TB-Bér-Nyugdíj-Munkaügy

A bértámogatásról – a bérszámfejtő levele az ügyfelekhez

Érthetően a veszélyhelyzetben hozott bértámogatási jogszabály végrehajtásáról

Sok kérdés merült fel a csökkentett részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat érintő bértámogatással kapcsolatban. A szakembereknek is kihívás a rendeletek értelmezése, de ennél is nagyobb kihívás az ügyfelek felé történő kommunikálása. Alább megosztunk egy levelet, ami valamelyest leegyszerűsítve mutatja be, amit a munkáltatóknak tudniuk kell – hiszen nekik a munkavállók felé kell tovább kommunikálni.

Némileg elgondolkodtató részlet, hogy jelenleg a támogatás igénylésekor hatályos alapbér alapján számítják a támogatás összegét. Mivel valószínűleg nem ez volt a jogalkotói szándék, várjuk a módosítást a 105/2020 (IV.10.) Korm. rendelet 1. § f) pontjára és a 3. § (3) bekezdésére, mivel a 141/2020 (IV.21.) Korm. rendelet – vélhetően nem szándékosan – lényegesen csökkentette a jogosultak körét.

Tehát, ha a fenti két rendelkezés nem módosul, akkor – leegyszerűsítve – a munkavállaló részére adható támogatás mértéke a támogatás beadásakor érvényes alapbérhez igazodik (tehát, ezt az időpontot követően csökken a munkaideje).

Ha a fenti két rendelkezés az eredeti, 105/2020 Korm. rendelethez igazodva ’vissza-módosul’, tehát csupán annyi különbség lesz, hogy a ’távolléti díj’ szövegét ’alapbér’ szóra cserélik, akkor a számítás a veszélyhelyzet kihirdetésekor hatályos alapbér szerint történik.

Nézzük a levelet:

Kedves Ügyfeleink!

Sokan érdeklődtetek a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatos bértámogatásról. A szabályok nem egyszerűek, de próbálom a lehetőségekhez képest mégis hétköznapi nyelven leírni azokat. Kérlek szánjatok rá néhány perc figyelmet, és ha valahol elakadtok, azokkal a kérdésekkel keressetek meg és átbeszéljük.

Az igénylésének több feltétele van. Vannak feltételek a munkavállaló oldaláról és a munkáltató oldaláról is. Nézzük meg a feltételeket külön-külön.

Ki jogosult a támogatásra?

A munkavállaló akkor jogosult, ha:

  • nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
  • a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020.03.11.) munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét,
  • a támogatás igénybevételekor vállalja:
    • a csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,
    • azt, hogy a támogatást követően ismét az eredeti munkaidejében fog dolgozni (pl. ami a veszélyhelyzet előtt volt)
    • azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. Az egyéni fejlesztési időről nem minden esetben kötelező megállapodni, lejjebb részletesen leírom, hogy kinek kell, és kinek nem. De mi az az egyéni fejlesztési idő? Az a lényege, hogy a munkavállalók tanuljanak, fejlődjenek addig is, amíg nem tud nekik munkát biztosítani a cég – ezzel segítve később a munkáltatókat, hogy képzett dolgozóik legyenek. Tehát amíg a munkavállaló kapja a támogatást, addig a ’kiesett’ munkaidejének 30%-ában a munkaköréhez kapcsolódóan ’fejleszti magát’ (a ledolgozott részmunkaidőn felül kell ezzel kalkulálni). Erre az időszakra munkabért kell neki fizetni, ezt is később leírom részletesen.

Például: ha egy munkavállaló fodrász, és a veszélyhelyzet előtt 8 órában dolgozott, majd a jelenlegi helyzet miatt lecsökkentették a munkaidejét 6 órára, akkor az ’elveszett munkaideje’ 2 óra (8–6=2). A 2 óra 30%-a 0,6 óra (=36 perc). Tehát dolgozik napi 6 órát, ezen felül napi 36 percet olyan elfoglaltságot kell találni, amivel fejleszti az addigi tudását. Teszem azt megtanul hajat fonni, vagy újabb festési technikákat ismer meg, esetleg felkutat modernebb eszközöket, megismeri azok előnyét-hátrányát, stb.

Feltételek a munkáltató részéről: 

  • legalább hat hónapja működik, és a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállását igazolja,
  • nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
  • december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
  • a támogatás iránti kérelemben (ezeket többnyire csak x-elni kell az adatlapon):
    • bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll;
    • alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek;
  • a támogatás igénybevételekor vállalja:
    • azt, hogy a támogatás ideje alatt a támogatott munkavállaló nem fog túlórázni,
    • azt, hogy ha a munkavállaló munkaideje megváltozik, azt két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
    • azt, hogy a támogatás időtartama alatt, és további 1 hónapig fenntartja a munkaviszonyt azzal a munkavállalóval, akivel beadják a kérelmet a támogatásra (ezt a támogatás lejártát követően ellenőrzik). Ez azt jelenti, hogy nem lehet megszüntetni a munkaviszonyt közös megegyezéssel, és munkáltatói felmondással. Viszont ez idő alatt megszűnhet a munkaviszony, ha a vállalkozás jogutód nélkül megszűnik (pl. végelszámolás, felszámolás), továbbá megszüntethető munkavállalói felmondással, vagy ha a munkáltató azonnali hatállyal mond fel.
  • a munkavállalót azért foglalkoztatja csökkentett munkaidőben, hogy ne kelljen megválnia a dolgozótól. De mi az a csökkentett munkaidő?

