• Munkaügy
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Mit ellenőriztek, mit ellenőriznek a munkaügyi felügyelők?

    A tavalyi évben a munkaügyi ellenőrzések 74 százalékánál találtak szabálytalanságokat a munkaügyi felügyelők. Az ellenőrzött foglalkoztatók vonatkozásában jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkaügyi hatóságnak eljárnia: 39 %-ban a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya), 27 %-ban a munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése), 12 %-ban a bejelentés elmulasztása, a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése, pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése, pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése. Megállapítások Több foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette (hamis, illetve kettős nyilvántartás). A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). A szabálytalanság további tipikus megvalósulási formája, hogy a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, amely más szabálytalanságok megvalósulását leplezheti. 2013-ban a célellenőrzés keretében a felügyelőségek elsősorban a kereskedelmi (plázák, élelmiszerboltok, áruházak, standok, pékségek, dohányboltok, benzinkutak) és az ehhez kapcsolódó vagyonvédelmi ágazat foglalkoztatóit ellenőrizték. Emellett a vendéglátó-ipari (éttermek, szálláshely szolgáltatók), feldolgozóipari, valamint az építőipari tevékenységet folytató munkáltatók, valamint az építési munkaterületeken munkát végző vállalkozások kerültek nagy számban a felügyelőségek részéről vizsgálat alá. Azt ugye nem…

    Többet olvasni...
  • Munkaügy
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

    Akárki, akármit mond, a mi szent meggyőződésünk az, hogy az emberek alapvetően jók. Nagyon ritka az a helyzet, amikor valaki inkább a konfliktusra törekszik, mintsem a közös, kétoldali megegyezésre törekedne. Ha sikerül egy új, csábító munkahelyre lelnünk (mert több pénzt adnak, vagy jobbak a körülmények, vagy közelebb az iskola), akkor is törekszünk a megegyezésre, hogy ne bántsuk meg a volt kollégáinkat, munkáltatónkat. Ha nagyon elegünk van már egy régi kollégából, akkor is inkább próbálunk tőle közös megegyezéssel megválni, és nem igazán olvassuk a fejére, hogy trehány, megbízhatatlan vagy ellustult munkaerő (a közös megegyezéskor nem kell indokolni egyik félnek sem, hogy mit és miért). A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel lényege az, hogy a megszüntetés minden körülményéről a felek maguk állapodnak meg, a felek kifejezett, határozott, egyértelmű akaratát tükrözi.   Kettő dolgot kell nagyon az eszünkbe vésni: 1. A közös megegyezés csak írásban érvényes, ugyanúgy, minta a munkaviszonyt megszüntető minden más egyéb nyilatkozat is. 2. A közös megegyezés mindkét fél, kölcsönös előnyöket tükröző akaratát fejezi ki, így – gyakorlatilag – szinte bármiben szabadon meg lehet állapodni. Közös megegyezéssel megszüntethető a munkaviszony akkor is, ha a munkavállaló felmondási tilalom vagy korlátozás alatt áll. A munkaviszony megszüntetése nem érinti automatikusan a tanulmányi szerződés fennállását, de…

    Többet olvasni...
  • Egyéb
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    2014.03.06. – Jövő hét csütörtök az első adatszolgáltatási időpont a pénztárgép helyett számlát kiadók számára

