Vállalkozók járulékalapja 2011-ben

Az már nem újdonság, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályát 2011-től hatályon kívül helyezték. Viszont a vállalkozóknál is bevezették a ?szakmai minimálbér? fogalmát. Most mégsem azzal szeretnék foglalkozni, hogy kinek kell a magasabb összeg után fizetni, és kinek nem. Nézzük meg inkább azt, ha nincs tényleges jövedelem, akkor mi a járulék alapja.

Bár sok hasonlóság található az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetésének szabályaiban, mégis a csekély számú, de annál fontosabb különbségek miatt válasszuk most szét őket.

Egyéni vállalkozók

A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Azok az egyéni vállalkozók, akik nem a vállalkozásukban biztosítottak (pl. heti 36 órás jogviszonnyal rendelkeznek) azok a tényleges jövedelem után fizetnek járulékot. Ha nem számolnak el vállalkozói kivétet, akkor tb járulékot sem fizetnek.

Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az eva hatálya alá tartozik, a járulékokat havonta a minimálbér után kell megfizetnie.
A tbj törvény 29/A§-a szerint az eva-adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb járulékalap után fizeti meg.

Tehát:
Aki az egyéni vállalkozásában biztosított és
–    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizeti a járulékokat, de minimum a minimálbér után
–    evás: a minimálbér után fizet, kivéve, ha magasabb járulékalapot fizet be.
Aki nem a vállalkozásában biztosított és
–    nem evás, az a vállalkozói kivét után fizet járulékot
–    evás, akkor a törvényben meghatározott alap után (nyugdíjasok 10%, munkaviszony mellettiek 4%) után fizetnek járulékot.

NEM lehetséges megoldás, hogy a nem evás egyéni vállalkozó úgy fizessen magasabb járulékalap után járulékot, hogy azt kivétként nem veszi ki!

Tehát, ha valaki magasabb ellátások érdekében pl. 150 ezer forint után szeretne járulékot fizetni, akkor ezt kivétként is el kell számolnia, és az szja-t is meg kell fizetnie.

Társas vállalkozók

A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Aki tehát a vállalkozásban biztosított, az a személyes közreműködői díj után, de minimum a minimálbér után fizet járulékot.

NEM lehetséges megoldás hogy a társas vállalkozóra úgy fizessünk magasabb járulékalap után járulékot, hogy azt személyes közreműködői díjként nem vesszük ki!

A társas vállalkozások esetében nincs különbség a biztosított társas vállalkozó járulékfizetésében attól, hogy maga a vállalkozás evás-e vagy sem.

NINCS tehát lehetőség arra, hogy az evás vállalkozás személyesen közreműködő tagja után magasabb járulékfizetést válasszunk.

Magasabb járulékalap csak akkor keletkezhet, ha azt díjként ki is vesszük, így viszont jövedelemmé válik és szja köteles is lesz.

Azok a vállalkozások, akik a 2010-ben hatályos tevékenységre jellemző kereset miatt választhatták pl. a 150 ezer forint utáni járulékfizetést tényleges kivét nélkül, azoknak át kell gondolni az idei évi szabályokat.
Mert, ha továbbra sem szeretnének jövedelmet felvenni, akkor a járulékalap 94 ezer forint lesz (feltételezve a szakképesítést.)

Forrás: Adónavigátor Kft.