- Cégügyek
A P jelű próbarendszám és a munkavégzésre irányuló jogviszony
A használt járművek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások között általában futótűz gyorsasággal terjednek az “okosságok”, ilyen például az utóbbi időben a P jelű próbarendszámokhoz kapcsolódó egyik megoldás, hogy az ilyen rendszámos jármű vezetőjét munkaviszonyba be kell jelenteni, ha a vezető nem alkalmazottja a vállalkozásnak. Talán növekedhetett a hatóság ezirányú ellenőrző tevékenysége, kellően súlyosak a büntetések és következmények, mindenesetre határozottan felerősödtek a “bejelenteni-hírek”. Nem újdonság a 326/2011. (XII.28.) Kormány számú rendelet vonatkozó előírása – 2013.XII.31-vel lépett hatályba néhány, témánkhoz kapcsolódó előírás -, amelyből idézzük a “bejelenteni-hírek” lehetséges előidézőjét, a 70. § egy részét: [blockquote author=””] (2)A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetése az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhető át, kivéve… (b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, azonban ez esetben a jármű használata során a gépjármű-kereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személynek is a járműben kell tartózkodnia. A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának jogszerűségét a közúti ellenőrzés során okirattal kell igazolni.[/blockquote] (Megjegyzés: az idézetben az aláhúzás és kiemelés tőlünk származik.) A kulcskifejezés, amire szeretnénk rávilágítani: “…szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy…” A közhiedelemmel ellentétben munkát nemcsak a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.)…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
EKÁER próbaidőszak meghosszabbítva 2015.03.01-ig
Egy ebéd utáni jó hír érkezett a Kormánytól; még egy hónap lehetőséget kaptak az érdekeltek a tesztüzemre: A Nemzetgazdasági Minisztérium a mai napon a kormany.hu honlapon olvasható közleménye szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) próbaüzemét 2015. március 1-ig meghosszabbította. A tájékoztatás szerint az adóhatóság munkatársai a próbaüzem ideje alatt a mulasztókat figyelmeztetik, azonban 2014. március 1-ig nem szabnak ki mulasztási bírságot, illetve a próbaüzem végéig az adóalanyok mentesülnek a kockázati biztosíték megfizetése alól is. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a piaci szereplőktől érkező észrevételek és javaslatok, valamint a próbaüzem eddigi tapasztalatai alapján megvizsgálja az EKAER-t szabályozó jogszabályok módosításának szükségességét és lehetőségét.
Többet olvasni... - Munkaügy
Személyi jövedelemadó bevallás 2015 – egyszerűsített foglalkoztatás
Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatottnak személyi jövedelemadó bevallást tennie a 2014-es évről? Kell, vagy nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló számára év végén jövedelemigazolást kiadni? Mi is sokkal jobban jártunk volna, ha előbb megírjuk ezt a kis cikkünket, és csak azt követően adjuk ki Ügyfeleinknek a jövedelemigazolásokat – nem kellett volna külön-külön magyarázkodnunk… 🙂 Az egyszerűsített foglalkoztatás egy rendkívül hasznos foglalkoztatási forma, mert viszonylag alacsony költséggel, rugalmasan lehet válaszolni a munkaerőpiaci igények okozta kihívásokra. Az alkalmilag megnövekvő munkaerőigényt át lehet hidalni, a lökésszerűen jelentkező igényeket (pl. mezőgazdasági idénymunka, turisztikai, idegenforgalmi idénymunka) ki lehet elégíteni. Természetesen, ez nem egy kiváló életforma, de átmenetnek, keresetkiegészítésnek alkalmas. Ez az a munkaviszony, amellyel mindkét oldal – a munkaadók és a munkavállalók – elégedettek lehetnek. De miért is mondjuk a személyi jövedelemadó bevallások kezdetén, amikor a jövedelemigazolásokat kezdjük kiküldeni, hogy “magyarázkodni” kell? A megküldött jövedelemigazolások kapcsán szeretném jelezni, hogy valami nem oké, mert a Kiss Huncutkának 2014-ben 560ezer forintot fizettünk ki és az igazolás nem erről szól. Az elején le kell szögezni, hogy nem kell a munkáltatónak az elszámolási évet követő év január 31-ig összesített igazolást adni az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott magánszemélynek. (Természetesen, ha a munkáltató úgy dönt, akkor nincs akadálya a…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