    Figyelem! Változás: Pénteken (2014.02.28.) ismét változott a helyzet a 10/2014. (II. 28.) NGM rendelet kihirdetésével! A hozzászólások között olvasható a lényeg! Köszönjük szépen Paczári Tibornak, kedves olvasónknak, az értékes hozzászólást! (A hivatkozásra kattintva olvasható a változás.) “Nincs online pénztárgépünk? Akkor hetente adatszolgáltatás!” címmel nem egészen egy hónappal ezelőtt hívtuk fel a figyelmet arra, hogy az adóalany, aki az egyébként pénztárgép használatra kötelezett tevékenységéhez kapcsolódó nyugtaadási kötelezettségét az adott pénzátvételi helyen kizárólag számla kibocsátásával teljesíti az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák adatát a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig (csütörtök) elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. február 28-át követően történik. A beadást első alkalommal ? a 2014. március 1. és 2. vonatkozásában ? a 9. héttől kell teljesíteni. Az első beadási határidő: 2014. március 6. Erősen gyanítjuk, hogy nem mi vagyunk az egyetlen könyvelőiroda, aki hatalmas csatákat vív az arra kötelezett ügyfelekkel; “… de igen, kell pénztárgép, mert nem áll fenn a számlakiadás áfa törvény előírásai szerinti összes lehetősége.” Egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy megszédülnek az ügyfelek az online pénztárgép tragikomédia előadás nézőjeként és szereplőjeként. A NAV37 oldalon (!) keresztül ismerteti, hogy ki…

    Többet olvasni...
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Visszavont pénztárgép engedély utáni lehetőség

    2014.01.30. Frissítés: A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014. január 29-i tájékoztatása szerint a Kormány úgy döntött, hogy a pénztárgép-cserére kötelezett vállalkozók érdekében átvállalja az Alt Cash károsultak előleg befizetését, és az új pénztárgép kiválasztásával és megrendelésével egyidejűleg az ügyfélkapun keresztül a károsultaknak jelezniük kell, hogy követelésüket az államra engedményezik. Tájékoztatjuk az érintetteket, hogy az eBEV felületen a minisztériumi közleményben foglalt jelzés megtételére még nincs lehetőség, a szükséges fejlesztések elkészültéről tájékoztatást adunk. Az érintett azonban a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre leadott megrendeléshez felhasznált, a NAV által korábban felszabadított üzembe helyezési kódra ? az online pénztárgép mielőbbi üzembe helyezése érdekében ? jelenleg is adhat le új megrendelést. Az így leadott megrendelések tekintetében a szükséges fejlesztések elvégzését követően utólag is lehetőség lesz jelezni, hogy az érintett a követelését az államra engedményezi. 2014.01.27. Frissítés: Tájékoztatjuk az érintett adózókat, hogy a NAV 2014. január 24-én (pénteken) az online pénztárgép rendelési felületén (eBEV) felszabadította a két visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépre (SAM4S NR-300 ONLINE, S&E NR-300 ONLINE) leadott megrendeléshez felhasznált üzembe helyezési kódokat. Ennélfogva az új megrendelés leadásához felhasználható az a támogatási tartalommal rendelkező üzembe helyezési kód, amelyet a korábbi ? visszavont engedélyű gépre vonatkozó ? megrendelésnél megadott az adózó. Mint derült égből a fenékberúgás, úgy érte az érintetteket…

    Többet olvasni...
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Nincs online pénztárgépünk? Akkor hetente adatszolgáltatás!

    Nagyon jó ötletnek tűnt a tavalyi évben kibogarászni nyolcvankettőegész-hatvankétszázad jogszabályon keresztül, hogy melyik az az eset, amikor a pénztelen, elkeseredett vállalkozónak nem kell online pénztárgépre váltania a vállalkozás által hasznosabb célokat szolgáló megtakarítását. Nagy nehezen sikerült a kisvállalkozói óhajt és reményt összhangba hozni az online pénztárgép-hengerrel úgy, hogy a vállalkozónak nem kell rettegnie, hogy miért nincs az új online szerkezetből neki, teljesen jogszerűen nem kell a nem létező pénztét (nem létező) pénztárgépre költenie. 2013. elején elkezdődött a pénztárgépek cseréjével kapcsolatos tragikomédia első felvonása. Ennek egyik fejezete volt az a 2013. április 26-án írt tájékoztató, amelyben olvashattuk, hogy ki kötelezett pénztárgéppel vagy taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettségét. És most tessék figyelni! 2014. január 23-án hatályba lépett a pénztárgép rendelet módosítása, mely szerint 2014. március 1-jétől HETI ADATSZOLGÁLTATÁS kötelező azoknak, akiket a nyugtaadás, gépi nyugtaadás kötelezettsége nem terhel azért, mert a nyugta helyett számla kibocsátásáról tud gondoskodni, mert módjában áll a nem adóalany vevőtől a számla szabályszerű kiállításához szükséges vevői adatokat megkapni. Mi vaaan???? Tessék csak olvasni a módosított rendeletet: A Rendelet 1. § (1) bekezdése alapján pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki (amely) az Áfa tv. 166. § – a szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségét az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglaltak…

    Többet olvasni...
  • Könyvelőzóna
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Kell-e egy vállalkozásnak könyvelő, könyvelőiroda?

