Számolatlanul záporoznak a kérdések a könyvelőkre, könyvelőirodákra, a NAV-os ügyintézőkre, azzal kapcsolatban, hogy melyik tevékenységek azok, amelyek után nem kell a tételes adót fizetniük a veszélyhelyzetre való tekintettel elrendelt átmeneti mentesítés alapján.
Mondli Katalin kolléganőnk, egy Tapolca melletti település könyvelőirodájának vezetője, táblázatos formában jelenítette meg az Átmeneti kedvezmények egységes szerkezetben (TEÁOR szerint rendezés) | Járulékkedvezmények és kata-kedvezmény a veszélyhelyzetben a vállalkozások egy részének címmel a jogszabályi előírásokat.
A csapata összeszedte a mai napig megjelent rendeletekből, azokat módosító jogszabályokból, hivatkozott előírásokból a vonatkozó feltételeket:
Átmeneti rendelkezések a nem kata adózók számára
-
A munkaviszonyban álló személyek után,
-
az egyéni vállalkozónak saját maga után,
-
a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) törvény szerinti társas vállalkozó után
2020. március, április, május és június hónapokra vonatkozóan
-
nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni,
-
a járulékfizetési kötelezettségekből csak a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de maximum 7.710,- Ft-ot kell megfizetni
-
nem keletkezik szakképzési hozzájárulási kötelezettsége a fizetésre kötelezetteknek
-
a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek esetében a kötelezettség kétharmadát kell megfizetni és előleget nem kell fizetni
-
a KIVA adóalany esetében a személyi jellegű kifizetés összege nem tekintendő adóalapnak
- a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezett negyedéves bevallónak a 2020.01.01-2020.02.29. közötti időszakot kell bevallania és megfizetnie, míg az éves bevallónak 2020.01.01-2020.02.29. és a 2020.07.01-2020.12.31. közötti időszakot kell bevallania és megfizetnie
A rendelkezések a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki (Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak
– e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele,
– de legalább bevételének 30%-a származott.):
a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32)
Ebbe a szakágazatba tartozik még:
– a személygépjármű bérbeadása vezetővel együtt
Ebbe a tételbe tartozik – magyar kiegészítés:
– a személytaxi-szolgáltatás
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
Ebbe az ágazatba tartozik a rövid időtartamú tartózkodás céljára a látogatók és egyéb utazók számára nyújtott szálláshely-szolgáltatás.
Ebbe az ágazatba tartozik még:
– a diákok, munkások és hasonló személyek részére nyújtott hosszabb időtartamú szálláshely-szolgáltatás
Vannak csak szálláshely-szolgáltatást nyújtó, illetve a szálláshely-szolgáltatást, étkezést és/vagy pihenési, szabadidős lehetőségeket együtt kínáló egységek.
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
– a hosszú időtartamú, jellemzően havi vagy éves tartózkodást biztosító, elsődlegesen lakóhelynek minősülő szállás biztosítása
Ebbe az ágazatba tartozó tevékenységek alábontása:
55.10 Szállodai szolgáltatás
55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
55.30 Kempingszolgáltatás
55.90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
Ez az ágazat tartalmazza az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálást, amely történhet hagyományos étteremben, önkiszolgáló étteremben, olyan étteremben, ahonnét elvihető az étel-ital, állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyen, ülőhely biztosításával vagy anélkül. Az a döntő, hogy az ételek közvetlen azonnali fogyasztásra alkalmasak-e, és nem annak a létesítménynek a fajtája, amely a szolgáltatást végzi.
Nem tartozik ide olyan készételek előállítása, amelyeket nem azonnali fogyasztásra gyártottak, valamint olyan félkésztermékek sem, amelyek nem tekinthetők készételnek (lásd: 10 Élelmiszer-feldolgozás és 11 Italgyártás).
Nem tartozik ide azoknak a nem saját előállítású termékeknek az értékesítése sem, amelyek nem tekinthetők ételnek, sem azok az ételek, amelyek nem alkalmasak azonnali közvetlen fogyasztásra, lásd: G (Nagy- és kiskereskedelem) nemzetgazdasági ág.
Ebbe az ágazatba tartozó tevékenységek alábontása:
56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás
56.21 Rendezvényi étkeztetés
56.29 Egyéb vendéglátás
56.30 Italszolgáltatás
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
Ebbe az ágazatba tartozik a kulturális és szórakozási igényeket kielégítő szolgáltatás, valamint az ilyen létesítmények működtetése. Az ágazat tartalmazza a nagyközönségnek szánt élő előadások, események, kiállítások, megrendezését, promócióját, bemutatását, az azokban való részvételt, továbbá a művészetet és az élő előadást elősegítő, kiegészítő művészeti, alkotói és szakmai tevékenységeket.
