- Adó | Járulék | Illeték
A 2015. évi adócsomag-tervezetről – távirati stílusban
Az “Internetadó 2015, és még sokan mások?” című írásunkban, a cím második felével és a kérdőjellel is próbáltuk jelezni, hogy az internetadó néven “meghíresült” javaslat árnyékában több, nem túl kedvező változást tartogat számunkra (nem elsősorban a könyvelők, mint inkább a magyar családok számára) a 2015. január 01-től bevezetésre kerülő adótörvény-változások csomagja. Az internetadót jó alaposan kiveséztük, pontról pontra feldolgoztuk, hogy átfogóan érthesse mindenki, hogy a bevezetése esetén mit is fogunk érezni általa (a lakosság és a vállalkozások egyaránt), erre tessék – hál’ Istennek – arról jönnek a hírek, hogy jól visszavonják ezt a távközlési különadó elfajulást. Igazán remélni tudjuk, hogy győz a józan ész, és valóban így is lesz, mint ahogyan abban is erősen bízunk, hogy a béren kívüli juttatások utáni adókedvezmények megnyirbálásának szándéka is erősen módosulni fog, ahogyan erről a szaksajtóban és a bulvársajtóban is egybehangzó információk jelentek meg. Sajnos, maradt még bőven kellemetlenség az adócsomagban, de nem vállalkoznánk most már az aprólékos ismertetésre, inkább csak távirati stílusban megemlítjük, hogy milyen aknákat tettek elénk/alánk, aztán meglátjuk, hogy felelős honanyáink és honatyáink vajon mire fognak bólogatni: A sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díj akár 60-szorosára emelheti (igazándiból a multiknál) az árbevétel után fizetendő adót. Azt, hogy ebből mennyi jön át hozzánk, a lakossághoz,…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Internetadó 2015, és még sokan mások?
Pedig aztán erőnek erejével megfogadtuk, hogy nem írunk az internet adóról egy szót sem; akkora a felhajtás körülötte, hogy a normális ember csak pislog tőle, mint az a bizonyos miskolci béka a kocsonyaadóban… 🙂 Miről is van szó? De semmi felhajtás: A kormány nevében, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláírásával, 2014. október 21-én benyújtásra került az Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról címet viselő törvényjavaslat, amelyet az országgyűlési adminisztráció a T/1705-ös számon tart nyilván, és a megadott hivatkozást követve bárki elolvashat, az iromány sorsát nyomon kísérheti egészen a végszavazásig. A törvényjavaslat – többek között – a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény módosításában, a távközlési szolgáltatás fogalmát módosítja, melynek értelmében távközlési szolgáltatássá válna az internet-hozzáférés szolgáltatás (a továbbiakban: internet-szolgáltatás). Ezzel még önmagában nem lenne olyan nagy baj, csak ott van a bibi, hogy ugyanezen törvényi hely 4. §-át – talán túl karcsúnak találta a jogalkotó – egy huszáros vágással beemelte az adóztatandó dolgok listájába (iromány, 51. oldal): (Adóalap) “(2) Az adó alapja internet-szolgáltatás esetén az előfizető vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom.” Valahogy arról nem szólnak a tudósítások, hogy…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Iratmegőrzés, de meddig? Iratselejtezés, de mikor és hogyan?