    “- Mint a púp a hátamra…” “- Hogyne, mint mókusnak az erdőtűz…” “- Egy jó könyvelőre szükség lenne, mint egy falat kenyérre…” – ehhez hasonló válaszok jelzik, hogy a vélemények mennyire megoszlanak a kérdésben. A vállalkozásokra/vállalkozókra a törvényi előírások a vállalkozási formától (is) függő könyvvezetési kötelezettséget írnak elő. Akad, akinek elegendő egy négyzetrácsos füzet, vagy excel tábla, de akadnak szép számmal olyanok is, akiknek a kettős könyvvitel vezetése a kötelező. (A kettős könyvvitel alatt nem azt kell érteni, hogy vezetek egy könyvelést magamnak, meg egyet az adóhatóságnak… 🙂 ) De miről is jutott eszünkbe, hogy erről mondjunk pár szót? A mai napon egyik kedves olvasónk feltett egy ártalmatlannak tűnő kérdést: … Az érdekelne engem, hogy ha teljes időben foglalkoztatott vagyok és mellette szeretnék dolgozni egyéni vállalkozásban magamnak, akkor milyen adóterhetek kell fizetni a vállalkozás és magam után? Több helyen olvastam erről, de nem teljesen tiszta. Volt ahol úgy értelmeztem, hogy mivel az állandó bejelentett munkám után fizetve vannak az adók + a terhek, így már csak a plusz jövedelem után kellene amit az egyéni vállalkozásban szereztem. Ez így helyes? Most konkrétan nem is a kérdésre adott válaszunk a lényeg, hanem a mögöttes gondolatok:  Az olvasónk által feltett kérdésből nagyon világosan…

    Többet olvasni...
  • Munkaügy
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Minimálbér, garantált bérminimum 2014-ben

    Frissítve: 2013.12.30. (Közfoglalkoztatási bérek – 496/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet) Megjelent a Magyar Közlönyben a 483/2013. (XII.17.) Kormány számú rendelet, melynek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér), illetőleg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől az alábbiak szerint alakul: Az egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul: A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2014. január 1-jétől a következők szerint alakul: A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén a fenti táblázatokban szereplő összegeket arányosítani kell (teljes munkaidő = heti 40 óra, napi 8 óra). A közfoglalkoztatási részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22.800 forintnál.

    Többet olvasni...
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    NAV közlemény: online pénztárgépek célirányos ellenőrzés 2013.

    Az átállással érintett vállalkozói kör eddig több mint 120 ezer új típusú pénztárgépet rendelt meg a forgalmazók adatszolgáltatása alapján. A megrendelések száma elmarad az adóhatóság által kiadott regisztrációs kódok számától, ezért a NAV célirányos ellenőrzést indít azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél hiányosságot tapasztal. Azok az adózók, akik nem teljesítették az átállás érdekében előírt kötelezettségeiket mulasztási bírságra, súlyosabb esetben üzletbezárásra is számíthatnak. A pénztárgép-forgalmazóknak a 2013. november 16. előtt felvett, online pénztárgépre szóló megrendelésekről 2013. december 2-ig adatot kellett szolgáltatniuk a NAV-nak a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló NGM rendelet (50/2013., XI. 15., 4. § (1) bekezdés) alapján. A NAV-hoz több mint 120 ezer leadott megrendelésről érkezett adat, ugyanakkor a beérkezett adatok egy része további tisztázást igényel az adózó vagy a forgalmazó bevonásával. A beérkezett adatok alapján a NAV kapcsolatba lép minden adóalannyal, aki regisztrációs kódot igényelt. Első körben értesíti azokat, akik kértek regisztrációs kódot, de online pénztárgépre leadott megrendeléssel nem rendelkeznek. Ennek több oka is lehet. Például az, aki pénztárgéphasználatra nem kötelezett, vagy jelenleg elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet használ, annak az értesítést követően egyelőre további teendője nincs. A NAV ? az értesítések megküldésével párhuzamosan ? megkezdi az ellenőrzéseket, kifejezetten…