A 2014. évi személyi jövedelemadó bevallás főbb határidői
Tudjuk jól, hogy még nagyjából az ünnepi “diétás” sültek, “alakformáló” sütemények, “tudattisztító” italok gyomrozó-sorozatát igyekszünk kiheverni, de nincs mit tennünk; lassan eljött az ideje, hogy szembenézzünk a múltunkkal, és felkészüljünk arra, hogy számot adjunk az adóhatóság felé arról, hogy mit műveltünk a 2014. adóévben. 🙂 A magánszemély (aki nem áfás magánszemély, nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő) a 2014. évi jövedelmeiről – az elmúlt évekhez hasonlóan – önadózással vagy munkáltatói adómegállapítással teljesítheti a személyi jövedelemadó bevallását. Önadózóként adónyilatkozatot tehető , és továbbra is készíthető egyszerűsített bevallást az adóhatóság közreműködésével, vagy választható az adóhatóság közreműködése nélküli bevallás készítése. Kétséget kizárólag a személyi jövedelemadó bevallása érint a legtöbbünket, így a 2015. év nyitányára való tekintettel, anélkül, hogy most nagyon belemennénk a részletekbe, felelevenítjük a menetrendi főbb időpontokat:
Többet olvasni... - TB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy
Minimálbér, garantált bérminimum 2015-ben
Megjelent a Magyar Közlöny 2014. évi 185. számában a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról; a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul: Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2015. január 1-jétől a következők szerint alakul: A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul *: * A jogszabály változásakor a táblázatot módosítjuk. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén a fenti táblázatokban szereplő összegeket arányosítani kell (teljes munkaidő = heti 40 óra, napi 8 óra). A közfoglalkoztatási részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb xxxxxx forintnál (2014-ben ez 22.800,- Ft volt).
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Nyugta helyett számla 2015
Év elején nagy port kavart a pénztárgépet nem üzemelőkre kivetett adatszolgáltatási kötelezettség. Aztán március 1-jétől sok cég mentességet kapott, de ez a mentesség csak átmeneti. Nézzük mi a teendő január 1-jétől! Előzmény Az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet új 9/A.§-ának értelmében a nyugta helyett számlát adó cégeket úgy kell tekinteni, mintha nyugtakibocsátási kötelezettségüknek gépi nyugtakibocsátással tennének eleget. Ha nekik nincs pénztárgépük, akkor a nyugta helyett kibocsátott számlákról adatot kell szolgáltatniuk. Nem kell adatot szolgáltatni tehát az olyan számlák után, melyet nem nyugta helyett állítunk ki, hanem a törvény eleve számlakibocsátást ír elő. Ezért van az, hogy ha pl. adóalanynak állítunk ki számlát, akkor arról nem kell adatszolgáltatást küldeni. Február 28-án jött egy fordulat. Azok a cégek, akik 2013. szeptember 1-jét megelőzően is kizárólag számla kibocsátásával tettek eleget bizonylat-kibocsátási kötelezettségüknek, 2015. január 1-jéig mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól. A többieknek maradt az adatszolgáltatás, ráadásul heti rendszerességgel. 2015. január 1-jétől Az érintett rendelet 9/A. és 9/B.§-ai hatályon kívül helyeződnek, és belép a 9/C.§. Az továbbra is igaz, hogy azokról a számlákról nem kell adatot szolgáltatni, amikor a számla kibocsátása nem nyugtaadás helyett történt. Azonban két fontos változás lesz januártól: 1. 2015. január 1-jét követően az adóalany a pénztárgéphasználat-köteles tevékenységei után kibocsátott számláiról…
Többet olvasni... - Személyi jövedelemadó
Első házasok kedvezménye 2015.
