KATA

KATA hibák és tévhitek

Kell a katás vállalkozónak is a könyvelő

‘Katásnak nem kell könyvelő!’ jeligével vállalkozást indítók figyelmébe ajánlom a következő írást.

Katásnak tényleg nem kell könyvelő?

FONTOS! NEM a vállalkozó a buta vagy tudatlan, csak rossz (vagy inkább túl jó) a Kata marketingje.
Az én Katásaim amúgy is aranyosak, kedvesek, okosak és már ügyesek is.??

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy elsősorban a média hibája, hogy sokan azt gondolják, nincs szükség szakemberre a vállalkozásuk elindításához, és az indulás utáni könyvviteli-, adózási feladatok ellátásához.

Ahogy mondani szoktuk, én sem műtöm meg a vakbelem és az autót sem szerelem saját magam. (Utóbbit a család legnagyobb örömére.?)

A média azt sulykolja, hogy egy kisadózónak annyi a kötelezettsége, hogy bevételi nyilvántartást vezessen. (Na meg a szomszéd boltostól is ezt halljuk, ugye, mert ő is hallotta a rádióban… Bocsi! ?)

Íme egy sztori, illetve több – összegezve néhány gyakori tévhitet, hibát, hiányosságot, ami az utóbbi néhány évben nálam előfordult. Az utóbbi két évben valami oknál fogva sűrűsödtek az ilyen esetek – mintha minden fán kisadózó teremne, ami nem baj, jó kis adózási mód, de oda kell figyelni ennél is, mint minden másnál!

A szokásos történet: egyéni vállalkozó szerencsésen elindítja a vállalkozását a kormányhivatalnál (okmányiroda), vagy a webes ügysegéden.
Megjegyzem, előbbi a gyakoribb.

Gondolja, innentől indulhat a buli, dolgozok, számlázok… Mi bajom lehet?

Lássuk, mi az, amit nem tett meg!

– Alapprobléma, hogy a vásárolt számla-, nyugtatömböt nem vezette be a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásába. Nincs is neki olyan… Sőt, nincs meg a papírírószer-bolt által adott számla sem, ami ahhoz szükségeltetik, hogy a kötelező adatokat bevezesse abba a nyilvántartásba, aminek meglétét, helyességét előszeretettel ellenőrzi a NAV, és büntet. Azért is, ha a különböző fajtájú nyomtatványok (számla, nyugta, stb.) nem külön oldalon vannak.

– És lám, a számlái! Bélyegzőhasználat nem kötelező, ezért nem csináltatott, kézzel írja a számláira az egyéni vállalkozói adatait…, kivéve az adószámát, az néhány számláról lemaradt.
Néhányról meg a nyilvántartási száma hiányzik, a “Kisadózó” kifejezés meglétében meg ne is reménykedjek! (Ezért is bünti jár.)

– Alanyi mentes vállalkozó lévén az áfakulcshoz AM írandó, nem pedig egy nagy nulla! Sebaj, összes számla összes példányát visszateszi a tömbbe, bekéri a kék példányt a partnereitől is, és nekifog javítani. Jó kis elfoglaltság estére. 🙂

Mit nem tett meg még?

– A helyileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához az indulástól számított 5 napon belül nem jelentkezett be.

– Az éves kamarai hozzájárulást nem fizette meg.

– Bankszámlája nincs (ha nem áfás, nem kötelezett vállalkozói bankszámla nyitására).

– Csekket kellett volna igényelnie! Nem igényelt. Nem tudta, honnan és hogyan tudja ezt megtenni. Azt sem mondta senki, hogy használhatja a magán bankszámláját is (kizárólag a vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett alanyi mentes egyéni vállalkozó).

