2018-ban az alanyi adómentesség határa 8m forint volt, aki ezt elérte, meghaladta, annak az érintett számláját már áfásan kellett kiállítania, és ezt a tényt a NAV felé jeleznie kellett. Ha 2019-ben ismét szeretett volna alanyi adómentes maradni, akkor ezt – ha a feltételeknek megfelelt – az adóhatóságnak 2018.12.31-ig a megfelelő nyomtatványon jeleznie kellett volna.
Többen is jártak hasonlóan ahhoz, amit egyik kedves Olvasónk jelzett felénk kérésében:
Tisztelt Könyvelőzóna!
Alanyi adómentes katás vagyok (voltam?) és csak most vettem észre (tehát a NAV felé még nem történt bejelentés), hogy a 2018. évben 200.000 Ft-tal átléptem a 8.000.000 Ft bevételi határt.
Milyen retorzióval kell számolnom a NAV részéről? (Az áfán felül, az is éppen elég)
Van esetleg mégis valami visszamenőleges lehetőségem arra (számla lerontás vagy egyéb), hogy 2019-ben is aam maradhassak?
Nem szeretnék áfázni és vállalkozói számlát nyitni (eddig nem kellett)… (olvasói kérdés)
Kedves Olvasónk!
Sajnos, jelen pillanatban ön nem alanyi adómentes, kata adózási módot választó egyéni vállalkozó, hanem áfakörös, kata adózási módot választó egyéni vállalkozó! 🙁
2018-ban már a 8m forintos bevételi határ elérése is azt jelentette, hogy azt a számlát, amivel elérte az értékhatárt, áfa összeggel (általában 27 %-kal) növelten kellett (volna) kiállítania.
Most még nem kell attól tartania, hogy a NAV leharapja a fejét, vagy egyéb vérengzéses módszerrel elégtételt vesz a történtek miatt, de ha önmaga nem tesz rendet, akkor nagyon-nagyon-nagyon fog fájni, ha egy-kettő..öt év múlva a NAV érvényesíti a jogait és kötelezettségeit.
Na, de mit lehet tenni, ha csak most szembesültünk a problémával?
Talán az első, és legfontosabb javaslatunk az lenne: ne holnap, hanem még ma keressen egy hozzáértő könyvelőt/adótanácsadót, aki segít rendbe tenni a kialakult helyzetet (még az is lehet, hogy nincs is baj, de az is előfordulhat, hogy még nagyobb a baj)!
Második, ámde legalább ugyanennyire fontos tanácsunk: ne tetézze hülyeséggel senki az eddigi baját! Ok és indok nélkül, csak azért, hogy beférjen a határba, ne álljon neki sztornírozgatni a számláját, számláit! A sztornó számlát nem ezért “találták fel”; meghatározott szabályok mentén lehet alkalmazni, és majdhogynem azt jelenti legtöbbször, hogy a gazdasági esemény nem valósult meg, nem az eredeti paraméterek szerint valósult meg. Márpedig, ha valami megvalósult, arról egy másik szabály betartása érdekében se mondjuk azt, hogy nem valósult meg (a januári számlázásban úgyis látszik, hogy de, mégis igaz volt…)!
- Nézzük át mégegyszer a kimenő számláinkat abból a szempontból, hogy valamennyi számla beletartozik-e az áfa keretbe? (vannak olyan bevételek, amelyek a kata keretbe beleszámítanak, de az áfa keretbe nem.
- Nézzük meg, hogy valóban csak kata bevételeink voltak, vagy esetleg akadt pl. bérbeadásból is, nem vállalkozói bevétel, amit az áfa szempontjából összegeznünk kellene. de ne feledkezzünk meg a vállalkozói betétszámlánkon a jóváírt kamatot is besorolni a bevételek közé (merthogy van amikor egy pár forint bevétel dönti el sorsunkat).
- A kapott támogatások közül vannak olyanok, amik szintén a bevételeink közé tartozik, pedig számlát nem is állítunk ki róla, mégis lehet “vicces” hatása.
