A
z egyéni vállalkozás megújult szabályai mellett újraformálódott az alig ismert vállalkozási forma az egyéni cég, amely önálló jogalanyként jelenik meg. Az egyéni cég már nem csupán cégbírósági regisztrációt jelent, hanem az alapító természetes személy tisztázott mértékű vagyoni felelőssége mellett működő cégként funkcionálhat.
Egyéni vállalkozás csak ügyfélkapun keresztül
Az egyéni vállalkozás alapítását jelentősen megkönnyítették, de nem lesz könnyű helyzetben az, aki mellőzni szeretné a számítógépeket és az internet használatát. Az alapítás végezhető ugyan az okmányiroda közreműködésével papíron is, de ennek során az ügyfélkaput is létrehozzák, így oda már elektronikusan is érkezni fognak a hivatalos levelek és megkeresések.
Létrehozás sok-sok kattintással
Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése ? az ügyfélkapu létrehozását követően ? kizárólag elektronikus úton történhet. Ehhez telepíteni kell a nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), aztán jöhet a megfelelő nyomtatvány településenkénti kiválasztása és telepítése (pl. baktaloranthaza_evig_bejelentes.jar). Ha sikerült, akkor az ÁNYK futtatásával a betöltött nyomtatványba rögzítjük a személyes adatokat, a kizáró okokkal szembeni nyilatkozatot, a főtevékenységet, a székhely, a telephely és a fióktelep címét, az adóbejelentkezéskor szükséges nyilatkozatokat, küldhetővé tesszük és az ügyfélkapun keresztül beküldjük. Hibátlan nyomtatvány esetén a bejegyzés azonnal, emberi kéz érintése nélkül megtörténik!
Adótartozással, költségek nélkül
Nem kell aggódnia a leendő egyéni vállalkozónak, ha adótartozása van, mert ez már nem akadály, sőt magáért az eljárásért sem kell fizetni semmit. Az eljáráshoz szükséges ügyfélkaput is ingyenesen hozza létre az okmányiroda, de az internet-hozzáférés és a számítógép használatát a rendszer nem biztosítja, erről az egyéni vállalkozást alapítónak kell gondoskodnia.
A szakképesítés igazolása várhat
Nem kell a hozzáértést, vagy az iskolai végzettséget a létrehozáskor igazolni, és az erkölcsi bizonyítvány adatait se nekünk kell beszerezni, a procedúra során az okmányiroda azt utólag (automatikusan) lekérdezi. Az okmányiroda azonnal bejegyzi az egyéni vállalkozást, persze utólag ellenőrizheti a tevékenységhez szükséges végzettség és jogosítványok meglétét. Az egyéni vállalkozás törléséhez vezet az is, ha az egyéni vállalkozó már társaság korlátlan felelősségű tagja és erről hamisan nyilatkozott a bejelentkezéskor (pl. BT beltag esetén).
Papíralapon csak nosztalgiás okokból
A papíralapú igazolványokkal rendelkező egyéni vállalkozóknak nem kell visszaadniuk a kapott igazolványt. Nincs kötelező csere, vagy határidő arra, hogy elektronikusan is regisztráljanak. Akik 2010-től új egyéni vállalkozók, a jövőben nem kapnak papíralapú igazolványt, helyette a kapott regisztrációs számot használják, de ha nosztalgiázni szeretnének, akkor az elektronikus űrlapon kérhetik, hogy adják ki az igazolványt papíralapon is.
Végre lehet szüneteltetni, de minek
Új lehetőség a tevékenység szüneteltetése, amely eddig minden egyéni vállalkozó fantáziáját megmozgatta, de a törvény korábban nem adott rá lehetőséget. A szüneteltetés 2010-től lehetséges, de ehhez az egyéni vállalkozói igazolvány leadása, vagy – ha már elektronikusan intézte az egyéni vállalkozó a regisztrációját, akkor – elektronikus úton való bejelentés szükséges. A szüneteltetéskor a megszűnéskor szokásos adóbevallásokat kell benyújtani, de ezt követően már mentesül a bankszámla vezetése alól a szüneteltető egyéni vállalkozó.
Érdemes észrevenni: az elektronikus úton történő, azonnali ügyintézés miatt a szüneteltetés szinte ugyanaz, mintha a megszűnne az egyéni vállalkozás.
