Frissítve: 2011-09-28, 10:27
Az állami adóhatóság a 1065-ös és 1165-ös áfa bevallás nyomtatványt egészítette ki egy kérelem lappal.
A 2011. szeptember 27-ét megelőzően utoljára esedékes és beadott áfa?bevallásban ? ki nem fizetettség miatt ? szereplő negatív áfát a havi és a negyedéves bevallók a 2011. október 20-ig benyújtandó, az éves bevallók pedig a 2012. február 25-ig esedékes áfa?bevallásban igényelhetik vissza (amennyiben nem nyújtanak be 2011. október 20-ig – a jogvesztő határidőig – kérelmet).
A Magyar Közlöny 2011. szeptember 26-i, 110. számában megjelent és ezzel hatályba lépett a 2011. évi CXXIII. törvény az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól.
Kedves Partnerünk, az Adónavigátor Kft., 8 nappal ezelőtti írásában felsorolta azokat az időpontokat, amikor élni lehet a törvény adta lehetőséggel:
– A havi és negyedéves áfa bevallásra kötelezetteknek 2011. október 20-án a rendes, soron következő bevallásban megnyílik a lehetőség a visszaigénylésre,
– az éves áfa bevallásra kötelezetteknek célszerű a 2011. október 20-i, jogvesztő határidejű, időpontig a kérelmet benyújtani (mivel az ő számukra a legközelebbi áfa-bevallási határidő 2012. február).
Az állami adóhatóság, dicséretes gyorsasággal, ugyancsak a tegnapi napon tette közzé a Tájékoztatóját, amelyben rögzíti:
… azon adóösszeget, amelyre az adózó … bevallásában … kizárólag a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt ? visszaigénylési jogát nem érvényesíthette, az adózó 2011. október 20. napjáig az állami adóhatósághoz ? az erre a célra rendszeresített nyomtatványon ? benyújtott kérelmében igényelheti vissza, vagy e 2011. október 20-ai határidőtől függetlenül a rá vonatkozó szabályok szerinti bevallásában a fizetendő adót csökkentő tételként elszámolhatja, illetve bevallásában visszaigénylési jogát érvényesítheti.
A korábbi áfa-szabályok alapján előfordulhatott, hogy az adózó a levonásba helyezendő adóját soha nem kaphatta vissza, mert nem álltak fenn az áfa-visszaigénylés speciális feltételei. Az Európai Bíróság ítélete nyomán a magyar törvénykezés ezzel a törvénnyel módosította a korábbi szabályozást.
A visszaigénylési jog korlátozása jelentősen befolyásolhatta a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a vissza nem igényelhető áfa az adóhatóságnál maradt mindaddig, amíg az adózó a szállítóját ténylegesen ki nem fizette.
Az adózónak az általa nyújtott termékértékesítések, szolgáltatások után akkor is be kell fizetnie az áfát (ez maradt!), ha azokat a vevők nem fizették ki, a számára nyújtott termékértékesítések, szolgáltatások utáni áfát mindaddig nem kaphatta vissza, amíg ténylegesen ki nem fizette szállítóit (ez változott!).
A továbbiakban közzétesszük a törvény teljes szövegét, egyenesen a Magyar Közlönyből kimásolva:
2011. évi CXXIII. törvény
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól1. § (1) Azon összeget, amelyre az adózó e törvény hatálybalépését megelőzően utoljára esedékes, benyújtott általános forgalmi adó bevallásában (a továbbiakban: bevallás) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) e törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)?(4) bekezdése alapján ? kizárólag a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt ? visszaigénylési jogát nem érvényesíthette, az adózó 2011. október 20. napjáig az állami adóhatósághoz ? az erre a célra rendszeresített nyomtatványon ? benyújtott kérelmében igényelheti vissza, vagy e határidőtől függetlenül a rá vonatkozó szabályok szerinti bevallásában a fizetendő adót csökkentő tételként elszámolhatja, illetve bevallásában visszaigénylési jogát
érvényesítheti. A kérelem az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából bevallásnak minősül. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.(2) Az adózó 2011. október 20. napjáig benyújtott kérelmében az e törvény hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó bevallásának kizárólag a korábban megállapított jogkövetkezmények felülvizsgálata céljából ismételt ellenőrzését kérheti az állami adóhatóságtól, ha a korábbi ellenőrzés alapján az Áfa tv. e törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)?(4) bekezdésének vagy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. §-a (7) bekezdésének alkalmazása miatt terhére jogerős határozattal adóbírság, késedelmi pótlék került megállapításra. E kérelmet az adózó akkor is benyújthatja, ha az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza. E kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha a kérelmet nem teljesíti.
(4) Ha az adózó visszaigénylési jogát az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával érvényesíti, akkor e törvény hatálybalépését követően benyújtott bevallásában a visszaigényelt összeget a fizetendő adót csökkentő tételként nem számolhatja el.
(5) Ha az adózó visszaigénylési jogát az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával érvényesíti, a visszaigényelt általános forgalmi adót 30 napon belül, ha a visszaigényelt összeg az egymillió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. Az adóhatóság az Art. 151. § (2) bekezdése alapján a visszaigényelt összegre visszatartási jogot gyakorolhat.
2. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3. § Az Áfa tv. e törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)?(4) bekezdése, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. §-a (7) bekezdése az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben és az e törvény hatálybalépését követően indult ügyekben nem alkalmazható.
4. § Az Áfa tv. 186. § (1) bekezdésében a ?különbözetnek ? a (2) bekezdés szerint korrigált ? összege? szövegrész helyébe a ?különbözet összege? szöveg lép.
5. § Hatályát veszti az Áfa tv. 186. § (2)?(4) bekezdése.
Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