Az a hatalmas szerencsétlenségünk, hogy súlyos közpénzekből (az adóforintokból) tartunk fenn olyan bürokráciát, amely 5 papírt kér tőlünk ahhoz, hogy igazoljuk 1 papírunk meglétét… 🙁 A vállalkozásoknál elég gyakran felmerülő kérdés: – Meddig kerülgessük még ezeket a ki… dobozokat? A rövid válasz az iratmegőrzési, iratselejtezési határidőkre: Munkaügy korlátlan Adóügy 5 (7) év Számvitel 8 év Lássuk, hogy mi a hosszabb válasz: Az adóügyekkel kapcsolatos iratokat (a szerződések, számlák, könyvelés, könyvek, listák, adóbevallásokat alátámasztó nyilvántartások, határozatok, okiratok, számítások, stb.) az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. Az általános elévülési idő az adott adónem esedékességének évét követő 5 év. (Magyarul, ez 7 évet jelent; pl. a 2013-as évben szerzett jövedelmek után a személyi jövedelemadó bevallásának határideje egyéni vállalkozó esetén a tárgyévet követő február 15. (2014-ben február 17. volt, mert 15-e szombatra esett), tehát, a bevallást alátámasztó iratokat a 2014 évi esedékességet követő év (2015) + 5 év = 2020-ig kell megőrizni. És 2020 – 2013 = 7 év, akárhonnan is nézzük.) A munkaügyek során keletkezett személyi iratok esetén nem kell sokat törni a fejünket, hogy meddig kell őrizgetni őket: örökké, és még azon is túl… Úgy gondoljuk, hogy ez egy teljesen reális megőrzési határidő; ha jól belegondolunk, akkor személyes sorsok, az…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Legújabb adónk: reklámadó
A reklámok adóztatását szabályozó tíz paragrafusból álló törvény rendesen borzolja a kedélyeket. Elvonatkoztatva attól, hogy ez is egy újabb elvonás, maga a szabályozás bonyolultsága is feladja a leckét: Adóalanyok Érdemes a szabályozást úgy megközelíteni, hogy ki lehet érintve reklámadóval: Reklámtevékenységből élő vállalkozás, azaz más reklámja közzétételét végzi ellenérték fejében. Itt az adókötelezettség alsó határa 500 millió forint. Saját maga reklámozza a vállalkozó termékeit, azaz saját marketing csapattal végzi a különféle területeken történő reklámozást. Itt is 500 millió forint közvetlen költség a beugró. Végül aki reklámot rendel meg, annak a nyilatkozat nélküli számlák havi 2,5 millió forint feletti részére kell 20% adót fizetnie. Vegyük sorra a kötelezetteket: Reklámozó tevékenységet klasszikusan az országos, vagy helyi televíziók, rádiók, újságok, és az internetes felületeket reklámozásra hasznosító vállalkozók tartoznak. Az ő helyzetük annyiban tiszta, hogy náluk a reklámtevékenység megállapítása nem okoz gondot, a bevételük nagy része reklámadó hatálya alá fog tartozni. A reklámadó törvénynek nincs általános területi hatálya, illetve a magyar nyelvezetű reklám, vagy környezet sem minden esetben (pl. szabadtéri reklámhordozó) feltétel. Csak példaként: bármely járművön, ingatlanon megjelenő reklám, annak nyelvezetére való tekintet nélkül reklámadó tárgyi hatálya alá tartozik. Ha ehhez még hozzávesszük a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályt, akkor egy külföldi tulajdonosú reklámcégnek gyakorlatilag végtelen…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
NAV közlemény: Véghatáridő az online pénztárgépek bevezetésére
Az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgéppel kapcsolatos NGM rendeletek módosításáról szóló 24/2014. (VII. 31.) NGM rendelet [1] véghatáridőt határozott meg az online pénztárgépek bevezetésére. I. Hagyományos pénztárgépek (ideértve az elektronikus naplóval nem rendelkező, valamint az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket is) ? a II. pontban foglalt kivétellel ? 2014. augusztus 31-ét követően nem üzemeltethetőek. Előzőekre tekintettel, minden olyan pénztárgép használatra kötelezettnek, aki/amely még nem online pénztárgépet üzemeltet, intézkedést kell tennie az előírásoknak megfelelő online pénztárgép (beszerzése és) üzembe helyezése érdekében. 2014. augusztus 31-étől önmagában az online pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződés vagy a pénztárgép forgalmazója által visszaigazolt megrendelés megléte nem mentesíti az adóalanyt az online pénztárgép tényleges használata, valamint a használat hiányából adódó jogkövetkezmények alól. Fontos! Ha az online pénztárgép üzembe helyezésre került, az üzemeltető köteles az üzlet eladóteréből a hagyományos pénztárgépet eltávolítani. II. A 2014. augusztus 31-ei véghatáridő alól két kivétel van: 1. 2015. január 1-jéig üzemeltetheti a hagyományos pénztárgépet a pénztárgép használatra nem kötelezett adóalany, illetve az adóalany azon tevékenysége tekintetében, amely vonatkozásában nem kötelezett pénztárgép használatra. 2. 2014. december 31-ig ? átmenetileg ? jogosult üzemeltetni a hagyományos pénztárgépet az üzemeltető abban az esetben, ha az üzembe helyezett online pénztárgép meghibásodik; a szerviz nem tud cserepénztárgépet biztosítani,…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
A munkáltatói kölcsönről általánosságban – 2014.