Átjáró az egyéni vállalkozás és az egyéni cég között
Egyéni céget csak egyéni vállalkozó alapíthat! Ha az egyéni vállalkozó cégszerűen szeretne működni, akkor önállóan meg kell alapítania az egyéni céget, annak jogerős bejegyzésével automatikusan törlik az egyéni vállalkozását. A megszűnt egyéni vállalkozás megszűnéskori bevallásokat tesz, kivéve az éves személyi jövedelemadó (SZJA) bevallást, amelyet a szokásos éves bevallásként kell beküldenie és az esetlegesen keletkező SZJA összegére 3 éves törlesztést is választhat.
Határidő egyéni cégek számára
A már meglévő egyéni vállalkozások 2010 július elsejéig kell, hogy eldöntsék: melyik formában működnek tovább? A határidő leteltéig, ha nem nyújtják be a szükséges iratokat, az egyéni cégként való bejegyzést a cégbíróság megszünteti, de ettől függetlenül egyéni vállalkozóként változatlanul lehet tovább működni (az EVA alanyiság se szűnik meg). Azok az egyéni cégek, amelyek a kilencvenes években a jobb nyomon követhetőség érdekében lettek egyéni cégek (8854 ilyen találat lelhető fel) nem kell semmit se tegyenek, ha a fölös regisztrációtól szabadulni kívánnak. Azon egyéni cégek, akik viszont működésüket cégszerű szintre kívánják helyezni, itt az alkalom. Ha a határidő elmulasztásra kerül sor, a jogfolytonosságot az nem érinti, hiszen a korábbi egyéni cégként való bejegyzés csak kiegészítő jellegű volt, az az egyéni vállalkozásra alapult. Akár júliusnál is később is dönthet tehát az egyéni vállalkozó, hogy a megszűnt egyéni cégként való bejegyzését mégis kéri, ezt a cégbíróság nem utasíthatja el.
Egyéni cég tulajdonosi köre
Az egyéni cégnek kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Extrém esetben előfordulhat, hogy több tagja lesz az egyéni cégnek. Ha az egyéni cég alapítója elhunyt, és a tagnak több örököse van, az örökösök, legfeljebb három hónapig valamennyien a cég tagjává válhatnak, feltéve bejelentik, hogy ki látja el a vezető tisztségviselő vagy feladatait.
Az egyéni cég különválik a magánszemélytől
Az egyéni cég eddig csupán egy regisztráció volt, de 2010-től egy önálló, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozási forma, amelynek a vagyona már nem azonos a magánszemély vagyonával. Lévén, hogy önálló cégnévvel és önálló azonosítással rendelkezik, a magánszemély vagyontárgyai kizárólag jogutódlás útján kerülnek át az egyéni cégbe. Az egyéni cég megalakulásáról szóló cégbírósági bejegyzést tehát át kell vezetni minden nyilvántartáson, így a gépjármű, ingatlan, banki és más hatósági regisztrációs adatokon is.
Ruszin Zsolt
vezérigazgató
(Utánközlés a szerző engedélyével)
Tisztelt Könyvelőiroda!
Egyéni vállakozásból hogyan alapíthatok egyszemélyes kft?
Kérem azt is írják meg
-Önök mit javasolnak?
Válaszukat előre megköszönve üdvözli Önöket
Sebestyén Sándor
Kedves sebestyén sándor!
Ruszin Zsolt úr kétrészes cikkét mindenképpen ajánljuk elolvasni ismételten, majd adótanácsadót és/vagy könyvelőt érdemes felkeresni.
Ahhoz, hogy egyéni vállalkozóból egyéni céggé alakuljunk át, tisztában kell lennünk milyen adókötelezettségekkel és adókedvezményekkel jár ez a folyamat.
“Egyéni céggé nem lehet átalakulni, de egyéni cég bármilyen gazdasági társasággá, sőt szövetkezetté is átalakulhat, sőt ami érdekesebb, az egyéni cégből kiválás is létrejöhet. Az átalakulás azonban nem egyszerű folyamat, arra leginkább az egyszemélyes Kft-ből való átalakulás szabályai alkalmazhatóak a legcélszerűbben.
A tag első döntésében fordulónapot választ az vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteihez, a második döntésig azokat elkészíti, könyvvizsgálóval ellenőrizteti, majd ezt követő 8 napon belül közzéteszi az átalakulásról a legfontosabb adatokat és információkat.