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
– a valamennyi múzeumi, növény-, és állatkerti tevékenység, történeti-, természetvédelmi területek megóvása, lásd: 91 ágazat
– a szerencsejáték és fogadás, lásd: 92 ágazat
– a sport, szórakozás és szabadidős tevékenység, lásd: 93 ágazat
A kultúrával, szórakoztatással, illetve szabadidővel összefüggő néhány szolgáltatás más ágazatba tartozik, mint pl.
– a film-, videogyártás és forgalmazás, lásd: 59.11, 59.12, 59.13
– a mozgóképvetítés, lásd: 59.14
– a rádió- és televízióműsor-szolgáltatás, lásd: 60.1, 60.2
Ebbe az ágazatba tartozó tevékenységek alábontása:
90.01 Előadó-művészet
90.02 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
90.03 Alkotóművészet
90.04 Művészeti létesítmények működtetése
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
Ebbe az ágazatba tartoznak a szabadidővel, szórakoztatással és sporttal kapcsolatos szolgáltatások (kivéve a múzeumi tevékenységet, történelmi hely megóvását; a növény-,és állatkerti és természetvédelmi tevékenységet; a szerencsejátékot és fogadást).
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
– a színművészeti és zeneművészeti, valamint egyéb művészeti tevékenység és szórakoztatás, mint színházi, koncert, opera vagy táncművek és egyéb színpadi alkotások élő bemutatása, lásd: 90 ágazat
Ebbe az ágazatba tartozó tevékenységek alábontása:
93.11 Sportlétesítmény működtetése
93.12 Sportegyesületi tevékenység
93.13 Testedzési szolgáltatás
93.19 Egyéb sporttevékenység
93.21 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység
93.29 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
Ebbe az ágazatba tartozik a szerencsejáték létesítmények, berendezések (mint kaszinó, bingóterem, videójáték-terminál) működtetése, valamint a szerencsejáték-szolgáltatások nyújtása, mint szerencsejáték szelvények (lottó, sorsjegy) értékesítése és fogadás a fogadóirodában.
Ebbe az ágazatba tartozó tevékenységek alábontása:
92.00 Szerencsejáték, fogadás
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁORésTESZOR 59),
Ebbe az ágazatba tartozik a mozgókép gyártása filmszínházi és nem filmszínházi célra filmen, videoszalagon, DVD-én vagy más jelhordozón közvetlen filmszínházi vetítésre vagy televíziós műsorhoz; továbbá az e tevékenységeket elősegítő szolgáltatások, mint szerkesztés, vágás, másolatok készítése stb.; a mozgókép terjesztése, más ágazatok számára és mozgókép vagy egyéb film vetítése. Ebbe az ágazatba tartozik a film és egyéb képhordozó terjesztési jogainak adásvétele is.
Ebbe az ágazatba tartozik még:
– a hangfelvétel készítése, így az eredeti (master-) hangfelvétel elkészítése, megjelentetése, promóciója, és terjesztése
– a zenemű kiadása, valamint a hangfelvétel készítése stúdióban vagy egyéb helyszínen
Ebbe az ágazatba tartozó tevékenységek alábontása:
59.11 Film-, video-, televízióműsor-gyártás
59.12 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
59.13 Film-, video- és televízióprogram terjesztése
59.14 Filmvetítés
59.20 Hangfelvétel készítése, kiadása
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
Ebbe a szakágazatba tartozik a rendezvények szervezése, reklámozása és/vagy menedzselése, mint pl. üzleti és kereskedelmi bemutatók, értekezletek, kongresszusok, konferenciák és találkozók, függetlenül attól, hogy a rendezvény színhelyéül szolgáló létesítményt a szervezők üzemeltetik, vagy nem.
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
Ebbe a szakágazatba tartozik az olyan lapok, hirdetési újságok kiadása, amelyek legalább négyszer jelennek meg egy héten. Ilyen információkat kiadhatnak nyomtatott vagy elektronikus formában, beleértve az internetes megjelentetést is.
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a hírügynökségi tevékenység, lásd: 63.91
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14),
Ebbe a szakágazatba tartozik az olyan folyóiratok és egyéb időszaki kiadványok kiadása, amelyek kevesebb mint négyszer jelennek meg egy héten. Ilyen információkat kiadhatnak nyomtatott vagy elektronikus formában, beleértve az internetes megjelentetést is. Ebbe a szakágazatba tartoznak a rádió- és televízióműsor-újságok kiadása is.