– A helyi önkormányzathoz sem nyújtotta be a bejelentőlapot az állandó jellegű iparűzési tevékenység végzésének megkezdéséről.
Ezen a nyomtatványon kell továbbá a Kata alanyiság létrejöttétől számított 45 napon belül bejelenteni, ha az iparűzési adó megállapítására is a Kata szerinti adómegállapítási módot választja. Ennek összege évi 2x25ezer Ft, évközbeni indulásnál ezen összeg arányos része.
Mivel, vállalkozónk nem küldött bejelentőlapot, így lecsúszott a Kata adózásról az iparűzési adót illetően. Így lett az éves iparűzési adója 138ezer Ft, mert mondjuk szolgáltató tevékenységet végez, nem nagyon van adóalap-csökkentő költsége, és az éves bevétele több, mint 2,5millió Ft. (E felett éri meg ugyanis az iparűzési adóban a Kata szerinti adóalap-megállapítási mód.) Amin leginkább meglepődött, az az ebből számított szeptemberi és márciusi adóelőleg, ami szintén nem kevés összegre sikeredett, sőt. Év közbeni indulásnál az előleget évesíteni kell!
(Hozzáteszem, van, akinek jobban megéri a normál adómegállapítási módot választani, mert sok olyan költsége van, amellyel tudja csökkenteni az iparűzési adója alapját. Ekkor ugyan megdől a Kata egyszerűségét jelentő bevételi nyilvántartás vezetésének kizárólagos kötelezettsége, mivel a költségeket is szükséges nyilvántartani. Ezt mindenképp mérlegelni kell induláskor is!)

– Mivel, már következő év márciusában járunk, így egyéni vállalkozónk erre az évre is lemaradt a katás iparűzési adóról, mivel azt tárgyévre előre választjuk. Fizetheti tehát megint a sokat…

– Folytatom: Induláskor nem küldte be a T101E nyomtatványt a NAV-hoz (iratőrzési cím miatt pl.)

– Év közben munkaviszonyt létesített, ÉS be is jelentette a webes ügysegéden. Nem érti, mégis miért 50ezer Ft-ot írnak elő hónapról hónapra az adófolyószámláján, hiszen neki csak 25ezret kellene már fizetni, mert van főállása. Bizony ezt a tényt is jelenteni kell T101E-n IS!

– Úgy alakult, hogy megszűnt a munkaviszonya. Bizony, ezt is jelenteni kell T101E-n, mert innentől megint az 50ezer Ft fizetésére lesz kötelezett! Sőt, ha a hónap akár egy napján is főállású katás (50ezer), akkor is be kell azt fizetni.

– Itt fontos megjegyezni, hogy, ha valaki katás vállalkozást indít, azt – lehetőség szerint – ne a hónap utolsó napjaiban tegye! Ha az adóalanyiság akár egy napig is fennáll adott hónapban, akkor ezen hónapra meg kell fizetni a Kata adót! Igen, egy napra is.

– A vállalkozó időközben úgy döntött, szünetelteti a vállalkozását. Jelentette is az ügysegéden. A NAV mégis szorgalmasan írja elő a folyószámláján az 50ezer Ft adót minden hónapban. Ez azért van, mert a szünetelést is jelenteni kell azon a bizonyos bejelentő- és változásbejelentő nyomtatványon, aminek a neve T101E. 🙂
Ez főleg akkor nagy bibi, ha december 31-én is ott gyülekezik a sokszor 50ezer Ft az adófolyószámlán. Mert bizony, ha 100ezer Ft-ot elérő adótartozást halmozott fel, és az ott csücsül december 31-én is a folyószámláján, akkor repül a Katából. Itt még van jogorvoslati lehetőség, de…
Ha a határozat jogerőre emelkedéséig nem kér segítséget a bejelentések rendbetételére – hiszen szünetelés alatt is előírták a Kata adót a bejelentés hiánya miatt -, vagy nem rendezi – az esetleg jogosan előírt – tartozását, akkor ezt követően viszlát Kata, továbbá tárgyévre, és az azt követő adóévre nem lehet újra kisadózó.

– A szünetelés az iparűzési adót is érinti. Oda is be kell jelenteni, sőt bevallást is kell benyújtani. Annyiszor, ahányszor szünetel, akár éven belül.

