevezetésre kerülő adótörvény-változások csomagja. Az internetadót jó alaposan kiveséztük, pontról pontra feldolgoztuk, hogy átfogóan érthesse mindenki, hogy a bevezetése esetén mit is fogunk érezni általa (a lakosság és a vállalkozások egyaránt), erre tessék – hál’ Istennek – arról jönnek a hírek, hogy jól visszavonják ezt a távközlési különadó elfajulást. Igazán remélni tudjuk, hogy győz a józan ész, és valóban így is lesz, mint ahogyan abban is erősen bízunk, hogy a béren kívüli juttatások utáni adókedvezmények megnyirbálásának szándéka is erősen módosulni fog, ahogyan erről a szaksajtóban és a bulvársajtóban is egybehangzó információk jelentek meg. Sajnos, maradt még bőven kellemetlenség az adócsomagban, de nem vállalkoznánk most már az aprólékos ismertetésre, inkább csak távirati stílusban megemlítjük, hogy milyen aknákat tettek elénk/alánk, aztán meglátjuk, hogy felelős honanyáink és honatyáink vajon mire fognak bólogatni: A sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díj akár 60-szorosára emelheti (igazándiból a multiknál) az árbevétel után fizetendő adót. Azt, hogy ebből mennyi jön át hozzánk, a lakossághoz,…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Internetadó 2015, és még sokan mások?
Pedig aztán erőnek erejével megfogadtuk, hogy nem írunk az internet adóról egy szót sem; akkora a felhajtás körülötte, hogy a normális ember csak pislog tőle, mint az a bizonyos miskolci béka a kocsonyaadóban… 🙂 Miről is van szó? De semmi felhajtás: A kormány nevében, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláírásával, 2014. október 21-én benyújtásra került az Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról címet viselő törvényjavaslat, amelyet az országgyűlési adminisztráció a T/1705-ös számon tart nyilván, és a megadott hivatkozást követve bárki elolvashat, az iromány sorsát nyomon kísérheti egészen a végszavazásig. A törvényjavaslat – többek között – a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény módosításában, a távközlési szolgáltatás fogalmát módosítja, melynek értelmében távközlési szolgáltatássá válna az internet-hozzáférés szolgáltatás (a továbbiakban: internet-szolgáltatás). Ezzel még önmagában nem lenne olyan nagy baj, csak ott van a bibi, hogy ugyanezen törvényi hely 4. §-át – talán túl karcsúnak találta a jogalkotó – egy huszáros vágással beemelte az adóztatandó dolgok listájába (iromány, 51. oldal): (Adóalap) “(2) Az adó alapja internet-szolgáltatás esetén az előfizető vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom.” Valahogy arról nem szólnak a tudósítások, hogy…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Iratmegőrzés, de meddig? Iratselejtezés, de mikor és hogyan?