    Többet olvasni...
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    Kedvező változások a KATA adózási mód esetén 2014. január 01-től

    Bár, még meg kell várni, hogy megjelenjen a jogszabály-változás szövege a Magyar Közlönyben, de ez technikai kérdés lehet (igaz, hogy a jogszabály szó szerinti ismerete elengedhetetlen), de az Országgyűlés már szavazott arról is, hogy 2014-ben miként változik a KATA adózási módot választók élete. Két fontos változás történik 2014. január 01-től: Módosul a főállású és nem főállású kisadózó vállalkozó fogalma A főállású kisadózó a magasabb összegű ellátási alapok érdekében választhat magasabb összegű havi KATA fizetést A főállású kisadózó és nem főállású kisadózó fogalom esetében az a rendező elv, ha valaki egy alkalommal már megfizette valahol a minimális járulékalapot, akkor ne legyen főállású kisadózóként kötelezve a magasabb összeg megfizetésére. (Mondjuk: ez így teljesen normális dolog.). Nagyon fontos változás, hogy a heti 36 óra foglalkoztatást nem egy munkaadónál kell figyelembe venni, hanem a több jogviszonyban töltött órákat össze lehet adni, és így kell elérni a 36 órát. Ugyancsak fontos és kedvező változás, hogy a módosítás, lényegében, a heti 36 órás jogviszonnyal azonos módon kezeli a másik vállalkozásban egyéni vagy társas vállalkozóként történő biztosítotti jogviszonyt. 2014-től a főállású kisadózó a magasabb összegű ellátási alap érdekében választhat magasabb összegű havi KATA fizetést, szemben a jelenlegi “50 ezer forintért  81.300 forintos ellátási alap”-megoldással. Ezzel kapcsolatos –…

    Többet olvasni...
  • Adó | Járulék | Illeték
    KÖNYVELŐZÓNA - logó

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az online adatkapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre történő átállással kapcsolatos, egyes átmeneti szabályokról

    A nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben foglalt előírások teljesítésének elősegítése érdekében a NAV az alábbiakban foglalja össze az online pénztárgépekre történő átállással kapcsolatos teendőket. 1. A pénztárgép használatára kötelezett adóalany a 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet hatálybalépését, vagyis 2013. november 16-át követően az alábbi feltételek fennállása esetén üzemeltethet elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépet: a) az adózónak rendelkeznie kell érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozó, a forgalmazó által visszaigazolt szerződéssel, megrendeléssel, vagy b) amennyiben az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozó szerződést, megrendelést a forgalmazó 2013. november 16-ig még nem igazolta vissza, úgy ba) az adózónak ? amennyiben a pénztárgépet nem közvetlenül a forgalmazótól rendelte meg ? rendelkeznie kell érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozó olyan szerződéssel vagy megrendeléssel, amely kapcsán a pénztárgép értékesítője (a továbbiakban: eladó) 2013. november 25.1 napjáig ? a forgalmazó által visszaigazoltan ? igazolja, hogy a  szerződést, megrendelést, továbbította a forgalmazóhoz, vagy bb) az adózónak ? amennyiben a pénztárgépet közvetlenül a forgalmazótól rendelte meg ? rendelkeznie kell érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozó,…

    Többet olvasni...
"Vissza a tetejére" gomb
KÖNYVELŐZÓNA - logó
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információkat tárol a látogató gépén (a böngészőjében), és olyan funkciókat lát el, mint pl. a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.