A 
fekete rosseb szakadt ránk, amikor az egyik elismert szakportál szokásos hírlevelében megjelent híradásában az alábbiakat olvastuk:
“Az idei szezonban már nem lehet alkalmi munkavállalót foglalkoztatni az ünnepnapokon, az ezt lehetővé tevő alkalmi munkavállalói könyv megszűnt áprilistól – emelte ki Jankó Zoltán, a Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyelőség igazgatója a balatoni szezonfelkészítő fórumon, Balatonfüreden.”
Azonnal klaviatúrát ragadtunk, mert éltünk a gyanúperrel, hogy a fenti idézet a cikkíró felületes és pontatlan megfogalmazását tartalmazza, és az eddigi nagyon színvonalas szakmai munkát produkáló Dél-Dunántúli Regionális Munkaerő Központ Főigazgató-asszonyának címzett levélben kértünk válaszokat kérdéseinkre (Ugyebár, az ördög és a könyvelő nem alszik… 🙂 🙂 ).
A Hivatal – a tőlük már megszokott gyorsasággal és gondossággal – 24 órán belül megküldte válaszait, amit ezúton is köszönünk nekik, és meg is osztjuk Önökkel:
1. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén foglalkoztatható-e a munkavállaló
a.) vasárnap és ünnepnapokon
b.) heti pihenőnapokon?
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (Eftv.) 4. §-a nem zárja ki a Munkatörvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) munkaszüneti napra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását, azaz ezen szabályok az egyszerűsített foglalkoztatás esetén is érvényesek, és ennek okán egyszerűsített foglalkoztatás keretében vasárnap, ünnepnap, valamint heti pihenőnapon az Mt. szabályai szerint történhet munkavégzés.
2010. április 1. előtt alkalmi munkavállaló szabadon alkalmazható volt munkaszüneti napon. 2010. április 1-től ez már nem lehetséges, ugyanis munkaszüneti napon – az Mt. alapján – csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkarendben, illetve munkakörben, készenléti jellegű munkakörben, illetve a rendeltetése folytán e napon is működő munkarendben foglalkoztatható a munkavállaló.
Az alkalmi munka az egyszerűsített foglalkoztatás egyik fajtája, és mivel alkalmi munka keretében az Eftv. 2. § 5. pontja alapján csak öt egymást követ napon történhet munkavégzés, azaz öt nap után szükségszerűen következik egy pihenőnap, a pihenőnapon végzett munka kérdése itt nem merülhet fel.
2. Amennyiben foglalkoztatható, úgy kell-e részére számfejteni bérpótlékot a munkaszüneti nap(ok)ra?
Egyszerűsített foglalkoztatásnál az Mt. szabályai szerint lehetséges a rendkívüli munkavégzés, ezért amennyiben munkaszüneti nap(ok)on történik egyszerűsített foglalkoztatás, úgy a fizetendő pótlékokra is az Mt. ide vonatkozó szabályait kell alkalmazni, és ennek megfelelően bérpótlékot kell számfejteni.
3. Miként alakul az alkalmi munkavállaló kivételével a szabadságmegváltás? Ki kell adni a szabadságot amikor kéri (pl. 15 napra alkalmazott idénymunkás elmegy az utolsó 2 napon szabadságra?) ? Vagy ki kell fizetni számára?
Alkalmi munkavállalás kivételével az egyszerűsített foglalkoztatás egyéb formái esetén jár az éves rendes szabadság, ezért ha a foglalkoztatás határozott időre vonatkozik, akkor az időtartammal arányos mértékű szabadság jár, és a szabadságra vonatkozóan szintén az Mt. 134-136. §. rendelkezései az irányadóak, tehát az általános szabályok szerint működik a szabadság kiadása.
Felhívom szíves figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. AB határozata, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján a fentiek a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai álláspontját tükrözik, amely egy esetleges jogvita esetén az eljáró bíróságot nem köti.
Tisztelt Cím! Kérdezném hogy augusztus 1-től a mezőgazdasági idénymunkát konkrétan milyen feltételekkel lehet alkalmazni? Munkaszerződés, jelenléti ív stb. Ha pl. bejelentem 31 napra, de közben 5 napig esik az eső, mi a teendő. Kérem segítségüket a teendők és a bérszámfejtés ügyében.
