2016. október 28-án nyújtotta be a kormány (nemzetgazdasági miniszter) a T/12741 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról címmel a 2017. évi adócsomagot. Nem kis pakkról van szó; 322 paragrafus 126 oldalon, rengeteg melléklet, 78 oldal magyarázat, összesen 204 oldal mutatja, hogy a jogalkotó miképpen próbál rohanni a való élet változásai nyomában.
Nem tisztünk (meg nem is szoktak bennünket megkérdezni), de az összbenyomásunk az, hogy a változások, módosítások kedvezőbb irányba mutatnak, a vállalkozásoknak egyszerűsödhet az adminisztrációjuk, kiszámíthatóbbá válhat életük.
Nem kétséges, hogy a KATA adózási mód (kisadózó vállalkozások tételes adója) töretlen népszerűségnek örvend a kisvállalkozások körében; egyszerű, kiszámítható, tervezhető, egyszerű adminisztráció, több adónemet kivált – megfizethető és nyugodt álmot biztosít.
A KATA bevételi értékhatára 2017-től 12millió forint összegre emelkedik az eddigi 6millió forintról. A 12 millió forint feletti bevételi rész után továbbra is 40 %-os mértékű adót kell fizetni.
Csak emlékeztetőül: 2016. június 16-ai hatállyal úgy módosult a katás bevétel fogalma, hogy nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás (A módosított szabályt a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazni lehet.)
2017-től 24 hónapról 12 hónapra csökken az az időtartam, amelynek elteltével ismét választható az adóalanyiság, ha az adó alanya önként lépett ki a kata hatálya alól.
Igaz ugyan, hogy kevesebbeket érint, de 2017-től nem minősül főállású kisadózónak a vállalkozó, ha egyidejűleg nevelőszülői jogviszonyban is áll (a havi 25 ezer forintot katát kell fizetnie).
Általános forgalmi adóban az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.
2017-től a 2016-os évben a 6 millió forintos árbevételt meghaladó, de a 8 milliós árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhetnek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.
Amennyiben az alanyi adómentesség értékhatárát valaki a megelőző 2 évben lépte túl, de a 8 millió forintos értékhatáron belül maradt, az is választhatja az alanyi adómentességet.
A továbbiakban még fogunk szemezgetni az adóváltozásokban, de örömmel teszünk közzé egy nagyon fontos változást, amelyet a törvényjavaslat tesz közzé: 2017-től köszönthetjük az adóhivatal új szolgáltatását, az úgynevezett támogató eljárást, amelynek lényege, hogy a NAV nem ellenőriz, nem szankciónál, hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges, közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében.
Úgy gondoljuk, hogy ez a kezdeményezés üdvözlendő, és – remélhetőleg – sok gyomorgörcsöt fog oldani, hogy az adófizetők forintjai nem azt a célt szolgálják, hogy az adófizetőket miképpen lehet pellengérre állítani, ellehetetleníteni. (Azért mi, a magunk részéről megjegyezzük, bármekkora esetleges fújjolást is váltunk ki vele; normál emberi, ügyintézői szinten, az adott lehetőségeken belül a mi területünkön ez eddig is így volt. Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten!)
Sziasztok!
Szeretnék jövő év februárjában egy vállalkozást indítani. Csak webshopon keresztüli kereskedelem lenne, háztartási cikkek kis és nagykereskedelme. Jelenleg van főállású munkahelyem, ahol heti 40 órára vagyok bejelentve. Azt szeretném kérdezni, hogy valamilyen munkáltatói igazolásra szükségem van-e a vállalkozás alapításánál az állam felé, hogy 25.000 Ft-ot kelljen fizetnem és ne 50.000-et, illetve az iparűzési adó befizetésére kapok-e felszólítást, vagy “magamtól” kell befizetnem?
Köszönöm a válaszokat!
Kedves Kiszli Ákos Úr!
Mielőtt bármit tenne, egyeztessen a jövőbeni könyvelőjével – legalábbis mi ezt tanácsoljuk önnek nagyon erősen. (Pl. a kiskereskedelemhez pénztárgép is kell, ha valóban csak webshopon keresztül értékesít, akkor az csomagküldés, és nincs helyben ügyfélkiszolgálás, bemutatótermi értékesítés, akkor nincs pénztárgép, stb.)
Nincs külön igazolásra szükség; a megfelelő nyomtatványon nyilatkozik, ha változás történik az állapotban, akkor másik nyomtatványon nyilatkozik, és így tovább.
Az iparűzési adó hatálya alá történő bejelentkezés is az ön (könyvelője) dolga (három féle mód közül választhat) és annak függvényében van/lesz fizetnivalója.
Aztán a kamarai regisztrációt sem szabad elfeledni… Szóval, van, lehet buktatója is a dolognak, ezért javasolunk könyvelőt választani.
Ha úgy gondolja, akár magunkat is ajánljuk szíves figyelmébe! 😉