Figyelem! Eredeti cikkünkben helytelenül írtuk, hogy a 2015.01.01. előtt kötött házasságok esetén is igénybe vehető ez a kedvezmény. Sajnos, nem! (Köszönjük szépen Molnár Melinda nevű olvasónknak, hogy javított bennünket! Valami nagyon viccessel szerettük volna kezdeni írásunkat, amelyben az első házasok 2015. január 01-től bevezetendő új kedvezményéről adunk általános tájékoztatást, de aztán úgy döntöttünk, hogy a szerelemet nem az 5ezer Ft-os kedvezmény fogja befolyásolni, és valóban nemes gesztus, hogy a házasulási kedv növeléséhez hozzájárul az adójogszabályi környezet. (Nem utolsó sorban, az első havi kedvezményből már lehet vásárolni egy jó kiállású sodrófát az otthoni reguláció szabályozásához…. (csak nem bírtuk ki… 🙂 🙂 ) 2015-től minden olyan pár, életkortól függetlenül, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, jogosultsági hónaponként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónapon keresztül az összevont adó alapját együttesen 31.250 Ft első házasok kedvezményével csökkentheti. Praktikusan, az adóalap csökkenés 5ezer Ft adómérték-csökkenést jelenthet hónaponként, tehát, ez egy 120ezer Ft-os nászajándék is lehet. Milyen feltételekkel vehető igénybe az első házasok adókedvezménye? Össze kell házasodni. A házasságkötés napját jó lesz megjegyezni, mert az első jogosultsági hónap a házasságkötést követő hónap első napjától kezdődik, mind az újdonsült asszonyka, mind az újdonsült férj esetén. (Meg különben is: mit…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Feltöltési kötelezettség: 2014. december 22. (hétfő)
A társaságiadó-előleg kiegészítésére, feltöltésre azok a társaságok kötelezettek, amelyeknek a tárgyévet megelőző adóévben (2013-ban) az éves szinten számított nettó árbevételük meghaladta a 100 millió forintot. A NAV felé a társaságiadóelőleg-kiegészítés bevallását a “01”-es nyomtatványon kell benyújtani. Amennyiben a társaságnak más adónemről is kell bevallást készítenie december 22-i határidővel, akkor az eltérő bevallási időszak miatt a különböző adónemek bevallását nem lehet összevonni, a társaságiadó-előleg kiegészítését külön nyomtatványon kell benyújtani. A vállalkozásoknak 2014-ben december 22-i hatállyal (mivel 20-a szombati napra esik) kell az éves várható adó összegére kiegészíteniük a 2014-ben már megfizetett társasági- és, iparűzésiadó-előlegeket, innovációs járulékot, valamint a reklámadót és a jellemző különadókat. Az előző évekhez hasonlóan, 2014-ben is bevallást kell tenni az iparűzésiadóelőleg-kiegészítésről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. Azoknak a szervezeteknek, amelyek több önkormányzat területén rendelkeznek telephellyel, minden önkormányzat felé külön-külön eleget kell tenniük bevallási, illetve befizetési kötelezettségüknek. A társasági adóelőleg?kiegészítésre kötelezett szervezetek kötelesek benyújtani az iparűzési adó-feltöltési bevallást, és megfizetni a kötelezettséget (már, amennyiben keletkezett befizetési kötelezettség). (Tehát, az a szervezet, amelyik társasági adóelőleg-feltöltésre kötelezett, az kötelezett helyi iparűzési adóelőleg-feltöltésre is, amelyik nem kötelezett társasági adóelőleg-feltöltésre, az nem kötelezett helyi iparűzési adóelőleg-feltöltésre.) A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény alapján a médiaszolgáltatást nyújtó társaságokat feltöltési kötelezettség terheli ennél…