Az a hatalmas szerencsétlenségünk, hogy súlyos közpénzekből (az adóforintokból) tartunk fenn olyan bürokráciát, amely 5 papírt kér tőlünk ahhoz, hogy igazoljuk 1 papírunk meglétét… 🙁 A vállalkozásoknál elég gyakran felmerülő kérdés: – Meddig kerülgessük még ezeket a ki… dobozokat? A rövid válasz az iratmegőrzési, iratselejtezési határidőkre: Munkaügy korlátlan Adóügy 5 (7) év Számvitel 8 év Lássuk, hogy mi a hosszabb válasz: Az adóügyekkel kapcsolatos iratokat (a szerződések, számlák, könyvelés, könyvek, listák, adóbevallásokat alátámasztó nyilvántartások, határozatok, okiratok, számítások, stb.) az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. Az általános elévülési idő az adott adónem esedékességének évét követő 5 év. (Magyarul, ez 7 évet jelent; pl. a 2013-as évben szerzett jövedelmek után a személyi jövedelemadó bevallásának határideje egyéni vállalkozó esetén a tárgyévet követő február 15. (2014-ben február 17. volt, mert 15-e szombatra esett), tehát, a bevallást alátámasztó iratokat a 2014 évi esedékességet követő év (2015) + 5 év = 2020-ig kell megőrizni. És 2020 – 2013 = 7 év, akárhonnan is nézzük.) A munkaügyek során keletkezett személyi iratok esetén nem kell sokat törni a fejünket, hogy meddig kell őrizgetni őket: örökké, és még azon is túl… Úgy gondoljuk, hogy ez egy teljesen reális megőrzési határidő; ha jól belegondolunk, akkor személyes sorsok, az…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Legújabb adónk: reklámadó
A reklámok adóztatását szabályozó tíz paragrafusból álló törvény rendesen borzolja a kedélyeket. Elvonatkoztatva attól, hogy ez is egy újabb elvonás, maga a szabályozás bonyolultsága is feladja a leckét: Adóalanyok Érdemes a szabályozást úgy megközelíteni, hogy ki lehet érintve reklámadóval: Reklámtevékenységből élő vállalkozás, azaz más reklámja közzétételét végzi ellenérték fejében. Itt az adókötelezettség alsó határa 500 millió forint. Saját maga reklámozza a vállalkozó termékeit, azaz saját marketing csapattal végzi a különféle területeken történő reklámozást. Itt is 500 millió forint közvetlen költség a beugró. Végül aki reklámot rendel meg, annak a nyilatkozat nélküli számlák havi 2,5 millió forint feletti részére kell 20% adót fizetnie. Vegyük sorra a kötelezetteket: Reklámozó tevékenységet klasszikusan az országos, vagy helyi televíziók, rádiók, újságok, és az internetes felületeket reklámozásra hasznosító vállalkozók tartoznak. Az ő helyzetük annyiban tiszta, hogy náluk a reklámtevékenység megállapítása nem okoz gondot, a bevételük nagy része reklámadó hatálya alá fog tartozni. A reklámadó törvénynek nincs általános területi hatálya, illetve a magyar nyelvezetű reklám, vagy környezet sem minden esetben (pl. szabadtéri reklámhordozó) feltétel. Csak példaként: bármely járművön, ingatlanon megjelenő reklám, annak nyelvezetére való tekintet nélkül reklámadó tárgyi hatálya alá tartozik. Ha ehhez még hozzávesszük a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályt, akkor egy külföldi tulajdonosú reklámcégnek gyakorlatilag végtelen…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
NAV közlemény: Véghatáridő az online pénztárgépek bevezetésére
Az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgéppel kapcsolatos NGM rendeletek módosításáról szóló 24/2014. (VII. 31.) NGM rendelet [1] véghatáridőt határozott meg az online pénztárgépek bevezetésére. I. Hagyományos pénztárgépek (ideértve az elektronikus naplóval nem rendelkező, valamint az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket is) ? a II. pontban foglalt kivétellel ? 2014. augusztus 31-ét követően nem üzemeltethetőek. Előzőekre tekintettel, minden olyan pénztárgép használatra kötelezettnek, aki/amely még nem online pénztárgépet üzemeltet, intézkedést kell tennie az előírásoknak megfelelő online pénztárgép (beszerzése és) üzembe helyezése érdekében. 2014. augusztus 31-étől önmagában az online pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződés vagy a pénztárgép forgalmazója által visszaigazolt megrendelés megléte nem mentesíti az adóalanyt az online pénztárgép tényleges használata, valamint a használat hiányából adódó jogkövetkezmények alól. Fontos! Ha az online pénztárgép üzembe helyezésre került, az üzemeltető köteles az üzlet eladóteréből a hagyományos pénztárgépet eltávolítani. II. A 2014. augusztus 31-ei véghatáridő alól két kivétel van: 1. 2015. január 1-jéig üzemeltetheti a hagyományos pénztárgépet a pénztárgép használatra nem kötelezett adóalany, illetve az adóalany azon tevékenysége tekintetében, amely vonatkozásában nem kötelezett pénztárgép használatra. 2. 2014. december 31-ig ? átmenetileg ? jogosult üzemeltetni a hagyományos pénztárgépet az üzemeltető abban az esetben, ha az üzembe helyezett online pénztárgép meghibásodik; a szerviz nem tud cserepénztárgépet biztosítani,…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
A munkáltatói kölcsönről általánosságban – 2014.
