- Társadalombiztosítás
Korengedményes nyugdíj 2010 – egy kicsit másképpen
S ajnos, napjainkban egyre többen veszítik el munkájukat és kerülnek létbizonytalanságba. Tegnapelőtt éppen egy ilyen olvasói kérdés és a reá adott válasz során fejtettük ki véleményünket azzal kapcsolatban, hogy a korengedményes nyugdíj nem egy főnyeremény, nem lehet a cél, mert a látszólagos előnye ellenére a nyugdíjas évek során – az érthetően – kevesebb nyugdíj nem jelent anyagi biztonságot. A korengedményes nyugdíj megállapítását és a folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint a meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése. Azok az 1953-ban, vagy előtte születettek, akik a jogosultsági egyéb feltételeknek is megfelelnek, 2010. december 31-ig állapodhatnak meg a munkaadójukkal a korengedményes nyugdíjba vonulásukról. Miért mondjuk azt a címben, hogy a “Korengedményes nyugdíj 2010 – egy kicsit másképpen”? Azért, mert annak az 57-62 év közötti embertársunknak, aki nemrégen elvesztette a munkáját, szinte semmi esélye sincs a munkaerőpiacra történő visszajutásra, az újra elhelyezkedésre, a munkába állásra. Még ereje teljében lévő emberek rokkannak…
Többet olvasni... - Könyvelőzóna
Könyvelő (Könyvelőiroda) – Ratkó korszak – nyugdíj 2010.
Honlapunkra érkezett egy hozzászólás, amelyet nagy lendülettel megválaszoltunk, majd menet közben úgy döntöttünk, hogy több szempontból sem árt, ha ezeket a sorokat az adott rovat iránt érdeklődőkön túll többen is elolvasnák, ezért a kérdést és a rá adott választ összeszerkesztettük ebben a bejegyzésünkben, és közzétesszük. A kérdezz-felelek összeállítás fontos információkat tartalmaz a nyugdíjbavonulás kérdéséről, a nyugdíjszámításról, és a saját tevékenységünkről is. Reméljük, hogy a közzététellel sikerül a kérdéskört egy másik szempontból is megismertetni! T. Könyvelőiroda Pécs ! Örömmel olvasom, hogy önzetlenül igyekeznek jogi segítséget adni az 1950.-1957. közötti Ratkó korszakban született -nőknek és férfiaknak. Az Örömömben az Üröm az, hogy Önök is csak egy részét/negatív !!!!/mondják el a nyugdíjba vonúlni szándékozóknak, hogy: előrehozott öregségi nyugdíjba csak : 8.4%, 3.6%-os csökkentéssel mehetnek el !! A teljesség kedvéért az összes negatívumra Hívják fel-/Kérem szépen !/-az előrehozott, vagy rendes nyugdíjba menni szándékozók figyelmét !. :Ezek: /ONYF.HU alapján!/ 1).2008.01.01. – 2012.12.31.-ig NETTÓSÍTVA számolják a nyugdíj alapot. 2).Előrehozott nyugdíjnál: 8.4%, 3.6% csökkentéssel jutalmazzák, tovább csökkentik a NETTÓBÓL kiszámított nyugdíj alapot ! 3).Az így kiszámított-CSÖKKENTÉSSEL !!!-nyugdíj összege az elért 62.év ÖREGSÉGI nyugdíj kor után MEGMARAD !!!!!! 4).2013.01.01.-től újból BRUTTÓBÓL fogják a NYUGDÍJ ALAPOT kiszámítani, minden fajta CSÖKKENTÉSEK NÉLKÜL !!!!! Kérem a T. Könyvelőirodát, hogy a későbbiekben…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egyéni vállalkozás, egyéni cég 2010-től II. rész
Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat. Az egyéni cég alapítása Az egyéni cég alapításához közjegyző vagy ügyvéd által szerkesztet okirat szükséges és azt a cégbíróságnak kell benyújtani bejegyzésre. A szabályok hasonlatosak más cégekével, de van bőven kivétel. Ilyen például, hogy az egyéni cégnek nincs ?előtársasági? időszaka, a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől kezdheti csak meg működését. A bejegyzés határideje 30 nap, de a cégbíróság azonnali bejegyzést ígér, ha szabályszerű és hiánytalan bejegyzési kérelmet nyújt be az ügyvéd vagy közjegyző. Egyéni cég alapításakor kell eldönteni Az egyéni cég alapító okirata kötelezően a következőket tartalmazza: 1. az egyéni cég nevét és székhelyét, e-mail címét 2. az egyéni cég alapítójának (tagjának) nevét, anyja nevét, lakóhelyét, az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, 3. a főtevékenységet, 4. az egyéni cég működésének időtartalmát (ha az nem határozatlan időre alakult) 5. az egyéni cég jegyzett tőkéjét (apportját), a felelősségvállalás módját, az osztalékfizetésre irányuló döntést, 6. az ügyvezető(k) adatait és megbízásának időtartamát, és a cégjegyzés módját. Választható elemek az egyéni cég alapításakor Az egyéni cég…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Egyéni vállalkozás, egyéni cég 2010-től I. rész