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60),
Ebbe az ágazatba tartozik a tartalom elkészítése vagy a tartalom elosztási jogának megszerzése, s azt követően e tartalom sugárzása; ilyen a rádió-, televízióműsor és szórakoztatáshoz kapcsolódó adatprogram, a hírműsor, beszélgetős műsor stb. Idetartozik az olyan adatszórás is, amely jellemzően a rádió- vagy televízióműsor szórásához kapcsolódik. A műsorszórás különböző technológiákat alkalmazva történhet, a légkörben, műhold, kábelhálózat vagy internet közvetítésével.
Ebbe az ágazatba tartozik még:
– a tipikusan keskeny sávon (például: kábelen) közvetített egy területre szakosodó programok készítése is, például hírműsor, sportműsor, oktatási és ifjúsági műsor díjazásos vagy szerződéses alapon harmadik fél részére, aki később a nagyközönség felé sugározza
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
– a kábeles és más előfizetéses műsor-összeállítás terjesztése, lásd: 61 ágazat
Ebbe az ágazatba tartozó tevékenységek alábontása:
60.10 Rádióműsor-szolgáltatás
60.20 Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása
l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR79),
Ebbe az ágazatba tartozik az utazási ügynökségek tevékenysége, amelyek elsősorban út, utazás, szállítás, szálláshely stb. értékesítésében közreműködnek a nagyközönség és üzleti ügyfelek számára, valamint utak szervezése és összeállítása, amelyet utazásközvetítők vagy közvetlenül az utazásszervezők értékesítenek. Idetartoznak az utazással összefüggő egyéb szolgáltatások, beleértve a foglalást is.
Ebbe az ágazatba tartozik még:
– az idegenvezetői tevékenység és az utazási promóció is
Ebbe az ágazatba tartozó tevékenységek alábontása:
79.11 Utazásközvetítés
79.12 Utazásszervezés
79.90 Egyéb foglalás
m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04),
– akkor, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsítószalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az orvosi gyógymasszázs és terápia, lásd: 86.90
– a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények tevékenysége, lásd: 93.13
n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30),
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a személyszállítás folyón, csatornán, tavon és egyéb belvízi úton, a kikötőn belül is
Ebbe a szakágazatba tartozik még:
– a kiránduló, sétahajó bérbeadása legénységgel együtt
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a szabadidős, séta-, és kirándulóhajók és jachtok bérbeadása legénység nélkül, lásd: 77.21
o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
– akkor, ha a tevékenységet végző megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pontjában foglaltaknak (2. § 2. pont: „dísznövénytermesztő: dísznövénytermesztést forgalomba hozatal céljából végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”)
Ez a szakágazat tartalmazza a növényi szaporítóanyagok termesztését (dugvány, hajtás, csemete) közvetlen felhasználásra, illetve tartalmazza azon oltványalanyok termesztését is, melyeket később oltanak be növénytermesztés céljából.
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a palántának ültetett növények termesztése
– a dísznövény hasznosítású növények termesztése, beleértve a gyeptéglatermesztést is
– a gumó, gyökér, hagyma előállítására ültetett növények; oltvány, dugvány; gombaspóra termesztése
– a faiskola működtetése, kivéve erdei faiskola
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a mag előállítási céllal ültetett növények termesztése, lásd: 01.1, 01.2
– az erdei faiskola működtetése, lásd: 02.10
Nem ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:
– a virág-szaporítóanyag (magvak) termesztése, lásd: 01.19
p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
– akkor, ha a tevékenységet végző adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a máshová nem sorolt nem évelő növények termesztése:
– a karórépa, a mángold, a takarmányozási célú gyökérnövények, a lóhere, a lucerna, a baltacím, a takarmánykukorica, az egyéb fűfélék, a takarmánykáposzta és a hasonló takarmánynövények termesztése
– a gyökérfélék magvainak (kivéve cukorrépa mag), valamint a takarmánynövények magvainak termesztése
– a virágok termesztése, beleértve a vágni való virág, virágsarj termesztését
– a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek előkészítése kereskedelmi értékesítéshez a termelő által
– a virágszaporító-anyag (magvak) termesztése
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a nem évelő fűszer-, illatszer-, gyógyszergyártásban használt növények termesztése, lásd: 01.28
Nem ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:
– a hajdina (pohánka) termesztése, lásd: 01.11
– a nem takarmány célú mángold termesztése, lásd: 01.13
– a tüzelőanyag (brikett, pellet) gyártása egyéb növényből (tengeri fűből, szénából), lásd: 16.29
– a virágkereskedők által elkészített csokrok, koszorúk készítése, lásd: 46.11, 46.22, 47.76
q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