Csökkentett munkaidőnek számít a veszélyhelyzet kihirdetése óta lecsökkentett munkaidő. Egyéb tudnivaló: a 2020.03.11. után történt munkaszerződés-módosítást megelőző 3 havi munkaidő átlagát kell nézni, és nem mindegy az sem, hogy hány óráról hány órára csökkent a munkaidő. (min. 25%-ban kell csökkennie, de max. 85%-ig csökkenhet – ekkor jár csak a támogatás) Heti munkaidővel egyszerűbb bemutatni a számítást, de értelemszerűen 5-el osztva megkapjuk a napi munkaidőt.

Ha a módosítás előtti heti munkaidő ennyi Akkor a módosítás utáni heti munkaidőminimum – maximum ennyi lehet
40 óra 10–34 óráig
30 óra 8–25 óráig
20 óra 5–17 óráig
10 óra 3–8 óráig

Ha a munkavállaló munkaideje nem csökken le az eredeti óraszámának legalább a feléig, akkor a munkáltatónak vállalnia kell azt, hogy:

  • a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét (tehát mivel a támogatás a kiesett időre járó alapbér 70 %-a, ezért a munkáltatónak a részmunkaidőben fizetett munkabéren felül 30%-al ki kell egészítenie a munkavállaló bérét – erről alább írok példát),
  • az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet (ez az a bizonyos 30%, amit az előbb írtam).

 

Ha a módosítás előtti heti munkaidő ennyi Egyéni fejlesztési időben kell megállapodni, ha a heti munkaidő az alábbira csökkent Nem kötelező az egyéni fejlesztési idő, ha a heti munkaidő az alábbira csökkent
40 óra 21–34 óráig 10–20 óráig
30 óra 16–25 óráig 8–15 óráig
20 óra 11–17 óráig 5–10 óráig
10 óra 6–8 óráig 3–5 óráig

A támogatás mértéke: a munkavállaló  ’kiesett’ munkaidejére (amennyivel csökkent a munkaideje) járó NETTÓ alapbérének a 70%-a, de maximum a minimálbér kétszerese (bruttó 322 000 Ft, ami nettó 214 130 Ft-ot jelent).

Nézzünk 2 példát. Az egyik esetben kötelező egyéni fejlesztési időről megállapodni, a másikban nem.

Ha heti 40 óráról heti 20 órára csökken a munkaidő (nem kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodni):

Heti 40 órás volt: 

Bruttó: 322.000 Ft     Nettója: 214.130 Ft.

Összes közteher: (322.000*0,335) + (322.000*0,19) = 169.050 Ft

 

Heti 20 órásra csökkentjük a munkaidejét:

Bruttó: 161.000 Ft      Nettója: 107.065 Ft

Összes közteher: (161.000*0,335) + (161.000*0,19) = 84.525 Ft  

Kapott támogatás: (107.065 * 0,7)= 74.946 Ft.

Így a dolgozó kap: 107.065 + 74.946  = 182.011 Ft-ot kézhez.

Ebben az esetben a munkavállaló nettó bére 32.119 Ft-al (15%-al) lett kevesebb, az összes közteher pedig 50%-al csökkent.


Ha heti 25 órára csökken a munkaidő (meg kell állapodni egyéni fejlesztési időben):

Heti 40 órás volt: 

Bruttó: 322.000 Ft     Nettója: 214.130 Ft.

Összes közteher: (322.000*0,335) + (322.000*0,19) = 169.050 Ft

 

Heti 25 órásra csökkentjük a munkaidejét:

Bruttó: 201.250 Ft      Nettója: 133.831 Ft

‘Kieső’ idő heti 15 óra

 Bruttó: 120.750 Ft      Nettója: 80.299 Ft  

Kapott támogatás: (80.299 * 0,7)= 56.209 Ft.

Egyéni fejlesztési idő: (80.299*0,3) = nettó 24.090 Ft, az bruttóban 36.226 Ft

Így a dolgozó kap: 133.831 + 56.209 + 24.090  = 214.130 Ft-ot kézhez, ami ugyanannyi, mint a heti 40 órás nettója.

Összes közteher: (201.250 + 36.226) * 0,525 = 124.675 Ft

Ez esetben tehát a munkavállaló nettó bére ugyanannyi, de a közterhek 44.375 Ft-al csökkentek.


A támogatás hónapokban állapítható meg, a kérelem benyújtását követő időszakra. Időtartama három hónap, mely időszakra a támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. Tehát, ha május hónapra már igénybe szeretnénk venni a támogatást, a kérelem benyújtási határideje április 30.

A támogatás köztehermentes, továbbá fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható be.

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be (az alábbi nyomtatványokon várhatóan még frissíteni fognak).

https://nfsz.munka.hu/cikk/601/Gazdasagvedelmi_Akcioterv_2020_aprilis_16tol_elerheto_a_Munkahelyvedelmi_bertamogatas_csokkentett_munkaidos_foglalkoztatas_tamogatasa

A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaszerződés módosítást és a megállapodást arról, hogy a felek vállalják a csökkentett munkaidőt, továbbá azon túl – ha a csökkentett munkaidő függvényében kötelező – az egyéni fejlesztési időt.

A kormányhivatal:

  • a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja a feltételek fennállását;
  • határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról;
  • ha a kérelem megfelel a feltételeknek, a munkavállaló részére támogatást nyújt;
  • ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanaz a munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.

Megszűnik a támogatás, ha:

  • a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
  • a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  • a munkaadó
    • a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
    • a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  • a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
  • a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

Remélem mindenkinek letisztultak a támogatás igénylésével kapcsolatos szabályok, és átláthatók a feltételek!

Több információ

Kapcsolódó bejegyzések

"Vissza a tetejére" gomb