A Magyar Közlöny 217. számában megjelent a Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról a 2019-es évre vonatkozóan.
Minimálbér | Garantált bérminimum | |||
2018. | 2019. | 2018. | 2019. | |
Havi bér | 138.000 | 149.000 | 180.500 | 195.000 |
Heti bér | 31.730 | 34.260 | 41.500 | 44.830 |
Napi bér | 6.350 | 6.860 | 8.300 | 8.970 |
Órabér | 733 | 857 | 1.038 | 1.121 |
A rendelet előírásait táblázatba foglaltuk, majd az egyszerűsített foglalkoztatottakra vonatkozó előírásokat alkalmazva kiszámítottuk az egyszerűsített foglalkoztatás 2019. évi minimálbért, garantált bérminimumot:
Egyszerűsített foglalkoztatással foglalkoztatottak esetén (az alkalmi munka esetén*)
Minimálbér | Garantált bérminimum | |||
2018. | 2019. | 2018. | 2019. | |
Havi bér | – | – | – | – |
Heti bér | 26.971 | 29.120 | 36.105 | 39.003 |
Napi bér | 5.398 | 5.831 | 7.221 | 7.804 |
Órabér | 675 | 729 | 903 | 976 |
* Kiss Ferenc kollégánk (FB Könyvelők Klubja csoport) észrevétele nyomán pontosítva – köszönjük szépen a figyelmeztetést, és a figyelmet!
(Az egyes foglalkoztatási formákat az Efo. tv. tartalmazza, két nagy csoportja van az egyszerűsített foglalkoztatásnak: a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka (vagy szezonális munka), valamint az alkalmi munka.
Mi a táblázatunkat a nálunk előforduló gyakoribb egyszerűsített foglalkoztatásra állítottuk össze, annak korlátozásait figyelembe véve..
Idénymunka (szezonális munka) kezdete előtt egyeztessen könyvelőjével/adótanácsadójával a kellemetlen mellékhatások elkerülése érdekében!)
Köszönöm, ezzel a részével tisztában vagyok (azzal is, milyen esetben kell alanyi adómentesként is áfát fizetni illetve bevallást készíteni).
Mivel még terv a vállalkozás, ezért nincs könyvelőm, természetesen lesz, ha biztossá válik, hogy belevágok, már a kezdetekhez is.
A kérdés tényleg csak arra vonatkozik, hogy nettó árra vagy bruttóra szamitom – e fel az árrést. Amennyiben az előbbi, azonnal megyek könyvelőhöz, mert akkor mindenképp megeri belevagni a piackutatasom alapján.
Köszönöm válaszát.
Kedves Adri!
Ha megvásárol valamit, akkor azért (általában) nettó + 27 % áfa = bruttó összeget fizet. A vásárolt cuccal valamit csinál, pl. reszel rajta, átcsomagolja, szállítja, adjusztálja, kiállítja, stb., de az is lehet, hogy semmit nem csinál, csak valami árréssel továbbadja/eladja, az is lehetséges, hogy egy szolgáltatásához/termékéhez felhasználja, beépíti, hasznosítja.
Ha “megszabadul” a terméktől, akkor azt nettó értékesítési ár + áfa (esetünkben 0%, mert alanyi adómentes).
Innen könnyű már az elért árrés meghatározása:
Elért árrés = Értékesítési ár mínusz Beszerzési ár.
Mivel alanyi adómentes, a beszerzésnél nem igényelheti vissza az áfát, ezért az is az értékesítési ár része lesz. (Áfásoknál a beszerzés áfája visszaigényelhető/levonható, az értékesítés áfája fizetendő, és a fizetendő áfa meg a levonható áfa különbségét kell rendezni az állammal, ami jellemzően és logikusan azt jelenti, hogy fizetendő áfa keletkezik az elszámolás során.)
Tisztelt Szakértő!
Egyéni vállalkozás indítását tervezem, eredeti elképzelés szerint alanyi adómentes adózóként. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy egy termék vásárlásakor és annak értékesítésekor nem a bruttó árra számítom fel a saját árresemet, hanem a nettó értékre. Kérdésem az lenne, hogy ez így tényleg lehetséges – e?
Köszönöm válaszát
Kedves Adri!
Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy az év 365 napjában (működő napokra arányosítva) 12m Ft összegig az eladott termékre/nyújtott szolgáltatásra nem számolhat fel áfát, és ezzel együtt a vásárolt termékek és szolgáltatások áfáját nem igényelheti vissza.
(Arra figyelni kell, hogy mindezek ellenére előfordulhat, hogy mégis áfát kell fizetnie, áfabevallást kell benyújtania.)
Erősen javasoljuk, hogy vegye igénybe szakember szolgáltatásait, forduljon könyvelőhöz; sokkal olcsóbb őt fizetni, mint a mellényúlásért hatalmas összegeket fizetni.
Gyaníthatóan, van még kérdés, amit fel kellene tennie, amit jó lenne, ha elmagyaráznának önnek.
A kockázatok és a nem kívánt melléhatások elkerülése érdekében szerezze be könyvelőjét/adótanácsadóját! 😉
Kedves Szakértő,
Lehetne kérni, hogy aktualizálják ennek a cikknek a végén lévő táblázatot 2019 illetve 2020 ra?
Bérek és járulékok 2017-ben, 127.500,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig, ezres lépcsőben
Köszönöm szépen
Üdvözlettel
József
Tisztelt Harmati József Úr!