Ezt követően meg kell várni a kétszeri közzétételt, majd az iratokat be kell nyújtani elektronikus úton a cégbíróság számára. Az átalakulás a cégbíróság döntésével hatályosul. Az egyéni cégből való átalakulás esetén a közzétételi díj 15.000 Ft, az eljárási illeték 50.000 Ft. A számviteli, könyvvizsgálati és jogi munka többszázezer Ft költséget is jelenthet, összegezve, az egyéni cégből való átalakulás félmillió Ft-os nagyságrendű kiadást jelenthet.”
Tisztelt Könyvelőiroda!
Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett egyéni vállalkozó voltam, amelyet jelenleg szüneteltetek (elektronikusan bejelentettem, igazolványt leadtam), mivel munkaviszonyom megszünt. Jelenleg passzív táppénzen vagyok.
Kérdéseim:
– mikor kell adóbevallást készítenem
– milyen számú adó bevallást kell benyújtani
– NYENYI, iparűzési adó
– meg kell szüntetenem a vállalkozást ahhoz, hogy a Munkaügyi Központba bejelentkezzek
Várom, gyors válaszukat!
Ildikó
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Későn ébredő típus lehetek, mert az EC nyilatkozati határidőről nem hallottam és le is csúsztam.
Egyéni vállalkozó vagyok és 2001 óta EC-ként jegyeztettem be a vállalkozásomat.
Most mit tegyek? Elbuktam az EC-m? Helyre lehet ezt még tenni?
Várom válaszukat!
Attila
Kedves Tóth Attila!
Cikkírónk írásából idézünk: “Akár júliusnál is később is dönthet tehát az egyéni vállalkozó, hogy a megszűnt egyéni cégként való bejegyzését mégis kéri, ezt a cégbíróság nem utasíthatja el.” 😉
Üdvözlöm! Érdeklődnék, hogy párommal van egy kétszemélyes Kft-énk. Páromnak van főállása. Én a saját boltunkban vagyok üzletvezető. Az lenne a kérdésem, hogy a Kft-t tudnánk e szüneteltetni valamilyen úton-módon úgy, hogy nekem ne kelljen járulékokat fizetni és talán munkanélkülire is el tudnék menni?? Mi ennek a módja? Hogyan kezdjek hozzá?? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kóródi Henrietta
Kedves Kóródi Henrietta!
A kft-nek nincs lehetősége szüneteltetésre, mint az egyéni vállalkozónak.
Kérdéséből nem derül ki, hogy Ön munkaviszonyban, vagy tagi viszonyban végzi üzletvezetői tevékenységét. Amennyiben munkaviszonyban, úgy elegendő, ha munkaviszonyát pl. közös megegyezéssel megszünteti, majd munkanélkülire bejelentkezik.
Tagi viszony esetén azonban ez nem fog menni, ha Ön főfoglalkozású vállalkozó, akkor legalább a minimálbér utáni járulékokat meg kell fizetnie.
Egyfajta megoldás lehetne, ha a kft. üzletrészét eladná a párjának, és a kft egyszemélyes kft-vé válna, mely esetben Önnek nincs személyes közreműködési kötelezettsége, és ekkor már bejelentkezhet munkanélkülinek.
Természetesen, a fenti esetekben az üzlet vezetésében nem működhet közre jogszerűen.
Üdvözlöm! Köszönöm válaszát! 50%-os tulajdonrészem van a kft-ben. Ügyvezető vagyok én is. Viszont alkalmazottként vagyok bejelentve. (párom a “főnököm”) Nem nyereséges a bolt, ezért szeretnénk abbahagyni időben. Ezért kérném a segítségét. Ilyen formában mit tehetek?
Elnézést! Tehát ha munkaviszonyban vagyok a boltban mint üzletvezető, és megszüntetjük a munkaviszonyomat akkor elmehetek munkanélkülire attól eltekintve, hogy nekem 50%os tulajdonom és ügyvezető is vagyok???Válaszát köszönöm!!!!
Kedves Kóródi Henrietta!
Most sem tudunk mást írni, mint előző válaszunkban. Ha egészen bizonyos, hogy munkaviszonyban van, és a járulékokat is így vallották és fizették, akkor – ha az egyéb feltételeknek megfelel – elmehet munkanélkülire.