– akkor, ha a tevékenységet végző adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni valóvirágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gumifa termesztése, latex kinyerése céljából
– a karácsonyfa termesztése
– a növényi nedv kinyerésére ültetett fák termesztése
– az elsősorban fonásra szánt növényi termékek termesztése
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a virágok termesztése, beleértve a vágni való/vágott virág, virágsarj termesztését, lásd: 01.19
– a vadon termő növényi nedv, vagy kaucsuk begyűjtése, lásd: 02.30
r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a dísznövények, virághagymák, vágott virágok nagykereskedelme
s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
– akkor, ha a tevékenységet végző a tevékenységek közül kizárólag dísznövény kiskereskedelemmel foglalkozik ( vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelemmel nem)
Ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:
– a vágott virág, a dísznövény és szaporítóanyagai (pl. palánta, virághagyma, gumó, dugvány, oltvány) szakosodott kiskereskedelme
– a műtrágya szakosodott kiskereskedelme
– a hobbiállat és állateledel szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:
– a vetőmag, olajos magvak, termény, takarmány szakosodott kiskereskedelme, lásd: 47.78
– az élő állat szakosodott kiskereskedelme, lásd: 47.78
– az egyéb mezőgazdasági nyersanyagok szakosodott kiskereskedelme, lásd: 47.78
t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
– akkor, ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontjának (50. § (2) bekezdés f) pont: (Hivatásos vadász) „akit a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Vadászkamara) hivatásos vadászként nyilvántartásba vett.”)
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a kereskedelmi célú vadgazdálkodás
– a vadállatok elejtése, vadbefogás, ezek célja: élelmiszer, prém, bőr nyerése; vadállat átadása kutatási célokra vagy átadás állatkertnek, állatkereskedésnek
– a vadászatból, vadfogásból származó irha, prém, hüllő-, vagy madárbőr termelése
Ebbe a szakágazatba tartozik még:
– a tengeri emlősök (pl. rozmár, fóka) szárazföldi befogása
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az állattartásból származó irha, hüllő- vagy madárbőr termelése, lásd: 01.49
– a vadtenyésztés üzemi körülmények között, lásd: 01.4
– a bálnavadászat, lásd: 03.11
– a vágóhídi állati termékek termelése pl. bőr, lásd: 10.11
– a sport-, és szabadidős vadászat és kacsolódó szolgáltatás, lásd: 93.19
– a vadászat, vadbefogás népszerűsítését célzó szolgáltatás, lásd: 94.99
u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
– akkor, ha az általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9.pontja szerinti szeszes ital.
(II. melléklet 6. pont:
6.Törkölypárlat vagy törköly
II. melléklet 9. pont:
9. Gyümölcspárlat)
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az emberi fogyasztásra alkalmas, desztillált szeszes italok gyártása: whisky brandy, gin, likőr stb.
– a desztillált alkohollal kevert italok gyártása
– a desztillált szeszes ital elegyítése
– a (semleges) szeszes ital gyártása
Ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:
– a pálinka gyártása
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a nem desztillált szeszes ital gyártása, lásd: 11.02-11.06
– a szintetikus etilalkohol gyártása, lásd: 20.14
– az erjesztett anyagból készült etilalkohol gyártása, lásd: 20.14
– a szeszes italok palackozása és címkézése, a termeléstől elkülönülten, lásd: 46.34 (ha a tevékenység nagykereskedelem része), illetve 82.92 (ha díjazásért vagy szerződéses alapon végzik)
v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a bortermelés
– a pezsgő, a habzóbor termelése
– a bor termelése szőlőmust-koncentrátumból
Ebbe a szakágazatba tartozik még:
– a bor elegyítése (házasítása), tisztítása és palackozása
– az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes szőlőbor gyártása
Ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:
– a must, mustsűrítmény, finomított mustsűrítmény előállítása
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a törköly lepárlása, lásd: 11.01
– a szeszes italok palackozása és címkézése a termeléstől elkülönülten, lásd: 46.34 (ha a tevékenység nagykereskedelem része), illetve 82.92 (ha díjazásért vagy szerződéses alapon végzik)
w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05)
– akkor, ha a gyártó megfelel a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak (3. § (3) bekezdés 17. pont: „kisüzemi sörfőzde: évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár”
x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a borszőlő és a csemegeszőlő termesztése szőlőültetvényeken
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a bortermelés, lásd: 11.02
A weboldalról az alábbi dokumentumokat javasoljuk letölteni:
Átmeneti adó- és járulékfizetési kedvezmény NEM KATA adózási módot választó vállalkozásoknak
Kedves Könyvelőzóna!