- Jelentsük be a NAV-nak a megfelelő nyomtatványon (T101E), hogy annak a számlának a teljesítési dátumával, amellyel elértük a 8m Ft-ot, áfakörösek lettünk. (Majd a törzsadatok között látni fogjuk, hogy a hátulról a harmadik számjegy 1-ről 2-re változik).
- Minden olyan számlánkat, amelyiket az előbbi időpontot követően nem áfásan állítottunk ki a 2018-as évben, szabályszerűen helyesbítenünk kell, és a javított számlákat egy kísérőlevéllel együtt, dokumentáltan el kell juttatnunk az eredeti vevőhöz, hisz’ az ő helyzete is változik. (Ha nagyobb összegű számlákról van szó, akkor jól tesszük, ha előtte egyeztetünk a vevővel, hogy elfogadja-e azt a javítást, hogy a korábban számlázott összeg lesz az új nettó összeg, amire még áfát terhelünk.)
Ha az előzőeket elvégeztünk, eljutottunk 2018.12.31-én éjfélig, akkor másodpercre pontosan nézzük meg a bevételeinket; mivel azt már tudjuk, hogy átléptük a 8m Ft-os határt, most már csak azt vizsgáljuk árgus szemekkel, hogy a 12m Ft-ot (amennyi a megengedett kata bevétel nettóban) nem értük el.
Most meg hogyan jön ide a 12m Ft? Nem elég a baj a 8m Ft-tal?
A 2019. január 01-től hatályos áfa törvény átmeneti szabálya azt mondja ki, hogy ha 2018. december 31-ig terjedő időszakban a vállalkozás ugyan elérte és/vagy meghaladta a 8m Ft adóalapba számított bevételt, de nem érte el a 2019-re érvényes 12m Ft-ot, akkor ismételten választhatja – egyszerű bejelentéssel – 2019-re is az alanyi adómentességet.
A kérdezőktől többnyire azonban arról értesülhetünk, hogy ezt az említett “egyszerű bejelentést” sokan elfeledték, vagy nem tudtak róla és nem tették meg. Nekik lehet még egy utolsó mentsváruk akkor, ha még nem számláztak a 2019-es évben. A mentsvárat úgy hívják, hogy kijavítási kérelem.
“Kijavítási kérelem az Áfa-tv. 257/F. §-a alapján:
Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, kezdeményezheti az Áfa tv. 88. § (1) bekezdés, 192. § (1) bekezdés, 196/G. § (1) bekezdés, 197. § (1) bekezdés, 212/A. § (1) bekezdés, 218. § (1) bekezdés, 220. § (1) bekezdés, 224. § (1) bekezdés szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó es az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.(192. § az alanyi adómentesség).”
Akinek hasonló gondjai, kételyei vannak, azoknak javasoljuk – ha még nem lenne -, forduljanak könyvelőjükhöz/adótanácsadójukhoz, hogy mikor mit kell tenni, mit lehet tenni.
Mi úgy tartjuk, úgy véljük, abban hiszünk, hogy a vállalkozásoknak, a vállalkozónak nem azért kell egy könyvelő, mert nem lenne képes a sok szabály közötti eligazodást megtanulni, hanem azért, mert a legfőbb dolga a vállalkozás működtetése. A könyvelő az ő munkatársa, aki tehermentesíti, akinek a tudása biztosítja, hogy a vállalkozónak felesleges energiákat ne kelljen beleölnie egy másik szakma megtanulásába. A vállalkozó kettő dologhoz értsen kiválóan: saját vállalkozásához, és a hozzá szükséges munkatársak kiválasztásához!
Ha úgy érzi, hogy könyvelőre van szüksége, akkor – a kollégáinkon túlmenően – ajánljuk önmagunkat: online kata számviteli munkák végzéséhez vegye fel velünk a kapcsolatot a KAPCSOLAT menüpontban megadott elérhetőségek valamelyikén.
Kérjük, gondoljon az esetlegesen bajba jutott vállalkozókra, barátokra, társakra, ésl a megosztás gombok valamelyikével vagy ossza meg a bejegyzésünket, vagy nyomtassa ki, vagy továbbítsa email-ben, vagy mindezek összességét tegye meg – ha ön segít valakinek, akkor biztos lehet benne, hogy önnek is fognak segíteni. Tegye meg az első lépést ön!