Munkanélkülinek minősül az a személy, aki rendelkezik a munkába álláshoz szükséges feltételekkel, nem nappali tagozatos tanuló, nem kap öregségi nyugdíjat, nem rendelkezik munkaviszonnyal, kereső tevékenységet nem folytat, továbbá együttműködik a munkaügyi hivatallal és álláskereső személyként szerepel is annak nyilvántartásában.
Üdvözlöm!
Kérdésem a következő lenne: ha lemondanék az ügyvezetői posztról, akkor milyen jogaim változnának?
A másik kérdésem pedig: Hogyan válhatok beltagból kültaggá? Mi változik ilyen esetben? Van-e egyáltalán olyan Kft-nél, hogy kültag? Köszönöm! Kóródi Henrietta
Kedves Kóródi Henrietta!
Hátulról előre.. 🙂
A kft-nek nincs bel- és kültagja, csak tagja(i) van(nak), akik meghatározott részben a kft tulajdonosai és ezt a tulajdonjogot az úgynevezett üzletrész teljesíti meg.
A kft működésében nincs személyes közreműködési kötelezettségük, csak akkor, ha ezt a társasági szerződésben kikötötték.
Ügyvezető sem feltétlen a kft. tagja, az lehet teljesen vadidegen munkavállaló is, de lehet a társasági szerződés alapján valamelyik tag is, de akár valamelyik taggal munkaszerződést is köthet a vállalkozás (a taggyűlés megbízásából valaki, pl. a másik tulajdonos), vagy megbízási szerződés alapján is bárki elláthatja.
Ha lemond az ügyvezetésről (meghatározott szabályok szerint), akkor a leglényegesebb jogi változás az lenne, hogy a társaságot nem képviselheti, kivéve ügyek meghatározott csoportjában, előre rögzítettek szerint.
Azt még mindig nem tudjuk, hogy jelenlegi ügyvezetői megbizatása tagi viszonyból, munkaviszonyból, megbízási jogviszonyból fakad-e?
Nem ismerjük a konkrét helyzetet sem, ezért javasoljuk, hogy a kft. könyvelőjétől kérdezzen konkrét dolgokat, hogy megfelelően tudjon dönteni a továbbiakban.
Tisztelt könyvelöiroda!
Egyéni céget lehet szüneteltetni? Vonatkozik-e rá az egyéni vállalkozás szüneteltetési szabályai?
Várom válaszukat!
Szilvi
Kedves Szilvi!
Lehetséges a szüneteltetés, de ehhez az egyéni vállalkozói igazolvány leadása, vagy ? ha már elektronikusan intézte az egyéni vállalkozó a regisztrációját, akkor ? elektronikus úton való bejelentés szükséges.
A szüneteltetéskor a megszűnéskor szokásos adóbevallásokat kell benyújtani.
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
21. § (4) Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.
Nekem ebből az következik, hogy egyéni cég esetében nem is létezik szüneteltetés, ugyanúgy, ahogy más cég esetében sincs ilyesmi.
Valahogy nehéz szabadulni ettől a “van cégem, meg nem is, működik meg nem is” motívumtól? Tipikus magyar megközelítés, de ilyen csak a mesében van, a szüneteltetés amúgy se érdemi lehetőség, egyéni vállalkozónál is lényegében megszűnéssel hasonlatos az eljárás, a különbség pedig alig néhány embernél lényeges.
Kedves Ruszin Zsolt!
Véleményünk szerint az általad idézett paragrafusból nem következik az, hogy az egyéni cég nem szüneteltetheti tevékenységét, csupán annyi, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti, akkor nem folytathat gazdasági tevékenységet, amibe – viszonylag számunkra nem logikusan logikusan – beleilleszkedik, hogy ne alapítson egyéni céget sem.
A törvényt végigolvasva nem találunk tiltó kitételt az egyéni cégek szüneteltetésére, ebből következően az szabad.
A többi okfejtéssel pedig maradéktalanul egyetértünk, ezt az írásodban is szépen elmondtad: “Végre lehet szüneteltetni, de minek?”
Ha tényleg lehet egy céget “szüneteltetni”, akkor már csak azt kell megnézni, hogy ezt a változásbejegyzési kérelem mely rovatának kitöltésével kell a cégbíróság számára bejelenteni?