Most szeretnék egy egyszemélyes Kft-t alapítani. Két kérdésem lenne. Első: szükséges-e azonnal könyvelőt fogadnom? Mivel most indul a vállalkozás, gyakorlatilag 2-3 hónapig a megalapozással indulnék, ami alapján fogalmam sincs, milyen bevételre számíthatok. Így számomra és valószínűleg a könyvelőnek is:)) az a legbiztosabb, ha akkortól kötök szerződést, amikortól biztosított a havi díja. Mindezt azért írom, mert nyilván választhatnék olyan könyvelést, ami nagyon kedvező díjazású stb… de én inkább a jó könyvelőben hiszek még ha az drágább is valamivel.
A második kérdésem pedig az lenne, hogy az egyszemélyes Kft esetében az ügyvezető milyen módon láthatja el a feladatát a legkevesebb befizetendő járulékokkal?:))
Köszönettel: Tundi69
Kedves Tünde!
Teljesen klasszikus a kérdése, amire teljesen egyértelmű a válasz: még mielőtt véglegesen eldöntené, hogy vállalkozói létformát öltene, szedje össze kérdéseit, ballagjon el egy kiválasztott könyvelőhöz, adótanácsadóhoz, hogy mindent átbeszélhessen, minden lényeges kérdésben irányba állhasson.
A tanácsadás nem ingyenes, de pártízezer forint befektetést biztosan megér; hogy súlyos 10-100ezres bírságokat kerülhet el már az elején.
Még az sem feltétlenül biztos, hogy egyszemélyes kft-ként kell indulnia, lehet, hogy jobb ötlet pl. egy EC.
Nem lehet adni ennyi információból választ arra, hogy milyen módon láthatja el “leggazdaságosabban” az ügyvezetést, a munkát, hiszen egy egész halom információ hiányzik a helyes válaszhoz. (Többismeretlenes egyenlet, megoldóképlet nélkül… 😉 )
Amennyiben úgy gondolja, akár online is állunk rendelkezésére (Skype, Viber, Meet).
Jó napot Kívánok. Adva van, egy kis falusi egyszemélyes BT, a beltag önfoglalkoztató, alkalmazott nincs, kültag, csendes társ, nem működik közre. KIVA szerint adózik.
Nem igazán értem, hogy jelen esetben vonatkozik-e valamely kedvezmény erre a mikró vállalkozásra.
Kérem segítségüket. Köszönöm
Kedves Oláh I.!
Nagyon egy érdekes Bt. lehet az, amelyiknek nincs kültagja, csak csendestárs (bár, ezt hívják hivatalosan kültagnak, akinek nincs is más dolga, mint adni a zsét, hagyni dolgozni a beltagot, és tartani a markát az osztalékért).
Igen, van egy nagy csomó kedvezmény, ami – esetleg – vonatkozhat a Bt-re, csak, hogy melyik passzol, vagy nem passzol, azt információ nélkül nem igazán mondható el általunk; többek között, ezért tetszenek tartani a könyvelő kolléganőt/kollégát, akinek már egy mondata is aranyat ér, vagy legalábbis az éves könyvelési díj 10x-esét… 😉 🙂
Nem értem, hogy miért pont a taxi személyszállítás. Mi van a szárazföldi szemlyszállítás ( pl. különjáratu autóbusz) azokra miért nincs kedvezmény hiszen az iskolák,ovodák bezárásával és az idegenfotgalom visszaesésével az Ő munkájuk is megszűnik!
Válaszukat köszönöm.
Kedves Czellerné Bordós Éva Úrasszony!
Mielőtt kapnánk a képünkre… mi pontosan olyan szorgos hangyácskák vagyunk, mint ön, vagyis pontosabban: egy pécsi kis könyvelőiroda. Nagyjából és aprajából halvány lila dunsztunk sincs a rendezőelvről. Egyik elképzelés szerint a politikusok felesége/barátnője kizárólag taxival jár a fodrászhoz/körmöshöz/pedikűröshöz/maniküröshöz/walküröshöz, mert a busz az derogál nekik, meg olyan snassz. Megmondták apucinak, megvonás lesz, ha a taxis óbégat nekik. Valami ilyesmi a hiteles történet. Mást, erről, előadni nem tudunk.. 😀