Többet olvasni... - Munkaügy
Munkanapok áthelyezése 2014. végén és 2015-ben
Hamarosan itt a 2014. év vége, és nem csak azt kell tervezgetni, hogy mit (és miből) teszünk a karácsonyfa alá, hanem azt is, hogy mikor megyünk szabadságra, mikor tudunk “nagybevásárolni” menni, mikor állhatunk neki a bejgli-sütésnek. Ne feledjük, hogy csak alapos indokkal maradhat bent tavalyi szabadság, és azt is jó szem előtt tartani, hogy az egybefüggő 14 nap pihenés biztosításához talán most kell a legkevesebb szabadságot igénybe venni. 2014. év végi munkanap áthelyezések 2014. december 13. szombat munkanap (december 24. ledolgozása) 2014. december 24. szerda, Szenteste, pihenőnap (december 13-án kell ledolgozni) 2014. december 25. csütörtök, Karácsony 2014. december 26. péntek, Karácsony másnapja 2015. évi munkanap áthelyezések 2015. január 1. csütörtök, Újév 2015. január 2. péntek, pihenőnap (január 10.-én kell ledolgozni) 2015. január 10. szombat, munkanap, január 2. ledolgozása 2015. március 15. vasárnapra esik 2015. április 6. hétfő, Húsvét hétfő 2015. május 1. péntek, a munka ünnepe 2015. május 25. hétfő, Pünkösd hétfő 2015. augusztus 8. szombat munkanap (augusztus 21. ledolgozása) 2015. augusztus 20. csütörtök (nemzeti ünnep) 2015. augusztus 21. péntek (pihenőnap, augusztus 8. szombaton kell ledolgozni,) 2015. október 23. péntek az 1956-os forradalom évfordulója 2015. november 1. vasárnap, Mindenszentek vasárnapra esik 2015. december 12. szombat munkanap (december 24. ledolgozása) 2015.…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Cafeteria adózása 2015.
A cafeteria olyan béren kívüli juttatásokat jelent, amelyek a bérekhez képest alacsonyabb adóvonzattal rendelkeznek, egy rugalmasabb és költséghatékonyabb juttatási módszer. A munkaadó számára kevésbé megterhelő, mintha ugyanazt az összeget fizetné ki nettó munkabérre, mert a cafeteria – az adójogszabályok adta keretek között – jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Igénybe vehető leggyakoribb fajtái: étkezési utalvány, melegétel utalvány, ajándék utalvány (szépségápolási, sport, ruházat cikkekre, utazásra, kulturális célokra.), beiskolázási, kulturális, internet, egészségpénztári juttatások, üdülési csekk, utazási költség térítés, Erzsébet-utalvány, Széchenyi-kártya, Szép-utalvány. Nem kell ahhoz egyetemi tanárnak lenni, hogy rájöjjünk: a munkabér mellé jól megválasztott cafeteria elemek mind a munkaadók, mind a munkavállalók számara kedvezőek, hiszen viszonylag alacsonyabb járulékteher mellett több juttatást lehet igénybe venni. Talán a költségvetés az, amelyik nem tapsikol örömében, hiszen az államháztartás feneketlen zsebeinek töltését inkább a bérjárulékok szolgálják, kerül, mibe kerül a munkaadónak… A 2015. évi adóváltozások ellenére is érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adni munkavállalóknak. 2015-ben a cafeteria az eddigi kettő, nullától különböző, adókulcs (35,70% és 51,17%) helyett három, nullától különböző, adókulccsal (35,70% vagy 51,17% vagy 65,79%) adózik attól függően, hogy milyen juttatásról és milyen értékhatárról van szó: 35,70 % adókulcs 51,17 % adókulcs 65,79 % adókulcs évi 200ezer Ft-ig évi 450ezer Ft-ig évi 200ezer Ft-tól 450ezer Ft-ig …
Többet olvasni...