Tisztelt Könyvelőzóna! A segítségüket szeretném kérni. Kezdő főállású, katás egyéni vállalkozó kapott 2018.évben vállalkozóvá válási támogatást a Munkaügyi Központtól. 6 hónapig folyósították Neki a minimálbér összegét havi rendszerességgel. A kérdésem az lenne, hogy a kapott támogatást katás bevételként kell-e a bevételi nyilvántartásban szerepeltetni és 18KATA nyilatkozatban is bevételként szerepeltetni. A kifizetés összegéről a Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztálya állított ki igazolást. Zárójelben szerepel a vállalkozóvá válási támogatás megnevezés mellett, hogy vállalkozói bevétel. Előre is nagyon köszönöm a segítségüket!
Kedves Tündi!
Ez a fajta támogatás katás bevétel, de ezt miért nem a könyvelőjével tisztázza? 😉
Tisztelt Könyvelőzóna!
Kérdésem a következő lenne,melyben segítségüket kérném.Nappali tagozatos egyetemi hallgatóként passzív félév esetén egyéni vállalkozóként főállású KATA-snak számítok-e (havi 50.000Ft) vagy nem és havi 25.000Ft-ot kell fizetnem?
Előre is köszönöm válaszukat!
Kedves Péter!
A KATA törvény 2. § 8. pont i) alpontja értelmében nem minősül főfoglalkozású kisadózónak (azaz 25ezer forintot kell fizetnie) – többek között- az, aki
Magyarul:
– nappali tagozatos egyetemista
– 25 év alatti
– tanulmányokat folytatja, vagy szünetelteti
akkor nem számít főfoglalkozású kata vállalkozónak, azaz havi 25e Ft fizetésére kötelezett. (Mindez, így, együtt, 2018.11.24-től hatályos)
Tisztelt Könyvelőzóna!
Próbáltam kérdésemet eljuttatni Önökhöz, úgy látszik nem jártam sikerrel.
Megpróbálom újra, mert az idő szorít.
2018 1-2 hónapban “normál” adózó egyéni vállalkozó 2018 03. 01. nappal átlépett a KATA-ba.
Most készíteném az SZJA bevallását, és nem tudom eldönteni, hogy a 1853-as nyomtatvány 13-06-os lapjának 128-as sorában mikori értéket kellene feltüntetnem. Józan paraszti ésszel a Február 28-i készlet lenne logikus, de a kitöltési útmutató nekem kevés ehhez.
Segítségüket kérem: Judit
Kedves Judit!
Igen, a február 28-i időpont a logikus is, meg az olvasatunkban a kata törvény 25. §-a is erre a következtetésre bír bennünket. 😉
Nagyon szépen köszönöm a választ.
Judit
Tisztelt Könyvelőzóna!
Köszönöm szépen.
Judit
köszönöm
Nagyon szívesen!
Tisztelt Cím !
Olvastam a cikküket a 2018 év alanyi mentesség 8 milliós értékhatárának átlépéséről.
Szeretném kérni a segítségüket a következő kérdésemre.
Katás egyéni vállalkozó vagyok , alanyi mentes .
2018-ban fizették ki a 2017-s teljesítésű számlámat , ami természetesen alanyi mentes volt , 254 ezer Ft , tehát 2018-ban bevétel.
2018-évi teljesítésű számláimnak az összege 7990 ezer ft , ezek ki is lettek fizetve , tehát 2018-ban bevétel.
Kérdésem hogy ÁFA szempontjából , meghaladtam-e az alanyi mentesség határát a 2017-s számláimmal?
Előre is köszönöm a segítségüket !
Kedves Laczkóné Tóth Ilona Úrasszony!
Ennyiből, amennyit itt leírt, nekünk az jön le, hogy nem. Könyvelője mit mond az ő szájával? 🙂
Reméljük, nem volt 2018-ban pl. lakás bérbeadásból vagy 10ezer Ft bevétele, ugye? Mert akkor átlépte…