– Többször szüneteltette a vállalkozását az adóév során. Összesen négy hónapot működött az évben. Nyugodtan számláz. “Még csak” 5millió Ft bevételnél járunk.
Hol van még a Kata értékhatára, ami felett 40%-os adót kell már fizetni? – gondolja. Neeem úgy van az! Ahány hónapot szüneteltet, annyiszor 1millió Ft-tal csökken a kedvezményes értékhatár, ameddig “elég” a havi 50ezret (vagy 25ezret) fizetni. Négy hónap működés esetén a 4millió Ft feletti összegre dobhatja a 40%-os adót…

– Tegyük fel, induláskor áfastátuszt jól választott. Alanyi mentességet, amit szeretett volna, DE nem figyelte év közben, hogy átlépte-e az alanyi mentesség értékhatárát. Ez jelenleg 8millió Ft.
DE év közben induló vállalkozás esetében ezt az összeget arányosítani kell. Nem hónapra kell arányosítani, mint a Katát, hanem napra. Ilyenkor amelyik számlával átlépi az értékhatárt, azt a számlát már áfával növelten kell kiállítani, és megtenni a szükséges bejelentéseket, áfabevallást benyújtani.

– Tegyük fel, közösségen belüli beszerzései vannak! Ha az adott évben a közösségi termékbeszerzései nem haladják meg a 10.000 eurónak megfelelő összeget, akkor eljárhat alanyi mentes minőségében, tehát minden további nélkül beszerezhet úgy, hogy az áfával nem kell “foglalkoznia”.
Ha szolgáltatást vesz igénybe, akkor más a helyzet. (Google-on, Facebook-on hirdet – Bizony, ez már az a történet!!!)
“A NAV mindent lát”-alapon kiderül a turpisság akkor is, ha nem valljuk be. Az ilyen közösségi ügyletekről áfabevallást kell küldeni, és összesítő jelentést is havonta, illetve negyedévente.
Bár, vállalkozónk alanyi mentes, de ezen közösségi ügyleteknél nem járhat el alanyi mentes minőségében, így neki is. SŐT, mivel alanyi mentes, így áfa levonására nem jogosult, vagyis a közösségi beszerzései után CSAK a fizetendő adót jogosult beállítani az áfabevallásába, így ismét ráfázott. Választotta volna inkább azt a 2-es adószámot, ugyebár… (=áfafizetési kötelezettségemet az általános szabályok szerint állapítom meg = áfás vagyok). Ekkor ugyanis, le is vonhatja az áfát, áfafizetési kötelezettsége tulajdonképpen nincs.
Igen… Közösségi ügyeteknél alanyi mentes fizet, áfás nem. Leegyszerűsítve, tegyük azért hozzá!
Mindehhez szükség van közösségi adószámra, induláskor kérhető vagy sokszor emlegetett T101E-n.

– Vállalkozónknak gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenysége is van (online pénztárgép). Mivel, nem kíván beruházni még egy ilyen kütyübe, úgy dönt, mindenkinek számlát állít ki. Azt hallotta, lehet. Lehet, feltéve, ha minden vásárlója hajlandó megadni a nevét, és címét. (Itt bejátszik a GDPR, de most hagyjuk.) Oké, mindenki megadja az adatait, akkor fogjuk a számlákat, és havonta bepötyögjük a PTGSZLAH nyomtatványba, aztán küldjük elektronikusan a NAV-nak.

– Ha mégis pénztárgépet választ, akkor is van néhány teendő, regisztrációs kód kérése PTGREG-en, ha változás van, elromlik, stb., PTGTAXUZ nyomtatványt küldendő. Ilyenkor, persze, tudni kell, hogy meddig használhat kézi nyugtát, az arra írt bevételt mikor és hogyan kell beütni a megjavult pénztárgépbe, mikor kell a szerviznek cseregépet biztosítania, stb…

– Ha eltelt egy adóév, nem szabad elfelejteni, hogy Kata bevallást is kell küldeni, feltüntetve rajta azon (nem magánszemély) megrendelőinek az adatait, aki(k)től 1millió Ft-ot meghaladó bevétele származott az adóévet érintően. Jó, ha tudjuk, hogy a partnernek is jelentési kötelezettsége van, tehát nem jó elsumákolni a dolgot!