Kedves tóth ferencné!
Honlapunkon összefoglaltuk a 2010. augusztus 01-től hatályos, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló szabályokat. Ide kattintva olvashatja az írást, és az összefoglalót követően számtalan konkrét kérdést és választ.
Az után szeretnék érdeklődni, gyerekem 3 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként. Többre nem engedem, mert nem láttam még szerződést, nem tudom valóban bejelentették-e, ennek hol tudok utánakérdezni? És mivel ez a jövedelem is adóköteles számára, követelhetem-e a vállalkozótól a jöv.igazolást?
Kedves Aggodóanya!
Bár pontosan nem lehet tudni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás melyik típusába sorolható a gyerek által végzett munka, az Ön leírása alapján tájékoztatjuk, hogy az 5 naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a bejelentésre, illetve a jelenléti ívre vonatkozó rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.
A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.
A jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
a) külföldi személy vagy
b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
Javasoljuk, hogy olvassa el a részletes tudnivalókért az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos, részletes ismertetőinket itt: 2010. április 1-től, 2010. augusztus 1-től
Arra szeretnék választ kapni, ha családtag mondjuk a sógorom végez nálam munkát teljesen ingyen, akkor mi a teendő? Hozzáteszem, hogy ács az illető. Köszönöm
Kedves seymour17!
Bocsánat, véletlenül az Ön válaszához írtunk egy másik választ – lehet, hogy kapott már róla email-értesítést, de ne törődjön vele, a rendszerből kioperáltuk…
Amennyiben a sógora végez Önnél ács munkát, akkor a legfontosabb teendő: bőséges reggeli és ebéd, közben hideg fröccs, és mindent a keze alá dolgozni.. 🙂 🙂
Mivel azonban ezt az egyszerűsített foglalkoztatáshoz írta, és – gondoljuk, hogy amúgy is ez a része világos 😉 -a szabályos foglalkoztatásra gondolt, ezért komolyra fordítva:
a.) bejelenti az általános szabályok szerint (kedvezmény nincs)
b.) vállalják a feketemunka ódiumát.. 🙁
c.) kombinálják a kettőt 🙁
megtudja valaki mondani, hogy alkalmi munka, mint pultos, felszolgálói munkakör lehetséges-e, mert sajnos nem derül ki sehol sem. idénymunka, háztartási munka stimmel, de milyen egyéb munkakörök jöhetnek szóba az ALKALMI MUNKA ALATT??????????????????
NAGYON JÓ LENNE PONTOS VÁLASZT KAPNI, MÁST MOND AZ APEH, A MUNKAÜGY ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT.
Továbbá mi a helyzet ha valaki önkormányzatnál rendelkezési segélyen van 28500, valamint akik szoc. segélyben részesülnek. szintén ennyit kapnak.
mert ugye mindenki tudja, ennyiből nem lehet kijönni és jó lenne ezt az alkalmi munkával kiegésziteni, a fenti email cimre várom mindazok válaszát akik tudják, köszönöm.
Kedves mariann!
Az alkalmi munka az úgynevezett pontszerűen végzendő munka, egy-egy alkalommal. Pl. egy betonozás, egy favágás, egy fűkaszlás, egy beugró jellegű kisegítő munka.
Nem kellene az alkalmi munkák sorát felsorolni, hiszen a konkrét szituáció ismerete nélkül meddő energiapazarlás lenne.
Egy felszolgálói munka éppen úgy lehet alkalmi munka is (pl. egy fogadáson, vagy a kocsmába beugrani helyettesíteni), mint ahogyan lehet, hogy nem az. A választóvonalat leginkább – esetünkben – a rendszeresség jelentheti, de ez sem biztos, mert – mondjuk – minden szombaton kisegítő pincérnek lenni, bár rendszeres, de mégis lehet alkalmi munka is.
Az alkalmi munkavégzés nem zárja ki a rendelkezési segélyt, és fordítva sem.
Az utolsó mondata inkább morális kérdés, mintsem szakmai; sokszor kifejtettük már: hatalmas idióták azok, és a való élethez semmi közük, akik ezt a fajta jogszabályt kitolták a záptojás fejükből… 🙁