Konklúzió: a szüneteltetés a cégjogban nem létezik.
Kedves Ruszin Zsolt!
A kérdésed teljesen jogos, és erősen elgondolkodtató – az EV-ügyeket ugyanis kizárólag elektronikus úton lehet intézni. 🙂
Talán nem ez az első eset, amikor nem egyezik az Apeh és a mi jogszabály-értelmezésünk…
Tisztelt Könyvelőiroda!
Kérdésem, hogy ha kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó szüneteltetni szeretné tevékenységét, akkor az apehnak mely bevallásokat kell beküldeni és mi egyéb teendője van a vállalkozónak ezzel kapcsolatban? Meddig szüneteltetheti a tevékenységét? Ha újra végezni szeretné a tevékenységét, akkor ezt a szüneteltetés kezdetétől számítva leghamarabb mikor teheti meg és ez esetben mi lesz a teendője? Ha van némi adótartózása, akkor is kérheti a szüneteltetést?
Válaszukat előre is köszönöm!
Anna
Az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18.
§-a alapján az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és
legfeljebb öt évig szüneteltetheti, melyet ugyancsak a körzetközponti jegyzőnél
(okmányiroda) kell elektronikus úton bejelenteni. Az egyéni vállalkozói
tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is
be kell jelentenie a magánszemélynek. Amennyiben az 5 év elteltével az egyéni
vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor a
magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. Akinek van egyéni
vállalkozói igazolványa is, annak azt is le kell adnia a tevékenység
szüneteltetésének bejelentése mellett.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett a
magánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette
(ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség
alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől
függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
24
? kisvállalkozói kedvezménnyel,
? fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
? foglalkoztatási kedvezménnyel,
? nyilvántartott adókülönbözettel,
? kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett
adófizetési kötelezettségét.
Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján
szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési
tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem
csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem
érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az ilyen egyéni
vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési
leírást is) nem számolhat el.
A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre
tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás
benyújtásáig
? befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében
megszerzett vállalkozói bevételnek,
? igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében
elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló
adóbevallásában kell figyelembe vennie. A szünetelés megkezdése adóévéről
szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó
bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a
tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből
származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
A szünetelés ideje alatt nem kötelező az egyéni vállalkozói tevékenységre
tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát fenntartani (megszüntetheti).
Amennyiben nem szünteti meg a szünetelés idejére a pénzforgalmi
bankszámláját, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését kell
bejelenteni az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyított
pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek azzal, hogy a bejelentés
elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. Amíg
a tevékenységét szünetelteti, addig az egyéni vállalkozói tevékenységére
tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat az szja-törvény 65. §-a alapján
a magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelemre vonatkozó szabályok
szerint adózik.
Tisztelt Könyvelő Iroda!
Kérdésem az, hogy egyéni vállalkozásomból két személyes Kft-vé szeretnék átalakulni. Az egyéni vállalkozás készpénzéből milyen formában, hogyan lehet befizetni a Kft-be a törzstőkét?
Kft-ben közreműködő, tag, vagy alkalmazottként célszerű dolgozni?
Várom szíves válaszukat!
Ilona
Először váljon egyéni céggé, aztán tud átalakulni. A Kft. esetében csak akkor lehet közreműkődő tag valaki, ha azt a társasági szerződés megengedi.
A Kft. alakulásához ügyvéd szükséges, ő tájékoztatást fog adni arról, hogy a tőkebefizetéshez (ilyen jellegű esetekben) nem kell banki igazolás. Az átalakuláshoz könyvvizsgálóra is szüksége lesz, a tőkemozgásokkal kapcsolatos kérdéseket vele tudja megvitatni. A Kft-ben csak akkor lehet közreműködni, ha kifejezetten ezt írják elő a társasági szerződésben. Én nem javaslom, hogy ezt megtegyék (a TJK miatt), inkább megbízottként tevékenykedjenek a cég javára. Az ehhez és hasonló kérdések megvitatásához egy jó könyvelőre lesz szüksége.
Vállalkozó nem lehet álláskereső?