– Ha Katás az egyéni vállalkozónk, akkor is származhatott máshonnan jövedelme, ne felejtsük el, elképzelhető, hogy személyi jövedelemadó bevallást is kell majd küldeni. Azt mondják, azt megcsinálja a NAV. Nem mindenkinek… Bár, már majdnem mindenkinek. Viszont, nézzük azért meg, hogy minden kedvezményünk érvényesítve van-e, mert a NAV kizárólag abból az adatból tud bevallást/tervezetet készíteni, amit a kifizető (munkáltató, stb.), akitől
jövedelmünk származott, beküldött. Ha mi nem, vagy rosszul nyilatkoztunk felé, akkor a kedvezmény bent ragad.
Fontos tudni, hogy a kedvezmény, amit nem érvényesítettünk, 5 évre visszamenőleg a bevallás önellenőrzésével kikérhető.

Sukajné Horák Andrea
SZTH-TEAM-Tura-logo-min

Továbbiak

Kapcsolódó bejegyzések

ozzászólás

  1. Tisztelt Könyvelőzóna!

    A következő kérdésemre szeretnék választ kapni. Ha alanyi adómentes KATÁS vagyok, ugyebár pénzforgalmi számla vezetésére nem vagyok kötelezett, ezt helyettesíthetem egy magánszámlától elkülönített másik lakossági számlával. Erről a számláról a befolyt összeget én akár mikor felvehetem készpénzben ATM-ből? Érdekelheti a NAV-ot ha például én minden hónapban leveszem az “1 millió” forintot készpénzben és elköltöm? (elméleti kérdés).

    1. Kedves Dániel!

      Teljesen jól felelt meg a saját kérdéseire, mondhatnánk: jeles!

      – AAM vállalkozó nem kötelezett pénzforgalmi számla vezetésére (pénzforgalmi számla = vállalkozói bankszámla a köznyelvben)
      – AAM vállalkozó bármilyen lakóssági, belföldi számlán IS fogadhatja bevételeit
      – a számlá(k)ra befolyó KATA bevétel összegét a bevételi nyilvántartásba rögzíti, majd úgy, és akkor, és annyit – amennyit csak akar, tud – használ belőle, amennyit csak szeretne, amilyen formában csak szeretné (ATM, kp. felvétel, továbbutalás, stb.), a NAV-ot ebben a kontextusban teljesen hidegen hagyja

  2. A teljesség kedvéért hozzátartozik, hogy a cikkben felsorolt – esetleges – mulasztások (az iparűzési adó átalány választásának kivételével) mind bocsánatos mulasztások.

    A NAV és az önkormányzati adóhatóságok is elsőre csak felhívást közölnek. Ha arra a pótlás megtörténik, akkor bírságolásnak nincs helye (Art. 221.§)

    1. Kedves Ruszin Zsolt Úr!

      Tökéletesen helytálló a hozzászólásod, a jogszabályi hely és a “bocsánatos mulasztások” kérdéskörére tett észrevételed.

      Ugyanakkor, magunk részéről szükségesnek tartjuk hozzátenni: nem lehet arra berendezkedni egy vállalkozásnak sem, hogy majd “úgyis szólnak, ha nincs rendben valami”, aztán lóhalálában pótoljuk, pótoltatjuk a könyvelővel.

      A vállalkozói kultúra része kell, hogy legyen az is, hogy tájékozódunk szakembertől, hogy mikor teljesítek a legjobban, és mit kell teljesítenem. Nem tüzet kell oltani, hanem a vállalkozással érdemileg foglalkozni!

      A cikk szerzője, egy turai könyvelőiroda gazdája, más nyelvezeten foglalta össze, hogy milyen gondokkal találkozott, mik a tipikus hibák – és vannak sokan, akik így értik meg a lényeget, nem a jogász bikkfanyelven botladozva. 😉

"Vissza a tetejére" gomb