Azoknál a társaságoknál, ahol a tulajdonosok osztalék jóváhagyásáról döntöttek, a Gt. 131. §-a további feladatokat határoz meg. De hogyan lehet ennek eleget tenni?
A számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A taggyűlés a jóváhagyásról az ügyvezetőnek, – és ha a társaságnál felügyelőbizottság működik – a felügyelőbizottság által jóváhagyott javaslatára dönt. A mérleg (számviteli törvény szerinti beszámoló) elfogadásával együtt lehet határozni az eredmény felosztásáról, vagyis osztalékfizetésről.
A Gt. 131. § (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek (azaz, ez a kötelezettség bt-kre, kkt-re nem tejed ki, a kft-re viszont igen) írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.
Az elektronikus úton történő benyújtást egyesek többféleképpen értelmezik, sőt vannak még olyan cégbíróságok is, akik a papír alapú adatszolgáltatást sem utasítják vissza.
A törvény előírása szerint a dokumentumot digitális aláírással ellátott formában kell továbbítani. Ettől eltérő gyakorlat ügyében javasoljuk, mindenki a saját területileg illetékes cégbíróságnál érdeklődjön, hogy mit fogadnak el.
Olyan értesülések is terjedni látszanak, hogy digitális aláírás nélkül, egy ?sima? e-mail formájában is lehet a kötelezettséget teljesíteni. Ezzel persze az lehet a probléma, hogy semmilyen visszaigazolásunk nincs, hogy a kötelezettséget teljesítettük. Míg a levélnél a feladóvevényt, digitális aláírással ellátott küldésnél pedig elektronikus visszaigazolást kapunk. Sőt az utóbbinál a cégbíróság a feldolgozás után még végzést is küld.
A nyilatkozatnak nincs kötött formája. Itt egy lehetséges mintát közlünk:
Fizetőképességi nyilatkozat
A ??…………………………………………………. Kft. taggyűlésének
Alulírott ??????????????????…….?.,
a ………………………….?????..????????????????.társaság
(székhely: ???.???????????????????., adószám:????.?????..)
ügyvezetője nyilatkozom, hogy a 200?.. évi osztalék kifizetése nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését.
Tudomásul veszem ezen nyilatkozathoz a Gt. 131. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.
Jelen nyilatkozat 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtandó.
Kelt: ???????????, ???.. év ?????? hó ?? nap
??..???.???????…
ügyvezető
(Engedély: Adónavigátor Kft.)
[Nem található a letöltés]
Kedves Könyvelő Iroda!
Ez ugyan nem egy mai cikk, de hamarosan ismét aktuálissá válik.
Az után érdeklődnék, hogy Önöknél mi lett a gyakorlat az osztalékfizetési nyilatkozatok eljuttatására a Cégbírósághoz?
Ügyvédi segítséget vesznek igénybe? Ha igen, ennek egy kb. árát meg tudják mondani?
Próbálkoznak postai levéllel, vagy e-maillel?
Esetleg az ügyfélnek van elektronikus aláírása, amely segítségével beküldi a nyilatkozatot?
Köszönöm válaszukat, mert környékemen nem igen van értelmes megoldás, többnyire inkább semmit sem csinálnak a kollégák…
Kedves könyvelő kolléga!
Tényleg nem mai cikk, de legalább még aktuális. 🙂
A jogszabály egyértelműen digitális aláírásról beszél.
Nálunk az a gyakorlat, hogy elvétve akad osztalékot fizető társaság – sajnos, Baranya megye rendkívül elmaradott sorsú gazdasági térség.
Környezetünkben ez a feladat egyértelműen az ügyvédek feladata; mi átküldjük emailben a nyilatkozatot az Ügyfélnek és az általunk ajánlott Ügyvédhez, letárgyaljuk, hogy mikor ugorjon be aláírni az Ügyvédhez, ezt közöljük az Ügyféllel, majd az Ügyvéd megküldi számunkra is a végeredményt.