A munkáltatói kölcsönnel a magyar jogrendszer nem foglalkozik kiemelten, de a napi fogalmaink közé bevonult, és nem árt, ha némi tájékozottságunk van a kérdésben. A korábbi, már nem hatályos, Munka Törvénykönyve (Mt.) a szociális juttatások témakörében annyit említett, hogy a munkáltató a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi körülményeinek javítását támogathatja. A jelenleg hatályos Mt. nem beszél erről a kérdésről, így a választ a jog egyéb területeiről kell összeszedni – azt feltételezve, hogy mindkét fél számára optimális megoldásban gondolkodnak a felek. A munkavállalónak nyújtható szociális juttatások területén alapvetően a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs jogszabályi kényszer ilyen munkáltatói juttatásokra. (Ne keverjük össze a a munkáltatói kölcsön jogintézményét a munkabérelőleg intézményétől, amely bár szintén tartalmaz hitelezési elemet, nem tekinthető munkáltatói kölcsönnek, hiszen a munkáltató nem a saját pénzeszközeit bocsátja a munkavállaló rendelkezésére ebben az esetben, hanem a munkabér egy bizonyos részét fizeti ki előre. A munkabérelőleg nyújtásának szabályai mellett lényeges különbség a kölcsön és az előleg között, hogy a munkabérelőleg összegét a munkáltató jogszabály erejénél fogva, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a munkabérből levonhatja (Mt. 161. §.)) A 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 3. §-a szerint pénzügyi szolgáltatásnak minősül – és így a PSZÁF engedélyéhez kötött…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Hogyan kell a szolgálati idő adatait megkérdezni? – különösen a nők kedvezményes, 40 éves nyugdíjba vonulásának igénybevételéhez ajánljuk
Mintha a férfiemberek nem is vettek volna részt annak a büdös kölöknek a megalkotásakor és felnevelésekor… – de összességében mégiscsak remek dolog, hogy legalább az anyák korábban vonulhatnak nyugdíjba, ha megszerzik a 40 év jogosultsági időt (emlékeztetőül: a munkaviszony nem egyenlő a jogosító idővel!). A jogosító idő (nagyon egyszerűsítve) a napi 8 órás foglalkoztatásra számított munkaviszony napjainak száma és a gyermekneveléssel (gyed, gyes) töltött idő napjainak száma; az előbbinek minimum 32 évnek kell lennie, és amikor a kettő összege eléri a 40 évet, akkor lesz a nő jogosult a kedvezményes, teljes összegű nyugdíjra. Nagyon jó szokása az embereknek (mindenben), hogy szinte minden elintézendő dolgot az utolsó pillanatban kezdünk el intézni, aminek általában kapkodás és idegeskedés lesz a vége. Ezzel az írásunkkal mi arra szeretnénk ösztönözni a hölgyeket, hogy időben és kényelmesen, nem a hivatalt járva szerezzék be azt a határozatot, amely napra megmondja, hogy mennyi jogosultsági idő van, mikor jön el az idő, amikor lehet gondolkodni a nyugdíjba vonuláson. Mondjuk mindezt azért, mert több mint kellemetlen tud lenni, ha azt hisszük, hogy mehetünk nyugdíjba, aztán kiderül, hogy valamilyen hiba miatt még hiányzik jó pár napunk, pedig már megszervezték a búcsúztatónkat is, az új munkaerőt is felvették a helyünkre… 🙁 Ha…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Ingyenes ingatlanhirdető oldalt indított a Könyvelőzóna
INGYENES INGATLANHIRDETÉS A KÖNYVELŐZÓNÁTÓL A KÖNYVELŐZÓNA honlapunkkal már bizonyítottuk, hogy igenis, szükség van a szakmai tisztességre, a szakmai alázatra, az emberi szóra, a közérthető szakmai magyarázatokra. Mi vagyunk a KÖNYVELŐZÓNA csoport létrehozói, ahol néhány kicsi, családi méretű vállalkozás összeállt, hogy egymást segítse a gazdasági élet hánykolódó viharában. Képeztük magunkat, jogosultságot szereztünk az ingatlanközvetítéshez, az ingatlan értékbecsléshez, és lassan araszolva elindítottuk ? a több lábon állás jegyében ? az új tevékenységeket, az ingatlanközvetítést, az ingatlan értékbecslést, de még lehet nálunk online tulajdoni lapot is kiváltani. Azért, indítottuk az ingyenes ingatlanhirdetési oldalt, hogy aki szeretne eladni vagy vásárolni, esetleg kiadni vagy bérelni ingatlant, annak legyen eggyel több lehetősége ezt tudatni országgal és világgal, anélkül, hogy inge-gatyája rámenne a hirdetésekre. 90 napig ingyenesen hirdetheti bárki ingatlanját, és, ha nem megy el ez idő alatt sem, akkor egyszerűen pár kattintással megújíthatja a hirdetését.