Köszönjük szépen javaslatát/észrevételét!
A kérését azonnal továbbítjuk kiváló kolléganőnknek, Oláh Csillának, ugyanakkor a nevében semmit nem is ígérünk (viszont, az ígéretünket betartjuk, az biztos! 😉 )
Kórházban rendészeten dolgozom.Munkába álásomkor kérték a személy és vagyonőri igazolványt.Feltétele is volt az alkalmazásnak.15 rendészből 5 kolega kapja a szakmunkás minimálbért,10-en nem kapjuk meg.Holott ugyan azt a munkát végezzük.Sőt kórház bizonyos területén dolgozók pszihésen le vagyunk terhelve,mivel részegekkel kábitószeresekkel illetve agressziv emberejkel kell bánni.Kérdésem az lenne jogszerü e a kórház hozzá állása.Jogszerü e megkülömböztetni ugyan azt a munkát végző embereket.
Kedves Csaba!
OKJ 32 861 01 alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg, tehát nem középfokú szakképesítés, amihez a garantált bérminimum megadása van kötve.
Sőt, nem is igazán a szakképesítés az elsődleges, hanem úgy szól a fáma: ha a munkakör betöltéséhez középfokú végzettség szükséges, akkor kell a gagarantált bérminimumról szólni.
Tehát, ha az agysebész biztonsági őr munkakört tölt be, akkor is csak a minimálbér az alsó határ, és nem a garantált bérminimum, hiába van mindenféle felsőfokú végzettsége. A betöltendő munkakörhöz nem kell középfokú, vagy annál magasabb végzettség.
Azt eldönteni innen nem lehet, hogy ki és milyen munkát végez, és ez nem is tisztünk. Feltehetően az 5 kollégának mégiscsak más a munkaköre, és/vagy a munkaköri leírása, alkalmazási feltételeik, munkaszerződésük (pl. műszakvezetők, csoportvezetők, vezető rendészek, vagy a fityfene tudja milyen beosztással bírnak. 😉
A pszichés terhelés nem vitatható, mondjuk egy drogambulancián, de azt nem feltétlenül az alapbérben kell rendezni, hanem – jellemzően – bérpótlékkal, vagy egyéb teljesítményösztönző módon.
Kérdésére a válaszunk: igen, lehet jogszerűen különbséget tenni a munkavállalók között, kivéve, ha azonos munkát kell valóban végezniük. Nemcsak a bérre, de nemzetiségre, fajra, hitre, nemre, korra, stb. való megkülönböztetés is tiltott.
Viszont nem tiltott a gyakorlati idő, elvégzendő részfeladatok, többletfeladatok, stb. alapján a pozitív megkülönböztetés.
Rövid összefoglaló a szakképesítésre vonatkozóan, 2019-ben:
Szakképesítés megnevezése: Személy- és vagyonőr
A szakképesítés OKJ száma: 32 861 01
Megfeleltetés: (még nincs adatunk)
A szakképesítés szintje: alsó középfokú szakképesítés
A szakképesítés tanulmányi területe: Személyi és vagyonvédelem (861)
A szakképesítéssel leggyakrabban betölthető foglalkozások, munkakörök:
Feor száma: Feor megnevezése: Betölthető munkakörök:
5254 Vagyonőr, testőr Személy- és vagyonőr
Tisztelt Szakértő!
Egyszerűsített foglalkoztaatás keretében ( többmúszakban) három műszakban ( 06-14,14-22, és 22-06) idénymunkásokat foglalkoztatunk . A NAV felé T1041E bejelentőlapon mindennapos bejelentéssel 03-as kóddal. A munka ( zöldség, gyümölcs feldolgozás , és csomagolás) idényben a hónap minden napján folyik.
Kérdéseim:
1, Ebben az esetben 18-22 óra között kell e 30%-os műszakpótlékot fizetni, miért?
2, Ebben az esetben a vasárnapi munkavégzésért kell e 50%-os pótlékot fizetni, miért?
3, Ugyan ebben a többműszak beosztásban idénymunkán kívűli foglalkoztatottak 06-os kódda bejelentett munkavállalók (alkalmi munka) esetén kell e 18-22óra között 30%-os műszakpótlékot fizetni, miért?
4. A 3. pontban leírt foglalkoztatás esetén a vasárnapi munkavégzésért kell e 50%-os vasárnapi pótlékot fizetni, miért?
Várom rövid, de meggyőző válaszát. Köszönettel:
Kedves S.Marci!
Feltételezzük, hogy csak elírás: az egyszerűsített foglalkoztatást nem a T1041E nyomtatványon jelentjük (merthogy olyan nincs is), hanem a T1042E jelű nyomtatványon.
A 03-as kód a mezőgazdasági idénymunka, és ahogyan írta is, a 06-os kód az alkalmi munka.
Ezekre, a Munka Törvénykönyvében (Mt.) rögzített munkaviszonyokra a Mt. előírásai közül sok mindent nem kell alkalmazni.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szabályozza, a részletes adójogi regulákat pedig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény tartalmazza.
A Munka Törvénykönyve 139–145. §-ai rendelkeznek a bérpótlékokról, amelynek rendelkezéseit az idénymunka vállalása esetén is alkalmazni kell. Erre tekintettel az idénymunkás többek között jogosult rendkívüli munkavégzés (túlóra) esetén bérpótlékra, munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén bérpótlékra, az idénymunkát vállalók jogosultak szabadságra is.