Az egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat. Egyéni vállalkozás csak ügyfélkapun keresztül Az egyéni vállalkozás alapítását jelentősen megkönnyítették, de nem lesz könnyű helyzetben az, aki mellőzni szeretné a számítógépeket és az internet használatát. Az alapítás végezhető ugyan az okmányiroda közreműködésével papíron is, de ennek során az ügyfélkaput is létrehozzák, így oda már elektronikusan is érkezni fognak a hivatalos levelek és megkeresések. Létrehozás sok-sok kattintással Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése ? az ügyfélkapu létrehozását követően ? kizárólag elektronikus úton történhet. Ehhez telepíteni kell a nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), aztán jöhet a megfelelő nyomtatvány településenkénti kiválasztása és telepítése (pl. baktaloranthaza_evig_bejelentes.jar). Ha sikerült, akkor az ÁNYK futtatásával a betöltött nyomtatványba rögzítjük a személyes adatokat, a kizáró okokkal szembeni nyilatkozatot, a főtevékenységet, a székhely, a telephely és a fióktelep címét, az adóbejelentkezéskor szükséges nyilatkozatokat, küldhetővé tesszük és az ügyfélkapun keresztül beküldjük. Hibátlan nyomtatvány esetén a bejegyzés azonnal, emberi kéz érintése nélkül megtörténik! Adótartozással, költségek nélkül Nem kell aggódnia a leendő egyéni vállalkozónak, ha adótartozása van, mert ez már nem akadály,…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
A nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő és jövedelem megvásárolható!
A nyugellátás összege a megszerzett szolgálati időtől, valamint az irányadó időszak alatt elért nyugdíjjárulék köteles keresetekből számított átlagkereset összegétől függ. A Tb-törvény lehetőséget nyújt a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve az ehhez kapcsolódó figyelembe vehető jövedelem megszerzésére azok számára, akik nem állnak (álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve rájuk a biztosítás nem terjed (terjedt) ki. Megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és a Tbj. 5. § és 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetve akire a Tbj. 11. §-a szerint nem terjed ki a biztosítás, akinek a biztosítása szünetel. A Tb-törvényben előírtak szerint szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság, munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, igazolatlan távollét időtartama alatt (kivéve, ha a fizetés nélküli szabadságot GYET, GYES, illetve a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt vették igénybe). Szünetel továbbá a biztosítás az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés időtartama alatt (kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette), az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. A Tb-törvényben meghatározott feltételek fennállása…
Többet olvasni... - TB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy
Bérszámfejtés-, TB-változások 2010 – távirati stílusban
Javítás: 2010.02.03. – 23:06 A felszolgálói díj régi változata tévesen a szövegben maradt (kicsit később a helyes, régi-új verzió szövege is benne van). Könyvelő kollégáink ismét remegő kézzel és vérben forgó szemekkel, ideges arcrángásokkal ülnek a számítógépeik előtt; a hétvége igazán alkalmas időpont lesz ahhoz, hogy – lévén a hónapnak vége – ismételten, talán 1285-ödszőr, átfussák a január havi nyers bérszámfejtést. 2010-ben – és megint az utolsó pillanatban – megint kocsideréknyi változás volt a szabályozásban, próbára téve a programozók, könyvelők, adótanácsadók, és nem utolsó sorban az Ügyfelek idegrendszerét. A következő kis összeállításunkkal segítséget szeretnénk nyújtani azzal, hogy vázlatosan, távirati stílusban, összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amire oda kellene figyelni (reméljük, hogy a kollégáinknak segítséget, támpontot adunk munkájukhoz, az Ügyfelek pedig elszörnyülködtek, hogy mennyi mindenre oda kell figyelnünk – jaaa! és ezek “csak” a változások…): Új adótábla: az adó 5.000.000 Ft összevont adóalapig 17%, afelett 32%. Az összevont adóalapba bele kell számítani (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével) az ú.n. adóalap kiegészítést, azaz az adott kifizetés után számított tb járulékot vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást (2010-ben mindkettő 27%). Az adójóváírás a bér és az utána számított adóalap kiegészítés 17%-a, legfeljebb havi 15.100 ft a jogosultsági határig, 3.188.000 ft-ig. Efelett csökkenteni kell a jogosultsági…
Többet olvasni... - Adó | Járulék | Illeték
Természetbeni és pénzbeni juttatások 2010.