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Tervezet az időszakos elszámolásra vonatkozó áfa-törvény módosítására
Ezúton tájékoztatom Önöket az Áfa törvény tervezett módosításáról, ami alapján az időszakos elszámolású ügyletek új teljesítési időpontja kapcsán változás várható. A tervezet a T/168. számú törvényjavaslattal került a Parlament elé. Idén tavasszal a Nemzetgazdasági Minisztériumnak jeleztük az áfa törvény évközi változásával kapcsolatos aggályunkat és kértük annak mielőbbi módosítását, vállalkozások számára kedvezőbbé tételét. 2014. június 4-én benyújtásra került a Parlament elé a T/168. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról, melynek 6. § értelmében módosulna az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek az időszaki elszámolások teljesítési időpontjára vonatkozó 58. § (1) bekezdése változásának hatálybalépése. A jelenlegi, még hatályban lévő szabályozás értelmében 2014. július 1-jétől az időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjának főszabályként – a korábbi fizetési esedékesség helyett – az elszámolási időszak utolsó napja számítana. A 2013. évi CC. törvény által elfogadott új szabályozást olyan, 2014. június 30. után kezdődő elszámolási időszakra kellene először alkalmazni, amelynél a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont. A tervezett módosítás értelmében ugyanakkor az új teljesítési időpont szabályok csak olyan 2014. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén válnának először alkalmazhatóvá, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. december 31-ét követő időpont. Amennyiben a Javaslat vonatkozó rendelkezése elfogadásra kerül,…
Többet olvasni... - Munkaügy
Egyszerűsített foglalkoztatottak bejelentése okostelefonról
Ingyenesen letölthető alkalmazás segítségével okostelefonnal is (Android és iOS telefonokról) elvégezhető az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése. Az alkalmazással készített bejelentések beküldéséhez élő, érvényes Ügyfélkapu felhasználónévre és jelszóra van szükség Abban csak reménykedni lehet a könyvelőknek, hogy a 2013. október vége óta elérhető, okostelefonra írt alkalmazás könnyíteni fog az életükön, hiszen az egyszerűsített foglalkoztatás életszerű használata jellemzően mobil élethelyzetben történik meg, amikor a bejelentő távol van az irodai infrastruktúrától, de nem tart semennyiben felhívni vasárnap hajnalban a könyvelőt, hogy tegye meg a bejelentéseket… 😉 Illusztrációk: NISZ honlapja Ami különösen kiemelkedő jelentőségű, hogy egy hivatalos alkalmazásról (programról) beszélünk, amely a 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) szerint létesíthető munkaviszony elektronikus bejelentésének támogatására készült, és joghatása megegyezik a NAV által publikált T1042E jelű elektronikus adatlap kitöltésének és beküldésének joghatásával. Az alkalmazással készített bejelentések beküldéséhez élő, érvényes Ügyfélkapu felhasználónévre és jelszóra van szükség. A bejelentés Ügyfélkapun történt beküldésének visszaigazolását az alkalmazás tárolja, a bejelentés NAV által történt befogadását vagy elutasítását a felhasználó az Ügyfélkapu értesítési tárhelyén találja! Az alkalmazás ? biztonsági okokból ? minden bejelentés beküldése előtt bekéri a felhasználó Ügyfélkapu jelszavát, vagyis a jelszó tárolására az alkalmazás tudatosan nem ad lehetőséget. Az alkalmazás nem tudja ellenőrizni, hogy a beküldő jogosult-e valamely munkáltató nevében bejelentést beküldeni,…
Többet olvasni...