A munkáltatói kölcsönnel a magyar jogrendszer nem foglalkozik kiemelten, de a napi fogalmaink közé bevonult, és nem árt, ha némi tájékozottságunk van a kérdésben. A korábbi, már nem hatályos, Munka Törvénykönyve (Mt.) a szociális juttatások témakörében annyit említett, hogy a munkáltató a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi körülményeinek javítását támogathatja. A jelenleg hatályos Mt. nem beszél erről a kérdésről, így a választ a jog egyéb területeiről kell összeszedni – azt feltételezve, hogy mindkét fél számára optimális megoldásban gondolkodnak a felek. A munkavállalónak nyújtható szociális juttatások területén alapvetően a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs jogszabályi kényszer ilyen munkáltatói juttatásokra. (Ne keverjük össze a a munkáltatói kölcsön jogintézményét a munkabérelőleg intézményétől, amely bár szintén tartalmaz hitelezési elemet, nem tekinthető munkáltatói kölcsönnek, hiszen a munkáltató nem a saját pénzeszközeit bocsátja a munkavállaló rendelkezésére ebben az esetben, hanem a munkabér egy bizonyos részét fizeti ki előre. A munkabérelőleg nyújtásának szabályai mellett lényeges különbség a kölcsön és az előleg között, hogy a munkabérelőleg összegét a munkáltató jogszabály erejénél fogva, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a munkabérből levonhatja (Mt. 161. §.)) A 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 3. §-a szerint pénzügyi szolgáltatásnak minősül – és így a PSZÁF engedélyéhez kötött…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Hogyan kell a szolgálati idő adatait megkérdezni? – különösen a nők kedvezményes, 40 éves nyugdíjba vonulásának igénybevételéhez ajánljuk
Mintha a férfiemberek nem is vettek volna részt annak a büdös kölöknek a megalkotásakor és felnevelésekor… – de összességében mégiscsak remek dolog, hogy legalább az anyák korábban vonulhatnak nyugdíjba, ha megszerzik a 40 év jogosultsági időt (emlékeztetőül: a munkaviszony nem egyenlő a jogosító idővel!). A jogosító idő (nagyon egyszerűsítve) a napi 8 órás foglalkoztatásra számított munkaviszony napjainak száma és a gyermekneveléssel (gyed, gyes) töltött idő napjainak száma; az előbbinek minimum 32 évnek kell lennie, és amikor a kettő összege eléri a 40 évet, akkor lesz a nő jogosult a kedvezményes, teljes összegű nyugdíjra. Nagyon jó szokása az embereknek (mindenben), hogy szinte minden elintézendő dolgot az utolsó pillanatban kezdünk el intézni, aminek általában kapkodás és idegeskedés lesz a vége. Ezzel az írásunkkal mi arra szeretnénk ösztönözni a hölgyeket, hogy időben és kényelmesen, nem a hivatalt járva szerezzék be azt a határozatot, amely napra megmondja, hogy mennyi jogosultsági idő van, mikor jön el az idő, amikor lehet gondolkodni a nyugdíjba vonuláson. Mondjuk mindezt azért, mert több mint kellemetlen tud lenni, ha azt hisszük, hogy mehetünk nyugdíjba, aztán kiderül, hogy valamilyen hiba miatt még hiányzik jó pár napunk, pedig már megszervezték a búcsúztatónkat is, az új munkaerőt is felvették a helyünkre… 🙁 Ha…
Többet olvasni...