2010-ben jó alaposan megváltozott minden alkalmazandó szabály; miért éppen a természetbeni és pénzbeni juttatásoknál lenne ez másképpen? Ha osztunk-szorzunk, akkor hamarosan kiderül, hogy természetbeni juttatásokat nagyjából 250ezer forintos fizetés táján érdemes figyelembe venni, számolni velük, mert addig a bérekre jutó közterhek kevesebbe kerülnek, mint a néhai cafeteria-elemek. 🙁 Természetesen, most is azok faragnak rá, akiknek a bérét lejjebb vitték, és viszonylag magasabb összegű adómentes juttatásokkal egészítették ki. 2010-től három csoportra oszthatjuk ezeket a juttatásokat az adózás szempontjából: Adómentes a munkáltató által nyújtott kedvezményes számítógép- és internethasználat a lakáscélú munkáltatói támogatás adóterhet nem viselő járandóság, 5 millió Ft a határa Kedvezményes (azaz 25 %-os) üdülési csekk(ek), vagy üdülési szolgáltatás évi 73.500,- Ft-ig meleg étkezési utalvány havi 18.000,- Ft-ig iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évi 183.750,- Ft-ig* (a 2009. január 31-ét követően, de még 2010. január 1-jét megelőzően megkezdett iskolarendszerű képzésre a 2009. december 31-én hatályos Szja-törvény előírásait kell alkalmazni, vagyis a feltételeknek megfelelő képzés esetén a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összeget a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni. A 2009. február 1-je előtt elkezdett iskolarendszerű képzések esetén a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (14) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ennek alapján a 2006. január 1-jét megelőzően megkezdett iskolarendszerű képzések…
Többet olvasni... - Általános forgalmi adó
Elhatárolás vagy szállítói kötelezettség?
Az év elején sok olyan számla érkezik a vállalkozásokhoz, melyben a szolgáltatás teljesítése 2009-ben megtörtént, de a számlát csak 2010-ben állítják ki, 2010-es fizetési határidővel, és az áfa törvénynek megfelelően 2010-es teljesítési időponttal. De hogyan kell ezeket a számlákat lekönyvelni? Azoknál a rezsiszámláknál (telefon, gáz, villany stb..), amelyeknek az időszaka teljes egészében még a december 31-ig tart, de a számla kiállításának időpontja csak januárban történik meg, szállítói tartozásként kell elszámolni. Szóba sem jöhet az időbeli elhatárolás a, mert ezen gazdasági események nem érintenek több évet. A szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokkal szembeni költségelszámolás csak szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén lehetséges, és csak akkor, ha az igénybe vett szolgáltatás az egyik üzleti évről a másik üzleti évre áthúzódik, és az üzleti évekre jutó szolgáltatás értéke a vonatkozó szerződések alapján egyértelműen meghatározható. Például a december 10-étől január 10-éig terjedő időszak vízfogyasztásának, csatornahasználatának díjából a december 10-étől december 31-éig terjedő időszakra jutó hányadot december hónapra költségként (vízdíjként, illetve csatornahasználati díjként) el kell számolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben, függetlenül attól, hogy mikor állították ki a számlát, és mikor kell azt kiegyenlíteni, vagy hogy mikor keletkezik áfa levonási jog. Nyilvánvaló, hogy a példaként felhozott esetben a bejövő számlát januárban, január hónapra kell a szállítóval szemben…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Nyugdíjasok keresetkorlátozása 2010. január 01-től
Honlapunkon többször, több alkalommal és több helyen is írtunk már a nyugdíj melletti munkavégzésről, a keresetkorlátozásokról. Nem kevés bizonytalanságot okoztak, okoznak az állandóan változó jogszabályok követése, annak figyelemmel kísérése, hogy kit és milyen módon érint, ezért az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogszabályokon alapuló tájékoztatóinak összevonásával igyekszünk egy átfogó anyagot Olvasóink rendelkezésére bocsájtani: Akik öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat és a ?művész” nyugdíjat is) keresőtevékenységet folytatnak, azoknak meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2010-ben 73.500 forint x 18 = 1.323.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Nem kell szüneteltetni a 2008. január 1-jét megelőző időponttól megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjban részesülők nyugellátását. Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül – az érintett…
Többet olvasni... - Társadalombiztosítás
Nyugdíjemelés, nyugdíj legkisebb összege, korrekciós nyugdíjemelés 2010. január 1-jétől
1/a) 2010. január 1-jétől a 2010. január 1-je előtt megállapított öregségi nyugdíjak (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármesterek öregségi nyugdíját és közszolgálati járadékát is), rehabilitációs járadékok, rokkantsági nyugdíjak, baleseti rokkantsági nyugdíjak, özvegyi és szülői nyugdíjak, árvaellátások, baleseti hozzátartozói nyugdíjak összege 4,1 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékában, valamint a baleseti járadékban részesülők ellátásai szintén 4,1 százalékos mértékben emelkednek. Aki saját jogú nyugdíjban és özvegyi nyugdíjban is részesül, mindkét ellátása 4,1 százalékkal emelt összegben kerül folyósításra. Olyan esetben pedig, amikor a két ellátást (saját jogú és özvegyi nyugdíj) ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, mert ez az érintett számára kedvezőbb, akkor ez az összeghatár 2010. január 1-jétől 69.730 forintra emelkedik. b) A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások évenkénti emelésére – szemben az 1/a pontban említett nyugdíjakkal – nincs törvényi kötelezettség, azok összege 2010. január hónapban nem emelkedik. c) A 2010. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege 2010. január 1-jétől nem emelkedik. Ennek megfelelően 2010. január 1-jétől az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint,…
Többet olvasni...