Szabadúszó újságíró vagyok. Leépítés miatt (Petőfi Népe megyei napilap Bajai szerkesztősége) kénytelen voltam idén januártól szüneteltetni az egyéni vállalkozást (hírügynökségi tevékenység). Álláskeresési járadékot kértem, amit március 4-től meg is állapítottak részemre. Ma azonban behívtak a Munkaügyi Központba. Nyilatkoznom kellett volna: vagy lemondok az ellátásról, vagy megszüntetem a vállalkozást. Csütörtökig (2010 április 15-ig) gondolkodási időt kértem és kaptam.
Nem értem! Januártól ugye, szüneteltethető a vállalkozás? Kereső tevékenységet nem folytatok. Ennek ellenére álláskereső nem lehetek, csak ha felszámolom a vállalkozást, annak minden következményével, és anyagi vonzatával.
Mit tegyek?
Kérem, válaszoljon nekem röviden e-mailben.
Megtisztelő figyelmét köszönöm.
Király László,
*************
*************
U.I.
A Munkaügyi Központban kapott törvénymagyarázat szerint:
Az Flt. módosításának köszönhetően 2010. március 31 után nem vehető álláskereső nyilvántartásba az egyéni vállalkozó, akkor sem ha szünetelteti a tevékenységét, mert amíg nem szünteti meg a vállalkozását addig vállalkozónak tekinthető.
Kedves Király László!
Sajnos, egy újabb balfaszsági gyöngyszem a jogalkotóinktól, de a Munkaügyi Központnak igaza van a jogszabály-alkalmazás szempontjából.
(Az elérhetőségeit kiszedtük a hozzászólásból, a rosszindulatú szórakozások megelőzése miatt.)
A Munkaügyi Központ téved. Nem kaphat álláskeresési járadékot az, aki kereső tevékenységet folytat. Ez rendben is van. Azonban az, aki szünetelteti az egyéni vállalkozását az nem rendelkezhet egyéni vállalkozói igazolvánnyal. Lásd alább:
1991. évi IV. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
Fogalommeghatározások és záró rendelkezések
58. §
(5) E törvény alkalmazásában
e) kereső tevékenység: – az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
Kedves Zsolt!
csak egy picikét vitatkoznék veled, ahogyan a bolha köhög az elefántra. 🙂 🙂
2010. január 01-től nem kötelező a vállalkozói igazolvány az egyéni vállalkozónak,csak luxuscikként kérheti.. 😉
A válaszom ettől még jó, hogy 2010.01.01-től az e.v. igazolvány luxuscikk lett. Ha nem kéri, akkor ugye nincs neki, tehát nem rendelkezik vele, e fontosabb, hogyha szüneteltet, akkor meg nem lehet neki.
2009. évi CXV. törvény
az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
10. § (1) Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, a 11. § (1) bekezdés c), d) és g) pontjában meghatározott adatait és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza.
(3) Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető.
(5) Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele.
18. §
(6) Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének napján határozattal visszavonja, és határozatát közli a nyilvántartást vezető szervvel is.
Azóta sikerült meggyőzni a a munkaügyi központban dolgozó köztisztviselőket?
Kedves Ruszin Zsolt!
Nem tudjuk, de a rendelkezésünkre álló email címre fogunk neki ma egy értesítést küldeni, remélve, hogy érveid nem találnak süket fülekre a Munkaügyi Központban.
Az eredményről, ha értesít bennünket a kérdező, és hozzájárul, ugyanitt beszámolunk.
Kedves Ruszin Zsolt!
Megkerestük az email címet, és pillanatokkal ezelőtt elküldtük a levelet (Önnek is másolatban).
Reméljük, sikerrel vívja meg Király László úr a csatát, és ennyi muníció elég lesz számára.
Tisztelt Könyvelőiroda!
Kérdésem, hogy a munkáltató mennyire térhet el a dolgozó javára nyugdíjba vonulás előtti felmentés és végkielégítés tekintetében. ( nem közalkalmazott )
A dolgozó kéri a felmentés és végkielégítés összegét és időtartamát.
A munkáltató nem zárkózik el ennek kifizetésétől és a teljes vagy részben történő munkavégzés alóli felmentéstől, csak a törvényes megoldás a kérdéses.
Vagy csak más jogcímen ( pl. jutalom ) lehetséges ???
Vagy valamiféle megállapodás kell???
várom válaszukat
Claudia
Kedves Claudia!
Amit a Munka Törvénykönyve kifejezetten nem tilt, arról közös megegyezéssel történő megállapodás születhet.